Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-24 / 19. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁC OrtltürWk, ÜSS. Janntr 24. Egy grazi nyomo tanya a sok közül A Wahrheit című lap alábbiakban ad képet a grazi városi tanács lakásépítési tervének kudarcáról: A grazi Dreihacken-Gasse 24. szám alatt a lakás- építési progTammot ellenőrző bizottság szörnyű álla­potokat talált, A ház hátsó frontján, közvetlenül a mellékhelyiségekhez csatlakozik egy 2.5x2 (2.5x2) méteres fabódé. A szomszédos mellékhelyiség ablakát csak hiányosan takarja egy papírlap. A bódé valamikor tás­kámra volt, jelenleg azonban egy munkás-házaspár és két gyermeké­nek lakó- és hálószobája, valamint konyhája. Ez az „emberhez méltó“ lakhely fala lazán egymáshoz illesztett deszkákból és néhány bádog­darabból áll. A bódéba becsorog az eső. Karl-Heinz F. a Puch I. G. munkása, csupán kezdetleges fekvőhelyet tudott felállítani gyermekei számára, a férj és feleség a földön alszik. Hogyan is lehetne egy öt négyzetméteres területen második fekvőhelyet felállítani. A fűtést egy petróleumfőző szolgáltatja, amelyen a család reggelije, ebédje, vacso­rája is készül. A gyermekek játszótársai a bejárat melletti csatornából be-betévedö patkányok. A szörnyű fabódé lakói Schönauer úrhoz, a lakásügyekért felelős városi tanácsoshoz fordultak, aki röviden így válaszolt igénylésükre: „SEMMIT SEM TUDOK TENNI“. Pártélet Értékes javaslatokat tettek a népnevelő munka megjavítására az ózdi nagyolvasztó és acélmű legjobb népnevelői Hz USD és Enrlia mes'eríedése ellenire az ENSZ jOií uizotíságána» diesen elfogadlak az agresszió ii-Ltha.ciü2LSLt kúárió hateruzaú tavasatok Pari*. (TASSZ.) Az ENSz közgyűlés jogi bizottsága január 21-én befejezte az agresszió meghatározása kérdésének tár. gyalását. A két héten át folyó vitában két irányzat különült el. Az egyik az agresz- szió feltétlen elítélése és az agresszió komoly meghatározása, amely lehetetlen­né teszi az agresszió mentegetését. Ezt a vonalat képviselte a Szovjetunió küldött­sége, i ennek érdekében terjesztette elő határozati javaslatát is. A Szovjetunió küldöttsége indítványozta, hogy a nem­zetközi konfliktusban azt az államot mi­nősítsék támadónak, amely elsőként üzen háborút, nyomul be hadüzenet nélkül más állam területére, vagy elköveti a szovjet javaslatban foglalt egyéb cselek­mények valamelyikét. Az USA és Anglia küldöttsége, vala­mint Görögország és Belgium küldöttei konokul védelmezték a bizottságban azt az állítást, hogy az agressziót nem lehet meghatározni. Ezt a magatartást az attól való félelem magyarázza, hogy a bizott­ság az agresszió olyan meghatározását dolgozza ki, amely az egész világ sze- meláttára leleplezi a háborút előkészítő imperialista terveket. Az USA küldöttség és az USA csatlós országok küldötteinek alaptalan állításait a bizottság tagjainak nagy része vissza­utasította. Az európai, ázsiai és latin­amerikai országok küldöttei egymásután jelentették ki, hogy szükséges az agresz- szió világos meghatározása, mert az se­gítséget jelent az új világháború veszé­lye ellen vívott harcban. A január 21-i ülésen Franciaország. Irán és Venezuela küldöttsége együttes határozati javaslatot nyújtott be, amely« ben rámutatott „az agresszió meghatáro zása” problémájának fontosságára. A ja­vaslat egyben indítványozza, hogy az agresszió meghatározásának kérdését béke és az emberiség biztonsága elleni bűncselekmények kódex-tervezetének ki­dolgozásával együtt a közgyűlés 7. ülés­szakán vitassák meg. Az amerikai küldött — mivel látta, hogy a bizottság tagjainak többsége el­veti az általa sugalmazott határozati ja­vaslatot — sietve a három hatalom együttes határozati javaslata mellett fog lalt állást. Ez a mesterkedés azonban nem mentette meg az USA és Anglia küldöttségét a vereségtől. A három küldöttség határozati javas­latához Szíria, Mexikó s Egyiptom kül­döttsége ugyanis lényeges módosító ja­vaslatokat nyújtott be. Ezek a módosí­tások jelentékeny mértékben megváltoz tatták a határozati javaslat értelmét és elfogadhatóvá tették azon küldöttségek számára is. amelyek őszintén törekednek t ag-e'srió meghatározásának kidolgozá­sira. Többek között beiktatták a határo« jav-fiatba: feltétlenül kívánatos hogy irányelveket fogalmazzanak meg az gresstió meghatározásának kérdésében és hogy a hivatott nemzetközi szervek reket az irányelveket követve — a iö- őben meghatározhassák a támadó felet >^ a a elfogadta e módo­sításokat, az USA és Anglia küldöttsége határozati javaslat ellen szavazott. a francia küldött pedig tartózkodott a sza­vazástól. A határozati javaslat vég'eges ’zövegét 28 szavazattal — köztük a Szovjetunió szavazatával is — elfogad­ták. 12 kü'döttség nemmel szavazott, 5 pedig tartózkodott a szavazástól. Újabb francia terrorcselekmények Tunéziában Tunéziában állandóan fokozódik a fe- «zültség. A francia hatóságok terrorja egyre nő. Nabeulban a rendőrség kézi­gránáttal három tüntetőt megölt, húszat pedig megsebesített. Hammemetben barri- kádokat rohamoztak meg a csendőrök és tüzeltek a tüntetőkre. A londoni rádió Sousse-ben történt sú­lyos összetűzésekről ad hírt. A francia rendőrség itt kilenc tuniszi hazafit ölt meg. Az Humanité erélyesen követeli, hogy „ennek a piszkos politikának" vessenek véget. Az arab küldöttségek közbejárásának eredményeként Padilla Nervo, az ENSz közgyűlés elnöke, tudomására hoz a a francia kormánynak, hogy eljárása „meg­döbbenést" keltett. Nehru indiai miniszterelnök bejelen­tette, hogy hajlandó támogatni az ENSz előtt Tunézia ügyét. Az arab országok kommunista pártjai a Destur-párt és pártonkívüli hazafiak egyöntetűen kijelentették: vállvetve fog­ják folytatni a küzdelmet, hogy támogas­sák Tunéziának az ENSz-hea intézett be­adványát. Az egyiptomi helyset Legújabb jelentések gaerin | az an­gol kaionák kegyelten módon feldúl­ták Izjnailia temetőjét Garázdálkodó, suk során egy emberi megö] lek. Izmailia arab negyedót körülzárták, a lakosokat kiüz|ák házaikból, A fér- fjakat a szabad ég alatt zsúfolták össze. Az ango] vérengzéseik megkezdése óla körülbelül 10.000 ember volt kény­telen IzmailiAból elmenekülni Bahim bej, Egyiptom washingtoni nagykövete Aeheeonna] folytatott tár­gyalása után kijelentette, hogy Egyjp. lom „barátságtalan lépésnek“ minősí­tené a Szuezi-csatoma övezetében tar­tózkodó -.ngol megszállók mrg'egílé. sere kü'döll erősítéseket. Sziriából érkezett jelentések szerint Homs városában hatalma* |ün| cl ősöket rendezlek az egyiptomi nép mellett. Iráni jegyzék Angliához Teherán (TASíSZ) szabályainak Ezután okmányokkal bi. zonyítja, hogy az angol konzulátusi alkalmazottak illetéktelenül beavatkoz­tak Irán belső ügyejbe, A kormány határozata értelmében különben hétfőn már bezárták az Iránban működő 9 angol konzulátust. A* iráni angol konzulátusok betil. fása ellen tiltakozó angol jegyzékre az iránj kormány január 20-án válaszolt az ango| nagykövetnek A kormány vá- laszjegyzéke leszögezi, hogy in lé kedé­se nem mond ellent a nemzetközi jog A k nai klilíigvminiszlerlielye les nyMzafa a Josida-kormány által a Kinm ntang-kl kinek fehiániott kétolda ú békés'er ödes ügy ben a* Egyesült Államok imperialjsta kor­Csang Han.Pu, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának kü]- ügyminisz|erhely*| lese nyilatkozatot telt a japán Josjda-kormánynak az Egyesült Államok kormányává] szem. ben vállalt azon kötelezettségé Ő1 hogy békeszerződést köt a kínai reak­ciós Kuomin lang-klikk maradványé. val Á nyilatkoaat a többi között ezeket mondja: 1952 január 16-áa Tokié és Wa. «hjngton egyidejűleg nyilvános’ágra hozta Sigeru J sidának, a japán reak­ciós kormány miniszterelnökének 1951 mányinak képviselőjéhez intézeti leve­lűt. Ez a levél megdönthetetlen bizonyí. téka annak, hogy a legyőzött Japán az amerikai imperjalizmuss&l egyetértés­ben új agresszív hábörút készít e]ő Klna népe és területe ellen Ez a le­vél az Egyesüli Államok imperialista kormányának és a legyőzött Japán reak­ció* kormányának újabb provokációja a Kínai Népköztársasággal szemben — a legsúlyosabb és a tegnyi’vánvalóbb provokáció, a japánnal 1951 szeptem­berében San Fr«neiseoban megkötött december. 24.6b John Foster Dulleahes, j békeszerződés“ éta. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasz­tó és acélmű gyárrészlegének legjobb népnevelő': tapasztala csere megbeszélést tartottak. Az értekezleten megtárgyal ák „Az ági á orok harca a jobb műszaki és gazdasági eredményekért“ című nép nevelő füzetet. A vita bevezetőjében Kovács Miklós elvtárs, a Megyei Pártbizottság politikai munkatársa hangsúlyoz a, hogy az ered ményes népnevelő munkához milyen fon tos a sokoldalú önképzés, a legjobb ági tációs módszerek elsajátítása. A vitában a népnevelők sorra beszá moltak politikai felvilágosító munkájuk eddigi tapasztala airól, az eredményekről és a hiányosságokról. Stefanek Béla elv társ elmondotta, hogy alapszervezetükben sem a párttitkár, sem a népnevelők nem készülnek fel alaposan a népnevelő érte kezle.ekre. A párttitkár elvtárs nem egy szer csak brosúrákból veit „szempontokkal“ látja el a népneve őket. Beszédében többször hangoztatja, hogy „a népnevelők konkrét agitációs érvekkel végezzék felvilágosító munkájukat ehhez azonban semmi segítséget nem nyújt« Meg örténik az is — mondotta Stefanek elvtárs —> hogy egyes népneve­lők az értekezlet előtt pár órával kopnak megbízást az illető értekezlet megtartó sára. Ilyen rövid idő alatt — természete­sen — nem tudnak jól felkészülni. A népnevelők gyenge felkészültségéről beszélt Bárczi László elv.árs. Mint tapasz1 falatot elmondotta, hogy a népnevelők egy része nem képezi magát tovább politikai­lag, nem olvas rendszeresen újságot, így csak ál alános frázisokkal végzi munkáját Ostoróczki elvtárs felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a népnevelők legfon­tosabb fegyvere a személyes példamutatás. Ismerte te, hogy az ő csoportjában munkafegyelem terén az utóbbi időben 6emmi hiba nincs, de még mindig mutat­kozik hiányosság csoportja politikai kép­zésében. Hosszú ideig maga Ostoróczki elvtárs sem veti részt pártoktatásban s igy hiába beszélt dolgozó társainak tanulás fontosságáról, azok nem látták Ostoróczki elvtárs példamu atását és így továbbra is elhanyagolták a tanulást. Több népnevelő bírálta a műszaki dől gozókat amia'.