Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-13 / 87. szám
VasáSrttajp, 1932 Spirals IS ÉSZAKMA GY ARORSZÁG 3 NEGYVEN ÉVES KIM IR SZÉN ELVTÄRS A KOREAI NÉP VEZÉRE 1 Kim ír Szén 1012 április 15-án az északkoreai Mangendaj faluban született. Apja, Kim Hen Dik szegénypa- rasEt, nehezen tartotta el feleségét, három fiát és legkisebb öccsét, Kim Hen Gut. Kim ír Szén apja Korea japán megszállása után a hős szabadságharcosok sorába lépett és élete vécéig odaadóan harcolt a koreai nép felszabadításáért AZ ÜGYET, amiért harcolt, felesége, öccse és . légióként fia folytatta- Kiin Tr Szén, aki ekkor 14 éves volt, a girinl középiskolában tanult, élére állt a tanulóifjúság forradalmi mozgalmának és azt az illegális kommunista ifjúsági szervezet köré tömörítetté. Szorgalmasan olvasta a marxista irodalmat és köztien agitációs munkát végzett- Rövidesen letartóztatták és börtönbe vetették. A börtön nem törte meg: — forradalmi szelleme még jobban megacélozódott1931-ben lépett a Kommunista leírtba, ugyauabban az évben, amikor a japán imperialisták megszállták Mandzsúriát. Ezek az események óriási változásokat hoztak. Ekkor kezdődött meg Kim ír Szén elvtárs legendáshírű fegyveres harca a japán megszállók ellen. Az imperialista Japán Korea megszállása után tovább folytatta agresz. sziós terjeszkedő politikáját Ázsia szárazföldjén. A japán terror-politikának csak a tömegek fegyveres harca állhatott ellen. Kim ír Szén koreai partizánosztaga, amely 1931-)>en alakult Mandzsúria területén, megvetette a koreai nép japánellenes szervezett fegyveres harcának alapját, új fejezetet nyitott meg a koreai nemzeti felszabadító mozgalom történetében. A passzív ellenállás után elkövetkezett az aktív fegyveres harc időszaka. KIM IR SZÉN elvtárs egyre növekvő partizáhosztaga rövidesen a legerősebb japánellenes partizánegy- ség lett, amelyet a japánok hiába próbáltak büntető expedíciók sorozatával megsemmisíteni. Ez az alakulat kezdettől fogva a kommunisták vezetése aiatt állt és szilárd kapcsolatokat tartott egész sor koreai tömeg- szervezettel. A japánok_ büntetőexpe- dieiói nem tudtak eredményt elérni; mert a lakosság támogatta a partizánokat. Még a japán hivatalos adatok szerint is 1931—36 között 23.928 fegyveres összecsapás zajlott le a Turnan- gan és Amnokan folyók körzetében. 1934-l>en a koreai partizánegységek Mandzsúria mellett már Korea egyes körzeteire Is kiterjesztették hadműveleteiket. 1935-ben Mandzsúriában megalakult az egységes nemzeti front szervezete — a „Koreai Függetlenségi Szövetség"' —, amely tíz pontból álló politikai programjában mind Koreára, mind az ország határain túlra vonatkoztatva meghatározta a koreai nép harci feladatait. Ezzel egyidejűleg megindult az Észak- és Dél-Mandzsu- riában működő partizánalakulatok egyesülésének folyamata, megszületett Korea egységes forradalmi néphadserege, amely Kim ír Szén elvtárssal az élen a szabadságért harcoló koreai nép fő erejévé vált. Ez a hadsereg rettegésben tartotta a japán in- perialistákat és dicső hírnévre tét; szert Mandzsúriában és Koreában egyaránt. 1ÍM1 július ]2-én a hitlerista Németország hátbatámadta a Szovjetuniót. Megkezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. Kim ír Szén elvtárs felhívta a koreai népet, hogy még hősiesebben és erősebben harcoljon a japán megszállók ellen. 1945 május Ö-én Korea népe nagy örömhírre ébredt. A győzelmes Szovjet Hadsereg térdre kényszerítette a hitlerista Németországot- Augusztus 9-én a Szovjetunió — szövetséges! kötelességét teljesítve — megindította a hadműveleteket az imperialista Japán eilen és azt már augusztus 15-én feltétel nélküli fegyverletételre kényszerítette. A koreai nép félszázados japán elnyomás után visszanyerte szabadságát. Kim ír Szén elvtárs a dicsőséges Szovjet Hadsereg gyors előrenyomulása után, 1945 októberében visz- szafért szülőföldjére- A koreai nép leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte bátor és hű fiát, aki 15 éven át dicsőségesen és vitézül helytállt a japán rablók elleni hősies harcban. A FELSZABADULÁS ELSŐ PERCÉTŐL KEZDVE Korea történetében még soha nem látott népi mozgalom indult a demokratikus és független állam megalakítására, azonban már 3945 szeptember 6-án, alig egy hónappal Japán kapitulációja után az ország déli részében partra szálltak az amerikaiak, akik nem mint felszabadítók, hanem mint megszállók érkeztek Dél-Koreába. Azonnal feloszlatták a népi bizottságokat, a demokratikus pártokat és szervezeteket, visszaállították azt a közigazgatási rendszert; amely a japánok alatt is működött és ismét megvalósították a gyarmati uralmat. Az amerikai megszállás Komát két részre osztotta, n 38. szélességi foktól északra, illetve délre elterülő területekre. A Köztársaság északi részén virágzó élet indult 3946 február 8-án megalakult Észak-Korea Ideiglenes Központi Bizottsága, melynek elnöke Kim ír Szén elvtárs lett. Ezzel megkezdődött a döntő átalakulás időszaka, melynek célja az ország következetes demokratizálása volt. 1948 augusztus 25-én az Észak- és Dél-Koreában megtartott általános választások eredményeként kikiáltották a népi demokratikus köztársaságot és megválasztották központi kormányát. Kim ír Szén elvtárs a nép akaratából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke lettÉSZAK-KOREA a Koreai Munkapárt vezetésével, Kim ír Szén elvtárs irányításával és a Szovjetunió segítségével hatalmas eredményeket ért el az ország demokratizálása, újjáépítése és építése terén. Az ipari vállalatokat, bankokat, a postát és a közlekedést eszközöket a nép tulajdonába vették. Egymillió hektárnyi főidet, amely a japán és koreai földesurak birtokában volt, a földnélküli és törpebirtokos parasztoknak juttattak. Kifejlődött a koreai ipar, virágzásnak indult a mezőgazdaság, rohamosan javult a nép jóléte és hatalmas léptekkel fejlődött a kulturális élet. ^Ugyanakkor Dél-Korea továbbra is gyarmat maradt, ahol a nép legjobbjait bebörtönözték, ahol megakadályozták a gazdasági élet fejlődését és elnyomták a nemzeti kultúrát. 1950 június 25-én az amerikaiak gálád módon megtámadták Észak-Ko- reát. A koreai nép Kim ír Szén elviár,s vezetésével rgyemberként kelt fel az agresszorok eilen. A dolgozók százezrei ragadtak fegyvert, hogy — ha kell — életük árán is megvédjék a A Minisztertanács határozata a takarékossági munka továbbfejlesztéséről A Minisztertanács az AEK :e!entése alapján megvizsgálta az 19T0. december Jl-én hozott takarékosságról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtását és határozatot hozott a takarékossági munka továbbfejlesztéséről. A Minisztertanács megállapította, hogy 1951-ben a takarékosság terén jelentős eredmények születtek. Különösen komoly előrehaladás mutatkozott az anyagtaka- rékosságban. A Gazda-mozgalom kibontakozása, a hulladékok egyre fokozódó gyűjtése, a színesfémek helyettesítése, az anyagkihozatal megjavítása nagymértékben hozzájárult a termelési terv teljesítéséhez szükséges nyersanyag biztosít; sá* hoz. A gyáriparban az előiránvzott anyagfelhasználással szemben elért megtakarítás háromszázhetvenmillió forintot tett ki, A Minisztertanács megállapította, hogy a fokozódó takarékosság döntő szerepet látszott abban, hogy az 1951. évi tervet a magyar népgazdaság túlteljesítette. A takarékosság azonban az elmúlt évben még a népgazdaság több ágában, számos üzemben nem volt kielégítő. A béralapok túllépése felemésztette az anyagtakarékossággal elért eredmények egy részét. Igen kevés figyelmet fordítottak 1951-ben a beruházási kiadások megtakarítására és nem mutatkozott élőié haladás az építőipari költségek csökkentésében sem. Az üzemek többségében a gépek kihasználása nem volt megfelelő. Nem sikerült az elmúlt év során teljesen felszámolni a takarékossági munka kam- pányszerüségét, a takarékosság nem vált a munka állandó módszerévé. A Minisztertanács megállapította, bogy a takarékosság népgazdaságunk fejlődésének továbbra is egyik legfontosabb tartaléka és kitűzte a takarékosság továbbfejlesztésének főbb feladatait. Az 1952. évben —• amikor a termelés kibővítését szolgáló nagy létesítményekbe a legnagyobb összegeket fektetjük be anélkül, hogy ezek a nagy üzemek ebben az évben már számottevően termelnének — különösen nagy súlyt kell helyezni a beruházások terén elérendő megtakarításokra. A megtakarított anyagot, gépet, munkaerőt legnagyobb beruházásaink, mindenekelőtt a Sztálin vasmű, a földalatti vasút, az új gépipari, alumíniumipari, vegyészeti üzemek építésének meggyorsítására kell fordítani. A beruházások megtakarítása érdekében lényeges javulást kell elérni a gépek kihasználása terén. A meglévő gyárépületek területének jobb kihasználásával kell a termelés növeléséhez szükséges új gépek egy részét elhelyezni, hogy ezáltal az -pítke- zések egy részét megtakaríthassuk. Az eddiginél jóval nagyobb gen 1 >t keli fordítani a gazdaságos tervezésre, az épületek túlzott méretezésének kiküszöbölésére: 1952-ben fordulatot kell elérni az építési költségek tekintetében, az építkezési költségeket 1952. folyamán bárom százalékkal kell csökkenteni. Ebben az évben még több színesfémet, rezet, acélt, vasat, szenet, fát, bőrt és más fontos alap- és importált anyagot kell megtakarítani, mint 1951-ben. 1951- bez képest átlagosan két százalékkal kell csökkenteni a hengerelt acél fajlagos felhasználását. A gyáriparban kétszázhar- mincezer tonna, a villamoserőműveknél százhatvanezer tonna, a vasútnál húszon- nyoicezer tonna szenet kell megtakarítani. Növelni kell a hulladékok begyűjtését. Meg kell javítani az anyagok raktározását, kezelését és nyilvántartását, különösen az építőiparban, de egyebütt is és nem utolsó sorban az élelmiszeriparban. A széntakarékosság érdekében meg ke3 javítani a szén minőségét. A gyárakban nagy mennyiségben elfekvő készleteket, elsősorban a: elfekvő hengerelt acélt, fel kell használni a termelésben. A Minisztertanács határozata kiemelte, hogy az anyagtakarékosság nem járhat a minőség rontásával, mert a rossz minőségű áru hamarább megy tönkre, gyorsabban romlik és így végső fokon nem takarékosságra, hanem az értékes nyersanyagok pazarlására vezet. A Minisztertanács határozata értelmében a takarékossági feladatok a terv, elsősorban az önköltségcsökkentési terv szerves részét képezik. A megtakarításokat tehát azon kell mérni, hogy egy üzem teljesíti-e, illetve túltcljesíti-e tér* melési és önköltségcsökkentési tervét. 1 A Minisztertanács határozata alapján meg kell szüntetni a különféle takarékos- sági felelősi és más hasonló funkciókat, mivel a takarékosságért az üzem, műhely, intézmény vezetője felelős. A Mi* nisztertanács által egy évvel ezelőtt megbízott takarékossági bizottság megszűnik és a takarékosság fokozására irányuló munka irányítását a Minisztertanács a Népgazdasági Tanácsra, a Tervhivatalra és az egyes szakminisztériumokra bízta, A Minisztertanács határozata végül megállapította, hogy az 1952. évi terv minden téren, így a takarékosság terén is, az elmúlt évinél nagyobb feladatok elé állítja a dolgozókat, mérnököket, technikusokat, igazgatókat, gazdasági vezetőket. Az 1952-es terv teliesítése nemcsak fokozott takarékosságot követel meg minden téren, hanem azt is megköveteli. hogy a takarékosság a mindennapi munka állandó módszerévé váljék. Elkészült az első magyar gyártmányú répaszeüő kombájn Elkészült az EMAG-ban az első magyar cukorrépaszedő kombájn mintapéldánya, melyet pénteken már cl Is szállítottak a herceghalmi állami gazdaságba. Az EMAG dolgozói szovjet tapasztalatok felhasználásával készítették el az Aj gépet. Csak tehervonati mozdonyok vehetnek részt az 500 kilométeres mozgalomban Az 500 kilométeres mozgalomban eddig a gyors-, szérűéig- és tehervonatiakat továbbító mozdonyok együttesen szerepeltek. A Szovjetunió tapasztalata nyomán most átszervezték a mozgalmat: a jövőben csak a te- hervonatokat továbbító mozdonyok vehetnek részt a mozgalomban. Levelezőink a Uszakarád dolgozó parasztjai lelkesen folytatják begyűjtési ver. senyüket. A község dolgoraői első negyedévi tervüket baromfiból 129. tojásból 101, sertésből 105. vágómarhából 169 százalékra teljesítették. Tejbeadási kötelezettségüknek 114 százalékban tettek eleget. Megfogadták, hogy május 1. méltó megünneplésére begyűjtési eredményeiket tovább emelik, hogy határidő előtt eleget tegyenek második negyedévi beadási előírásaik, nak. BAKTAI ISTVÁN Uszakarád • Mpzőcsát dolgozó parasztja) becsülettel teljesítették első negyedévi beadási kötelezettségüket, sőt a tojás-, baromfi., hizottsertés és marhabeadásban túl is teljesítették, Személyes példamutatással begyűjtésről járt, az élen, jó felvilágosító niuu- káit végzett több tanácstag. Vígb György VB. tag, a „Petőfi“ tszcs elnöke tejből 110, tojásból 180, ba. romfiból 150 százalékban tett eleget előírásának. Jelentős mértékben túlteljesítették beadási kötelezettségüket Csele Gyula, B. Szabó Mihály, Vad Mihály, Gombos Károly, Berták János, B. Szabó István, Varga Lajos tanácstagok. A „Petőfi“ I. típusú tszcs tagjai idejében elvégezték a vetési munkálatokat, a in. típusú „Szabadság“ tsz tagjai azonban nagyon lemaradtak. A megyei tanács határozata alapján arra kell törekedniük dolgozó parasztjainknak, hogy minél előbb behozzák lemaradásukat és a végrehajtőbizottság határozatában előírt időre befejezzék a vetési munkálatokat. GULYÁS BÉLA Országos állattenyésztési kiállítás nyílik meg áprilisban Budapesten A földművelésüffi/i minisztérium és az állami mező és erdőgazdaságok minisztériuma április 26-tól május 4-ig országos állattenyésztési kiállítást rendez Budapesten a tenyCszállatvá- sártelepenA kiállítással egyidőben tartják meg Budapesten az országos állattenyésztési kongresszust, amelyen állattenyésztésünk fejlesztésének legfontosabb kérdéseit vitatják megA kiállításra vidékről felutazók részére a MÁV 50 százalékos menetdij- kedvezményt biztosítVirágos Moszkva A szovjet főváros sétányain, parkjaiban és kőrútjain megkezdődtek a tavaszi kertészeti munkák- Az idén mintegy kilenomil- lió virágot ültetnek elA begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A tanácsokat a félévi beadásra tett fogadalmuk, májusi felajánlásuk arra kötelezi, hogy már most mozgósítsanak a hízottsertés begyűjtésére. Egyre szélesebben bontakozik ki a dolgozó parasztok párosverseny-moz- galmn és mindinkább megvalósul a jelszó: „Teljesítsük június 15-re az első félévi tervet“. Sokfelé tapasztalható, hogy a tanácsok elmeriiluek a tervfelbontás munkájában és emiatt elhanyagolják a begyűjtést. Ezt a legsürgősebben fel kell számolni. A begyűjtési versenyben a hízott- sertés beadásban Borsod a tizenötödik. A tojásbeg.viijtésben 16. megyénk. A bnromfihendáshnn lfl. helyen állunk. A földművelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszi vetések állásáról A vetési tervek végrehajtásában az április 10-i értékelés szerint az élenjáró megyék mögött a tavaszi búza, tavaszi árpa és zab vetésében, valamint a cukorrépa, burgonya és napraforgó ültetésében a többi között lemaradt Borsod megye is. A tavaszi búza vetésének ideje lejárt, a vetést tehát — ahol még nem végezték el — az egész ország területén sürgősen be kell fejezni. A következő szakasz legfontosabb feladata, hogy elsősorban az évelő szálastakarmányok (lucerna, vöröshere, baltacím) vetésének ütemét fokozzuk. Tavaszi árpából, zabból, cukorrépából és napraforgóból a megyék vetési tervfeladatát rövid időn belül végre kell hajtani. Igv biztosítható, hogy teljes erővel megindulhasson most már a burgonya, kukorica és egyéb késői vetésű növények elvetése és a gyapot vetésére is jól fel tudjunk készülni, hogy a megadott időpontban, az egész ország területén, befejezzük a vetést a legrövidebb idő — néhány nap alatt. A termelőszövetkezetek továbbra is élenjárnak a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában. Vízi-jártassági vizsgát kell tenniük a kis hajók A belügyminiszter 15.800/1951.. B. M. számú rendelet értelmében 1952. évi május hó 15. napjától csak abban az esetben lehet csónakkal, kajakkal, vitorlással közlekedni, ha az igenybevenni szándékozók közül legalább egy személy a vízi jártassági vizsgát letette. A vizsgáztatások május első hetében kezdődnek. Pontos idejüket és helyüket a sportújságban, a napilapokban és a rádió vezetőinek útján közlik. Jelentkezni a helyszínen lehet, a vizsga díjtalan. ’ Megjelent a Parlépités áprilisi száma A „Part építés“ legújabb Bzáménak főbb cikkei: A kádermunka decentralizálásáról. A pártésoportok és pártbizalmiak fejadatai A gazdasági munka pártellenőrzése, A békemozgalom további erősítéséért. A gépállomások pártszervezeteinek feladatai a tavaszi munkák idején, A derecskéi járási pártbizottság munkája a pártoktaíá* színvonalának emeléséért. szabadságot, amelyet a Szovjetuniótól kaptak. A koreai nép idestova két éve folytatja hősies harcát az agresz- szorokkalEZ A KÉT ÉV Korea történelmének legvéresebb, de legdicsőségesetrb fejezete. E hősi harcokkal a koreai dolgozók megmutatták, hogy milyen hősiességre feéjies az a nép, amely szabadságát és függőt fenségét védi és amelyet olyan férfi vezet, mint KinJ ír Szén elvtárs.
