Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

1 V / ÉSZAKMAGYARORSZÍS ▼VuMrasp, IMS február 10 Február 18-án kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja A Magyai—Szovjet Barátság Hónapjának ünnepélyes megnyitója február 18 -án lesz az Operaházban. Ünnepi beszédet mond Darvas József közoktatásügyi miniszter és a Szovjetunióból érkező ku’lurális delegáció vezetője. Az operaházi megnyitó ünnepséghez hasonlóan az ország minden részében február 18—23. kö­zött megnyitó ünnepségeket rendeznek. Befejeződött az ujságíróiskola első tanfolyama fizom balon déüelőtt tartol Iái meg a Művészeti Szőve (régek Házában a Népművelési Minásalérium újság! óis. kólájának évzáró ünnepélyéi. Az ün­nepségen részlvelleik a MUOSZ. a ma­gva r aajlő és a Szovjelun'é, valamim a többi baráli állam sajtóján^ ma­gyarországi képviselői is. Az ünnepé, gon Mihályfi Ernő népművelési mi- n.i8z|erha’yo|i|?8 köszön |ö|la a tanfo­lyamról kikerü'ö 86 fiatal újságírói — Az ifjú újságírók különböző mun- fcahe’yekre fognak kerülni, de a lehe­tőségek egyformák lesznek számukra, bárhová kérőijének is A magyar kullűrforrada’om fejlődése e'julotl odáig, hogy a régebbi egészségtelen budapesti kuf |ú'r-koncent:áciő helyeit egysé/yesen fejlődik az egész or. mság kulturális élete. A kul'úr'gé• nyék és „ kultúrig&nyek kielégíté. nének lehetőségiéi egyformán nőnek az egész orszdgban. Legyen világító példaképünk a szovj e | sajtó, az igazi ea.j | ószabadság* nak, az igazi demokráciának szülöttje és harcos fegyvere — folytatta — Olyan korban kerüönek szerkesz­tőségi íróasztalok mellé az ujságírőis- kola végzell növendékei, amikor nálunk az újságírás ifl becsület és dicsőség dolga lelt. — Köszönfsük ezen a napon is a magyar sajtó, a magyar újságírók nagy tanítóját, Rákosi etvtársat, aki. nek 60. születésnapját már a: új új­ságírók is Wliink együtt tollúkkal ün­nepelhetik — fejezte be Szavait Ezután Komiját Aladárné, az újság, írói kola igazgatója 8zótl az új újság­írókhoz, Hangsúlyozta ho-gy a magyar sajtó olvasói igéivyesdk és mind igé­nyesebbek tesznek, mert a nép politikai és kulturális fejlődése törvénye a szo- ciatizmus építésének Az, iskolát végzett hallgatók névé. ben Henczi Arpádné mondott kö zöne- |et a Pártnak szerelő gondoskodásáért Az ünnepségei ku’túnnüsor fejezte be Kim ír Szén elvlárs napiparancsa a koreai Néphadsereg megíeremtésének negyedik évfordulója alkalmából Kim ír Szén elvtárs, a Koreai Népi Demokra ikus Köztársaság Néphadseregé­nek főparancsnoka napiparancsot adott ki a Néphadsereg megteremtésének ne­gyedik évfordulója alkalmából. Kim ír Szén elvtárs a katonákhoz, tisztekhez, tábornokokhoz, partizánokhoz és az egész koreai néphez .fordulva rá­mutatott, hogy az elmúlt évben „a Nép­hadsereg — az egész koreai nép tevé­keny támoga ásával és szoros együttmű­ködésben a kínai néni önk ntesekkel — súlyos csapatokot mért az amerikai fegy­veres beavatkozókra és I.i Szín Man-féle lakájaikra Ezeknek a hatalmas ereiü csapásoknak eredményeképpen meghiú­sult az amerikai agresszorok terve, — az a terv, hogy elfoglalták Észak-Knreát. — szétfoszlo t az amerikai haditechnika mindenhatóságának legendáin, az ellen­ség nagy anyagi veszteségeket és súlyos erkölcsi vereséget szenvedett ” Kim ír Szén elvtárs megparancsolta: — Annak érdekében, hogv a haza mi­előbb felszab"dulion az amerikai rabló- hódítók és Li Szin Man-féle laka iáik alól, tökéle esíteni kell a haditechnikát, tanulmányozni a harci t'pasztalatokar és mindig telies harci készenlétben kell ál’ani az ellenrég elleni elszánt harcra. Február 8-án a kínai néni önkéntesek busztngu kü’dö tsége rész'.vett a koreai Néphadsereg megalakítása 4 évforduló­jának megünneplésén a Néphadsereg fő­hadiszállásán. A kínai önkéntesek kül­döttsége átvdta Peng Teh Huai tábor­noknak, a kínai népi önkéntesek főpa­rancsnokának Kim Xr Szén tábornokhoz a koreai Néphadsereg főparancsnokához intézőit üzenetét. „Közös, igazságos harcunkban — hang­zik többek között az üzenet — megszi­lárdítottuk tartós fegyverbSrátságunka; és folytatjuk fáradhatatlan erőfeszítésein­kéi Korea függetlenségének és szabadsá­gának biztosítására, valamint a koreai kérdés békés rendezésére.“ A koreai Legfelső Nemzetgyűlés Elnök­sége Kim ír Szén elvtársat, a koreai Néphadsereg megerősítésében, a koreai népnek az amerikai imperialisták és la­kájaik ellen folytatott igazságos, felsza­badító, honv’dő háborújában elért ka o- ncá sikerek biztosításában szerzett .érde­meiért a Szabadság és Függelenség Ér­demrend első fokozatával tüntette ki Pák Hen En elvtársat, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisz­terét a Szabadság és Függe lens’g Ér­demrend első fokozatával tüntették k' A Legfelső Nemzetgyűlés Elnökségének rendeletére a koreai Néphadsereg számiw magasrangú tisztié tüntették ki érdem­renddel a honv'dő háborúban szerzett ki­magasló érdemeikért. Rid'íwav megtiltotta az „ENSZ újságíróknak“, ho«v kapcsolatot tar'sanak a korea-kínai fél oldalán működő újságírókkal Ala« Winniragton, a londoni Daily Worker panmindzsoni tudósítója csütör­tökön arról számolt be, hogy Ridgwav megbízásából Welch lábomok kijelen­tette, hogy az Egyesült Nemzetek fegy­veres erőinek oldalán működő újságírók , .barátkoznak” a koreai—kínai fél olda­lán működő újságírókkal és „ez veszé­lyezteti a katonai biztonságot”. A valóságban lermészetesen sző sincs ilyen veszélyről Ridgwaynak az fáj, hogv Dán vöröskeresztes kórhá?ha!ó munkatársának elbeszélése a dóikoreai lakosság szenvedéseiről a két fél oldalán működő újságírók kap­csolatai lehetetlenné teszik, hogy a tá­bornok szócsöve — Nukols — a fontos tényeket titokban tartsa a közvélemény előtt. — Egészen bizonyos — írja Winning- ton —. hogy ha az angolok megengedik- hogy Ridgway utasítása valósággá váljék, akkor az angol lapok többsége az ameri­kaiak válogatás nélküli hazugságait közli majd. A napokban Vordinborg városban a dán nőszövetség helyi szervezetének gyű­lésén beszédet mondott Charles Hansen, a Jütland nevű dán vöröskeresztcs kór­házhajó Koreából visszatért munkatársa. Hansen beszélt a koreai nép szenve­déseiről. Elmondotta, hogy az egyik dél­koreai kórházban sok koreai gyermek -volt, akik hordágyaikon a puszta földön feküdtek. A beteg gyermekek mellett lé­vő hordágyon gyakran halottak voltak, de senki sem törődött a kis holttestek elszállításával. Hansen megállapította, hogy a kórház­ban semmiféle segítséget nem nyújtanak a betegeknek és sebesülteknek. A továbbiakban arról beszélt, milyen szörnyű terror uralkodik Dél-Koreában, milyen hajtóvadászatokat rendeznek a la­kosság ellen, amikor katonai szolgálatra alkalmas embereket keresnek. — Az embereket — mondotta Han­sen — egyszerűen összefogdossák az utcán, vagy bárhol, ahol rájuk találnak, drótsövénnyel körülvett táborokba zárják őket és szigorú őrizet alatt közvetlenül az első vonalakba küldik. Végül elmondotta, bogy a dél-koreaiak egyre gyakrabban tagadják meg, hogy harcolni menjenek. P á r t é 1 e t Havasi József népnevelő egy hónapi munkája 1951-es tervünket sikeresen fejez­tük be. Az 1952-es tervév nagyobb feladatoka* állított elénk. Szociálist^ hazánk építésének meggyorsítása, a békéért folyó harc fokozása az ed­diginél jobb munkát követel tőlünk a termelésben és a politikai felvilá­gosításban, dolgozó társaink mozgó­sításában egyaránt. Nekünk, nép­nevelőknek legjobb képességünkkel és fáradhatatlanul oda kell hatnunk, hogy minél szélesebb körben elter­jesszük a jó munkamódszereket és a legcrélyesebb n Uüzdjünk a hibák, hiányosságok ellen. Üzemünkben a tervteljesítés leg­nagyobb akadályozója, fékezője a meglazult munkafegyelem, a selejt és a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók magas száma. » Megkérdeztem az üzemi adminisztrá­tori: kik a notórius kimarado-zök, a se* !ejlgyár|ófei és a 100 százalékon alul termelők Megtudtam, hogy Száraz Jé. zsef és Dorogé Sándor segédmunkások rendszeres kima-adózók. Toplencki Bé­la gyakori selej-tgyá'rló, A'má'i Albert ifjú szakmunkás és Nónási Béla — ak: á Képzősből Jett szakmunkás — 100 százalékon alul termel. Ezekkel a szaklársaJkka] azután több­ször beszélgettem, rámutattam hibájuk­ra, de nem mutatkozott kellé eredmény Gondolkoztam, mi lohol az ok® ennek. Rájöttem a hibára. Neveié munkám egyik fékezéje a tervszerűtlenség volt Úgy döntöittem, hogy ezután te:-v- szerűen foglalkozom az emlil.lt szaktársakkal. A pártszervezet se­gítségével január hónapra foglalko­zási tervet készítettem a következő- képen: Január 2-től 9-ig: Száraz Józseffel és Dorogó Sándor­ral foglalkozom. Annak érdekében, hogy jó eredményt érjek el és elmé­letileg felkészüljek a nevelő mun­kára, elolvasom Lenin—Sztálin: „A munkáról“ című müvét, valamin! Rákosi’ elvtárs beszédét a munkafe­gyelemről. Áttanulmányozom a Mi­nisztertanács határozatait, nagyobb figyelemmel olvasom a napi sajtót különösen a munkafegyelemre vonat­kozó cikkeket. El akarom érni, hogy a két szaktárs többé ne mulasszon igazolatlanul, ezért naponta egy órát foglalkozom velük. Január 9-től 16-ig: Almás' Alberttal és Nánási Bélá­val foglalkozom, akik 103 százalé­kon alul termelnek, hogy terme'é- silk mielőbb elérje, sőt meghaladja a 100 százalékot. Ezeket a szaktársa­kat elsősorban megfelelő szerszám­mal fogom kisegíteni, átadom nekik gyakorlati tapasztalataimat, min­den műszak megkezdése előtt meg­nézem, hogyan készítették elő a szerszámot, hogyan fogják fel a munkadarabot, munka közben Is fi­gyelemmel kísérem, hogyan dolgoz­nak. Almás! és Nánási szaktársak nevelésével kapcsolatban áttanulmá­nyozom Lenin: „A kommunista szombatokról“ c. művét, Sztálin elvtársnak a szocialista munkaver­senyre és a Sztahánov-mozgnlomra vonatkozó tanításait, Rákosi elv­társnak a magyar szitahánovisták kongresszusán mondott beszédét, elolvasom a Párténítés és a Társa­dalmi Szemle Ilyenirányú cikkeit. Január 17-től 23-ig: 1. 2. 3. Mpersfyorsitfák a ?aví1á»i munkát as újcianálosi gépállomás dolgozói Az újesanáfosi gépál tömi ás dolgozói üzemi értekezletükön elhatározták), hogy mé'ló módon, jó munkával ünnepi k Rákosi elvtárs 60. születésnapját. Vál­laljuk, hogy erő- és munkagépeink kija­vítását február 28-a üe’yctt február 20-ára befejezzük, a javítási munka kifogástalan tesz A javítási bö’teégfkel 10 százalékkal csökkentjük A szakmai és a pof t'iktai oktatásban megszilárdít­juk a fegyelmet, a kéréseket ée ki. maradásokat megszüntet jül Kul túr­gárdái Szervezünk és a falvakat lá­togatva népinevelő ~mnká. végzünk. Szorosabbra fűzzük kapcsol a Iáinkat a lermelőesoportokka], minden segítséget megadunk számukra. Edd’gi javítási munkánk eredménye a következő; Kijavítottunk eddig 13 t rak fórt, 16 ekét, 5 tárcsát, 3 velőgépet, 14 boro­nát. 8 cséplőt és egy kunivá tort örömmel mondhatom, hogy dolgo. zóink megértették a minőségi munka jelentőségét é* mindent megtesznek nogy a javítást kifogásla'anul végez­zék el. XOViCS JÓZSEF Igazgató. Top­lenek! Béla gyakori selejt- gyártóval foglalkozom. Ennek a szaktársnak Is elsősorban közvetlen gyakorlati segítséget nyújtok, bo­nyolultabb műveletet igénylő munka­daraboknál segítek az anyagot fel­fogni, valamint naponta egy fél órát vagy egy órát a rajzok Ismeretéről beszélgetek vele. A vele való foglal­kozás ideje alatt Gorelik: ..Sztálm- díjns“ című regényét, a „Bolsevik agitátor“ című füzeteket olvasom el. Ez az ütemterv természetesen nem jelenti azt, hogy ez idő alatt csak a felsorolt szaktársakkal fog­lalkozom. szerint végzett a kö. A foglalkozási terv népnevelő munkám vetkezők': Nem volt könnyű az eredményt elér­ni Például Száraz Tózsef segédmunkás szaktárs nem va'amá szívesen fogadott, sőt zaklatásnak vette, hogy foglalkozom vele. Száraz szaktársnak többek között elmondottam, milyen károkat okoz üze­münknek, magának, népünknek Ami- 'or ö igazolatlanul kimaVad a műszak, bét, nincs aki kihordja a va®forgác«o- kat, ez egyrészt az anyagmozgatást hátráltatja, másrészt a drága anyagok forgácsai — amelyeket még haszno í- lani lehetne — összekeverednek és vagy a szemétbe kerülnek vagy pedig két- há'rom napot kell fordítani lriválogatá. sukra Megmagyaráztam, hogy a diná­ra dozók helyeit más dolgozóknak kell ben (maradni ok túlórában, mert a fet' adatokat el akarjuk as el is beli végez- Bmiatt felborul az üzem tervszerű. sége, túllépjük a béralapot, magasabb a termelési költség, nem tudjuk másik üzemnek idejében elszállítani a mun­kál, őkcj is visszavetjük a lervletjosí- lésben. Emlékezetébe idéztem Szá az szak társnak, hogy a múltban csendőr, szuronyokkal torolták meg. ha a mun. káa fegyelmezetlenséget követett el, 'idtették a gyárból és nem kapott mun­kát, jó volt. ha hosszú hónapok után va- 'ahol elhelyezkedhetett. Száraz József és Dorogé Sándor szaklársakka] folytatott beszélgetéseim eredménye: januárban egyetlen mű- szakmulasztásuk sem volt Almás! Albert és Nánási Béla ifjú­munkás szaktársakkal arról beszél­gettem, hogy üzeműnkben a 100 százalékon alul termelő dolgozók ve­szélyeztetik az üzem napi tervének állandó tervszerű teljesítését, a le­maradásokat azután a hónap végén „hajrával“, rohammunkával kell behozni. A lemaradással nemcsak üzemünket, népgazdaságunkat és ami ezzel egyet jelent: — magunkat károsítjuk meg, hanem azoknak az üzemeknek jó munkáját is lehetet­lenné tesszük, amelyeknek gyártása a ml munkánktól függ. Elmondtam, milyen sok támogatást kapunk a Szovjetuniótól Például a szovjet tanácsok alapján olyan szerszámot készítettünk, amelvnek használatá­val az eddigi 100 óra helyett 8 óra alatt végezzük el a munkát. A Szovjetunió nagy segítségét jó mun­kával kell meghálálnunk Megma­gyaráztam Almás! és Nánási szak­társaknak, hogy az ifjúmunkások­tól a Párt öntudatos munkát kíván, számít becsületes munkánkra. Meg­engedhetetlen, hogv a Párt gondos­kodását. sok segítségét 100 száza­lékon aluli termeléssel viszonozzuk. Kölcsönadtam nekik szerszámai, mat, megköszörültem késüket, elma­gyaráztam nekik munkamódszere­met, naponta rendszeresen segítet­tem őket műnké óikban. Almás! és Náná”! szaktársak je­lenleg 140 —160 százalékot érnek el. A közelmúltban 7—800 forintot- ke­restek, most 1300—1400 forintot. Amikor megérkezett üzeműnkbe a Központi Vezetőség ágit. prop. oeztá. 'ya által k’adott fűzet, ame’y ismer­tette: hogyan harcolnak a Rákosi Mű­vek népnevelői ~z anvugtTkárékosvágérl gondosan elolvastam és mindjárt azon ™nndolko7lam, hogyan tudnám hfiszno. ílani ezelkief a tapasztalatikat üzemünk­ben Elbeszélgettem Pintér és Pauszt elv- lárSnkkal, beszélgettünk a M’ni-zlerla- náe. takarékossági ha Iá-óva Iáról is és o’hal're-|uk, hogy bekapcsolódunk a takaréko? ági mozgalomba. Vápa]tv'- hogy az eldobott holla, dékanyagohbó] rendes munkadarabokat készítünk hogy a kováegojáénál leeső anyagot is hasznoeílsuikt. Keskenyebb ■■ »tő­darabot leszúrókést alkalmazunk, így írt 3 darab gyűrű helyett 4 tudtunk csinálni Ezzel egy alkalommal1; kb, 8—10 ezer forintot takarítottunk meg A hosszabb munkadarabotoná] e, hőkezelés közben adódó görbülést kikü­szöböltük úgy, hogy a teljes folüúeté fogás helyett gyűrű alkalmazásával szo­rítjuk le a darabot, ilymódon 24—25 ezer forint értékű anyagot mentettünk meg attól, hogy selejt lé váljék. A Népnevelő munkámban nagy se­gítséget kaptam az alapszervezettől. Sokat tanulok a népnevelő értekez­leteken, a taggyűléseken és a sz-bad pártnapokon. Az alapszervezett tit­kár elvtárs naponta beszélgetett ve­lem, megkérdezte, milyen problé­máim vannak, rendszeresen felhívta a figyelmemet a napilapokban, a folyóiratokban, a népnevelő füze­tekben megjelenít olyan cikkekre, amelyeket népnevelő munkámban komoly mértékben tudtam hasznosí­tani. Tudom, milyen nagy fontossága van a személyes pó'damu tatásnak, ezért egyik munkástársamat versenyre hív. tam, minden nap nyilvánoseágka hozták a verseny táblán termelési eredményein­ket. Voltak napok, amikor versenytár­sam magasabb százalékot ért ej, ko- mo’y harc kérdése volt a vezetés meg­szerzése Kellőnk munkaigndülete nagy hatással volt körülöttünk dolgozó tár­sainkra. Mint azta-hánoviata népnevelő igyek­szem még jobb munkát végezni ezért felszámolom az eredménveim ellenéi*) is mutatkozó hiányosságokat munkám­ban. Nemcsak a te rmot és terén fogont átadni munkamódszeremet, hanem apó. li titkai felvilágosító munka ferüieién. is, megismertetem népnevelő társaimat az eVedménvre vezető módszerekkel —- Nagy gondot fordítok arra. hogy a szaktársakat, akik nevelő munkám ha­misára a termelésben komoly eredmé­nyeket értei; el, alaposabban meg:9- merteseem Pártunk politikájával és ha nem párttagok igyekszem őket úgy nevelni, hogy méltók tehessenek a t*gf- jelöltségre, majd a párttagságra. • Rákosi elvtárs 60. születésnapjá­nak tiszteletére vállalom, hogy feb­ruárban népnevelő értekezleten rész­letesen ismertetem népnevelő- munkamódszeremet, a foglalkozást tervemben szereplő szaktársakat buzdítom, hogy kapcsolódjanak be » rendszeres tanulásba, a politikai ok­tatásba, továbbá a párosverseny­ben még nagvobb termelési eredmé­nyeket akarok elérni hotry a lehető legsikeresebben járuljunk hozzá nagy terveink maradéktalan megva­lósításához. HAVASI JÓZSEF népnevelő Diósgyőrt Gépgyár1 A Szovjetunió és a népi demokráciák életéből EGYRE TÖBB FIATAL DOLGOZIK A TURKMEN FŐCSATORNA ÉPÍTKEZÉSÉN A Kara-Kalpak Atonóm SZSZK fővá­rosában, Nukuszban ősszel kétéves hidro­technikai ipariskola' kezdte meg működé­sét. Az ipariskola a Turkmen Főcsatorna épí kezéséhez szükséges kádereket képezi ki az orosz, karakalpak, turkmén és üzbég nép fiaiból. A csatorna vonalán egyre nagyobb len­dületet vesz a munka. Ezidőszerint az építkezéseknél a fnsy és a nagy hóviha­rok ellenére is ezer és ezer geológus, tereptérképész, talajkutató, boanikus és egyéb sznkember dolgozik. A csatorna építői kozott egyre több a fiatal, evor- san növekedik a komszomohcsalád száma A különböző munkahelyek komszomol- szervezetei élénk tevékenységet fejtenek ki a fiatalok ideológiai képzése és a műn haver sen vek szervezése terén. A CSEH IPAR AZ ÖTÉVES TERV KOMBIN ATT A FEJLESZTIK A SKODRAI SZARAZTÉSZTAARU­NEGYEPIK ÉVÉBEN Az ötéves terv harmadik évében Cseh­szlovákia hatalmas lépést tett a szocia- 1 izmus építésének útján. Az 1951-es év ipari termelése 60 százalékkal volt maga­sabb az 1937-es év eredm 'nyűinél. Az 1952-es évben úiabb gyárakat, kohászati üzemeket, erőmüveket állítanak üzembe a meglévő gyárakban növelik a nehéz­ipari lermelésft« Az 1952-es év ipari ter­meié?« 1951-hez viszonvítva 21 százalék­kal emelkedik. Fzen belül a nehézipar az 1951-es 49 százainkról 55 százalékra növeli termelését 1952-ben a nehéz:par termelése két és félszeresen magasabb V«*z, mint volt 1937-ben. az akkori köz­társaság „virágzó évében”. Ugyancsak növekczik a könnyűipar és élelmezési ipa**- termelése, amely 1952-ben, 1951-hez yisBorry^tva, 10 százalékkal emelkedik, GYÁRÁT Albániában az ötéves terv végére htr* almas kombináttá fejlesztik a skodrai száraztésztaár úgy árat. 1955 végére a gyár fermelése 1950’hcz nszonvitva 400 száza­lékkal eme'kedik. A gyár 32mféle száraz* tésztái gyárt m-njd, 2-100/100 lekes bér ruházassál újabb hatalmas géptermei épí enek. amelyekben korszerű gépeket helyeznek . el és az ee 'sz gyárban csak­nem valamennyi munkafolyamatot gépe* sitik. A szárítóberendezés befozadóképes* «égét már ]0S2-ben 70 százalékkal eme­lik. KIVÁLÓ MUNKAGYÖZELEM AZ OELSNITZI BANYABAN Herrschel, az oelsnitzi „Kai-l Lieb-' knecht”akna bányásza rendkívüli béke- míbzakot tartott. Herrschel ezen a mű­szakon 400 százalékos 'eljesítményt ért el, amely p'lda nélkül áll a Német De- mokratikus Köz‘ársaság szénbányáinak tört éne télien. Herrschel kiváló teljesít­ményét munkájának gondos előkészítése révén érte el­HARC! A TAKARÉKOSSÁGÉRT ÉS A Jó MINŐSÉGÉRT A groitzschi ,.Bel!a"-cipőgyár dolgozói versenyfelhívás’ intéztek a Német Demo­kratikus Köztársnsás: valamennyi cipő­gyárához. A mnnkaversenv február 8~án kezdődött és célja a. felsőbőr;megtakarí­tás fokozása a minőség állandó javítása mellettt Hasonló munkaverseny folyt már tavaly szeptember l-*öl november 30~ig s ennek a munkaversenynek az eredmé­nye 30.327 pár női cipő készítéséhez ele­gendő felsőbőr megtakarítása volt.

Next

/
Thumbnails
Contents