Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-03 / 128. szám

ÉSZAK MÄGYARORSZ ÍG r Elhanyagolják a gépok kellő kihasználását am ormotpueatal bányaüzemben \ss Le kell leplezni a fagykárral kapcsolatban aljas rémhíreket terjesztő ellenséget! J AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPUA Vili. évfolyam 128. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1952 június 3, kedd Előre a mássdik negyedévi terv sikeres teljesítéséért! KEMÉNY KÜZDELEM, szívós harc folyik most üzemeinkben, bányáinkban, az építkezéseken a második negyedévi terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. A tervfeladat maradéktalan végrehajtása törvényes kötelességünk, — túlszárnyalása becsület és dicsó'ség dolga minden dol­gozó számára. A terviörvény nem egy­szerűen egy törvény á sok közül. Ez építő munkánk, mindennapi életünk leg­fontosabb törvénye. A terv sikere: ez a feltétele minden más törvényünk valóra- váltásának; ez a feltétele államunk, népi demokratikus rendszerünk további meg-' szilárdításának, szocialista építőmunkánk gyors eló’rehaladásának — a béke védel­mének. Barátaink, a szabad országok dol­gozói és a tőkés elnyomás alatt szenvedő kizsákmányolt milliók egyaránt elvárják főiünk, hogy erőnkhöz mérten mindent megtegyünk e cél érdekében, A terv teljesítése és túlteljesítése min­den dolgozó legsajátabb érdeke. Lenin elvtárs egyízben egy görög mondást idé­zett: „Nem. az istenek égetik a fazeka­kat, — ezt az igazságot a munkásoknak és a parasztoknak emlékezetükbe kell vésniük’“. Ez azt jelenti: nekünk, munká­soknak, parasztoknak, értelmiségieknek, nekünk magunknak, két kezünk, agyunk munkájával kell megteremtenünk még jobb, boldogabb életünket, Mennyi mindennel gazdagodott, mennyi mindennel gazdagodik ezévben és fog még a következő években gyarapodni ha­zánk, ezen belül a mi megyénk is. Üzembebelyeztiik ötéves tervünk büszke­ségét, Közép-Európa legnagyobb kohóját, a diósgyőri 700 köbméteres óriáskohót. Megkezdte iriüködését a mályi téglagyár, a hejőcsabai cementmű néhány gépegy­sége, átadtuk a forgalomnak a miskolci kc'tősvégányú villamosvasút újabb szaka­szát, forgalomba helyeztük a megyénket átszelő nemzetközi műutat, egyetemi vá­ros épül Miskolcon, mind nagyobb ará­nyokban bontakozik ki a kazincbarcikai kooperáció és az új, szocialista város építkezése, a falvakban egymásután gyul­lad ki a villanyfény, új iskolák, kultúr* osonok, bölcsődék, napközictthonol, létesülnek. Mindenütt az alkotó munkát, a nagyszerű építés lendületét látjuk, — rohamléptekkel haladunk nagy célunk: a szocializmus megvalósítása felé. MINDEZ ARRA LELKESÍT, hogy napról napra, hónapról hónapra minden részletében teljesítsük a tervet. Ezt senki nem végzi el helyettünk. — a feladat reánk vár, a terv végrehajtóira. A terv sikeréért vívott harcban eddig élért eredményekkel korántsem lehetünk megelégedve. Tanulnunk kell az eddigi tapasztalatokból. Megyénkben is több olyan üzem van, amely adóssággal lépett át a második negyedévbe. Örvendetes, hogy többségük azóta behozta lemaradá­sát, mint például az ózdi acélmű. A sok jó eredmény nem feledtetheti el kelünk, hogy a terv teljesítésében hiá­nyosságok mutatkoznak. Rákosi elvtárs rámutatott: „A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarabb teremtünk e téren rendet, an­nál erőteljesebb lesz további fejlődé­sünk." Megyénk üzemeiben még mindig magas az elkésők, az igazolatlanul mu- laszók száma. így például Lyukóhánván az igazolatlan hiányzások miatt április­ban egyetlen napon 23 és fél vagon szén­nel termeltek kevesebbet. Akkor tudjuk felmérni a munkafegyelem lazaságából eredő károkat, ha számbavesszük, hogy például bányáinkban havonta 30 ezer i.túlmüszakot" kellelt tartani, hogy pó­tolják a fegyelmezetlenségek miatt elő­adódott kieséseket. A fegyelmezetlenek miatt egyetlen napon 2834 tonna szénnel termeltek kevesebbet bányaüzemeink. Miskolc I. kerületének 25 üzemében a múlt esztendőben 52.771 volt az igazolat­lanul kiesett műszakok száma. Ha egy- egy műszakra csak 20 forintot számítunk, ez 1.055-420 forint veszteséget jelent. Ebből az összegből több mint ezer darab jóminőségű ’ruhát lehetne vásárolni. KEMÉNYEN ÉS HATÁROZOTTAN fel kell lépni a munkafegyelem lazitóival szemben, de elsősorban a népnevelő munka nagyfokú megjavítására kell gon* dot fordítanunk, amint ezt Rákosi elvtárs hangsúlyozta: ., mi a fegyelmi rend­szabályoknál hasonlíthatatlanul fontosabb­nak tartjuk, hogy . . . egész dolgozó né­pünkben kifejlődjék és megerősödjék, az öntudatnak, a fegyelemnek az a légköre, amely a hanyagokat, a lustákat, a lógó- sokat magától megbélyegzi, amely nem el­néző és türelmes, nem passzív a munka- fegyelem megsértőivel és az országépítés zavaróived szemben*’. Az első negyedévben, de különösen a második negyedév eddig eltelt időszaká­ban tapasztalhattuk, hogy sok h.elyen mennyire erősödött ez a szellem. A diós­győri óriáskohónál például Molnár Lajos elvtárs, főolvasztár brigádjának egyik tagja, Sárai András május 18_án igazo­latlanul hiánj^ott. Molnár elvtárs brigád- értekezleten felelősségre vonta s a bri' gádtagok helyeslése mellett leszögezte: ha mégegysaer igazolatlanul hiányzik, nem. dolgozhatik tovább a nagy megtiszteltetést jelentő munkahelyen, az óriáskohónál. A munkafegyelem megszilárdítása mel­lett sok más olyan tartalékunk van, ame­lyet feltétlenül mozgósítanunk kell a terv teljesítése érdekében. Gerő Ernő elvtárs a kohászati értekezleten megállapította, hogy „ha valóban kihasználjuk a rendel­kezésre álló felszerelést, ha csökkentjük a kieső időt, ha bevezetjük a tervszerű megelőző karbantartást... — akkor túl is teljesítjük a tervetA termelő beren­dezés sokkal gazdaságosabb, jobb kihasz­nálására minden munkaterületen meg van a lehetőség. Igen nagy fontossága van ebből a szempontból a Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpárüzeméből elindult nagy­szerű kezdeményezés, a „Használjuk ki jobban a gépeket!’*-mozgalom széleskörű elterjesztésének. Ezen a téren az eddigi eredmények megyénkben korántsem ki" elégítőek. Üzemeinkben, bányáinkban, építkezéseinknél és gépállomásainkon még mindig sok olyan gép van, amelynek dolgozói nem kapcsolódtak be a mozga­lomba, holott láthatják ennek nagy elő­nyeit a termelés növelésében, a tervek túlteljesítésében, a dolgozók keresetének komoly mértékű emelkedésében. IGEN FONTOS TÉNYEZŐJE a terv sikeres teljesítésének a munkaverseny széleskörű kibontakozása. Rákosi elvtárs tanítása szerint úgy kell szervezni a ver’ senyt, hogy benne fegyelmezett, a munka iránt lelkesedő harcosokká nyelődjenek a dolgozók széles tömegei. Ezt nagy mér­tékben elősegíti most a verseny vállalások új, egyedül helves formája. Most már csak a dolgozókkal való megbeszélés, a dolgozók egyetértő szavazatának ered­ményeként születhetnek meg az üzem­részek, üzemek felajánlásai, nem fordul­hat elő, hogy az üzemi háromszög az író­asztal mellett dolgozza ki a „dolgoz.ók állalásait”, ahogyan erre akadt példa megyénkben is. Az új, helyes forma mel­lett a dolgozó magáénak érzi a vállalást, szívvel-lélekkel harcol valóra váltásáért, túlszárnyalásáért. NEM SZABAD ELFELEDNÜNK: munkánkkal csak akkor lehetünk majd megelégedve, ha kivétel nélkül, minden gyár, minden műhely, valamennyi dolgozó nemcsak teljesítette, de túl is szárnyalta előirányzatát, ha a tervet nemcsak „nagy­jában — egészében”, hanem minden egyes részletében végrehajtottuk. Azt kell érez­nie minden egyes dolgozónak, hogy az ő kezébe van letéve tervünk sorsa. Aki szereti hazáját, szereti népét, az nem riad vissza a nehézségektől. A terv teljesítése harci feladat. Ennek a harcnak sikeres megvívásához nagy segítséget nyújt a bírálat és önbírálat, a hibák és hiányos­ságok kommunista módon történő fel­tárása. Ellenségeink — belföldön éppúgv, mint külföldön — üdvrivalgással fogják fogadni a hibák feltárását, de ezzel mi ne törődjünk, hanem szívósan és követ­kezetesen harcoljunk a hibák kijaví ásá- ért. Nyugodtan válaszolhatjuk az ellen­ség hazugságaira, rágalmaira: „A kutya ugat. a karaván halad.*’ Az alkotó mun­kában előforduló hiányosságok nem vál­toztatnak azon. hogy iparunk, mezőgazda­ságunk, kulturális életünk, a szocialista építés követelményeinek megfelelően egészségesen fejlődik. Tudjuk, hogy ne­hézségeink a gyors növekedés nehézségei és ezeket tervszerű munkával leküzdjük. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK és a rendelkezésre álló tartalékok világosan mutatják, hogy tervünk teljesítésének tárgyi lehetőségei adva vannak, a siker csupán rajtunk, a mi munkánkon múlik. Arra kell törekednünk tehát, hogy a má­sodik negyedévben is minden részlegében maradéktalanul eleget tegyünk felada­tainknak. TÓTH FERENC Megyénk dolgozó százezreinek harcos békeakaratáról tett tanúbizonyságot a Miskolcon megtartott béketalálkozó Hosszú hetek lelkes készülődése után vasárnap ültek össze tanács­kozásra Budapesten és a megyeszékhelyeken a magyar nép sokmillió békeharcosának küldöttei, hogy megvitassák eddig végzett munkájukat, megszabják a tennivalókat, újra kifejezzék szilárd elszántságukat a béke megvédésére. Megyénk öntudatos dolgozói a munkások, a dolgozó parasztok, a ha. ladó értelmiségiek a legjobb békeharcosokat választották meg küldöttek­nek, hogy a tanácskozáson tolmácsolják azt a kemény elhatározásukat, hogy több, jobb munkával, a feladatok időbeni, gyors végrehajtásával harcolnak a békéért. A vasárnapi béketalálkozón és ünnepségeken megyénk dolgozó tö­megei újból kifejezésre juttatták, hogy megbonthatatlan, szilárd egy­ségben követik pártunkat és szeretett vezérünket, Rákosi elvtársat a békés építés útján. Kifejezésre juttatták a hála és a szeretet érzését a nagy Szovjetunió és a világ első békeliarcosa, a béke őre, Sztálin elvtárs iránt. Izzó gyűlölettel követelték a háborús uszítok, az amerikai pestis­banditák felelösségrevonását, felemelték tiltakozó szavukat a német ke­retszerződés ellen, követelték a nagy békeharcos, a francia nép nagy fia, Jacques Duclos elvtárs szabadonbocsátását. A béketalálkozó, a békeharcosok seregszemléje új erőt, lendületet adott a békemozgalomnak. Figyelmeztetés volt a háborús gonosztevők felé: a népek ereje, a béketábor legyőzhetetlen. A küldöttek megkosaorűxsák a szovjet hősök emlékműveit A. nagy napra ünnepi díszbe öltözött az SZMT székháza2 ahol a békekül­döttek találkoztak■ A színpadon a bé­ketábor nagy vezetőjének, Sztálin elvtársnak, — az első magyar béke­harcosnak, Rákosi elvtársnak mell­szobrát drapériák és lobogók övezték. A találkozóra érkező küldötteket a vasútállomáson az MNDSZ-asszonyok és az úttörők fogadták tánccal, dal­lal, énekszóval. Sikeresen szerepelt itt a postások, valamint az Erzsébet-kór- ház kultúrcsoportja. A miskolci 40 ta­gú népi zenekar játszott. A békeküldöttek fegyelmezetten, lel­kesen felvonultak a szovjet hősök emlékműveihez, hogy leróják háláju­kat és kegyeletüket azok iránt, akik életüket áldozták szabadságunkért. A postapalota előtti emlékműnél Ador­ján Jiiitt/éné, . i miskolci békebizottság titkára beszélt. A szovjet hősi emlékművek megko­szorúzása után a küldöttek a Szak­szervezetek Menyei Tanácsa; székházé­ba vonultak. 'Ä* űzetnek, termelőszö­vetkezetek. gépállomások, állami gaz­intézmények dolgozóinak, békeharco. sainak küldöttei kezdték meg tanács­kozásukat. Nagy István, a miskolci színház tagja Csohány Gabriella erre az alka­lomra írt versét szavalta. Bárig Anna, n Megyei Békebizottság titkárának üdvözlő szavai után meg* választották az elnökséget, amelynek tagjai között helyet foglalt Ratkó An­na elvtárs, egészségügyi miniszter az Országos Béketanács képviseletében, Harmati Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Somlyó György József Altila-díjas költő­Dübörgő taps töltötte meg a ter­met, amikor megérkezett a. béketalál­kozóra az MJfDSZ III. kongresszusa alkalmából hazánkba, látogatott szov­jet küldöttség egyik taainA'a szili ja. Szadikova. az Vzbég Szovjet Szocia­lista Köztársaság Legfelső Tanácsá­nak elnökhelyettese. A küldöttek he­lyükről' felállva meleg szeretettel éli tettek a szovjet-magyar barátságát és a világbéke legfőbb őrét, a nagy Sztálint. daságok, községek, hivatalok, iskolák, Kónya Albert, a miskolci műegyetem dékánjának beszámolója Megkezdődött a proba-zsilipelés a Volga—Don-csatornán, elindult az első két haló Június 1-én a Volga—Don hajózható csatornán, amely teljes hosz- szúságában — Sztálingrádtól Kalácsig — megtelt vízzel, megkezdődött a próba zsilipelés. Az első hajók áthaladtak a zsilipeken. A Volgáról két Diesel-vontatóba,jó futott be az 1. számú zsilip kamrájába. A hajók úszókikötőket és földkotrót vontattak. A két hajó felfelé halad majd a csatorna volgai lépcsőjének kilenc zsilipén keresztül a legmagasabb pont, a vízválasztó felé, amely a Volga szintjénél 88 méterrel, a Don szintje­néi pedig 41 méterrel magasabb. A béketalálkozón Kónya Albert,- a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem dékánja számolt be megyénk békemozgalmának fejlődéséről. — A békemozgalom megyénkben is Igen nagy mértékben kiszélesedett, ha-, talmas tömegmozgalommá vált — mondotta többek között. — Uj béke­bizottságok alakultak, megnőtt a bé­kebizottsági tagok száma, a pártonkí- viiliek nagy tömegei vesznek részt a békemozgalomban. 1100 békebizottság volt a megyé­ben. A megyei béketalálkozóra va­ló készülődés idején 50 békebizott­ságot szerveztek át és 250 új bé­kebizottság alakult. Miskolc területén 720 kisgyfilést tar- lottak. Minden faluban ünnepélyessé tettéle a békekiseyűléseket s a kiil- döttválasztó gyűléseket. A békebizott- ságok jó munkája eredményeként szü­lettek meg azok a lelkes felajánlások és leljesítések, amelyekre méltán büszke minden üzem, gyár, minden falu. A jó munka eredménye az a szilárd helytállás és kemény munka, amit a dolgozó parasztok a májusi fagyok idején végeztek. Az ellenség ezt az alkalmat is felhasználta rém­hírek terjesztésére. Olyan aljas hazng- ságokat terjeszteti, hogy „minden le­fagyott, tönkrement, nem lesz termés — jön ismét a jegyrendszer“. Mi ezzel szemben a valóság? Pontos adatok szerint a fagykár a megye vetésterüle­tének 8 százalékát érintette. A fagy a gabonákban egyáltalában nem tett kárt. A gabona neműek szépek és jó termést Ígérnek. Fagykár inkább a do­hányt; a szőlőt és a gyapotot érte. Dolgozó parasztságunk nem nyu­godott ebbe bele- Nem• esett két­ségbe, újra vetettek. Ezzel adtak méltó választ a reakciós híreszte­léseknek, ezzel, végeztek jó béke- munkát. Ä mi körülményeink között — foly­tatta Kónya Albert — mennyivel könnyebb helytállni a békehareban, mint az imperialista országokban. Ott rendőrterrorral, börlbnnel kell szem­benézni. Tudjuk, hogy a napokban a francia rendőrség törvénytelenül le­tartóztatta Jacques Duclos-t; az egész világon ismert békehareost, aki me­gyénkben is járt; — Özdon; a kon­gresszusi zászló átadásakor. Duclos elvlárs letartóztatását, ezt a gaztettet, melyet azóta újabb provokációk kö­vettek; amerikai parancsra hajtotta végre a lakáj Pinay-kormány. Ame­rikai parancsra indítottak hajszát nyílt fasiszta módszerekkel a francia nép legjobbjai, a kommunisták, a bé- kebarcosok ellen. Amerikái parancsra szállták meg az áruló kormány ban­dái szombat reggel házkutatás ürü­gyével a Francia Kommunista Párt központi székházát, felrúgva a demo­kráciáról, a személyi és egyesülési szabadságról szóló látszattörvényeik utolsó maradványait is. Hitler követőire Hitler sorsa vár Ezt a parancsot ugyanazok adták ki, akik tüzet vezényeltek a hős görög szabadságharcosokra, Beloianniszra és társaira, ugyanazok, akik megölették Philip Miiliert, az ifjú német szabad­ságharcost. A Francia Kommunista Párt székhazába most a francia kor­mány rendőrsége, azelőtt pedig a né­met Gestapo tört be. Ez egymagáiban is mutatja, mi ma a francia kormány, — de mutatja a.zt is, mi lesz a sorsuk parancsoló uraikkal, a baktériumháborút megindító Ridgway-el és Truman- nal együtt — ugyanaz, mint a né­met náciké, mint Hitleré. A világ minden haladó gondolkozá- sű embere együtt érez ma a francia dolgozókkal, velük együtt izzó harag­gal követeli Duclos elvtárs szabadon bocsátását. — Neveljük kemény, helytállásra, a békéért való aklív cselekvésre a béke harcosait és járjunk elől jó példával — hangsúlyozta Kónya Albert. A vitában az első felszólaló Szalai István, a „Használjuk ki jobban a gé~ peket“-mozgalom elindítója volt. A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak tilta koznsát tolmácsolta a Duclos elvtárs le. tartóztatása miatt Bejelentette: a havi 600 óránál is jobb eredményekre törekszik a gépek kihasználásában. Az Ózdi Kohászati Üzemek küldötte. DóczI Bajos beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket a találko­zóra való készülődéskor értek el. A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak nevé­ben Weisz Pál szólalt feL Elmondotta; hogy , a Gépgyárban jelenleg 80 békebi­zottság működik 400 taggal. Szavaiból izzó gyűlölet áradl, amikor háborús uszítok mesterkedéseiről beszélt. Kijelentette: rajtunk múlik, hogy győzelemre vigyük a béke ügyét. Ktizdjünk keményen az ellenség ellen Hallatták szavukat a találkozón megyénk dolgozó parasz íjainak képvi­selői is, akik ugyancsak fogadalmat tettek a még következetesebb béke- harcra, a jobb munkára. Sok felszó­laló volt az asszonyok közül. Szanyi Ferencné, Encs község vb. elnöke tü­zes szavakkal mondotta el: a békéért harcolni azt is jelenti, mini kemény következetességgel küzdeni a háborút akaró kulákok, a klerikális reakció ellen. Bejelentette, hogy Encs behozta a beadásban való lemaradását; félévi beadási kötelezettségüknek eddig ba­romfiból 108, tojásból 97 százalékban tettek eleget. Énekes Józsefnét az ózdi „Úttörő“ tszcs választotta meg küldöttnek. — Rajiunk, asszonyokon igen sok múlik — hangsúlyozta. — Nem enged­jük, hogy háború legyen. Győzni fogunk, mert az élet erősebb a halálnál Az értelmiségi dolgozók közül Éles Sándor mérnök, a Borsodvidéki Mély­építőipari Tröszt dolgozója beszámolt arról, hogy a béketalálkozó tiszteleté­re 16-ra növelték a békebizottságok számát. Dr. Steingiszer Ödöu orvos hangsúlyozta: Győzni fogunk, mert az élet jsrő- sebo a halálnál. — Soha művész számára olyan le­hetőségek nem voltak hazánkban aa alkotásra — hangoztatta' Lukovszki László Munkácsy-dljas festőművész —, mint a népi demokráciában. Mi, művészek a szocialista-realista kultú­ra megvalósításával akarunk jól har­colni a békéért. A miskolci egyetem rektora, űr. Sá- lyi. István arról beszélt, hogy az egye­tem padjaiban az szolgálja jól a bé­két, aki lelkesen, kitartóan tanul. Halmos G. Ottó a'baűjszántói plé­bános a néphez hű papok nevében szó­lalt fel. i, Végül Ratkó Anna elvtárs, egész­ségügyi miniszter, az Országos Béke­tanács tagja beszélt, majd a békéért folyó harcban a legkiválóbb munkát végzelt 40 dolgozónak kiosztotta a díszokleveleket. Felszólalását külön közöljük. Ezután Adorján Lászlóné fel­olvasta a határozati javaslatot, amelyben a küldöttek megfogadtak: minden erejükkel, tudásukkal dol­gozni fognak a termelési terven végrehajtásáért, az ötéves terv vég­rehajtásáért, népgazdaságunk, ha­zánk erősítéséért. Elősegítik a mun- kafegyeleni megszilárdítását, a gé­pek, az anyag, a szerszámok jobb kihasználását, a tervek hónapról hónapra, dekádról dekádra, napról napra való teljesítését és túlszárnya­lását. Megfogadták, hogy a falun élen fognak járni a szemveszteség nélküli gyors aratásért folyó harc­ban, példamutatóan elvégzik a nö­vényápolást, maradéktalanul határ­időre, sőt határidő előtt teljesítik, túlteljesítik beadási kötelezettségü­ket. Megfogadták, hogy igyekeznek minél több embert bevonni az aktiv békeharcba. A határozati javaslatot a küldöt­tek egyhangúan elfogadtak. A lelkes hangulatú tanácskozás a Béke- induló eléneklésével ért véget. A Béketalálkozó résztvevőit több küldöttség üdvözölte. Megható jelenet volt a csöppnyi óvodások, drága kicsi­nyeink, legféltettebb kincseink megér­kezése Köszöntő versikével, tánccal csaltak mosolyt és könnyeket az ar­cokra. Az ő és soksok társuk, gyermekeink vidám holnapjáért, napsugaras jövő­jéért fokozzuk harcunkat, növeljük erőfeszítéseinket, hogy megvédjük a szabadságot, a békét, az életet. ★ A béketalálkozó napján derűs, lel­kes ünnepségek zajlottak le megye- szerte. Ezekről lapunk szerdal számá­ban számolunk be-

Next

/
Thumbnails
Contents