Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-06 / 104. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1952. május 6. \ yillám Marosi István és Koslik Történetét középfokon Virág János, Bodnár Jánosné, Vass Gyula, István elvtárs nem vett részt a Bolsevik Párt tanulmányozó elvtársak szombati tankörfoglalkozásán. Sürgősen válaszoljanak, miért becsülik le az oktatást? MISKOLCI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG. Hogyan sikerül a kísérlet... A szovjet agrotechnika alkalmazásával hazánkban egyre több olyan növényt termelnek, amelyet azelőtt csak melegebb éghajlat alatt lehetett termeszteni. Bátyám a Vll-ik B- osztály tanulója, tavaly kísérletezett ricinussal; alkalmazta a pótbeporzást és kiderült, hogy a ricinus buga így 70 cm- magasra is megnő, míg a be nem porzott növény csak 50 cm- magasságot ért el. A mag is sokkal nagyobb és egészségesebb volt a pótbeporzás alkalmazása utánEz évben a bátyám a termelőcsoport elnökének javaslatára gyapottal fog kísérletezni■ A termelőcsoport szüleim háztáji földje mellett 100 négyszögöl földet adott kísérli tezési célra. Valamennyien nagy izgalommal várjuk, hogyan fog sikerülni a kísérlet, mert bátyám szeretné bemutatni, hogy hűvösebb éghajlatú járásunkban is lehet gyapotot termelni. Szalai Katalin VI. Á) oszt., Gönc Szanatóriumok építését,korszerű szennyvíztelep létesítését Jelentették be a Hidrológiai Társaság miskolci értekezletén A város ' és a megye vízellátásának szemp-or. jóból nagyjelentőségű értekezlet zajlcll le szombaton és vasárnap Miskolcon: a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében a Magyar Hidrológiai Társaság megvitat la Miskolc és Borsod' megye vízügyi problémáit. Az értekezlel keretében műegyetemi lanárok, geológusok taHollak ériékes előadásokat. Dr Schulhof Ödön professzor a gyógyvizek hálásáról tartó t előadást, ■amelyben részletesen ismertette a miskolc-tapolcai, a diósgyőr-tapolcai és a mezőkövesdi gyógyvizeket. ElmondoUa, hogy kormányzatunk szanatóriumokat fog felállítani ezek melleit a dolgozók számára. Besenyői le Iván Miskolc és környéke szennyvíz problémáival foglalkozott, meg- enilílette, hogy rövidesen megépítik a korszerű szennyvízlelepct. Az értekezlet résztvevői végül határozatokat hoztak. Megalakítotok a Hidrológiai Társaság miskolci munkacsoportját A munkacsoport tudományos alapon foglalkozik majd a bükki vizek feli áramával, Miskolc vízellátásának megjaví;áfával, Határozatot hozlak a Sajó szennyvíztől való megtisztítására és új arlézi- kulaik fúrására is. A Minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről A Minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak j ejtesz - ésér öl. A határozat jobb , rendelkezései a következők: A szocialista építés sokrétűi feladatainak megoldása, valamint a dolgozók széles tömegeinek egyre növekvő művelődési vágya szükségessé teszi az állami szak" szervezeti és tömegszervezed könyvtárak munkájának továbbfejlesztését, Meg kell teremteni az állami könyvtárak egységes rendszerét, amely biztosítja a tudományos könyvtárak tapasztalatát és segítségét a városi, községi, szafeszervezeti és szövetkezeti könyvtárak számára» .................... Ennek érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárat mint az ország legnagyobb könyvtárát a tudományos és tömegkönyvtárak legfon osabb segítőjévé kell fejleszteni. Feladata saját könyvtári tevékenységének továbbfejlesztése mellett a módszertani és bibliográfiai segítségnyújtás a többi könyvtáraknalc. Az Országos Széchenyi Könyvtárban központi könyvtártudományi módszertani kabinetet kell lé'esíteni. Az Országgyűlési Könyvtár nyilvános könyvtári tevékenységét ki kell fejleszteni. A Központi Műszaki Könyvtár külön ’feladata, hogy a kötetlen könyvtári tevékenység melleit rendszeresen segítséget nyújtson a tömegkönyvtáraknak a technikai irodalom propagandája terén. 1952. év végéig minden megyében, a iné gyei tanács yintézményeként járási könyvtárat kell szén ezni. A megyei és járási könyvtárak jeladata a közvetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rendszeres szakmai, módszertani irányitása és támogatása, a szakszervezeti könyviárak részére kellő segítség biztosítása. Az Általános és Középiskolai Könyvtárakat erőteljesen fejleszteni kell. Az egyetemi könyvtárak az egyetemi szükségletek ellátása mellett nyilvános könyvtári tevékenységet is végezzenek, nyújtsanak rendszeres bibliográfiai és módszertani segítséget a tömegkönyvtárak részére. Minden könyvkölcsönzéssel foglalkozó nyilvános tömegkönyvtárat a területileg illetékes járási, a járás alól kivett városokban a városi, Budapesten a városi kerületi tanács végrehajt óbizottságának 1952 szeptember 15-ig nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A könyvállomány ellenőrizhetősége értlekében minden nyilvános könyvtár köteles könyvállományáról pontos leltári készíteni. A könyvállományról minden nyilvános tömegkönyvtár 1952 szeptember 15-ig tartozik jelentést tenni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A továbbiakban a népművelési miniszter évenkénti adatszolgáltatásra kötelezheti a nyilvános tömeg könyvtár ahnt. Az illetékes helyi tanácsok kötelesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját, a leönyvek forgalmának növekedését, az olvasók igényeinek kielégítését. A helyi tanácsok kötelesek gondoskodni az illetékességi területükön lévő könyvtárak anyagi szükségleteiről (megjelelő helyiségről, berendezésről, fűtésről sfb ), a könyvállomány fejlesztéséről, az clrongyolódott könyvek új ráköt ésér öl és a könyvtárosi állások betöltéséről. Gondoskodni kell arról, hogy az állami könyv'árakban a hivatalos könyvtárosok száma arányban legyen az elvégzendő feladattal. A könyvtáraknak az újonnan megjelenő könyvekkel történő ellátása a népművelési miniszter által megadott irányelvek alapján az Állami Könyvterjesz ő Vállalat feladata. A könyvtárak könyvellátásának biztosítása céljából az Állami Könyvterjesztő Vállalat keretén belül ,,könyvtárellátó"-t kell szervezni. A könyvtárosképzés továbbfejlesztése érdekében a jelenlegi pedagógiai főiskola könyvtáros szakán az esti és levelező- tagozat melleit ebben az évben meg kell indítani a nappali tagozatot. Pórtélét Szorgalmasan, jól tanulnak a politikai iskolán az aszalói elvtársak Aszaló községben minden hét csütörtökén tartják a politikai iskolák foglalkozásait. Ez mindig nagy eseményszámba megy. A hallgatók szorgalmasan tanulnak. Hétközben is gyakran előfordul, hogy felkeresik egymást, hogy közösen megvitassák a nehezebb kérdéseket. Parázs vita alakul ki Ilyenkor, nem egyszer azután a szemináriumvezető elvtárs elé viszik azokat a kérdéseket, amelyekben nem tudtak megállapodni, az ö segítségével közösen tisztázzák. A politikai iskolák vezetői, maguk a hallgatók Is nagyon ügyelnek arra, hogy a foglalkozás fegyelmezett legyen, pontos időben kezdjenek, lemorzsolódás ne következzék he. A szeminárium napján figyelmeztetik egymást: — feltétlenül ott légy, mert ha kimaradsz, akkor lemaradsz.,. Most a tavaszi munkákra való tekintettel úgy állapodtak meg, hogy 8 órakor kezdik a foglalkozást. Már félnyolckor csaknem valamennyien egybegyűltek. A középfokú politikai Iskola 18 hallgatóval Indult, a legutóbbi foglalkozáson már 22-en vettek részt. Igen nagy érdeklődéssel, szeretettel tárgyalták meg az anyagot. A kommunizmus építkezéseiről, a tér. mészetet átalakító nagy sztálini tervekről volt szó. „Mik a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet fő hajtóerői?“ — teszi fel az első kérdést Ondreák Ferenc elvtárs szemináriumvezető. Kis szünet után többen is jelentkeznek. Ha valamelyikük nem is fejti ki teljesen a kérdést, a többiek kipótolják a választ. Soltész István, Soltész Ferenc, Juhász József, Varga Gyula, Bencze János, Rémán János, Soós Imre, Nagy Miklós szólal fel. A felszólalók nagy száma és amit elmondanak mutatja, hogy alaposan elmélyültek az anyag tanulmányozásában, valóban elvtársi megbeszélés folyik, amikor egymást kölcsönö. sen segítve még jobban megértik az anyagot, a tanultakból levonják a következtetéseket: miért és hogyan kell nekünk dolgoznunk a szomajd a kommunizmus i tunkat, erősíti a béke megőrzésébe Kiemelik a párt Irányító, vetett hitünket, arra lelkesít minket, cializmus, építéséért, vezető szerepének kimagasló jelentőségét, a pártonkívüliekkel való le; szorosabb kapcsolat kiépítésének és fenntartásának szükségességét, az ellenséggel szemben nagy éberséggel folytatandó harc elsőrendű fontosságát, hangsúlyozzák, milyen nagy szerepe van a bírálat és önbírálat rendszeres alkalmazásának a szocializmus, a kommunizmus építésében, Hasonlóképpen részletesen, jól tárgyalják meg azt a kérdést is, hogy „Ml a kom munizmus építésének jelentősége e Szovjetunió további erősödése és i nemzetközi helyzet alakulása szem' pontjából?“ A következő kérdésnél adatokat, számokat sorolnak, amelyeknek népnevelő munkájuk során jó hasznát veszik, hiszen konkrétan tudják megmutatni, hogy a kommu. nizmust építő hős szovjet nép olyan alkotásokat hoz létre, amilyenek még nem voltak soha az emberiség történetében. Soós Imre igen helyesen világit rá, hogy a természet át alakítása telén elért óriási eredmé nyék halomra döntik az idealista világszemlélet képviselőinek meséit arról, hogy „a földön semmi sem vá-ltozik és nem. is lehet megváltoz. tatni, az isten akaratától és bölcse- ségétöl függ, hogy szárazság lesz.e vagy jó termés“. A felszabadult nép a tudomány erejével, alkotó munkával szolgálatába állítja a természet erőit és nem vár könyöradományo- kat, hanem kiharcolja a természettől, amire szüksége van. Igen élénk és tanulságos viták közben gyorsan telik az idő. Már 11 óra felé jár, amikor befejeződik a szeminárium de a hallgatók még akkor is együtt maradnak egy darabig. Arról beszélgetnek, milyen nagy segítséget jelent munkájukban a tanulás, milyen nagy hasznát veszik a most megtár. gyalt anyag alapos elsajátításának is. Soltész István elvtárs ezeket mondja: ti it — A kommunizmus építkezéseiről szőlő anyag tanulása növeli öntuda A. gépek segítségével, kön nyekk munkával tökk szenet adnak nepgazdasagun knak >orso di ka anyaszoi A kapitalizmus átkos örökségeként, a borsodi szénmedencében a felszabadulás után számos apró, elhanyagolt bánya került a dolgozó nép birtokába. Ezekben az üzemekben a Horthy-fasizmus idején teljesen elhanyagolták a balesetés egészségvédelmet, de nem törődtek a kizsákmányolók a bányaüzemek fejlesztésével, gépesítésével sem. Nem volt számukra jövedelmező a nagyobb tőkebefektetést igénylő gépesített nagyüzem. Olcsó volt a munkaerő, meg volt a munkanélküliek tartalék hadserege, emberrel pótolták a nagyobb profit érdekében a gépeket. Jelszavuk volt: a legolcsóbb gép az ember. Mikor a felszabadulás után a munkásosztály vette kezébe a hatalmat, gyökeresen megváltozott a helyzet a szénbányászat területén. Megkezdődött a legnehezebb fizikai munkák gépesítése. A Tóval való szállítás kiküszöbölése került először előtérbe. A bányák gépesítése a fel- szabadulás óta állandóan folyamatban van. Kezdetben a kapitalista nevelés maradványaként a bányászok és a műszaki vezetők jórésze idegenkedett a gépesített jövesztési és elővájási módszerektől. Ma már egyre többen győződnek meg közülük arról, hogy a nehéz munka csak a gépesítés segítségével küszöbölhető ki. Elsősorban a szovjet gépek alkalmazása teszi lehetővé szénbányászatunk fejlesztését, szocialista bányászattá való átalakítását. A borsodi szénbányáknál jelenleg három gépkoncentráció kialakítása folyik. Az első és egyben a legfejlettebb stádiumban lévő az Sz. 153-as szovjet rakodógépekkel felszerelt fel- sőnyárádi bányaüzem. A bányában januárban 18, februárban 30, márciusban pedig 40 százalék volt a géppel felrakott szénmennyiség. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a dolgozók hogyan Ismerték meg és használták fel fokozatosan a gépeket. Eleinte bizalmatlanul nézték a gépeket, amihez hozzájárult a hoz- zánemértés is. Amikor a minisztérium technológiai főosztálya kidolgozta programját, megvalósításában még a vállalat főmérnöke sem bízott, A felsönyárádi bányaüzem dolgozói azonban a jó eredmények láttán megszerették a gépeket és ma már arra törekednek, hogy azok kihasználási fokát állandóan javítsák. Millszekundos robbantással történik náluk a jövesztés, a szenet rakodógépek teszik a kaparóvályukra, majd a gyüjtőkaparókra és a száLlí- tó gumiszalagra. A csákánymunkát és a lapátolást ma már nem alkalmazzák. Jelenleg a felsönyárádi bányaüzem dolgozóinak legnagyobb problémája, hogy a rakodógépeket ellássák szénnel. Nem győznek annyit robbantani, amennyit a rakodógép fel ne rakna. Egy 3 méter magas és 3 méter széles munkahely lerobbantott szénmennyiségének felrakása — 1.2 méter furómélységet véve alapul — 15—20 perc alatt történik. A Sz. 153-as rakodógép alkalmazása felvetette a csillefordulók meggyorsítását, az osztályozó kapacitásának növelését. Igen jól mutatja a gépesítés jelentőségét népgazdaságunk fokozódó munkaeröszüksőgletének kielégítése szempontjából az a jellemző adat, hogy a gépek segítségével a felső- nyárádi bányaüzem dolgozóinak 12 százalékát lehetett más, fontos helyre beosztani s ugyanakkor az üzem termelékenységét felemelni. Ma már a gépesítés gyárhoz teszi hasonlóvá a felsönyárádi bányaüzemet. Gépkoncentráció van ki'eil&dőfeen Kerbolván is, ahol ugyancsak szovjet gép, Donbassz kombájn dolgozik. A gép napi teljesítőképessége 40 vagon, az üzem. ben azonban kétszárnyú frontok alkalmazásával jelenleg csak 28—30 vagonos termelést tudnak elérni. Az itt járt szovjet elvtársak segítségével, Kucser elvtárs, Sztálin-díjas kombájnvezetö javaslata alapján most 150 méteres frontszámyakat létesítenek, ezzel lehetővé válik a gép fokozottabb kihasználása. A herbolyai gépkoncentráció fejlesztése, a termelékenység növelése mellett megkíméli a bányászokat a csákány és a rakodó munkától, de még a fúrástól és robbantástól is. Jelenleg az üzem termelésének 20 százalékát adja a kombájn. Ezév második felében egy újabb gép beállításával megduplázódik az üzem kapacitása, amelyhez minden feltételük meg van. A harmadik gépkoncentráció a lyukóbányal feltárásoknál van. Itt a magyar F. 4. (Ajtai—Szilárd féle) elövájógép dolgozik. A gép havi teljesítménye 100—110 méteres előrehaladásnak felel meg. Ebben az évben még két üzemnél alkalmazzák az Ajtai—Szilárd féle elővájőgépet, amelyet ma már kombájnná fejlesz, tettek. A gép a jövesztésen kívül a rakodást is elvégzi amellett önjáró. 0 gépesítés megköveteli a bányászok szakmai továbbképzését, gépkezelő bányászokká való átképzését. A gépekkel és a hozzáértő káderek kiképzésével megyénk szén- bányászata előtt hatalmas, eddig nem sejtett távlatok nyílnak meg. A nagy gépesítések mellett beszélni kell a könnyű-gépesítésről is, amely megkíméli a legfőbb értéket az embert és növeli a termelést, A fúrógépek segítségével lehetővé vált a legnehezebb munka, a kézi réselés megszüntetése. Bányászaink ma már megszokták a fúrógépet és nem szívesen nyúlnak a kézifuró hoz. Szénbányászatunk feladatainak megoldása, a munkaerőhiány törvény, nyé teszi bányászatunk minden dolgozója számára a gépek fokozott alkalmazását és kihasználását, öt éves tervünk végrehajtása el sem képzelhető a bányák nagymértékű gépesítése nélkül. Ugyanakkor a fokozott gépesítés megköveteli a fejlettebb munkaszer. vezést. A ciklikus diagram szerinti termelés bevezetése és a szakosítás elengedhetetlen követelménnyé vált. Akár az Sz. 153-as, a Donbassz, vagy az F. 4-es gépet nézzük, azt tapasztaljuk, hogy szakosított gépke zelök, szerelők, biztosítók szükségesek a folyamatos előrehaladáshoz. Az Sz 153-as gépnél külön furósok és lövömesterek kellenek. Be kell vezetni a könnyebb áttekintés és az Intézkedések jó végrehajtása érdekében a diszpécser rendszert. Ezekután joggal állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió segítségével for. radalmasitottuk szénbányászatunkat, sikerrel küszöböljük ki az ósdi, .elavult módszereket. A gépesítéssel le. hetövé válik az ember megkímélése, a szocialista nagyipari szénbányászat megteremtése és megszerettetése. n gépesített bányákban dolgozók fiaikkal is megszereltetik a szakmát nem küldik őket más pályára, azok is bányászok lesznek, az egyik legmegbecsültebb szakma dolgozói. A magyar szénbányászat előtt álló feladatok képzett bányászokat követelnek meg. A képzés lehetőségét megteremtette a Szovjetunió és a párt, a mi feladatunk, hogy valóra váltsuk ezeket a lehetőségeket. hogy még jobb munkával harcoljunk a béke megőrzéséért, építsük a szocializmust, amely után mi is rátérünk a kommunizmus építésére. Látjuk munkánk távlatait, a még boldogabb jövőt, amelyért érdemes minden erővel küzdeni, hogy legyűrjük a rohamos növekedéssel együttjáró, itt-ott előforduló nehézségeket. Aki nem tanul, az könnyen kerül a kulákok és más ellenséges elemek befolyása alá, zsörtölődik, dohog. A tanulás segít minket abban, hogy a szocializmus öntudatos építőivé neveljük ezeket a dolgozó társainkat is. — A tanulás biztosítja fejlődésünket — folytatja tovább Németh Istvánná elvtárs, A tudás birtokában felismerjük a klerikális reakció aljas, fondorlatos céljait. Világosan látjuk, hogy a tőkéstek és a földesurak, az imperialisták szolgálatában törekszik arra, hogy a vallásos dolgozókat megpróbálja szembeállítani a népi demokráciával, visszatartsa őket attól, hogy a legfejlettebb tudományos módszerekkel növeljék termésüket, tovább módo- sodjanak. erősítsék a nép hazáját. Mi igyekszünk leleplezni a klerikális reakció mesterkedéseit, amire annál is nagyobb szükség van a mi községünkben, mert a katolikus pap — ellensége a demokráciának, a békének. A vallásos dolgozók is meglátták már, hogy milyen célt szolgál aknamunkája, ezért nem Is akadt a faluban senki, aki elvállalta volna a harangozóságot. Juhász József elvtárs Is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Már tízéves koromban arra voltam kényszerülve, hogy munkába menjek. Éhbérért dolgoztattak. Most már tudom, miért akadályozták meg az urak, hogy tEinuljunk, olvassunk. Kizsákmányoltak minket, sötétségben tartottak, a prédikációban meg azt hallottuk, hogy „ez az Isten akarata“. Az urak akarata volt az! A Szovjetunió győzelmének eredményeként a párt vezetésével legyőztük az urakat és most már a ml akaratunk az úr. A ml akaratunk pedig az, hogy tanuljunk, boldogan éljünk, békében dolgozzunk, egész hazánk, dolgozó népünk boldog legyen.- A tanulás segít minket abbEin, hogy felismerjük kötelességünket a szocializmus építésében, szocialista emberekké váljunk. így folyik le egy szemináriumi foglalkozás Aszaló községben a legnagyobb munkaidőben, amikor sok községben még a pártszervezet vezetőinek körében is olyan helytelen felfogást lehet hallani, hogy „a dolgozó parasztok most nem érnek rá, nem Is akarnak tanulni“. Az aszalói példa mutatja, hogy jó felvilágosító munka eredményeként, értékes szemináriumi foglalkozások vonzóerejével most is biztosítani lehet a lemorzsolódás nélküli foglalkozást a politikai iskolán, mert a dolgozó paraszt elvtársaink szeretnek és akarnak tanulni. Falusi pártszervezeteink kövessék az aszalói elvtársak példáját! flz Északmagyarország tapasztalatcsere értekezletet rendezett a mezOcsáti járás tszcs-brigád vezetőinek Az Északmagyarország rendezésében a mezőcsáti járás tszcs brigádvezetői tapasztalatcsere-értekezletet tartottak. Az értekezleten a brigádvezetők beszámoltak arról, hogyan valósították meg saját munkaterületükön a tszcs-k megerősítéséről szóló minisztertanácsi határozatot. A brigádvezetők elmondották, hogy a földterületeket a brigádoknak jegyzőkönyvileg átadták a szükséges gazdasági felszereléssel együtt. _ i Az értekezlet lefolyásáról lapunk, ban részletesei; beszámolunk. A ranytárgya k és platinatárgyak vásárlására kizárólag Óra és Ékszerkereskedelmi V. jogosult Óra- és ez üst vétel valamennyi budapesti és vidéki boltban Brilliáns, gyémánt és féldrágakő vétel kizárólag Budapest V. Váci-u. 2. sz. alatti boltban
