Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-04 / 103. szám

Vasárnap, 1952. május i, ÉSZAKMAGYAROftSZÁG 3 DISZ-ELET A vezetés színvonalának emelésével meg kell erősíteni a mezőcsáti járás DISZ-szervezeteit! Ä mezőcsáti járás DlSZ-választmá- n rá mik a napokban megtartott érte­kezletén szárabavették az ifjúsági munkában elért eredményeket, a bí­rálat és önbírálat következetes alkal­mazásával feltárták a fogyatékossá­gokat. Bocsi Sándor (tiszakeszi „Alkot­mány“ tszcs) felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a fiataloknak derekasan ki kell venniük részüket a tavaszi munkák maradéktalan végrehajtásá­ból­Ők a tszcs-ben ifjúsági brigádo­kat szerveztek, amelyek verseny- rekeltek egymással, a nemes ve­télkedés szép eredményekkel járt- Veres István (Hejőpapi) is arról számolt be, hogyan segítették elő a fiatalok a vetési munkák gyors elvég­zését. Parasztság Gyula (Nagy csecs) közölte, hogy a község minden dol­gozó parasztfiatalját beszervezték a DISZ-be. Szép előrehaladás van a DISZ-oktatásban. A résztvevők száma megkétsze­reződött­Tiszaszederkényben is, mint arról Nagy Béla beszélt, megerősödött a DISZ-szervezet. Az elért eredmények elsősorban an­nak köszönhetők, hogy itt a falusi pártszervezetek titkárai a járási tit­károk országos konferenciája óta sokkal többet törődnek a fiatalokkal és segítséget nyújtanak a DISZ mun­kához. Nem kielégítő a DISZ járási bizottság munkája Ugyanakkor még igen sok a teendő. A DISZ-szervezetek jelentős része el­maradt a követelményektől- Ezekben a vezetők még nem találták meg az ifjúság nevelésének sajátos jó módsze­reit, nem mozgósítják kellően a fia­talokat a termelésre, a tanulásra, a kultúrmunkára, a sportra. Ennek oka elsősorban a DISZ já­rási bizottságában található- Furman István járási DISZ-titkár beszámoló­ja például általánosságokban moz­gott, nem adott átfogó képet a DISZ- szervezetek munkájáról. A beszámoló­ra, mint a DISZ-bizottság munkájára is, rányomta bélyegét a kapkodás, a tervszerütlenség. Meg lehet állapítani, hogy a DISZ járási bizottsága egy sor szervezet mögött lemaradt, ame­lyekben a fiatalok kezdeményez­nek, nagy lendületet mutatnak, A felszólalók keményen meg is bí­rálták a DISZ járási bizottságának hiányos, alacsony színvonalú munká­ját. Veres István (Hejőpapi) többek között elmondta, hogy félév alatt mindössze kétszer keresték fel szerve­zetüket a járási bizottság tagjai, ak­kor is kutyafuttában, néhány percet szántak az instrukciók megadására. Lényegében a járási DISZ-bizottság magukra hagyta őket, nem irányítot­ta tevékenységüket- B. Nagy Ilona ar­ra mutatott rá, hogy elsősorban a DISZ járási bizott­ságának hibájából vem hajtja végre a határozatokat egy sor alapszervezet- Nem fordítanak gondot az aktívák nevelésére. A járási bizottság elhanya­golta a DISZ-szervezetek megnlakí tását a tszes-kben. Bocsi Sándor ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy ők háromízben is összehívták már a tszcs fiataljait az alakuló gyűlésre, de a járási bizottságtól nem jött ki senki. Sánta János (Tiszadorogma) az ok­tatásban tapasztalható kapkodá tervszerütlenség jelenségeit sorakoz­tatta fel. Hasonlókép bírálta a DISZ járási bizottságának munkamódszerét, kapcsolatait a szervezetekkel _ Ko váes Imre, Kovács László, Bereez Magda, Bánfi József, Molnár István. Széleskörű felvilágosító munkával kell növelni a DISZ-tagok számát! Értékes útmutatásokkal szolgált a választmány tagjai számára az érte­kezleten Tóth Elek, a DISZ megyei bizottságának munkatársa. Felhívta a figyelmet a szervezeten kívülálló fiatalok bevonására a DISZ-be. Fo­kozottabb figyelmet kell fordítani a tagszervezésre. Széleskörű felvilágo­sító, nevelő munkával kell növelni a DISZ-tagok számát- A községekben most kitállkép nagy feladatok hárulnak fiatal­jainkra a növényápolásnál. Ha­sonlókép a fémgyüjtési hónap si­keres lebonyolításában. A szervezeti élet színvonalának eme­lése végett mindenekelőtt a vezetés módszerein kell javítani. A járási bi­zottság, a választmány tagjainak, a DISZ-szervezetek vezetőinek beha­tóan tanulmányozniok kell Kovács István elvtársnak a járási párttitká­rok országos konferenciáján elhang­zott referátumát, Rákosi elvtárs hoz­zászólását. Kovács István elvtárs kü­lönösen aláhúzta a DISZ taglétszáma növelésének nagy fontosságát. Ezt se­gíti elő a Politikai Bizottság határo­zata, amely megszabja, hogy 24 éves korig a fiatalok dolgozzanak a DISZ- szervezetekben és ott tanúsított pél­damutatásuk alapján kell majd őket javasolni a párt tagjelöltjei sorába. A DISZ tagjai közé kell hozni ifjú­ságunk színe-javát. Meg kell erősíteni vezetőségeinket, széleskörű aktívahálózatot kell kiépíteni. Ehhez a DISZ megyei bizottsága igyekszik majd minden segítséget meg­adni, hogy mind a mezőcsáti járás­ban, mind a többi járásban megerő­södjenek DISZ-szervezeleink, hogy be­tölthessék kitüntető, megtisztelő fel­adatukat és valóban a párt segédcsa­patai legyenek­B brit munkáspárt végrehajtó bizottsága négyhatalmi értekezletet javasolt a német kérdés megtárgyalására A Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpárüzemében áprilisban a gépek túlnyomó többsége már 550 órát dolgozott 'Ä felszabadulás óta hazánk ipara hatalmas fejlődésen ment keresztül, óriási segítséget jelentett ebben a munkánkban a Szovjetunió tapaszta­latainak alkalmazása. Ötéves tervünk harmadik évében iparunk fejlesztésé­ben további nagy eredményeket kell elérnünk, olyan eredményeket, ame­lyekkel meggyorsítjuk a következő két év termelési feladatainak megva­lósítását­Amikor a Diósgyőri Gépgyárban az igazgató elvtárs ismertette az 1952. évi terveket, mi, műszaki vezetők, éreztük, hogy ezeknek az előírások­nak teljesítése és túlteljesítése igen komoly feladatokat ró a műszaki ve­zetésre, a siker érdekében feltétlenül változtatnunk keli eddigi munkamód­szereinken. Sztálin elvtárs műve, az -,,Uj helyzet, új feladatok a gazdasági építő munkában“ tanulmányozása so­rán világosan láttuk, hogy új módon kell dolgoznunk, új módon kell vezet­nünk. fl dolgozók széles tömegeihez fordaltunk. megbeszéltük velük a terveket és ami­kor értékeltük a taggyűléseken, a ter­melési értekezleten elhangzott munka­felajánlásokat, kibontakozott előttünk, hogy meg van a lehetőség ezévi terv- feladataink határidő előtti teljesíté­sére. Népnevelő értekezleteken mind töb­bet és többet foglalkoztunk a szocia­lista iparosítás kérdéseivel. Megbe­széltük, hogy ötnaponkint új gyár, üzem kezdi meg működését hazánk­ban, felismertük azt a kötelezettsé­günket, hogy biztosítanunk kell meg­lévő gyáraink még több géppel való ellátását, új gyáraink gépi berendezé­sét. Láttuk, hogy ezt a feladatunkat esak úgy tudjuk jól megoldani, ha fo­kozottabban kihasználjuk gépeinket. Átcsoportosításokat kell végeznünk, mert olyaD szerszámgépek voltak üze­münkben, amelyek csak tartalékként hevertek, s voltak olyan gépek is, amelyek a helytelen munkaszervezés miatt havonta csak 100—150 munka­órában vettek részt a termelésben. Ez nemcsak a mi üzemeinkben gátolta a termelést, hanem azt is jelentette, hogy nagyfontosságú gépeket vonunk ki iparunkból. Statisztikai osztályunk kimutatásai feltárták, hogy — bár há­rom műszakban dolgozunk — üze­münk gépei átlagban csak 320 órán át termelnek. Felismertük, hogy ez sem. miesetre sem engedhető meg tovább, láttuk, bogy jó szervezés mellett mi­lyen nagy fejlődési lehetőségek van­nak üzemünkben. Nagy lendületet adott munkánknak Gerö elvtára beszéde, amely tervévünk elején az országos aktívaértekezleten hangzott el és felhívta a figyelmet a termelőberendezés jobb kihasználásá­ra, a beruházások terén való takaré­kosságra. Még jobban megerősödött bennünk az a tudat, hogy a gépek jobb kihasználásával nemcsak a kapacitás növelését tudjuk biztosítani, hanem a beruházási vona­lon is nagy megtakarításokat érhe­tünk eL így született meg és bontakozott ki Szalai és Kovács elvtársak kezdemé­nyezésére gyáregységünkben az 550 órás mozgalom. Elsősorban a népne­velők csatlakoztak, ők képezték üze­münkben a mozgalom gerincét. Az 550 órás mozgalom üzemünk éle­tét gyökeresen megváltoztatta, mert a gépek jobb kihasználására indult kez­deményezés maga után vonta a gépek anyaggal, szerszámokkal és készülé­kekkel való jó ellátásának, az anyag­mozgató szervek pontos munkájának, a más vállalatokkal való szoros koo­perációnak biztosítását. Mindezek együttvéve lehetővé teszik az ütemes termelést, egyenletessé válik így a havi termelés, megszüntetik azt a helyzetet, amikor a dolgozók a hónap elején rezsiben állnak, a hónap végén pedig „rohammunkára“ van szükség a havi termelési terv teljesítése ér­dekében. A népnevelők a mozgalom népszerű­sítése során helyesen magyarázták meg a gép előzetes karbantartásának, a gépek állandó és gondos ápolásá­nak fontosságát, szerződést kötöttek a műszaki dolgozókkal a gépek foly­tonos anyagellátására, a szükséges szerszámok biztosítására, esetleges hí- básodás esetén a pótalkatrészek cse­rélésére. Brigádjaink versenyében konkrét feladatként szerepelt az 550 órás e£n_ kihasználás elérése- A népnevelő elv­társak a mozgalom elindulását kö­vető első hónap után keresetük emel­kedésének számadataival is rávilágí­tottak dolgozó társaik előtt, mit ered­ményez ez a mozgalom. Például Tóth László elvtárs elmondotta, hogy mi­óta csatlakozott a mozgalomhoz és a művezető elvtársak szinte óránkint felkeresik őt, biztosítják a zavarta­lan anyag- és szerszámellátást, 500 forinttal többet keres. Kisvárdal József elvtárs örömmel újságolta társainak, hogy a gép jobb kihasználása révén az elmúlt hó­napokban 200 forinttal emelkedett keresete. Javult n szerszámok minő­sége, a daruk jobban szolgálják ki a gépeket, mert kezelőik is csatlakoz­tak a mozgalomhoz. Nem történik már meg az, hogy várni kell a darura. El­ismeréssel beszélt arról, hogy a mű­vezetők a helyes átcsoportosítással — a darusoknak a csoporthoz való be­osztásával — mennyire elősegítették a mozgalom eredményességét. A Szalai-brigád népnevelője, Bíró Gyula elvtárs arról beszélt más bri­gádok dolgozóinak, milyen jóleső ér­zés, hogy amikor a vasárnapi pihenő után hétfőn reggel újból munkába áll, látja, hogy gépét teljesen átvizs­gálták, az olajat lecserélik, a gyors- továbbítót megjavították és nrelöit munkához kezdett volna, az üzem- fenntartók személyesen adták át neki a gépet, hogy ha esetleg valami kis hiba lenne még, azt mindjárt kijavít­sák. Elmondotta azt is dolgozó tár­sainak: az 550 órás mozgalomnak kö­szönhető, hogy csoportjukban nincs 100 százalékon aluli teljesítés, ezt munkamódszerátadással is elősegítet­ték. A munkamódszerátadásban pél­dát mutat Szalai elvtárs, a mozga­lom kezdeményezője. Nemcsak ebben a csoportban emel­kedett így a termelés, az egész kerék­párüzemben nincs már 100 százalékon alnli teljesítés, az átlagteljesítmény 115—170 száza­lék között van. Áprilisban az eszter­gagépek túlnyomó többsége 550 órán át dolgozott, ennek eredménye, hogy az üzem áprilisi tervét 117 százalék­ra teljesítette. Természetesen nem állunk meg az eddig elért eredményeknél. Biztosí­tani akarjuk, hogy kivétel nélkül minden gépünknél elérjük az 550 órát, sőt a gépkihasználás idejét tervszerű munkával ennél magasabb­ra akarjuk emelni. Megvizsgáljuk azt is, melyek azok a gépek, amelyekre — a mozgalom nagy eredményeként — nincs szükségünk, más gyárak, üzemek számára átadhatunk, hogy ez­zel is elősegítsük ötéves tervünk győzelmét. SZÉKELT ELEK gyáregységvezető. Az angol munkáspárt, a francia szocialista párt és a nyugatnémet szociáldemokrata párt vezetőinek bonni megbeszélései nyomán az an­gol munkáspárt közleménye megál­lapítja, hogy „a brit kormánynak — együttesen az Egyesült Államok és Franciaország kormányával“ — ha' ladék nélkül lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy a szovjet kormány részvételével négyhatalmi értekezletet tartsanak. ÉLÜZEMAVATÁSOK MEGYÉNKBEN D őrxodnádasdi Lemezgyár A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozói első negyedévi tervüket 106.03 százalékra teljesítették. Ezzel má­sodszor nyerték el az élüzem máso, dik fokozatát és a SZOT vándor­zászlaját. A gyár dolgozói az első negyedévben 96.4 százalékos terv, szerűséggel dolgoztak. Az előző ne-, gyedévi 5.01 százalékos selejtet 4.6/. százalékra, az előző negyedévi 133/1 kg.os platinaszorzót 132.1 kg-ja csökkentették. Az ünnepségen Érsek elvtárs az üzemi bizottság titkára megnyitója után Márhoffer László elvtárs az üzemi Pártbizottság nevében mon­dott beszédet. Törő József elvtárs a Megyei Pártbizottság üdvözletét tol­mácsolta. A hozzászólások után a Lőrinci Hengermű küldötte átadta a díszes zászlót, amelyet a gyár dolgozóinak képviseletében Gyárfás Gyula szta- hánovista vett át. KORMOS ZSIGMOND Sajósxentpéteri Lveggyár A Sajószentp-éteri üveggyár első negyedévi tervét 108.3 százalékra teljesítette, ezzel elnyerte a büszke élüzem címet. A dolgozók a gyártás meggyorsítására és a minőség eme, lesére számos újítást és észszerüsí- tést vezettek be. Az 51 okleveles, a 6 jelvényes sztahanovista munka- módszerét átadja az új munkások­nak és gyengébben dolgozó társaik­nak. A patronálás eredménye: a 109 százalékon alui teljesítők száma a múlt év utolsó negyedéhez viszo­nyítva csaknem 60 százalékkal csők. kent. A termelés emelése mellett a selejtet negyedév alatt 1.18 százalé­kai csökkentették. Az élüzem ünnepség keretében három dolgozót sztahánovista okle­véllel, két dolgozót pedig sztaháno- vista jelvénnyel tüntettek ki. Tokaji Kőbánya ünnepélyes keretek között vették: át az élüzem kitüntetést a tokaji kő. bánya dolgozói, akik első negyedévi tervüket 123.6 százalékra teljesítet­ték. A munkafegyelem megszilárdí­tásáért folytatott harc eredménye­ként az igazolatlan mulasztók szá­ma a januárihoz viszonyítva, majd­nem 40 százalékkal csökkent. Az üzem minden — termelő munkán lé. vő — dolgozója munkaversenyben Van. Az első negyedévben öt élen­járó dolgozó nyerte el a sztaháno­vista címet. B Minisztertanács határozatot hozott a szakéretfség re előkészítő tanfolyam tanulmányi ide ének felemeléséről A munkás- és dolgozó paraszt fiatalok, akiket a múlt rendszer elzár! a tanulás lehel őségétől, egyéves szakérettségi tan­folyamon készültek elő az egyetemi, fő­iskolai tanulmányok folytatására. 1948 óta többezer munkás- és dolgozó parasz fiatal végezte el a szakérettségire előkészítő' tanfolyamokat s sikeresen foly­tatják tanulmányaikat az egyetemeden és főiskolákon. Népi demokráciánk erősödése, Ötéves 1 érvünk ha!almas eredményei lehetővé cs egyben szükségessé Teszik/hogy a niun! kás- és parasztfiatalok képzését maga­sabb színvonalon, hosszabb oktatási időn át végezzük. Ezeknek a fiataloknak lehe­tővé tesszük, hogy alaposabb előképzel!’ 9égel, elmélyültebb tudást, szélesebb mű­veltséget szerezzenek egyetemi és főisko­lai tanulmányaikhoz. A munkás- és paraszt fia lalok képzése ezzel olyan szín­vonalon történik, hogy az egyet eniekeií és főiskolákon tanulmányaikban az eddiH ginéi még nagyobb eredményt érhetnek el. Ezért a Minisztertanács határozatot, hozott, hogy a szakére;tségire előkészítő tanfolyam lanulmányi idejét az 1952—j 53-as tanévtől kezdődően két évre kell felemelni. A tanfolyam egésznapos, ä hallgatók a tanfolyam ideje alatt ösztön* díjban részesülnek. Az 1952—53. tanévben a kél éves szak* érettségire előkészítő tanlolyam mellett a közokta'ásiigyi miniszter — illelőleg a fölömövelésSgyr "miniszler és az Országos Tes! nevelési és Sportbizofl ág elnöke a közoktatásügyi miniszterrel egye!értésben — egyéves lanfolyamot is szervezhet 4 Erre a tanfolyamra azokat a h1? ligái ókat lehet felvenni, akik a jelenleg működő egyéves esii tanfolyamot, vagy ez 1952j év nyarán szervezendő 10 hetes előkészítő tanfolyamot sikeresen elvégezlek. Ä belügyminisztérium tűzrendészed főosztályának felhívása: Véd jüle meg erdőinket a tűz pusztításaitól A nyári hónapokban erdeinket különö­sen gyakran veszélyezleli a tűz. Az erdőtüzek legnagyobb része gondatlanság­ból ered. Gondatlan emberek könnyel­műen, hanyagul erdőben, vagy annak kö­zegében tüzet raknak, nyílt lángot hasz­nálnak, dohányzásnál nem eléggé óvato­sak, égő gyufát, cigarettát dobnak el stb. Felelő len magatartásuk súlyos ká­rokat okozhat népgazdaságunknak. Igen sok tűzesetet okozhat az is, hogy gazdái-: kodó emberek földjükön felügyelet nél­kül gazt égetnek s enn^k lángja gyorsan tovaterjedve veszélyezteti a környezelet is. Népköztársaságunk alkotmánya többi közölt kimondja: „A Magyar Népköz: ár* saság polgárainak alapvelő kötelessége al nép vagyonának megvédése, a társadalmi lulajdon megszilárdítása..-4* Dolgozóinknak tehát az alkotmány megszabja kötele-sé* gük is az erdőnek, mint társadalmi tulaj* donnák védelme. Minden dolgozó tar*sa szem előtt, hogy; erdőben, annak közelében tüzet rakni* nyílt lángot használni lilos. Aki erdőben tüzet vesz észre, köleles azt azonnal el* ol'ani, ha pedig az már elterjedt, a kö-* zelben lévőket is segítségül hívni és tűzoltóságot is értesíteni. Megkezdődött Miskolcon a Magyar Hidrológiai Társaság kétnapos ankétja A Magyar Tudományos Akadémia ren­dezésében a Magyar Hidrológiai Társa­ság szombaton délelőll kezdte meg két­napos üléséi Miskolcon a városi tanács nagytermében. Az ország minden részé" bői összegyűlt hidrológusok, műegyetemi tanárok, orvosok, mérnökök, szakemberek ankélját dr Mosonyi Emil Kossuth-díjas mérnök nyilóiba meg Utal! arra, hogy eddig a vízgazdálko­dás csak a vízzel szembeni védekezésre szőriIközölt. A víz tervszerű hasznosítá­sának korszaka hazánkban csak a felsza­badulással kezdődött meg. A tervgazdál­kodás löbbek közöl! azt is jelenti, hogy a vízzel éppúgy gazdálkodunk, mint bár­mely más nyersanyaggal. A hidrológusok előtt az a fonlos feladat áll, hogy kidől­Országos állattenyésztési újítási tapasztalatcsere-napot rendeztek A földművelésügyi minisztérium állat* fenyészlési főosztálya szombaton országos állaittenyészt esi újítási tapasztalatcsere napot tartóit, amelyen számos állami gazdaság és termelőszövetkeze! újítója veit részt. A tapasztalatcsere értekezletet Ben esik István, a földművelésügyi minisztérium kísécrletügyi és propaganda főosztályának vezetője nyitotta meg. Az újítások alkal­mazásának jelentőségéről beszelt. Ezután több újító ismertette újí ását. A felszólalások után több ú jí lónak át­adlak a földművelésügyi miniszter el­ismerő oklevelét és a pénzjutalmat. A tapasz talajcserét Egyed Tmre, a földművelésügyi minisztérium újítási cso­portjának vezető je zárta be. cozzé.k a vízkészletek megmérésének tu* dományos módszereit. Ezért hívtuk eléírd a Magyar Hidrológiai Társaságot. A Tár* saság jelenlegi ankétjának célja az, hog^ megvitassa Miskolc és Borsod megye hidrológiai problémáit, vízügyi kérdéseiül Hevesi Gyula akadémikus, a Magyaé Tudományos Akadémia műszaki oszfályá* ra?k veze;ője köszöni öl le az ankétot Magyar Tudományos Akadémia nevébeiij Borsod megye rohamos fejlődése szüksé­gessé leszi, hogy megvitassuk a vízellátás kérdései^,- ezért hívtuk össze Miskolcra az ankétol. Urbancsok Mihály tanácselnök helyet* les a megyei tanács végrehajtóbizoltságai nevében, Moravszki Antal a városi ta* nács elnöke pedig a városi tanács végre* hajtóbizot Isága részéről üdvözöl le a inaJ gyár hidrológusokal. Milidovszki Béla a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egye* tem nevében köszöntő i te a megjelentekéi és öröméi fejezte ki, hogy az egyetem kezdeményezésére Sikerült ezl az ankétot egybehívni/ Az ünnepélyes megnyílás után dr Vita* lis Sándor „Vízszerzési lehetőségek á Biikkben” címmel tartott előadási. Hajós László főmérnök pedig N-sgymiskoIc ivó* vízellátásról beszélt. Az előadásokat számos hozzászólás, kő* vette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents