Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

Vasárnap, 1932. Június 55. ÉSZ AKM AGYÁR ORSZÁG 7 A VOLGA ŐRÖKRE EGYESÜLT A DONNAL AZ ÉPÍTKEZÉS vezető ereje „A Volga—Don-csatoroa meg. építésének korábban megállapított ha­táridejét két évvel meg kell rövidíte­ni... A csatornát és a cimljanszkajai vízierőmű-központot az áramfejlesz­tővel együtt 1952 tavaszán üzembe kell helyezni“. így szólt a Szovjet önió Minisztertanácsának 1950 de sremberében hozott határozata. A Volga—Don hajózható csatorna építését eredetileg hat évre tervez­ték. A határidő megrövidítéséért in­dított harcban nagy jelentősége voll a műit esztendőnek, hiszen akkor végezték a földkiemelő munka, az armatúraszerelés, a betonozás és a berendezések szerelésének legjelentő­sebb részéit. A nagy építkezést a legélenjáróbb, eddig még sehol nem álknlmuzott technikával látták el. A pártszerve­zetek, minden munkahelyen arra «i'vzpor.tosították erőfeszítéseiket, hogy minél hamarabb munkába ál lítsák az új gépeket, teljesen kihasz­nálják a nagyszerű szovjet techni­kát s hogy meghosszabbítsák min­den gép használati idejét. A kom niunlsiák kezdeményezésére verseny indult az exkavátorkezelök között azért, hogy a markoló egy-egy köb­méterére számítva naponta 1200 köbméter földet mozgassanak meg­Különféle exkavátorok dolgoztak a nagy építkezésnél. Azok a gépkeze­lők, akik félköbméteres markolókkal dolgoztak, azért versenyeztek, Hogy naponta legalább G09 köbméter föl­det tudjanak kiemelni, akik pedig három köbméteres markolókkal vé­gezték a földkiemelést, rmpl 3600 köbméter föld megmozgatását tűz­ték ki célul. Az Új módszer szerint Végzett munkában Vaszilij Ivanovies Toroos- Uin brigádja vívta ki az első győzel­met. Ez a brigád „Kovrovec“ típusú exkavátorral dolgozott a krasznoar- mejszki szakaszon. A félköbméter űrtartalmai markolóval rendelkező exkavátor termelékenységét napi 400-ról 700 köbméterre növelték. Az építkezés vezetőereje a párt volt. A pártszervezetek mindenütt támogatlak és fejlesztették a me­rész újító kezdeményezést, amely arra irányult, hogy megrövidítsék az építkezés idejét, emeljék a munka minőségét s csökkentsék az összes munkálatok költségét. Az építkezés munkásai és mérnökei á zsilipek, szivattyúállomások és más műtár­gyak betonozási munkálatainál kcz. deményezéseikkel és újításaikkal igen nagy segítséget nyújtottak. A múlt évben a csatorna vonalán kö­rülbelül 700.000 köbméter betont és vasbetont építettek be, ami azt je­lenti, hogy ebben a tekintetben fe­lülmúltak a Dnyeprogesz építőinek teljesítményét. A betonozási munká­latokat teljesen gépesítették. A zsi­lipek építésekor csupán befonszi- vattyflk segítségével egy esztendő alatt bedolgoztak 30.000 köbméter betont. A betonszivattyúk termeié kenységét lényegesen magasabbra emelték, mint ahogy azt a műszaki norma előírta. A • szovjet technika újdonságai: az önműködő betongyá rak valósággal ontották magukból az építkezéshez szükséges !>etont. Jelentős sikert ért el a krasznoar- mcjszkl betongyár kollektívája, amelynek tagjai 600 köbméter he­lyett 900 köbméter betont gyártót tak naponta. A múlt nyáron a gyár napi termelékenységét 1100 köbmé­terre fokozták. A zsilipek építői Új betonépítési módszert kezdtek alkalmazni. A ,,be. tonfolyam“ nem egy, hanem egymás mellett fekvő két blokkba ömlött s ilyinódon jelentős mennyiségű épü­letfát és sok munkaerőt takarítottak meg, a munka üteme pedig majdnem háromszorosára emelkedett. Az építkezés kommunistái példa képei voltak az önfeláldozó munká­nak. Ezerháromszáz népnevelő vég­zett politikai felvilágosító munkát annak érdekében, hogy minden dol­gozó megértse: az összes munkála tokát a lehető legrövidebb idő alatt kell befejezniök. A népnevelők ugyanakkor ismertették az élenjárók ^ííiőségS hálók, koüvháíi, (esteit bútorok 'W választékban kaphatók lateréríékesftő V.-llskole, Széchenyi utca 23. ;zd, 48-as utca 15. Játoraljaujhely, Táncsics tér 4. Kisvárda, Lenin utca 1. OTP beváltóhely tapasztalatait és az új eredmények népszerűsítésével táplálták a ver- ocnykedvet. A tömegpoHMkai munka soha nem volt olyan lendületes, mint az utóbbi létesítendőben. Március­ban, áprilisbon és májusban például tízezer beszélgetést folytattak a népnevelők az építőkkel. Amikor 1950 decemberében megjelent a Szovjetunió Miniszter- tanácsának határozata, hogy a csa torna építését két évvel meg kell rö­vidíteni, az építők tevéiben szavukat ad iák Sztálin elvtársnak, hogy ha­táridő előtt teljesí; ik a megtisztelő feladatot. A politikai osztály a párt- szervezetek és az építkezés kollektí­vájának egész erejét mozgósította, hogy mtntaszorűi n teljesítsék a vál­lalásokat. A feladat végrehajtása érdekében felhasználták a párt- munka, a szakszervezeti és a kom szomolista munka minden formáját és minden módszerét. Az agitáció és a politikai tömegmunka csak egy colra irányult: kellő időben befejezni az építkezést. A „Villámok“, a rádió, újságok, a röplapok és a felhívások mellett Igen eredményes munkát vég. zett a nagy példányszámban megje­lenő ,-SzHllngradszkaja sztrojka“ című újság. A nagy építkezés kommunistáinak szervező és politikai munkája, a' kommunisták szemé'yfeS példamuta­tása óriást szerepet játszót; a nagy Volga—Don hajózható csatorna meg­építésének sikeres befejezésében. ★ MEGINDULT A HAJÓZÁS A DON ALSÓ SZAKASZA ES A VOLGA KÖZÖTT A cimljanszkajai tengert a Don alsó szakaszával összekötő hajózható csatornában megkez­dődött a szállítóliajók közieke. dése. A hajók áteresztésére a 14. számú zsilip szolgál, ez a legfca- gyobb zsilip a Volga—Don csa­tornán. A zsilipet a cimljanszkajai tenger kapujának nevezik. Június 3-án a cimljanszkajai ten. ger és a Don alsó szakasza felől szállítóhajók tartottak egymás felé, A cimljanszkajai tengerről a „Sztroityel“ és a „Volgodon- sztrój“ nevű Dieselhajók befu­tottak a 14. számú zsilip kam­rájába. A hajók nyoicszáz tonna vízktszoritású uszályt vontat­tak. A próbazsilipelést igen sí kérésén végezték el. A bonyolult hidrotechnikai berendezések pon. tosan, fennakadás nélkül mű­ködtek. A 15. számú zsilipen a ..Szlava“ és a „Groznij“ nevű Diesel-vontatóhajók haladtak ke­resztül, amelyek úszó kikötőket és uszályokat vontatnak a doni Rosztovból a cimljanszkajai kikö­tőbe. A 14. és 15. számú zsilip közötti összekötő csatornában a két hajókaraván találkozott egy­mással. így a cimljanszkajai víz­mű tizemének első napján meg­történt a találkozó zsilipelés. Je lenlcg újabb hajókaravánok áll­nak a csatorna bejáratánál. Megnyílt a hajózás a Don alsó szakaszától a Volga felé. EGYÜTT RINGATJA HABJAIT A VOLGA ES A DON Sztálingrád hosszan nyúlik el a, Volga partján. A város északi részét kitünően aszfaltozott műút köti össze a déli városszegéllyel. Az út, amely eddig a krasznoarmejszki mun­kástelepig haladt, most tovább fut délnyugati irányban és párhuzamosan az új hajózható csatornával egészen Kalácsig visz. A városszélen túl szemünkbe ötlik a csatorna hajósainak kedves házacs­kákból álló új lakótelepe. Kern mesz- sze van innen a Volga—Don-csatorna fő zsilipje■ Látjuk a csatorna kapuját — az első zsilip diadalívét• Alatta haladnak majd cl a gőzhajók és moto­rosok, uszályok és vontatóhajók útban a, Volgától a Don felé és a Dontól a Volga felé. Kissé oldalt magasan a Volga fölé emelkedik J. V. Sztálin bronzból öntött szobra, amely Sztá­lingrád utcáiról és tereiről és a Vol­gán sikló hajókról is jól látható, jyéhány nappal ezelőtt még az el­ső zsilip előtt emelkedő hatal­mas földgátnál tajtékzott a Volga vi­ze. Ugyanakkor a vízválasztón átemelt Don a gigászi zsiliplépcsőn folytatta 1 ltját a Volga felé. Május 27-én este a A Szovjetunió is­mét jelentős lépést tett a kommunizmus jelé. A nagy sztálini lermészc tál alakító tervek alapján meg­változott a térkép, egyesült a Volga és a Don. A donparti Kalács­tól a fi'ttai ciml­janszkajai tengeren át vezet az út a Volga felé. A békésen hul­lámzó, tengerré szé­lesül! doni öböl pár hónappal ezelőtt moz­galmas képet mula­tott. Költözött a ten- gerjenek. Hatalmas teherautókra rakták a házakatT üzemeket, emlékműveket és meg a gyümölcs jók sem maradtak a régi helyükön, hanem együtt települtek a 70.000 költözködő MOSZKVA, ÖT TENGER KIKÖTŐJE emberrel az új ten­ger partjára. Huszonnégy milliárd köbméter víz löliöllc jel a cimljanszkajai tengert és napok alatt a Balatonnál négy és félszer na­gyobb öble hatalma­sodott a Donnak. Az új vízi ÚJ on több mint 2000 lóerős Diesel-motoros ex- presshajók közleked­nek majd. A 100 mé­ter hosszú, három- fedélzetes, 500 háló­helyes hófehér hajók a Fehér-tenger jég­hegyeitől a Káspi ten­gerig egységes vízi- ú‘on szállítják az utasokat Moszkvába, öt tenger kikötő­városába. Képünkön a V olga—Don csa­torna új hajójának modelljét láthatjuk a tervezőkkel. A NAGY TALÁLKOZÁS Évszázados álom teljesedett be 1952 május 31-én. A nap, amelyen a Volga és a Don találkozott, ünnepként vésődik a szovjet népek emlékezetébe. A kommunizmus nagy építkezéseinek első alkotása Sztálingrádtól délre érkezett el a betel­jesüléshez. A történelmi földön, amelyen a forradalom győzelme után a vörös gárdisták harcoltak Cáricinért, negyedszázaddal később pedig döntő vereséget szenve­dett a világot lángba és vérbe borító fasizmus, — most megszületett a béke nagy alkotása. A két folyó egyesítésének gondolata már évszáza­dok óta kísértett. 1696-ban Azov erődítményeinek el­foglalása után Nagy Péter is elhatározta, hogy egye­síti a Volgát a Donnal. Harmincötezer ember állt munkába — lapáttal és a földet zsákokban hordták el. Három év alatt 650.000 köbméter földet emeltek ki, ami az akkori körülmények között szép teljesitmény volt. Aztán a svéd háború miatt abbamaradt a munka és Golicin herceg a nagypéteri tervek makacs ellen­zője fölényesen jelentette ki: — Esztelen gög arra törekedni, hogy megváltoz­tassuk a folyók medrét, folyását, amit isten akarata határozott meg... Nemcsak a munka maradt abba, de a terv is el­aludt. A földesúri, burzsoá Oroszország gazdasági és technikai elmaradottsága különben sem tudott volna ilyen nehéz feladattal megbirkózni. fl gépeket és az építési anyagokat másfélezer ____________gyár, üzem és vállalat szállította. A Volga—Don csatorna építői olyan műszaki felszere­léssel dolgoztak, amire még nem volt példa. Minden feltételt megteremtettek az óriási feladat sikeres tel­jesítéséhez, s ez párosulva az építők lelkesedésével, bátor kezdeményezésével és eredményes munkájával, lehetővé tette, hogy az eredeti tervben megjelölt ha­táridőt két évvel megrövidítsék. 1951 volt a nagy építkezés döntő éve. A csatorna medréből 35 millió köbméter földet emelték ki és több mint egymillió négyzetméternyi partot köveztek ki. A csatornához tartozó építményeknél közel 700.000 köb­méter betont használtak fel. A csatorna építésén 185 különböző fajta exkavátor, 386 földásógép, 125 föld- egyengetö, többezer gépkocsi és traktor, többszáz kü­lönböző daru, számos földszivattyú, automatizált beton­gyár, betonszivattyú és sok egyéb gép és berendezés dolgozott. R munka Uj világnak. új embereknek kellett eljönni, hogy a hatalmas terv újra fel bukkanjon, de most már -— meg is valósuljon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban megszületett szov­jet hatalom egyik legfontosabb népgazdasági feladat­nak tűzte ki a Volga és a Don egyesítését. Még javá­ban dúlt a polgárháború, amikor a fiatal szovjet ha­talom szakembereket küldött a két folyóhoz. A szovjet hatalom első éveiben kidolgozott csa­tornaterv hiányos volt, mert a Volga—Don kérdéssel egyoldalúan, csak a szállítás szempontjából foglalko­zott, holott ezt a kérdést az aszályos sztyeppék öntö­zésének, új villamos erőmüvek emelésének, a mező­gazdaság villamosításának és a doni hajózás megjaví­tásának kérdésével együtt kell megoldani. Sztálin elvtárs lángeszű terve mindezeket felölelte. A gyönyörű tervet az építkezések történetében páratlanul álló lendülettel valósították meg. A Volga— Don-csatoma építői állandóan érezték a sztálini gon­doskodást, a párt pedig a nagy építkezést a szovjet népek érdeklődésének középpontjába emelte. nem könnyű terepen folyt, A vizet szivattyúk, csatornák, csövek se­gítségével vezették a Donból, hatalmas víztárolókat, messze a sztyeppébe nyúló öblöket kellett létesíteni. 1952 február elseje fagyos reggelén a Don elérke- zett a karpovkai szivattyúállomásig. Április 3-án már a marinovkai szivattyúállomás kezdte meg működését. Április 4-én kezdték megtölteni a bereszlavszki víz­tárolót. Május 24-én az építők eltávolították a zárő- gátat, a május 30-ról 31-re virradó éjszaka pedig a víz áthaladt az 5. számú zsilipen. A 4. számú zsilipig — két és fél kilométer a távolság — félóra alatt tette meg az utat. Még enhyl időbe sem telt, hogy a viz a 3. számú zsiliphez érjen. tJjabb tíz méter eséssel a vizáradat a Volgától másfél kilométerre épült 2. számú zsilip felé hömpölygött. Ttt a csatorna kiszélesedik, hogy a hajók kitérhessenek. Egy óra 35 perckor a doni vizáradat áthaladt a 2. zsilip kamráján és Ugyanebben az időben az 1. száma zsilip felöl feltűnt a tavaszi áradások következtében 8 méterrel magasabbra duzzadt Volga vize. sárgás-zav ~ros. Száz kilométeres utat tett meg a víztárolókon, C3Ö (I Den vizű veke- keresztül. Szemben hatalmas erővel közelednek a Volga habos hullámai. Pontosan 1 óra 55 perckor elkövetkezett a nagy pillanat: a két folyó habzó örvényléssel egyesült. Olyan volt. mint két testvér boldog találkozása. Sokezer ember — a csatorna építői és Krasznoar. mejszk város lakói — leírhatatlan lelkesedéssel üdvö­zölték a történelmi pillanatot. A Volga örökre egyesült a Donié víz elérte a 7- zsilip felső kapuit. Má­jus SO-án a folyam átlépte a vendég­szeretőén kitáruló 6. zsilipkaput s most már minden akadály nélkül zu­hogott tovább „Szabad pályán". Óéd- ról-órára gyorsult a vízfolyam sebes­sége■ Feltartóztathatatlanul tört a Don a Volga felé, hamar maga mögött hagyta az 5- és 4- zsilipet. A 3. és 4- zsilip közti részen már tavaly befe­jeztek minden fontosabb munkát. A csatorna partjait tartós kőruhába öl­töztették, medrét kiegyengették, meg­tisztították- A S. zsilipnél az irányító tornyok teljes szépségükben, vakító fehéren váltak ki a mögöttük messze- nyuló puszta zöldjéből. Sokszdz ember gyűlt össze a zsilip­nél, mindenki tágra nyitott szemmel nézett a távolba a vízválasztó jeléi amerre a csatorna vonala haladt. Vé­gül felhangzott a boldog kiáltás: — Jön a víz! TValóban mintegy másfél kilomé­ternyire a zsilipkaputól alig észrevehető ezüstös esik villant meg. Gyorsan közeledett, s csakhamar egcsz áradat hömpölygött már nekirohanva, a zsilip fémből készült kapuinak. Ez május 31-cn kora reggel történt. Ve­zényszó hallatszott: — Kinyitni a zárakat! 'A következő pillanatokban hatal­mas robajjal zuhogott le a víz a zsi­lip mély vasbeton kamrájába, rohant tovább a 2. zsilip felé. Ennek a törté­nete érdekes. A 2. zsilip agyagos ré­tegekre épült, olyan agyagra, amely csak igen nehezen munkálható meg. A kotrógépkezelők sokat kínlódtak, míg elkészültek a zsilip alapgödrével■ Amikor az alsó zsilipfőnél megindul­tak a betonozási munkák, váratlan esemény történt: 30 ezer köbméter agyag csúszott a gödörbe és betemette a betonozásra előkészített tömböket. A kollektíva mégis becsülettel, határ­időre teljesítette a rábízott feladatot- Üj, gyorsbetonozási módszert vezettek be, így hozták be a lemaradást, amel­lett nagymennyiségű, anyagot és mun­kaerőt takarítottak meg. J^.Jájus 31-én borús reggel kö­szöntött rá a hős városra, Sztá­lingrádra. Meleg tavaszi eső szemer­kélt■ Az ünnepséget azonban ez nem zavarhatta meg. A csatornaépítők ez­rei és a sztálingrádi üzemele és vál­lalatok munkásai és tisztviselői, a közeli falvak kolhozparasztjai eljöttek és az 1. és 2. zsilip közti csatornasza­kasz mentén sorakoztak fel, hogy szemtanúi lehessenek a két nagy folyó találkozásának, ennek a nagyszerű történelmi eseménynek. Déltájban a felhők szétoszlottak, napsütés ragyogtatta a csatorna med­rét, a puszta felöl fű- és virágillatot hozott a szél■ A természet is együtt őrült, ünnepelt az ujjongó emberekkel. S aztéin ... megnyitották a 2- zsilip felső kapuit■ A Don vize rohant to­vább a nagy találkozáshoz. Ugyanak­kor a Volga vize is hatalmas áradat­ban készült a Don fogadására. Az 1. és 2- zsilip közli távolság 1300 méter. A Don is, a Volga is 20 másodperc alatt rohanta be a ráeső Oöo métert- A két folyó majdnem középütt talál­kozott. Habzott, örvénylőit a víz, majd megnyugodott s a lankán part. vonallal szegélyezett csatornában egy­re magasabbra emelkedett. Ez történt moszkvai idő szerint 13 óra 55 perckor. M egállunte a Volga partján- Uizity- karavánok, tutajok, gőzhajók éj motorosok úsznak tükörsima felületért. Most még két irányban haladnak csak — lefelé és fölfelé. De a hatalmas volgai flotta nemsokára új irányítá­sokat kap: a Donra, az Azovi- és a Fekete-tengerre siklatlak majd a vol­gai hajók- Lenin-Sztdlin pártja akara­tából elkészült a hatalmas viztút — a kommunizmus építésének elsöszülöttfe, amely hamarosan a Szovjetunió vi.zt- kvzlefcedésének ütőeve lesz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents