Észak-Magyarország, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

Szombat, 1952 iprffla 12 ÉSZAIÍMAGYARORSZÁG 3 A Szovjetunió kormányának válaszjegyzéke a három nyugati hatalom kormányának március 25-i jegyzékére Moszkva. (TASZSZ) Ez év március 25-én Cummins, az Amerikai Egyesült Államok ideig­lenes ügyvivője, Gray, Nagy-Brltannia ideiglenes ügyvivője és Brionval, Franciaország ideiglenes ügyvivője átnyújtotta A. ,T. Visinszkij elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának azonos szövegű jegyzékét, válaszul a szovjet kormánynak a német békeszerződéssel foglalkozó ez év március 10-1 jegy­zékére. Ez év április 9-én Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Chataigneaut, Franciaország nagykövetét, Cummingot, az Egyesült Államok Ideiglenes ügyvivőjét és Grayt, Nagy-Britannia ideiglenes ügyvivő­jét és átadta nekik a szovjet kormány válaszjegyzékét. Az Egyesült Államok kormányának 1952 március 25-1 jegyzéke és a szovjet kormány 1952 április 9-i válaszjegyzéke a következőképen hangzik; Az Egyesült Államok kormányának 1952 március 25-i jegyzéke-,,A* Amerikai Egyesült Államok Ideiglenes ügyvivője tiszteletét fejezi ki a Szovjet Szocialista Köztársnsa gok Szövetsége külügyminiszterének és kormánya megbízásából a követ­kezőket közli: Az Egyesült Államok kormánya, Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányával együtt a leggondosabban ta­nulmányozta a szovjet kormány 1052 március 10-1 jegyzékét, amely azt ja­vasolja, hogy kössenek békeszerződést Németországgal Az Egyesült Államok kormánya tanácskozott a Német Szil rétsági Köztársaság kormányával és Berlin képviselőivel is. Az Egyesült Államok kormányának mindig fontos célja volt és marad olyan igazságos és tartós békeszerző­dés megkötése, amely végetvetne Né­metország kettészakítottságának. — Ilyen békeszerződés megkötéséhez ■— mint azt a szovjet kormány Is elis­meri — a német nép nknratát kife­jező össznémet kormány megteremté­sére van szükség. Ilyen kormányt csak a Szövetségi Köztársaságban, a szovjet megszállási övezetben és Berlinben megtartandó szabad választások üt,ián lehet létre­hozni. Ezeket a választásokat csak olyan feltételek mellett lehet megtar­tani, amelyek biztosítjuk a német nép­nek a nemzeti szabadságot és a sze­mélyi szabadságot. Hogy megállapít­hassuk, fennáll-e. ez az első lényeges feltétel, az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése bizottságot rendelt ki egyidejű vizsgálat lefolytatására a Szövetségi Köztársaságban, a szovjet övezetben és Berlinben. A vizsgálóbizottságot biztosították arról, hogy megteremtik számára a szükséges lehetőségeket a Szövetségi Köztársaságban és Nyugnt- Berlinben. Az Egyesült Államok kor­mánya örömmel vette volna tudomá­sul, ha ezeket a lehetőségeket n szov­jet övezetben és Kelet-Berlinben is megadják, hogy ezzel lehetővé tegyék a bizottságnak feladata teljesítését. A szovjet kormány javaslatai nem tartalmaznak semmiféle utalást arra, hogy milyen helyzetet foglalna el az össznémet kormány nemzetközi vonat­kozásban a békeszerződés megköté­séig. Az Egyesült Államok kormányának véleménye szerint az össznémet kor­mánynak meg kell adni a lehetőséget, hogy n békeszerződés aláírása előtt is és után egyaránt szabadon léphessen be az Egyesült Nemzetek elveivel és céljaival összhangban álló szövetsé­gekbe­A szovjet kormány, amikor megtet­te javaslatait a német békeszerződésre