Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-03 / 102. szám

Lenyűgöző erejű seregszemlén, színpompás, lelkes ünnepi felvonuláson tettek hitet megyénk dolgozói a béke megvédése mellett Gyönyörű májusi napon ragyogó napsütésben harcos lelkesedéssel ünnepelték megyénk dolgozói a 8■ szabad Május 1-et■ Gondos kezek lobogódíszbe öltöztették, dra­périákkal , virágokkal, nagy tanítóink és a testvéri kom­munista pártok vezetőinek arcképeivel ékesítették az üzemeket, lakóházakat, falvakat. Vörös és nemzetiszínil zászlók lobogtak mindenfelé. Végeláthatatlan tömegben áradt mindenütt a dolgo­zók serege, hős munkásaink, a dolgozó parasztok, a. nép­pel haladó értelmiségi dolgozók, az üzemek, falvak es iskolák fiataljai- Egybegyűltek, hogy hatalmas erőt su­gárzó felvonulásukkal megmutassák: egyemberként, ösz- szefogott akarattal, a biztos győzelem tudatában mene­telnek a áteső Szovjetunió, a nagy Sztálin által veze­tett béketáborban. A transzparensek, feliratos táblák, az ünnepi kiáltások kifejezésre juttatták a megyénk dolgo­zói szívében élő forró szeretetet és hálát a felszabadító szovjet nép és a világ békeharcosainak lánglelkű vezére, népünk legnagyobb barátja, Sztálin elvtárs iránt. El­küldték. a felvonulásról újból köszönő szavukat, szere- tetük ezer megnyilvánulását győzelmeink szervezője, bol­dog életünk kovácsolója, a párt és bölcs tanítónk, szere­tett vezetőnk, Rákosi elvtárs felé. Megmutatta a felvo­nulás, hogy mélyen él dolgozóinkban a proletárnemzet- Icöziség érzése. Tudják, hogy a béke, a haladás, a szocia­lizmus ügye egy és oszthatatlan, ezért éljenezték a test­véri népi demokratikus országok vezetőit és dolgozóit, kifejezésre juttatták harcos szolidaritásukat a mi sza­badságunkért is küzdő koreai hősök, kínai önkéntesek iránt, ezért emlékeztek meg feliratos tábláik a kapita­lista és gyarmati országokban ma még kínzó rabságban élő proletártestvéreink elszánt harcairól. A szeretet, a hála, a köszönet megnyilvánulása volt a május 1-i seregszemle a Szovjetunió és a párt iráni, ugyanakkor megmutatta megyénk dolgozóinak izzó gyű­löletét a szabadságunkraz boldog életünkre törő imperia­listákkal és legaljasabb csatlósukkal, a Tito-bandával szemben. Megyénk dolgozói felismerték, hogy több és jobb termeléssel, a termelés frontján kivívott új diada­lokkal kell tovább erősítenünk drága hazánkat, véde­nünk alkotó békénket- Ezért hozták magukkal büszkén a felvonuláson éliizem-kitüntetéseiket,,‘n jó munkáival kiér­demeli zászlókat és azokat a táblákat, amelyek bitül adták a május 1 tiszteletére tett felajánlások teljesítése során elért új munkasikereket. Minden eddiginél nagyobb számban vettek részt a nagy seregszemlén a. nők és a fiatalok. A nők magával- ragadó lelkesedéséből láttuk, hogy mind nagyobb szám­ban értik meg, milyen megtisztelő nagy feladataik van­nak a béke megvédésében. Azért jöttek el és úgy vonul­tak fel, hogy megmutassák: a nők, az anyák legyőzhe­tetlen ereiével harcolnak családjuk, gyermekeik, dolgozó népünk alkotó nyugalmáért, szembeseállnak minden kül­ső és belső ellenséges próbálkozással. A fiatalság, né­pünk jövője, fegyelmezett felvonulásával, kitörő lelkese­désével megmutatta, hogyan nőnek, öntudatosodnak az új erők, népünk nagy tehetségei, akik előtt a Szovjet­unió győzelme, a párt segítsége szélesre tárta a fejlődés útját- Köszönetét mondtak azért, hogy ők már nem is­merik apáik gyermekkorának keserves nélkülözéseit, megaláztatását és megmutatták, hogy munkájukkal, ta­nulásukkal készülnek a történelmi szerepre: a szocializ­mus, a kommunizmus építésére. A vagy májusi seregszemle új erőforrás volt. Min­den megelőző májusi felvonulásnál jobban láttuk, mi­lyen hatalmas a. nép összefogásának ereje. Megmutattuk új országot építő munkánk dicsőséges eredményeit, s még jobban megértettük a felvonulásból, hogy egyek vagyunk a világ dolgozóival, egy cél felé menetelünk- Dolgozunk magunkért és Korea, Malájföld, Indonézia, Franciaország dolgozóiért is és ők mi értünk is harcol­nak■ Utat mutatott a 8. szabad május 1, hogyan folytas­suk további munkánkat- A felejthetetlen seregszemle biztosítékot nyújt arra, hogy a nagy ünnepnap után tö­retlen, sőt még fokozódó lendülettel állnak helyt ‘Me­gyénk dolgozói az osztályharc frontján, a béketábo: ránk eső szakaszán. A kohók, Martin-kemencék, henger­sorok, vagy esztergagépek, kombájnok, traktorok, vagy az ekeszarv mellett, laboratóriumokban, irodákban, vagy iskolákban hősies munkával kivívott új munkapyőzelmek- kel tovább írják történelmünk legragyogóbb fejezeteinek lapjait, harcos elszántsággal valóra váltják azt a jelszót, amelyet május elsején megyénkben százezrek harsogtak erejük és történelmi felelősségük tudatában: „Megvéd­jek ■* Kékét-' Harcolunk a békéért!“ Több mint 4 órán át tartó ünnepi felvonulás Miskolcon Miskolc dolgozói a LAEV megálló, illetve a Kun József-utca felöl ha­ladva a városi tanácsháznál lévő diszemelvény előtt vonultak el. A hatalmas diszemelvényen fönt ezt a feliratot olvashattuk: „Éljen május 1, a békéért harcoló népek sereg­szemléje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe!“ Alatta arany betűk­ből formálódott ki a „Május“ szó, középen nagy 1-es. Virágokkal kö­rülvéve Lenin, Sztálin és Rákosi elv társak mellszobrát helyezték el, vörös és nemzetiszínü drapériák dí­szítették az emelvény hátterét. Az emelvényein foglalt helyet Kiss Ká­roly elvtárs, Pártunk Központi Ve­zetőségének tagja, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere, Har­mati Sándor elvtárs, a Megyei Párt- bizottság titkára, Bodnár András élvtárs, a Miskolci Pártbizottság titkára, a termelő munka sok élen­járó hőse, szeretett fegyveres alaku­latainak képviselői. Háromnegyed 10. Hosszú piros, illetve kék szoknyában, magyar­ruhás fökötős leányok egy.egy piros betűt hoznak, a betűk egybeolvasva az ünnepi üdvözlést adják: „Éljen Május 1!“ A vasgyári zenekar hang­jaira vonulnak a Diósgyőri Kohá­szati Üzemek dolgozói, piros zász­lóval körülfogva az élüzem zászló hirdeti a gyár dolgozóinak dicsősé­gét. „Gyárunk büszkeségei!“ — fel­iratú tábla után a munka hősei lép­delnek, két-három, sőt négy kitün­tetés is csillog mellükön. Élenjáró dolgozók —- példamutató tömeghar­cosok. Felemelt ököllel, harcos mun­kásüdvözlettel fordulnak az emel­vény felé. Kiss Károly elvtárs oda- Máltja nekik: „A Központi Vezető­ség szeretettel üdvözli a diósgyőri kohászokat!“ Valóságos zászlóerdő hullámzik végig az utcán, a zászlók között mindenütt képek: Lenin, Sztálin, Rákosi, Mao-Ce-Tung, Enwer Hod- zsa, Gottwald elvtársak és a többi testvérpárt vezetőjének arcképei. Villamos targonca halad a dísz­tribün előtt. Rajta földgömb forog, tetején fehérruhás leány békeágat tart magasra. A földgömböt körül­fogja az ezüst betűkből összeállított mondat, a sztálini tanítás: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a né­pek kezükbe veszik a béke megőr­zésének ügyét és mindvégig kitarta­nak mellette.“ A magyar repülőszövetség vas­gyári fiataljai modelleket hoznak, majd a ku lt u rmunk ásó k szinpompás öltözékü csoportja halad. Nyomorúságos kordély közeledik. Tito húzza a kordélyt, ciiinderes alak. — az Egyesült Államokat áb­rázoló jellegzetes figura — hajtja, atombombát visz vállán. Amikor az emelvény elé érnek, szabadságharco­sok egy csoportja megrohanja a kordélyt, lefegyverzi az atombombá­val jenyegetöző alakot és az impe­rializmus szekerét’ húzó Titót. , A gépek jobb kihasználásáért! Egymás után következnek az egyes gyárrészlegek. A nagyolvasz­tó dolgozói után a Martin.gyárrész- leg menetében autó halad ezzel a felírással: „Acéltermelésünk fokozá­sával a békéért!“. Az autó másik felirata a legjobb dolgozókat buzdít­ja: „Sztahánovisták! Munkamódszer­átadással harcoljatok az élüzem cím megtartásáért!" Az elektroacélmü gyárrészleg csaknem valamennyi dolgozója zászlókkal, nagyjaink ké­peivel, feliratos táblákkal halad. A durvahengermű gyárrészleg dolgo­zóinak menetében traktor pótkocsit vontat, hengersort látunk rajta, amint kihengerlí „Samu bácsit“, a csillagos cilindert! figurát. A finom- hengermű gyárrészleg dolgozói zász­lóikat lobogtatják, énekelnek: „Él­jen, éljen Rákosi elvtárs sokáig...“ Egyik táblájuk felirata a nőkhöz szól: „Jó munkával harcoljatok a békéért, gyermekeitek jövőjéért!“ A nagykovácsmü gyárrészleg dol­gozóinak menete élén autó közeledik, elején ötágú vörös csillag forog a földgömb körül. Elhozzták gyártmá­nyaikat az autón, a felirat így buz­dít: „Naz&rova-mozgalommal a gé­pek jobb kihasználásáért!“ A vasön­töde, majd az acélöntöde gyárrész­leg dolgozói következnek, közöttük Néphadseregünk tisztjel haladnak, akik az üzem dolgozói sorából ke­rültek fontos tisztségükbe. A mész­kő és homokbánya, a huzó-hőkezelő, a Mereszjev Ifi üzem, csavargyár, karbantartó gyárrészleg vonul. Számtalan tábla emlékeztet arra, hogy az imperialisták ki akarják terjeszteni a háborút, a feliratok hirdetik a gyár dolgozóinak követe­lését: „Vesszenek a pestis és kolera szövetségesei, az imperialista tömeg­gyilkosok. A bagger-üzem menetében a fel­irat arról tanúskodik, hogy példa­mutató munkával készültek a nagy ünnepre: — első negyedévi tervüket 141 százalékra teljesítették. Az energia gyárrészleg dolgozóinak me­netében az összeszerelt kerékpáro­kon elhelyezett képes tábla azt mu­tatja, hogy a népek összefogása, a béketábor ereje lefogja a háborús gyújtogató imperialisták kezét. Má­sik táblájuk felirata testvéri üdvöz­letét küld a nagy kínai népnek, a hős koreai szabadságharcosoknak. A tűzálló anyaggyár dolgozói vállukon hoznak nagy ötágú csillagot, benne Sztálin elvtárs mellszobrát helyez­ték el. Az egyik tábla rajza meg­mutatja, milyen „fásítási terve“ van Titónak. A fasiszta tömeggyilkos akasztófával ülteti tele az