Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-18 / 115. szám
4 V&n&ntáp, I95S. n. ^ZAKHACTAROKSZAíG . A VOLGA ÓRIÁSA KUJBISEV KÖZELÉBEN, «hol a Volga különösen b5vízien hömpölyög, új vő" roska nőtt ki « földből, a környéken folyó hatalmas építkezés dolgozói- nah lakótelepe, amelyet a munkában résztvevő i/jtíság kérésére Volgáméntt Komszomolszknak neveztek el. Itt épül a kujbisevi víüerömü, a világ legnagyobb hidrotechnikai létesítménye, a Volga óriása. Nem egészen két esztendeje: 7950 augusztus 21-én tették közzé a Szovjetunió Minisztertanácsának rendeletét a kujbisevi vízierőmű megépítéséről. Ami azóta itt történt, az építkezés hatalmas arányainak és páratlan lendületének egyaránt bizonyítéka. Sokezer tonna fémmennyiséget használtak fel a Volga medrének megszilárdításához, jelenleg a vizierőmú földfeletti építkezései folynak, majd a Volga két partján a betonozásra kerül sor. \ 'A KUJBISEVI VIZIERÖMO évente körülbelül 10 milliárd JáJowatiőra villamosenergiát termel, melyből több mint 6 milliárd kilowattóra a moszkvai energetikai rendszernek jut. Ezt a nagymennyiségű villamosenergiát a 800 kilométernél is nagyobb távolságra különleges. körülbelül 400-000 voltos feszültségű távvezetékek viszik el. Ilyen nagyfeszültségű és ilyen nagy távolságra történő energiaátvitel most valósul meg először a világon. Ezzel az energiaátviteliéi hihetetlen távlat nyílik meg a főváros gazdasági fejlesztésében, az ipar, a helyi közlekedés és <x távolsági vasútvonalak városkörnyéki szakaszoltuk vütamositásá- ban Milyen hatalmas fellendülés less áj gépek gyártásában, új technológiai folyamat ok bevezetésében. Tömegméretekben alkalmazhatják majd a fémmegmunkálások legújabb nagytermeié" kenységű módszereit: a villamos edzést és marást, a nagyfrekvenciájú indukciós árammal történő hevítést, a készítmények villamos szállítását. A villamos fémkohászat teljesen kielégíti majd a gépgyártás és más iparágak kemény- fémötvözetekben és különleges acél- fajtákban mutatkozó szükségletét, » nagy fejlődés várható az elektrokémia területén is. A FŐVÁROS ÉS AZ /PAR mellett a vidék és a mezőgazdaság is rendkívül hasznát látja a kujbisevi vízierőmünek. A Volga-vidék kolhozparasztsága megszabadul az aszály és a forró szelek pusztításától, a villamosenergiát széles körben felhasználják a mezőgazdaság gépesítéséhez, a különféle termények feldolgozásához. A 10 milliárd kilowattóra villamos" energiából másfél milliárd jut a Volga-környéki sztyeppék öntözésére. Az óriási öntözőrendszer egymillió hektár területet hálóz be, a Volga vize hatalmas szivattyúk cs villanymotorok segítségével megindul a sztyeppék felé, éltető nedvesség itatja át a vízben szegény talajt és megteremti az állandó bő termés lehetőségét. Uj fejezet kezdődik a volgai hajózás történetében is, a tengernek beillő duzzasztómedencék és zsilipek felemelik a vízszintet, megszűnik a folyam eliszaposodása. A Volga mindig bővizű les* és eltűnnek a hajózást veszélyeztető zátonyok. A VILLAMOSENERGIA Kiapadhatatlan forrása lesz a kujbisevi vízierőmű, amelynek rendkívüli jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha elmondjuk, hogy ugyanolyan mennyiségű villamosenergiát, amennyit az új víziéin- mű termel majd, hőerőművek évente legalább 10 millió tonna tüzelőanyagnak helyszínre szállításával és elégetésével tudnának csak előállítani. A kujbisevi úzierőmű tti/lamosenergiája öthatodával olcsóbb lesz, mini a hőerőművek energiája. Kujbisev környékén lüktet <m ölet, a munka üteme. Napról-napra szebbé, erősebbé, nagyobbá no a Volga óriása. Látogatás a karavajevoi szolhoz világhírű tehenészetében Karayajevo... Ea a ruse ma már foga* lommá -vált. Sehol a világon nem volt meg példa rá, hogy 20 év alatt uj ararvasmarhafajtát tenyé.sszmek ki. Uj álatfajiak kialakítása mindenkor végtelenül lassú folyamai volt, évezredekig. legjobb esetben évssáza dókig tar" totí- Csupán tv. angol burzsoá tudósok állítják gőgösen, hogy a sttigeiország állít fenyésztő lordjainak köszönheti a világ álla 1 tenyésztése mindazt, amiről ma egyáltalán érdemes beszélni. A „dicső" lordok^ állítólagos eredményeiket az utolsó másfcl-két évszázadban érték el Ennek az állításnak persze semmi köze sincs a tudományhoz, hiszen a sertés í e- nyéailésben a kínaiak, a szarvasmaTha- tenyésztés terén pedig a hollandusok jóval megelőzi ék az angolokat. Ugyanakkor okiratok hizonyílják, hogy orosz hajók már a XV. században fekeletarka teheneket és ökröket szállítottak külföldre. E szerint a holmogorka, amely csak 500 évvel később vált klasszikus orosz szarvasmarha fajtává, már akkor létezett, messze megelőzve az angol ahorthom te* jelőmarhitA szoviet zootechnika felvértezte magát Micsurin és Pavlov materialista tanításával, s megtalálta azt az .ösztökél”, amellyel nógatni lehet a természetet. A szovjet halakul idején jelent meg az aszkándai juh, a livenyi sertés és a nagytestű, hidegvérű vlagyir miri ló. A szovjet állattenyésztés legnagyobb csodája azonban a karavajevoi tehén. Azt mondják: nincs nehezebb, min! leszokni a régiről. Ksravajevo jó iskolapéldája ennek. A tények itt meggyőző erővel hatnak, s szemléltetően hirdetik a Fiatal núcsurini tudomány igazságát. Valóságos népvándorlás indult, meg ide az ország minden részéből, sőt a népi demokratikus országokból is. Araikor belép'ünk a tejgazdaságba, el* almélkíxlva kiáltottunk fel: :—j Lehetetlen, hiszen ezek nem is tehenek, hanem mesebeli óriások !.„ A karavajevoi tehénállomány 600 da* rabból áll. Vezetőnk, Szí any i szláv Ivano- vies Slejman, főzootechnikus mindent megmutat nekünk. Érdekes és a szovjet viszonyokra jellemző ennek az embernek a pályafutása. Apja erdész volt. Ö maga mint napszámos kezdte, azu'.án katona, majd szovhozmunkás lelt. Önképzés útján, a maga erejéből .vált tudóssá. Ma: a mezőgazdasági tudományok doktora, Sztálin-díjas, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte s a terüldi pártbizottság tagja. — Ezek a feke’és tehenek — mondotta — már idejét múl! fajiéhoz tartoznak. Tovább megyünk egy lépéssel, s célunk az ezüst szürke színű tehén k i teli yészése. A szép szín, persze, nem öncél. A világosszínű tehenek közül válogat ódik ki a legtöbb nagy és e rost esi ü egyed. Némelyik súlya — szinte hihetetlen! — de megközelíti az egy tonnát is. pedig már a 6 mázsás súly is igen magas szám, bármilyen fajlájű tehénnél. Feszüli érdeklődéssel tekintünk szét. Megpillantottunk egy „óriástehenei”, amely el ismerésremél ló étvággyal cseme- geaett az előtte felhalmozott préselt ré* paszeletboL Hatalmas, erős nyakán csak úgy duzzadtak az izmok. Mintha acélból öntötték volna lábait. Mozdulatai energikusak. Ez nem lehet más, csak a Vihar nevű tehén, amelyről már egész legendák keringenek. Ez a tehén bizonyíték minden malthusiánus és egyéb népbutító „elmé- lelével” szemben. A karavajevoi Vihar megdöntötte az amerikai Dixie világrekordjai. Az amerikai tehén legjobb évében 15.193 kilogramm tejet adott, illetőleg — vajra átszámítva — 613 kilogramm vajat. Jellemző az amerikaiakra, hogy emlékművet állílottak Dixie-nek. Ezzel szemben a Vihar at'agos évi teihozama 16.502 kilogram. Er, 718 kg vajat jelent, ami egyenlő a tehén élősúlyával. Pedig a Vihar még fiatal tehén, s távolról sem érte el maximális teljesílőképességéf.; Napi 50 kilogramm lejhozamú tehén nap minit nap legalább egy mázsa különféle ízes takarmányt emészt meg! Ehhez rendkívül erős szívre van szükség, amely naponta vagy 30 ezer liier mennyiségnek megfelelő véri szivattyúz az erekbe. Motorként működő szív, élő tejgyár: erre törekedett Sztanviszlav Ivanovics fajíaátalakiI isi mmilaá Jábam. A karavajevoi telién