Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-03 / 79. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG Vorostlov marsall vezetésével Budapestre érkezett a Szovjetunió kormány küldöttsége A Megyei Pártbizottság agit.-prop. osztályánál; megáiiapitásai a miskolci propaganiiista szemináriumit munkájáról AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ViiL évfolyam 79. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1952 április 3, csütörtök A moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK Sztálin elvtárs válasza amerikai lapszerkesztők kérdéseire megtiltották csatlósaiknak, hogy gazdasági kapcsolatokat tartsanak fenn, vagy építsenek ki a szocializmus útján haladó országokkal. Világuralmt törekvéseik érdekében gazdasági eszközökkel is szeretnék akadályozni a széetalizmüs fejlődését ezekben az országokban. Ez az elgondolás nem újkeletű, az h meglepő benne, bogy az Imperialisták olyan rendszabályokat igyekeznek feleleveníteni, amelyek már 30 évvel ezelőtt is csődöt mondottak. Hasonlóképpen kudarcot vallottak az imperialisták moat, amikor minden erővel még akarták akadályozni a moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia sikerét. A megfélemlítés és a gazdasági terror minden eszközét mozgósították a konferencia ellen. Acheson, az USA külügyminisztere kijelentette: az Egyesült Államoknak az a vállalkozója, aki résztvesz a moszkvai összejövetelen, ne számítson arra, bogy az amerikai hatóságok a jövőben szóba- álluak vele, vagyis no számítson arra, hogy állami megrendeléseket kap. Az Egyesült Államok küliigyminisz'é- r'luu.a még azt is közölte, hogy az az üzletember, aki a moszkvai konferenciára elmegy, nem kaphat többé vizo- mot az Egyesült Államokba 'aló beutazásra. Eden, angol külügyminiszter támogatta amerikai „kartársát“ és kijelentette az alsóháziban, hogy szerinte angol személyeit jelenléte az értekezleten „Kapybritnnnia szempontjából nem volna áldásos“- A japán ■Kormány is bejelentette: nem tartja kívánatosnak, hogy Japánból bárki is T-észívegyen a moszkvai konferenciánAZ niPERIALISTÁK más' — hasonlóan aljas zsaroló — eszközöket le igénj be veitek. Nagy haditnegrenrlelé- aéket ígértek a befolyásuk alatt Siló országok hadiüzem-tulajdonosa inak, ha nem küldenek képviselőt a nemzetközi gazdasági konferenciára. Amikor azonban kiadták az első ilyen megrendeléseket, komoly felzúdulás támadt az Egyesült Államok lialálgyárosa! körében, mire az amúgy is gyéren adott megrendelések közül többéi azonnal visszavontak. Az imperialisták újból lelepleződtek. A leghangosnbban szónokolnak a „vasfüggönyről“, ugyanakkor viszont megfenyegették azokat, akik Moszkvába akartak utazni. Az imperialistáknak mindezek a módszerei világosan megmutatják, atüyen hatalmas jelentősége van a íaoszkvai konferenciának. A terror nem járt eredménnyel. A kapitalista országok üzleti köreiben is mind világosabban látják, bogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló rendszabályok azokra az országokra ütpek vissza, amelyek azokat alkalmazzák. Egyre erősebbé válik az a meggyőződésük, hogy sokkal nagyobb hasznot biztosít a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolat, mint a hadiszállítás. Ék a hang meg is mutatkozott az utóbbi hetekben a külföldi sajtóban. .^Kereskedni jogunk Kelettel.'“ -* címmel írt vezércikket a Liberation című francia lap. „Attól a naptól fceröoe, amikor MarshoU-sepély cím-ón dolláralamizsnát kaptunk, iparunk sokital válságosabb helyzetbe jutott, •mint a segély előtti időben“ — állapítja meg a lap. majd leszögezi: a Szovjetúnióhöz és a népi demokratikus országokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése és megszilárdítása jelenti a kivezető utat Prancia- ar3zág súlyos gazdasági helyzetébőlAZ ECONOMIST CIMÜ ANGOL ■FOLYÓIRAT követelte a nemzetközi kereskedelem ^egységessé tételét. Angliában egész sor politikai tényező pozitív módon . értékelte a közelgő moszkvai értekezletet. A német sajtó nagyszámú nyilatkozatot közölt ipari és kereskedelmi körök képviselői tői, akik kijelentették: szükségesnek tartják : a Keléttel folytatott.' kéreskede- le|n növelését. A közel- és középkeleti országok sajtója kiemelte azt a kétségtelen előnyt, amely abból származnék országuk Számúra, ha élénk árneseraforgalmat bonyolítanak le a Szovjetúnióval és a népi demokratikus országokkal. A moszkvai érte kérte- .*. 4r:*£>aaaú&*! «úszások számottevő közgazdászainak és kereskedőinek helyeslésével is találkozott. A moszkvai konferenciát tehát nem tudták elgáncsolni az imperialisták, — ez az értekezlet összehívásának első sikere. A moszkvai konferencia összehívása felszínrehozta azt a nagy elégedetlenséget, ami világszerte összegyüleralep az Egyesült Államoknak elnyomásra, kizsákmányolásra, a béketábor országainak elszigetelésére irányuló gazdasági politikájával szemben. Ennék az elégedetlenségnek megnyilvánulása fontos lépés ahhoz, hogy a, nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén gyökeres fordulat következzék be. Ez a konferencia összehívásának második sikere. A világ legkülönbözőbb országaiból több mint G00 küldött gyűlt össze Moszkvában, ahol ma megkezdődik a nemzetközi gazdasági konferencia. Száz küldött a népi demokratikus országokból érkezett, 500 a világ többi országából- A tőkés országok üzletemberei azért mentek az értekezletre, mert att.l hasznot várnak, a szocializmus útján járó országok képviselői pedig azért, mert népgazdaságuk érdekeiben állónak látják a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését BODROGI KÁROLY, a miskolci fűtőház mozdonyvezetője szerkesztőségünkhöz küldött levélében így írt: „A moszkvai gazdasági konferencián az egyenlőség és u kölcsönös előnyök alapján köthetnek a különböző országok küldöttei egymással kereskedelmi szerződéseket, ás jó lehetőségük van arra, hogy sikeres gazdaság együttműködést éjntsonek ki egymls közöli-" Ez így is van. Az értekezletet nem kormányszervek hívtál: össze. Résztvevői nagyiparosok, kereskedők, mező- gazdasági tényezők, közgazdászok, mérnökök, tudósok, szakszervezeti és szövetkezeti funkcionáriusok. Az értekezlet gazdasági jellegű és azt tűzte ki célul, hogy — függetlenül gazdasági rendszerük különbözőségétől — elősegítse a különböző országok közötti együttműködés fejlesztését. Az értekezlet feltárja azokat az utakat és eszközüket, amelyek a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megteremtéséhez és erősítéséhez, s az utóbbi időben számos kapitalista országban felmerült gazdasági nehézségek enyhítéséhez vezetnek. Az értekezlet megvizsgálja a Kelet és Nyugat közötti, valamint a gazdaságilag fejlett és' a fejlődésben elmaradt országok közötti kereskedelem létrehozásának, bővítésének lehetőségeit, továbbá az értekezlet résztvevőinek bármely más javaslatát. Az értekezlet lehetőségét biztosít a széleskörű és szabad véleménycserére, nem hoz semmiféle olyan határozatot, amely megkötné a résztvevőket, hanem az ajánlások elfogadására szorítkozik. Termész-tesén nem ringathatjuk magunkat abban a hiedelemben, hogy a moszkvai konferenciával egy csapásra eltűnnek azok az akadályok, amelyeket az imperialisták emeltek á nemzetközi kereskedelem útjába. A kouferenCiátói az várható, hogy hozzájárul kereskedelmi kapcsolataink megerősödéséhez Nvugat-Európftval, a Közel- és Középkelet országaival, a tengerentúli országokkal. Az értekezleten résztvevő üzletemberekben Kézzel fogható lehetőségek alapján erősödni fog az a meggyőződés, nogy Kelet és Nyugat kereskedelme révén jobban megtalálják számításaikat, mint a fegyverkezés útján. A konferencia gyakorlati bizonysága lesz annak, hogy a két rendszer gazdasági kapcsolatai lehetségesek és jelentékenyen növelhetők. A MAGYAR DOLGOZÓK igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a moszkvai nemzetközi gazdasági találkozónak. Az a meggyőződésük, hogy a találkozó azáltal, hogy nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is . elősegíti a gazdasági együttműködés megvalósításának lehetőségeit, olyan eredményeket hozhat, amelyek megkönnyítik a béke fenntartására irányuló törekvéseket. Moszkva. (TASZSZ) Amerikai vidéki iapok szerkesztőinek egy csoportja körutat tett nyugateurópai és középkeleti országokban. E csoport — ötven szerkesztő nevében — azzal a kéréssel fordult I. V. Sztálin elvtárshoz, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökéhez, hogy válaA Iléke-Világtanács irodájának március 20-i ülésén Kuo Mo-Zso, a világ békéjének megőrzésére és az amerikai agresszió elhárítására alakult kínai népi bizottság elnöke beszámolt az USA bűnös baktériumháborújáról. — Ak amerikai agresszorok — mondta Kuo Mo-Zso — az ENSZ lobogójának leple alatt már mintegy ké: é,e hatalmas p-ir-. I I iá - el. fi l ve.’ geztiek és gyilkosságokat követnek el Koreában. Jóllehet kilenc hónappal ezelőtt fegyverszüneti tárgyalásokba bocsátkoztak, minden módszert felhasználnak a bőketárgyalások elhúzására és a tárgyalások nugol.udályozására- Két hónappal ezelőtt embertelen módon baktériumfegyvert kezdtek alkalmazni. Ez év január 25 a óta az amerikai agresszorok repülőgépről szüntelenül nagymennyiségű halált- okozó baktériumokkal fertőzött rovart és különböző tárgyat szórnak a Ke- szontól keletre lévő térségtől egészen a Lukban -folyóig, a fontosabb koreai városokra és közlekedési vonalakra, a frontra és a mögöttes területekre. Február 29-e óta az amerikaiak állandóan fertőzött rovarokat szórnak északkelet-kínai területekre is- Fertőzött rovarokat dobtuk Mukden városára és í" más városraAz amerikai agresszorok összesen több mint 35 fajta fertőzött rovart és más állatot, vagy tárgyat dobtak le. Sok olyan rovart dobtak le, ameiyek eddig ismeretlenek voltak ezeken a vidékeken és amelyek éghajlaíunk alatt, nem is tenyészhetnek. Az amerikai agresszoroknak ez az embertelen bűncselekménye példátlan a történelemben. Hitler és Mussolini sem merte alkalmazni «, baktériumfegyvert Ha haladéktalanul nem tesznek hatásos intézkedéseket a baktériumfegyvert alkalmazó USA bűnös eljárásának megszüntetésére, akkor az imperialisták elkerülhetetlenül kiterjesztik a baktériumfegyver alkalmazását — hangoztatta Kuo Mo-Zso a továbbiakban. Az a szerencsétlenség, amely ma a koreai és a kínai népet sújtja, holnap a világ más békeszerető népeit sújthatja. A baktériumháborűnak az a célja, hogy ellenséges területeken járványok üssék fel fejüket és széles körben elterjedjenek, tömegesen irtva az embereket. A kínai és a koreai nép minden erejét latbaveti — folytatta Kuo Mo-Zso — hogy megakadályozza az amerikaiak, bűnös cselekedeteitAz amerikai kormány embertelen bűncselekményei a legnagyobb veszélyt jelentik az emberiség biztonsága, az egyetemes béke szempontjából. Ezek a bűncselekmények az emberi igazságosság ellen irányulnak és sértik az összes nemzetközi egyezményeket. Beszéde végén kijelentette: igen örülnék, ha © Béke Világ- inad es sséletkMi nemzetközi faszoljon a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos négy kérdésre. A I. V. Sztálin elvtárshoz e kéréssel fordult lapszerkesztők az USA 21 államában megjelenő lapokat képviselnek — a többi között Kaliforniában, Texasban, Kansasban, MicUiganban, Alabazottság alakítását kezdeményezné pártatlan, becsületes, független emberekből, szaktudósokból, akik nem tartoznak mozgalmunkhoz, de őszinte hívei a békének, az emberiességnek. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy sok összegyiijtendő P'ny- nyel bizonyítsa, hogy sértették meg A Béke Világi anáos irodájának oslói ülésszaka április 1-én tartotta záróülését. Az ülésszak egyöntetűen, jóváhagyta „A baktériumháború ellen“ című, a világ minden férfiúhoz és asszonyához intézett felhívást. Az ülésszakon határozatot hoztak a mában, Louisianában, Pennsylvá- niában, Tennesseeben, New Jerseyben, Minnesotában, Ohióban és más államokban megjelenő la pákát. I. V. Sztálin elvtárs március 31-én eljuttatta az amerikai lap- szerkesztők kérdéseire adott válaszát. (MTI) csapatok a baktériumfegyvert feltétlenül eltiltó 1925. évi genfi nemzetközi egyezmény rendelkezéseit. Ugyancsak támogatnák a Béke Yi- lágtanács kezdeményezését olyan nemzetközi kongresszus összehívása érdekében, amelyen hangot adjon a jóakaratéi emberek a baktériumfegyver feltétlen eltiltását sürgető követelésének. ' ' békemozgalom soroukövetkező feladatairól- Az ülésszak ezenkívül elhatározta, hogy javaslatokat terjeszt a Béke Világtanács titkárságához a népek közötti kultúrába kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről- Ezután a Béke Világtanács irodájának ülésszakát berekesztették. A Béke Világtanács irodájának felhívása A Béke Yilágtanúcs irodája a következő felhívást bocsátotta ki „A baktériumháború ellen“ címmel: Gondosan megvizsgáltuk a most Kínában és Koreában folyó bak- tériumháborúra vonatkozó okmányokat. Az okmányok tanulmányozása mélységes aggodalommal és borzalommal töltött el bennünket. A baktériumháború aljas bűncselekmény, amelyet meg kell szüntetni. A baktérlumhábnrii az egész emberiséget fenyegeti. Minden férfi és nő lelkiismeretéhez szólunk és felhívjuk, hogy' követelje a baktériumháború megszüntetését és a baktériumfegyver eltiltását. Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok férfiaihoz és asszonyaihoz fordulunk, minthogy minden amerikai férfi és nő előtt fel kell, hogy merüljön a becsület és méltóság kérdése. Különösen jelentős, hogy a koreai háborút az Egyesüli Nemzetek nevében viselik. Ezért a háborúért azokra a kormányokra hárítjuk a felelősséget, amelyek jóváhagyták az Egyesült Nemzetek beavatkozását és amelyek ilymódon erkölcsileg és politikailag felelősek az. alkalmazott hadviselési módszerekért. Ami bennünket illet, nekünk kettős kötelezettségünk van. Mindenekelőtt tájékoztatni a közvéleményt és eljuttatni az igazságot minden egyes emberhez, hogy mindenki ítélhessen a napvilágra került aljas bűnök fölött. Elhatároztuk, hogy nyilvánosságra hozzuk a rendelkezésünkre álló okmányokat. Elengedhetetlen a bűncselekmények teljes megvilágítása. A kínai népi békevédelmi bizottság e bűncselekmények megvilágítása érdekében nemzetközi bizottság alakítását javasolta, amely összegyüjt- lietné az összes tényeket. E bizottság illetékességének és elfogulatlanságának kétségen felül kell állnia. A bizottság megalakítása céljából a tudományos, a jogi és vallási körök kimagasló képviselőihez fordulunk. Bízunk abban, hogy a nemzetközi közvélemény támogatja a bizottság erőfeszítéseit. Másik kötelezettségünk, hogy megvédjünk minden népet a baktériumháborútól. Megállapítjuk, hogy a nagyhatalmak közül az USA az egyetlen állam, amely nem ratifikálta a mérgesgázok és baktériumfegyverek alkalmazását tiltó 1925 június li-i nemzetközi egyezményt. Követeljük, hogy a világ minden népe gyakoroljon nyomást kormányára annak érdekében, hogy kivétel nélkül minden állam aláírja, ratifikálja és megtartsa ezt az egyezményt. Ugyanakkor erélyes -intézkedéseket követelünk annak érdekében, hogy a legaljasabb és legszörnyűségesebb fegyver alkalmazásában bűnös személyeket háborús bűnösként bíróság előtt felelősségre vonják. Biztosak vagyunk abban, hogy amikor az ártatlanok védelmét és a bűnösök megbüntetését követeljük, az emberek tulnyomó többségének véleményét fejezzük ki. Az emberek túlnyomó többségének nevében széliünk síkra a, legnemesebb ügyért: minden gyermeknek az élethez való jogáért. Ha a népek nem lépnek fel haladéktalanul a baktériumháború megszüntetése érdekében, akkor nem lesz határa a romboló erői: kíméletlenségének és féktelenségének. Felhívjuk az emberiséget, hogy védekezzék! Amerikai vidéki lapok szerkesztőinek egv csoportja e lapok ötveti szerkesztőjének nevében négy kérdéssel fordult Sztálin elv társhoz. A kérdésekre Sztálin elvtárs az alábbi válaszokat adta: KÉRDÉS: Közelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy három évvel ezelőtt? VÁLASZ: Nem, nincs közelebb. KÉRDÉS: Hasznos volna-e a nagyhatalmak vezetőinek találkozása? VÁLASZ: Lehetséges, hogy hasznos volna. „,4 bak téri um A Béke Világtaoács irodájának felhívása KÉRDÉS: Alkalmasnak találja-e Ön a jelenleg* időpontot Németország egyesítésére? VÁLASZ: Igen, alkalmasnak tartom. KÉRDÉS: Milyen alapon lehetséges a kapitalizmus és kommunizmus egymás mellett élése? V ÁLASZ: A kapitalizmus és a kommunizmus hékés egymás mellett élése teljes mértékben lehetséges, ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és ha betartják az egyenlőség elvét, valamint a más államok beliigyeibe való he nem avatkozás elvét. (MTI) háború ellen“ a világ minden férfiéhoz és asszonyához Kortábiin éa rK.íd?tWtn ax a meri Icai A Béke Világtanács irodája ülésszakának záróülése
