Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-06 / 104. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1952. május 6. \ yillám Marosi István és Koslik Történetét középfokon Virág János, Bodnár Jánosné, Vass Gyula, István elvtárs nem vett részt a Bolsevik Párt tanulmányozó elvtársak szombati tankörfoglalkozásán. Sürgősen válaszoljanak, miért becsülik le az oktatást? MISKOLCI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG. Hogyan sikerül a kísérlet... A szovjet agrotechnika alkalmazá­sával hazánkban egyre több olyan nö­vényt termelnek, amelyet azelőtt csak melegebb éghajlat alatt lehetett ter­meszteni. Bátyám a Vll-ik B- osz­tály tanulója, tavaly kísérletezett ri­cinussal; alkalmazta a pótbeporzást és kiderült, hogy a ricinus buga így 70 cm- magasra is megnő, míg a be nem porzott növény csak 50 cm- ma­gasságot ért el. A mag is sokkal na­gyobb és egészségesebb volt a pótbe­porzás alkalmazása után­Ez évben a bátyám a termelő­csoport elnökének javaslatára gyapot­tal fog kísérletezni■ A termelőcsoport szüleim háztáji földje mellett 100 négyszögöl földet adott kísérli tezési célra. Valamennyien nagy izgalommal várjuk, hogyan fog sikerülni a kísér­let, mert bátyám szeretné bemutatni, hogy hűvösebb éghajlatú járásunkban is lehet gyapotot termelni. Szalai Katalin VI. Á) oszt., Gönc Szanatóriumok építését,korszerű szennyvíztelep létesítését Jelentették be a Hidrológiai Társaság miskolci értekezletén A város ' és a megye vízellátásának szemp-or. jóból nagyjelentőségű értekezlet zajlcll le szombaton és vasárnap Miskol­con: a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében a Magyar Hidrológiai Tár­saság megvitat la Miskolc és Borsod' megye vízügyi problémáit. Az értekezlel keretében műegyetemi lanárok, geológu­sok taHollak ériékes előadásokat. Dr Schulhof Ödön professzor a gyógyvizek hálásáról tartó t előadást, ■amelyben rész­letesen ismertette a miskolc-tapolcai, a diósgyőr-tapolcai és a mezőkövesdi gyógy­vizeket. ElmondoUa, hogy kormányza­tunk szanatóriumokat fog felállítani ezek melleit a dolgozók számára. Besenyői le Iván Miskolc és környéke szennyvíz problémáival foglalkozott, meg- enilílette, hogy rövidesen megépítik a korszerű szennyvízlelepct. Az értekezlet résztvevői végül határo­zatokat hoztak. Megalakítotok a Hidro­lógiai Társaság miskolci munkacsoport­ját A munkacsoport tudományos alapon foglalkozik majd a bükki vizek feli áramá­val, Miskolc vízellátásának megjaví;áfá­val, Határozatot hozlak a Sajó szenny­víztől való megtisztítására és új arlézi- kulaik fúrására is. A Minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről A Minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak j ejtesz - ésér öl. A határozat jobb , rendelkezései a következők: A szocialista építés sokrétűi feladatai­nak megoldása, valamint a dolgozók szé­les tömegeinek egyre növekvő művelődési vágya szükségessé teszi az állami szak" szervezeti és tömegszervezed könyvtárak munkájának továbbfejlesztését, Meg kell teremteni az állami könyvtárak egységes rendszerét, amely biztosítja a tudományos könyvtárak tapasztalatát és segítségét a városi, községi, szafeszervezeti és szövet­kezeti könyvtárak számára» .................... Ennek érdekében az Országos Széche­nyi Könyvtárat mint az ország legna­gyobb könyvtárát a tudományos és tö­megkönyvtárak legfon osabb segítőjévé kell fejleszteni. Feladata saját könyvtári tevékenységének továbbfejlesztése mellett a módszertani és bibliográfiai segítség­nyújtás a többi könyvtáraknalc. Az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban központi könyvtártudományi módszertani kabinetet kell lé'esíteni. Az Országgyűlési Könyvtár nyilvános könyvtári tevékenységét ki kell fejleszteni. A Központi Műszaki Könyvtár külön ’feladata, hogy a kötetlen könyvtári te­vékenység melleit rendszeresen segítséget nyújtson a tömegkönyvtáraknak a tech­nikai irodalom propagandája terén. 1952. év végéig minden megyében, a iné gyei tanács yintézményeként járási könyvtárat kell szén ezni. A megyei és járási könyvtárak jeladata a közvetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rendszeres szakmai, módszertani irányitása és támogatása, a szakszervezeti könyviárak részére kellő segítség biztosítása. Az Általános és Középiskolai Könyv­tárakat erőteljesen fejleszteni kell. Az egyetemi könyvtárak az egyetemi szük­ségletek ellátása mellett nyilvános könyv­tári tevékenységet is végezzenek, nyújt­sanak rendszeres bibliográfiai és mód­szertani segítséget a tömegkönyvtárak részére. Minden könyvkölcsönzéssel foglalkozó nyilvános tömegkönyvtárat a területileg illetékes járási, a járás alól kivett váro­sokban a városi, Budapesten a városi kerületi tanács végrehajt óbizottságának 1952 szeptember 15-ig nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A könyvállomány ellenőrizhetősége ér­tlekében minden nyilvános könyvtár kö­teles könyvállományáról pontos leltári készíteni. A könyvállományról minden nyilvános tömegkönyvtár 1952 szeptember 15-ig tartozik jelentést tenni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A továbbiakban a népművelési miniszter évenkénti adat­szolgáltatásra kötelezheti a nyilvános tömeg könyvtár ahnt. Az illetékes helyi tanácsok kötelesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját, a leönyvek forgalmának növe­kedését, az olvasók igényeinek kielégítését. A helyi tanácsok kötelesek gondos­kodni az illetékességi területükön lévő könyvtárak anyagi szükségleteiről (meg­jelelő helyiségről, berendezésről, fűtésről sfb ), a könyvállomány fejlesztéséről, az clrongyolódott könyvek új ráköt ésér öl és a könyvtárosi állások betöltéséről. Gondoskodni kell arról, hogy az állami könyv'árakban a hivatalos könyvtárosok száma arányban legyen az elvégzendő feladattal. A könyvtáraknak az újonnan megjelenő könyvekkel történő ellátása a népműve­lési miniszter által megadott irányelvek alapján az Állami Könyvterjesz ő Válla­lat feladata. A könyvtárak könyvellátásá­nak biztosítása céljából az Állami Könyvterjesztő Vállalat keretén belül ,,könyvtárellátó"-t kell szervezni. A könyvtárosképzés továbbfejlesztése érdekében a jelenlegi pedagógiai főiskola könyvtáros szakán az esti és levelező- tagozat melleit ebben az évben meg kell indítani a nappali tagozatot. Pórtélét Szorgalmasan, jól tanulnak a politikai iskolán az aszalói elvtársak Aszaló községben minden hét csü­törtökén tartják a politikai iskolák foglalkozásait. Ez mindig nagy ese­ményszámba megy. A hallgatók szorgalmasan tanulnak. Hétközben is gyakran előfordul, hogy felkere­sik egymást, hogy közösen meg­vitassák a nehezebb kérdéseket. Pa­rázs vita alakul ki Ilyenkor, nem egyszer azután a szemináriumvezető elvtárs elé viszik azokat a kérdése­ket, amelyekben nem tudtak meg­állapodni, az ö segítségével közösen tisztázzák. A politikai iskolák vezetői, maguk a hallgatók Is nagyon ügyelnek arra, hogy a foglalkozás fegyelmezett le­gyen, pontos időben kezdjenek, le­morzsolódás ne következzék he. A szeminárium napján figyelmeztetik egymást: — feltétlenül ott légy, mert ha kimaradsz, akkor lemaradsz.,. Most a tavaszi munkákra való te­kintettel úgy állapodtak meg, hogy 8 órakor kezdik a foglalkozást. Már félnyolckor csaknem valamennyien egybegyűltek. A középfokú politikai Iskola 18 hallgatóval Indult, a leg­utóbbi foglalkozáson már 22-en vet­tek részt. Igen nagy érdeklődéssel, szeretet­tel tárgyalták meg az anyagot. A kommunizmus építkezéseiről, a tér. mészetet átalakító nagy sztálini tervekről volt szó. „Mik a szocializmusból a kommu­nizmusba való átmenet fő hajtó­erői?“ — teszi fel az első kérdést Ondreák Ferenc elvtárs szeminá­riumvezető. Kis szünet után többen is jelent­keznek. Ha valamelyikük nem is fejti ki teljesen a kérdést, a többiek kipótolják a választ. Soltész István, Soltész Ferenc, Juhász József, Varga Gyula, Bencze János, Rémán János, Soós Imre, Nagy Miklós szólal fel. A felszólalók nagy száma és amit elmondanak mutatja, hogy alaposan elmélyültek az anyag tanulmányo­zásában, valóban elvtársi megbeszé­lés folyik, amikor egymást kölcsönö. sen segítve még jobban megértik az anyagot, a tanultakból levonják a következtetéseket: miért és ho­gyan kell nekünk dolgoznunk a szo­majd a kommunizmus i tunkat, erősíti a béke megőrzésébe Kiemelik a párt Irányító, vetett hitünket, arra lelkesít minket, cializmus, építéséért, vezető szerepének kimagasló jelen­tőségét, a pártonkívüliekkel való le; szorosabb kapcsolat kiépítésének és fenntartásának szükségességét, az ellenséggel szemben nagy éberséggel folytatandó harc elsőrendű fontossá­gát, hangsúlyozzák, milyen nagy szerepe van a bírálat és önbírálat rendszeres alkalmazásának a szocia­lizmus, a kommunizmus építésében, Hasonlóképpen részletesen, jól tárgyalják meg azt a kérdést is, hogy „Ml a kom munizmus építésének jelentősége e Szovjetunió további erősödése és i nemzetközi helyzet alakulása szem' pontjából?“ A következő kérdésnél adatokat, számokat sorolnak, ame­lyeknek népnevelő munkájuk során jó hasznát veszik, hiszen konkrétan tudják megmutatni, hogy a kommu. nizmust építő hős szovjet nép olyan alkotásokat hoz létre, amilyenek még nem voltak soha az emberiség történetében. Soós Imre igen helye­sen világit rá, hogy a természet át alakítása telén elért óriási eredmé nyék halomra döntik az idealista világszemlélet képviselőinek meséit arról, hogy „a földön semmi sem vá-ltozik és nem. is lehet megváltoz. tatni, az isten akaratától és bölcse- ségétöl függ, hogy szárazság lesz.e vagy jó termés“. A felszabadult nép a tudomány erejével, alkotó munká­val szolgálatába állítja a természet erőit és nem vár könyöradományo- kat, hanem kiharcolja a természet­től, amire szüksége van. Igen élénk és tanulságos viták közben gyorsan telik az idő. Már 11 óra felé jár, amikor befejeződik a szeminárium de a hallgatók még akkor is együtt maradnak egy darabig. Arról beszél­getnek, milyen nagy segítséget je­lent munkájukban a tanulás, milyen nagy hasznát veszik a most megtár. gyalt anyag alapos elsajátításá­nak is. Soltész István elvtárs ezeket mondja: ti it — A kommunizmus építkezéseiről szőlő anyag tanulása növeli öntuda A. gépek segítségével, kön nyekk munkával tökk szenet adnak nepgazdasagun knak >orso di ka anyaszoi A kapitalizmus átkos öröksége­ként, a borsodi szénmedencében a felszabadulás után számos apró, el­hanyagolt bánya került a dol­gozó nép birtokába. Ezekben az üzemekben a Horthy-fasizmus idején teljesen elhanyagolták a baleset­és egészségvédelmet, de nem törőd­tek a kizsákmányolók a bányaüze­mek fejlesztésével, gépesítésével sem. Nem volt számukra jövedelme­ző a nagyobb tőkebefektetést igény­lő gépesített nagyüzem. Olcsó volt a munkaerő, meg volt a munkanél­küliek tartalék hadserege, emberrel pótolták a nagyobb profit érdekében a gépeket. Jelszavuk volt: a legol­csóbb gép az ember. Mikor a felszabadulás után a munkásosztály vette kezébe a ha­talmat, gyökeresen megváltozott a helyzet a szénbányászat területén. Megkezdődött a legnehezebb fizikai munkák gépesítése. A Tóval való szállítás kiküszöbölése került először előtérbe. A bányák gépesítése a fel- szabadulás óta állandóan folyamat­ban van. Kezdetben a kapitalista nevelés maradványaként a bányá­szok és a műszaki vezetők jórésze idegenkedett a gépesített jövesztési és elővájási módszerektől. Ma már egyre többen győződnek meg közü­lük arról, hogy a nehéz munka csak a gépesítés segítségével küszöböl­hető ki. Elsősorban a szovjet gépek alkalmazása teszi lehetővé szénbányászatunk fejlesztését, szocialista bányászattá való átalakítását. A borsodi szénbányáknál jelenleg három gépkoncentráció kialakítása folyik. Az első és egyben a legfej­lettebb stádiumban lévő az Sz. 153-as szovjet rakodógépekkel felszerelt fel- sőnyárádi bányaüzem. A bányában januárban 18, februárban 30, már­ciusban pedig 40 százalék volt a gép­pel felrakott szénmennyiség. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a dolgozók hogyan Ismerték meg és használták fel fokozatosan a gépe­ket. Eleinte bizalmatlanul nézték a gépeket, amihez hozzájárult a hoz- zánemértés is. Amikor a miniszté­rium technológiai főosztálya kidol­gozta programját, megvalósításában még a vállalat főmérnöke sem bí­zott, A felsönyárádi bányaüzem dol­gozói azonban a jó eredmények lát­tán megszerették a gépeket és ma már arra törekednek, hogy azok ki­használási fokát állandóan javítsák. Millszekundos robbantással történik náluk a jövesztés, a szenet rakodó­gépek teszik a kaparóvályukra, majd a gyüjtőkaparókra és a száLlí- tó gumiszalagra. A csákánymunkát és a lapátolást ma már nem alkal­mazzák. Jelenleg a felsönyárádi bányaüzem dolgozóinak legnagyobb problémája, hogy a rakodógépeket ellássák szén­nel. Nem győznek annyit robbanta­ni, amennyit a rakodógép fel ne rakna. Egy 3 méter magas és 3 mé­ter széles munkahely lerobbantott szénmennyiségének felrakása — 1.2 méter furómélységet véve alapul — 15—20 perc alatt történik. A Sz. 153-as rakodógép alkalma­zása felvetette a csillefordulók meg­gyorsítását, az osztályozó kapacitá­sának növelését. Igen jól mutatja a gépesítés jelen­tőségét népgazdaságunk fokozódó munkaeröszüksőgletének kielégítése szempontjából az a jellemző adat, hogy a gépek segítségével a felső- nyárádi bányaüzem dolgozóinak 12 százalékát lehetett más, fontos hely­re beosztani s ugyanakkor az üzem termelékenységét felemelni. Ma már a gépesítés gyárhoz teszi hasonlóvá a felsönyárádi bányaüzemet. Gépkoncentráció van ki'eil&dőfeen Kerbolván is, ahol ugyancsak szovjet gép, Donbassz kombájn dolgozik. A gép napi teljesítőképessége 40 vagon, az üzem. ben azonban kétszárnyú frontok al­kalmazásával jelenleg csak 28—30 vagonos termelést tudnak elérni. Az itt járt szovjet elvtársak segítségé­vel, Kucser elvtárs, Sztálin-díjas kombájnvezetö javaslata alapján most 150 méteres frontszámyakat létesítenek, ezzel lehetővé válik a gép fokozottabb kihasználása. A herbolyai gépkoncentráció fej­lesztése, a termelékenység növelése mellett megkíméli a bányászokat a csákány és a rakodó munkától, de még a fúrástól és robbantástól is. Jelenleg az üzem termelésének 20 százalékát adja a kombájn. Ezév második felében egy újabb gép be­állításával megduplázódik az üzem kapacitása, amelyhez minden felté­telük meg van. A harmadik gépkoncentráció a lyukóbányal feltárásoknál van. Itt a magyar F. 4. (Ajtai—Szilárd féle) elövájógép dolgozik. A gép havi tel­jesítménye 100—110 méteres előre­haladásnak felel meg. Ebben az év­ben még két üzemnél alkalmazzák az Ajtai—Szilárd féle elővájőgépet, amelyet ma már kombájnná fejlesz, tettek. A gép a jövesztésen kívül a rakodást is elvégzi amellett önjáró. 0 gépesítés megköveteli a bányászok szakmai továbbképzését, gépkezelő bányászokká való átkép­zését. A gépekkel és a hozzáértő ká­derek kiképzésével megyénk szén- bányászata előtt hatalmas, eddig nem sejtett távlatok nyílnak meg. A nagy gépesítések mellett beszél­ni kell a könnyű-gépesítésről is, amely megkíméli a legfőbb értéket az embert és növeli a termelést, A fúrógépek segítségével lehetővé vált a legnehezebb munka, a kézi réselés megszüntetése. Bányászaink ma már megszokták a fúrógépet és nem szívesen nyúlnak a kézifuró hoz. Szénbányászatunk feladatainak megoldása, a munkaerőhiány törvény, nyé teszi bányászatunk minden dolgozója számára a gépek fokozott alkalmazását és kihasználását, öt éves tervünk végrehajtása el sem képzelhető a bányák nagymértékű gépesítése nélkül. Ugyanakkor a fokozott gépesítés megköveteli a fejlettebb munkaszer. vezést. A ciklikus diagram szerinti termelés bevezetése és a szakosítás elengedhetetlen követelménnyé vált. Akár az Sz. 153-as, a Donbassz, vagy az F. 4-es gépet nézzük, azt ta­pasztaljuk, hogy szakosított gépke zelök, szerelők, biztosítók szüksége­sek a folyamatos előrehaladáshoz. Az Sz 153-as gépnél külön furósok és lövömesterek kellenek. Be kell vezetni a könnyebb áttekintés és az Intézkedések jó végrehajtása érde­kében a diszpécser rendszert. Ezekután joggal állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió segítségével for. radalmasitottuk szénbányászatunkat, sikerrel küszöböljük ki az ósdi, .el­avult módszereket. A gépesítéssel le. hetövé válik az ember megkímélése, a szocialista nagyipari szénbányászat megteremtése és megszerettetése. n gépesített bányákban dolgozók fiaikkal is megszereltetik a szakmát nem küldik őket más pályára, azok is bányászok lesznek, az egyik leg­megbecsültebb szakma dolgozói. A magyar szénbányászat előtt álló fel­adatok képzett bányászokat követel­nek meg. A képzés lehetőségét meg­teremtette a Szovjetunió és a párt, a mi feladatunk, hogy valóra vált­suk ezeket a lehetőségeket. hogy még jobb munkával harcoljunk a béke megőrzéséért, építsük a szo­cializmust, amely után mi is rátérünk a kommunizmus építésére. Látjuk munkánk távlatait, a még boldogabb jövőt, amelyért érdemes minden erő­vel küzdeni, hogy legyűrjük a roha­mos növekedéssel együttjáró, itt-ott előforduló nehézségeket. Aki nem tanul, az könnyen kerül a kulákok és más ellenséges elemek befolyása alá, zsörtölődik, dohog. A tanulás segít minket abban, hogy a szocia­lizmus öntudatos építőivé neveljük ezeket a dolgozó társainkat is. — A tanulás biztosítja fejlődésün­ket — folytatja tovább Németh Istvánná elvtárs, A tudás birtoká­ban felismerjük a klerikális reakció aljas, fondorlatos céljait. Világosan látjuk, hogy a tőkéstek és a földesurak, az imperialisták szol­gálatában törekszik arra, hogy a vallásos dolgozókat megpróbálja szembeállítani a népi demokráciával, visszatartsa őket attól, hogy a leg­fejlettebb tudományos módszerekkel növeljék termésüket, tovább módo- sodjanak. erősítsék a nép hazáját. Mi igyekszünk leleplezni a klerikális reakció mesterkedéseit, amire annál is nagyobb szükség van a mi közsé­günkben, mert a katolikus pap — ellensége a demokráciának, a béké­nek. A vallásos dolgozók is meglát­ták már, hogy milyen célt szolgál aknamunkája, ezért nem Is akadt a faluban senki, aki elvállalta volna a harangozóságot. Juhász József elvtárs Is bekapcso­lódik a beszélgetésbe: — Már tízéves koromban arra vol­tam kényszerülve, hogy munkába menjek. Éhbérért dolgoztattak. Most már tudom, miért akadályozták meg az urak, hogy tEinuljunk, olvassunk. Kizsákmányoltak minket, sötétség­ben tartottak, a prédikációban meg azt hallottuk, hogy „ez az Isten akarata“. Az urak akarata volt az! A Szovjetunió győzelmének eredmé­nyeként a párt vezetésével legyőz­tük az urakat és most már a ml akaratunk az úr. A ml akaratunk pedig az, hogy tanuljunk, boldogan éljünk, békében dolgozzunk, egész hazánk, dolgozó népünk boldog le­gyen.- A tanulás segít minket abbEin, hogy felismerjük kötelességünket a szocializmus építésében, szocialista emberekké váljunk. így folyik le egy szemináriumi foglalkozás Aszaló községben a leg­nagyobb munkaidőben, amikor sok községben még a pártszervezet ve­zetőinek körében is olyan helytelen felfogást lehet hallani, hogy „a dol­gozó parasztok most nem érnek rá, nem Is akarnak tanulni“. Az aszalói példa mutatja, hogy jó felvilágosító munka eredményeként, értékes sze­mináriumi foglalkozások vonzóerejé­vel most is biztosítani lehet a lemor­zsolódás nélküli foglalkozást a poli­tikai iskolán, mert a dolgozó paraszt elvtársaink szeretnek és akarnak tanulni. Falusi pártszervezeteink kövessék az aszalói elvtársak példáját! flz Északmagyarország tapasztalatcsere értekezletet rendezett a mezOcsáti járás tszcs-brigád vezetőinek Az Északmagyarország rendezésében a mezőcsáti járás tszcs brigádvezetői tapasztalatcsere-értekezletet tartottak. Az értekezleten a brigádvezetők be­számoltak arról, hogyan valósították meg saját munkaterületükön a tszcs-k megerősítéséről szóló minisztertanácsi határozatot. A brigádvezetők elmon­dották, hogy a földterületeket a bri­gádoknak jegyzőkönyvileg átadták a szükséges gazdasági felszereléssel együtt. _ i Az értekezlet lefolyásáról lapunk, ban részletesei; beszámolunk. A ranytárgya k és platinatárgyak vásárlására kizárólag Óra és Ékszerkereskedelmi V. jogosult Óra- és ez üst vétel valamennyi budapesti és vidéki boltban Brilliáns, gyémánt és féldrágakő vétel kizárólag Budapest V. Váci-u. 2. sz. alatti boltban

Next

/
Thumbnails
Contents