vonatkozólag, kijelentette, hogy kész megvizsgálni más javaslatokat is. Az Egyesült Államok kormánya tudomá­sul veszi ezt a nyilatkozatot. Véle­ménye szerint lehetetlen a békeszerző­dés beható megtárgyalása, amíg meg nem teremtik a szabad választások megtartását biztosító fettételeket és amíg nem alakítanak olyan szabad össznémet kormányt, amely alkalmas arra, hogy részt vegyen a tárgyalá­son Egész sor fontos kérdés van még, amelyeket meg kell oldani. így például: Az Egyesült Államok megállapítja, hogy Németország terü­letét n szovjet kormány nyilatkozatai szerint a potsdami értekezlet rench'l- kezésellten meghatározót t határok övezik Az Egyesült Államok kormá­nya emlékeztetni kíván arra, bogy a valóságban Németország végleges ha­tárait nem határozták meg a potsda­mi rendelkezések, mert azok világo­san előírják, hogy a területi kérdések végleges eldöntését el kell halasztani a békés rendezésig. Az Egyesült Államok kormánya meg­állapítja azt is, hogy a szovjet kor­mány ma azon a véleményen vau, hogy a békeszerződésnek elő kel] írnia német nemzeti fegyveres erők — szá­razföldi, haditengerészeti és légierők megteremtését, egyben .azonban korlátoznia kell Németországnak azt a jogát, hogy szövetségbe léphessen más országokkal. Az Egyesült Államok kormányának véleménye szerint az ilyen feltételek visszafelé haladást jelentenének és megakadályozhatják olyan korszak beköszöntését Európában, amelyben a nemzetközi kapcsolatok az együttmű­ködésen, nem pedig a versengésen és bizalmatlanságon alapulnak. Az Egyesült Államok kormánya ab­ban a meggyőződésben, hogy szükség van az európai egység politikájára, teljes mértékben támogatja azokat a terveket, amelyek előírják Németor­szág részvételét tisztán védelmi jelle­gű európai közösségben, melynek cél­ja a szabadság megőrzése, az agresz- sziónnk és a militarizmus újjáéledésé nek elhárítása. Az Egyesült Államok kormányának az a véleménye, bogy a szovjet kor­mánynak a német nemzeti fegyveres erők megteremtéséről szóló javaslnta nem egyeztethető össze ennek a célki tűzésnek mogvnlósításávnl. Az Egye­sült Államok kormányának, úgy, mint eddig Is, meggyőződése, hogy az euró­pai egység politikája nem veszélyez­tetheti egyetlen ország érdekeit sem és hegy ez az igazi üt a béke felé." az ENSZ alapokmányának 107. cik­kelye kizárja az Egyesült Nemzetek Szervezetének beavatkozását a né­met ügyekbe. Ilyen vizsgálatot a Né­metországban megszállási feladato­kat teljesítő négy hatalom által alakított bizottság folytathat. Az USA kormányának alkalma volt tanulmányozni a Németország­gal kötendő békeszerződésnek a szovjet kormány által javasolt ter­vezetét. Az USÁ kormánya nem kö­zölte, hogy hajlandó-e megkezdeni e tervezet megtárgyalását és nem ter­jesztette elő saját békeszerződés- tervezetét sem. Az USA kormánya egyúttal több kifogást emelt a Németországgal kötendő békeszerződés alapjai szov­jet tervezetének egyes pontjaival szemben. Ez további jegyzékváJtást eredményez a kormányok között és akadályozza a vitás kérdések megol­dását. Mindez elkerülhető volna, ha a hatalmak közvetlenül tárgyalná­nak. Minthogy azonban az USA március 25-i jegyzéke felvet ilyen kérdéseket, a szovjet kormány szük­ségesnek tartja, hogy e kérdések­kel foglalkozzék: A szovjet kormány német béke­szerződés-tervezete kimondja: „Né­metország kötelezettséget vállal, hogy nem csatlakozik egyetlen olyan koa­lícióhoz, vagy katonai szövetséghez sem, amely a Németország ellen ví­vott háborúban fegyveres erejével résztvett bármely állam eüen irá­nyul.“ A szovjet kormány véleménye sze­rint ez a javaslat megfelel a Né­metországban megszállási feladato­kat teljesítő hatalmak, valamint a Németországgal szomszédos álla­mok, de ugyanúgy maga Németor­szág — mint békeszerető és demo­kratikus állam — érdekeinek is. Ez a javaslat nem tartalmazza a né­met állam szuverén jogainak meg­engedhetetlen korlátozását, azonban kizárja, hogy Németországot vala­mely békeszerető állam elleni hatal­mi csoportosulásba bekapcsolják. A szovjet kormány német béke­szerződés-tervezete kimondja:“ „Né­metországnak megengedik, hogy az ország védelméhez szükséges nem­zeti fegyveres szárazföldi, légi és haditengerészeti ereje legyen-“ Mint ismeretes, a szovjet kor­mány ugyanilyen javaslatot terjesz­tett elő a Japánnal kötendő béke­szerződés tervezete tárgyában is. Az Ilyen javaslat megfelel a nemzeti s/uverénitás és az államok közti egyenjogúság elvének. Elképzelhe­tetlen az a helyzet, hogy Japánnak joga legyen az ország védelmét szol­gáló nemzeti fegyveres erőket tar­tani, Németországot pedig megfosz- szák e jogától és rosszabb helyzetbe juttassák. Kétségtelen, hogy a béke ügye, valamint a német nemzet szempontjából sokkal jobb, ha ilyen fegyveres erőket létesítenek, mintha Nyugat-Németországba0 a revans­vágyók zsokloscsapatai/t alakítják meg, élükön fasiszta, hitlerista tá­bornokokkal, akik készek Európát harmadik világháború örvényébe ta­szítani. Ami Németország határait illeti, a szovjet kormány teljesen elegendő­nek és véglegesnek tekinti e kérdés­ben a potsdami értekezlet határoza­tait, amelyeket az USA kormánya épügy, mint a Szovjetunió és Nagy- britannia kormánya elfogadott. E határozatokhoz Franciaország is csatlakozott. A szovjet kormány ismét javasolta az USA kormányának, kezdjenek hozzá Anglia és Franciaország kor­mányával együtt a Németországgal kötendő békeszerződés, valamint Né. metország egyesítése és az összné­met kormány megteremtése kérdésé­nek megtárgyalásához. A szovjet kormány nem lát okot e kérdések megoldásának halogatására. Most dől el az a kérdés, vájjon Németország Ismét egységes, függet­len békeszerető állam lesz-e, amely beletartozik Európa békeszeretö népeinek családjába, avagy’ tovább­ra Is fennmarad Németország szét. szakitottsága és az ezzel kapcsola­tos európai háborús veszély. A szovjet kormány egyidejűleg azonos tartalmú jegyzéket juttat el Anglia és Franciaország kormányá­hoz.“ Chataigneau, Gumming és Gray’ urak közölték, hogy a Szovjetunió jegyzékét átadják kormányuknak. A Diósgyőri Papírgyárban is meg ran a lehetőség a Lay-mosgalom elterjesztésére! A szovjet kormány 1952 április 9-i jegyzéke „Az Egyesült Államok ez év már­cius 25-1 jegyzékével kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: A szovjet kormány március 10-i jegyzékében javasolta az USA kor­mányának, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy haladéktalanul tárgyalják meg a Németországgal kötendő béke- szerződés kérdését, avégett, hogy a közeljövőben elkészítsék a békeszer­ződés egyezményes tervezetét. A szovjet kormány a békeszerződés előkészítése megkönnyítésének érde­kében előterjesztette a Németország­gá) kötendő békeszerződés alnpjal- nak tervezetét, egyben közölte, hogy hajlandó bármely más javaslatot is megvitatni. A szovjet kormány ezzel kapcso­latban indítványozta, hogy