Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-19 / 91. szám

HERMAN OTTÓ MOZEUM Miskolc eszäkmagyarorszäg Az első negyedévi tervteljesités tapasztalatai a Borsodi Szénbányászati Trösztnél Tapasztalatcsere-megbeszélés a tolcsval „Harcos“ tszcs-ben ^---------------------------—---------------------------------/ AZ MDP BORSOD-ABAU 3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A Vili. eviolyam 91. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1952 április 19, szombat „Rákosi Mátyás“-taniilmányi verseny A Központi Statisztikai Hivatal jeientése az 5 éves népgazdasági terv harmadik évének első negyedévi végrehajtásáról Az ország valamennyi középiskolá­jában versenybe indulnak ma, április 19-én a két felső osztály legjobb ta­nulói, hogy bizonyságot adjanak ta­nulmányaik során elért eredményeik­ről- Ez a verseny új csatája lesz an­nak a harcnak, amelyet a munkáson, parasztok, a néphez hű értelmiség gyermekei, felnövekvő új értelmisé­günk vív a tudomány várának bevé­teléért. Ennek a csatának diákhőseit ugyanaz a lelkesedés hevíti, mint üzemeink, mezőgazdaságunk, a terme­lőmunka és a honvédelem legjobb har­cosait, akik élenjárnak a szocializmus építésében, a béke védelmében. RÁKOSI MÁTYÁS nevével indul a ma kezdődő tanulmányi verseny, amelyet először rendezünk meg a fel- szabadulás óta. Ez magában is bizo­nyítja, milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít ennek pártunk, közoktatási kormányzatunk. A verseny eredmé­nyeiből ki kell domborodnia szocialis­ta szellemű iskolai nevelésünk fölé­nyének a régi rendszer iskolai nevelé­sével szemben. Ki kell domborodni an­nak, hogy pártunknak az iskolák ál­lamosításáért folytatott szívós harca, az e harc eredményeként megvalósí­tott új, egységes köznevelési rend megnyitotta az utat, biztosit minden lehetőséget tanulóifjúságunk számára a reakciós elméletektől megtisztított, a gyakorlati élet szükségleteit felölelő, a haladást, fejlődést szolgáló ismere­tek, tudományok legalaposabb elsajá­títására. Az új iskola szélesre tárta kapuit a munkás-parasztfiatalok előtt, hogy megszerezve a tudás fegyvereit, ki-ki tehetsége, képességei szerint ve­gyen részt az őt megillető helyen, feladatkörben a dolgozók hazájának, saját boldog jövőjének építésében. A most kezdődő „Rákosi Mátyás“ tanulmányi versenynek előzményei vannak, amelyek hasonlatosak az üze­mekben kibontakozott munkaverse­nyekhez, alulról jövő kezdeményezé­sekhez. A termelő munkában kifejlő­dött szocialista munkaverseny szelle­me átcsapott az Iskolai munka terü­letére is, ahol az első kezdeményezé­se^ csiráiból terebélyesedett ki a ta­nulmányi verseny mozgalom. Előbb egyes osztályok keretei között indul­tak nemes vetélkedések a fegyelmezett tanulás, a jobb tanulmányi eredmé­nyek érdekében, majd osztályok és osztályok között, azután kiszélesedett iskolák közötti versennyé- így fejlő­dött a mozgalom oda, hogy időszerűvé vált az országos verseny megrendezése. Szinte szemmel látható volt, hogy is­koláinkban olyan mértékben fejlődik a tanulás iránti vágy, a versenyszel­lem, amilyen mértékben sikerült ki­szorítani a köznevelésünk területére befurakodott belső ellenséget, a kleri­kális reakció és az oeztályidegen ele­mek befolyását. KÖSZÖNTJÜK az országos tanul­mányi verseny első fordulóját, mint népi demokráciánk újabb győzelmes eredményét, a köznevelés terén elért sikereink újabb állomását. A verseny megszervezésében döntő szerep jutott a DISZ-osztárbizottságoknak- A szak­tanár irányításával ezek a bizottsá­gok bírálják el rátermettségük, kép­zettségük alapján a jelentkező ta­nulókat: érdemesek-e arra, hogy részt- vegyenek ebben a kitüntető verseny­ben. A DISZ-bizottságok megtisztelő A múlt héten az Egyesült Államok ki­lenc középnyugati államában kiáradtak a folyók és több mint egymilliókétszázöt- venezer acre földet öntöttek el. Több mint százezer embernek kellett elhagynia a farmokat és sok kisebb várost. Először Montanában, Észak- és Dél- Dakotában öntöttek ki a folyók. Azóta az árvíz kiterjedt Minnesota, Nebraska, Iowa, Kansas, Missouri államokra is, különösen a Missouri folyó és a Mississippi felső folyása mentén fekvő helységekre. Missouri körzetében már ötven sárost öntött el az ár, nyolcvanhétezer embert ídepítettek át. (A vöröskereszt bizottság később összegyűjtött adatai szerint az árvíz több mint száztizennégyezer em­bert tett hajléktalanná.) A Daily Worker írja: j Azokat az összegeket, amelyeket a feladata, hogy tudatosítsák a Rákosi elvtárs nevével induló versenyben való részvétel kitüntető jellegét: — a rész­vétel alapja nemcsak a szakmai tu­dás, hanem az eddig tanúsított maga­tartás is­Két tantárgyra terjed ki a verseny: a magyar irodalomra és a matemati­kára. Mindkét tárgynak meg van a maga nagy jelentősége szocializmust építő új értelmiségünk szempontjából. Egyik a haladó szellemű általános műveltség alapjaihoz tartozik. Ifjúsá­gunk a magyar irodalom haladó ha­gyományain és új irodalmunkon ke­resztül ismeri meg társadalmunk fejlő­désének tükörképét a legkiválóbb al­kotó elmék, az iróművészek megnyi­latkozásaiban, műveiben, ezeken ke­resztül mélyül el benne az igaz haza- fiság érzése, más népek kultúrájának megbecsülése. A magyar írók, költ ők legjobbjai segítik ifjúságunkat abban, hogy megtanulja értékelni azoknak harcát, akik a magyar nép felemelke­déséért, népünk szabadságáért, füg­getlenségéért és a mai Ifjúság ragyogó jövőjének megalapozásáért tollúkkal, kemény kiállásukkal s sokan közülük életük feláldozásával harcoltak. Ha­ladó íróink életének, művelnek tanul­mányozása megismerteti velük nemze­tünk legjobbjainak azt a küzdelmes útját, amely a mai boldog, szabad Magyarország, a dolgozó nép Magyar- országának dicső korszakához veze­tett­A matematika sem a régi rend ma­tematikája, amelyet elvont tudomány­ként kezelt a régi Iskolarendszer. A matematika mai életünk gyakorlati tudományává vált és a szocialista ta­nítási módszer szervesen illeszti be a matematikát azoknak a tudományok­nak a sorába, amelyek felvértezik if­júságunkat az életben ráváró felada­tok megoldására, megadja számára a technikai műveltség alapjait. A mate­matika tanítása egyenesen a gyakorla­ti élet feladataihoz, problémáihoz kap­csolódik, ez teszi nálunk a matemati­kát az élet tudományává, szocialista építőmunkánk tudományává. Hasonló­képen az élet tudományaiból, a gya­korlati életet szolgáló ismeretekből választották ki a tanulmányi verseny anyagát a különböző technikumok, szakközépiskolák tanulmányi verse- nyéhen. MEGYÉNK KÖZÉPISKOLÁS TA­NULÓIFJÚSÁGA lelkesedéssel veszi ki részét a „Rákosi Mátyás“ tanulmá­nyi versenyből, — erről tanúskodik a jelentkezők tetemes száma. Közép- iskolásaink átérzik, mit jelent szá­mukra az a lehetőség, hogy az egész ország legjobb tanulóival mérhetik össze tudásukat; átérzik, hogy maga a versenyben való részvétel Is dicsősé­get jelent azok számára, akiket erre méltónak találtak- Itt a nagy alkalom arra, hogy megyénk középiskolásai hírt, dicsőséget szerezzenek a borsodi ipari és kulturális központnak és be­bizonyítsák, hogy a fiák, lányok nem maradnak el apáik, a munka borsodi bősei mögött- Mutassák meg, hogy az iskola padjaiban ugyanolyan lelkese­déssel, hazafisággal harcolnak ötéves tervünk sikeréért, mint a dolgozók a munkapadoknál, a bányákban, a föl­deken, az íróasztaloknál. Rorsodl fiuk, lányok 1 Előre az első­ségért 1 kormány egyetlen borzalmas atombom- bára, vagy néhány hatalmas sorhajóra költ, felhasználhatná arra, hogy a Missouri völgyében intézkedéseket te' gyen az árvíz ellen, olcsó energiával lássa el a vidéket és megmentse az em­bereket a pusztulástól. A múlt héten Truman újabb egymíl- liárd dollárt irányzott elő egy atomgyár építésére, de csökkentette az előirányza­tokat az árvíz elleni harcra, a Mississip­pi és a Missouri medencéjében... Az árvíz következtében hajléktalanná vált amerikaiak fizetnek meg a kormány által bejelentett úgynevezett rendkívüli állapotért, melynek következtében Ame­rika anyagi eszközeit pusztító fegyverek­re pazarolják, ahelyett, hogy hasznos, békés célokra költenék. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalának emelkedését 1952 I. ne­gyedében a következő adatok jellem­zik : Ipar A gyáripar 1952 I. negyedévi tervét sikerrel teljesítette Az eredményhez hozzájárult a március 9-e, Rákosi elvtárs 60- születésnapja és április 4-e, hazánk felszabadulásának 7. év­fordulója tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny. Az egész gyáripar teljes termelési tervét 101-7 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.1 százalékra, a könnyű­ipar 102.2 százalékra, az élelmiszer- ipar 99.6 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952 I- negyedében 30-5 szá­zalékkal termelt többet, mint 1951 azonos időszakában, ezen belül a ne­hézipar termelése 30-1 százalékkal, a könnyűiparé 17-4 százalékkal, az élel­miszeriparé 65.6 százalékkal emelke­dett. Az Iparcsoportok közül a bányá­szat termelése 15 százalékkal, a ko­hászaté 21.9 százalékkal, a gépgyár­tásé 43.1 százalékkal, az építőanyag- iparé 26.5 százalékkal, a textiliparé 19.2 százalékkal, a ruházati iparé 28.6 százalékkal emelkedett 1951 I. negyedéhez képest­A negyedévben az egyes iparcsopor­tok tervteljesitése a következőképen alakult: Iparcsoport: 1952 I. negyedévi terv­teljesítés százaléka: Bányászat 101-3 Kohászat 103-6 Gépgyártás 100-2 Erősáramú berendezései gyártása 102.2 Gyengeáramú berendezések gyártása 93.3 Finommechanika 102.9 Tömegcikkipar 103.1 Javítóműhelyek 110-7 Villamosenergialpar 103.6 Építőanyagipar 105.1 Vegyészeti ipar 102.2 NEHÉZIPAR ÖSSZESEN; 1021 Faipar 101-3 Papíripar 101. Nyomdaipar 107 Textilipar 102-3 Bőr- és szőrméipk- 104.2 Ruházati ipar 101-7 KÖNNYŰIPAR ÖSSZESEN: 102.2 Élelmiszeripar 99.6 GYÁRIPAR ÖSSZESEN: 101-7 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok 1952 I. negyedévi ter­melési tervüket a következőképen tel­teljesítették: Minisztérium: 1952 I. negyedévi tervteljesítési százaléka: Bánya- és energiaügyi minisztérium 101-7 kohó- és gépipari minisztérium 100-8 középgépipari minisztérium 105 könnyűipari minisztérium 102.2 élelmiszeripari minisztérium 99.6 épitőanyagipari minisztérium 107-3 építésügyi minisztérium iparvállalatai 105 közlekedésügyi minisztérium iparvállatai 112.3 helyiipari minisztérium 91.2 A helyi iparhoz tartozó állami vál­lalatok termelése 1952 I. negyedében 127.9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában. A kisipari termelőszövetkezetek termelé­se egy év alatt több, mint két és fél­szeresére emelkedett. A fontosabb iparcikkek termelése 1952 I. negyedévben 1951 I. negyed­évéhez képest a következőképen ala­kult: Cikk megnevezése: 1952 I. negyedévi termelése az 1951 I. negyedévi ter­melés százalékában: Szén 115.2 Vas és acél 117.3 öntvény 116-9 Hengerelt rúdacél 109-2 Hengerelt idomacél 124. Esztergagépek 123-2 Mozdony 126-7 Vasutiteherkocsi 141.2 Tehergépkocsi ' 132.4 Motorkerékpár 123.2 Kerékpár 120-3 Diesel-motor 260-9 TávbeszélőkészHléMr 189-4 V evőkészfllékek 125-7 Izzólámpa 87.2 Varrógép 115.6 Villamosenergta 119-7 Gép- és motorolaj 12S-8 Gépkocsiabroncsköpeny 1229 Tégla 148-9 Mész 112,9 Cement 108.5 Tüzállóanyag 105.6 Táblaüveg 124.7 Pamutszövet 111.8 Gyapjúszövet 112.1 Selyemszövet 123.7 Len- és kenderszövet 110-2 Selyemharisnya 133-4 Pamutharisnya 121.3 Férfiöltöny 109-4 Bőrcipő 1193 Liszt 104-4 Cigaretta 123.1 Édesipari készítmények 139.5 Szappan 183-9 Gyufa 113.7 Nyershús 118-3 Szalámifélék 163-8 Zsír, zsírszalonna 167.1 Vaj 109-4 Terven felül az I. negyedévben je­lentős mennyiségű szenet, villamos­energiát, kerékpárt, teherautót, ce­mentet, táblaüveget, ammóniát, nitro­génműtrágyát, foszforműtrágyát, sze­mélygépkocsitömlőt, petróleumot, gáz­olajat, gépolajat, selyemszövetet, kö­töttárut, munkaruhát, zsíros felső­bőrt, vörösárut szalonnaféléket* saj­tot, étolajat, sört termeltek. A tervvel szemben lemaradás van az acélnyersvas, hengerelt áru, vas- öntvény, gőzmozdony, csúcseszterga, kerekes traktor, mész, öntöttüveg, tégla, kénsav, sósav, személy- és te­hergépkocsiköpeny, benzin, motorolaj, penicillin, flanelí készáru, lenfonál, pamutharisnya, bőrcipő, férfiöltöny, rotációspapír termelésében. A termelés egyenletes, Illetve egyen­letesen emelkedő ütemét több iparág­ban még nem sikerült biztosítani. Kü­lönösen egyenlőtlen volt a termelés a gépiparban, a járműiparban és a textiliparban. Építőipar Az építőipar 1952 első negyedévi lei" melési tervét 104.4 százalékra, ezen belül a mzgasépítőipar 106.5 százalékra, a mélyépí.őipar 100.8 százalékra teljesí­tette. ' Az építőipar lermelési értéke 1952 első negyedévében a múlt év azonos időszakához képest 29.1 százalékkal ma­gasabb. Az emelkedés a magasépítőipar­ban 24.1 százalék, a mélyépítőiparban 39.1 százalék. Az egyes minisz ériumokhoz iarlozó építőipari vállalalok első negyedévi ter­melési tervüket a kővetkezőképpen tel­jesítetlek: Épí ésügyi minisztérium 106.9% Közlekedésügyi miniszlérium 100 % Bánya- és energiaügyi minisztérium 103.2% Helyi építőipari vállalat 91.4% Mezőgazdaság 1952 első negyedévben tovább erősö­dött a mezőgazdaság szocialista szektora. Az előző év azonos időszakához képest a termelőszövetkezetek területe kereken 50 százalékkal, a termelőszövelkezetekbe tö­mörült lagok és családtagok száma 60 százalékkal emelkedett. Az állami gaz­daságok területe több mint 40 százalék­kal nőit. Állatállományunk a jó takarmányter­més, valamint a szocialista szeklor növe­kedése következében kedvezően fejlődik. A sertésállomány a múlt év azonos idő­szakához képest közel 10 százalékkal, a juhállomány pedig csaknem 30 százalék­kal nőit, kisebb mértéklen emelkedett a szarvasmarha állomány. Különösen erő­teljes az álla állomány fejlődése az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetek­ben. A termelőszövetkezetekben a közös sertés- és szarvasmarhaállománv kereken 70 százalékkal, a lóállomány több, mint 80 százalékkal, a juhállomány közel 50 százalékkal emelkedett. Az egy kalasz- trális holdra eső számosállat azonban a termelőszövetkezetekben még mindig az Az év első negyedében tovább nőtt a munkások és a tisztviselők száma a nép­gazdaság valamennyi ágában. A gyár­iparban és az építőiparban foglalkozta­tottak száma egy év alatt mintegy ki­lencvenötezer fővel emelkedett. A gyár­iparban és az építőiparban foglalkozta­országos átlag alatt van. Az állami gss­daságok állal állománya számosállatban kifejezve 51 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest. A hízóba állított serlések száma mintegy 50 százalékkal, a lehenenkinli tejhozam közel 10 százalékkal nagyobb az állami gazdaságokban, mini egy évvel ezelőtt. A tenyésztési kedv jelentős megélénkülé­sére mulat, hogy az anyakocák száma or­szágosan 26 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti állománynál és a szarvas­marhaállománynál is jelenlősen gyarapo­dott a tenyésztésbe fogott fiatal anya* áll ttok száma. A tervidőszakban tovább fokozódott a mezőgazdaság gépesítése. A gépállomá­sok traktorainak száma a múlt év azotio? idő-zakóhoz képest 17.1 száz: lókkal, a vontatók száma 39.9 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságokban 731 traktorral éa 188 vontaiéval növekedett az állomány egy év alatt. A szocialista szeklor fölényét bizonyít­ja, hogy a tavaszi munkálatok üteme kü­lönösen a kalászosoknál mind a termelő­szövetkezetekben, mind az állami gazda­ságokban nagyobb, mint az egyéni gaz­daságoké. Az állami gazdaságok a ne­gyedév végéig csaknem teljesen befejez­ték a tavaszi kalászosok vetési munká­latait. Közlekedés A vasút áruszállí ási tervét 109.5 szá“ zalekra, személyszállítási tervét 103.9 szá­zalékra leljesítelte. 1952 első negyedében a múlt év hasonló időszakához képest a :eheráruforgalom emelkedése 23.5 száza­lék, a személyforgalomé 7.6 százalék. A fontosabb árucikkek napi átlagos rako­dása: a szénnél 19.4 százalékkal, az olaj« nál 81.8 százalékkal, a téglánál és cse" répnél 3.5 százalékkal, a kőkavicsnál 5.8 százalékkal, a burgonyánál 38.5 százalék­kal volt magasabb, mint a múlt év első negyedében. A víziközlekedés Teherszállítási tervet 117.2 százalékra teljesítetle. A tehergépkocsik áruszállítása 63.8 szá- z"lékkai múlta felül a múlt év hasonló időszakának teljesíi menyét. A városi közúti vasutak személyszállí­tási tervüket az első negyedben 103 szá­zalékra teljesítették. Az emelkedés .1951 első negyedéhez képest 8.7 százalék. A városi auobu^zkozlekedes személyfor­galma 1952 első negyedében 23.9 száza“ lékkai, a távolsági autobuszközlekedésé pedig 42.5 százalékkal emelkedett 1951 első negyedéhez képest Áruforgalom A párt és a kormány 1911 decembet 1-i határozatának sikere lehetővé tette a jegyrendszer utolsó maradványainak a kitűzött határidő előtti megszüntetését és jelentősen megjavította a lakosság ellá­tását. Az I. negyedévben a kiskereskedelmi hálózaton keresztül rizsből 23.5 százáé lékkai, cukorka és csokoládékészítmé­nyekből 37.1 százalékkal, cigarettából 23.2 százalékkal, kartonból 47.9 száza­lékkal, flanelból 28 százalékkal, cipőből 53 százalékkal, rádióból 87.6 százalék­kal, bútorból 63 százalékkal, motorkerék­párból 25.5 százalékkal többet vásárol­tak, mint az előző év azonos időszaká­ban. Lényegesen emelkedett a hús és zsír forgalma. A fokozódó árufelhozatal és árubő­ség következtében a fontosabb élelmi­szerek szabadpiaci árai jelentősen csök­kentek. így pl. Budapesten a negyedév végén a zsír és zsírszalonna ára 38 szá­zalékkal, a füstölthús ára 35 százalék­kal, a vaj ára 31 százalékkal, a tejfel ára 25 százalékkal, a vöröshagyma ára 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint novemberben. A párt és a kormány december 1-i határozata a begyűjtésre is ösztönző ha* tással volt. A fontosabb cikkekből a* 1952. I. negyedévi begyűjtési tervet túlteljesítették. A túlteljesítés tejből 7.7 százalék, tojásból 13.9 százalék, barom­fiból 21.2 százalék, vágómarhából 14.4 százalék, vágóborjúból 9-7 százalék. Vágósertésből bár többet gyűjtöttek be, mint a múlt év I. negyedében, a telje­sítés elmaradt a terv mögött. tott nők számának emelkedése a múlt év azonos időszakához képest 59.000. Az 1952 I. negyedévi munkabéralap a gyáriparban a múlt év hasonló idő­szakához képest, leszámítva az 1951 december 1-i béremelést — 22.7 száza­lékkal nett. Tovább emelkedett a gyáe” Katasztrofális árvíz pusztít az Egyesült Államok középnyugati államaiban Munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása

Next

/
Thumbnails
Contents