Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-03 / 28. szám
ÉSZAKIM AGY AKORSZÄ ( Vasárnap, 1952. február & rM Pártéi cr. t __★ A sátoraljaújhelyi jó tapasztalatod hasznosításával megjavította tag» és tagjelölttel vételi munkáját a miskolci Amikor elmúlt év nevembe. étben #2 Eszakmagyarorsiág közói!« a sátor, aljaújheiyi Járóéi Pártbizottság tagás tagjelölífelvéleli munkaianak jó tapasztalatait, a miskolci J5.rs.-u Pártbizottság tagjai alaposan ü I lanulmá. Hyőzláb a cikket és elhalárezják, hogy a jól bevált módszerek tnszno párával a legnagyobb mérlékben megjavítják lag- éa tagjolöl Ifelvéteii munkájú, kai. Javítanivaló voll bőven mert a* eljárni! esztendőben ál Salában hiányos.'ágok és h bak jeiieniczíék ft Pár;bizo(|3ág, a járás íjanszervezt- toinek ezirányú munkája! Igen sok példa mutalja, hogy az el. múlt évben a Járási Pártbizoitság óa ennek köve[kéziében a jáiria 'óbb a'aP" szervezete nem éMetle meg annak nagy jelentőségéi, hogy az arra .egméllóbb dolgozókkal állandóan Ióválib kell erősítenünk nagy Pár|unka|_ Sajopálfalva. Harsány, Sajósenye és Beriék közéé, gekben a mull évben egyetlen tagjelöltet sem veitek fel Sajóeeseg községben i» mindössze hármai, A Járási Pártbizottság elítélendő bürokráciával kezelte a tag ée ta.gpe- löltfelvételt, több siilyas" htnyagsatgoi köveiét! el. Gyakori jelenség volt, bogy az alapsaeryezetek'öi érkezett tag., illetve tagjolöltfelvélot- kérelmei; hónapokon át hevertek a Pártbizoit’á- gon A mull év elején az ellenőrzés során kb. 50 olyan tag- éa lagjelöllfelvé. teli kérelmet találtak a Pár'bizotlsá- gon, amelyek már 5—6 hónapja porosodtak Arra muiat ez, hogy a Járás> Pártbizottságon nem szívlel iák meg a Központi Vezetőség halároza'át, amely Kimondja: „A tagjelöltek mielőbbi fog. ta[lcostatása, a vártmunkába való bevonása ós nevelése érdekében a Pártbizottság és a pártszervezetek a felvett tag jelöllek elbírálását és a tagjelölt igazolványok kiállását, kellő alaposság fy lcft:iismeretesr.ég menet , megfelelő gyorsasággal végezzék elf' A JáráSj Párlb; zollság a bürokrácia elrettentő Járási Pár!bizottság aág tapasztala»! hasznosítva » miskolci Járási Pár bizottság igyekszik tervszerűvé tenni a sag- és tagje öit-elvfte i munkái biztosítani hogy a járásban ,-évő pártszervezetek nagymértékben javítsák ezirányú tevékenységüket Ennek érdekében a* eddiginél fokozol'abban ellen, őrzik az ajapszo.rvezetek i'yenvonalko- zású tevékenységéi, nagyoké segítséget adnak szántukra A bürokra'ikus ,;ká- derezést“ 'megsziiniették, moat már állandó figyelemmel kísérik a munkában a boadhisban kitűnő munkásokat, dolgozó parasztokat, a legjobb érlel, miségi dolgozókat, bevonják őket az oktatásba, az Hapsteérveze'et foglalkoznak ve’fik, hogy e fogyatkozás, nevelés eredményeként méltóvá váljanak arra, hogy az élcsapat sora^b,- kerüljenek. A számok mutatják, . hogy a Já.-fts Párlbizol Isáig éa az alapszervezetek gondosabb munkája meg Is hoz a az eredményeket. Novemberben <>2 tagjelöltei és 52 (a. got, januárban C4 tagot, illetve tagjelöltet vetlek fel a miskolci járás párt szervezetei Jó eredmények vannak a Mályi Téglagyár építkezésénél. Helyesen folyik a iag. éa tagjeicttielvéte] a kesznyéteni tszcs-beu, an-'! havonta rendszeresen 2—3 lagol, illetve íag- je]ö!let vesznek fel_ Komoty értékű fejlődést mutat az alsózaolca' pártszervezet Ezelőtt, nagyon elhanyagolták a fiatalok.nevelését, most — a Jíi- rási Párlbizotlsag irányításával és segítségével — egyre löbb arra érdemes fiatal elölt nyitják meg a Párt kapu- jál. Sajóvámos községben a fejlődés szép bizonysága, hogy novemberben 10 tagjelöltet veitek fel, közöltük 7 dob gozó parasztot. A helyes' lányt fejlődés mellett nagyon kel] vigyáznia a Járás» Pártbizottságnak a^a, hogy egyes alapszer- vezelek az ellenkező végié1 be ne essenek; hogy tudniillik ,,minőén áron“ szaporítsák a (aglélszámo,, Például ttepáshulán a mull évben egyetlen felvétel sem történ;, most egyszerre 11 tagjelöltet vettek fel.Újból ég újból fi- gye-mez|e|ni keit az alapszervezeíi vezetőségeket. tuda.c- í ani kell * párttagság körébén, hogy m ndennél jobban ügye nünk t*ell logféltelleb kincsünk, Nagy Pártunk tisztaságára é3 csak a legnagyobb kitüntetésre valóban méltó dogozók kerülhetnek az élesapa | soraiba. A miskolci Járási Pártbizottság és líta!;.ban a járás pártszervezetei biztató fejlődési értek el a helyi* tag. és tagjelölifejvéleli munkában. Ezt a fejlődést állandóvá kelt lenn’. Ezj úgy érhetik el, ha rundig szem e'ő|| tartják Rákosi eivtársnak a II Pártkongresszuson adói: úlmulalásái; „A szó "inlista termelés terén kitűnt ifjak nők, bányászok, epífőrmtnikásol parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételéneit, kérdéséi változatlanul napirenden ken tartani“ CSÖPP,A BARNA Sokgyermekes anyák xitiifl«eiö iütaíüi • as* Mislo.co» A misknta l kerületi tanács szociáh politÜMi állandó bizottsága január 20-én délután ünnepélyes keretek között adta át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott jutalmakat * sok- gyermekes anyának' Kótai József né 10 gyermekes anya 1600 forintot, Schneider Bél íné és Barna Antalné <t—8 gyermekes anyák 1200—1200 forintot, Pitroff Antalné 7 gyermekes anyu 1000 forint Jutalma kapott Az Inneplés után on anyák meghatott szavakkal mondottak köszönetét a Icifün. tető jutalmazásért ás szerető gondoskodásért, Az egyiptomi helyzetről tart előadást Miskolcon Hayn Kornél elvtárs, a Szabad Nép munkatársa Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek munkatársa, iíayn Kornél elv társ hosszabb időn át Egyiptomban tartózkodott, ahonnan tudósításokat küldött az angol imperialisták gyalázatos vérengzéseiről, beszámolt arról a harcról, amely Egyiptomban folyik az imperialisták háborús terveinek meghiúsítása és az ország valóságos függetlenségének biztosítása érdekében. Hayn Koméi elvtárs nemrégiben hazaérkezett éa február Síén. kedden este fél 7 órai kezdettel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kossuth u. 11. sz. alatti székházának nagytermében előadást tart egyiptomi tartózkodásának tapasztalatairól. A „Nyugati övezet“ című áj magyar film a miskolci Beke-filmszínházban A miskolci Béke-filmszív‘lázban feb. ruár l-én mutatták be a ..Nyugati övezet“ című új magyar filmet> A fil-n főhőse dkos professzor Ko.-sufh.díjax világhírű geofizikus, akt saját keserves tapasztalataiból 'smeri meg milyen aljas módszerekkel hajtják végre as amerikaiak a háború előkészítését szol- gálö terveiket. A film túlnyomó rész« Berlin nyugati övezetében játszódé!*. Ákos professzor szerepét a nemrég elhunyt Somlay A ' pír játssza, aki eb ben az utolsó alakításban is a vagy ügyét szolgálta, Képünk a „Nyugati övezet“ című film egyik jelenetét ábrázolja Korpajuttatás a tejbeadóknafe As egyínilfig gazdálkodó doljarozö parasztok, valamint a tszcs-tagok is a háztáji gazdaságukban tartott tehenük után a beadási kötelezettségen felül beadott tejre a nem ipari körzetekben literenkint 70 filléres, az ipari körzetekben 80 felérés tejáron kívül literenkint 50 deka korpát kapnak hivatalos áron. A tejár kifizetésénél a tej zsírtartalmát is fiaryd*»» be veszik. Az önálló termelőszövetkezetek és Hb típusú termelőszövetkezeti csoportok ® beadási kötelezel tséjrükbe beadott tej° mennyiség után literenkint 30 deka, ® terven felül, tehát szabadtejként beadott tej literje után 60 deka korpajuttatásbaw részesülnek. TUDOMÁNY A FÖLDMŰVELÉSBEN (A* „Öteves tervünk: béketerv“ című könyvből) példáját mutatta a felvett tagjejöpeh elbírálásánál is. Az újonnan felveti tagjelölteket behívták a Táráéi Pár bízol faághoz •— ,,kikádereaésre“ Számos tagjelölt nem ludla, miért hívják, nem is jelent meg a beszélgetésre A Járási Pá Ibi- zollság később rájön, mennyire helytelen ez az eljárás, javított is de még írón dig nem megfelelő mólon a lag" jelöllek elbírálásán. A Já-ási Pár|- bizollság lagjai kimentek ugyan az egyes üzemekbe, vagy községekbe, hogy ott vizsgálják meg, valóban mél ló-e az illető dolgozó a tagjelöltaégre. de enne,k a beszélgetésnek továbbra ;s va’ó. Búggal riasztó „káderezés“ jel lege volt A Járási Pártbizottság munkájának hiányosságai rányomták bélyegüket az alapszervezetek munkájára is. Hernádiak községben Adám János elv társ párttitkár több .mint 8 hónapon keresztül tartóit fiókjában 18 tagjelöltfe]vételi kérelmei. Ez n léleklejeu magatar. tás érthető módon visszaveta'ie a pártszervezet fejlődését, erőaödóaé', holott éppen Hexnádkak községben ez különösen fontos. tyA bürokratizmusban a szervezeteink- FIű gyakorolt burzsoá befolyás nyilvánul rveg“ — mondotta Sztálin e'vtára. — Ahol eluralkodik a bürökre'hums, oil ennek természetes velejárójaként eltompul az éberség B ez tág teret ad az ellenség kártevő kísérletei számára A járás több párt. (szervezete nem kísérte figyelemmel a termelőmunkában, a beadásban — és általában egész maga|artásrkkat — kitűnő dolgozókat, hanem olyan álláspontra helyezkedett, hogy „aki tagjelölt akar lenni, az majd jelentkezik^* Ezt az elkényelmesedést, a Központi Vezetőség határozatainak ilyen meg. »értéséi kj is használta az ellenség. Például Saj őszen I péteren Szén drei Károly 33 holdaa kulák emiatt ludot; befurakodni a Párlba, majd I. -ípusú iszcs-t szervezett, ott romboló nnuká' fejlett ki, míg le nem 'epleziék és ot nem tá. ■volilotlök. Az éberség hiánya miatt csempészhette be magái a Póriba Kiirály György ratios Iván i bu.ák is, Sajóvámos községben is igen súlyos eset fórdnlt elő Tó|h Imre — volt párllilkíár — mindenáron 'Szes elnök és tanácselnök akart lenni Több dolgozó paraszt nem értett ezzel egyel, emiatt Tóth ezeket a becsületei» dolgozó parasztokat ki akarta, volna a Pártból feáratni azzal az ,,indokká!“ hogy — ..osztályéi lenségrk“ Eombo.' munkáját a Járási Pártbizottság leleplezte A sátoraljaújhelyi Járási Pártbizott. A felszabadult ember szüntelenül új módszerekkel, üj eljárásokkal kísérletezik. hogy a földet nagyobb, változatosabb é3 jobb termésre serkentse. A tudósok, a mezőgazdasági gépek tervezői és készítői mellé felsorakoznak az agroteehnikusok és a nagy gyakorlati tapasztalatokkal bíró mezőgazdasági dolgozók. Ilyen pompásan felszerelt, Ilyen tudományosan képzett, ilyen tervszerűen támadó hadseregnek nem állhat ellen a föld. Megadja magát és erejét, termőképességét az ember rendelkezésére bocsátja. A TALAJERŐ PÓTLÁSA A Horthy-idök rablógazdálkodása a földet ugyanúgy kiuzsorázta, mint az embert. A szocialista társadalom mezőgazdasága pótolja az elveszett talajerőt, elsősorban a műtrágya és a természetes trágya használatának fokozásával • Az ötéves terv ezt a dolgozó parasztság fontos kötelezettségévé teszi. Az tstállőtrágyák minőségének javitása és a szakszerű trágyakezelés elsajátítása az egyik feladat. Ez a dolgozó parasztság érdeke és kötelessége. A műtrágyatermelés nagyarányú növelése a másik feladat. Ez a dolgozó parasztság szövetségesének, a munkásosztálynak a dolga. A szocialista ipar meg is felel ennek a feladatnak. Vegyiparunk fejlesztése lehetővé teszi, hogy egy-egy kát. holdra az 1949. évi 12.3 kg országos átlaggal szemben 1954-ben már 73 kg műtrágya jusson. Tehát hatszor annyi, mint a hároméves terv végén tizenkétszer annyi, mint a felszabadulás előtt, amikor egy- egy hold szántóföldre mindössze 6 kg műtrágya jutott. A növények beporozását, megtermékenyítését sem bízhatjuk többé a szél járására és a rovarok röptére, — vagyis a természet kénye-ked- vére. Az Ilyen beporozás nem teljes, ezért találunk gyakran hiányos szemeket a kukoricacsövön, vagy üres, úgynevezett léha szemeket a napraforgó tányérjának közepetáján Az ember tökéletesebb munkát tud végezni, mint a természet. A kukorica összegyűjtött virágporát rávisszük a kukorica bajuszára. A napraforgó pőtbeporozását úgy végezzük hogy szörmekesztyüt húzunk és a virágzó tányérokat végigsimo- gatjuk. 1951 nyarán a term elősző vetkeze tek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, már sok 10 ezer holdon végezték el a kukorica és a napraforgó pőitbepor- zását. Az állattenyésztés fejlesztésének kétéves tervéről szőlő minisztertanácsi határozat 1951-re legalább 200 ezer, 1952-re legalább félmillió kát. hold területen írja elő a kukorica kötelező pőtbeporzását. Ezzel az egyszerű eljárással, a vetésterület megnövelése nélkül, kukoricatermelésünket jelentősen növelhetjük. A vetőmag jarovizálása azt jelenti, hogy az ember meggyorsítja a természet munkáját. A jarovizálás — előzetes csirázta- tás. A magot elvetés előtt megfelelő hőfokon kezeljük. Ezzel a módszerrel még az elvetés előtt megindítjuk a csírázást. A jarovizálás megrövidíti a növény tenyészidejét és az érés sokká] hamarabb következik be. Gyapotvetésünknél 1951-ben vezettük be széles körben Liszenko nagyszerű módszerét, a jarovizálást, azaz a vetőmagvak „tavasziasítását“, amelynek segítségével holdankint egy-két mázsával tudjuk, növelni a termésátlagot. A vetőburgonya nyári vetése is jelentékeny mértékben emeli a termelés mennyiségét. Hazánkban a tavaszi ültetésü burgonya akkor kapja a nagy meleget, amikor az már káros a fejlődésére. Ennek következtében veszélyes méreteket öltött burgonyafajtáink leromlása és elkorcsosodása. Liszenko eljárásának alkalmazásával, a nyári burgonya ültetésével ezt meg tudjuk akadályozni. A nyári burgonya ültetését megkezdtük és az ötéves terv során, főként hazánk déli vidékein elterjesztjük. FÜVES VETÉSFORGÓ Az évelő füvek, pillangósvirágú szálas takarmánynövényekkel, lucernával, vörösherével, baltacimmal vetve, gyökereik segítségével humuszban gazdagítják a termőtalajt és létrehozzák a talaj legkedvezőbb morzsás szerkezetét. A füves vetésforgó az ember szolgálatába állítja a pillangós növényeket és az évelő füvek minden jő tulajdonságát. A füves vetésforgónál évekre előre meghatározzuk, hogy egy-egy táblán mit fogunk termeszteni. Az első 2—3 éven át évelő füveket és pillangósokat termelünk, azután gabona következik majd ipari növényeket termelünk és így tovább, majd 4—5 év múlva ismét évelő füvek és pillangósok következnek. A füves vetésforgót 1950. őszén vezettük be állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink egy részében. Az ötéves terv folyamán a fejlett állami gazdaságok és termelőszövetkezetek átveszik és alkalmazzák majd a füves vetésforgó rendszerét. ÜJ NÖVÉNYFAJTÁK A kukoricát egyes vidékeken törökbúzának, más vidéken tengerinek nevezi a népnyelv. Ezek az elnevezések arra emlékeztetnek, hogy volt idő, amikor a kukorica is új jövevény volt hazai növényfajtáink között. ■ A burgonya pedig még a kukoricánál is „fiatalabb71, hiszen alig másfél évszázada honosodott meg nálunk. Ma már burgonya, kukorica nélkül szinte el sem tudnánk képzelni életünket. Unokáink, sőt alighanem már gyermekeink Is magától értetődőnek tartják majd egész sor olyan növény termesztését, amelyet csak most, az első ötéves terv során honosítunk meg, vagy terjesztünk el. Legfontosabb új ipari növényünk a hófehér gyapot. A felszabadulás előtt alighanem kinevették volna azt, aki arra gondol, hogy ezt a meleg éghajlathoz szokott, érzékeny, délszaki növényt távoli hazájából áttelepítse hozzánk. Csak a dolgozó nép felszabadulása és a Szovjetúnló kimeríthetetlen tapasztalatai segítségével vált a „lehetetlen" lehetségessé. Tudósok és mezőgazdasági dolgozók szívós munkája, a népi demokrácia anyagi támogatása végül is meghozta a csodálatos eredményt: Magyarországon is beérett a gyapot, elsősorban az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, ahol szakszerű és gondos ápolást biztosítanak részére 1949-ben még mindössze hatszáz katasztrális holdon termeltünk gyapotot. 1951-ben már 50 ezer holdra nőtt a gyapot vetésterülete. Gyapottermelőink országos mozgalmat indítottak a holdankint) tlzmázsás gyapottermésért. 1954-ben az ötéves terv végén, teljes 200 ezer holdon fogunk gyapotot termeszteni Az 1950. évi 32 ezer mázsa nyersgyapot termés 1954-re meghaladja a 900 ezer métermázsát. A hazai gyapot az új textilanyagok tömegét jelenti a magyar dől*» gozó nép számára. Ha az 1954-es termelésből, 900 ezer métermázsa gyapotból semmi egyebet nem gyártanánk, csak ni’ hára való kartont, akkor a kartop-* csík tizenötször érné körül a földét. Egy métermázsa gyapotból 700 méter batlsztanyagot, vagy 300 méter lepedővásznat, vagy 100 méter ruhaszövetet, vagy ötezer orsóra való fonalat gyárthatunk. A rizs már néhány évvel ezelőtt meghonosodott nálunk. Mégis nyu» godtan nevezhetjük új növénynek, hiszen 1951-ben mindössze 1200 holdon termesztették, míg az ötéves terv végére 40 ezer hold lesz a magyar rizs vetésterülete. A dolgozók állama erősen felkar rolta a rizs termesztését. Meghonosítjuk és elterjesztjük a kokszagizt, másnéven hamvas gumipitypangot, amely kaucsuk- és gumiiparunkat látja el nyersanyaggal, A fontos és értékes új Ipari növények egész sorát teljessé teszi a kenáf nevű rostnövény, továbbá a® olaj- és édesipari nyersanyagot szolgáltató földidió. Az új kedvéért természetesen nem hanyagoljuk el a régi beváltat sem. Fokozzuk ngyfontosságú Ipari növényeink: a cukorrépa, a kender, a len, a napraforgó termelését. KETTÖSTERMESZTÉS A Magyar Népköztársaság az ötéves terv mezőgazdasági részében nem feledkezik meg az állatállomány minőségi javításának és számbeli növelésének fontos feltételéről, a takarmánynövény termesztéséről. Az ötéves terv során 41 százalékkal növeljük 1949-hez viszonyítva a szántóföldi szálastakarmánynövények vetésterületét. A legfontosabb szálastakarmánynak, a lucernának vetésterületét megkétszerezzük. A takarmánynövénytermelés emelése érdekében széles körben meghonosítjuk a keitöstermesztést, a másodnövények vetését. Maga Rákosi Mátyás elvtárs hívta fel parasztságunk figyelmét arra, hogy a mi éghajlati viszonyaink mellett a kalászosok learatása után legalább hárommillió holdon lehetne másodterményt: tarlórépát, csalamá* dét, muhart, kölest vetni. 3 millió hold másodvetéssel jelenlegi takarmánytermelésünket 50 százalékkal emelhetnénk. 1951-ben már egymillió kataszteri holdon termesztettünk másodnövényeket Az ötéves terv végére a másodnövényekke! bevetett termőföldeket másfélmillió katasztrális holdra emeljük.