szíve, tüdeje, mája, veséje, lépe és gyomra kétszerakkora, mint bármely más faj Iáé. Összeomlott a mendelisták és morganisták reakciós elmélete a misztikus „gének"-ről, vagyis az öröklődő tulajdonságok állandóságáról. A karavajevoi tehénnek olyan erős szervezete ran, amelyet tervszerű emberi munkával hihelellenül rövid idő alatt te* I nyészteltek ki. Ennél a tehénfajtánál a vénás nyomás 450 milliméter. Kis termelőképességű teheneknél ez nem szokott több lenni 270 milliméternél. A koszt romai tehén a normális 40—50 liter helyett percenkint 120—140 liter levegői lélegez ki. Érverése 70—86, a normális 55—60 helyett, hőmérséklete pedig egy fokkal magasabb a normálisnál Ilyen energikus fiziológiai működést csak óriá-v • szervezet fej 1 bet ki, Ds csakis ilyen állat dolgozhat sokai és hosszú ideig az ember javára. A Krasza és az Opitnyica nevű telién túl van már a 20 éven. Mindkeilőnek 13 borja volt. A két tehén évente 5000 kilogramm tejet ad. A Krasza eddigi tejhozama eléii a 120.000 kilogrammot, Opitnyicáé pedig a 117.000'eL Ilyen tejhozamra még nem volt példa az állattenyésztés történetében Ezen a téren ugyancsak Karavajero tartja a világrekordot. Karavajevoban eddig 37 állattenyésztői t-ünieltek ki a Szocialista Munka Hőse rimmel A szovhoz egész kollektívája >szlozik Sztanyiszlav Ivanovics Stejman- nal az óriási tudományos győzelem örömében. 110 EMBER MUNKÁJÁT VÉGZI AZ ÚJFAJTA ÉPÍTŐIPARI GÉP A moszkvai Vörös Proletár-üzem dolgozói új gépet szerkesztettek, amely az épülő házak tartóoszlopainak vasbetonvázát készíti■ A gép — helyesebben automata-gépsor — hossza S4 méter s mindössze három ember közeli- A munka termelékenységét jelentősen megnövelte: az alatt, az idő alatt amíg egy munkás egyetlen nehéz vasbetonvázat állít össze, a gép 110 ilyen vázat készít el. Borisz Kirillin, az automata-gépsor szerelőműhelyének vezetője kiszámította: ha egy nyolcemeletes házhoz 800 oszlopra van szükség és naponta csak egy műszakban dolgozik a gép, tíz nap alatt elkészíti a 800 oszlophoz szükséges vázakat. ÚJ MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK Moszkváim mesvsrabdté Wtdtttof. részvevői is megtekintették 8 mtV •M» mutatták ba « szovjet ipar leg- Ktást ét a legnagyobb eUsmoréssel éfdbb típusú mezőgazdasági gépeit nyilatkoztait a szovjet technika nagy. A nemzetközi gazdasági értekezlet szerű eredményeiről. Uj típnsű traktommtaA&sa rigol eke szőlővenyige és gyfimőlcsfacsemetik • 60 centiméter mélyen történő elültetésére T ráírt orrontatásű gereblye, mely » m Ideken rendekbe rakja a tekaszdV szénílt Töbii mint négymillió szoviet dolgozó kap beutalást üdülésre az idén A Pravda „Gondoskodás a dolgozók egészségéről és üdüléséről” című vezér" cikke a többi között ezeket írja: Közeledik a nyár. A szovjet dolgozók milliói mennek majd az üdülőhelyekre, a szanatóriumokba, tesznek kirándulásokat, turista-u lakat szovjet hazánkban. A szovjet állam különös gondot fordít a gyermekek üdültetésére és egészségének erősí lésére. Csupán a szakszervezetek 2,750.000 gyermeket nyaraltatnak majd az idén nyáron az úttörő laborokban, A szovjet állam óriási összegeket fa«« dít a dolgozók üdülésének megszervezés sere. Az idén több mint négymillió dolgozó kap beutalást a szakszervezelek, * minisztériumok és a hivatalok üdülőott“ hónaiba., Az üdülőhelyek hálózata alls®“* dóan bővül. Uj szanatóriumok és üdülő“1 otthonok nyílnak meg a Krim-félszígo-1 ten, a Kaukázusban, a Balti-tenger lkat" lett és Moszkva környékén. Nagy nép-1 szerűségnek örvendenek az ukrajnai, kiH zépázsiai, volgamemti, uráli, anbérüti. éd íávoikeleti üdülőhelyek. SZOVJET BÁNYAGÉPEK A MOSZKVAI MŰSZAKI MÚZEUMBAN nemrégiben kiállították a szovjet bányászati technika legújabb alkotásait. A kiállított nagyszerű gépek, szerkezelek és ké“ szüle kék szemléltetően mulatják a szóvjel bányagép gyártás példátlan fejietlségél. A látogatók nagy figyelemmel szemlélik a nagyteljesítményű néselőgépeket. Ezek segíi gégével a frontfejtés teljes hosszában bármilyen keménységű szenet aléréseinek egy műszak alatt. A szovjet réselőgépek a világ legjobb ilyen gépei.. Méretük nem nagy, kezelésük könnyű, könnyen elsajálí thaló. Á MUZEUM LÁTOGATÓI háromfajta szénkombájnnal ismerkedhetnek meg. Az egyik a „Donbassz” szénkombájn- Olyan fejtőhelyen lehet alkalmazni, ahol a szén- vagy anlracitréteg vastagsága 0.8—1.5 méter közök van. Teljesítőké- pessége 70—130 tonna óránkink A kombájn fejtősze rkezete szállí S h at ó darabokban fejti a szenet. El kell forgatni egy kart és a kombájn elindul a frontfejtés mentén: az a köléldob mozgatja, amelyet a legfőbb villa* mosmo.or forgat. Külön villamosmolor hajija a kombájn rakodószerkezetét, amelynek lapátjai a kombájn mozgásának latjával párhuzamosan elhelyezett futószalagra rakják a szene!. A kombájn működése közben nem kell kiverni és ál helyezni azokat a támfákat, amelyek a kombájn és a szállítószerkezet között biztosítják a fejtőhelyet: a rakodógép eredményesen működik akkor is» ha a bányafa ott van. A „Donbassz”-kombájn alkalmazása esetén elmaradhatnak a fúrási és robbantási munkák s 26 embert mentesít a szénnek kézzel történő lapátolása alól. Az így felszabad ult bányászokat nagyob b szakér I elm et igénylő munkakörben lehet alkalmazni. A fejtésben dolgozó bányászok keresele a kombájn alkalmazásával átlag 20 százalékkal emelkedik, a szénki I ermel és k öltse ge pedig jóval csökken. A MŰSZAKI MÚZEUMBAN kiállított másik nagyszerű szovjet gép az „UKT-r‘-típusú szénkombájn. Ez a gép az enyhe dülésü vékony szénrétegek fej lésének gépesítésére szolgál. Az „UKT-1” típusú kombájn nagy széndaraboka! választ Se a frontfejtés felüleléről s teljesen gépesíti mind a fejtést, mind pedig a rakodást. Ez a gép ké: szeresére növeli a bányászok munka termelékenységét, kb. 30 bányászt mentesít a nehéz kézi fejtési és rakodási munka alól. A kiállílás működésben mutalja be a világ első olyan szénkombájn-modell- jét, a „KKP—I’* típusú kombájn I, amely a meredek dőlésű vékony szén* rétegek kitermelésének egész munkáját gépesíti. Ennek a kombáinnak merőben új a szerkezete. A kombájnt egy gépész kezeli. Egy-egv ilyen kombájn 20—22 fejtővájár munkáiá! végzi el. A kiállításon több működő modell mutatja be a kaparószalagokat, amelyekkel az enyhe dőlésű, vékony rétegek frontfejtés seihen szállítják a szenei.* A szovjet kaparószalag óránkint 100 tonnát is elérő nagy telj esi lőképes- ségű. A kaparószalagoa szállított szénréteg vas* tagsága nem haladja meg; a 10 centimétert. E gépek segítségével eredményesen lehet fejleszteni a vékony; rétegekben települt értékes, kokszosíIható szénié-* lék kitermelését. A KIÁLLÍTÁS LÁTÓ' GATÓI még sok egyéb gép modelljével ismerkedhetnek meg. Többféle típusú gépek végzik A szén és a köze lek rakodásai; kétféle fúrógép látható, melyekkel nagy átmérőjű lyukat lehet a szénfalba fúrni; kombájnok végzik a vágatok elő- rehajtási munkáját. A ki- állí i ásón bem lú a I ják a fúrókalapácsokat, a villamos fúrókat, a ventilátorokat, a villamos mozdonyokat is. E modellek nagy része működés kikben ismerteli a bányagépek munkáját. A látogatók különös figyelemmel szemlélik azokat a műszereket is, amelyek a bányászok munkájának biztonságát szolgál-* ják. Mindezeket a gépeket és készülékeket a há** borúutáni években alkot-* ták meg a szovjet gép-* szerkeszők s most már sorozatokban, egyre na* gvobb mennyiségben állít-* iák elő a gyárakban. ÚJABB GÉPEK AL* KALMAZÁSA. a sziky* datlan műszaki fejleszte3 az alapja a szovjet szénbányászat fejlődésének. A Szovietunióban már ren-* geleg szénbányáim telje-* sen bére fez ék a legfontoJ sabb munkaigényes müve-1 lelek komplex gépesítését.
