Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-02 / 27. szám

.■0fr fSZAJCMAGYÄRORSZÄC m oukágoe m ülegálu Subád Nép hőtj harca, mint éppen at imperializmus eile- ni küzdelem frontján. Emlékeztessen a Szabad Nép arra, folytatta, hogy test­őrért szövetségünk a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, a gyarmatok és a kapitalista országok szabadságáért küzdő népeivel, nemzetünket legyőzbetetlenné teszi. A béketábor tagjaiként a nagy Sztálin vezetésével olyan erősnek érezzük magunkat, mint amilyen erős, szép és le­győzhetetlen az emberiség jövője. Rákosi elvtárs erre az évfordulóra Így Jízent a Szabad Nérmek: „Kívánom, hogy az első évtized győzelmes harcait a Sza­bad Nép a jövőben még nagyobb siker­rel folytassa, a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagv cél­jaiért, a proletárnemzetköziség szellemé­ben, dolgozó magyar népünk további erődítéséért, fclvirágozásáért és a szo­cializmus végső győzelméért Hazánkban”. ígérjük a Szabad Nép szerkesztősége nevében, bogy a Szabad Nép meg oda­idóbban, még eredményesebben fog küzdeni e mindennél nagyobb célokért. Munkánk sikerének a legfőbb biztosítéka íz az állandó segítség, amelyet dicső Pártunk központi vezetősége és személy szerint Rákosi elvtárs nyújt a Szabad Népnek, munkánk sikerének biztosítéka ; a támogatás, szeretet, elismerés és hí- 'lat, amelyet a Szabad Népnek milliós ilvasótábora nyújt. / Munkánk sikerének biztosítéka az a cgítség, amelyet minden kommunista új­ig példaképe, a Lenini-Sztálini Pravda dent a mi számunkra. Köszönet a Prav­dának, a népi demokráciák és a kapita­lista országok kommunista lapjainak a testvéri, elvtársi és harcosiéi üdvözle­teikért — fejezte be beszédét Horváth Márton. Horváth elvtárs lelkes tap9sal fogadott beszéde után a külföldi testvérlapok kép­viselői szólaltak fel, majd ünnepi mű­sor következett. Ú nnepélyes keretek kozott leplezték le Rózsa Ferenc elvtárs emléktábláját A magyar sajtó napián, pénteken' dél­előtt ünnepélyes keretek között lep eztok le Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkeszj ójének emlékét hirdető márvány emlék áhlát a Szabad N.’p Székhazának előcsarnoká­ban- Az ünneDségen Kiss Károly elvtars, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Fii- jfio* ságinak tagja moncjott ünnepi beszc- det­A tízéves Szabad Népet ünnepeljük — mondotta» Ez alatt a tíz év alatt Pár­tunk harcos lapja, a Szabad Nép az il­legálisan írt és nyomtatott kis lapból, hnta'mas újsággá fejlődött.. Dolgozó né­pünk mindennapi kenyerévé lett. A még kis, illegálisan szerkesz'ett Szabad Népnek volt első szerkesztője a már írhalált hal! Rózsa Ferenc. A legne­hezebb időben szerkesztette a lapot. A náci és a Horthy fasizmus terpeszkedett az országban, kcgye'lenül üldözve a sza­badság harcosait a kommünikékat: Ró­zsa Ferenc az illeea'is pártmunka hosszú iskoláját járta már ki, amikor 1942 feb. yuárhan elvtársalnk a Szabad N’n szer­kesztésével trzták mez. Ez a vá’asztás nem véletlenül eset: Rózsa F<"Trncre Mestere volt a konsnirálásnak. Minden gondolatát, tettét a Párt iránti végtelen szeretet irányította. Amikor Rákosi elvtárs második pőre alkalmával a tiltakozó gyűléseket szervez­tük, Rózsa Ferenc elvtárs e téren is eredményes munkát végzett. Az 1942-es esztendő súlyos csapásokat hozott a Magyarországon dolgozó illegá­lis kommunisták részére. A Párt rette­netes nyomásnak volt kitéve. Csendőr- és rendőrnyomozók, jobboldali szociálde­mokrata árulók, provokátorok és csend­őrspiclik nyüzsögtek a gyárakban, szak­szervezetekben és tették veszélyessé a kommunisták szervező munkáját. Kegyetlen dühük még fokozódott, ami­kor megjelent a kommunisták friss, ille­gális sajtója, a Szabad Nép. Adták kézbe-csusztatva, bedobták a gyár törött ablakán, ment címre postán borítékban, vagy betéve a munkás szer­számos ládájába. De bárhogyan jött, mindenütt várták. Rózsa Ferenc és elv­társai az illegális lapkiadás és terjesztés minden akadályát elhárították. 1942 májusában Rózsa Ferencet sok száz kommunistával az Andrássi lakta­nyába hurcolták. Heteken át válogatott kínzásokkal gyötörték. Villanyáramot ve­zettek testébe, annyit ütlegelték, hogy egv ép rész nem maradt a testén. Alig volt már jártányi ereje, de hű maradt a párthoz és egy szóval sem könnyítette meg a csendőrpribekek nyomozó mun­káját, megtagadott minden vallomást. Úgy halt meg Rózsa Ferenc elvtársunk, mint a Kommunista Párt hű katonája. Mintaképe volt a munkásmozgalom ke­mény harcosainak. Emlékét hazánk dol­gozó népe mélyen a szivébe zárta. Március 5-re össrehíífáH a Srövetuííió Len'eső Ts*n csfmk harmadik ii^sszakái A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége január 31-én elhatá­rozta, hogy 1952. mácius 5-ére összehívja Moszkvába a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának harmadik üléssza­kát A Megyei Pártbizottság megállapításai megyénk szakszervezeteinek munkájáról A Hódi-brigád 310 százalékos eredményekkel harcol az elsősig rt a Kugler-brlgáddai iolytatott párosversenyben A diósgyőri Kugler és az ózdi Bó- dl heng'erészbrigád párosversenyében az új tervév első napjaiban lemarad­tak a Bódl brigád tagjai. Az Ózdi Kohászati üzemek műszaki vezetői megszüntették az anyagellátás ne­hézségeit, s most a Bódi brigád tag­lal napról-napra újabb nagyszerű termelési eredménveket érnek el. Rákosi elvtárs 60, születésnapjára felajánlották, bogy 12 százalékkal túlteljesítik napi előirányzatukat. Január 28-án 310, 29-én 217, 30-án is 310 százalékra teljesítették napi tervüket. Az anyagellátás megjavu- lása után helyesebb munkaszervezés­sel a Hódi brigád tagjai erőteljes harcot indítottak, hogy elhódítsák az elsőséget Kugler Lajos Kossuth- díjas sztahánovista hengerész bri­gád játóL Ítélet a munkafegyelem megbontása miatt A miskolci járásbíróság munkafe- gyelemlazitókat, igazolatlan mulasz­tókat Ítélt el. Pilcz Sándor a Mélyépítő Vállalat dolgozója novembertől 34 napot mu- lasz ott igazolatlanul, 6 hónapi javí- tó-nevelö munkára és fizetésének 25 százalékkal való csökkentésére Ítél­ték. A Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozói közül Biriny; Gáspár 11 na­pot mulasztott igazolatlanul, 6 hóna­pi javító-nevelő munkára és fizeté­sének 25 százalékkal való csökken­tésére, Dienes Gáspárt, aki 14 napot mulasztott igazolatlanul, 5 hónapi javító-nevelő munkára és fizetésé­nek 20 százalékkal való csökkenté­sére, Nánásl Lászlót 21 napi igazo­latlan kimaradás miatt 4 hónapi javító nevelő munkára és fizetésének 15 százalékkal való csökkentésére, Smidt Ferencet 19 napi mulasztásért 4 hónapi javító-nevelő munkára és fizetésének 15 százalékkal való csökkentésére, Gitta Józsefei 23 na­pi igazolatlan mulasztása miatt 3 hónapi javító-nevelő munkára és fi­zetésének 15 százalékkal való csök­kentésére ítélték. Öj kulturotthonok épülnek megyénkben A* új tervév első negyedében me gyénk számos községében lélesítenek kultúrol [honi Edclényben 500 ezer forint köl|séggel gyönyörű kullűrol!