Észak-Magyarország, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-26 / 72. szám

Szerda, 1052. március 26. ÉSZAKMAGYARORSZÁG A,Y KÉ A LOY-MOZGALOM ELV* ES GYAKORLATI KÉRDÉSEIRŐl Az Eszakmagyarország március 16-1 számában Kovács Sándor elv. társ, a Megyei Pártbizottság agit.- prop. titkára cikket írt a Loy-moz- galom néhány kérdéséről. A cikk megyeszerte nagy érdeklődést vál­tott ki. A cikkben felvetett kérdése­ket hétfőn Miskolcon a Pártoktatás Házában megrendezett ankóton vi­tatták meg. Zsúfolásig megtelt a Pártoktatás Háza nagy előadó­terme. Az ankétot Kovács Sándor elvtárs nyitotta meg, röviden összefoglalta a cikkében felvetett gondolatokat. A töbfctermelésért folyó harcban, az elmúlt év végén több országos jelen­tőségű kezdeményezés történt — mondotta. — Egész sor kiváló szov. jet munkamozgalom bevezetése mel lett új magyar kezdeményezések születtek és terjedtek el. Rövidesen kiderült azonban, hogy üzemeink többségében egyik-másik mozgalmat úgy állították előtérbe, hogy közben megfeledkeztek a többi mozgalom­ról. Loy elvtárs kezdeményezésének jelentősége éppen abban van, hogy a többtei-melés érdekében átfogja az eddigi mozgalmakat. A „Termelj ma többet, mint tegnap [“-mozgalom megkövetelt, hogy biztosítsák a mtt. szaki előfeltételeket, gondoskodja­nak a megfelelő csllleellátásról, jól működjék a szállítás, a kiszolgáló részlegek segítsék elő a termelő részlegek munkáját. Hangsúlyozta Kovács elv-társ, hogy a Loy mozgalom nem egyszerű ösz- szegezése a különféle versenymoz­galmaknak, hanem minőségileg új mozgalom, amely a munka termelé­kenységének napról napra való fo­lyamatos emelését tűzi ki célul. A Loy-mozgaSommal kapcsolatos tapasztalatok megyénkben Kovács elvtárs a továbbiakban azzal foglalkozott: milyen tapaszta­latok vannak megyénkben a Loy- mozgalom elterjedésével kapcsolato. san. Megállapította, hogy üzemeink egy részében még vezető funkcioná­riusaink Is csak annyit tudnak a Loy-mozgalomról, hogy célul tűzte ki: „Termelj ma többet, mint teg­nap!“ Megyénkben igen Sokan csat­lakoztak egyénileg a Loy-mozgalom- hoz, pedig a Loy-mozgalom nem egyéni verseny, hanem a műszakok közötti versenymozgalom. Súlyos hiba megyénk több üzemében, hogy a munkacsapatok közötti versenyben egyesek úgy akarnak győzelmet el­érni, hogy nem törődnek a követ, kezö műszak munkájával. Az albert- telepi bányászok példát mutattak, milyen szellemben kell versenyez­niük az egyes munkacsapatoknak. Minden egyes alkalommal úgy adják át a frontot, hogy az őket váltó bányászok — a melegcsákány-váltás után — azonnal termelő munkába kezdhessenek. Helytelenül értelmezik a Loy moz galmat, a versenyt egyes bányákban azok. akik kevesebb szenet raknak a csillékbe azért, hogy elérjenek bi­zonyos csilleszámot. Va’őiában sajá maguk-’t csapják be mert a mérle. gelésnél kitürrk helytelen eljárásuk Kovács elvtárs ezután rámutatott arra, hogv a többtermelés tennésze tesen nagyobb keresethez juttatja a dolgozókat. A fiatalok a Lov-mozia'omban Kovács elvtárs beszámolóját nagy érdeklődéssel hallgatták az ankét résztvevői, a beszámolót széleskörű vita követte. Többen tettek fel kér­dést Loy Árpád elvtárshoz Loy elvtárs készséggel válaszolt a kér­désekre. Kűri* János (Diósgyőri Gépgyár): Az elsők között csatlakoztunk a Loy- mozgalomhoz. Üzemünk lelkes fiatal­jai felismerték a mozgalonjban az újat, azonnal meg is sziiteett az elha­tározás:, ügy fogjuk biztosítani üze­münkben a többtermelést, hbgy kikü­szöböljük a gépállást, fokozottabb gondot fordítunk a gyorsvágásnál a vidia-késekre, a minimálisra csökkent­jük az értékes kések törésének szá­mát- Hogy áll nálatok a helyzet a fiatalokkal és azt is mond el nekünk, Loy elvtárs, hogyan született meg a mozgalom? Loy Árpád: Rákosi elvtárs tatabá­nyai Beszéde után bennünket, bányá­szokat értekezletre hívtak Rurlapes re. Akkor 250 csille körül termeltünk. — Azon az értekezleten született meg bennem az elhatározás, hogy 1obb munkával feltétlenül több szenet kell adnunk népgazdaságunknak. Két hó­nap kemény munkájának eredménye­ként elértük először az 500 csillét, majd a 600-at, 700-at és legutóbb el­jutottunk a 882 ig. Pártunk aranytartalékára, az ifjú­ságra ml is számítottunk mozgalmunk indulásakor. Külön ifjúsági Brigád alakult, amely vállalta, hogy önállóan vesz részt a frontmunkában. Az al­Iberttelepi nehéz frontviszonyok miatt egyelőre gyakorlott vájárok melle í j do’gaznak. de április 4e után külön -sapalban vágják majd a szenet A cél: 1000 csil e ! mitán l .Od, 1200 és Így íotáob, m iiuif* lelteiéi Balogh Júlia (Diósgyörvasgyá j : Hogyan -szervezik meg a műszakok közötti együttműködést? Mfiszakkezdés előtt hogyan oszt ják el a munkafelada­tokat? Milyen támogatást kapnak a műszaki vezetőktől? Hogyan segíti munkájukat a pártszervezet és ömog- szervezetek? És végül: mi a mozg- lom perspektívája, milyen eredményeket akarnak a közeljövőben etérni? Loy Árpád: A párt segítségével kez­dem- A párt nevelt engem, a párthoz folyamodtam a mozgalom elindítása­kor is. Arn'kor 1949-ben Alber1 telepről elindult a bányász sztahánovista-moz- galorn, még nem voltam olyan fejlett, nem fordultunk a párthoz segítségért termelő munkánkban. Kzért követke­zett be akkor Alberttelep visszaesése- Most, mozgalmunk elindulásakor se­gítségül hívtam a pártot és a pár: út mutatása nyomán értük el az ered- ményeket- A műszak! dolgozók is be­kapcsolódtak mozgalmunkba, amikor a párt felhívta figyelmüket erre és lelkesen gondoskodtak arról, hogy megteremtsék számunkra a műszaki előfeltételeket­Alberttelepen 3 munkacsapat dolgo­zik a frontfejtésen. Egyik csapatot sem vezeti a törtetési vágy, hogy a másik csapat rovására érjen el ki­ugró sikereket. Akkor érzem magam boldognak, ha elő tudom .segíteni a másik műszak jó eredményeit, hogy aztán alkalmam legyen őket utolérni- Körülbelül egy félóráig tart az út a bányában a munkahelyig. A felolvasó­ban és míg a munkahelyre érünk, megbeszéljük a munkafeladatokat csa­patom tagjaival, a munkahelyen már nincs más hátra, mint a munkagépek néhány percig tartó átvizsgálása, az­után meleg csákány váltással megkezd­jük a munkát. Az alberttelep! tömegszervezetek munkája napról napra javul. Értékes segítséget jelent különösen a DISZ és az MNDSZ munkája. tlogy mi a mozgalom perspektívája? 1000 csille! De ez sem a felső határ. Azt' akarjuk, hogy azután 1100, 1200 legyen és így tovább mindig, felfelé 1 (Folytatjuk.) Örömteli boldog életüket köszönik meg jó munkájukkal a királdi erdőmunkások i áss an Ébredezik, tavaszba öltözködik az erdő■ Ibolya dug­ja ki frissen zöldült leveleit a meg­sárgult avar alól■ Mind sűrűbben ki­áltják a cinkék — „kinyitni-kinyit- ni!“ Élesen visszhangzanak a favágók fejszecsapásai, fűrészek zengenek, feleselnek egymással. Százféle hang tölti már be az öríg erdőt­A HEGY OLDALÁBA vágott lép- ** cső az erdő mélyén fehérlő há­zacskához vezet• Olyan ez a kis épü­let, mintha mesekönyvből vágták vol­na ki. A putnoki erdőgazdaság királdi dolgozóinak otthona. Érdemes köze­lebbről megnézni. Belül ragyog a tisztaságtól■ A fal mellett fehér ágyak sorakoznak. — Kandallószerű tűzhely ontja a mele­get, a rádióban halk zene, az asztalon könyvek, újságok. Sztálin és Rákosi elvtársak képei a falon. L ' Z A BOLDOG JELEN, —a múlt egészen más volt■ — Valamikor, az urak idején a fa­vágót a legutolsó munkásnak tekintet­ték — mondja Oravecz Ferenc- — Télen is kunyhóban lakott. Esténkint tüzet raktak a kalyibában, hogy össze- gémberedett kezüket felmelegítsék. — Sokszor a fáradság annyira erőt vett rajtuk, hogy elaludtak és arra ébred­tek, hogy kigyulladt a kunyhó■ Ha meg vihar volt, az összetákolt mene­déket elvitte fejük fölül a szél- Az is megesett, hogy hetekig nem tudtak tisztálkodni, eltetvesedtek- A felszabadulás után változott meg életük, épült a szép munkásszállás. — Esténkint meleg étel várja a dolgozó­kat. ★ ÍGY VÁLTOZOTT MEG a facá- gók sorsa a királdi erdőben, megváltozott a munkához való viszo­nyuk is- A múltban csak a betevő fa- latért dolgoztak, — s örültek, ha dol­gozhattak- Ma már megértették, hogy egyéni érdekeiket akkor szolgálják legjobban, ha fáradhatatlanul, lelke­sen dolgoznak a közösségért. Mind jobban növelik termelésüket. Rákosi elvtárs 60■ születésnapjára tett fel­ajánlásukat becsülettel teljesítették. Megfogadták, hogy az eddigi S0 százalékos szerfakihozatalt IjO száza­lékra emelik. Ezt a vállalásukat túl­teljesítették. A Palugyai-brigád külö­nösen szép eredményt ért el. Elhatá­rozták, hogy 20 mázsa fenyőtobozt gyűjtenek össze. Az eredmény 100 mé­termázsa volt­ft/T 08T LELKESEN készülődnek a ’ * felszabadulás évfordulójának méltó megünneplésére- Tervük szerint az üzemegységnek április 9-ig 2200 köbméter fát kell ki­termelnie- A brigádok azonban elha­tározták, hogy a feladatot —• április Jf. tiszteletére — március Sl-ig elvég­zik. Szavuk nem üres szó, hanem ke­mény fogadalom- Az erdőben hosszú sorban fehérlenek a farakások végei. Egy-egy rakásban S köbméter fa. — Mellettük sorba rakott bányafák, kis­sé távolabb tűzifa halmok sora. Kiss Barna brigádja a fákat válogatja. — Külön „sarlangba" rakják a szerta­nai:, külön a bdnuafának és külön a tűzifának valót■ Összesen 06 köbméter fát termelnek ki hetenkint■ fr A PALUGYAI-BRIGÁD fát dön- töget- Egyesek az „osztóiért" végzik, — szétválogatják a fát• Na­gyobb részük fiatal legény■ Akad kö­zöttük öreg szai munkás is. A legfia­talabb Sztori Gyula, aki nemrég még vízhordó volt■ Jó munkájáért léptették elő favágónak és most ö a legboldo­gabb ember- Munkáját becsülettel vég­zi. A brigád tagjai sokat tanulnak Palugyai. elvtárstól, aki egyhónapos erdészeti szakiskolát végzett. Köze­lükben dolgozik Fónagy Gyula bri­gádja, amelynek tagjai a fakérpelést, a tűzifa csomóbarakását végzik. — Csaknem mindegyikük régi szakmun­kás- Ifjú Cs. Molnár Imre már 12 éves kora óta erdőmunkás. — Iskolába sem járhattam a régi világban — mondja keserűen. — Ke­nyeret kellett keresnem. Bizony most más a fiatalok sorsa. A fiam az ózdi gyárban szakmát tanul. Művelt ember lesz, nem mondják majd neki, mint nekem régen: „meglátszik, hogy az erdőben nőtt fel". Ezt is a Szovjet­un iának köszönhetjük! A SZUHAI-BRIGÁD is szorgal­masan dön£i a fát, vagdalja, csomózza, nem akar elmaradni a töb­bi mögött­Munka után együtt mennek hasa- Otthon jó meleg vízben mosakod­nak, vacsorához ülnek. Azután jóked­vűen beszélgetnek, mások sakkoznak,. Megvitatják a világ dolgait. A múlt­ról is gyakran esik szó és a boldog változásról, amelyet megéltek. Hála és forró szeretet sugárzik szemükből, amikor Sztálin és Rákosi elvtársak képei felé tekintenek. DOBOLÁN ÍREN. A kohó» és gépipari minisztérium vándorzásziőt alapított a technikumok részére Világszerte egyre fokozódik az érdeklődés a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet iránt A moszkvai nemzetközi gazdasági, lését várják az értekezletről, de Uii­A kohó- és gépipari minisztérium tech­nikumi vándorzászlót alapított. A vándor, zászló elnyerésének feltételei a követke. zök: 1. A zászló évenkint két ízben, április 4-én és október 1-én kerül kiadásra a legjobbnak bizonyult technikum részére. 2. A zászló elnyerésével hétezer forint pénzjutalom jár. Ebből: 1500 forint a technikum igaz­gatóját 3500 forint a technikum dolgozóit i és 2000 forint a technikum tanulőífjúsá. gát illeti meg. J A jutalmat a technikum igazgatója, a (pártszervezet és a szakszervezet vélemö- 'nyének meghallgatásával a legjobb dol­gozók között osztják ki. A diákokat ille­tő összeget az iskolai DISz szervezet az igazgató elvtárs hozzájáró ásával kultu­rális és szociális célra fordítja. A vándorzászló odaítélésére a kohó- és gépipari minisztérium általános ok’atási osztálya a DISz-Központtal és a Pedagó­gus Szakszervezettel való megbeszélés I alapján tesz javaslatot. értekezlet elé az egész világ közvé­leménye egyre fokozódó érdeklődés­sel tekint. Az értekezlet előkészü­letei már világszerte folynak. A pá­risi Liberation közölte, hogy az érte. kezleten résztvevő francia delegá­tusok ülést tartottak. A francia kül­döttség — amely a hónap végén hagyja el Párist — körülbelül 30 tagú. Az ausztriai Eisenstadtban a bur­genlandi kereskedelmi kamara tag­jai és több más neves szakember értekezletet tartott, amelyen megvi­tatták Ausztria kereskedelmi kap­csolatainak kiszélesítését a Szovjet­unióval és a népi demokráciákkal. A felszólalók valamennyien a Kelet­tel folytatandó kereskedelem mellett foglaltak állást. Friedrich. ismert osztrák közgazdász kijelentette: ,,A Szovjetunióval és a népi demo­kratikus országokkal való kereske­delem kibővítése kedvezően hatna Ausztria és Eurgenland egész gaz­daságának fejlődésére." A Macchi-féle olasz golyóscsap- égy-gyár tulajdonosa bejelentette, hogy képviselőt küld az értekezlet­re. Remélhető ’— mondotta —, hogy az értekezlet elősegíti majd az olasz iparcikkek kelet felé irányuló kivi­telének fokozását. A holland kereskedelmi és ipari lönösen a Szovjetunióval való keres, kedelmi kapcsolatok megteremtését. A rotterdami Handels en Transport Courant ezzel kapcsolatban megálla­pítja, hogy „csak az amerikaiak félnek az oroszok által kezdeménye, zett tanácskozástól. Az amerikaiak azonban — Írja a lap — nem gon­dolnak arra, hogy sok ország, így Hollandia is, a hanyatlás állapotá­ban van.“ A „Béke védelmében" círnü folyó­irat több cikke foglalkozik a moszk­vai értekezlet jelentőségével. A lap felelős szerkesztője, Pierre Cot, francia nemzetgyűlési képviselő, cikkében rávilágít azokra a nehéz­ségekre, amelyekkel a nyugateurő- pai országok küzdenek az amerikai gazdasági nyomás következtében. „A keleti országok fejlődésének ta­pasztalatai megmutatták — állapít­ja meg —, hogy meg tudják szer­vezni gazdasági életüket. Számukra a nyugathoz fűződő gazdasági kap. csolatok felújítása kevésbé éles kér­dés. ennek ellenére teljesen reális és minden olyan akadályt le akarnak győzni, amely a nyugathoz fűződő kölcsönös kapcsolatok útjában áll.” A lap másik cikkében Hgordon Shaffer, angol ujságiró megírja, hogy sok angol nagyiparos kész fel­újítani a kereskedelmet a Szovjet­unióval, Kínával és a népi őemokra körök .is a gazdasági élet fellendü- tikus országokkal. i'm au A Miskolci Cementipari Vállalat vezetőjének. Oá vei elvtársnak —• úgy látszik — nem fontos, hogy n diósgyőri óriáskohó minél gyor­sabban felépüljön. A napokban délben 2 órakor azzal az indokolással tagadta meg a munka folyamatosságéhoz szükséges betoncsövek ki­adását, hogy a „hivatalos idő letelt, s túlórára a vállalatnak nincs en­gedélye.“ • A Miskolci Üzemélelmezési Vállalat selyemréti I. konyhája élten több panasz érkezett szerkesztőségünkhöz. A Füszért, a Ruházati Bolt dolgozói szerkesztőségünkhöz küldött levelükben megírták, hogy ez a konyha egyre rosszabb ételt állít elő. Az Uzemélelmezési vállalat vezető­sége akkor ígéretet tett, hogy a konyhájukról étkező vállalatok dolgo­zóinak részvételével értekezletet hív össze és a hibákat kijavítja. Ez az Ígéret három héttel ezelőtt történt, de a mai napig sem tartották meg az értekezletet, a hibákon sem segítettek, sőt azóta a minőségben további romlás állott be. Az egyetem több hallgatója la pa­naszt emelt, azóta a konyhával szemben. Az üzemélelmezési Vállalat üres Ígéretekkel nem térhet ki a dolgo­zók jogos panaszainak' orvoslása elöli/ . Uf rendszer a szanatóriumi beutalásoknál Az egészségű gr i minisztérium szabá­lyozta a betegrbeutalások rendszerét a gyógryfürdőkórházakba és a magaslati gyógyintézetekbe. A jövőben ezekbe a gyógy intézményekbe elsősorban táppén­zes állományban lévő dolgozókat, utalnak be. Indokolt esetben a nem táppénzes ál­lományban lévő, de gyógyfürdőkórházi, magaslati gyógyintézeti kezelésre szoruló biztosítottak, valamint ezek családtagjai, nyugdíjasok, egyéb járulékot élvezők és a közgyógyszer-ellátásban részesülő bete­gek is beutalhatók. A biztosítottak és családtagjaik beuta- lási javaslatait a klinikák, kórházak és rendelőintézetek szakrendelésein állítják ki. A javaslatokat jogosíttatni kell az üzemi, vagy vállalati kifizetőhelyen, ahol pedig a munkahelyen ilyen nincs, az SZTK alközpont, illetve kirendeltség se­gélyezési osziályán. A jogosított javasla­tok alapján a beutalásokat a megyei kórházakban, valamint a soproni, ózdi éa esztergomi kórházakban működő beuta­lás bizottságok közbeiktatásával az or­szágos reuma- és fürdőügyi intézet köz­ponti beutaló bizottsága (Budapest II. Kunfy Zsigmond utca 17—19.) végzi. A beutalás alapján a betegek &z or­szágos reuma- és fürdőügyi intézet reumaosztályain, a hévízi, parádi gyógy fürdőkórházakban. a Gellért-gyógyfürdő szanatóriumi osztályén, a balatonfüredi állami gyógyintézetben és a visegrádi gyógyintézetiben részesülnek gyógykeze­lésben. A gyógyintézetek igazgatói a központi beutaló bizottság által megküldött névsor és beuialási javaslat alapján közvetlenül hívják be a betegeket. Az értesítést legalább 8 nappal előbb küldik ki, hogy’ a behívott beteg időben szerezzen tudo­mást a beutalásról. Hároméves határidő helyett még az idén augusztus 1-rc befejezik a miskolci remlezőpályauclvar korszerűsítését A házakat görgőkre emelik és va.gá. nyokon áttolják az új helyükre, mintegy 50—60 méterrel messzebb. A napokban kezdik el ezzel a mód/ szerrel 12 ház áthelyezését. A diósgyőri óriáskohő építkezésé­vel párhuzamosan átépítik, korszerű, sitik a miskolci rendezöpályaudvart is, hogy a kohó működésének meg­indulása után várható nagy forgal­mat zavartalanul lebonyolítsák. Ja­nuár 21-én kezdték meg az építke­zést, amelyet az eredetileg tervezett hároméves határidő helyett még az idén augusztus 1-re befejeznek. A munka hatalmas méreteire jeL lemzö, hogy 150 ezer köbméter föl­det mozgatnak meg, összesen több, mint negyven kilométer vágányt fektetnek le. A korszerűsítés 40—45 millió forintba kerül. Jelenleg 1200-an végzili a pálya, fektetés, a vágánycsere nehéz mun­káját. Szakosították az egyes, bri­gádokat: külön vágányfektetö, kü­lön talpfaesavaró brigádok működ­nek. A régi vágányokat a közel­jövőben érkező portáldarukkal bont­ják majd szét. Gépesítik a föld­munkát is. A rendezőpályaudvar forgalmát jelentősen gyorsítja majd az új gu- ritődomb. Automatikus váginyíékek segítségével lehetővé válik, hogy a jelenlegi egymásfél perc gurltási idő helyett 20—30 másodpercenkint engedhetik le a kocsikat a gurító- dombről. Négy ilyen automatikus vágányféket állítanak üzembe. A szovjet példa nyomán, hazánk­ban először, új módszerekkel telepí­tik át azokat a házakat, amelyek a pályaudvar területén gátolják az át. építés munkáját. A házak alapjait kiássák, az ajtókat, ablakokat ki­emelik, a falakat kitámasztják, az alapok alá vasgerendákat raknak. Kapusi András kubikos brigádvezető példamutatása A Borsodvidéki Mélyépítő Tröszt durvahengerdei építkezésénél dol­gozik ifj. Vadász Gusztáv. Többféle munkát végzett, mint segédmun. kás, majd jelentkezett az építés­vezetőségnél, körte, hogy osszák be az egyik kubikos brigádba. Az épí tésvezetőség e.l Is küldte az egyik kubikos brigádhoz, hogy ott dol­gozzék. Ennek a brigádnak tagja) azonban még nem értették meg, mi a szocialista munkaverseuy jel­lemzője, elzárkóztak Vadász Gusz­táv befogadása elől, mert arra gondoltak hogy esetleg lerontja a brigád teljesítményét, nem akartak vele dolgosul. Kaposi András brigádvezető tfj. Vadász Gusztávot befogadta, és beosztotta brigádjába. Példát mu­tatott ezzel arra, hogy az élenjáró dolgozók elsőrendű kötelessége, hogy elvtársi segítséget nyújtsanak niás dolgozók fejlődéséhez tanítsák, neveljék őket, hogy mind jobb és jobb eredményeket érjenek el a szocialista épitőmnnkában. Rövid eg}- hónap telt el azóta. Ifj. Variász Gusztáv az egyik leg­jobb kubikosként dolgozik az épí­tésvezetőség legnagyobb brigádjá­ban!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents