Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1952. április 18. Magyar államférfiak táviratai Bierut elvtárs lengyel köztársasági elnökhöz 60. születésnapja alkalmából Rákosi Mátyás elrtárs távirata Boleslaw Bierut elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt elnökének Varsó. Kedves Bierut elvtárs! Hatvanadik születésnapja alkalmából fogadja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetó'sége, az egész dolgozó magyar nép és a magam forró, testvéri üdvözletét és jókívánságait. Magyarország és Lengyelország dolgozó népének régi, kölcsönös barátsága és rokonszenve még bensőségesebbé vált és új tartalmat ka­pott akkor, ami'» or a dicső Szovjetunió felszabadította országainkat. A magyar és lengyel nép ma együtt, a nagy szovjet nép és a népi demo­kratikus országok oldalán építi a szocializmust és védelmezi a békét az imperialista agresszorokkal szemben. A lengyel dolgozó nép a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és az ön vezetésével gyors ütemben állította talpra háborusujtotta hazáját és hatalmas sikereket ért el a szocialista építés útján. Hatvanadik születésnapján szívből kívánjuk önnek, ked­ves Bierut elvtárs, hogy még sok-sok évig munkálkodjék eredménye­sen, jó erőben és egészségben a testvéri lengyel nép boldogulásán és a béke védelmén. Meleg kommunista üdvözlettel: RÁKOSI MÁTYÁS a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Rónai Sándor elvtárs távirata Boleslaw Bierut elvtársnak, a Le V fvel Köztársaság elnökének Varsó. Hatvanadik születésnapja alkalmából, a magyar nép és a magam nevében forró jókívánságaimat és szerencsekívánataimat küldöm ön­nek, a lengyel nép nagy fiának és vezérének. A testvéri lengyel nép, az ön vezetésével történelme folyamán eddig nem ismert, hatalmas politikai, gazdasági és kulturális eredményeket ért el, döntő csapásokat mért nyílt és álcázott ellenségeire és megszi­lárdította törhetetlen barátságát a nagy Szovjetunióval és a szocializ­must építő népi demokratikus országokkal, köztük a Magyar Népköz- társasággal. A Lengyel Köztársaság az ön útmutatásait követve a dicsőséges Szovjetunió vezette béketábor szilárd bástyája lett és diadal­masan halad előre a szocializmus építésének útján ragyogó jövője felé. Teljes szívemből kívánok önnek, kedves Bierut elvtárs, továbbra is friss erőt, jó egészséget és hosszú életet, hogy még sokáig járhasson a testvéri lengyel nép élén a szocializmus építéséért és a béke megvédé­séért folytatott közös harcunkban. RÖNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István távirata Boleslaw Bierut elvtársnak, a Lengyel Köztársaság elnökének Varsó. Hatvanadik születésnapja alkalmából fogadja, elnök elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya és a magam legszivélyesebb üdvözletét és legforróbb jókívánságait. A Magyar Népköztársaság kormánya mély tisztelettel adózik ön­nek, a dicső lengyel nép bátor és fáradhatatlan forradalmi harcosának és magasra értékeli a népi demokrácia és a szocializmus építése érdeké­ben kifejtett eredményekben gazdag munkásságát. Szívből kívánom önnek elnök elvtárs, hogy soká éljen jő erőben, egészségben és vezesse gyözelemről-gyözelemre a baráti lengyel népet a szocializmus építésének útján és a nagy Szovjetunió vezetésével a béke megvédéséért vívott harcban. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet április 16-i munkája Becs ((TASZSZ) Április 16-án a nemzetközi gyermek- védelmi' értekezleten tovább folylatta munkáját a Monod (francia küldőt!) jelentésével foglalkozó bizottság, vala­min! az oktatásügyi, az egészségvédelmi és a gyermekek kulturális és erkölcsi ne­velésével foglalkozó tagozat. Fokozzuk a sertésbegyűjtés ütemét! Az utóbbi időben ismét lanyhulás tapasztalható megyénkben a sertés- begyűjtésben. Tanácsaink az április 4-1 versenyszakasz után elhanyagol­ták a begyűjtés szorgalmazását. Az első négy hónapra esedékes terv tel­jesítésében még legjobb járásunk sem érte el a 100 százalékot. A járások közötti versenyben a sorrend a következő: 1. Putnoki 96.9 2. mezőkövesdi 91.8 3. edelényi 89.7 4. abaujszántői 89.6 5. szerencsi 86.1 6. encsl 85.6 7. mézőcsátt 73.6 8. szikszót 73.1 9. miskolci 70.9 10. ózdi 70.6 11, sárospataki 69.9 12. ricset 61.6 13. sátoraljaújhelyi 43.1 százalék. A termelőcsoportok begyűjtési tel. jesítése alapján a járások rangsora: 1. abaujszántői 67.7 2. mezöosáti 47.5, 3. sárospataki 42.2 4. ricsei 28.3 5. edelényi 21.— 6. mezőkövesdi 7.8 7. szerencsi 3.1 8. miskolci 2.2 9. encsl 1.9 10. putnoki 1.8 százalék. Legrosszabbak: az ózdi, a sátor­aljaújhelyi és a szikszói járás, vala­mint Miskolc város, ahol a termelő­csoportok úgyszólván egyáltalán nem adtak be sertést előírásuk tel­jesítésére. A termelőcsoportok közötti ver­senyben a sertésbeadási terv teljesí­tésében példát mutat a boldogkőúj- falusl ,.Kossuth“ 411, a hejőbábal „Haladó“ 277, az abaujalpári „Sza­badság“ 269, a göncruszkai „Sza­badság" 212, a sárospataki „Dózsa“ 200, a balajti „Petőfi“ 191i a vaj­dácskái „Petőfi“ 155, a boldogkővár. aljai „Vörös Csillag“ 125, a mezö- csáti „Szabadság“ 118 és a cigándi „Kossuth“ termelőcsoport' 100 szá­zalékos eredménnyel. Oktatási segédanyag Az elmélet jelentősége a kommunizmus építésében Az alábbi cikket segédanyag­ként közöljük „A kommunizmus építése‘ című anyaghoz. Sokan azt hiszik, hogy minél In­kább távolodunk az átkos Horthy rendszertől, minél inkább közeledünk a szocializmus felépítése, a kommu­nizmus építése felé, annál kevesebb figyelmet kell fordítani a nevelő mun­kára, a dolgozók szocialista emberré való nevelésére. Egyesek úgy véleked­nek, hogy „hét év alatt már eleget tanultak ahhoz, hogy jól tudjanak dolgozni“- Hallható olyan vélemény is, hogy „akit hét év alatt nem lehe­tett megnevelnl, azt már nem is le­het“- Az Ilyen és hasonló véleményen levők lényegében azt állítják, hogy a szocializmus, a kommunizmus építé­séhez elegendő az a tudás, amelyet hét év alatt Szereztek, nem kell ezt a tudást szüntelenül gyarapítani, egy­szóval az az álláspontjuk, hogy az el­méletnek, a nevelésnek nem növekszik a jelentősége a szocializmus, a kom­munizmus építése közben. Ez a nézet helytelen és káros és hogy ez mennyire így van, azt leg­jobban bizonyítja az a tény, hogy a tömegek kommunista nevelése — a kommunizmusba való átmenet egyik főfeltétele. A Szovjetunióban a kom­munizmus építésének időszakában — a gazdasági feladatok megoldása mel­lett — a tömegek kommunista nevelé­se lépett a feladatok előterébe. Az elmélet, a nevelés jelentősége — többek között — két szorosan ösz- szefüggő szempontból is egyre növek­szik­1. A TERMELÉS SZEMPONTJÁ­BÓL: Minél nagyobb feladatok állnak a szocializmust, vagy • kommunizmust építő országok dolgozói előtt, annál szükségesebb a dolgozók kommunista nevelése, mert a nagy feladatokat csak elméletileg jól képzett emberek tudják megoldani- A munka termelé­kenységének nagyarányú emelését, a normák magas túlszárnyalását, a ter­mésátlag növelését csak az az ember tudja valóban jól megoldani, aki tud­ja, hogy miért dolgozik. Csak az a munkás, vagy paraszt tud teljes oda­adással dolgozni, aki látja a célt — a kommunizmust — és ez ad neki állan­dóan újult»: erőt, lendületet munkája elvégzéséhez. Sztálin elvtárs az elmélet jelentő­ségét a munka jobb elvégzése tekinte­tében úgy határozza meg, hogy „minél magasabb a párt- és az állami munka bármely területén dolgozók politikai színvonala és marxista—leninista tudata, an­nál magasabb és termelek;1 2 *- nyebb maga az a mnnka és an­nál hatékonyabbak a munka eredményei“. A kapitalizmus termelékenységét túlszárnyalni — a modern technika segítségével — nem kis feladat. Erre csak képzett emberek képesek, még­pedig nemcsak egyszerűen szakmailag képzett, hanem politikailag és szak­mailag egyaránt magas színvonalon álló emberek képesek. A példák százai és ezrei bizonyítják, hogy a kima­gasló eredmények, kezdeményezések mint pl- a sztahánovista mozgalom, vagy a mi országunkban a Loy-, Rö­der-, Deák-, stb. mozgalom elindító ß gyapjú beszámítása a beadási kötelezettség teljesítésébe A begyűjtési miniszter elrendelte, bogy a jubtartó termelők az 1951—52. évi beadási kötelezettség állat és zsira- dékcsoportjában, valamint a burgonya csoportjában fennálló olyan hátralékokat (a sertést kivéve), amelyeket önhibáju­kon kívül egyéb terménnyel, termékkel, vagy állattal nem tudnak teljesíteni, gyapjúval teljesíthetik. oka, mozgató rugója döntően az el­méleti képzettség volt- A példák azt is bizonyítják, hogy kiváló szakmunkások, sztahánovisták — azért, mert csak szakmailag voltak képzettek és politikailag már kevésbé — nem tudták megtartani a sztahá­novista címet. Nem tanultak, nem ké­pezték magukat politikailag, emiatt a megnövekeűett feladatokkal nem vol­tak képesek megbirkózni. így történt ez a Diósgyőri Kohászati Üzemek durvahengerdéjében a Grádwohl-bri- gáddal, amely kezdeményezője volt ugyan a Rákosi elvtárs 60- születés­napjára indult felajánlási mozgalom­nak, vállalásán teljesítette Is, de már­cius 9 után az eredményeket már nem tudta megtartani, fokozni jórészt amiatt, mert a brigád — élén a bri­gádvezetővel — nem képezi magát po­litikailag, nem tanul, nem vesz részt a politikai iskolákon. A szovjet emberek hatalmas ered­ményeinek is az elmélet az egyik alapja. Rerijr elvtárs 1951 november 6-i beszédében az elmélet, a nevelés jelentőségéről — a kommunizmus épí­tése közben — a következőket mon­dotta: „Lenin—Sztálin nagy eszmét napról-napra mélyebben hatol­nak be a dolgozók széles töme­geinek tudatába, megsokszoroz­zák erőiket és megvilágítják számukra a harc és a győzel- mek útját. Ez kifejezésre jut a munkához való öntudatos vi­szonyban, a társadalmi, állami kötelesség teljesítésében mutat­kozó kimeríthetetlen kezdemé- nyező erőben. Ez rendszerünk legyőzhetetlenségének, munkánk állandó sikerének forrása.“ A nevelés útján és segítségével kell elérnünk azt az alapvető célkitűzést Is, hogy a munka minden dolgozó szá­mára életszükségletté váljék, a lét­fenntartás eszközéből az emberek éle­tének tartalmává legyen, hogy meg­szűnjenek például a munkafegyelem­mel, az igazolatlan kimaradással, stb. kapcsolatos problémáink. Mindezekből levonhatjuk a követ­keztetést : Az elméletnek, a. nevelésnek egyre fokozódó jelentősége van a. szocializ­mus, a kommunizmus építése közben és a kapitalizmus termelékenységének túlszárnyalását csak akkor lehet ered­ményesen megoldani, ha a fejlett technika szakmailag és politikailag képzett emberekkel párosul. Az elméletnek, a nevelésnek nagy jelentősége van 2. A KULTURFORRADALOM, AZ ALTALANOS MŰVELTSÉG EME­LÉSE szempontjából is. Nem lehet felépíteni a kommuniz­must akkor, ha a dolgozókat nem si­kerül kommunista emberekké nevelni, ha nem sikerül megszabadítani őket az összes kapitalista csökevénytől, mert hiszen c kommunista társadalom olyan fejlett politikai és általános műveltségű embereket követel meg, akik mentesek minden kapitalista csö­kevénytől. Ez megkövetelt, hogy a párt; az ál­Az ország területén 1951-ben 1928 óvodában gondozták az iskoláskoron aluli gyermekeket, 1952-ben számuk a létesülő új óvodákkal együtt 2090-re emelkedik. Hazánkban úgynevezett napköziott­honos óvodákat is létesítettek. 1951- ben már 1511 napköziotthonos óvoda lám egyre nagyobb figyelmet fordít­son a dolgozók szocialista emberekké való átnevelésére. A Szovjetunióban, jelentőségének megfelelően foglalkozik a Bolsevik Párt a dolgozók nevelésé­vel. Amilyen nagy lépésekkel közeled­nek a kommunizmus felé, olyan ha­talmas mértékben fokozzák a nevelő munkát. Nincs egyetlen alkalom sem, amikor a Bolsevik Párt ne húzná alá az elmélet, a nevelés jelentőségét és fontosságát. Sztálin elvtárs beszédei különösen nyomatékosan vetik fel a nevelés kérdését. A szovjet állam töb­bi vezetője is hasonlóan hívja fel a figyelmet, hogy „elérkezett az az idő, araikor a nevelési feladatok, a dolgozók kommunista nevelésével kapcso­latos feladatok kerülnek elő­térbe.“ (Molotov elvtársnak a Bolsevik Párt XVIII. Kongresszusán mon­dott beszédéből) És hogy ez így is történik, hogy mennyire előtérben van a nevelés kér­dése, azt le lehet mérni a tervteljesí­tések számadatain, amelyek mögött minden esetben ott van az elméleti képzettség, a nevelés eredményessége is. Le lehet mérni a szocialista ember­ré fejlődést abban is, mennyire más­képpen viszonyulnak a szovjet embe­rek egymáshe-j a hétköznapi életben, az utcán, a villamoson, stb. Bulganyin elvtárs a Nagy Októbert Szocialista Forradalom 33. évforduló­ján, 1950 november 6-án azt mon­dotta : „A szovjet társadalom fejlődésé­ben egyre nagyobb jelentőséget' nyer kádereink eszmei-elméleti felvértezettsége. A szocializmus- ból a kommunizmusba vezető átmenet feltételei köteleznek bennünket, hogy magasabb szín­vonalra emeljük az egész Ideoló­giai munkát, tovább javítsuk a dolgozók kommunista nevelé­sét.“' Ahogyan a Bolsevik Pártot kötelezi a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet a fokozottabb nevelő munkára, ugyanúgy kötelezi a szocia­lizmus építése is a mi pártunkat, hogy fokozza a dolgozók kommunista nevelését. A ml pártunk ezen az utón halad, ezt bizonyítja a Politikai Bi­zottság 1951 május 17-i és a Titkár­ság december 7-i — oktatási munká­ról szóló — határozata is. E határo­zatok jó végrehajtása érdekében éle­sen vissza kell vernünk minden olyan hangot, amely a tanulás ellen szól, mert az lényegében mind az ellenség hangja. Aa ellenség jól tudja, hogy amilyen képzettséggel ma rendelke­zünk, az már nem lesz elég holnap,, a nagyobb feladatok jó megoldásához. Azért uszít a tanulás ellen demagóg jelszavakkal, mert tudja, hogy az el­méleti képzetlenség gátolhatja a szo­cializmus megfelelő ütemű építését. _ Válaszul az ellenség uszítására fo­koznunk kell az elméleti munkát, a nevelést, a tanulást, hogy ezek segít­ségével maradéktalanul megvalósítsuk pártunk II. Kongresszusa összes cél­kitűzését. PATERA LÁSZLÓ. volt, 1952-ben számuk 205-el emelke­dik. Vidékén a nyári munkák idejére idény-napköziotthonokat létesítettek. 1952-ben 1GG6 idény-napköziotthon kezdi meg működését. Ezenkívül a termelőszövetkezeti csoportok, az ál­lami gazdaságok önállóan tartanak majd fenn rrapköziotthonokat. 1952-ben 2090-re emelkedik az óvodák száma, 1666 idény-napköziotthon kezdi meg működését A termelési szerződésben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésének jelentősége Kétszázezer fémipari dolgozó sztrájkol Észak-Olaszországban A begyűjtési törvényerejű rende­let kimondja, hogy a termelési szer­ződéssel lekötött szántóterületre eső terménybeadási kötelezettséget a ter­melési szerződés teljesítése esetén törölni kell. Kivétel a szerződéssel termelt sörárpa, amely mennyiségi­leg beszámít a beadási kötelezettség teljesítésébe, vagyis a sörárpára szer­ződésben lekötött területre eső kö­telezettséget törölni nem lehet. Az egyéni beadási tervek megtár­gyalása alkalmával tehát a szerző­déses termelők saját érdekükben mutassák be a községi tanács végre­hajtó bizottságánál az 1951—52. gaz­dasági évre aláírt termelési szerző­désüket, hogy a beadás előírásánál a tanács ezt figyelembe vehesse. Ha azonban a termelő a termelési szer­ződés előírásának megfelelően a szerződött termést nem adja át, vagy csak részben adja át a termel­tető vállalatnak, Illetve megbízott­jának, akkor az illetékes községi tanács megszünteti a leszerződött területnek a beadási kötelezettség alól történt mentesítését és az Ilyen terület után újra előírja a termény­beadási kötelezettséget. Ilyenformán minden egyes szerződéses termelő és egész népgazdaságunk érdeke, hogy a szerződéses termelők a le­szerződött területeket a legjobb ta­lajelőkészítés után maradéktalanul bevessék és a szerződésben vállalt kötelezettségüknek pontosan eleget tegyenek. Országos értekezletet tartottak az élenjáró kukoricatermelők A földmívelésügyi minisztériumban szerdán tapasztalatcsere-értekezletre gyűl­tek egybe a kukoricatermelésben élenjá­ró dolgozók és a tudományos kutatók. Hosnyánszky János, a tengelici „Petőfi” tsz Kossuth-díjas elnöke ismertette, ho­gyan értek el a múlt évben harminchat hold középkötött talajú kukoricaföldjü­kön jó terméseredményt. Számos hozzászólás után az értekez­let résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben vállalták, hogy a szovjet ta­pasztalatok felhasználásával, az új agro­technikai módszerek alkalmazásával ez évben holdankint negyvenmázsás átlag­termést érnek el. Csütörtökön öt északolaszországi tar­tomány: Varese, Como, Lecco, Pavia és Manlova kétszázezer fémipari dolgozója két órára beszüntet le a munkát, az álta­lános bérmozgalom keretében. Az általános olasz szakszervezeti szö­Ráma (MTI) Francesco-Saveri0 Nitti szenátor, volt olasz miniszterelnök kezdeményezésére „városi egységlistá” szervezése kezdődött meg Rómában. Az Olasz Kommunista Párt és az olasz szocialista párt római szervezetei bejelen­tették, hogy a községi választásokon nem vétség (CGIL) végrehajtóbizottsága szer­dán összeült, hogy tárgyaljon az általá­nos bérmozgalommal kapcsolatos hely4 zelről. A CGIL arra törekszik, hogy a dolgozók bérmozgalma egyre egységesebb jelleget öltsön. indulnak külön listával, hanem csatla­koznak a Nitli'féle „városi egységlistás noz”. Nápolyban a rámáihoz hasonló egység- lista jött létre, amelyben a kommunisták* a szocialisták és a „Nápoly újjászületé­séért” nevű független mozgalom képvise­lői vesznek részt. Demokratikus egységlistá alakul Rómában a községi választásokra

Next

/
Thumbnails
Contents