Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-09 / 58. szám

ÉSZAKMAGYAROftSZÁG Vasárnap, 1952. márclns 9. R á\osi elvtárs hatvan éves — Nem k_ell keresnem szavadat. Ha így, egyszerűen leírom, tudod már, mit jelent e nap Rákosi elvtárs hatvan éves, így szól a hír. S a felelet: kilép medréből: a szívekből, árad feléje a szívedből, árad a tenger szeretet! A szeretet. Ha Róla szólnak, ahogy kimondják a nevét, szinültig telik szeretettel, fénylő mosollyal, a beszéd. Róla szól a munkás a gyárban és este, otthon, a család, elmúlt napot, jövőnket mérni, előveszik egy egy szavát. Falvak mélyén, kemencefénynél, ha ül a szomszéd s szóba kezd: „Rákosi elvtárs megígérte . . „Rákosi elvtárs mondta ezt...” — Neve a bizonyság pecsétje megfontolt, okos szavakon: fölépült már, fölépült várad, falai ronthatatlan állnak szívünkben, bizalom! (Zelk Zoltán: „A nép szívében' C. verséből.) Ianuuunk hősi Életéből...! R' tákott* \tátyn» 1892 március 9-én született a bácsmegyei Ada községben, ahol annak idején nagyapja, a falusi kovács is résztvctt az 1848—49. es szabadságharcban. Apja Kossuth-párti volt, üldözték a csendőrök. Rákosi Má. tyás Adán megismerte a szegényparasz. tok életét, később Sopronban a munká­sok életét s tüntetéseit. Egy lelkes, ifjú szocialista nyomdász rokonuk útján megismerkedett a dolgozók harcával. Későhb, mint szegedi diák maga is részt- vett már a tüntetésekben. Ezidőben ol. vasta először a Kommunista Kiáltványt s belépett a szociáldemokrata pártba. Tizenkilencévcs korában a baladó diákok Galilei-körének titkárává választották. Külföldön megismerkedett a nemzet­közi munkásmozgalom tapasztalataival és tagja lett a nemzetközi munkások klub­jának. A háború kitörésekor behívták katonának. 1915 áprilisában hadifogság, ba esett. Ezt az időt is tanulásra hasz­nálta fel. Érintkezésbe lépett a száműzött orosz szociáldemokratákkal. Fogolytársai közt állandó szocialista felvilágositó munkát végzett. Mindig kitűnően is­merte a politikai helyzetet. A Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom győzelmé­nek napjairól később így emlékezett meg: „Az Októberi Nagy Forradalom a l(í nai határon lévő Dauria hadifogolyra, borban ért. Mindenben helyeseltem a bolsevikok politikáját és ebben a szel lemben működtem a hadifoglyok főzött. Ezért februárban, amikor a tábor az cl lenforradalmi Szemionov ^ozáij ata:..:.n kezére került, tanácsosnak látszott szá. momra a menekülés. Kalandos utazás során, keresztül a fehér és vörös fron tokon, több mint egy hónapig tartott, amíg az ir\ucki bolsevik pártszervezet segítségével a forradalmi Leningrádba érkeztem ** + ] Q ] O-ban a léniánrádi elvtársak “*■ -*.lr javaslatára hazautazott Ma. gyarországra. 1918 október 30-ről 31-re virradó éjjel a budapesti munkások és katonák kezükbevették a hatalmat, el. kergették a Habsburg.kormány. De az Új, a „forradalmi” kormány a kapitalis­ta rend visszaállítására törekedett. A munkásosztály legjobbjai előtt világossá vált: a forradalom továbbvitele érdeké­ben új. valóban forradalmi munkáspárt­ra van szükség. Az 1918 november 20- án megalakult Kommunista Párt egyik alapító tagja, legjobb, legharcosabb ági. rátora Rákivá Mátyás volt. ,. •»sriiri nehén fogta meg a tollat és mta alá az egyszerű belépés: nyilatkozatot. Hogy micsoda örömujjon gás volt ott. az apró gyáiracskákkal teli Szeged proletáriátusánzk micsoda tar\a Ölelkezése, testvéri összebnrulása? Azt én mind nem is tudnám elmondani, mert akkor élesen nagyapát figyeltem. De különben se lenne hiteles a leírá­som. mert akkor én még erősen ka- maszszemmel néztem a világot; csupán nagyapa Kossuthja érdekelt — és csak most értem meg tüla’do\éppen az akkori esemény nagy jelentőségét s így fel\ödlö emlékeimhez csak utólag fűzök hézagos magyarázatot. Nagyapa — mondom ámulva állt ott: mély szemgödrében egyre gyűlt a könny és kicsordult abba a nagy árokba, mely orra tövétől a képe közepéig vezetett. Aztán hirtelen megmarkold a karom ős befelé vonszolt a lassan kiürülő terembe: — Viue 'a commune! Vive la commune! — rikoltotta érzelemtől elbicsaJ(!ott han­gon — Vive la commune! — és min- denki őrá figyelt a cigarettafüsttől kék szállodában. A szónoki asztal előtt egy ragyogósze. mű. alacsony fiatalember állt, a\incl; hollófekete haja sűrűn tapadt homloka köré és nagyapa felé intett. — Vive la commune! — mondta halkan, moso­lyogva. — Éljen Kossuth Lajos! — kiáltotta nagyabő, karjait széttárva és feje mere­ven k'-pcckclődött. — Éljen a magyar szabadság! — Éljen Kossuth! — felelt a fiatal kommunista megindulta« és ősszeütögette tenyerét. — Éljen a magyar szabad. ság!... — Éljen Rákosi! — kiáltották azo\ a munkások, lelkesült katonák, akik a fiatalembert körülvették■ Nagyapa bi­zonytalan; apró lépésekkel szaladt oda hozzájuk és közöttük motozott a kézért, mely utánanyult és találkoztak kemény szorításban. Nagyapa két marokba fogta és rázogatta a fiatalember kezét: — Él­jen Kossuth Lajos! — ezt motyogta folyton és én láttam, hogy könnyeitől szinte megvakult. De aztán, amint a könnytől letisztult a szeme, hirtelen megmerevedett mindkét kézfogó Ivarja, tenyere kinyílt s a Inba is mintha földbegyökerezett volna. Én, akt szorosan mellette ál.tam és azt vártam, hogy Kossuth velem is vált néhány szót — rögtön észrevettem nagyapa gyors változását. Meglepődött tekintettel me. redt a fiatalemberre, akit ekkor már egy törékeny, kit. fekete asszony ölelt át és vont el tőle — aki fiamnak nevezte — s egy dúshajú lány hívta vacsorázni. Ez a lány arcbaji nagyon hasonlított a szó­nokhoz — talán a testvére volt. Amer­re elhaladtak, mindenfelé szerető pillan. tások kitérték őket, integettek és tap­soltak a fiatalembernek: — Éljen Rá­kosi! Éljen Rákosi!.. . Nagyapa vén ajka enyhén reszketett és szinte akaratlanul utánasuttogta a tő. m esnek.' — Éljen Rákosi!... — És furcsa csodálkozással nézett a távozó család után. Szája egyszeriben összeszo­rult. hogy bajusza egybeolvad a szakái- Iával, kü orra is mintha elmerült volna ábrázatának süntüs\éiben. Am kabátja ujjával mégegyszer megtöróTte torzonborz szemöldökét, mint aki nem akarja meg. csalatni magát: — Nem, mégsem . . . Tán .. Tényleg!... —- ilyen szavakat mormolt álla subájába. S aztán meg mintha nem is lett volna agg teste, fe­szültsége pillanatok alatt fölengedett; szeme aranyszínűén csillant elő és újra rázni kezdte \ét különmozdulatú parfét: — Éljen! Éljen! — kiáltozta el-elcsukló hangon.'' (Nagy Sándor: „A nép remény­sége" r_ novellájából.) ,4 agyai- í an ác»kBr.tárt,uság megalakulásával a magyar dolgozó nép küzdelmes történetében először ke­rült a hatalom a dolgozók kezébe. A Tanácsköztársaság legfiatalabb népbizto­sa a 27 éves Rákosi Mátyás volt. Elő­ször kereskedelmi népbiztos helyettes, később a szociális termelés népbiztosa lett. Ebben a munkájában is hatalmas szervezőképességről tett tanúságot. Mikor 1919 tavaszán a fiatal proletárhatalmat súlyos veszedelem fenyegette, mikor a nyugati imperialisták megtámadták a Magyar Tanácsköztársaságot, Rákosi elv­társat az ellenállás megszervezésével biz. ta meg a nép. Míg az áruló jobboldali szociáldemokraták a Tanácskormány le­mondását követelték, addig Rákosi elv­társ hadsereget szervezett a proletárha. t-iom védelmére. Salgótarjánban, az or­szág akkor legfőbb megmaradt bányavi­dékén egyszerre szervezte meg a tér. melést s az első munkászászlóaljat. Kom­munista példamutatásával, hősiességével fellelkesítette az önkénteseket. „A történelemben vannak olyan idő- sza\o\, amikor mintha megsemmisülné, nek a fizika törvénye• és úgy érzi az ember, hogy semmivé válik az idő. A forradalom napjai ilyen csodákra képe­sek­Egy páncélvonat építése és szerelése eltart egy bizonyos ideig. Elvégezhető három vagy négy hónap alatt; végve­szélyben, ami\or nagy a buzgalom, nyolc vagy tíz hét alatt is elkészülhet!... Az acélgyári vasasok vonata két nap alatt lett kész. Igaz, nem volt egészen „szabályos" páncélvonat. Elől négy la. po- csiíle futott, homokkal tele. Aztán egy ócska tolatómozdony következett — az Acélgyár so\ vihart látott mozdonya — és utána néhány vagon, ne'hány gép­puskával és két hétésfeles löveggel föl­szerelve. A páncéllemezt a kovácsok és hegesztők illesztették rá a szerelvényre amely az első tüzérségi támogatást nyúj­totta Salgótarján védőinek■ Néhány trap alatt olyan híre támadt a pánce’ivonat- na\, hogy a puszta említése is va\rémü. letet kitett az ellenség katonái kötött... S amiként néhány óra alatt elkészült egy páncélvonat, úgy állt föl, órák alatt a munkások és bányászok hadserege. Délután fél háromkor beszélt Rákosi Mátyás a Piactéren; a bányászok még csákánnyal, lámpásokkal álltak ott, szén. porosán, ahogy feljöttek a föld alól Estére, másnap reggelre, harmadnapra: hatónak voltak, tűzbe mentek, győztek— Egy huszonegyéves fiatalember, aki ott állt a tömegben, másnapra századba- rancsnok lett, a 2. z'.szlóaíi első száza­dénak parancsnoka. Nagy Béla a neve Most az Acélgyár tanonciskolájának igazgatója. Köröskörül hófedte hegyek őrzik az iskolát, mely a koradélelőtti órákban úgy zsong, mint egy kasnyi méh. Az ablakon át idelátszik az az út. me'yen harminchárom évvel ezelőtt elin­dult Kisterenye felé a századával. Ami. kor elvonütak a parancsnokság előtt, kint állt Rákosi elvtárs autója; a motor be volt gyújtva s az elvonulok tudt.\ hogy ez a gépkocsi elkíséri őket, mindig ott és mindig abban a pillanatban bu\ kan fel, ahol szükség van reá...“' (Örkény István: „Az a titokzatos erő” c. novellájából.) 4 Tanácsköztársaság bukása után Rákosi elvtárs, mint a Vörös, őrség főparancsnoka még biztosította az Ausztriába menekülő Kormányzótanács tagjainak visszavonulását, majd átvágva magát az ellenforradalmárok gyűrűjén, átlépte az osztrák határt. Az osztrák kormány letartóztatta és sok • más tár­sával együtt internáltatta. Az internálótábor kapuit a munkások követelésére kénytelen volt megnyitni az osztrák kormány. Rákosi elvtárs ezután Németországba került, majd orosz hadi­foglyokat hazaszállító hajón szovjet föld. re utazott. Lenin elvtárs hívására Moszkvába ment. Másfél órán át tárgyaltak. Rákosi elvtárs elmondta Leninnek a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatait. Lenin már az első találkozáskor nem­csak megismerte, de meg is szerette Rá­kosi elvtársat. Mindvégig nagyrabecsülte s fontos feladatokat bízott rá. Amikor Lenin — mondta Krupszkája, Vladimir I.jics felesége — először talál, kozott Rákosival, ezt mondta róla: „az ilyen elvtársak győzelemre viszik a nép ügyét as egész világon.” * 1 (JO S—S4-is a Kommunista Inter. Mzá .i nacionálé Végrehajtó Bízott, ságinak titkára volt. Az európai államok rendőrségei valóságos hajtővadászatot rendeztek ellene. De sohasem találtak meg. Amikor a nagy szállodákban ren­deztek razziát, ő valamelyik munkás- lakásban aludt. Amikor a nemzetközi expresszvonatokon keresték. — paraszt, szekéren utazott, vagy gyalogszerrel rótta az erdei ösvényeket. 1924-ben a Kommunisták Magyaror­szági Pártja újjászervezésére kapott meg. bizatást a Kominterntől. A veszélyes feladatra Rákosi elvtárs önként vállalko­zott. Az ő vezetése alatt, — a forrada­lom bukása óta előszói — sikerült egyesíteni a Magyarországon élő kom­munistákat, megszervezni a harcot az egyre fokozódó nyomor, munkanélküli­ség, rendőrterror ellen, a már akkor ter­vezett szovjetellenes, imperialista háború ellen. 1925 szeptember 22-én Rákosi elvtársat Horthy politikai rendőrsége, be­súgók segítségével letartóztatta. A világ dolgozói megdöbbenéssel érte­sültek arról, hogy Rákosi Mátyás a ma. gyár politikai rendőrség foglya s a bur­zsoázia halálbüntetés kimondására ké szül. A nemzetközi szolidaritás meg. mozdult Rákosi megmentésére. Német­országból, Cuba szigetéről, Svédország bői, Kínából, Kanadából, Dél-Ameriká- ból a világ minden részéből érkeztek tiltakozó táviratok fogvatartása és a ter­vezett ítélet ellen. A szervezett harcot a Szovjetunió vezette. Rákosi elvtárs nyugodt öntudattal, igazsága, a kommunizmus legyőzhetet­lensége tudatában nézett a bírák sze­mébe. „A kapitalista társadalmi rend — hir­dette emelt fővel és hangon — össze­omlás felé megy és a kultúra egyetlen mentsége, ha átmentjük a kommunista társadalomba. A mi utunk az egyedüli helyes út.'' Mikoi bírái felszólították, hogy védje magát, azt mondta: „Magamat nincs mit védenem. Az én tevékenységem az colt, hogy segítettem szervezni a Kom­munista Pártot.” Büszkén vallotta magát kommunistának, Lenin tanítványának: „Rákosi alakja — írta Barbusse 1926- ban — mint hatalmas világító fénycsóva emelkedik ki Közép-Európa ellenforra­dalmi zűrzavarából Ez i hajlíthatatlan magyar kommunista olyan szimbólummá válik, amely mindenki figyelmét magira irányítja... A bilincsbevert és mégis lá­zadó, a vádlott és mégis vádló Rákosi hangja szólal meg a bírák gyűlölködő támadásai közepette a budapesti törvény. szék tárgyalótermében. Ő és ötvenkét társa pontról-pontra feltárták és bebizo­nyították az országot leigázó Ijatonai kormányzat minden bűnös ténykedését. Rákosi sorsán és személyén keresztül kézzelfoghatóvá válik a reakció minden erőszakossága és bosszúszomja... Nekünk, akik a távolból figvebük azokat a tragi­kus tárgyalásokat, Rákosi. Mas, Gőgös, Hámán Kató, Vági és a többiek hihe­tetlen és borzalmas részleteket tárnák fel fogolyéletük J;inszenuedéseiből.” Alexandr Bez'menszkii így irt „Rá­kosi beszél'* c. költeményében: A s* történelem zúg minden szavában, s milyen nyugodtan, mily büszkén beszél ő, a börtönla\ó! De retteg, sápad. a\i csupán hatalmára ket,é!y”. ★ A „vádlott“ Rákoai mint ahogy a tárgyalást is arra használta fel. hogy új erőket toborozzon a Kommunista Párt köré, a börtönben is a párt erősí. tésén, új káderek nevelésén do’gozott. Szinte állandó kapcsolatban volt kinti elvtársakkal is. akikne* — minden el­lenőrzés és tilalom ellenére — gyakran sikerült könyvet, újságokat j'uttatni hozzá. A fegyházban is tovább folytatták a harcot a Horthy-rendszer ellen. 1929 október, november hónapjában - Rákosi elvtSrs vezetésével a börtönökben levő magyar kommunisták 14 napig tartó éh. ségsztrájkkal harcoltak a politikai fog­lyok jogaiért. Az éhségsztrájk győzött. Rákosi elvtárs a börtön kínzó gyöt­relmei között is állandóan törődött elv. társai, fogolytársai problémáival, egészsé­gével, sorsával. „A börtönök börtönének ez a rabja sosem hullott önmagába, sosem hajtotta le fejét sem a fegyőrök fenyegetése előtt, sem a börtöné let súlya alatt. Már so\ sok súlyos börtönéven át koptatta a rabok útját, ennyi idő alatt a teste nagyságának beillő vasat is elrágta volna a rozsda, a sziklát darabokra törte volna a végtelen idő és ő most is ugyanaz az embe. volt, akit először láttunk a Rá. kosi-perben A pesti utcán a lovasattak előtt az ő nevét kiáltotta hangosan a tömeg és itt. a börtönben is ő volt a megtartó erő sziklabástyája Az ő pél­dája nyomán indultak el a kiszabadult rabok, hogy a szabad.sá-4rt harcoljanak Spanyolföldön. Bőrtönheli rabtársai, mi. }jor már nem bírták tovább, az ő értel­méhez menekültek s az ő kezebe ros- \adta\ le... A börtönben ő ápolta a kommunista betegeket, nem riasztotta vissza rüh. ragály, vagv tífusz. Amíg rabtársai életét veszélyben látta, önmaga, val alig törődött Ö volt a legszegé­nyebb rab. Sosem volt semmije A bör­tönben, ahol egy rozsdás bics\aPenge vagyonszámba ment és egy darab fekete rabkenyér isteni jótétemény volt, néki jutott a legkevesebb Társai, bár nem kevés tisztelettel adóztak személyének- idő -\int haragosan figyelmeztették, hogy önmagára gondoljon, egye meg ételét es ne a szabadulóhat táplálja. — Az mar úayis kiszabadul maholnap — mondot­tál; társai — és a Te szabadulásodról az isten sem tud semmit... A szabadu­lásra. amelyről fentebb szó volt. majd cs-k hónapok múltán \erüh volna sor, de a legrégibb rab jót tudta, hogy az éhség kínzását, mely a megsemmisülés ér. zését oltja a minden erőbe1 kifogyott rab leikébe, egyáltalán nem lehet elvi. se’ni. A terhek és kínok elviselésére el­sősorban önmagát tartotta alkalmasnak és nem késett bármily veszélyt vállalni, amikor rabtársainak enyhülést, szerezhe­tett. A kerékbetörés utolsó perceiben, ami. kor a fasizmus csizmája rohanásra fee- szült s a politikai foglyok úgy érezték, hogy nem bírják tovább vonszolni vég­telen terhüket, ő volt a sziklafal, ahol megtámaszkodhattak. Mert a kommu­nisták is nagyon különböző erejű embe­rei; voltak s ahol az egyik meghalt, * másik csupán elgyengült. Maradék ruhá­zatát zord időben gyakran átadta vala­melyik gyenge lábon álló rabtársának. (Rideg Sándor: „Csendorszáy csendjében’* c. novellájából.) ★ j\] áaféléctixetles hitre után, 1940 október 30-án a Szovjetunió kisza­badította Rákosi és Vas elvtársat a bör­tönből. Rákosi elvtárs azonnal munkához látott. Összegyűjtötte a Szovjetunióban élő magyar elvtársakat s megszervezte as illegális kommunista mozgalmat. Onnan vezette a párt munkáját 1945-ig. haza­érkezéséig. S azóta az ő bölcs útmutatá­sait követve, felépítettük a fasiszták ál. tál rombadöntött hazánkat, s győzelme­sen építjük országunkban a szocializmust, gazdag életünket, még boldogabb jövőd, két. védjük a békét. A magyar dolgozó nép sohasem felejti el. hogy a dicsőséges Szovjetuniónak, a nagy Sztálinnak köszönheti szabadságát, békéjét és azt. hogy ma így ünnepel, hetjük szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapját. ^ emuit, vonult Október népe, gépek dörögtek föl az égre, jöttek a szovjet katonák1- Szó.tam már róluk, de ezerszer és még ezerszer szótanéi;. tanúja népem hajnalának, mindig esek róluk valloné!;. Vörös sírok. ott kúnn. Zuglóban, emlékszem én, csillagotok egy ledőlt város, romig rontott terek, utcák fölött ragyog. S emlékszem, ujjatok mutatta. vörös csillagok ujja: mutatták a feltámadt város neküramló útjait! Ti grúz fiúk, ukrán legények. hazám földjével elkevert szíveteken nőtt föl e város, szőlődomb, búzaföld, s a kert Földünkben porló melletekre épít a hűség új hazát — köszöniük né\tek vörös, túrok, földünkben alvó katonák, köszöntük, hogy őt ünnepelni körü'ii'heti a család. körülülheti szabad népe az ország asztalát!” (Zelk Zoltán: ,,A nép szívéből“ c. verséből.) Rákosi Mátyás élete képekben A Szikra kiadásában díszes kivitelű album jelent meg, amely a magyar nép forrón szeretett vezérének. Rákosi elv* ársnak harcos éleiét, kimagasló emberi akkjá: mutatja be képekben és doku­mentumokban. Az album első része Rá­kosi elvtárs ifjúságét, a munkásmozga­lomban eltöltött harcos éveit muta ja he, a második rész gazdag képanyaga felele­veníti a felszabadulás utáni időszak küz­delmeit és azokat a győzelmeket, amelye­ket Rákosi elv ars vezetésével vívott ki Pártunk és népünk. A fényképek és ok­mányok, — amelyek népi demokráciánk kialakulásának és fejlődésének egy-egy szakaszát jelzik — mind-mind arról ta­núskodnak, hogy Rákosi elvtárs élete és népünk történelme elválasz.hatatlanul egybefont. Az album képein megelevenedik Rákosi elv árs harcos élete. Látjuk diákkorában, majd az el9Ő világháború katonái között, látjuk mint a dicsőséges Tanácsköztársa­ság fiatal népbiztosát, látjuk a Salgótar­ján védelmére induló magyar Vörös Hadsereg csapatai élén. Elénk :érul a Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bizottságában végzett munkássága. Szá­mos kép és dokumentum ismerteti Rá­kosi elvtárs 16 éves hősies küzdelme: a bíróság előtt és a börtönben a Horthy- rendszer ellen, az első és második Rá- kosi-pert, a magyar nép és a világ dol­gozóinak a szovjet nép által vezetett har­cát Rákosi elv árs kiszabadításáért Sztálin elvtárs, a szovjet dolgozók milliói kiragadták a hóhérok kezéből Rá­kosi elvtársat, hogy visszaadják a magyar népnek Lenin és Sztálin hűséges tanítvá­nyát. Rákosi elv ára 1940 ok ólrer 30-án 16 esztendő harca és szenvedése után szabad szovjet fö’dre lép. Az album meg­mutatja azt a szere'e’et, ahogy a szov­jet nép Rákosi elv ársaí kiszabadd1 ása után fogadja. A Szovj-tunióban Rákosi elvtárs újra munkához lát. A képek be­mutatják. hogyan szervezi a népi el'en- állási mozgalmat, hogyan tanítja, neveli a hadifoglyokat a szabadság szereCe ere, az imperialisták gyűlöletére. Levelei, cik­kei, rádió-beszédei a szabad-ág hazájából szolnak^ a Horthy-fasizmus börtönében ínylődő magyar néphez. A Sznviot Hadsereg csapatai sa amks. nyugati vidékein még felszabadító har­caikat vívják, amikor Rákosi elv tán» megérkezik Debrecenbe és megjelöli *, kommunisák, az ország népe előtt álló legfontosabb feladatokat. 1945 február 21-én megérkezik Budapestre Rákosi elv- társ A képek megmutatják, hogyan in­dítja el Rákosi élvtárs a harcot a nem­zet megmentéséért, az ország újjáépíté­séért- Az első feladat a termelés meg­indítása. az ország vérkeringésének meg­indítása. A képek felelevenítik népi de­mokráciánk 7 éves történetét Lá jut Rákosi elvtársat az üzemekben, a földe­ken, tömeggyüléseken, az ország vidéki városaiban, a Párt kongresszusain. A következő képekben fiatalok mosolyognak rá, anyák tekintenek Rákosi elvársr* fonó. meleg szeretettel. Ott van min­denütt ahol a dolgozó* örülnek, vág-' ahol tanácsra, segítségre szükség van. Élen­járó üzemi dotgozók. dolgozó parasztok mondják el neki büszkén eredményeiket, néphadseregünk tagjai figyelik útmutató tanácsait. Több kép ábrázolja Rákosi elvtáreat a nemzetközi munkásmozgalom nagy veze­tőivel együtt. Ott lá juk a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtára mellett, s szovjet—magyar szerződés aláírásakor. Egy-egy kép a népi demokrafikus orszá­gok kommunis'a pártjainak vezetői és a nemzetközi munkásmozgalom más vezetői­nek társaságában mutatja be Rákosi elv­társat. Különöser kedvesek azok a képek, amelyek Rákosi elvtársat úttörők, gyere­kek között mutatják be. Az albumot, s az egyes képeket veze­tőink idézetei kísérik végig. A díszkiadású album minden képe történelem. A magyar nép leghűségesebb fiának életén kérészül, h.zánk felszaba­dításáért, jövőjéért, a szocializmus győ- zelméér: vívott harcunk története dolgo­zóink hűsége és soha el nem múló hálája tárul elénk a kötetből. Az album Rákosi elvtárs 60- születés­napjának tiszteletére jelent meg. A könyv táb’áját Pátzai Pál Korsu h-díjas szobrászművész domborművé díszíti, a borító és a színes mellék’et Csáki-Maro- nyák József festőművész Rákosi elvtáre- ról készített új festményeit ábrázolja.

Next

/
Thumbnails
Contents