‘t, hogy közülük mindössze egy-ke tő vesz részt a népnevelő munká­ban. „Az agitátorok harca a jobb mű1 sarki és gazdasági eredményekért“ című népnevelő füzetből követendő példaként em’itették a népnevelők a szovjet műszak dolgozók, Melescsenkő, Volkov főmesterek és Sutov mérnök példáját, akik műszaki és szak­mai tudásukkal, tanácsaikkal hatalmas segí.séget nyújtanék a szovjet agitátorok­nak, élenjárnak a népnevelő munkában is- Ostoróczki elvtárs elmondotta: az ózdi nagyolvasztó és acélöntő gyárrészleg műszaki dolgozói állandó elfogultságukra hivatkozva kivonják magukat a felvilágo sító munkából. A népnevelők hangoz:attak, hogy ági tációs munkájukhoz nagy segítséget nyúj­tanak a szemléltető rajzok, villámok, táb­lázatok. Megtörtént az acélműben, hogy Ádám elvtárs kényelmes, lazsáló munká­jával 20 perces kiesést okozott a terme­lésben. Mulasztása elkövetése u án alig egy órával három népnevelő már el is készítette a „villám”-ot, amelyre felírták, hogy forintértékben milyen kárt okozo t hanyagságával. A „villám" nyomán nem­csak Ádám elvtárs, de több más dolgozó szorgalmasabban végezte munkáját. Stefanek Béla elvtárs — szintén a szem­léltető agitációval kapeso’a ban — arról beszélt, hogy a kohóüzemben, különösen az elegytéren, gyakori a dolgozók igazo­latlan mulasztása. A dolgozóknak szám­adatokkal bebizonyították, hogy kimara­dásuk miatt lassabban kell jára ni a kohót. A lassú járatás-al a vas minő­sége is romlik, emelkedik a selejt. Ha naponta csupán egy-egv csanolás kiesését számoljuk, akkor is 100—150 mázsa vas­sal károsítják meg népgazdaságunkat. Az igazolatlan műszakmulasztások többezer forint kárt okoznak közvetlenül a fegyel­mezetlen do’gozóknak is. Stefanek Béla elvtárs felszólalásában arra is rámutatott, hogy a kohóözem termelésében sú yos hiányosságok vannak. A kohó nem teljesíti tervét- Ennek okát a műszaki vezetőség objekiv nehézségek­kel magyarázza. — Szerintem a lemara­dás egyik lényeges oka — mondotta —- a dolgozók hibájából adódik. Például sa­lakos üst hiánya miatt nem egyszer sokat kell várni a csapolásra. — Egy ilyen al­kalommal néhány népnevelő elment a alakürítőre és látta, hogy a salakos üst Tsz ításával megbízott dolgozók a mele­gedőben beszélgettek ahelyett, hogy dol­goztak volna. A népnevelők hangsúlyozták: a mags­abb termelési eredmények elérése érde­kében következetesen harcolniok kell az úi ió módszerek beveze éséért és állandó i'kalmazásáért. Bárczi László elvtárs több példát mondott el arról, hogyan harcolnak az üzem kommunistái a régi, helytele« termelési szokások, előítéletek ellen. Van több hiányosság is ezen a té­ren. Simkó elvtárs a következőket mon­dotta el: a bázikus vágányon jelenleg egy kocsi jár ki és be, ide-oda ologatása tíz embert foglal le. A gépesítésre már hó­napokkal ezelőtt újítást adtek be, a ja­vaslatot a vállalatveze őség jutalmazta is, azonban a gyakorlatban még a mai napig sem alkalmazzák. A népnevelőértekezleten számos értékes javallat hangzót; el. Többek között java­solták, hogy a termelésben egymással a legszorosabban kapcsolódó üzemek nép­nevelői időközönként tartsanak közös megbeszélést,’ továbbá, hogy a műszaki vezetők sürgősen bontsák fel a tervet, ismertessék beha- óan a népnevelőkkel is. Annak érdeké­ben, hogy a népnevelők jobban mozgósít­sanak a terv túlteljesítésére, javasolták a brigádnaplók bevezetését. Ebbe a napló­ba —• mint mondot ák — napról-napra bevezetnék, hogyan teljesítették napi, heti, tervüket és a brigád munkájában előfor­dult fontosabb eseményeket. A népnevelő­értekezlet résztvevői bírálták * Nagy­üzemi Partbizottságot, amiért még ma Is kevés segítsége; nyújt az alapszervezetek­nek a népnevelő munkához. A Pártbizott­ság tagjai nem ellenőrzik az alapszerve­zetekben a népnevelőértekezletek megtar­tásé sem, az ellenőrzés hiánya következ­tében az abpszervezetek vezetőségei sens kísérik kellő figyelemmel; elvégezték-e a népnevelők a rájuk bízott feladatokat. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztó és acélmű gyárrészlege legjobb népneve­lőinek értekezlete általában betöltött« feladatát. A népnevelők tapasztalataik elmondásával, a hiányosságok feltárásával segítséget nyújtottak egymásnak a jobb felvilágosító munkához s az üzemvezetés­nek a hibák kijaví ásához Az értekezlet hiányossága volt, hogy a népnevelők egy része a szó szoros értelmében csak hall­gatója volt a megbeszélésnek. Ennek ok** — mint az ellenőrzés is bebizonyította —. hogy az illető elvtársak nem tulajdo­nítottak kellő jelentőséget az összevont népnevelő értekezletnek, nem tanulmá­nyozták át alaposan a megvitatásra előre kiadott népnevelő füzetet. Felvételi pályázat az újságíró-iskolára A népművelési minisztérium felvételi pályázatot hirdet az újságíró iskolára. Felvé.elét kérheti minden 19 és 30 év közötti fizikai vagy szellemi dolgozó, aki tehetséget érez magában az újságírói pályára, íráskészséggel és érettségivel, vagy érettséginek megfelelő általános is­meretekkel rendelkezik. A pályázók kérvényüket a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségéhez (Buda­pest, VI., Sztálin út 101) ez év február 15-ig küldhetik be, csatolva a következő mellékleteket: 1. Részle.es önéletrajz, a végzett isko­lák és esetleges nyelvismeretek megjeS­lésével. 2. A már megjelent írások, vagy ilyenek: hiányában tetszés szerinti Írás (cikk. riport). 3. írásbeli igazolás a pályázó jelenlegi tevékenységéről (a munkaadó, vagy ■*« kolavezalő igazolása). Az ujságíróiskolán, amelynek időtar- ama egy év, a tanulók megfelelő ellátás­ban részesülnek. Vidékiek bentlakók le* hetnek. Az oktatás 1952 április 15-ézz kezdődik. Azok a pályázók, akiknek felvételi ké­relmét a felvételi bizottság elfogadja, fel­vételi vizsgán vesznek réseit II Lengyel Egyesült Munkáspárt lözpon i Bizottságának közleménye Jerzy Boreisza hala sról Varsó. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága mély fájdalom­mal jelenti, hogy január 19.én Varsó­ban hosszú betegség után elhúnyl Jerzy Borejsza a Lengyel Kommunista Pár) és a Lengyel Munkáspárt régi harcosa. a Lengyel Egyesül) Munkás­párt Központi Bizottságának púi tagja. Január 29-én ülést tart a megyei tanács A Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Ta­nács január 29-én délelőtt 9 órakor a megyei tanács nagytermében tartja elsá negyedévi rendes tanácsülését. Ezúton le felhívjuk a megyei tanács rendes é* pót­tagjait, hogy a tanácsülésen pontosan je­lenjenek meg. A tanácsülés nyilvános., kérjük megyénk dolgozóit is, hogy mine vendégek, minél nagyobb számién je« lenjenek meg a tanácsülésen. Még ebben az évben lezárul a budai várban az ásatási munkák legfontosabb szakasza A nép országa nagy anyagi áldoza­tok árán gondoskodik arról, hogy régészeink feltárják haladó hagyaná- nyaink emlékeit A búdéi várban már 1948-ban megkezdődött o kutatás, mégpedig előzetes feltárással, 1949. ben pedig már erőteljese* folyt « munka. Nagy Lajos korában bővítették palotává, s építették át Bu­dán a korábbj sziklavárat, Kagyara- nyuan építette ki Zsigmond, s ezt a munkát fejezte be Mátyás király Európttszerte híres volt ekkor a pa­lota mesés szépségéről, messzi orszá. gokból érkezett követők és utazók szá­moltak be írásaikban a magyar re­naissance gazdagságáról, művészetének és kultúrájának fejlettségéről. De 1586 után, a mohácsi vész hírére a főurak és idegenek harácsolják a vár kincseit, gályákon viszik- „ sok rabol! értéket Pozsonyba és Béo. be, s a mű­kincsekből még a Felvidékre i-s ke. rült. E nagyarányú rablás ellenére még a török korból származó leírások fis megemlélveznek a kulturális'kincsek­ről Az 1686-os ostrom megtépázta a várat, szétlőtt, kiégett épületromok maradtak ott. 1715-ben pedig Eegal. császári katonai parancsnok, a császár kegyét keresve, elpusztította a még meglévő épületeket is, A pusztítás több évig tartott, s a Habsburg.házra jellemző, hogy a még megtalálható műtárgyakat is magának követelte a császárj Bécs, Az 1720-as években egy szerény palotát építettek a romok helyére, a vár szintjének feltöltésére használták fel az 1686-os ostromban megsérült, később felrobbantott kö­zépkori ás renaissance paloták anya­gát. A XVIII században újjáépített palota nagyrészben még a múlt század végéig állott, „ század végén a palota teljes átépítésére került sor, amikor igen jelentős földmennyiséget mozgat lak meg. A régészeti kutatóknak ek­kor módjuk lett volna a? évszázadok­kal ezelőttj emlékeket feltárni Azon­ban a Habsburgok nem engedték meg, hogy napvilágra kerüljenek azok gt emlékek, amelyek m magyar nép múzeum kiállítása hősi korszakára emlékeztetnek A megtalált kőanyag egy részét villákba építették be, az akkor napfényre ke, rült eml&kek most a vármúzeumba* vannak, A felszabadulás után megindult kemény kutatómunka után a régészeti kutatás jelentős eredmé­nyeket ért et' A régi palota emeleti termeiről természetesen csak a lesza­kadt kőtöredékek alapján alkothatunk fogalmat, de előkerültek az alapfalak, néhol hat-nyolc méter magasságban_ A várhegy e pontja legkorábbi történeté, nek emlékei is feltárultak a bronz- és vaskori, illetve őskori település foly­tonosságának nyomaival A magyar kö­zépkorból származnak már a XIII századbeli erődrendszer maradványai. Az ásatások feltárták továbbá aü Anjou.korj palota egyes falait, sarok- tornyát, „z úgynevezett István-tornyot, végűi a Zsigm-ond- és Mátyás-kor; pa. lola alapfalait, faragott kőlöredékeit és ezeknek a koroknak tárgyi emlékeiig Értékes helyet foglainak e/ a múher lyek emlékei, megtalálták az udvari kultúra sok értékes emlékét js. A népi demokrácia által lehetővé tett kutatómunka folyamatban van és ebben az évben a legfontosabb szakaszt be is fejezik Mgya rországon ilyen ha. talmas arányú régészeti munka még nem volt, csak a népi demokrácia hiv- hatott életre ilyet, a szovjet régészeti kutatómunka tapasztalatai alapján, A múltban a palotába a dolgozó nép fiai nem tehették be a lábukat_ Most mindaz „ kincs, amit a magyar régészet feltár, az egész ma­gyar nép kulfúrértéke lesz. Az erőd. rendszer és a régi palota maradványai a nagyközönség előtt a városkép szín- pompájában fognak megjelenni A le­letek között a középkorj magyar művé­szet legkiválóbb emlékeinek töredéket találhatók meg, az iparművészet emlé. kei pedig több évszázad során össze* gyűjtött. Spanyolországtól Kínáig terjedő vidékekről származnak. Ezt az anyagot, vagy legalább egyrészéti még ebbe* az évben bemutatja a «Ss**

Next

/
Thumbnails
Contents