országot. Másik rajzon vörös munkásököl megmarkolja az atombomba ledobá- sára készülő imperialista kezét, újabb rajz azt fejezi ki, hogy a dol­gozók százmillióinak összefogása ke­resztülhúzza az imperialistáit örült világuralmi terveit. Piros-kék mezben, utánuk tiszta fehérben, mögöttük fehér blúzban, piros nadrágban a sportoló lányok, fiúk, dolgozók vonulnak mindany- nyian vörös és nemzetiszínü zászlók­kal. Táblájuk nagy betűkkel hirdeti: „Éljen a magyar sportolók nagy ba­rátja, Rákosi elvtárs!“ „Szovjet-magyar barátság, tartós béke, szabadság! I« A bányász zenekarral az élen a bányász dolgozók felvonulása követ­kezik. Elöl díszegyenruhában a ki­tüntetett bányászok, a széncsata élenjáró hősei. „Éljen a Szovjet Hadsereg! Sztálin! Rákosi! Éljen a Párt!“ — Zúg kiáltásuk. Az MTH 134. sz. perecesi vájáriskolájának fiataljai haladnak lelkesen, utánuk munkaruhában, bőrsisakkal, szerszá­maikkal bányászok. Az MNDSz pe­reces! szervezetének tagjai virág­csokrokat, kendőket lobogtatnak, ezt kiáltják: „Megvédjük a békét!" A bányász sportkör tagjai után új­ból bányászok következnek. Izmos kezükkel keményen fogják, magasan lobogtatják zászlóikat, büszkén eme­lik a táblát, amelynek felirata arról számok be, hogy május 1 tiszteletére 204 százalékos termelési eredményt értek el.“ „Éljen a szabad május 1!“ „Szov­jet—magyar barátság, tartós béke, szabadság!“ „DISZ—DISZ- hurrá“ — harsog sokezer torokból. A diósgyörvasgyárí ipari tanulóvá­ros fiataljai menetelnek pompás egyenruhájukban, fegyelmezetten végeláthatatlan sorokban. „Rákosi ifjúsága vagyunk, szabadon élünk és dolgozunk!“ — száll ütemes kiáltá­suk, majd izzó haraggal messziható hangon tör fel belőlük: „Vesszen Truman!“ „Vesszen Churchill!“ „Vesszen Titó!“ „Vesszenek a pusz­títók!“ A miskolci üveggyár dolgozóinak élén a kulturcsoport tágjai haladnak orgonacsokrokkal integetnek, virá­gokat dobálnak. A dolgozók között jönnek gyermekeik is, piros maslival hajukban kékruhás kislányok szoro­san egymásba karolva énekelnek. A ládl fűrészüzem, a Chinoin gyógy­szer- és gyógyászati termékek gyá­ra diósgyőri telepe dolgozói, az új- diősgyöri pártszervezet és MNDSZ szervezet, a Fürst Sándor pártszer­vezet, a II. számú bérház pártszer­vezete tagjai haladnak, a házfalak visszhangozva verik vissza kiáltásu­kat: „Békét akarunk, Rákosival ha_ ladunk!" „Harcolunk a békéért!“ Kis úttörők zenekarának csilinge­lő hangjai töltik be az utcát, teret, a zenekar élén három nagydobos. Hatalmas orgonaágat hoznak, min­den irányban szalagok indulnak ki az ág tetejéből, köröskörben kis paj­tások fogják a szalagokat. Nem egy közülük a csoport közepén vitt tábla felé tekint, hogy felhívja mindenki figyelmét a feliratra: „Iskolánk tanulmányi átlaga 3.8“. Egyenruhás szabadságharcosok motorkerékpárokon haladnak. Min­den gép elején zászló leng. A Sza­badságharcos Szövetség tagjai me­netelnek utánuk, egyik táblájuk fel­irata felhívja minden dolgozó fi­gyelmét: „Légy éber!“ Szélességében az egész utcát át­fogja a nagy transzparens, amely­nek bal felső sarkából Rákosi elv­társ képe mosolyog, a transzparens felirata: „Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem.“ Tizenhatos so­rokban vonulnak az egyetemi hall­gatók fehér ingben, mindegyikük mellén piros szekfü. A jövő mérnö­kei kemény munkával, öntudatos ta­nulással készülnek a rájuk váró gyö_ nyörü feladatok legjobb megoldásá­ra, — ezt sugározta felvonulásuk. Vesszen Titó!“ Az általános iskolák következnek. Úttörők papírból formált óriási tin­tásüveget, mások ceruzát, mikrosz­kópot, földgömböt, vonalzókat hoz­nak. A Nagyváthy, Szeles, Kossuth utcai, városháztéri általános iskolák növendékei az úttörő indulót ének­lik mosolygós arccal, derűs vidám­sággal versenyt lengetik, lobogtat­ják vörös nyakkendőiket, fehér és piros szalagjaikat. Nyolcadikosok magasra emelik könyvüket, felira­tos táblájuk felé mutatnak: „Mi mindannyian tovább tanulunk!“ „Vesszen Tito!“ — harsan fel va­lamennyi torokból, majd kinyitják a magukkal hozott kalitkát, fehér ga­lambok röpülnek át a tér fölött. „Ta­nulás a mun Icánk, tanulás a har­cunk!“ — olvassuk egy másik cso­port táblájáról és hogy magukévá tették ezt a jelszót, annak bizonysá­ga, hogy sorra minden iskola felira­tos táblával beszámol a jó tanulmá­nyi középértékröl. A táblák azt is hirdetik, hogy eredményeikkel nin­csenek megelégedve, így buzdítanak: „Úttörők! Tanuljatok, harcoljatok a jő évvégi eredményekért!" Békegalambok szállnak fel az ál­talános iskolások szinpompás sorai­ból. Gyönyörű májusfát hoznak a diósgyőri leányiskola tanulói. A Pa- lóczy utcai általános iskola növendé­kei úttörő zászlócskákat lobogtatnak. A Dayka-utcai általános leányiskola tanulói táblákat hoznak, amelyeken ilyen feliratok olvashatók: „Tanító leszek!" „Óvónő leszek!“ „Gépész leszek!“ Igen: a ml gyerekeink, szabad hazában, bármelyik pályát választhatják maguknak, amelyhez kedvet, tehetséget éreznek. „Jó ta­nulással előre hazánkért!“ — hirde­ti a görömbölyi 28-as számú általá­nos iskola feliratos táblája. Nagy sikert aratnak az I-es számú általá. nos iskola pompás sportolói. A Vö- rösmarty-utcai általános Iskola cso­portját szinte elárasztják a gyönyö­rű májusfák. A Martin-telepi iskolá­sok egy.egy csokor virággal kezük­ben köszöntik az emelvényen helyet- foglaló Kiss Károly elvtársat, pár­tunk Politikai Bizottságának tagiát. Most a kohászati technikum kö­vetkezik, kohót ábrázoló hatalmas képet hoznak, rajta a felirat: „Ez a mi fegyverünk." „Zengd tehát e dalt — Büszkén kohász!“ éneklik öröm­teli érzéssel, felszabadult boldogság­gal a fiatalok. Munkaruhában vo­nulnak fel a 13-as számú miskolci gépipari technikum növendékei, ke­zükben kalapács, táblájuk az óriás­kohó építőit üdvözlik. Kulturmunká- saik táncolva, sportolóik egy-egy gyakorlatot bemutatva vonulnak el az emelvény előtt. Szép egyenruhá­jukban jönnek a bányaipari techni­kum és a villamosipari technikum növendékei. Mindkét csoportban ör­vendetesen sok lány látható. A köz- gazdasági leánygimnázium menetét a tornászok vezetik. A most követ­kező csoport első sorában ki-ki egy. egy betűt hoz. Kirajzolódik a felirat: „Vámos Ilona.“ Ennek a miskolci leánygimnáziumnak növendékei tan­szereket, kísérleti eszközöket hoznak magukkal. Vörös virágból font fel­iraton ez olvasható: Május 1. Kedves magyar népdalok csendülnek ajkuk­ról. A közgazdasági fiugimnázium és irodai szakiskola jön ezután. Most a sportolók színes, gazdag menetében gyönyörködhetünk. Hon- yéd-egyenruhás pötömnyi kislány halad a Miskolci Honvéd Sportegye­sület menetének élén. Céllövők, sie- lök, labdarugók, birkózók, ökölví­vók, röplabdázók, kézilabdázók, asz- taliteniszezök, kerékpárosok, moto. rosok vonulnak el szép mezben, sporteszközeikkel. Utána a Bástya. Dózsa, a Lendület, a Haladas SE sportolóit látjuk, majd az MTSE 131. és a Lokomotiv SK különböző szakosztályai haladnak el. „Sportoló néppel a virágzó szabad Magyaror­szágért!" — tűnik szembe az Építők sportolóinak tábláján. Gyönyörűen kiképzett hatalmas csillagot hoznak a Miskolci Vörös Meteor sportolói, akiket a Petőfi SE és a Postás spor. tolói követnek. Most újból iskolák jönnék. Az Állami Zenekonzervatórium pedagó­gusai és növendékei, majd a Mik­száth gimnázium. Színes tarka zseb­kendőket lobogtatnak, vidáman és kedvesen az állami tanítónöképző és óvónőképző intézet hallgatói. A Föl­des Ferenc gimnázium növendékei derekasan kivágják a díszlépést. Most a pedagógus szakszervezet tag­jai tűnnek fel. Lelkesen éltetik pár­tunkat. A műegyetem dolgozóinak népes csoportja után izmos, jól fej­lett lovak patái kopognak a város­háztér kövezetén. Büszke, öntuda­tos tekintetű legények ülik meg a lovakat, amelyek homlokán egy-egy betű; összeolvasva: „Május 1.“ A nagymiskolci ‘állami gazdaság válto­zatos, tanulságos menetét látjuk. A legjobb dolgozók, majd a sportolók jönnek, utánuk hatalmas kocsi meg­rakva mindenféle jóval, zöldségne- müekkel, amelyek a kertgazdaság szép eredményéről tanúskodnak. Egy következő kocsin rengeteg ba­romfi, tojás és keltetögép látható. A miskolci gazdaság dolgozói bemutat­ják munkagépeiket, a nagyüzemi zöldségkertészet fejlettségét. Az Állami Biztosító miskolci ki- rendeltségének dolgozói, majd a diósgyőri kórház fehér köpenybe öl­tözött dolgozói jönnek. Péksütemé­nyekkel teleaggatott kerékpár lát­ható a miskolci kenyérgyár dolgo­zóinak menete élén. A Borforgalmi dolgozói köszöntik most az emel­vénynél a 8 szabad május elsejét, utána a Diósgyőri Papírgyár dolgo­zóinak csoportja halad el. Táblájuk büszkén hirdeti: 104.7 százalékra teljesítették negyedévi tervüket. .Többtermeléssel a békéért!“ Gyönyörű köralakú vörös fehér tábla látható a Borsodvidéki Mély­építőipari Tröszt dolgozói menete élén, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtár­sak szobrát hozzák. A kultúrmunká- sok a zeneművészet nagy jelvényé­vel jönnek. A sportolók színes cso­portja után a kohóépítés dolgozói tartják magasra a büszke éliizem jelvényt. Látjuk a két hűtőtorony mását. A diósgyőri munkásellátó válla­lat halad most el, majd az egészség- ügyi dolgozók operálást, betegellá­tást mutatnak be. Feltűnik egy korszerű munkásszálló nagy modell­je. A Hídépítő Vállalat, a Táncsics pártszervezet, a Patyolat vegytisztí­tó csoportja következik sorra. Az ÉM 28-as Állami Építőipari Tröszt sztahánovistái ezt kiáltják: „Több termeléssel a békéért". A Tröszt HERMAN OTTÓ MÚZEUM MISKOLC *> . r 7—;-----a g t «L M |M ||jf |H jil ml $|1 || |§i|| H fl KlL m jrm ||f és felvonulás Moszkvában £ -JkJrB 1 Rm ^ m I S /"Hal B B gm, if. B B ||M || M í«8p lg Élüzem-avatási ünnepségek megyénkben Vili. évfolyam 102. szám _____________Ara 50 fillér__________________________Miskolc, 1952 május 3, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents