Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-19 / 142. szám
tJstttöKtBfe, 1952. június 19. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Egyenletesen termel, szép eredményeket ér el a komlói bányaüzem, a szeneié brigádok tapioak máinsi átlagkeresete meghaladja a 4000 forintot A kondói bányaüzem munkájában a műit esztendőben igen sok hiányos- ság volt. Az üzem dolgozói évi tervüket csak 87 százalékra teljesítették. A nagyfokú lemaradás bizonyos részben objektiv okoknak tudható be, az alapvető ok azonban abban rejlett, hogy gyenge volt a népnevelő munka és a műszaki vezetés, rosszul szervezték a munkát, igen sok lazaság fordult elő a munkafegyelemben. A kondói bányaüzem fizikai és műszaki dolgozói alaposan áttanulmányozták Gerö Ernő elvtársnak ez. év januárjában az országos aktíva- értekezleten mondott beszédét. Meg- jérrtették, hogy nekik is jobb munkával kell hozzájárulniok ahhoz, hogy szénbányászatunk ez évben mintegy 3,300.000 tonnával több szenet adjon az országnak, mint amennyit 1951- ben ténylegesen adott. Gerö elvtárs rámutatott azokra a feladatokra is, amelyeknek megvalósításával ezt a célkitűzést elérhetjük. Beszélt a ter- mekk-szlcösülc jobb kihasználásáról, az -egyenletes termelés biztosításáról, a fegyelem m.egeziié ruhásáról és — a további feladatok felsorolása után — a vezetés színvonalának emeléséiül. Kondó igen jó eredményeket ért el ezeknek a feladatoknak megoldásában. 0 leerstem megszilárdítása 1951 ben a bányaüzemben igen magas volt az igazolatlan műszak- mulasztások száma. Napi átlagban 40 müszakmulasztás fordult elő. Ez évben viszont a napi hiányzási átlag — öt. A nagyfokú javulás annak köszönhető, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, az üze na vezetőség egybehangolt pontos terv alapján harcolt a fegyelem megszilárdításáért. A népnevelők rendszeresen foglalkoztak azokkal, akik megsértették a munkafegyelmet. A hiányzó dolgozók családjának levelet küldtek. Értesítették az illető dolgozó fegyelmezetlenségéről a lakóhelyén lévő községi tanácsot is és az értesítés alapján ezeknek a dolgozóknak nevét kiírtók a községben a szégyentáb- láitt. A múlt évben a műszaki dolgozók nem sokat törődtek a munkafegyelem kérdésével. Egyszerűen bejegyezték a hiányzásokat a müszakkönyv- be, úgy gondolták, hogy ezzel a maguk részéről elintézték tennivalójukat. Jotsvai József bányamester elvtárs felmondotta: tavaly a műszaki dolgozóknak az volt a véleménye, hogy a felvilágosító munka — a népnevelők, a pártszervezet feladata. Most minden műszaki dolgozó egyben népnevelő is. Amikor a hiányzás után a fegyelmezetlen dolgozó újból megjelenik munkahelyén, felkeresik, rendszeresen beszélgetnek vele és felvilágosító szavaiknak igen jó eredménye van. Olyan esetekben pedig, amikor a beszélgetések nem használnak, — élnek jogaikkal s pénzbüntetést alkalmaznak. tartásra. A villanymotorokat felülvizsgálták és úgy osztották el a bánya különböző munkahelyein, hogy valamennyit kapacitásának megfelelően kihasználják. Az előzetes karbantartást végső dolgozók jó munkáját dicséri, hogy 1952-ben még egyszer sem fordult elő, hogy géphiba következtében akár egyetlen perc is kiesett volna a termelésből. Tavaly — mint általában a bányaüzemekben — Kendőn is az volt a helyzet, hogy a műszak kezdetén valamennyi munkahelyen azonos — előkészítő — munkát végeztek, a műszakok második felében pedig a szállítás nem győzte a szén továbbítását. Bevezették a ciklusos munkamódszert és a ciklus betartásával ezt az állapotot megszüntették. Ilyen módon tökéletesen megoldották az üres csille-ellátást olyannyira, hogy lent, a munkahelyek közelében :,s tárolnak üres csilléket, tires csille hiánya miatt sem állt meg a. te-me- lés még rövid időre sem ez évben a kondói bányában. fl »síelés szípyonaíár.ali emelése A már elmondott sikerek kivívásában fáradhatatlan, jó munkával vettek részt az üzem műszaki dolgozói. A csapatok munkahelyét osak a legvégső esetben változtatják meg. Az engedélyezett csapatváltoztatás 10 százalék, ezzel szemben a kondói üzemben 5 százalékra szorították le a csapat-áthelyezést. A műszaki vezetők — nagyon helyesen —- az öntudatos dolgozókra támaszkodnak, megbeszélik velük a problémákat, megkérdezik véleményüket, javaslataikat. A felügyelet dolgozói minden hónapban értekezletet tartanak valamennyi bányász részvételével, meg. tárgyalják a következő hónap tervfeladatait. A tervteljesítés sikere érdekében részletterveket dolgoznak ki. Az üzemvezetőség gyakran hívja össze a csapatvezetők értekezletét is, tüzetesen megbeszélik a tapasztalatokat, a hiányosságokat, a feladatokat. A vezetés színvonalának további emelése érdekében gondoskodnak a műszaki dolgozók rendszeres továbbképzéséiül. A felügyelet dolgozói most 200 órás tanfolyamon vesznek részt. A bánya műszaki vezetői előre gondoskodnak megfelelő mennyiségű szenet adó új mezők feltárásáról is. Márciusban 530, májusban 630 méter szónmezö-kihajtása volt a bányának. Egyenletes termelés 1951 második felében a kondói üzem az egyes hónapok elején csak 60 százalék körül teljesítette tervét, a hónap végére még rohammunka árán is csak ritkán tudta elérni a 100 százalékot. Ez Is a múlté már a kondói bányaüzemben. Sikerült biztosítani az egyenletes termelést. 1952-ben januári tervüket 101.2, februári tervüket 100.2, márciusi tervüket 121.4 százalékra teljesítettek, az első negyedévet 108 százalékos eredménnyel zárták. Áprilisban 108, májusban 118.4 százalék volt a havi tervteljeelté». A májusi három dekád eredménye: az első tíz napban 105, a másodikban 115.7, a harmadikban 131.2 százalék. Az egyenletes termelést, a termelés növelését biztosítja, hogy június 1-vel áttértek a munkahelyek rangsorolásán alapuló optimális telepítés módszerére, amelyet dr. Csillag József elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt, főmérnöke dolgozott ki. Az új módszer alkalmazásával az elő. zö hónap hasonló időszakához viszonyítva 2.1 százalékkal növekedett a termelés, holott a létszám a májusihoz viszonyítva 2.9 százalékkal alacsonyabb volt. Ilyenformán az összteljesítmény 5.4 százaikkal haladta túl a májusit. Emelkedett az egy napra eső elövájási hossz is. 85110 termi yell Sziolár István sz'B&áBsv’sta vájár ntéius! keresete Az egyenletes termelés előfeltételeinek biztosítása, a munka jó megszervezése eredményeként igen nagy mértékben emelkede't az üzem dolgozóinak keresete. Az egész bánya átlagában az egy műszakra eső kereset februárban 41.76, márciusban 48.11, áprilisban 4S.34, májusban 53.98 forint voit. A szenelő brigádok tagjainak májusi átlagkeresete meghaladta a 4000 forintot. Sztolár István sztahanovista vájár, aki függő légakna hajtásán dolgozik és átlagban 140 százalékot ér el, a június 1-i béketalálkozót megelőző ,,béke héten“ 295 százalékot teljesített. Májusi keresete 6500 forint volt. A béketalálkozóra való lelkes készülés során az üzem dolgozói értékes tettekkel bizonyították, hogy jő békeharcosok. Fejes István csapata naponta 47 csille szenet termelt, a ,,béke-hét alkalmával 242 százalékkal tűnt ki. A ,,béke-héten" az üzemi átlag 138.5 százalékra emelkedett. Csák Gyula elvtárs mosolyogva mutat a termelési grafikonra: június 1-én, a béketalálkozó napján 221 százalékos üzemi eredménnyel olyan teljesítményt értek el, hogy nem Is tudták felrajzolni a. grafikontáblára. A kondói bányaüzem dolgozói nagy sikerekkel, jól harcolnak a má. sodik negyedévi terv győzelmes teljesítéséért. Megfogadták, hogy megőrzik a, bánya- és energiaügyi minisztérium kitüntető vándorzászlaját. FODOR LÁSZLÓ. Hatalmas összegeket fordítanak a moszkvai levegő megtisztítására A tervszerű és szívós népnevelő (munka eredményeként sok dolgozó magatartásában tapasztalható értékes változás. Hegedűs László, Madarász László csillések félévvel ezelőtt havonta 7—8 alkalommal is elmaradtak munkából, — a legutóbbi hónapokban egyetlen igazolatlan müszak- mulasatásuk sem volt. Rábai Mátyás csillés neve mellé az első negyedévben 24 esetben írták be, hogy hiányzott, áprilisban és májusban egyszer sem. Szaniszlóczi János vájár havonta 8—10 mulasztással okozott kárt magának, népgazdaságunknak és tervét egy hónapban sem teljesítette — most már fegyelmezetten 147 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Jói biztositiák a versen» nyilvánosságát, élénk a versenyszellem. A múlt évben a munkaverseny kampányszerű volt a bányaüzemben,-— most lendületes versenyszellem tölti el a bánya minden dolgozóját. Jogos büszkeséggel újságolják, hogy a legutóbbi versenyszakaszban elért kimagasló eredményükkel elhódították a bánya- és energiaügyi minisztérium versenyzászlaját versenytársuktól, a bánfalvi üzemtől. Egyéni, brigád- és csapatverseny keretében harcolnak mind >>bb és jobb eredményekért. A versenyszellem fokozását nagy (mértékben elősegíti, hogy jól biztosítják a verseny nyilvánosságát. Szilágyi Sándor versenyfelelös elvtárs nemcsak a felolvasóban elhelyezett táblán tünteti fel a jó dolgozók nevét, a széncsata hőseit népszerűsítik a bányatelep különböző helyein is. Nagyon helyes kezdeményezés, hogy lent a bányában a frontfejtésen is versenytáblát és „viUám"-okat helyeztek el. A versenytáblán az is olvasható, hogy a vállalat üzemei között folyó versenyben, melyik bánya halad az élen. Jelenleg Kondó neve büszkélkedik az első helyen. II teriRelőeszhézék főbb kihasználása Gerö elvtárs útmutatását követve nagy gondot fordítanak a gépek jó kihasználására,, az előzetes karban-, Moszkva (TASZSZ) Moszkvában az ipari vállalatokban tökéletes légtisztitóbereudezéseket állítottak fel, amelyek a távozó szennyezett levegőből kivonják a gázokat és más anyagokat. Ez igen nagy összegekbe kerül, az egyik moszkvai villamoserőmű légtisztitö- berendezésére például 17 millió rubelt fordítottak. A szovjet fővárosban 1949—1950 ben 165 és 1951-ben 142 légtisztifőberendezést helyeztek üzembe. A berendezések nyomán a levegő portartalma Moszkvában 1950-ben az 1949. évihez képest 63 százalékkal csökkent. A levegő tisztulásával jelentősen növekedett a napsütés ereje. FIÚK, LEÁNYOK! Jöjjetek sorainkba, legyetek vasipari tanulók! \ z elmúlt Horthy fasiszta rendszer elnyomást, robotot jelentett a dolgozók számára. A fiatalok nem tanulhat" tak, a bűnös rendszer elzárta előlük a tanulás lehetőségét, nehogy a tudás fegyveréi az „urak” ellen használják fel. A tandíjak olyan magasak voltak, hogy munkás, dolgozó paraszt gyermeke nem irat" kozhatott magasabb iskolába. Még arra is igen kevés lehetőség nyílt, hogy a fiatalok szakmát tanuljanak. A tanoncidő valóságos rabszolgaságot jelentett. Egészségtelen műhelyekben kellett gürcöl'' niök a fiataloknak. A ta- no-nc éveken keresztül a mester cselédje, gyermekeinek dajkája, állatainak gondozója voit. A mester nem törődött azzal, hogy a tanuló tanuljon is valamit. Ha szólni merészelt, hamar csattant a pofon. f'* yökérésén megvált« - ^ zott mindez, amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és Rákosi elvtárs vezetésével népünk sorra kivívta nagy győzelmeit. Megnyílt minden lehetőség a dolgozók és gyermekeik előtt. A múlt lealázott tanoncai ma öntudatos ipari tanulók. Egészséges, korszerű iskolában, műhelyben, tanulóo-tthon- ban gondoskodnak arról, hogy jó szakmunkások legyünk. Ingyen kapjuk a tankönyveket, tanszereket, a téli és nyári egyenruhát. A művelődés minden lehetőségét biztosították számunkra. Mindezt jó tanulással* szakmai felkészültséggel háláljuk meg pártunknak, dolgozó népünknek. rom és boldogság ma ipari tanulónak lenni. Fiatalok! Fiúk, leányok! Csatlakozzatok a mi ifjú tanulóseregünkhöz, legyetek ti is szakmunkások, akik a gépek mellett jó munkával építik a szocializmust. URBAN ILONA ipari tanuló, Diósgyőrvasgyár »Ügy döntöttem, hogy vasesztergályos leszek“ Végeiért a tanév, elvégeztem a nyolc általános iskolát. Itt a pályaválasztás ideje. Sokat olvastam a munkások, a sztahanovisták életéről, arról, hogy szocialista nehéziparunk fejlesztéséhez sok tízezer új szakmunkásra van szükség, ügy döntöttem, hogy vasesztergályos leszek. Alikor ezt fontolgattam, már ott láttam magam a gép mellett, amint a hatalmas bányakombájnok és az arató-cséplőgépek egy-egy darabját készítem. Nincs nagyobb boldogság, mint olyan hazában élni és, dolgozni9 ahol minden a nép érdekében történik, ahol az ember nehéz munkáját a gépek végzik el. Külön boldog érzés, hogy ezeket a gépeket majd én készíthetem. Köszönetét mon-dok a pártnak, a dolgozó nép államának, hogy olyan pályára léphetek, amihez kedvem van. Ezt úgy hálálom majd meg, hogy jól tanulok mint ipari tanuló s mint szakmunkás magas termelési eredményekkel a béke tábor bátor harcosa leszek. LUPA ZOLTÁN Diósgyo rvasgyár A DISZ Központi Vezetőségének határozata a „Dicsőség könyv“ megalapításáról A magyar nép nagy pártunk vezetésével sikerrel építi hazánkban a szocializmust. Az óriási, hazánkat átformáló munkában átalakulnak az emberek, új erkölcsi tulajdonságokkal gazdagodnak: A nép, a párt ügye iránti rendíthetetlen odaadással, az új iránti fogékonysággal, mely a szocializmusért folyó harcban a mindennapi hősi tettekben jut kifejezésre. Dolgozó népünket, s közte az ifjúságot a hősi tettekre a nagyszerű szovjet emberek példája lelkesíti, akik az első sorokban harcolnak a népek békéjéért. A magyar ifjúság soraiban Is mind több olyan hős emelkedik ki, aki Rákosi elvtársnak, a DISZ alakuló kongresszusán elmondott tanácsait megfogadva, a párt vezetésével a DISZ soraiban kérlelhetetlenül harcolnak az elavulttal szemben az újért, hazánk felemelkedéséért. A termelés, a tudományos kutató munka, a tanulás, a művészet, 0, sport és a honvédelem terén egyre több ifjú és leány ér el maradandó eredményeket. A DISZ központi vezetősége elhatározza, hogy a szövetség megala. kukásának második évfordulóján „Dicsőség könyv'-et alapít, melyben megörökíti a békéért folyó harc és a szocializmus építése terén kimagasló eredményeket elért ifjak és leányok nevét és hősi tetteit. Budapest, 1952 június 17. Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége * Megyénkből az alábbiakat jegyezték be a „Dicsőség könyv“-be: Hős Márton elvtársat, a diósgyőri vasgyár ifjú kovácsát, 1951 utolsó negyedében a szakma legjobbja címért folyó versenyben második helyezést ért el. Március 20-ig befejezte félévi tervét s normáját rendszeresen 150—200 százalékra teljesíti. Munkájával dicsőséget szerzett a nagy gyár minden dolgozójának. Halász B. Lajos elvtársat, aki a Péch Anial-táróban huszonkét fiatal bányásszal DISZ-frontot szervezett. A DlSZ-front eredményei 1951 decemberétől átlagosan 140—- 150 százalékra teljesíti a normát. Legutóbb a robbantás irányának megváltoztatásával és a kaparószalag észszerűbb kihasználásával 200 százalék fölé emelte a DISZ front teljesítményét. Már szeptemberi tervét teliesiti a diósgyőri Maris-bánya Simon-brigádia A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinek brigádjai között folyó versenyben “a legjobb brigád“ cimet a diósgyőri Márta bányában dolgozó Simon Sándor brigádja nyerte el. A brigád tagjai közül már nyolcán kapták meg a büszke sztahánovista kitüntetést. A brigád tagjai elsőként csatlakoztak a Loy-mozgalomhoz. Februári 146 százalékos átlageredményüket májusban 173 százalékra fokozták. A brigádban szilárd a mun. kaf egyelem. Melegcsákány-váltássai veszik át munkahelyüket. A brigád tagjai közül az utolsó három hónap alatt senki sem mulasztott igazolatlanul. Minden müszakkezdéskor rövid megbeszélésen felosztják egymás között a végzendő munkát, ezzel elejét veszik a munka közben egyébként előforduló kapkodásnak, — a brigád minden tagja tudja, mi a feladata. Jelenleg szénben haladó elövájá- son dolgoznak, kaparószalag segíti munkájukat. A robbanólyukak fúrását nagyteljesítményű szovjet villamos gépekkel végzik, így az eddigi 20—25 perces munkát 2—3 percre csökkentették. Mindezek eredményeként a Simon- brigád — az üzemben elsőként — befejezte második negyedévi tervét és június 16-án már a szeptember második felére előirányzott tervén dolgozott. A lóhere és a lucerna betakarítása után jól halad a szántás és a másodvetés a pogonypusztai állami gazdaságban A pogonypusztai állami gazdaságban a lóhere és a lucerna betakarítása után a szántásnál és a másodvetésnél 100 százalékon felül teljesítették előírásukat a traktoros brigádok. Különösen kitűntek a munkában Hor. nyák Barna és Várad! István traktorosok. Jó példával járt elő] Gergely László brigádja is a brigád tagjai a mezőgazdasági munkák elvégzése után minden nap önkéntesen kivették részüket az építkezésből, hogy azt mielőbb befejezzék. Az aratás-cséplés sikeres elvégzése érdekében gazdaságunk vezetősége gondoskodott a szükséges munkaerőről. Az erőgépek javítása is gyors ütemben halad. Ezen a téren azonban még vannak hiányosságok amelyeken sürgősen javítani kell, mert nem sok Idő választ el bennünket az aratás megkezdésétől. Nagy szégyen lenne állami gazdaságunkra, ha nem mutatna példát a minisztertanács határozatának végrehajtásában. Súlyos hiba az is, hogy a gazdaságban még mindig nincs DISZ szervezet, nincs biztosítva a fiatalok politikai és szakmai továbbképzése. A pártszervezetnek oda kelj hatnia, hogy még az aratás megkezdése előtt megszűnjön a hiányosság, jó politikai felvilágosító munkát végezzenek az aratás és cséplés sikere érdekében. Fazekas Elemér fl népszeri fejés bevezetésével 15 literre emelték a tebenenkinti napi tejliozamot a lőrinci állami gazdaság dolgozói A szovjet módszerek alkalmazásával újból erősen megnövekedett a tejhozam az Északmagyarországi Szólló'- és Gyümölcstermelő Tröszthöz tartozó lőrinci állami gazdaságban. Bevezettek a napi négyszeri fejést, alkalmazzák a tőgy- masszázst és az utócsepegtetést. Ez azt eredményezte, hogy a fejési átlag rövid idő alatt 9 és fél literről 12 literre, majd a rendszeres egyedi takarmányozás és előetetés bevezetésével 15 literre emelkedett. A sikerek elérése szívós és pontos munkát követelt a tehenészet dolgozóitól. Pontosan be kellett tartaniok a helyes takarmányozás előírásait, a fehérje és a keményítő értékek helyes arányú beosztását. Ma már a tehenészetben 5 tehén 20 literen, 20 tehén pedig 15 literen felül ad tejet. A tehenészet dolgozói 25 tehénnel vesznek részt az 5200 literes mozgalomban. Most vállalták, hogy az egész tehénállomány létszámának 50 százalékával kapcsolódnak be a nagyfontosságú mozgalomba és állandóan emelik a tejheza- mot. A tejhozam növelésével együtt emelkedett a dolgozók keresete. Pécsi József fe- jőgulyás májusban 14 tehéntől 5398 liter tejet fejt. Keresete 1260 forint volt és 141 liter tej prémiumot kapott. Farai Ferenc és Farkas János fejőguivások egyenkint 4349 liter tejet fejtek 14 tehéntől, keresetük 1063 forint 50 fillér volt és 40 liter tej prémiumot kaptak. A lőrinci állami gazdaság dolgozói példát mutatnak tehenészeteink dolgosóiFARKAS jAJfOS . Csak teljen értékű, légsstíras szálas-takarmányt lehet beadni Megyénk dolgozó parasztjai meg kezdték szénabeadási kötelezettségük teljesítését. A sikeres begyűjtés érdekében mindenütt valóra kell váltani a jelszót: „A kaszálóról a be- gyüjtöhelyre!“ Ezt a jelszót a kulákok igyekeznek félremagyarázni, be akarják csapni a dolgozó parasztokat, kárt akarnak okozni népgazdaságunknak. Arra akarják rábírni a dolgozókat, hogy előírásuk teljesítésére kellően meg nem szárított szénát adjanak be. Tudni kell, hogy ilyen szénát a be- gyiijtőhelyeken nem szabad átvenni. A réten összegyűjtött szénát 8—13 napon át boglyákban szárítani kell, mert csak így kapunk teljesértéktt takarmányt, amelyet hosszabb ideig lehet tárolni. A begyűjtéssel megbízott szervek csak légszáraz, takarmányt vesznek át, csak ilyennel lehet teljesíteni az előírást. Megkönnyíti a beadást*, nagy előnyt jelent a dolgozó parasztok számára, hogy a begyűjtési minisztérium rendelkezése értelmében 1952—53. évi szénabeadási kötelezettségük teljesítésére 1951. évi termésű szántóföldi és réti szénát is beadhatnak, ha az első osztályú minőségű. Megyei Termény! orgalmi Vállalat
