Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-09 / 58. szám

ÉSZAKMAGYAROftSZÁG

Vasárnap, 1952. márclns 9.

R

á\osi elvtárs hatvan éves —

Nem k_ell keresnem szavadat.

Ha így, egyszerűen leírom, tudod már, mit jelent e nap Rákosi elvtárs hatvan éves, így szól a hír.

S a felelet:

kilép medréből: a szívekből, árad feléje a szívedből, árad a tenger szeretet!

A szeretet.

Ha Róla szólnak, ahogy kimondják a nevét, szinültig telik szeretettel, fénylő mosollyal, a beszéd.

Róla szól a munkás a gyárban és este, otthon, a család, elmúlt napot, jövőnket mérni, előveszik egy egy szavát.

Falvak mélyén, kemencefénynél, ha ül a szomszéd s szóba kezd: „Rákosi elvtárs megígérte . .

„Rákosi elvtárs mondta ezt...” — Neve a bizonyság pecsétje megfontolt, okos szavakon: fölépült már, fölépült várad, falai ronthatatlan állnak szívünkben, bizalom!

(Zelk Zoltán: „A nép szívében' C. verséből.)

Ianuuunk hősi Életéből...!

R'

tákott* \tátyn» 1892 március

9-én született a bácsmegyei Ada községben, ahol annak idején nagyapja, a falusi kovács is résztvctt az 1848—49. es szabadságharcban. Apja Kossuth-párti volt, üldözték a csendőrök. Rákosi Má. tyás Adán megismerte a szegényparasz. tok életét, később Sopronban a munkások életét s tüntetéseit. Egy lelkes, ifjú szocialista nyomdász rokonuk útján megismerkedett a dolgozók harcával. Későhb, mint szegedi diák maga is részt- vett már a tüntetésekben. Ezidőben ol. vasta először a Kommunista Kiáltványt s belépett a szociáldemokrata pártba. Tizenkilencévcs korában a baladó diákok Galilei-körének titkárává választották.

Külföldön megismerkedett a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalataival és tagja lett a nemzetközi munkások klubjának. A háború kitörésekor behívták katonának. 1915 áprilisában hadifogság, ba esett. Ezt az időt is tanulásra használta fel. Érintkezésbe lépett a száműzött orosz szociáldemokratákkal. Fogolytársai közt állandó szocialista felvilágositó munkát végzett. Mindig kitűnően ismerte a politikai helyzetet. A Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom győzelmének napjairól később így emlékezett meg:

„Az Októberi Nagy Forradalom a l(í nai határon lévő Dauria hadifogolyra, borban ért. Mindenben helyeseltem a bolsevikok politikáját és ebben a szel lemben működtem a hadifoglyok főzött. Ezért februárban, amikor a tábor az cl lenforradalmi Szemionov ^ozáij ata:..:.n kezére került, tanácsosnak látszott szá. momra a menekülés. Kalandos utazás során, keresztül a fehér és vörös fron tokon, több mint egy hónapig tartott, amíg az ir\ucki bolsevik pártszervezet segítségével a forradalmi Leningrádba érkeztem **

+

] Q ] O-ban a léniánrádi elvtársak “*■ -*.lr javaslatára hazautazott Ma.

gyarországra. 1918 október 30-ről 31-re virradó éjjel a budapesti munkások és katonák kezükbevették a hatalmat, el. kergették a Habsburg.kormány. De az Új, a „forradalmi” kormány a kapitalista rend visszaállítására törekedett. A munkásosztály legjobbjai előtt világossá vált: a forradalom továbbvitele érdekében új. valóban forradalmi munkáspártra van szükség. Az 1918 november 20- án megalakult Kommunista Párt egyik alapító tagja, legjobb, legharcosabb ági. rátora Rákivá Mátyás volt.

,. •»sriiri nehén fogta meg

a tollat és mta alá az egyszerű belépés: nyilatkozatot. Hogy micsoda örömujjon gás volt ott. az apró gyáiracskákkal teli Szeged proletáriátusánzk micsoda tar\a Ölelkezése, testvéri összebnrulása? Azt én mind nem is tudnám elmondani, mert akkor élesen nagyapát figyeltem. De különben se lenne hiteles a leírásom. mert akkor én még erősen ka- maszszemmel néztem a világot; csupán nagyapa Kossuthja érdekelt — és csak most értem meg tüla’do\éppen az akkori esemény nagy jelentőségét s így fel\ödlö emlékeimhez csak utólag fűzök hézagos magyarázatot.

Nagyapa — mondom ámulva állt ott: mély szemgödrében egyre gyűlt a könny és kicsordult abba a nagy árokba, mely orra tövétől a képe közepéig vezetett. Aztán hirtelen megmarkold a karom ős befelé vonszolt a lassan kiürülő terembe:

— Viue 'a commune! Vive la commune!

— rikoltotta érzelemtől elbicsaJ(!ott hangon — Vive la commune! — és min- denki őrá figyelt a cigarettafüsttől kék szállodában.

A szónoki asztal előtt egy ragyogósze. mű. alacsony fiatalember állt, a\incl; hollófekete haja sűrűn tapadt homloka köré és nagyapa felé intett. — Vive la commune! — mondta halkan, mosolyogva.

— Éljen Kossuth Lajos! — kiáltotta nagyabő, karjait széttárva és feje mereven k'-pcckclődött. — Éljen a magyar szabadság!

— Éljen Kossuth! — felelt a fiatal kommunista megindulta« és ősszeütögette

tenyerét. — Éljen a magyar szabad.

ság!... — Éljen Rákosi! — kiáltották azo\ a munkások, lelkesült katonák, akik a fiatalembert körülvették■ Nagyapa bizonytalan; apró lépésekkel szaladt oda hozzájuk és közöttük motozott a kézért, mely utánanyult és találkoztak kemény szorításban. Nagyapa két marokba fogta és rázogatta a fiatalember kezét: — Éljen Kossuth Lajos! — ezt motyogta folyton és én láttam, hogy könnyeitől szinte megvakult.

De aztán, amint a könnytől letisztult a szeme, hirtelen megmerevedett mindkét kézfogó Ivarja, tenyere kinyílt s a Inba is mintha földbegyökerezett volna. Én, akt szorosan mellette ál.tam és azt vártam, hogy Kossuth velem is vált néhány szót

— rögtön észrevettem nagyapa gyors változását. Meglepődött tekintettel me. redt a fiatalemberre, akit ekkor már egy törékeny, kit. fekete asszony ölelt át és vont el tőle — aki fiamnak nevezte — s egy dúshajú lány hívta vacsorázni. Ez a lány arcbaji nagyon hasonlított a szónokhoz — talán a testvére volt. Amerre elhaladtak, mindenfelé szerető pillan. tások kitérték őket, integettek és tapsoltak a fiatalembernek: — Éljen Rákosi! Éljen Rákosi!.. .

Nagyapa vén ajka enyhén reszketett és szinte akaratlanul utánasuttogta a tő. m esnek.' — Éljen Rákosi!... — És furcsa csodálkozással nézett a távozó család után. Szája egyszeriben összeszorult. hogy bajusza egybeolvad a szakái- Iával, kü orra is mintha elmerült volna ábrázatának süntüs\éiben. Am kabátja ujjával mégegyszer megtöróTte torzonborz szemöldökét, mint aki nem akarja meg. csalatni magát: — Nem, mégsem . . . Tán .. Tényleg!... —- ilyen szavakat mormolt álla subájába. S aztán meg mintha nem is lett volna agg teste, feszültsége pillanatok alatt fölengedett; szeme aranyszínűén csillant elő és újra rázni kezdte \ét különmozdulatú parfét:

— Éljen! Éljen! — kiáltozta el-elcsukló hangon.''

(Nagy Sándor: „A nép reménysége" r_ novellájából.)

,4 agyai- í an ác»kBr.tárt,uság

megalakulásával a magyar dolgozó nép küzdelmes történetében először került a hatalom a dolgozók kezébe. A Tanácsköztársaság legfiatalabb népbiztosa a 27 éves Rákosi Mátyás volt. Először kereskedelmi népbiztos helyettes, később a szociális termelés népbiztosa lett. Ebben a munkájában is hatalmas szervezőképességről tett tanúságot. Mikor 1919 tavaszán a fiatal proletárhatalmat súlyos veszedelem fenyegette, mikor a nyugati imperialisták megtámadták a Magyar Tanácsköztársaságot, Rákosi elvtársat az ellenállás megszervezésével biz. ta meg a nép. Míg az áruló jobboldali szociáldemokraták a Tanácskormány lemondását követelték, addig Rákosi elvtárs hadsereget szervezett a proletárha. t-iom védelmére. Salgótarjánban, az ország akkor legfőbb megmaradt bányavidékén egyszerre szervezte meg a tér. melést s az első munkászászlóaljat. Kommunista példamutatásával, hősiességével fellelkesítette az önkénteseket.

„A történelemben vannak olyan idő- sza\o\, amikor mintha megsemmisülné, nek a fizika törvénye• és úgy érzi az ember, hogy semmivé válik az idő. A forradalom napjai ilyen csodákra képesekEgy páncélvonat építése és szerelése eltart egy bizonyos ideig. Elvégezhető három vagy négy hónap alatt; végveszélyben, ami\or nagy a buzgalom, nyolc vagy tíz hét alatt is elkészülhet!... Az acélgyári vasasok vonata két nap alatt lett kész. Igaz, nem volt egészen „szabályos" páncélvonat. Elől négy la. po- csiíle futott, homokkal tele. Aztán egy ócska tolatómozdony következett — az Acélgyár so\ vihart látott mozdonya — és utána néhány vagon, ne'hány géppuskával és két hétésfeles löveggel fölszerelve. A páncéllemezt a kovácsok és hegesztők illesztették rá a szerelvényre amely az első tüzérségi támogatást nyújtotta Salgótarján védőinek■ Néhány trap alatt olyan híre támadt a pánce’ivonat- na\, hogy a puszta említése is va\rémü. letet kitett az ellenség katonái kötött... S amiként néhány óra alatt elkészült egy páncélvonat, úgy állt föl, órák alatt a munkások és bányászok hadserege. Délután fél háromkor beszélt Rákosi Mátyás a Piactéren; a bányászok még csákánnyal, lámpásokkal álltak ott, szén. porosán, ahogy feljöttek a föld alól Estére, másnap reggelre, harmadnapra: hatónak voltak, tűzbe mentek, győztek— Egy huszonegyéves fiatalember, aki ott állt a tömegben, másnapra századba- rancsnok lett, a 2. z'.szlóaíi első századénak parancsnoka. Nagy Béla a neve

Most az Acélgyár tanonciskolájának igazgatója. Köröskörül hófedte hegyek őrzik az iskolát, mely a koradélelőtti órákban úgy zsong, mint egy kasnyi méh. Az ablakon át idelátszik az az út. me'yen harminchárom évvel ezelőtt elindult Kisterenye felé a századával. Ami. kor elvonütak a parancsnokság előtt, kint állt Rákosi elvtárs autója; a motor be volt gyújtva s az elvonulok tudt.\

hogy ez a gépkocsi elkíséri őket, mindig ott és mindig abban a pillanatban bu\ kan fel, ahol szükség van reá...“'

(Örkény István: „Az a titokzatos erő” c. novellájából.)

4 Tanácsköztársaság bukása után Rákosi elvtárs, mint a Vörös, őrség főparancsnoka még biztosította az Ausztriába menekülő Kormányzótanács tagjainak visszavonulását, majd átvágva magát az ellenforradalmárok gyűrűjén, átlépte az osztrák határt. Az osztrák kormány letartóztatta és sok • más társával együtt internáltatta.

Az internálótábor kapuit a munkások követelésére kénytelen volt megnyitni az osztrák kormány. Rákosi elvtárs ezután Németországba került, majd orosz hadifoglyokat hazaszállító hajón szovjet föld. re utazott. Lenin elvtárs hívására Moszkvába ment.

Másfél órán át tárgyaltak. Rákosi elvtárs elmondta Leninnek a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatait.

Lenin már az első találkozáskor nemcsak megismerte, de meg is szerette Rákosi elvtársat. Mindvégig nagyrabecsülte s fontos feladatokat bízott rá.

Amikor Lenin — mondta Krupszkája, Vladimir I.jics felesége — először talál, kozott Rákosival, ezt mondta róla: „az ilyen elvtársak győzelemre viszik a nép ügyét as egész világon.”

*

1 (JO S—S4-is a Kommunista Inter.

Mzá .i nacionálé Végrehajtó Bízott, ságinak titkára volt. Az európai államok rendőrségei valóságos hajtővadászatot rendeztek ellene. De sohasem találtak meg. Amikor a nagy szállodákban rendeztek razziát, ő valamelyik munkás- lakásban aludt. Amikor a nemzetközi expresszvonatokon keresték. — paraszt, szekéren utazott, vagy gyalogszerrel rótta az erdei ösvényeket.

1924-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja újjászervezésére kapott meg. bizatást a Kominterntől. A veszélyes feladatra Rákosi elvtárs önként vállalkozott. Az ő vezetése alatt, — a forradalom bukása óta előszói — sikerült egyesíteni a Magyarországon élő kommunistákat, megszervezni a harcot az egyre fokozódó nyomor, munkanélküliség, rendőrterror ellen, a már akkor tervezett szovjetellenes, imperialista háború ellen. 1925 szeptember 22-én Rákosi elvtársat Horthy politikai rendőrsége, besúgók segítségével letartóztatta.

A világ dolgozói megdöbbenéssel értesültek arról, hogy Rákosi Mátyás a ma. gyár politikai rendőrség foglya s a burzsoázia halálbüntetés kimondására ké szül. A nemzetközi szolidaritás meg. mozdult Rákosi megmentésére. Németországból, Cuba szigetéről, Svédország bői, Kínából, Kanadából, Dél-Ameriká- ból a világ minden részéből érkeztek tiltakozó táviratok fogvatartása és a tervezett ítélet ellen. A szervezett harcot a Szovjetunió vezette.

Rákosi elvtárs nyugodt öntudattal, igazsága, a kommunizmus legyőzhetetlensége tudatában nézett a bírák szemébe.

„A kapitalista társadalmi rend — hirdette emelt fővel és hangon — összeomlás felé megy és a kultúra egyetlen mentsége, ha átmentjük a kommunista társadalomba. A mi utunk az egyedüli helyes út.''

Mikoi bírái felszólították, hogy védje magát, azt mondta: „Magamat nincs mit védenem. Az én tevékenységem az colt, hogy segítettem szervezni a Kommunista Pártot.” Büszkén vallotta magát kommunistának, Lenin tanítványának:

„Rákosi alakja — írta Barbusse 1926- ban — mint hatalmas világító fénycsóva emelkedik ki Közép-Európa ellenforradalmi zűrzavarából Ez i hajlíthatatlan magyar kommunista olyan szimbólummá válik, amely mindenki figyelmét magira irányítja... A bilincsbevert és mégis lázadó, a vádlott és mégis vádló Rákosi hangja szólal meg a bírák gyűlölködő támadásai közepette a budapesti törvény. szék tárgyalótermében. Ő és ötvenkét társa pontról-pontra feltárták és bebizonyították az országot leigázó Ijatonai kormányzat minden bűnös ténykedését. Rákosi sorsán és személyén keresztül kézzelfoghatóvá válik a reakció minden erőszakossága és bosszúszomja... Nekünk, akik a távolból figvebük azokat a tragikus tárgyalásokat, Rákosi. Mas, Gőgös, Hámán Kató, Vági és a többiek hihetetlen és borzalmas részleteket tárnák fel fogolyéletük J;inszenuedéseiből.”

Alexandr Bez'menszkii így irt „Rákosi beszél'* c. költeményében:

A

s* történelem zúg minden szavában, s milyen nyugodtan, mily büszkén beszél ő, a börtönla\ó! De retteg, sápad. a\i csupán hatalmára ket,é!y”.

★

A „vádlott“ Rákoai mint ahogy a tárgyalást is arra használta fel. hogy új erőket toborozzon a Kommunista Párt köré, a börtönben is a párt erősí. tésén, új káderek nevelésén do’gozott. Szinte állandó kapcsolatban volt kinti elvtársakkal is. akikne* — minden ellenőrzés és tilalom ellenére — gyakran sikerült könyvet, újságokat j'uttatni hozzá.

A fegyházban is tovább folytatták a harcot a Horthy-rendszer ellen. 1929 október, november hónapjában - Rákosi elvtSrs vezetésével a börtönökben levő magyar kommunisták 14 napig tartó éh. ségsztrájkkal harcoltak a politikai foglyok jogaiért. Az éhségsztrájk győzött.

Rákosi elvtárs a börtön kínzó gyötrelmei között is állandóan törődött elv. társai, fogolytársai problémáival, egészségével, sorsával.

„A börtönök börtönének ez a rabja sosem hullott önmagába, sosem hajtotta le fejét sem a fegyőrök fenyegetése előtt, sem a börtöné let súlya alatt. Már so\ sok súlyos börtönéven át koptatta a rabok útját, ennyi idő alatt a teste nagyságának beillő vasat is elrágta volna a rozsda, a sziklát darabokra törte volna a végtelen idő és ő most is ugyanaz az embe. volt, akit először láttunk a Rá. kosi-perben A pesti utcán a lovasattak előtt az ő nevét kiáltotta hangosan a tömeg és itt. a börtönben is ő volt a megtartó erő sziklabástyája Az ő példája nyomán indultak el a kiszabadult rabok, hogy a szabad.sá-4rt harcoljanak Spanyolföldön. Bőrtönheli rabtársai, mi. }jor már nem bírták tovább, az ő értelméhez menekültek s az ő kezebe ros- \adta\ le... A börtönben ő ápolta a kommunista betegeket, nem riasztotta vissza rüh. ragály, vagv tífusz. Amíg rabtársai életét veszélyben látta, önmaga, val alig törődött Ö volt a legszegényebb rab. Sosem volt semmije A börtönben, ahol egy rozsdás bics\aPenge vagyonszámba ment és egy darab fekete rabkenyér isteni jótétemény volt, néki jutott a legkevesebb Társai, bár nem kevés tisztelettel adóztak személyének- idő -\int haragosan figyelmeztették, hogy önmagára gondoljon, egye meg ételét es ne a szabadulóhat táplálja. — Az mar úayis kiszabadul maholnap — mondottál; társai — és a Te szabadulásodról az isten sem tud semmit... A szabadulásra. amelyről fentebb szó volt. majd cs-k hónapok múltán \erüh volna sor, de a legrégibb rab jót tudta, hogy az éhség kínzását, mely a megsemmisülés ér. zését oltja a minden erőbe1 kifogyott rab leikébe, egyáltalán nem lehet elvi. se’ni. A terhek és kínok elviselésére elsősorban önmagát tartotta alkalmasnak és nem késett bármily veszélyt vállalni, amikor rabtársainak enyhülést, szerezhetett.

A kerékbetörés utolsó perceiben, ami.

kor a fasizmus csizmája rohanásra fee- szült s a politikai foglyok úgy érezték, hogy nem bírják tovább vonszolni végtelen terhüket, ő volt a sziklafal, ahol megtámaszkodhattak. Mert a kommunisták is nagyon különböző erejű emberei; voltak s ahol az egyik meghalt, * másik csupán elgyengült. Maradék ruházatát zord időben gyakran átadta valamelyik gyenge lábon álló rabtársának.

(Rideg Sándor: „Csendorszáy csendjében’* c. novellájából.)

★

j\] áaféléctixetles hitre után, 1940

október 30-án a Szovjetunió kiszabadította Rákosi és Vas elvtársat a börtönből. Rákosi elvtárs azonnal munkához látott. Összegyűjtötte a Szovjetunióban élő magyar elvtársakat s megszervezte as illegális kommunista mozgalmat. Onnan vezette a párt munkáját 1945-ig. hazaérkezéséig. S azóta az ő bölcs útmutatásait követve, felépítettük a fasiszták ál. tál rombadöntött hazánkat, s győzelmesen építjük országunkban a szocializmust, gazdag életünket, még boldogabb jövőd, két. védjük a békét.

A magyar dolgozó nép sohasem felejti el. hogy a dicsőséges Szovjetuniónak, a nagy Sztálinnak köszönheti szabadságát, békéjét és azt. hogy ma így ünnepel, hetjük szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapját.

^ emuit, vonult Október népe, gépek dörögtek föl az égre, jöttek a szovjet katonák1- Szó.tam már róluk, de ezerszer és még ezerszer szótanéi;. tanúja népem hajnalának, mindig esek róluk valloné!;.

Vörös sírok. ott kúnn. Zuglóban, emlékszem én, csillagotok egy ledőlt város, romig rontott terek, utcák fölött ragyog.

S emlékszem, ujjatok mutatta. vörös csillagok ujja: mutatták a feltámadt város neküramló útjait!

Ti grúz fiúk, ukrán legények. hazám földjével elkevert szíveteken nőtt föl e város, szőlődomb, búzaföld, s a kert Földünkben porló melletekre épít a hűség új hazát — köszöniük né\tek vörös, túrok, földünkben alvó katonák, köszöntük, hogy őt ünnepelni körü'ii'heti a család. körülülheti szabad népe az ország asztalát!”

(Zelk Zoltán: ,,A nép szívéből“ c. verséből.)

Rákosi Mátyás élete képekben

A Szikra kiadásában díszes kivitelű album jelent meg, amely a magyar nép forrón szeretett vezérének. Rákosi elv* ársnak harcos éleiét, kimagasló emberi akkjá: mutatja be képekben és dokumentumokban. Az album első része Rákosi elvtárs ifjúságét, a munkásmozgalomban eltöltött harcos éveit muta ja he, a második rész gazdag képanyaga feleleveníti a felszabadulás utáni időszak küzdelmeit és azokat a győzelmeket, amelyeket Rákosi elv ars vezetésével vívott ki Pártunk és népünk. A fényképek és okmányok, — amelyek népi demokráciánk kialakulásának és fejlődésének egy-egy szakaszát jelzik — mind-mind arról tanúskodnak, hogy Rákosi elvtárs élete és népünk történelme elválasz.hatatlanul egybefont.

Az album képein megelevenedik Rákosi elv árs harcos élete. Látjuk diákkorában, majd az el9Ő világháború katonái között, látjuk mint a dicsőséges Tanácsköztársaság fiatal népbiztosát, látjuk a Salgótarján védelmére induló magyar Vörös Hadsereg csapatai élén. Elénk :érul a Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bizottságában végzett munkássága. Számos kép és dokumentum ismerteti Rákosi elvtárs 16 éves hősies küzdelme: a bíróság előtt és a börtönben a Horthy- rendszer ellen, az első és második Rá- kosi-pert, a magyar nép és a világ dolgozóinak a szovjet nép által vezetett harcát Rákosi elv árs kiszabadításáért

Sztálin elvtárs, a szovjet dolgozók milliói kiragadták a hóhérok kezéből Rákosi elvtársat, hogy visszaadják a magyar népnek Lenin és Sztálin hűséges tanítványát. Rákosi elv ára 1940 ok ólrer 30-án 16 esztendő harca és szenvedése után szabad szovjet fö’dre lép. Az album megmutatja azt a szere'e’et, ahogy a szovjet nép Rákosi elv ársaí kiszabadd1 ása után fogadja. A Szovj-tunióban Rákosi elvtárs újra munkához lát. A képek bemutatják. hogyan szervezi a népi el'en- állási mozgalmat, hogyan tanítja, neveli a hadifoglyokat a szabadság szereCe ere, az imperialisták gyűlöletére. Levelei, cikkei, rádió-beszédei a szabad-ág hazájából szolnak^ a Horthy-fasizmus börtönében ínylődő magyar néphez.

A Sznviot Hadsereg csapatai sa amks. nyugati vidékein még felszabadító harcaikat vívják, amikor Rákosi elv tán» megérkezik Debrecenbe és megjelöli *, kommunisák, az ország népe előtt álló legfontosabb feladatokat. 1945 február

21-én megérkezik Budapestre Rákosi elv- társ A képek megmutatják, hogyan indítja el Rákosi élvtárs a harcot a nemzet megmentéséért, az ország újjáépítéséért- Az első feladat a termelés megindítása. az ország vérkeringésének megindítása. A képek felelevenítik népi demokráciánk 7 éves történetét Lá jut Rákosi elvtársat az üzemekben, a földeken, tömeggyüléseken, az ország vidéki városaiban, a Párt kongresszusain. A következő képekben fiatalok mosolyognak rá, anyák tekintenek Rákosi elvársr* fonó. meleg szeretettel. Ott van mindenütt ahol a dolgozó* örülnek, vág-' ahol tanácsra, segítségre szükség van. Élenjáró üzemi dotgozók. dolgozó parasztok mondják el neki büszkén eredményeiket, néphadseregünk tagjai figyelik útmutató tanácsait.

Több kép ábrázolja Rákosi elvtáreat a nemzetközi munkásmozgalom nagy vezetőivel együtt. Ott lá juk a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtára mellett, s szovjet—magyar szerződés aláírásakor. Egy-egy kép a népi demokrafikus országok kommunis'a pártjainak vezetői és a nemzetközi munkásmozgalom más vezetőinek társaságában mutatja be Rákosi elvtársat.

Különöser kedvesek azok a képek, amelyek Rákosi elvtársat úttörők, gyerekek között mutatják be.

Az albumot, s az egyes képeket vezetőink idézetei kísérik végig.

A díszkiadású album minden képe történelem. A magyar nép leghűségesebb fiának életén kérészül, h.zánk felszabadításáért, jövőjéért, a szocializmus győ- zelméér: vívott harcunk története dolgozóink hűsége és soha el nem múló hálája tárul elénk a kötetből.

Az album Rákosi elvtárs 60- születésnapjának tiszteletére jelent meg. A könyv táb’áját Pátzai Pál Korsu h-díjas szobrászművész domborművé díszíti, a borító és a színes mellék’et Csáki-Maro- nyák József festőművész Rákosi elvtáre- ról készített új festményeit ábrázolja.