a béke- szerződést az összr'••'"t kormány személyében Némc^ g közvetlen részvételével dolgoz ik ki. A már­cius 10-1 jegyzék rámutatott még, hogy a Szovjetuniónak, az USA-nak, Angliának és Franciaországnak —, amely államok Németországban megszállási feladatokat teljesítenek —, meg kell vizsgálnlok azokat a fel­tételeket, amelyek elősegítik a né­met nép akaratát kifejező összné­met kormány mielőbbi megalakulá­sát. A szovjet ke Hiány, a Németor­szággal kötendő békeszerződés és az össznémet kormány megalakítása kérdésére vonatkozó javaslatainak előterjesztésekor abból Indult ki, hogy e fő kérdések megoldása nagy­jelentőségű az európai béke ntegszi lárdítása szempontjából és megfelel a német nép jogos nemzeti érdekei igazságos követelményeinek. A né met békeszerződés megkötésének halaszthatatlan volta szükségessé teszi, hogy a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország kormánya megtegye a legsürgősebb intézkedé­seket Németország egyesítésére és az össznémet kormány megalakítá­sára. A szovjet kormány ennek megfe­lelően szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió, az USA, AngU^ és Franciaország kormánya haladékta­lanul megtárgyalja a szabad össz­német választások megtartásának kérdését, amint ezt a szovjet kor­mány már korábban Is javasolta. Az a tény hogy a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország kor­mánya elismeri a szabad össznémet választások megtartásának szüksé­gességét, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy az ilven választásokra a legközelebbi jövőben sor kerüljön. Ami azt a javaslatot Illeti, hogy a megtartandó szabad össznémet választásokkal kapcsolatban egy ENSZ-bizottság vizsgálja meg, váj­jon megvannak-e az ilyen választá­sok feltételei, e javaslat ellentétben áH az ENSZ alapokmányával, mert Néhány héttel ezelőtt p. Megyei Pártbizottság unkétot rendezett Mis­kolcon a Páftoktatás Házában. Az an­két résztvevői megtárgyalták a Loy- mo7galom elvi és gyakorlati problé­máik Eésztvett a tanácskozáson a Diósgyőri Papírgyár dolgozóinak kép­viseletében és a vitában is felszólalt Horváth János elvtárs. Ezeket mon­dotta: „Véleményem szerint nálunk, a papírgyárban, a Loy-mozgnlmat csak olyan formában tudjuk bevezet­ni, hogy javítjuk a papír minőségét. A gépek nálunk az egész műszakidő alatt dolgoznak, csak „Termelj ma jobbat, mint tegnap!“ formában való­sítjuk meg a Doy-mozgalmnt.“ Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. titkára azon­nal válaszolt erre a helytelen nézetre és hangsúlyozta, hogy a Boy-mozga­lom bevezetésére igen sok lehetőség van a papírgyárban Is. Az anyag szállításánál, raktározásánál, váloga­tásánál bevezethető észszerűsítésekkel, a gépkiesési időnek a minimumra való csökkentésével állandóan növel­hetik munkájuk termelékenységét. Igen nagy hiba, hogy a Diósgyőri Papírgyárban mind­ezek ellenére még ma is ugyanaz a nézet uralkodik, amit Horváth elv­társ a Pártoktatás Házában rende­zett nnkéton kifejtett- Sem a vállalat­vezetés, sem a gyár dolgozói nem próbálkoznak azzal, hogy elterjesszél;, kifejlesszék a „Termelj ma többet, mint tegnap 1“-mozgalmat. Ennek oka, bogy a mozgalom kifejlesztése érdekében nem is folyik felvilágosító, szervező munka, nem szívlelik meg a kapott útmutatásokat, hogy észszerű- sítések, újítások, még jobban szerve­zett munka eredményeként fokozzák a termelést. A gyár kimutatásai arról tanúskod­nak, hogy az első negyedévben össze­sen 224-75 óra esett ki a termelés­ből, ebből 63.25 órát kitevő kiesés kü­lönböző üzemi zavarokból adódott. — Egyszerű számítás megadja az ered­ményt, hogy ha csak 50 százalékkal csökkentették volna a termelésből ki­esett időt, 30 tonnával több papírt tudtak volna gyártani, ennek pénzértéke 227 ezer forint. Általános panasz a gyárban, hogy „nincs elegendő hely a raktárban a cellulózé és egyéb anyag elhelyezé­sére“. Ml látunk a raktárban? Vájjon he­lyesen használják-e ki a rakterüle- tet? A raktárban mindössze 4—5 bálát raknak egymás tetejébe, holott a raktár elég magas ahhoz, hogy 8-—40 bálát is egymás fölé helyezhetnének. Kétségtelen, hogy egy-egy 200 kg sú­lyú bála nagy magasságba történő emelése kézierővel megoldhatatlan fel­adat volna, teljesen helytelen az Is, hogy a 4—5 bálát bézlerővel helyezik egymásra- A gyár vezetői kijelentet­ték: emelődarut kellene beállítani, ehhez azonban megfelelő beruházási keretre van szükség. A gyár vezetői belenyugosznak a helyzetbe, ennél a megállapításnál nem is akarnak to­vább jutni. Pedig a daru beállításáig is talál­hatnának átmeneti é • jónak Ígérkező megoldást. A raktárban két oldalt áll­nak a bálák, a két sor között másfél­két méter széles folyosószerű hely van. A raktárnak nincs mennyezete, padlása, — egymástól megfelelő tá­volságban tehát a gerendákra csigóka» szerelhetnének, mégpedig olynn csigarendszert, amely­nek segítségével egy dolgozó is köny- nyűszerrel magasba emelheti a súlyos terhet. A probléma úgyis csal; a bála felemelése körül van, mert — mint maguk is mondják — a magasba emelt bála elhelyezése már könnyen megy. Ilyenformán a teljes rakteriile- tet hasznosíthatnák, megkímélnék a dolgozókat a jelenlegi még kézierővel végzett munkától, mindezek mellett több — jelenleg — raktári dolgozó más területen végezhetne munkát, olyan helyeken, ahol most a feladato­kat csak túlórában tudják megoldani. A Diósgyőri Papírgyár dolgozói az első negyedévben Igen szép eredmé­nyeket értek el- Első negyedévi tervü­ket 103 százalékban teljesítették, je­lentős a megtakarítások összege Is. A hibás papírokat is felhasználják oly­módon, hogy a kifogástalan minőségű részeket megfelelő alakban kivágják- Az első negyedévben 40 ezer forint megtakarítást értek el a cellulózé fel- használásában. Ezek az • eredmények dicséretesek^ de a gyár dolgozóinak és vezetőinek tud­ni ok kell, hogy ezek egyben kötelesnek is. Arra köteleznek, hogy igen alapo­san és részletesen megvizsgálják min­den egyes munkaterületen a lehető­ségeket és ezek alapján még nagyobb eredményekre serkentő mozgalom in­duljon a gyárban, — a Doy-mozgaloro keretében a minőség állandó javításai mellett termelésüket még tovább fo­kozzák. Hogyan alkalmazzák a szovjet tudomány tapasztalatait a putnoki állattenyésztési technikumban A putnoki állattenyésztési techni­kum mind szervezetében, mind ta­nító, nevelő munkájában a szovjet technikumok útmutatását Igyekszik követni. A szovjet technikumok leg­főbb erőssége, hogy mind a nevelők, mind a tanulók szoros kapcsolatot tartanak a gyakorlati élettel, a szov- hozok, a kolhozok, a gépállomások dolgozóival. Mi is ezen az úton haladunk, Is­kolánk tangazdasága jó kapcsolatot épített ki a gépállomással és a ter- melöcsoporttal. Igen szép eredményeket értünk el a szovjet agro. és zootechnlka mód­szereinek alkalmazásával. Műit év­ben a kukorica négyzetes vetése és pőtbeporzása eredményeként 45 mé­termázsás holdankinti termést taka­rítottunk be. A búza többszöri mű­trágyázással 25 százalékkal adott többet mint az, amelyet egyszer mütrágyáztunk. Tehenészetünkben bevezettük a napi háromszori fejést és alkalmaz­zuk a Stejman szovjet zootechnikus által kidoigozott pontos munkaidő­beosztást, amelynek eredményeként a tejhozam 8 százalékkal emelke­dett. Ez a módszer — mint kiderült —i nemcsak a tejhozamot emeli, ha-* nem javítja az állatállomány egész­ségi állapotát, növeli a termelékeny­séget s így lehetővé teszi, hogy több és szebb borját kapjunk. Bevezetjük a borjak hidegnevelését és mester­séges táplálását is, mert Így életerö- sebb, edzettebb állatokat nyerünk, amellett csökkentjük az önköltséget. A szovjet példa nyomán „vitamin- szénát” készítettünk a növendék­állatok részére. Sertéstenyésztésünk­ben Is nagy hasznát vesszük a szov­jet tudomány útmutatásának (gyors- hizlalás, kétszeri bugatás stb.). Mi­helyt a gazdaság adottságai lehetővé teszik, bevezetjük a Szovjetunió tulai területén lévő „Lenin” szovhoz által alkalmazott élesztősítési és malátá- sítási eljárású sertéstakarmányo­zást. Micsurin, Liszenkő és a többi szovjet tudós módszereit részletesen tanítjuk, alkalmazzuk az állat- tenyésztésre is, A nevelők felhasz­nálják Goncsarov, Kairov és Iváno- vics pedagógiai müveit, ezek alap­ján biztosítják a tanulmányi fegye­lem állandó fejlődését, KARADI GYULA Vidéken április 16-tól lehet a tanácsoknál munkakönyvét igényelni \ minisztertanács április 8-án megrje­lent rendt lete értelmében 1952 május j-tőj munkáltató csak a/i n dolgozót alkal­mazhatja, aki munkábalénésekor átadja munkakönyvét. A munkakönyvigrénylés és kiadás közöt« 15 nap telik el. Tehát, aki május 1-én munkába akar állanl. már a jövő' hét elején nyújtsa be igénylését a tanácsnál. Vidéken április 16-tól kezdve lehet munkakönyvét igényelni. Munkakönyvét csak okmányok alapján állítanak ki a munkakönyvkiállító hatór Ságnál, vagyis a lakóhely szerint illeté­kes járás! városi, illetve kerületi tanács munkakönyvkiállító megbízottjánál. A szükséges okmányok: férfiaknál születési bizonyítvány, házassági le­vél. katonakönvv. Nőknél születési bizonyítvány. férjes asszonyodnál há­zasságlevél is szükséges. firvé-nyes bejelentőlapját mindenki vigye magával. Okmányok nélkül munkakönyvét senki sem kaphat. Munkakönyvét csak az igé­nyelhet. akinek munkakönyvét még nem állítottak ki. Minden dolgozó köteles munkábalépése- kor munkakönyvét a munkáltatónál lead­ni, a vállalatnak viszont a munkaviszony megszűnése napján a munkakönyvét ki kell adni a dolgozónak tekintet nélkül a munkaviszony megszűnésének körű me­nyeire, tehát önkéntes távozás, vagy fe­gyelmi elbocsátás esetén is. A munka­könyv kiállítása díjtalan, ha azonban a. munka vállaló elvesztette, munkakönyvé?, n. tanácstól huszonöt forintos díj ellené­ben kérheti a másodat kiállítását — AZ VZEM1 BS FALUSI kultúr, csoportok munkájának segítésére eb­ben a hónapban kiadják a színjátszó könyvtárak újabb füzeteit Földes Mi­hály, Gyárfás Miklós és Hunyadi/ Jó­zsef egyfelvondsosaival. Ezenkívül a kórustannal és kórusvczetéssel, a nép­viseletek gyűjtésével, a rendezői mun­kával és a bábjátékkal foglalkozó szakirodalmi füzetek is jelennek meg. A kultúrotthonok és kultúrcsoportok mindezekre a G0 530. számú „műsor- anya gelő fizetés“ számlán fizethetnek elő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents