Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

4 *SZAKMA-CYARCmSZA6 Vasárnap, 1063 Április 20 ÜTKÖZET BÉKÉBEN (Az új magyar film bemutatója a miskolci Kossuth-filmszinházban) Hett&a élmény volt az „Ütközet békében“ című új magyar film mis­kolci ünnepi bemutatója a Kossuth- filmszinházban a Magyar Filmhét megnyitása alkalmából. Élmény volt, hogy először láttunk katonafilmet, amely néphadseregünk életét mutatja be — és élmény volt, hogy néphadse­regünknek a bemutatón megjelent tagjai előadás után mélyreható bírá­latukkal, észrevételeikkel visszatük­rözték azt a fejlett, ragyogó haza­fias szellemet és öntudatot, amely néphadseregünket áthatja. A film for­gatókönyvének a díszbemutatón meg­jelent írója, Halász Péter közvetlenül tapasztalhatta a hatást, a visszhangot azok körében, akikről a film szól. A film a katonának bevonult Be­lte András traktorista rajának lakia­nyai és harci gyakorlati munkáján keresztül mutatja meg néphadsere­günk nagy emberformáló erejét, a ka­tonaélet szépségeit, megmutatja — ahogy azt ltajnal Sándor őrnagy elv­társ, a filmankét vezetője mondotta —, hogy néphadseregünk népünk nagy ncvelőiskolája. Beke Andrást önfejűsége, virtusko- dó hajlamai, különcködő magatartása eltávolítja a bajtársi közösségtől, fe­gyelemsértést követ el, ami megszé­gyenítő fenyítést von maga után. De a bajtársi közösség, a politikai tiszt, a parancsnok twm hagyja magára az alapjában sok jó tulajdonsággal ren­delkező Beke Andrást, rávezetik a helyes útra és Beke András végülis derék harcossá, a raj egyik büszke­ségévé válik, kiérdemli az őrvezetői előléptetést és megdicsérik. Fényképét elküldik községe tanácsának, kiváló magatartásáról értesítik a községet, így falujában is megbecsült emberré válik. A néphadsereg nevelő erejét alátámasztja András szerelme Marika iránt, aki érezteti vele, hogy nem szívleli az olyan legényt, aki néphad­seregünkben nem állja meg helyét, annál odaadőbban teszi boldoggá a derék harcossá vált Andrást. Válási Péter kiemelkedően jellem­ei a film néhány fontos szereplőjét s a raj egy-két tagját- Érdeme a sze­replő művészeknek és Gertier Viktor rendezőnek, hogy ezek a jellemrajzok hűen elevenednek meg. Elsősorban Szirtes Adám Ileke Andrása, ez a bonyolult jellem s a fiú átalakulásá­nak ábrázolása billenti a valóság, az élet hitelességének oldalárár a cselek­mény egész menetét- Mintaszerű raj- parancsnok arculata, nagyszerű jel­lemvonásai bontakoznak ki Széki tize­des alakítója, Molnár Tibor művészi játékából. Széki tizedes nemcsak pa­rancsnoka, de falubéllje is a hetven- kedő Bekének, no meg gyöngéd szá­lak is fűzik Beke húgához, Julikához. Féltő szeretet s a kötelességtudás tükröződik figyelő tekintetében, ami­kor szemmel tartja András egész ma­gatartását, hogy a helyes útra terel­je. Katona-öröm és baráti öröm ül ki kemény arcára, amikor András meg­embereli magát és jó katonává, igaz bajtárssá válik. Bessenyei Ferenc po­litikai tisztje, Pécsi Sándor őrnagya meggyőző erővel mutatja meg nép­hadseregünk tisztjeinek, a „nagy ne­velőiskola“ nagyképzettségű, emelke­dett szellemű nevelőinek jellemző vo­násait. A raj néhány tagját a fiatal­ság kedélyének megragadó ábrázolá­sával teszik emlékezetessé a film szerzői. Kern domborodik ki a filmben a mjagitdtor szerepe, nem látjuk a párt, a DISZ-szervezet nevelő szere­pét — állapította meg Krizsán Sán­dor hadnagy a film vetítése után. — Ezt a megállapítást támasztotta alá Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit prop. titkáréinak hozzéiszólása is. Úgy tűnik — mondot­ta Kovács elvtárs —, mintha a raj összes tagjai egyformán öntudatosait volnának Elmosódik a különbség a kommunisták és pártonkívüliek kö­zött, mintha mind kommunisták vol­nának, vagy mind igen öntudatos pártonkívüli lenne. A film hiányossá­gai ellenére filmgyártásunk értékes nagy alkotása, nevel és segíti harcun. kát- Tóth Ernő hadnagy hiányosság­nak látja, hogy fontos vállalkozások előtt, mint a támadás előtt, — nem tartanak taggyűlést, amelyen meg­magyarázzák a feladat jelentőségét, lelkesítik a harcosokat a feladat si­keres végrehajtására. — fin ott éreztem a pártot minden döntő jelenet mögött — állapította meg egyik bajtárs —, ha a valóság­ban ez nem is domborodott ki a párt- szervezet külön szerepeltetésével. A párt szava szólt Kelemen őrnagy sza­vain, a politikai tiszt, a rajvezető szavain keresztül, a DISZ szólt annak a bájtársnak 'szarain keresztül, aki figyelmeztette Beke Andrást, hogy a kút, amelyből inni akar, számukra mérgezett kút. , «« Amikor m ufonovi nem érezzük, hogy már előzőleg kap­tak nevelést arról, hogyan kell visel­kednie a katonának — hangzott egy másik bírálat­Rámutattak a hozzászólók a film nagy pozitív értékeire. A film jól mu­tatja meg, hogyan foglalkoznak nép­hadseregünkben az emberekkel. A filmből a néphadsereg katonái is so­kat tanulhatnak. Halász Péter jól is­meri a honvédség életét• A film aránylag sokat ölel fel, sokoldalúan világítja meg a katona-életet, szóra­koztatva nevel. Igen szép jelenetei azokj amelyekben látjuk, hogy ’ Beize belátja, milyen zsákutcába vezeti őt a kollektívától való elszakadás. Igen szépen építették fel a film készítői a Beke hőstettét ábrázoló részt is- Lát­juk, milyen komoly felelősséggel dol­gozik a politikai tiszt azon, hogy Be­kének visszaadja önérzetét, öntuda­tát. Nagy értéke a filmnek, hogy meg. mutatja hazánk gyönyörű tájait és ezzel is növeli hazaszeretetünket. A felszólalásokra válaszoló Halász Péter vázolta a film megszületésének körülményeit, megköszönte az építő bírálatot, amely hasznos útmutatás további munkájukhoz­Nehru indiai miniszterelnök kiosztotta a nemzetközi gyermekrajzpályázat díjait Delhi (TASZSZ) Nehru, India miniszterelnöke, ünnepé­lyes keretek között kiosztotta a Delhi­ben rendezett nemzetközi gyermekrajz­pályázat díjait. Rajendra Prasad, India köztársasági elnöke aranyéremmel tün­tette ki Marina Voszkonjano moszkvai diáklányt, a versenypályázat legjobb raj­záért. A rajz gyermekeket ábrázol tábor­tűznél. Nehru átnyújtotta az qfanyérmet a Szovjetunió indiai ügyvivőjének, hogy továbbítsa a versenypályázat győztesének, továbbá elefántcsontból készült sakk­készletet adott át Julija Siskova részére és egy ezüst serleget Igor Ivanov részére. Többmillió forintot fordítanak az idén iskolai berendezésekre ötéves tervünk harmadik évében a középiskolák 180 tanteremmel bő­vülnek. Berendezésükre 1,600.000 fo­rintot irányoztak elő. Korszerű berendezéssel látnak el több iskolát. A berendezésekre négy­millió forintot költ népi demokráci­ánk. Több középiskola számára bioló­giai, fizikai, kémiai alapfelszerelést biztosítanak. Előadássorozat Mezőkövesden a világirodalom klasszikusairól A mezőkövesdi tanács népművelési csoportja a világirodalom klasszikus íróival foglalkozó előadássorozatot rendez a kultúrotthon könyvtárter­mében. Április 20-án: Jakab József Petőfiről, május 4-én: Csendes And­rás Puskinról, május 18-án: Benkó. czy György Moliére-röl, június 1-én: Szombathy László Jókairól, június 15-én: Dala József Gorkijról, június 29-én: Kiss Gyula Ady Endréről tart előadást. Az előadásokat este 8 óra­kor kezdik és kultúrműsorral kötik egybe. Belépődíj nincs. „Példaképünk a szovjet színház művészei“ A Magyar-Szovjet Társaság nagy­miskolci titkársága a Miskolci Állami Nemzeti Színházzal és a Zenekonzerva­tóriummal karöltve április 21-én este 7 órakor Deálru. 5. szám alatt „Példa- képünlc a szovjet súnház művésze£” címmel előadást rendez. Előadó: Orosz György, a miskolci színház rendezője, A kísérömüsor keretében fellép: Pek~ ker Zsuzsa, .zongorán kíséri Szűcs Ilona. Belépődíj nincs. Bérleti hang verseny-estek a miskolci színházban A Miskolci Állami Nemzeti Szín­házban április 21-én, 28-án és május 12-én este fél 8 órai kezdettel bér­leti hangverseny-estet rendeznek. Április 21-én a Moza.rt.est alkal­mával fellép Orosz Júlia, Fehér Pál, Raskó Magda, Bencze Miklós, zon­gorán kísér Pongrácz László. A mű­sorban a Don Juan, Szöktetés a sze. rályból, Figaró házassága, Varázs­fuvola, Cosi fan tutte című operák részletei szerepelnek. Március 28-án a Miskolci Filhar­monikus Zenekar tartja bemutat­kozó hangversenyét. Vezényel: Ko­rődy András, közreműködik: Ag Magda, A műsorban szerepel Bee­thoven: Coriolán nyitány, Mozart: Esz-dur szimfónia, Schumann: Zon­goraverseny, Borodin: Közép-Ázsia pusztáin, Bartók: Magyar képek, Saervánszki: Honvéd kantáta. Május 19-én Verdi.estet rendeznek a Magyar Állami Operaház művé­szeinek felléptével. Az Álarcosbál Aida, Rigoletto, Traviata, Don Carlos, Végzet hatalma, Trubadúr és több más Verdi-opera részleteit hallhatja majd a közönség. Bérletek az IBUSZ.nál válthatók. A szocialista kereskedelem tavaszi árubemutatója Felemelt ötéves tervünk végrehajtásában, a szocializmus építésében fontos szerepe van a szocialista kereskedelem dolgozóinak is. Egyre na- gyobb arányban fejlődő iparunk és mezőgazdaságunk termékeinek túlnyomó többségét ma már ők juttatják el a fogyasztókhoz, a dolgozókhoz. Állami kereskedelmünk dolgozói elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy dús válasz­tékú raktárral és gondos, kultúrált kereskedelmi munkával minél jobban kielégítsék dolgozó társaik egyre növekvő igényét, fejlesszék ízlésüket: '■ A szovjet kereskedelem tapasztalatait hasznosítva, szocialista kereske­delmünk dolgozói napról napra fejlesztik szakmai és politikai ismeretei­ket, mert tudják, hogy csak így képesek tovább emelni munkájuk színvo­nalát, tovább javítani a dolgozók áruellátását■ Igyekeznek szorosra fűzni kapcsolataikat dolgozó társaik legszélesebb tömegével, hogy kívánságaiknak megfelelően, bírálataik alapján még jobban szervezzék meg fontos mun­kájukat és közvetítsék az ipar dolgozói felé a dolgozó tömegek igényeit. Ennek a kapcsolatnak elmélyítését segíti elő a Miskolcon ma kezdődő tavaszi árubemutató hét- Ezt a hetet használják fel állami kereskedel­münk dolgozói arra is, hogy Miskolc lakosságának érdeklődését felkeUsék azok iránt az iparcikkek iránt, amelyek kevésbé ismertek, vagy amelyek­nek használata tudományos szempontból helyesebb. Külön ötletnapot is rendeznek, amelyen előreláthatóan számos javaslat hangzik majd el, hogy megvalósításuk eredményeképen tovább fejlődjék Miskolc lakosságá­nak áruellátása. Az árubemutató héten szocialista kereskedelmünk dolgozói bizonyságát adják annak, hogy mennyire sikerült megközelíteniük szovjet példaképeiket, milyen nagy ere ményeket értek cl szocialista kereskedelmünk építésében. Az árubemutató hét első két napjának műsora Ma délelőtt 10 órakor Komlósl Jó­zsef, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője nyitja meg a szocia­lista kereskedelem tavaszi árubemuta­tóját, majd rúhabemutató következik. Közben gazdag kultúrműsorral szóra­koztatják a dolgozókat, amelynek ke­retében fellép: Aubrey Pankey, a vi­lághírű néger baritonista, Páka Jolán és Lóránt György, az Állami Opera­ház művészei, Szemere Vera, a buda­pesti Ifjúsági Színház tagja, Uodolfó bűvész, az Artista Akadémia tanára, Fellegi Tamás előadóművész, Görög Mara és Besztercei Páj, a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A rúha­bemutató után cipőbemutatót tarta­nak a színház előcsarnokában. A be­mutató előtt és után az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat rendezésében készétel kóstoló lesz. A bemutatót délután 3 órai kezdet, tel Diósgyőrvasgyárban megismétlik. A hétfői események közül kiemelke. dik a kirakatverseny megnyitása. A miskolci szaküzletek Ízléses, szép ki­rakattal fogadják a város dolgozóit. Minden vásárló szavazócédulát kap, erre felírja a neki legjobban tetsző kirakat számát- A kirukatverseny a hét végével zárul. Azok a vevők, akik a versenyben győztes kirakatra sza­vaztak, jutalomban részesülnek. Hétfőn este fél 7 órakor a Keres­kedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szak- szervezetének Széchenyi utca 26. szá­mú helyiségében „A dolgozó nő — Jó háziasszony“ címmel tartanak elő­adást, amelyből minden dolgozó nő ér­tékes ismereteket szerezhet. Az élő­adás után árubemutató, kultúrműsor és készétel kóstoló lesz. Március 9-től 228.261 látogatója volt a „Rákosi Mátyás harcos élete“ című kiállításnak A magyar dolgozók igen nagy sze­retettel és érdeklődéssel tekintik meg a „Rákosi Mátyás harcos élete“ című kiállítás gazdag anyagát, kiállítást, a megnyitás, március A 9 óta, 228.261 dolgozó tekintette meg. Bodroghalom vezetőinek is jó példát kelt mutatniok a beadásban! A bodroghalmi községi tanácsnál rendszeresen nyilvántartják a be­adással elmaradt dolgozókat é3 ne­vüket kiírják a szégyentáblára. A szégyentáblára azonban nem írták ki. hogy Tari László elvtárs párt­titkár 114 literes tejbeadási kötele­zettségéből még csak 33 litert telje­sített, Kuruc András elvtárs, a párt­szervezet elnöke első negyedévi 264 literes kötelezettségére még csak 23 liter tejet adott be, Dajka Mihály tanácselnök 273 literes előírására eddig csupán 67 litert teljesített. Ezakután nem is lehet csodálkozni azon, hogy a község mindössze 53 százalékra teljesítette tejbeadási előirányzatát, A Sókkal rosszabb fekvésű Károlyfalva és Hercegkút községek 110 százalékra tettek elé­get tejbeadási kötelezettségüknek. Hiányzik a községi tanácsnál az éberség, nem figyel fel arra, hogy — bár a község lemaradt — a sáros­pataki piacon szabadforgalomban árusítják a tejet a bodroghalmi dol­gozó parasztok. A községi pártszervezet vezetőségi tagjainak, a tanács tagjainak kell elsősorban felismemiök, milyen sok függ példamutatásuktól és hogy élen kell jámiok a beadás maradék­talan teljesítésében. FALAT JÓZSEF VERESSÁRGA VOLT A HÁT, mint a pokol, s a tornác előtt parasztok ácso- rogtak az udvaron. Egyik sipkában, má­sik hajadon, 5 arca elé tartotta sipká­ját, Min'ha titkokat gyónna bele. ■ . — Aliléié népség ez? — kérdezte Dózsa. — A Klarissza-rend jobbágyai. Pal­losjoggal bírja őket. Egyébként pedig ez a rendház, az ispán lakik benne. Na meg azok, akik Budára érkeznek. Egy ajtó kinyílt. Feketébe öltözött, fehér hajtókával ékesített apáca lépett a tornácra. Utána fiatal nemes jött, majd két szolga asztalt cipelt, másik széket hozott, s a nemes leül. Hóna alatt rézkapcsos könyv volt. Most felnyitotta. A szolgák tovább szorgoskodtak, tölgy­fából ácsolt lócát hoztak és letelték az asztalon kívül szembe. Most a kenéz jött, lóbált, tüntetve kihúzott derékkal és általában egyre tempósabban jöttek-mentek. Az apáca lassan járkált még az imént, de most egyre gyorsabban lépegetett és olvasóját, ami piros borostyánból volt, mint a vér, sziláján pergette újjal között. — Jó Sándor! — kiáltotta az ispán. JAVAKORABELI PARASZT lépett elő, odament az asztalhoz. Szótlanul vá­rakozott. — Miért nem fizetted meg pünkösd ünnepén a kappant meg a fél dénárt, meg a kalácsokat? —• Azért, mert... magunknak sem volt uram. — Most megfizeted? — Nem tudom kifizetni uram, Az ispán nem szólt többet, csak a ke­néznek intett, az viszont a szolgáknak intett, de csa/c úgy fejjel s azok meg­fogták a parasztot, egy pillanat alatt rá­nyomták a deresre. — Öleld meg! — kiáltott a kenéz. A paraszt szótlanul átölelte alul a ge­rendái és egy szolga összekötötte e csuklóját„ A KLARISSZA-REND JOBBÁGYAI (Részlet Szabó Pál: „Nagy A kenéz előrelépett. Levette lebernye- gét, karján felgyűrte az inget. A botot felemelte és az ispánra r\ézett. Az visz- szapillantott és tenyerével rácsapott az asztalra. Erre a jelre aztán lecsapott a parasztra a bot. Egyszer, kétszer, sok­szor, szabályosan, taktusra, A paraszt csendesen állta, bírta, nem szólt, nem jajongoit, hallgatott. Percek múltak csupán, de akinek fáj, örökké­valóság. A többiek, sorrakerütők is hall­gatagon várakoztak. Mindössze az asszo­nyok közül rítt némelyik vékonyan, ha- sítóan, mint mikor valami repedésen befolyik a házba a téli szél. — Elégi — csapott az asztalra az ispán tenyere. A bot vége földnek billent. A szolgák kioldották a paraszt összekötözött kezét De az nem mozdult, feküdt tovább. Az egyik megrázta a vállát, ekkor meg le­fordult a földre, mint a zsák. Erre mér­gesebbek lettek, felkapták, odébb von­szolták. Ki az udvar közepére és ott­hagyták. — Átok András! — — ÁTOK ANDRÁS! — kiáltotta me­gint a könyvből az ispán. Másik paraszt állott elő, fiatalabb, mint az előbbi, de éppen ágy jött, állt, mint az. Kialakult formája volt már en­nek, mint a születésnek, vagy a teme­tésnek. Az ispán felsorolta az elmaradt adó­ja', megkérdezte, miért nem fizette, az­tán lecsapott, aztán lefogták a parasz­tot ... A Rend nője kicsit gyorsabban jár­kált, ki is lépett a tornácról, elment csaknem a deresig. Tétovázva állt meg egy püianatra, szétvetett lábbal bámult Temető“ című regényéből) a borozott parasztra, sápadt arcán szét- ömlött némi pirosság. — És ezt mink tűrjük? — horkant fel Dózsa és le akart rohanni a lépcsőn. — Maradj! — kapta el Lőrinc men­téje szárnyát. — Látsz még ennél cif* rább dolgokat is. — Az a bestia asszony az? És az a nemes, old az asztalnál ül, magyar em­ber az, ember az? — csikorgatta Dózsa a fogát, — Bizony ágy van, ahogy te mondád. Az apáca a rend küldötte, személyesen ügyel az adók behajlására. A nemes pe­dig Sebestyén diák, a'Rcnd ispánja. Közben a másik paraszt is lefordult a lócáról, most egy asszony állt az asztal előtt. — VÁDOLLAK ASSZONY, hogy az urad meg akarta fizetni az ünnepre a féldénárt, de te elloptad tőle. — Nem igaz, mert ő megitta. — Ki? — Ez az ember. Az uram. Elment a kocsmába az ünnep reggelén és rnegil a. — Hazudsz, mert tanuk vallották, hogy az urad egész ünnepen részeg sem volt. Mit tudsz még mondani. Az asszony nem tudott semmit mon­dani. csak másik mellét adta gyermeke szájába. Az ispán valameddig nézte, sza­porán pislogva, aztán rácsapott az asz­talra. A szolgák az asszonyhoz léptek■ az letelte a gyermeket a csepegőbe, s vinnyogott, mint a féreg. Rákötötték a lócára. A REND NŐJE szétvetette lábát, ahogy csak bírta, arca lángoló, mint a tűz és egyhelyben tipegett, mint a liba. — Látod? — mondta Lőrinc. — Mar gában koslat, mint a kutya. Már Pál apostol is megemlékezik hasonlókról, mivel pontosan óképpen vesztek meg a rómaiak nagy jó dolguk miatt. Ki nem adott levelében meg is írja ellene az orr vosságol, hogy azt möndja ... férfi fér“ fitől, asszony az asszonytól elkülönítes­sék ... — De Dózsa nem hallotta már mit mondott, mert az asszony őrdiósa már a meszet is hasogatta a falon. Pen- delye szakadozott és darabonkint csavar­gó zott rá a botra. — Hiszen ez az asszony nyilvánvaló, hogy viselős! — kiáltotta Dózsa és le akart szaladni megint. — Hát nem mindegy az? — gányo* lódott Lőrinc és megfogta a csuklóját. Dózsa kirántotta a kezét és szembefor­dult vele. — Hát azt hiszed, hogy le tudnál menni, ha én akarnám, hát idenézz! — mondta Lőrinc és felkapott egy vasder- rabot, amivel a harangot szokták félre- verni, ha tűz, vagy valamilyen vész van és a térdén meghajlította. Aztán két markában megcsavarta, mint a fűzfavesz« szót. Aztán a sarokba dobta. — De ne töltsük az időt hiába, kell, hogy te lássad mindezeket. Avagy mit gondolsz, miért hívtalak fel a toronyba?. Azért, hogy szemeddel lássad, mivé tel­ték a népet ezek a kutyák. DÓZSA a Lőrinc tálára tette a kezét és visszalépd az ablakhoz. A Rend asz“ szonya megint nyugodtan járkált fakón, Mint v-rcsepp hullt az ájjai közül ai olvasó borostyánkövei. A megbotozott asszony gyermeke rémülten sivalkodolt a csepegőben. Ő maga az udvaron hem­pergőt t. ■— Megszüli magzatát! — ’hülcdezett a két férfi, Dózsa nem tudott volna már eliörinS az ablaktól ha akart volna sem. Olyan erővel markolta meg Lőrinc a vállát. hogy az ránézett, de nem szólt semmit^ Csak kesernyés mosolygás rándult meg a száján. A megbotozott asszony szeműk láttám elvetélt. Mindegy. Nem múlik el azért a vB&gi sőt megelevenedik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents