Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 19S3 JannÄr ST ll ORSZÁGOS ES A MEGYEI lÁHÁfoKOZÁS FELHÍVÁSA SZÉRIÁI MEGJflVÚJUií A mU „f OSSüiir-ISZ MORAJAI J ■ S^Tetkesetiiajj az elmúlt gazdasági éTfcén /áÖ5 számén és 7 hol'd "sző- 18a gazdálkodott, vols még 20 hold ré- iSifllí is A tagság létszáma 166 A mo- Hökj (lKoejn] :h‘ termel öszöveúezet a »zdreittsi járás egyik legnagyobb lenne- löszévé rkezete. Sok szép eredményi ér. tS»k el. Gazdaságilag szövetkezetünk erősödőn, tartalékai megnövekedtek Vagyonunk ériéit« csaknem fél millió áeriiti, a szövetkezeti a!ápol 95 eze> forintra emeltük örömmel mondhatom, hogy jelen lé- íkmytu luiteijesiieltiHt köteleaetisé- rgeinkel az állata jránf Adónkat 100 százalékig befizet lük. minden beadási kő eiczeuse- günknek átlagosan 160 szazaleküan tettünK eieget A mait évben .visszafizetlünk az állam, iái 22 ezer foiittt kötcaönt. Cukorrépából terinésátlagunk hoj- d*nkjnt 110 mélerjnázsa volt, amelyet *.mi*k köezöuhelíick. hogy Kertész Ann* brigádja egyénekre felosztotta a teiüle'oí, az egyesekig éa a kéz-kapá- 3ás meJlell négyszeri lókapálással a földel állandóan tisztán taxin Iták, Fej­lődé«! mulat állaltenyészlé-ünk is Mo*t már 10 lovunk és két csikónk, 28 szarvasmarhánk, 232 juhunk' van, a tjei lést örzs már 08 darabra szaporodóit. A amit év végén több mint 7 máz.a «Őrlési visszaadhattunk az államnak a kapolj törzs lörjeezláseképen. Szépen, (eredményesen doigozjk négy dagb-d álló épílű-brigádunk. Eddig átépítet­ték 6a iibűvíiclték a ló. és a tehénis- tá'lól, tejházat építettek, új szekér- színt készítettel^ Az állam; kölcsönnel felépített silóhoz követ, homoköl ós meszel szállítottak, segítenünk az új vcliéaislálló építésénél és a juhkodály fedésénél ja. A tagság a zárszámadáskor jelenté- fosiy jövedelemhez jutóit. Pénzé ték­áé átszámítva egy-cgy munkaegy égre öaszeBen 32.70 forintot adtunk Búzá­ból minden munkaegységre 3 kiló, ro-.aból 1 kiló, árpából 2 kiló, kúkori. púból és burgonyából 1—1 kiló, cukor­ból 38 deka. borsóból 7 deka, hagyma, bél 19 deka, szénából 3 kiló, djóból és mandulából II deka, mákból 6 deka. almából 10 deka, sajtból 6 deka, ser- íéshúsból 26 deka jutott Készpénzben tónden munkaegységre niég" 7.05 forin­tot fiáét tünk. • Vannak, akik igen szép jövedelem- Sez jutottak. így például Pacsufa Fe. ránc esaládja 542 munkaegységre Í6.28 mám búzát, 5.42 mázsa rozsot, 10,84 mázsa, árpát, 5.43 mázsa kuko­ricát, ugyanannyi burgonyát, * több mint kél mázsa cukrot, 37 kitó bordót 32 kiló hagymát és 11 mázsa szénát kapott. Elkövet tűk azonban az! az igen sú­lyos hibái, hogy a mákot, diót, mandu Iái, almái, sajlot és hús) helytelenül, egyeniősdi alapon osztottuk szét. Voillak más h jbá,k is A zárszám. adásnál dérült ki, hogy a munkaegy­ségeket erősen felhígítottuk, Előirány­zott munkaegységsziikségioíünk egész évre 10,200 volt, a beírl munkaegvsé. gek összeszámlálásakor viszont kide­rült, hogy 11.700 munkaegységet kell kifíütíBi. Ez a nagy többlel abból ál­ló! I elő, hogy olyan munkakört is ró. szesüitok egyesek 'munkaegységben, amelyeket el sem végeztük Mindany- nyian felelősek vagyunk a nagy hj- búért, ami egyben rámutatott a cso­port munkaszervezetének, munkafegyel­mének súlyos hiányosságaira, A tag­ságnak még fele sem járt rendaze icsen munkába, alig' 70.en dolgoztak állan­dóan. Ez okozta, hogy termésátla­gaink a kapásoknál nagyon nyak voltak Kukoricából £4 holdon csak 280 mázsát törtünk le, mert a nő. vénylermelési brjgád tagjai elhanya­golták a növényápolást. A btfrgouya 9 holdon mindössze 330 mázsái adóit — Kern használtuk fel a szovjet ag oleeh- ni&ai módszereket a termés növelésére. Annyit (ettünk, hogy 10 holdon elvé. géz tűk a kukorica pó|beporzását. Meg­bizonyosodtunk róla, hogy ezen a föld- darabon a termés sokkal jobb volt, de törésnél egyáltalán nem ellenőriztük hogy mekköra ez a többlet. A hibákat ebben az esztendőim felféilenü) megszüntetjük. Úgy határoztunk’, hogy pontosan eleget teszünk az országos és a megyei tanácskozás felhívásának és mindenek előtt megszilárdítjuk a munkafegye]. met Ha ezentúl valaki igen alapos ok nélkül kimarad a munkából, az első esetben agy, a másod jk felszólítás után kellő, liamiadízbcn három, a ne­gyedik alkalommal öl munkaegység le-; vonásban részesíljiib. Legutóbbi közgyűlésünkön ejhuíá. roztuk az; is, hogy lesz csoportunkban, megerősiljük poli. [ikaj iskolánkat, a tagságot bevonjuk a szakmai oktatásba, Eddig nem volt üzemi DISz-sze.vezetünk. Mos! ezt a hiányt is póioijuk, A vezelőségbe be­vonjuk a fiatalokat és a nőket, A falu egyenleg dolgozó paraszljail legebő. sorban szép eredményeinkkel akarjuk meggyőzni a mi utunk helyességéről s ezért mindent elkövetünk, hogy szö­vetkezelünk jövedelmezőségét, a tag’, ság részesedését minél jobban emel. jük. Községünkben igen nagy az érdeklő­dés a termelőszövetkezeti mozgalom iráni. Ha munkánkat e.odménye.ebbé 'esszük, a tagságot jobban ösBzecfor. i-asztjuk, ebben az évben b zlosan sok új belépő lesz. Terméseredményeink, jövedelmünk növelésére le-hdSina.jUK a szoviet agrotechnikai módszereket Őszi búzánkat már kérész|be-hosszába vetettük, ezzel biztosítjuk a dőlés el. len, hogy a kombájn könnyebb, gyor­sabb munkát tudjon majd végezni, alaeso. mint tavaly Négyzetes ültetést és pót- beporzást alkalmazunk a kuko jcánál. Állattenyésztésünk színvonalát is eme!, nj fogjuk Brigádszervezetünkel meg­szilárdítjuk, munkacua patáinknak és azok tagjainak jegyzőkönyvileg adjuk ál a területei és a munkaeszközöket. Szorosabbá tesszük kapcsolatunkat az egyénjlcg dolgozó parasztokkal, hogy minél többet megnyerjünk közülük az egyedül helyes út, a szövetkezeti gaz­dálkodás számára Ezeket a célkitűzésekéi csak abban az esetben tudjuk megvalósítani, ha a Járási Pártbizottság éa a járási tanács mezőgazdaság'j osztálya az eddiginél sokkal nagyobb és hatásosabb támoga­tás! ad üzemi pártszervezetünk meg. érősílésével tudjuk csak elvégezni az előliünk .álló feladatokat. Biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a támogatással, erős üzemi pártszerve­zet. .irányiláaával sikerrel oldunk meg minden feladatot, TFJ. VEp'” * MNOIS a monoki 9,Kosaith“ termel őszöve [kezet elnöke. Rákosi elvtárs 60 születésnapja tiszteletére olyan vállalásokat {eszünk, amelyek­nek , teljesítése erősen megjavítja mun-; kánkai VáljaMuk, hogy üzemtervünke! határidő előtt minden vonalon tolj ©ült­jük, a munkafegyelemi teljesen szilárd A „NAGY KONCERI“ SAJIOBEMUTATOJA A BEKE-FILMSZlNHAZBAN A Magyar—Szovjet Barátsági Hónap keretében tartandó Szovjet Film ünnepe műsorának kiemelkedő eseménye tesz a t.Nagy koncert” című új, hatal- mos színes, zenés szovjet film bemutató -o. A film a fennál.ása 175-ik évforduló­jának megünneplésére készülő Moszkvai Nagy Színház dolgozóiról, a művészeié munkájáról, a tömegekkel való szoros ka peso! a áról szól, opera- és baleitrészlc- teket tartalmaz, amelyekben a Nagy Színház világhíres művészei szerepelnek. A MOKÉP-kirendcltscg pénteken sajtóbemu atö hereiében levetítette a gyönyör* filmet, amely lenyűgöző hatást gyakorolt a sajtófogadás vendégeire■ A vetítés elolt tíuszlin József elvtárs, a kirendeltség vezetője ismertette a Szovjet Film Ütmepts gazdag műsorát és jelentőségét. Jelvételi pályásat az u’ságirő-isJsolára nyelvismeretek A Népművelési Minisztérium fel­vételi pályázatot hirdet az újságíró iskolára. Felvételét kérheti minden 19 és 39 év közötti fizikai vagy szellemi dol­gozó, aki tehetséget érez magában az újságírói pályára, íráskészséggel és érettségivel, vagy érettséginek megfelelő általános ismeretekkel ren­delkezik. A pályázók kérvényüket a Magyar Újságírók Országos Szövetségéhez (Budapest, VI., Sztálin út 101) ez év február 15-ig küldhetik be, csa­tolva a következő mellékleteket: 1. Részletes önéletrajz, a végzett iskolák és esetleges megjelölésével. 2. A már megjelent írások, vagy Ilyenek hiányában tetszés szerinti írás (cikk, riport). 3. Írásbeli igazolás a pályázó je­lenlegi tevékenységéről (a munka­adó, vagy iskolavezető igazolása). Az ujságíróiskolán, amelynek idő. tartama egy év, a tanulók megfe­lelő ellá tásban részesülnek. Vidékiek bentlakók lehetnek. Az oktatás 1952 április 15-én kezdődik. Azok a pályázók, akiknek felvételi kérelmét a felvételi bizottság elfo­gadja, felvételi vizsgán vesznek részt. LEVELEZŐINK HÍREI A sátoraljaújhelyi vasutasok közül Stumpf László Forgalmi szolgálattevő ter­vét 125 százalékra, Tisolczi József tola­tásvezető és brigádja 121 százalékra tel­jesítette, Sajgó Károly tehervona*v^zeiő és brigádja az utazási sebességet 7.8 km.ről 8.1 km re fokozta. EJrback Péter és brigádja az átmenő kocsik tartózkodá­si idejet 1 órával csökkentette. A dolgo­zó nők közül Fejti Gyuláné ért el .iő eredményt. (Porhuncsák Józsefué Sátor, aljaújhely.) A diósgyörvasgyári kerékpározom gyáregységnél a földalatti gyorsvasut tübingjeinek gyártásánál külön ifjúsá­gi üzemet szerveztek. Az ifjúsági üze­met ünnepélyesen avatták fel. Nagy István DISz titkár beszédében rámuta­tott a fiatalok nagy felelősségére. Az ifjúsági üzemet nagy szabadságharcos költőnkről. Petőfi Sándorról nevezték el. (Nagy Pétéi üzemi tudósító.) Alberttelepen Zolona István igen érté­kes újítást nyújtott be, amelynek meg­valósításával 130 ezer forint értéket ta­karíthatunk meg nemzetgazdaságunk, nak. (Báron Rudolf Alberttelep.) A pálházai ipartelepen Horváth 1st. ván brigádja 167, Csorna Ferenc bri­gádja 255, Hundár Jánosné 365, Meny­hért Istvánná 244 százalékos teljesít­ményt ért el a Rákosi elvtárs születés­napja tiszteletére tett felajánlások tel­jesítésében Az egyéni versenyben ki­tűnt Matusz József 151, Bozsa István 138, Végh Bertalan 135 százalékos ered­ménnyel. (Szőke József Pálháza.) „AZ ATOM ER Ő'* Természettudományi e őadás Misko con a Beke-filmszinházban A Természettudományi Társulat mis- adást _ rendez a Béke-filmszínházban, kötői csópor ja a városi tanács népmüve- Demjén Géza müegye.emi tanársegéd az lesi osztályával karöltve, ma délelőtt fél átmérőről tart előadást. Az előadásra be­li órai kezdettel természettudományi elő- lépődíj nincs. A Diósgyörvasgyári Kohászati ÜzemeSs mintaasz trios műhelye párosversenyszer, ződést kötött a Budapesti MÁVAG Gép­gyár és a Rákosi Művek mintaasz aló3 üzemével. A legutóbbi értékelés szerint a versenyben az első helyen a Budapesti MÁVAG Gépgyár, 2. helyen a diósgyőri üzem dolgozói állnak. (Magyar Károly üzemi tudósító.) Az alacskai bányaüzemben 0.5 saá- zalékra csökkent az igazolatlan mulasü tások száma. Tervük teljesítésében ki­tűnnek: Tőzsér Imre. Tóth János. Tö- zsér János, Szűcs Ferenc, Kokucsi Fe­renc, Cservák László, Almási László, Hamonai Pál és brigádjuk. (Péntek Károly Alacska.) A tokaji gépállomás dolgozóinak 00 százaléka vesz részt politikai és szakmai oktatásban. A dolgozók értékes tanulmá. nyi eredményeket érnek el. (lievitán Mi­hály Tokaj.) A Közlekedési Minisztérium útésztélyának jelentése A píliscsaha-bicskei összekötőút 5-^-8 kilométeres szakaszán Tionye és Perbál között 50—60 centiméter hóakadály kelet­kezett, az út járhatatlan. Gépkocsira relt hóeke dolgozik. A 22-es számú kere* csend.miskolci főközlekedési közút 36—54 kilométeres szakaszai között kb. 30 centi- méteres hóakadály van. Kló’relálhátúaia 27-én délig az akadály' ' megszűnik^ Ä 812-es kisbér—pápai közűt 3—12 kilomé­teres szakaszai között az ölmúlt napot! keletkezett hóakadály még fennáll. Fel­szabadult a hóakadály alól a 80-as szá» mű Budapest—Győr főközlekedési közút, a 808-as számú komárom—kisbéri közút« A BUDAPESTI FÖLDALATTI GYORSVASÚT (AZ „ÖTÉVES TERVÜNK: B“ C. KÖNYVBŐL) X? LSö ÖTBVES NfiPGAZDASAGI ML TERVÜNK második legna­gyobb beruházása — éppen úgy, mint az első a tartós béke törhe­tetlen hitével készül. Ki más építene kétmilliárd forin­tos költséggel ezer és ezer métere­kén a föld alatt futó gyorsvasutat, minit egy békéért küzdő nép? Gyor­san ölö méreg és atomágyűk kitalá­lása helyett azon gondolkozunk, ho­gyan juthat a főváros millió dolgo­zója gyorsabban munkahelyére. A Magyar -Népköztársaság kormánya nem arra készít haditerveket, ho­gyan törhetne a határontúli orszá­gok dolgozó népére, hanem hogyan faraghatna le napi egy-egy órát száz- és százezer budapesti dolgozó vilia- jhosutazásáibóí, hogy a megtakarított időt pihenéssel és szórakozással tölt- feeáaék. A budapesti Földalatti Gyorsvasüt iizembehelyezése évente több mint 9 millió óra időmegtakarítást jelent a budapesti dolgozóknak. Kilencmillió óra alatt el lehet olvasni kilencven- eáer közepes terjedelmű könyvet, ■meg lehet tekinteni négy és félmillió mozielöadást, vagy ltárom és fél­millió színdarabot. Kétmilliárd forint költséggel és hatalmas erőfeszítések árán születik meg a budapesti Földalatti Gyors­vasút. Negyven Marglt-hidat lehetne épí­teni ebből az összegből. Megépítettük és megépítjük hida- ínkat és a budapesti dolgozók, a Szövjetúnió segítségével, ezenfelül hozzájutnak a nagyszerű, ’ világvá­rosi, ’szocialista közlekedési eszköz­höz is. A FÖLDALATTI VASÚT első vonala 'ott halad, ahol a leg­nagyobb a forgalom: kelet-nyugat irányban szeli át a fővárost az új Népstadiontól egészen a Déli-vasutig. Két hatalmas csövet fektettünk le a föld alá, mint a víz és gázvezeték, vagy a csatornahálózat csöveit, csakhogy a földalatti óriáscsövei többszörösei az előbbieknek. Belső átmérőjük, nem kevesebb, mint öt méter, azaz két lakószoba magas­ságú. Es ezekben a csövekben min- *j*B. két percben hetvenkilométeres sebességgel robog végig egy vülany- vontatásü szerelvény. Van Budapestnek egy több mint félévszázados földalatti vasútja. Ami­kor megépült, csodájára jártak, de ma már inkább múzeumi tárgynak tűnik. Az ötéves terv gyorsvasútja nem sokban fog hasonlítani . sem öreg elődjéhez, sem a nyugati orszá­gok sivár emberszállitó üzemeihez. Az egész budapesti Földalatti Gyorsvasút a világhírű moszkvai Metro mintájára készül, szovjet mérnökök közvetlen segítségével és Moszkvában tanulmányúton jáit ma­gyar mérnökök irányításával. N ézzük CSAK MEG, milyen is lesz a mi Gyorsvasútunk. ... A sportesemény végétért, száz­ezres tömeg áramlik ki a vadonatúj Népstadionból. Mindenki egy irányba törekszik, a Kcrepesi-út sarkán emelkedő, szobrokkal, szökökutakkal díszített, zöldkupolás, hatalmas, vö­rösmárvány épület felé. Akik már elhaladtak a pénztár­ablakok előtt, most négy emelet ma­gas kupolás körcsarnokba érnek, amelynek falát zöldes siklósi már­vány borítja, körbefutő képek és fe­hér mészkőből faragott szobrok dí- szítik.A földtől a kupoláig érő ha­talmas üvegablakokon ömlik a nap­fény, sugárözönbe fonja a színes kő­lapokat, a műalkotások domborula­tait és az ünnepiesen öltözött töme­get. Széles mozgólépcső viszi egyenle­tes áramlással az embereket a föld alá. Néhány másodperc múlva, már ott vannak a vágánypárokat szegé­lyező széles sétányokon. A sínpáro­kat zöld márvánnyal borított és mo- zaikképekkel díszített táblák választ­ják el egymástól. A csarnok rejtett tetövilágitása nyugodt fénybe von mindent. A hő­mérséklet enyhe, tavaszias, mert az önműködő légelszívó berendezés nyári melegben közvetlenül az állo­másépület tetejéről szívja a friss le­vegőt, télen pedig egy távolabbi lég­aknából felmelegített levegőt szív be. A vágánypárokra szüntelenül ér­keznek a vonatok. Mihelyt megérke­zik a két, négy vagy hat kocsiból álló szerelvény, minden kocsin egy­szerre négy tolóajtó pattan fel. Tíz másodpercig tart, amíg kétszáz utás a nagy ajtókon keresztül a kocsik­ból a perronra lép s újabb tíz má­sodperc alatt ugyanennyi felszálló utas helyezkedik el a kocsikban. Ek. kor önműködő szerkezet csukja is­mét össze a kocsik ajtaját és egy­idejűleg önműködően felszabadítja a mozdony indító berendezését. A kocsisor megindul, sebessége szokat­lan mértékben meggyorsul. A vége még el sem hagyta az állomást és a vonat máris 50 kilométeres sebes­séggel fut, néhány másodperc múlva pedig nem kövesebb, mint óránkig 70 kilométer a sebessége. A FÖLDALATTI GYORSVASUT Budáról Pestre és Pestről Bu­dára naponta 140.000 utast szállít. A vonal legsűrűbb forgalmú részén, a Deák-tér- és a Baross-tér között naponta több, mint 300.000 uitas uta­zik majd. A vonal forgalmi telepén és kocsi­színjében 100 kocsi részére épül férő. hely, itt épül majd a korszerű kocsi­mosó, a kisebb javítások elvégzését biztosító műhely, itt lesz a pálya- fenntartási telep modern sinhegesztő géppel továbbá a munkásjóléti és kulturális berendezések, valamint az irodáit. A Földalatti Gyorsvasút ko­csijait a nap kisebb forgalmú idő­szakaiban felváltva kivonják és a teljesen gépesített kocsimosó és tisz­títóberendezéshez állítják. Mosó- és porszívógépek lépnek működésbe ás kívülről, belülről teljesen kitisztítják és fertőtlenítik a kocsit olyannyira, hogy az megújhódva küldhető ismét szolgálatba. A Népstadion-állomás építésénél közvetlenül a térszín alatt két 120 m hosszú szigetperron épül. melye­ket négy vágány érint. A két szélső vágány az útszint alá buktatott HÉV részére szolgál, a középső két. tőn a Földalatti Gyorsvasút vonatai közlekednek majd. A perronok 6—6 méter szélesek. A Népstadionnál van a Földalatti Gyorsvasút egyetlen kismélységü állomása, amelybe mozgólépcső nélkül lehetne eljutni. Az állomás két végén a térszínen tágas előcsarnok szolgál az utasok befogadására, amelyek közül általá­ban csak az lesz. nyitva, amely köz­vetlenül a Hungária-körút felé nyí­lik. A másikat csak a Népstadion nagyobb sporteseményei alkalmával helyezik üzembe. A Hungária-körút felöli felszíni csarnok mellett épül meg a zuglói villamos új végállo­mása, míg átellenben a Kerepesi-út túlsó oldalán, a jelenlegi piac he­lyére a kőbányai villamosok végállo­mása kerül. A Zuglóból mintegy 10—12.000, Kőbányáról mintegy 25-­30.000 utas utazik majd mindennap a földalattival a város központja felé. A vonal többi állomása térszín alatt nagy mélységben épül. Az uta­zókat mozgólépcső szállítja a mélyen- fekvö perronról a térszíni csarnokba. A hatalmas sebességgel közlekedő szerelvények általában rövid időköz­ben követik egymást. Ilyen forga­lomhoz tökéletes biztosítóberendezé­sek szükségesek. A SZOVJETUNIÓ rendelkezé­sünkre bocsátotta a biztosító- berendezések rendszerét is. A mosz­kvai Metro nyomán a mi földalat­tink is önműködő csodavilág lesz önműködően működnek a jelző- és biztosítóberendezések és az áram- átalakító készülék, a szellőztetögé- pek, a mozgólépcsők a vízeltávo­lító szivattyúk. Mindezeknek az önműködő készü­lékeknek van egy közös irányító központja. Hatalmas kivilágított táb­lán apró szerelvények futnak, híven mutatva, hogy a valódi oz^’elv^nyek mint haladnak a város alatt. Apró lámpácskák jelzik a különböző ké­szülékek működését. Nem kicsinység a földalattit meg­építeni. Pályája mélyen lesz a talaj­ban. A többi között például alagutat kell fúrni a Duna medre alá is. A sebesen robogó földalatti a zúgó víztömegek alatt fut majd a vég­állomása felé. Hősi munka kell a pálya elkészí­téséhez. Az alagutat hatalmas fúró- pajzzsal vágják, amelyet a föld alatt állítanak össze. Hossza 4—5 méter. Elöl köralakú vágóéle van, hátulról hidraulikus sajtók nyomják előre. A dolgozók a fúrópajzsban dolgoz­nak. Amikor a sajtók elörenyomták az acélcsövet, az elörenyomás he­lyén gyűrűt (vagy idegen nyelven tübinget) szerelnek a földbe. A le­vágott földet kiemelik, a sajtókat előretolják és újra kezdődik az egész művelet. A földalatti munkásainak valósá­gos közelharcot kell vívniok a leg­nagyobb ellenféllel: á szüntelenül előtörő talajvízzel. A legtöbb helyen magas légnyomást vezetünk be a fúrópajzsokba hogy ezzel tartsuk vissza a talaj hajszálerecskéiben a a vizet. A mikor a talaj szerkezete megengedi, vegyszereket és cementet befecskendezve kövésítjük a rétege­ket és így akadályozzuk meg a via kiáramlását. Más helyen (mint pél­dául a Batthyányi-téren megkezdett légaknánál) szovjet módra megfa- gyasztjuk a talajvizet. Valóságos jégpáncél fogja körül itt a munka­helyet s ezzel megszünili a- víz- vészély. . M AR AZ ELSŐ TERVÉVBEN a főváros igen sok pontján meg­indult a légaknák képzése. Az öt­éves terv második évében a Nép­stadion végállomás és több más ál­lomás építése folyik. Az ötéves terv második felében készül a város min­den pontján a gyorsvasút földalatti pályája. A keleti-nyugati vonal megépíté­sével Budapest közlekedése korszerű eszközzel gyarapodik. A gyorsabb közlekedés az utazási idő egyrészét megtakarítja. Ezek az utazási idő­megtakarítások nem kisjelentösé- güek a népgazdaság szempontjából, összegezve a megtakarított perce­ket. értékes munkaórák adódnak. Csupán a, kelet-nyugati vonal üzembe­helyezésével 24.500 óra szabadul fel naponta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents