Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-18 / 115. szám

M IS K Munkaegység oktatási nap a termelőcsoportokban V­Miért maradt ie a ricsei járás a sertésbegyü jtésben ? P BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 VIII. évfolyam 115. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1952 május 18, vasárnap fl Vasas Szakszervezet megyei taíereiiciája PARTUNK POLITIKAI BÍZOTT- SÁGÁNAK 1910. június 24-én hozott határozata feltárta a szakszervezeti munka fogyatékosságait, egyben kije­lölte a hibák kiküszöböléséhez vezető utat. Mindenekelőtt arra mutatott rá a határozat, hogy meg kell javítani a szakszervezeti vezetők kapcsolatát a párt­tal és a dolgozó tömegekkel. Ehhez lég­ióként eleven üzemi, szakszervezeti élet kialakítására, a szakszervezeti demokrá­cia kiszélesítésére, a dolgozók kezdemé­nyezésének felkarolására, bírálatainak fi­gyelembevételére van szükség. Ilyen irányban kell dolgoznunk annak érdeké­ben, hogy gyökeres fordulatot, javulást érjünk el a szakszervezetek termelési, szocialista érdekvédelmi és nevelési tö- piegmunkájában. Szakszervezeteink a határozat óta ér­tek el eredményeket a belső demokrácia szélesítése, a tagok jogainak biztosítása terén. Szakszervezeteink nagy számban küldtek munkáskádereket állami és gaz­dasági vezető munkakörbe. Ennek folytán ez 1949-ben és azóta választott szak- szervezeti szervek tagjainak nagy többsége kicserélődött, helyükbe behívott tagok ke­rültek. Ugyanakkor egyéb hiányosságok is mutatkoztak számos szakszervezeti szer­vünk összetételében. Kevés nő. ifi, mű­szaki értelmiségi, sztahánovista és pár- tonkívüli volt ezekben . a szervekben. Egyes helyeken a hiányos ellenőrzés kö­vetkeztében jobboldali szociáldemokraták és egyéb ellenséges elemek is kerültek funkcióba. Ezért hozta pártunk figyelmeztetésére a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége azt a határozatot, hogy ez év január 10. és október 1. között újra kell választani a szakszervezeti szerveket, a b, malmiaktól kezdve a központi vezető- *’ gig. _ A borsodmegyei vasas üzemekben a határodat alapján március 1-től április 1 )'ig meg is történtek a szakszervezeti V iasztások. Demokratikus szellemben zajlottak le ezek, a szakszervezeti veze­tők beszámoltak végzett munkájukról, a tjigság pedig a hozzászólások során i'ínyt mutatott a munka megjavítására. A MAI NAPON a borsodmegyei va- *os üzemek küldöttei megválasztják a wsas területi bizottságot, amelynek az a feladata, hogy megyénk vasas üzemeiben * szakszervezeti munkát irányítsa, a dol­gozók tízezreit pártunk iránti szeretetre és rendíthetetlen hűségre nevelje, min­den erőt a tervek teljesítésére irányít“ »00. Nagyszerű célkitűzések ezek, amelyek­nek jelentőségét növeli a nemzetközi hely­zet alakulása is. Olyan időben ül össze konferenciánk, amikor az amerikai impe­rialisták és csatlósaik semilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy új háborútj rob­bantsanak ki. Nem riadnak vissza az olyan gyalázatos pusztító eszköz alkalma­tosától sem, mint a baktériumfegyver, amelyekkel a békés koreai és kínai lakos, aágot támadják. A nemzetközi helyzetet a Szovjetunió vezette béketábor egyre növekvő ereje jellemzi. Míg a kapitalis­ta. államokban lázas fegyverkezés folyik, a hős szovjet nép hatalmas építkezéseken dolgozik, erőműveket létesít a Volgán és a Donon, megteremti a kommunizmus agyagi-technikai alapját. Felszabadulásunk és nagy pártunk harcainak eredményeként a magyar nép a szocializmus építését szolgáló 5 éves terv végrehajtásán dolgozik. Ebben a munká­ban szakszervezeteink pártunk irányítása mellett végzik szervező és tömegmozgó- sító munkájukat dolgozóink általános gazdasági és kulturális színvonalának fej­lesztése érdekében. Ötéves tervünk megvalósítása mélyreha­tó változásokat hozott megyénk életében is. Borsod az ország egyik legjelentéke­nyebb ipari megyéje lett. A diósgyőri és az ózdi kohászok felé tekint manapság az ország valamennyi üzeme, tervteljesí­téséhez jelentős mértékben innen várja a vasat, acélt, a hengerelt és félkész áru­kat. Mindez hatalmas feladatokat hárít a dolgozókra és szakszervezetükre. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy szak. szervezetünk munkájában az elmúlt év tapasztalatai alapján eredmények mutat­koznak. Szélesedett a munkaverseny, amihez nagymértékben hozzájárult a dolgozók által elért eredmények népsze­rűsítése. A szakszervezeti aktívák rend­szeresebben használják e célra az üzemi falitáblákat és hangoshíradókat. Mind jobban szélesedik megyénkben a Sztahá- nov.mozgalom. Üzemeink öntudatos dol­gozói egyre nagyobb számban veszik át a kiváló szovjet termelési .módszereket és ezek segítségével sokszorosan túlszár­nyalják előző eredményeiket. Értékes tel­jesítményeik közül is kiemelkedik Tisza Kálmán, a szereldei műhelybizottság tit­kárának eredménye. Tisza Kálmán 5 éves tervét már ez év márciusában be­fejezte. Igen értékes Hűlik Sándor szta­hánovista olvasztár és brigádjának sike­re is — első negyedévi tervüket 116 százalékra teljesítették. így sorolhatnánk tovább az elért eredményeket, amelyek mind azt bizonyítják, hogy szakszerve­zeti aktíváink eddig soha nem látott tel­jesítményeket érnek el. A szép példamu­tatások mindjobban magukkal ragadják az üzemek dolgozóit. Negyedévi tervteljesíté­se alapján a Diósgyőri Kohászati Üzemek és a Diósgyőri Gépgyár elnyerte a büsz­ke élüzem címet. Igen szép eredmények vannak me­gyénk vasas üzemeiben, de ezek mellett még komoly hiányosságok is tapasztalha­tók. A MUNKAFEGYELEM területén ta­pasztalhatók ezek elsősorban. Sok az igazolatlan mulasztás, kimaradozás, nagy a munkaóra-kiesés, ami arra hívja fel fi­gyelmünket, hogy ezen a téren még igen sok tennivalónk van. így például a Diósgyőri Kohászati Üzemekben március­ban 12.784 munkaóra esett ki a terme­lésből. Igen nagy hiba, hogy egyes he­lyeken az igazolatlan mulasztást később igazolják. Például Ózdon márciusban 619 dolgozó volt távol igazoltan, ez a szám áprilisban 684-re emelkedett. Valamennyi üzemünkben meg kell in­dítani a harcot a munkafegyelem teljes megszilárdításáért, a tervteljesítések ed­digi sikereinek fokozásáért. Ezeknek a feladatoknak jó végrehaj. tásában, de a szakszervezeti murí;a min­den egyéb területén is sok és komoly tennivaló hárul az újonnan megválasztott szakszervezeti vezetőkre és az aktívákra. Mai konferenciánkon az üzemek küldöttei elmondják azokat a problémákat, ame­lyek munkájukban felmerülnek, rávilá­gítanak azokra a jelenségekre, amelyek gátolják eredményes tevékenységüket. Azt várjuk a mai konferenciától, hogy . a küldöttek egészséges bírálatukkal, javas­lataikkal mutassanak irányt a most meg­választandó területi bizottságnak. LANKADATLAN, KÖVETKEZE­TES MUNKÁRA kell felkészíteni az új vasas területi bizottságot, hogy jól har­coljon a szocialista verseny kiszélesíté­séért, a tervteljesítés fokozásáért, a szilárd munkafegyelemért, őrködjön a jó munka- körülmények felett, teljesítse a szakszer­vezetek érdekvédelmi feladatait. A borsodmegyei vasas területi bizottság valasztasa sikeres lesz, ha a konferen­cia az építő bírálat és a helyes önbírá- lat szellemében tanácskozik, ha a küldöt­tek jó javr latokat tesznek, mindezzel elősegítik az új területi bizottság jó munkáját. JÓZSA IMRE tér. biz. elnök. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1952. évi aratás, behordás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás végrehajtásáról Több mint háromszázezer ember tüntetett Berlinben az essen! gyilkosság és a háborús keretszerződés ellen Berlin. (MTI) A demokratikus Németország nemzeti frontjának felhívására Berlinben pénte­ken délután több mint háromszázezer ember vonult a Marx-Engels térre, hogy tiltakozzék Adenauer és Lehr zsoldosai­nak vérengzése és a háborús keretszerző­dés ellen és követelje a német béke­szerződés megkötését. A nagygyűlésen közel hatvanezer nyugatberlini békeharcos is részt vett. A tömeggyülés első szónoka Hans Jendretzky, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a Párt nagyberlini bizottságának első titkára hangsúlyozta: az amerikai géppisztollyal páván meggyilkolt Philip Müller a há­borús keretszerződés első halottja volt. A hősi halált halt Philip Müller emlékére fogadjuk, nem nyugszunk, amíg létre nem hozzuk az egységes, békeszerető, független Németországot. Éljen a hatal­mas béketábor és lángeszű vezetője, a nagy Sztálin! A tömeggyülés résztvevői egyhangúlag elfogadott határozatukban a legélesebben megbélyegzik az esseni gyilkosságot és kijelentik: El vagyunk szánva, hogy éle­tünk árán is megvédjük a Német Demo­kratikus Köztársaságot és Berlin demo­kratikus övezete szabadságát és vívmá­nyait, kikényszerítsük a háborús keretszer. ződés elvetését és a békeszerződés meg­kötését egész Németországgal. Le a ke­retszerződéssel! Éljen a békeszerződés! Vesszen Adenauer! Országunk dolgozó parasztsága, a termelőszövetkezetek tagjai és veze. tői, a gépállomások és az állami gaz­daságok dolgozói előtt áll a növény- termelés legnagyobb munkája, az aratás, a cséplés, a másodvetés, va­lamint a tarlóhántás elvégzése. E munkák szervezett, jó végrehajtása biztosítja egész dolgozó népünk ke nyerét, a beadási kötelezettség pon tos teljesítését és a dolgozó parasz­tok életszínvonalának növelését. A termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok "jobb, szervezettebb munkája és különösen az állam gépekben, műtrágyában nyújtott fokozott se gítsége nyomán ezévben is jó termés betakarítására készülhetünk fel. Ezért különösen fontos, hogy az idő szerű növényápolási munkák elha­nyagolása nélkül mindenütt biztosít­ják a termés időbeni veszteségmen­tes betakarítását és cséplését. Emel­lett a másodvetés eddiginél szélesebb alkalmazásával a fejlődő állatállo­mánynak több takarmányt kell biz­tosítani és a tarlóhántással kell a jövöévi jő termésünket előkészíteni. A feladatok maradéktalan végre­hajtása érdekében a Minisztertanács a következő határozatot hozza: Aratás 1 A szemveszteség megszüntető. • se és jóminöségü termés bizto­sítása érdekében a búzát viaszérés- ben, a rozsot teljes éré3 előtt, az őszi és tavaszi árpát és zabot sárga érésben, egyéb növényeket: repcét, borsót,, lencsét, lent, kölest', egyéb takarmány-, illetve vetömagvakat pedig érésüknek abban a szakaszá­ban kell learatni, amikor szemvesz- teség* nincs, vagy az 'a lehető legki­sebb. ey Az egyes termelőszövetkeze- *-'• tek. továbbá az állami gazda­ságok, kísérleti- és tangazdaságok (továbbiakban: állami gazdaságok) és az egyénileg termelők az aratást úgy szervezzék meg, hogy — a búza és a rozs aratását az aratás megkezdésétől számított nyolc napon belül, — az árpa és a zab aratását az aratás megkezdésétől számított öt napon belül, — egyéb növények aratását pedig az egyes növények aratásának meg­kezdésétől számított három napon bellii befejezzék. O A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a helyi tanácsok a mezőgazdasági .ál­landó bizottságok bevonásával, fo­lyamatosan kísérjék figyelemmel a növények érését és állapítsák meg területükön vagy a dűlők, táblák egyes részein külön-kiilön az egyes növények aratása megkezdésének legkedvezőbb időpontját. A A gépállomások a termelőszö- vetkezetekkel kötött szerződés alapján, továbbá az állami gazdasá­gok legkésőbb június 10-ig készítsék el a kombájnok és az aratőgépek felhasználási- és menetiránytervét. A kombájnok és az aratógépek mun. kájának teljes kihasználása és jómi­nöségü munkája érdekében ugyan­eddig az időpontig jelöljék ki min­den gép számára az egyes gazdasá­gokon belül az°kat a táblákat, ame­lyeknek gabonavetése gépi aratásra a legalkalmasabb. Biztosítani kell, hogy az aratási idény alatt a kombájn egyenkénti 156 kát. hold, a traktoros aratógé­pek egyenkint 150 kát. hold, lőfoga- tu egyszerűbb aratőgépek és aratás­ra átalakított fűkaszák pedig egyen­kint 100 kát. hold gabona aratását végezzék el. CT A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és er. dök minisztere az előbbi pontban meghatározott idényteljesitmények alapulvételével köteles gondoskodni arról, hogy a termelőszövetkezetek gabonavetésüknek országosan leg­alább negyvenhárom százalékát, az állami gazdaságok pedig legalább nyolcvankét százalékát kombájnnal és aratógéppel arassák le. Behordás 1 Az aratás után a gabona és -*-• egyéb növények behordását a termelőszövetkezetek, az állami gaz. daságok és az egyénileg gazdálko­dók késedelem nélkül kezdjék meg és a behordást minden felhasználha­tó igaerejük munkábaállításával az egyes növények aratásának befeje­zésétől számított nyolc napon belül fejezzék be. Abban az esetben, ha egyes termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok saját erejükből a ha­táridőn belül semmi körülmények között nem tudják a behordás mun. káját elvégezni, a községi tanács részükre a behordásra megállapított fuvardíj készpénzben történő kifize tése ellenében igénybeveheti olyan egyénileg termelők igaerejét, akik saját területükön a behordást már befejezték. A behordásra és cséplés- re kerülő gabonának legnagyobb ré­szét a termelőszövetkezetekben és ál. lami gazdaságokban is asztagba kell rakni. A tűzvédelem, valamint a másod­vetés gyors elvégzése érdekében a learatott gabona és egyéb növények behordását elsősorban a vasút men tén és a másodvetés céljára kijelölt területen kell elvégezni. ey A cséplés meggyorsítására 4-‘* minden községi (városi) ta­nács köteles június 10-ig legalább egy, a nagyhatáru községekben, ille. tőleg városokban több, - könnyen megközelíthető, a tűzrendészen elő­írásoknak megfelelő közös rakodőhe- lyet (szérűt) kijelölni, amely — ahol arra lehetőség van — villamoscsép- lésre is alkalmas. A közös szérű he­lyét kellő időben a termelők tudo­mására kell hozni és javasolni kell, hogy a cséplés könnyebb és gyor­sabb elvégzése, a felesleges gépjára­tás elkerülése végett minél többen ott rakodjanak és csépeljenek. Cséplés f 1 Gabonát kizárólag cséplőgép­• pel szabad csépelni, indokolt' esetben zsupszalma előállítására kézierövel való cséplést a községi ta­nács engedélyezhet. 2 A földművelésügyi miniszter, • valamint az állami gazdasá­gok és erdők minisztere, az orszá­gos tervhivatal elnökével egyetértés­ben június 1-ig cséplögép-tipuson- kint állapítsa meg a gépállomások, az állami gazdaságok és az egyéni gépüzemeltetők cséplőgépeinek köte. lezö idény és napi normáját és ezt az érdekeltekkel haladéktalanul kö­zölje. 3 A járási tanácsok végrehajtő- • bizottságai legkésőbb június 10 ig állapítsák meg a cséplőgépek területi beosztását (rayonirozás) és menetiránytervét. A A cséplést a behordás megin- dulásával egyidöben meg kell kezdeni. Egyénileg termelőknél a munka meggyorsítása érdekében a cséplést elsősorban a közös szérűn kell megkezdeni és mindaddig foly­tatni, amíg a cséplőgépek üzemelte­tése a szérűn biztosítva van. A termelőszövetkezetek számára lehetőleg külön cséplőgépeket kell kijelölni. Ahol azonban a termelőszö­vetkezetek nem foglalkoztatnak egész idényben egy cséplőgépet, ott a gépet elsősorban a termelőszövet­kezethez kell irányítani és az ott el­végzett munka után kell az egyéni­leg gazdálkodókhoz továbbküldeni. A korábban érő magféleségek (ko­rai borsó, repce, biborhere, őszi ár­pa) cséplését a búza aratásának be­várása nélkül meg kell kezdeni. En­nek érdekében gondoskodni kell meg. felelő számú cséplőgép átalakítá. sáról és felszereléséről. (7 Jóminöségü vetőmag blztosi- tása érdekében a termelőszö­vetkezetekben és az állami gazda­ságokban elsősorban a vetőmag cél­jára kijelölt táblák termését kell el- csépelni és biztosítani kell annak keveredésmentes tárolását. K ' Cséplésnél az osztályozó hen- ger használata kötelező. Az osztályozó hengert úgy kell beállíta­ni, hogy az ocsuban két százaléknál több ép, fejlett szem ne legyen, a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsépelt termésmeny. nyiség súlyának három százaléka. A szalmában, törekben és pelyvá­ban maradt szemek súlya (szem­veszteség) általában nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát. Ezért a földművelés- ügyi miniszter és az állami gazdasá­gok és erdők minisztere, a megyei, járási és községi tanácsok a legszi­gorúbban ellenőrizzék és feltétlenül biztosítsák a szemveszteség lehető legkisebb mértékre való csökkenté­sét minden cséplőgépnél. n Termelőszövetkezetekben és • • állami gazdaságokban a csép­lés ideje alatt minden kombájn é3 cséplőgép mellett egvszerü szelelö- rostát kell tartani és amennyiben aa elcsépelt mag tisztasága az előirt szokványminöséget nem éri el, pőt'- tisztitást kell végezni. Kombájnnal aratott és csépelt gabonát, amennyi­ben szükséges, szárítani kell. 8 A cséplés meggyorsítása érde- • kében a földművelésügyi mi­niszter és az állami mező- és erdő- gazdaságok minisztere biztosítsa, hogy a) A gépállomások legalább 700, az állami gazdaságok legalább 300 cséplőgépet villamcscséplésre alakít­sanak át, továbbá b) A gépállomásoknál legalább 750, az állami gazdaságoknál pedig legalább 600 cséplőgép gyorscséplési módszerrel dolgozzék. 9 A kenyér- és takarmánygabo- • nát olyan ütemben kell csépel­ni, hogy a cséplés az egyes növények aratásától számított 40 napon belül, de legkésőbb augusztus 20 ig az or­szág egész területén befejeződjék. Másodvetés I Az állatállomány takarmány . * ellátásának biztosítása érdeké, ben az elmúlt évek tapasztalatai alapján tovább kell fokozni a másod, növények termelését, ezért a terme­lőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg termelők a lehető legnagyobb területen termeljenek másodnövényeket, elsősorban äbrak- és szálastakarmányokat (rövid te­nyészidejű kukoricát, kölest, szálas, és vizenyöstakarmányokat, csala- mádét, silónövényeket, tarlórépát, stb.) A másodnövények termeléséhez használják fel az elmúlt év termésé­ből rendelkezésre álló vetömagvakat. 2 őszi takarmánykeverékek • után — ahol ez még nem tör­tént meg — május 31-ig el kell vet. ni a másodnövényeket. Az őszi ta­karmánykeverékek után az abrakta -■ karmány biztosítása érdekében első­sorban kukoricát kell vetni. O A másodvetések t.alajelőkészí- tését és vetését az aratással egyidöben úgy kell elvégezni, hogy minden gazdaság az aratás után tíz napon belül, de legkésőbb július 20 ig teljesítse, illetve túlteljesítse. A Az I. és II. típusú termeiöszö- ;*L vetkezeti csoportok a másod, vetések talajelőkészítési és vetést munkáit az alapszabálynak megfele­lően táblás művelésben végezzék. Tarlóhántás "I A tarlóhántást a futöhomok 4 • kivételével — a másodvetést munkákhoz hasonlóan az aratással egyidejűleg azonnal meg kell kezde­ni és folyamatosan úgy kell végezni, hogy azt egy-egy tábla learatásátő' számítva — termelőszövetkezetek nyolc na­pon belül, — állami gazdaságok három- na­pon belül, — egyénileg termelők pedig tizen, öt napon belül, de legkésőbb július 31-ig befejez­zék. O A tarlóhántást a termelőszö- vetkezetek és állami gazdasá­gok lehetőleg teljes egészében gép- vontatású tárcsával végezzék. Egyé nileg termelők miné] nagyobb mér tékben alkalmazzák a gépvontatású tárcsát. Ahol erre lehetőség nincs, 3—6 cm-es tarlőszántást végezzenek.-4» aratás, behordás, cséplés, másodvetés és tarlóhántás végrehajtásának bistositása "I A MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA xt ÉRDEKÉBEN: a) a termelőszövetkezeteknek, a bri­gádszervezel további megerősítése és a családtagok fokozott bevonása útján az aratást, behordást és cséplést sa­ját erejükkel kell elvégezni; b) a földművelésügyi miniszter el­lenőrizze, hogy a gépállomások, a kí­sérleti. és tangazdaságok június 10-íg, az egyénileg termelők és a cséplőgé­pek egyéni üzemben lartői június 15-lg biztosítsák a szükséges munkaerőket; t) a női munkaerő fokozott bevoná-

Next

/
Thumbnails
Contents