- hon épül, ahol színház, mozjtérem, könyvtár, olvasó, ée játékterem biz­tosítja a község dolgozóinak művelő­dési lehel őségét Uj knltúro||ihon épül Dáméc község­ben is. A dolgozó parasztok felajánlot­ták, hogy a kuliúrotthon mielőbbi fel. építéséhez fuvarral és társadalmi mun­kával járulnak hozzá Knl lúrotthon épül Szalonna, Asra]é és tTraj község­ben is. A* u'rajjak közül tokár, dol­goznak M őadí vasgyárban, vállalták, hogy társadalmi munkában végzik el az aszlaioe. és lakatosmunkái Lendü- leleasn dolgoznak, meri azt szerelnék, hogy Rákosi elviére születésnapján, március 9-én ünnepséget már a kn'lúrol ikonban la»'lhalnák Régen vágylak kuliéról (honra Pére község dolgozói is. A tervberuházások során most az államiéi kapnak pénzt, hogy kjvánságuk megvalósuljon ők maguk (árflada'mi munkával segítik az építkezést. A követ már fuvarozzák, az asztalos munkákhoz ériők a* ajtókat, ablakokat és a színpadot készítik Lesz népkönyvtárak a megyei tanács bizto­sít számukra vetítőgépeit és iádiót. ötéves tervünk végrehajtárábein, a szo­cializmus épí.ésében fontos feladatot töl­tenek be a szakszervezetek. Az elmük évek során megyénk szakszervezeteinek munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megváltozott a munkásosztály több­ségének viszonya a munkához, a mi me­gy ükben is hozzájárult ahhoz, hogy to­vább széleseden a munkaverseny, a Szta- hánov-mozgalom és a különféle szovjet munkamozaalmak. A szakszervezeti mun­kában különösen komoly fejlődés mutatkozik abban a tekintetben, hogy sokkal beha- tóbban foglalkoznak a termelés és a raun- kaverßeny kérdésével, tudatosítják a munkásosztály megvál ozo-t viszonyát a munkához, azt, hogy hazánkban a mun kásoszíúly van hatalmon, szövetségben a dolgozó parasztsággal. Ennek tudható be, hogy a múlt évben megyénkben a dől gozók 80—85 százaléka áll. munkavar ínyben. Különösen sz'p eredményeket értek el a Diósgyőri Gépgyárban, ahol a dolgozók 97.6 százaléka kötött hosszú lejáratú versenyszerződést. Ennék köszön­hető, hogy a Diósgyőri Gépgyár tervét régaV'teihen is teljesítette és elnyerte a büszke élüzem címet. Megyénk szakszervezetei komoly felvi­lágosító munkát végeznek- Jó példáját találjuk ennek a diósgyőri szénbányák­nál, ahol a munkásszállókban rendszere­sen előadásokat tartanak a munkafegye­lemről, s egyéb kérdésekről Borsodná- dasdon és Őzdon a Pártok atás napján a szakszervezet is tart eladásokat, eze­ket filmvetítéssel kapcsolják össze. Ered­ményes a szakszervezetek munkája az értekezletek megszervezésében is. A pe­rces! bányáknál például a január 8-án megtartott termelési értekezleteken 1331- en vettek részt és 140-en szólaltak fel. Ez a szép eredmény annak köszönhető, hoigy az értekezleteket decentralizáltan tartották meg, az eddiginél jobban moz- írósíto'ták a biza^i hálózatot és a prob­lémákat megbeszélték a pár szervezet-el Megyénk szakszervezetei eredményt ér­tek el a Szakszervezetek Megyei Taná­csának irányításával a munkafegyelem megszilárdításáért folytatót* harcban. Mind több példa van arra. hogy az ön­tudatos dolgozók kizárják soraikból a no­tórius», faví thatatlan mull asz ókat. Ilyen volt az az eset, amikor a Diósgyőri Ko­hászati Üzemekben a Martin dolgozói követelték Koren Pál munkafegyelem- bontó azonnali elbocsátása'. Ugyanez történt a Borsodnádasdi Lemezgyárban is. Mind gyakoribbá válll a társadalmi bírósági eljárás a fegyelem megsértőivel szemben, aminek igen komoly nevelő ha- ása van Mindez azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek munkájában az elmúlt ülőben jelentős feilődés tapasztalható, de az eredmények mellett még komoly hiányosságok is vannak. Ilyen hiányosság, hogy a szakszervezet még nem teljesen gazdája a munkaver­senynek, még nem ment át eléggé a szak’ szervezeti funkcionáriusok tudatába, hogy a szakszervezetek elsőrendű feladata a verseny szervezése, a verseny nyilvános­ságának biztosítása. Ebben a tekintetben az elmúl 3—4 hónapban már van javu­lás. Azóta jobban foglalkoznak a műn- kaversennyel és a munkaverseny nyilvá­nosságának biztosításával. Nem érvénye­sült a szakszervezeteknél az a kojnniu- nis'a módszer, hogy az újat fel kell ka­rolni és el kell terjeszteni. Például az alber telepi Loy-mozgalmat mindenütt el lehet terjeszteni, a szakszervezet jó darabig mégsem állította munkája kö­zéppontjába. Erre a szakszervezetnek ezután sokkal több és nagyobb gondol kell fordí innia. A Rőder- és D 'ák-moz- galom Diósgyőrött és Ózdon hozott bizo­nyos eredményeket, a bányákról azonban még ez sem mondha'ó el, mert ott a szakszervezet nem foglakozik ezzel. A szakszervezeteknek sokat kell jeví- aniok a munkafegy lem megszilárdításá­val kapcsolatos munkáinkon is- Az a fel­adat, hogy az üzemekben, bányákban olyan légkört alakítsanak ki„ amelyben megvetik a munkafegyeTem lázi tóit, a munkafegyelem megsértőit. Keveset foglalkoznak a sztahanovisták ok atásával, nem látják elégeré, hogy a sztahanovisták forradalmasítják a terme­lést- Az összes iparágakat figyelembe­vevő, megyénkben 900 szV bánó vista van. ami igen kevés az ipari dolgozók arány­számához . képest. Hiányos a Szaksnerveaetek Megyei Ta­nácsának ellenőrző és Irányító munkául. Nem segíti mindig eléggé a területi és üzemi bizottságokat. A legfőbb hiányos- «ág, hogy nem ellenőrzi kellően a terü­leti bizottságok munkáiát. A területi bi­tó tságok nagy r'sze munkatere nélkül dolgozik. Megvénk egyik legnagyobb szakszervezetének területi bizottsága, a vasas lerüYti bizottság is alapos tere helvet: csak rövid időszakra szóló ütem­terv szerint végzi munkáját, annak elle­nére, hogv a Megyei Bizottság november­ben megtárgyalta a vasas területi bizott­ság munkáiát és határozatot hozott, hogy muiíkni érvét kell készíteniük. E ha áro- zat végrehajtását az SzMT nem ellenőriz­te. Súlyos hiányosság, hogy ha az SzMT munkatársai meglátogatják a területi, vagy üzemi hizo.tgágokst, megelégednek azzal, hogy beszámolnak nekik a munká­ról és a kért adatokat megkapják, nem ellenőrzik a kapó t felvilágosítás hiteles­ségét, valódiságát- Jogosan hangzott el az ál.álunk megszervezett anklton a diós­győri szénbányák üzemi bizottsága ti ká­rának, Kálna elvtársinak az a panasza: ha a bányász területi bizottságról ki­mennek hozzájuk, az irodában töltik el az idő.', ahelye t, hogy lemennének a bá­nyába s ott közvetlenül segítséget nyúj­tanának. JeFemző a bányász területi bi­zottság munkájára, hotrv -mikor az SzMT meg árgyaíta munkájukat, a terü­leti bizottság az üzemi bizottságok által beküldött jelentésekből állította össze jelentését és ahhoz határozati javaslatot sem készített. Az ötéves tere győzelmes végrehajtása szempontjából különösen nagy jelentő­sége van megyénk vaskohászati üzemei 's hányái fervteljesítésének. Az SzMT mégsem fordít megfelelő gondot e terü­leteken a szakszervezeti munka megjaví- ’ésára, éppen hányáinkban leggyengébb a szakszervezeti munka. A hiánvos elleno-zés és irányítás sz oka annak, hogy az üzemi bizottságok munkája kapkodó, nem látják kePően felíln tuka', apró-cseprő kérdésekkel foglalkoznak. Nem mozgősíMák kellőképen a szakszervezeti apparátust a felsorolt hiányosságok kiküszöbölésére. Az is előfordul, hogy Pártunk és kormá­nyunk egyes intézkedéseivel szembefor­dulnak. így például Boreodnádasdon Ér­sek elvtárs, az üzemi bizottság titkára nem értett egyet azzal, hogy a kormány rendeleté értelmében a dolgozók kará­csonykor a rendes fizetési naptól elté­rően később kaptak fizetést. Ebből kö­vetkezik az án, hogy igen sok helyen a szakszervezetek kizárólag csak a dolgozók egyes, nem közvetlenül a terme’éssel kapcsolatos kérdéseivel foglalkoznak és hogy igen alacsony a szakszervezeti mü- helybizottságok munkájának színvonala, gyenge a szakszervezetek szervezeti élete is. Példa erre a Diósgyőri Kohásza i Üzmek és bányáink, ahol a többezer ta­ni bizalmi hd’ózatot nem mozgósítják ■'léggé. A bizalmi-k nem ismerik felada- ukat, nem ismerik a problémákat. Nem endszeresítették a mühelybizot sági tit­károk értekezleteit, a megtartóit értekez- le eken a titkároknak csak kis százaléka jelen!k meg, a távolmaradókat nem von­ták felelősségre Emiatt a határozatok csak jóval később jutnék a dolgozókhoz, -mi hetás-al van a termelésre és a szak- szervezeti éle're. Nem tart ják meg rendsze­resen a mühelybizottsáci üléseket, de még az üzemi bizottsági üléseket sem. A bányáknál vannak olyan üzemi bizott­ságok, amelyek kél hónapig nem tartot­ok ülést. A szakszervezeti bizalmiak, de még a 'zak®ervezeti funkcionáriusok közé is sok jobboldali elem furakodot: be. Sú- ’vos hiányosság, bogy ezek eltávolítására -z SzMT még semmit sem tett. Ez az oka ennek, hogv több helyütt megmu­tatkozik a szociáldemokraiizmus. A gyenge szervezeti élet következté­ben lasa a szakszervezetek kapcsolata a tömegekkel. Pedig a szakszervezetek sikeres tevókemy- ség'nek legfontosabb, legfőbb feltétele, — tankja Sztálin elvtars — a jó k p- csoW. a tömegekkel, hogy értsék a mun­kásélet problémáit, töviről-hegyire ismer­lek a munkások életét, értsenek ahhoz, hogy bármelyik kérdésijén, bármely pil­lanatban bibá^onul meg tudják állapí­tani a tömegek bangula át. A töm^p^k” tol való elakadást legjobban mutatja, hogy a dolgozók nem keresik fel prob­lémáikkal, leveleikkel a szakszervezete­ket. Ha egyes fősetekben elő is fo-duk hogy a szűkszervez^tpk mérvéi vagy üze­mi szerveihez panasz fut be a^oka bü­rokratikusén k°z^1:k, hossza* huzavona u^án. csuk a fesőhb szervek beavatkozó“ °ára int 'zik el Ez történt a Borsodvi- déki Gépgyárban is. A vállaDtveze'nség jogtalanul elbocsáj otf egv dolgozót, az panasszal fordult a r*akearneíetfiei* amely csak ax SzMT közbelépésére tézte el az ügyet. A szakszervezetek nein foglalkoznak eléggé a Ixt lese tej hárítás kérdéseivel sem. A tömegekké] való rossz kapcsolat má­sik oka, hogy löbb esetben num tartják be a szakszervezeti demokráciát. A funk­cionáriusok nagy része nem választolt, hu.nem csak kijelölt, ami arra vezet, hogy az ilyen funkcionáriusok nem min­denkor veszik figyelembe a dolgozók vé­leményét. A szakszervezeti veze ésbe nem vonták he megfelelően a pár.onkívuls szakszervezeti tagokat. A vezetőségek szo­ciális összetételét az SzMT nem tudta kimuta »ni, feltcheó, hogy a szakszerve­zetek vezetőségében sok kispolgári dem van. Mindezeknek a megállapításoknak alap­ján a SzOT december 4-i határozata ér­telmében a szakszervezeti veze.ős'gek újjáváJ asztásával kapcsol a ba*n megyénk“* ben a legfontosabb feladat, hogy a pRak- szervezeti vezetők közé a legrátermet­tebb, ősz ályharcos szakszervezeti tagok? nők és fiatalok kerüljenek be.^ Fon os, bogy a vezetőrégek úiiáváláfigtása kiszé­lesítse a szrkszervezeti demokráciát, * szakszervezet tagsága* és a szakszerveze­ten kívülálló dolgozókat is mozgósítsa fi. ermelési tervek végrehajtására, túl szar- nyílására. Mindezeknek a hiányosságok** nak kiküszöbölésére a Megyei Pártbizott­ság a következő határozatokat hozta: ■J Ax SzMT állítsa muukájánaís; • • homlokterébe a munkaverseny kiszélesítését, a szovjet és magyar munkamódszerek elterjesztését, & munkaverseny nyilvánosságának biz­tosítását, valamint a munkafegye­lem megszilárdításának és a dolgo­zók érdekvédelmének kérdését. Ez4 tárgyalják meg széles körben a J°l' gozókkal, sikeres végrehajtására, mozgósítsák az összes szakszerve­zeti szervet. 2 A SzMT dolgozzon M 3 hó- • napra szóló részletes munka­tervet, amelyben jelölje meg, hogyant akarja biztosítani a szakszervezetek területi bizottságainak rendszere« ellenőrzését. Munkájának középpont« jába a kohászati és bányász szak- szervezetek munkájának megjavítá­sát állítsa. Tűzze napirendre elnök­ségi ülésen e két szakszervezet munkáját, — előzetesen brigád vizs­gálja felül az ezeken a területekéi* folyó szakszervezeti munkát. O Az SzMT vizsgálja felül al szakszervezetek szervezeti éle­tét és biztosítsa, hogy a műhelybí- zottságl üléseket, a bizalmi értekez­leteket, az üzemi bizottságok és a területi bizottságok üléseit rendsze­resen megtartsák és az üléseken — munka terv szerinti — meglárgvaljáte a termeléssel, a dolgozók szociális és kulturális életével kapcsolatos prob­lémákat. 4 Az SzMT vizsgálja felül a bi­zalmi hálózatot és távolítsák el az ott fellelhető jobboldalt, ellen­séges elemeket. r Az SzMT dolgozza ki a szak- ’’ szervezetek teendőit a munka- fegyelem megszilárdításában, a mun- kaverseny és a Sztahánov-mozgalora kiszélesítésében, a gépek jobb ki­használásában, a takarékossági moz­galom fokozásában. Ezt az összes területi bizottsággal, üzemi bizott­sággal. azok vezető funkcionáriusai­val tárgyalják meg és aktíva-érte­kezleten, bizalmi értekezleten vitas­sák meg. fi A szakszervezeti vezetőségek "*• újjá választásával kapcsolat­ban biztosítani kell, hogy a vezetö- ségválasztás ne szorítsa hátté"be a termelés kérdéseivel való foglalko­zást. El kell érni, hagy a szakszer­vezeti munkában a vezetőségek új- jáválasztása ne vonjon maga után befelé való fordulást, hanem a veze­tőcég választásra való jó előkészüle­tek a termelést tervek teljesítésében jelentkezzenek, MEGYEI PARTBIZOTTSAO. Értékes ke9detnén\e%én (ísdon A munkaerőhiány pótlására új kezdeményezés született az Ózdi Ko­hászati üzemekben. A dolgozók el­határozták, hogy rendes műszak! el- jesítéseíken kívül havonta még egv műszakban dolgoznak, ezzel is hoz­zájárulnak az első negyedévi terv határidő előtti teljesítéséhez. A finomliengermű dolgozói után » többi üzem öntudatos dolgozói is lel­kesen jelentették be csatlakozásukat a kezdeményezéshez. A Miskolci Nemzeti Színház békebizottságának bék ehangversenye A Miskolci Aljotinj Nemzet; Rzính&z béleebizoltsáffn ranysiTeerit békehtinrj- versenyl rendezeti. Gáti Vilma a ház bétcebizoitsAga, nevében üdvözöl > a megjelenteket A műsor keretében FüH József> n Magyar Írd zövelség bffketbjzottsAgá nak tagja lantotl előadást „ békeha>r jelentőségéről' majd felolvasta Nóp'S Géza „Lenén" című verséi A színház művészei, ének- ős eenekara gazdag és színvonalas műsort adott Megy tet­szést aratott Firáah Elemér karnagy MAthé László szövegére szerzett Béki kantátája, amelynek szólóénekese Kiss Tbolya, ff érne hy Ferenc és Berk 'éta voltak Sok ‘af>*sal fogadta a • ínség VirAgh másílf zenekar> művét, .Koreaj balett“-ei továbbá Schuber Sozamundg nyitányát Pa'assv V-bo bt Nagy István szavalattal, Karácsony Magda. Másrfi Vera Pászt Tib •nor Ottó énekszámokkal, Görög Ma ra ét Beszternzoy Fát oroz tánccal szerepeltek Az egyes műsorszi molxLt a legjobb dot gr ikrák ajánlót iáts

Next

/
Thumbnails
Contents