Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-11 / 109. szám
Vasárnap, 19&2. május 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG HOLDI JÁNOS: Abanoi történet AMIAOL A Külpolitikái JELE. MTESEKBON OLVASUNK AZ EGYSÉGES, DEMOKRATIKUS NÉMETORSZÁGÉRT! Kora reggel volt, do a nap már melegen sütött Az öreg Zanetti Carlo lábait lógatva, csendesen pöfékelve ült a kétkerekű kordén, amelyet Rozi- nelió, a szamár kedvtelenül húzott maga után. Időnkint olyan lassan cammogott, hogy Zanetti — kizökkenve öreges nyugalmából — lekapta vállára borított ujjatlan köpönyegét és végighuzott vele az állaton. Rozinelló ilyenkor megugrott, néhány métert ügetett Is, mire azonban az öreg abánói paraszt visszakanya- rintotta vállára a kabátot, el is felejtkezett az ütésről, csak úgy kocogott, mint az előbb. Végül is Zanetti Carlo unta meg a r-sapdosást s gondolataiba mélyedve szívta a méregerős dohányt. Volt is oka a gondolkodásra. ★ A podesta három nap múlva árvereztem! akart nála. Furcsa és érthetetlen módon alig két hónapja majdnem ötszörösére nőtt az adója- Hiába fizette be minden pénzét, mindig újabb és újabb adót sóztak a nyakába s ha, hát Igen... ha szerdára nincs pénz, oda lesz a kis gyümölcsös. — Hej Itozinelló .•. Rozinelló... 1— ordította hangosra gondolatait Za- mettl — ml lesz velünk. - Megesik a csúfság; s nagyhirtelen oda kerülök én is Zaramóllá Beppó melléZaramollúnál két hete árvereztek. Hiába könyörgött a bankban, nem kapott haladékot. Erre aztán be sem várta, hogy az udvarán megperdüljön n dob, előttevaló nap felakasztotta magát az istállóban... Erre gondolt most az öreg Zanetti, 8 tisztán érezte, hogy ha nem sikerül előteremteni a szükséges pénzt, bizony, ő is követi Beppót. Persze, sok függ attól, hogy milyen vásárt tud csinálni ezzel az öt láda friss földi- eperrel, amelyet most visz Padovába. Gyönyörű áru, annyi szent, s ha a Madonna segit, talán... talán még sem lesz árverés... Bármennyire is el volt keseredve Zanetti, a várható jó vásár reménykedéssel töltötte el. Az Idő is szép, olyan mélységesen kék az égbolt, hogy szinte vakít. S ha nem jönne-menne annyi gépkocsi az országúton, benzinbűz helyett a gyümölcsfák sokféle Illatát is élvezhetné az ember. — Hej Rozinelló... RozineRó-.- *— veszi le újból köpenyét, s csak úey megszokásból jót húz vele a szamár hátára, mielőtt betakarná ezzel a kiérdemesült ruhadarabbal az epret. — Mert, hogy igen száll a por, s máris halványul a pircsságuk. Aztán eliol jön ni a repülőtér, ott még cudarab- bul éri majd. Meg is állítja a szamarát és lekászálódik a kordél.vról. A köpönyeg sarkait szépen elrendez) az egymásra helyezett ládákon. — Gyönyörű portéka — morogja a bajusza alatt, s kedvet érez, hogy megegyen egy szem gyümölcsöt. De kinyiijtott keze félúton megáll Eszé- hejut az adó, meg a podesta szigorú fekete arca — és beéri egy nyeléssel. Pedig talán jót is tenne a gyomrának, hisz annyira megkívánta. Az utóbbi időben sók baja van a gyomrával. — Mintha mindig tűz égne benne. Hiába volt nála kétszer Is Amabella, a vén púpos cigányasszony, nem ért semmit n kotyvaléka- TTgy van bizony, orvoshoz kellene menni; orvosságot venni... De az adó... No, majd a jó vásár után... ★ Megnyugodva mászik fel n kordélyra, s öt perc múlva az országút fanyarában kocog Rosinelló- Balkéz felől a repülőtér üde zöld gyepje hullámzik, rajta hatalmas amcv rikai „vendég“ harcigépek. Az új hangár csak úgy csillog, villog az aranyló napsütésben. A -„vendégek“ zászlaja az olasz trikolornál fél méterrel magasabban ... A szélzsák dagadtan imbolyog, megriasztja Rozlnellót. Nagyot ugrik szegény állat, s ha Za- uetti nem vigyáz, az árokba kerülnek. — Nahát, Rozinelló — száll le azi öreg — kis híja, hogy az árokba nem vittél... Te gonosz állat, te... hogy kerüljön a tested az örök tűzbe!... Hát nem megijesztett... Nem tudod; mennyire vigyázni kell erre a drága eperre...? Nagyobb hiba nem történt, csak a ládák csúsztak meg. Fel kell oldani a köpönypg sarkát, s helyreigazítani Síz árut. Óvatos és lassú munka, nagyon kell vigyázni rá, hiszen ebben van minden reménysége. Az öreg abánói küzködik, hiába no, 72 év mégis csak nagy idő. Tizenöt kiló is van egy ládában, s mire sorba rendezgeti mindet, vagy bárom izzadságpatakocska is kibújik a széles szalmakalap aJ.01. Végre rendbeteszl a ládákat, a további útra készül noszogatni a Samarát. ☆ Kezdene minden rendbejönni, ba Jim Kennedy repülőőrmester és Sain Buck káplár nem tartana a nyolcadik pohár ginnél. Mindkettő emelkedett hangulatban van és ahogy a szélzsák alatt állva megpillantják az országúton az öreg abánóit, arrafelé tartanak. Zanetti észre sem veszi a két „vendéget“, csak Jim ginnel áztatott rekedtes hangjára kapja fel fejét: — Helló••• old boy... mit viszel ezen az előkelő fogaton — vigyorog rá az őrmester. Az öreg cseppet sem örül a találkozásnak. Nem tetszik neki pálinkával táplált vidámságuk, sem furcsa keverék olasz-amerikai beszédük. No meg, mi a fenét akarnak tőlünk... Rövidesen több lesz Itt • Jöttment, mint az olasz... Kelletlenül, mogorva hangon válaszol : — Epret • • • epret viszek Padlovába ... — Ml az, hogy „eper",- old boy?... He, úgy mondd, hogy megértsük.. •'! Hogy nagyobb nyomatékot adjon a szavainak, Sam hirtelen rántással letépi a takarót az eperről. Az öreg Zanetti megbotránkozva kap a káplár kezéhez: — Signori... gyönge dolog az eper.. .meg tán ára is van, hátha sokalják. . — Csak nem sajnálod tőlünk — karolta át részeg bizalmaskodással Jim az abánói vállát. — Ne félj, apa — bdz ki a zsebéből Sam egy jókora njságlapot —, csak egy kilónyit veszünk tőled. Jim pöffeszkedve mellére üt: — Pénzt kapsz tőlünk, öreg. Megfizetünk. __ Zanetti kezd megnyugodni. Végeredményben édes mindegy, kt veszi meg az árut. Csak pénzt lásson. Óvatosan szedegetni kezd az eperből, s belerakja Sam papírjába. — A legszebbet bele, öreg, csak a legszebbet••. — De hiszen látod, hogy mind szép — néz Zanetti sértődötten Jim vörös arcába. — Csalsz, old boy — röhög fel élesen Sam. — A másik ládában biztosan szebb Is van. — Tévedtek, Szlgnorl, a Madonnára mondom, tévedtek... kár összerázni az egészet, ott sincs szehb... ★ A többi pillanatok alatt játszódik le. Az öreg Zanetti kétségbeesve látja, hogy az őrmester leemeli a felső ládát és... zsupsz, az út közepére dobja. Szerteszét gurulnak a nagyszemű ru- bintpiros eperszemek. Vérvörös fpltok keletkeznek az utón. Zanetti magánkívül kiált fel: — De, Signori... hát tünkre akartok tenni... nézzétek... öreg ember vagyok már... — Megfizetünk, öreg, megmondtuk-, ne nyavalyogj — válaszol kajánul Jim és úgy repíti el a második tele ládát, hogy az út túlsó oldalán ér földet Az öreg Zanetti szeme megtelik könnyel és a szíve haraggal. Amikor latja, hogy Jim a negyedik ládát készül feltúrni, hirtelen indulattal rádobja magát az őrmester karjára. — Csak nem támadni akarsz, apa — rántja magához Sam az öreget. — Nyugodj meg, nem veszünk mi el tőled egy kiló epernél többet... — Tönkretettetek — nyöszörgl Zanetti és tehetetlen gyenge öregségében, könnybenuszó szemekkel bámulja a lucskossá lett gyümölcsöt. — Mit makogsz, old boy... Hé, Sam, fizess csak az öregnek — Int az őrmester. Sam előkotor zsebéből egy öteentcs pénzdarabot, aztán harsány ,-,gud bájt“ kiáltva otthagyják az öreget Reszkető inakkal, mg6 fejjel próbálta Zanetti összeszedni a szét. szórt gyümölcsöt. Gondolkozni már nem Is tudott- Szemét úgy elhomályosította a könny, hogy csak vaktában kotorászott az úttesten. IdőnkiDt leírhatatlan mély gyűlölethulláin rázta meg görnyedő alakját. Észre sem vette, hogy Padova felől amerikai gépkocsi közeledik. Az autó sebesen jött, hirtelen fékezett s alig két lépésre az öregtől megállt. Harmincöt-negyven éves amerikai tüzér- kapitány ugrott ki a kocsibólZanetti dühtől remegve köz.eledett hozzá. Szája megvonaglott és artiku- látlan hangon felkiáltott: — Látod, Signor, ezt a t! katonáitok csinálták... tönkretettek... megaláztak ... A kapitány arcán bosszúság tükröződött. Tíz órára várják és itt van ni. — Nemhogy keresztülgázoltam volna ezeken a koszos ládákon — gondolta és mérgesen hallgatta az öreg panaszkodását. Az pedig félig sírva magyarázott tovább: — ...Orvosság is kellene, de mégsem azt akartam venni a pénzből... kell az adóba... inkább fájjon tovább a gyomrom, de ne árverezzenek ... jaj... Signor, bárom láda eper... ki téríti meg... és ők csinálták, esküszöm... A kapitány pillantása a bordélyban maradt két láda eperre tévedt. Elmosolyodott- Egy pillanatig gondolkozott, majd oda lepett Zanetti- hez s vállára tette kezét: — Hát ide figyelj, öreg.- Zanetti reménykedve egyenesedett fel az olaszul jól beszélő idegen előtt. — Segítek rajtad. Megveszem két láda epredet, jó lesz a társaságnak, ahová igyekszem. Adok neked egy írást, bemész Padovába az amerikai parancsnokságra; tudod, hol van, ott minden károdat megtérítik rendesen. Mondd meg, mennyit kérsz az öt láda eperért... Jó, látod, Ide felírom AU right, rendben, ügye...? ★ Rozinelló szokott csendes kocogásával ballagott be Tadovába a köny- Dyűvé vált bordéllyal s a még köny- nyebbszívű Zanetti CarlovaL Az öreg arcán felszáradtak a köny- nyek, a düh, a méreg kipárolgott belőle. Hát mégis csak vannak rendes emberek az amerikaiak között Is. — Lám — mélázott el Zanetti — Itt van ez a kapitány. Egy szóra hajlandó volt megadni a kért árat. Megírta a cédulát, itt van a belső zsebében; s milyen jóságosán érdeklődött még a gyomorbaja tránt Is... ¥ Elégedetten kászálódott ie a bordélyról az amerikai parancsnokság előtt. Fiatal jóképű katona állt őrségben. Ahogy ránézett, pgy másik amerikai katona jutott róla eszébe. Tom, a fordgyári munkás, aki megreperálta nála a tűzhelyet. Milyen derék, jóra- való fiú volt! Amikor otthagyta Abá- nót, Zanetti Őszintén sajnálta. Barátságosan köszönt az őrnek: — Jó egészséget, Signor, ezzel a papírral küldtek ide — vette elő a cédulát. — Pénzt kell kapnom, mivel, hogy öt láda eper... A katona elvette a cédulát. Kibontotta és felnevetett. — Jól van — vigyorodott el még jobban —, de várni kell, eredj csak a bordélyhoz, majd szólok. Zanetti türelmesen várakozott. Perc percet követett, magában már elgondolta, hogy a podesta milyen nagyot néz, amikor majd pontosan kifizeti minden hátralékát— Csak már kezében lenne a pénz — nézett a parancsnokság bejárata felé. — No lám — ujjongott fel benne a megnyugvás — már int is a katona. Minden öregkori fürgeségét összeszedve, gyorsan odament. A katona mellett egy ingujjra vetkőzött civilruhás ember állt. Amint Zanetti odaért, egy kis barna dobozt nyomott a kezébe. Az öreg csodálkozva bámult a dobozra : — De, Signer, hiszen nekem pénz jár... az öt láda eper... A kapitány... — Pénz...? — a eivilrnhás elmoso. lyodott- — Nézd csak, itt van az írás, világosan rajta van, hogy egy doboz hashajtót adjunk neked. — Ha.. .hashaj •.. hajtót... nekem... at adó... ★ A bejarat elölt elegáns Hudson kocsi fékezett. A dadogó, fehérre sápadt Zanettit ellódították a kaputól. Gyors apró léptekkel Vövértokás ezredes sietett be az ajtón. Az őrtálló katona feszesen tisztelgett el őt le- Az öreg olasz paraszt támolyogva állt a szikrázó napsütésben. Kétség- beesetten vánszorgott megint a katonához. Felé nyújtotta a kis dobozt: — Signor... Signor... nekem... pénz... az árverés... A katona arcán valami részvétféle suhant át. De azonnal szigort erőltetett hangjába, mert bentről kihallatszott az ezredes pattogó beszéde. Rá- esapott kezével a géppisztoly agyára és rákiáltott Zanettire: — Hord el magad, míg nem késő... •k Zanetti térde megbicsaklott, Tudta, hogy minden elveszett. Fáradt, tántorgó léptekkel a kordélyhoz ment. Ereje minden megfeszítésével még sikerült felmásznia. Aztán anélkül, hogy egy hangot is kiejtett volna száján, ráhukott az üres gyümölcsösládákra. Rozinelló pedig minden biztatás nélkül kocogni kezdett... A német kérdés egyike a legdöntőbb nemzetközi kérdéseknek. Az imperialisták — nyugatnémetországi kiszolgálóik segítségével — a német nép akarata, reménye és törekvése ellenére Németországot kettészakították. Németország a háború és a béke erői között folyó harc egyik legfontosabb területe. Ismert tény, hogy a német kérdés megoldására egyfelől a Szovjetunió, másfelől az Imperialista hatalmak különböző álláspontot foglalnak el. A Szovjetunió a potsdami egyezmény határozatainak megfelelően nemzetközi együttműködésen alapuló megoldást követel, a nyugati hatalmak viszont semmibeveszik aláírásukat a potsdami egyezményen, elvetik az együttműködés elvét. Az Imperialistái! meg akarják kötni az úgynevezett „keretszerződést“, vagyis különbékét akarnak kötni Nyugat-Németországgal. Ezzel a Nyugat-Németországra kényszerí- tett — lényegében — gyarmati szabályzattal az HSA, Anglia és Franciaország imperialistái véglegesen el akarják szakítani Németország nyugati részét az ország keleti részétől, meg akarják akadályozni Németország egységesítését, a német béke- szerződés megkötését, be akarják vonni az úgynevezett „európai védelmi közösségbe“. Az imperialisták Nyugat-Német_ országot lázas ütemben felíegyver-- | zik, a német dolgozókat ágyútöltelékként akarják felhasználni, az a céljuk, hogy a nyugatnémet hadsereg az „euiópai hadsereg“ és egyúttal az atlanti szövetség rendelkezésére álló egységek főereje legyen. A „keretszerződés“- ben azt Is biztosítani kívánják az Imperialisták, hogy fegyveres erőik Nyugat-Németországban maradnak, vagyis — a megszállás folytatását. A szerződés jogot biztosítana a nyugati hatalmaknak arra, hogy 50 évig csapatokat tarthassanak Nyugat-Németországban. A német nép — Nyugat-Német- ország lakossága Is egyre nagyobb tömegekben — élesen szembeszáll az imperialista és az ezt mindenben kiszolgáló áruló adenaueri politikával. Egy berlini jelentés arról számol be, hogy Adenauer kancellár néhány napi „gyengélkedés“ után újabb tárgyalást folytat a „keretszerződés“ kidolgozására a nyugati megszálló hatalmak főbiztosaival és ezek helyetteseivel. Sam Reber, az amerikai főbiztos helyettese, a megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy a tisztázatlan kérdések áthidalására a nyugati külügyminiszterek a „keretszerződés“ aláírása előtt még egy megbeszélést tartanak Adenauerral. Erre előreláthatólag május 20-án kerülne sor Parisban, vagy Bonnban. Hűen tükrözi a „Freies Volk“ c. német kommunista lap a népek hangját, amikor vezércikkében leleplezi Adenauer legújabb megtévesztési kísérleteit. A bábkancellár kénytelen volt a csürés-csavarás Taktikájához folyamodni, mert nem merészel nyíltan szembehelyezkedni a dolgozók akaratával. „Adenauer — írja a lap — most „Németországról szóló szerződésnek* akarja átkeresztelni a keretszerződést. Bonn ugyanis alaposan kátyúba jutott a keretszerződéssel, mert a nép minden rétege fplzüdult a rabszolgasorba döntő háborús szerződés eddig ismeretessé vált részletei ellen. Adenauer ezért ismét megtévesztéssel próbálkozik, más nevet ad a gyerek, nek, ainl azonban egy jottányit sem változtat a dolgon és semmit sem tesz el a keretszerződés végzetes jellegéből Ha a fegyháznak a legszebb nevet adják, akkor is csak fogy ház marad. Adenauer a keretszerződésről szóló titkos egyezmény minden egyes lapját átragaszthatja a „Németországról szóló szerződés“ címkéjével, akkor is csak Németország széttagoltságának dokumentuma marad, a versalUesI szerződésnél is szégyentel jesebb dokumentum, a nemzeti függetlenség feladásának dokumentuma és a harmadik világháború, valamint a németek közötti testvérháborű kirobbantását célzó szerződés.“ Mindezekből világos: az Imperialisták nyugatnémetországi politikája szerves része az új háború kirobbantására Irányuló Törekvéseiknek, az HSA világurahni terveinek. Nyugat- Németországot háborús hídfővé, arzenállá akarják kiépíteni, a szolgasorsba nyomorított nyugatnémet lakosságot vágóhídra akarják hajszol, ni. Az imperialisták nyugatnemet •< országi politikája, Nyugat-Német- ország felfegyverzése, a német mili- tarizmus és fasizmus felélesztése és fejlesztése a legnagyobb fenyegetést jelenti a népek — Köztük a magyar nép — békéjére. Ezért ítéli el a német nép és min-« den békeharcos az imperialisták nyugatnémetországi politikáját, ezért kell fokoznunk mindenütt a harcot az imperialisták terveinek keresztül» húzása érdekében, a béke megvédésének egyik legfőbb tényezője: r.e egységes demokratikus Németország létrehozása érdekében. Ennek a harcnak az élén is 4 Szovjetunió jár. A szovjet kormány az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához intézett március 10.1 jegy zekében, valamint a német béke* szerződés alapelveinek a jegyzékhez csatolt tervezetében pontosan és vi- lágosan leszögezte a Szovjetunió álláspontját. A szovjet jegyzék a nemet kérdésnek a nemzetközi együttműködés alapján s a német nép feltétlen részvételével történi« megoldását javasolja. Hasonló tartalmú a szovjet kormány április 9 1 jegyzéke. A szovjet kormány jegyzékei Németországnak egységes, békeszerotö« demokratikus állam keretében történő egyesítését s az össznémet kor-* mány megalakítását tűzik ki köz.; ponti feladatul. Ezen az alapon lés hét véget vetni Németország területi széttagoltságának. A német kérdés békés megoldásának szovjet programja tervbeveszi továbbá Németország szuverénitásá- nak visszaállítását, a megszálló csapatoknak a békeszerződés megkötésétől számított I éven belül történő kivonását és az Idegen támaszpontok megszüntetését. Németország saját fegyveres erőket tarthatna határai biztosításának védelmére, a német nép megkapná az összes demokratikus jogokat és megszűnnének mindazok a korlátozások, amelyek gátolják az ország békés gazdaságának fejlődését és külkereskedelm» kapcsolatainak kiépítését. Ez a program ugyanakkor kizárja a német agresszió feltámadásának lehetőségét és ezzel elhárít, minden akadályt Németország más országokkal való együttműködésének út- jából. A békeszerető milliók — Németország mindkét részében és az egész világon — lelkesedéssel, helyesléssel fogadták a szovjet javaslatokat. A Szovjetunió javaslatai óriási visszhangot váltottak ki a német közvéleményben, N yugat-N émetország- ban is. Az amerikai—adenaueri vonal mélyülő válságát mutatja, hogy a bonni pártok egymásután fordulnak szembe Adenauer politikájával» A tömegek nyomására még az imperialisták hű kiszolgálói, a nyugatnémetországi szociáldemokrata párt vezetői is kénytelenek voltak a „keretszerződés“ ellen nyilatkozni. Hgyanígy tett a bonni kormány- koalíció két pártja, a német párt és a liberális demokrata párt Is. Egyre élesebb ellenzéki hangok hallatszanak Adenauer keresztény- demokrata pártjában Is. A „keretszerződéssel“ kapcsolatos nyugtalanságra jellemző, hogy még Heinrich Kopf, a bonni szövetségi tanács elnöke is élesen bírálta Atíenauernek azt az eljárását, hogy állandóan elhalasztotta a szövetségi tanács tájékoztatását a keretszerződéssel kapcsolatos tárgyalások állásáról, „Ha itt van az ideje annak — mondotta .—. hogy tárgyalásokat folytassanak a keretszerződésről, úgy időt, ke!) szakítani arra Is, hogy a szövetségi tanácsot tájékoztassák.“ Az imperialisták gálád terveivel szemben, a Szovjetunió javaslatai mellett ált a demokratikus népeknek, a világ békeharcosainak a* a szilárd akarata, hogy békét kössenek Németországgal. A békeszerződés alapelveire vonatkozó szovjet javaslattal egyetért minden ember, akinek drága a béke Ugye. Százmilliók követelik az egységes, demokratikus Németország létrehozását. Az egészségügyi minisztérium 10 hónapos bölcsödéi gondozónői tanfolyamot indít Miskolcon. A tanfolyam nem bentlakásos. Bővebb felvilágosítást a város! tanács egészségügyi osztálya ad. Jelentkezni ugyanitt. (Városi tanács I. udvar, I, emelet.) /
