Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

^Biztosítsuk a mezőgazdaság szocialista szektorai dolgozóinak jó szakmai képzését ! Irta: Vaszil István Rákosi elvtái m a termelőszó ve keze­tek és gépállomások küldőIIeintk 11. or­szágos tanácskozásán mondclta: „Mi most arra vet ünk irányt, hogy megszilár­dítsuk mindaz', amit eddig elértünk, megerősítsük a szövetkezetek vezetését, politikai vezetését, gazdasági vezetését. Iskolára küldjék a szövetkeze ek vezetői!, hogy megtanulják, elsajátítsák azt a szaktudást, amellyel még jobban tudják u szövetkezet gazdasági ügyeit vinni ” Vannak már eredményeink mind a po­litikai, mind a szakmai képzés terén. Több min. 90 lermeiőszöveIkezeli csopor­tunk elnöke vesz részi rövidebb vagy hosszabb időtartamú szakmai tanfolya­mon. Emellett 41 termelőszövetkezeti cso- por unk elnöke végzell 10 napos elnök­képző tanfolyamok Csaknem 100 brigád- vezető vett részt a járások székhelyén brigádvezetői tanfolyamokon. A lermelő- irzövetkezetek és állami gazdaságok egy részénél a dolgozók közül többen hall­gatnak különböző szakmai előadásoka’. Mindez azt mutatja, hogy termelőszövet­kezeteink és állami gazdaságaink a szak­mai képzés terén eredményi értek el s ez kétségtelenül elő fogja segíteni a helyes nagyüzemi gazdálkodást, azl hogy ter­melőszövetkezeteink vonzókká, állami gaz­daságaink ténylegesen a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás példamutatóivá váljanak A mezőgazdaság szocialista átszervezé­sének eddigi eredményeit figyelembe véve azonban megállapíthatjuk, hogy a szak­mai képzés még csak kezdeti fokon áll, koránt sincsenek kihasználva a lehető­ségek. Az elnökképző, a brigádvezető­képző, sem pedig a termelőszövetkezetek tagsága részére rendezeti szakmai tan­folyamok megadott keretszámai nincse­nek ki öltve. Mindez elsősorban a termelőszővetke- Betekre vonatkozik, de nem jobb a hely­zet az állami gazdaságoknál és a gép­állomásoknál sem. Ennek okét az, hogy a termelőszövpU kezdek vezetőinek szakmai képzését erő­sén lebecsülik, tíénicsák á járási 'tanácsok mezőgazdasági osztályain, hanem a megyei tanács mezőgazdasági ősz ályán is. Ugyan­ez a helyzet az állami gazdaságok és a gépállomások megyei alközpontjában, Példa erre, hogy a megyei tanács mező­gazdasági osztályán nem arról folyik a vila, hogyan biztosítsák a szaktanfolyam megszervezéséi és azokra a legjobb elő- ndókal, hanem arról, hogy ki az, aki az osztályon ezért felelős. így nem csoda, ha a járásoknál ugyanilyen jelenségek mu­tatkoznak, sőt egyes helyeken még rosz- szabb a helyzet. Példa rá, hogy az ede- lényi járásban a brigádvezetői tanfolyam ifzéiesetl és senkit sem vontak emiatt felelősségre. Az illelékes megyei szerv a szaktanfolyam meneté: és ellenőrzéséi elhanyagolta, azon az állásponton volt, hogy „ahogy esik, úgy puffan”. Az állami gazdaságoknál lévő elvtársak a szaktanfolyamokkal kapcsolatban azl hangoztatják, hogy „valahogy majd menni fog". De hogy miként képzelik el, — nem tudják megmondani. Ké ségtelen, hogy vannak eredmények, de az állami gazdaságokra nem ezek a jellemzőek, hanem az, hogy amikor előadó van, nincs hallgató, ha pedig hallgatók vannak, sincs előadó. Termetőixöretleexelelnlt és gépállo­másaink országos tanácskozásának egyik sarkalatos útmutatása az volt, hogy a termelőszövetkeze :ek tagságából kell biz­tosítani a traktoristákat, akik mint a szövetkezel tagjai munkaegység arányá­ban fognak dolgozni. A Minisztertanács határozata külön felhívja erre mind a gépállomásokat, mind a termelőszövetkezet eket. Megyénk­ben azonban — egy-két gépállomás ki­vételével — az elvtársik úgy vélik, hogy most már nyugodtan ülhetnek, — a hatá­rozat megoldja a Irakloristák problémá­ját. Ha kevés a traktorista, kevesen je­lentkeznek tanfolyamra, mindenkit okol­nak, csak éppen magukat nem. Mindenki szemében meglátják a szálkát, de a ma­gukéban nem veszik észre a gerendát sem. Mi az oka annak, hogy a szakmai to­vábbképzés terén a mezőgazdaság szocia­lista szektoraiban nemtörődömség, lazaság mutatkozik? Legfőbb oka, hogy egyes elv társaink, — a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán csrk úgy, mint a gépállomásokon és az állami gazdaságokban — nem mélyed­nek el kellőképpen a falu szocialista szektorai megerősí ésének problémáiban. Kérdezzük ezektől az elvtárs-któl. hogyan akarják a fejlett szocialista agrotechni­kát, a Szovjetunió gazdag tapasztalatait hasznosítani a termelőszövetkezeti csopor­toknál, vagy állami gazdaságainkban, ha ■nincsenek olyan káderek, akik azl gya­korlatban is alkalmazni tudiák? Hogyan teszik virágzóvá — mint ahogy Rákosi slvtáia mondotta —, vonzókká termelő­szövetkezeteinket, ha az 500 vagy 1000 holdas szövetkeztek, vagy a még jóval nagyobb áüami gazdaságok termelést t a régi kis parcellához szűköt, szemmel akarják irányítani? Erre csak az lehet a válasz, hogy a feladatot így sehogy sem tudják elvégezni. Mondjunk le tehát arról, nogy mezőgazdasági termelésünk gyors ütemben fej.ődjtk? Azl hisszük, ezt nem gondolják. De hogy mezőgazdasági ter­melésünket növelni tudjuk, a nagyüz.mi gazdaság fö'ényét az egyénileg dolgozó parasztok előli gyakorlatilag bebizonyít­suk, ahhoz felt, lleniil szükséges, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazda­ságaink helyesen tudják alkalmazni a szocialista mezőgazdasági tudományt mind a növénytermesztés, mind pedig az áll 11 -nyésztés terén. A gépek helyes ki­használásával, a vetésforgó helyes beállí­tásával, a jó trágyázással nemcsak többet, hanem olcsóbban is kell termelnünk — ez hasznot jeleni népgazdaságunk szá­mára, nagyobb jövedelmet biztosít ter- melőcsopoi íjaink tagságának is. Úgy látszik azonban, hogy állami gaz­daságainkban még mindig nem érte ték meg Micsurin útmutatását: ne várjunk könyöradományt a természettől, az a fel­adatunk, hogy kikényszerílsük tőle, amit akarunk. A tények mutatják, hogy állami gazdaságainkban nemcsak a dolgozóknak, hanem a szakképzett agronómusoknak is szükség van szakmai továbbképzésre. Le­het, hogy egyes állami gazdaságainkban vagy ez állami gazdaságok megyei alköz­pontjában más a vélemény, de vélemé­nyük helyességéi gyakorlatilag kell be- bizonyitaniok Úgy gondoljuk, ez nehe­zen menne számukra. Gépállomásainknál is akadnak, akik azt hiszik, hogy ősszel?11 kézzel várhat­ják a sül. galambot. Egy hónappal ez­előtt a gépállomáson dolgozó elvtársak arra hivatkoztak, hogy kevés a szakkép­zett Iraktarisla, emiatt marad ak le a tervleljesitésben. Most kezd kialakulni olyan nézet, hogy , „már nincs szükség .raRtorístara’, Ham az őszi munkák he fejeződtek” — ahogy ezt a tokaji gép­állomáson az egyik ehlirs mondotta. Vagyis a tokaji gépállomáson azt vallják, hogy „egyszer hopp, máskor kopp”. Ez azonban nem segíti elő a gépek kapaci­tásának kihasználását, a termelőszövet­kezetek termelési hozamának növeléséi. Ha akkor siránkozunk szakképzett t r:.k- loristák után, amikor a mezőgazdasági munkák kellős közepében vagyunk é9 nem akkor gondoskodunk róluk, amikor erre lehe őség van, — csak saját magun­kat okolhatjuk a lemaradásért. Ezt azzal sem menthetik gépállomásaink, hogy a traktoristák tanfolyama még nem kezdő­dött meg, csak most fog kezdődni. Alig pár nap választ el bennünket a tanfolyam indulásától, a jelentkező tszcs-tagok száma azonban még mindig nem kielé­gítő Pató Pál módjára mégis úgy vélik talán egyesek, hogy „ráérünk még . ..” A késlekedőknek meg kell mondanunk, hogy nem érünk rá. Közeledik a tavasz, amikor a munka elvégzésében nem kis szerép vár a gépállomásokra. Gépállomá­sainknak most nemcsak az a feladata, hogy gondoskodjanak a téli gépjavításról, hanem — elsősorban a gépállomásvezetők, a politikai helyettesek —, felelősek azért, hogy a tavaszi munka kezdetétől olyan raktorislák dolgozzanak, akik valameny- nyien isme *k a gépeké I. Ezt a felelősse­get nem lehet áthárítani senkire sem, éppen ezért a gépállomásvez’tőknek — szoros kapcsolatban a termelőszövetkeze­tek veze őivel — a hátralévő par nap alatt fel kell sfámolniok ezen a téren a hiányosságokat­Mindest összefoglalva a termelő­szövetkezeteknél, a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál központi kérdés­ként kell kezelni a vezetők*cs a dolgozók szrkmai képzését. Aki ez: nem érti meg, nem érti azt sem, hogy a mezőgazdaság szocialista üzemei irányításához nem elég a kisparaszti gazdaság szűk szemlélete s hogy a löbbtermelés nem hull az égből, hanem tudással — a szocialista tudo­mány, a fejle 11 agrotechnika elsajáti á- sával — lehet elérni Nem érti meg azt sem, hogy a mezőgazdaság fejlődése nem állhat meg a jelenlegi szinten és az "•gyénileg dolgozó parasztok is akkor he- 'veslik a szövetkezeti gazdálkodásra való á térést, ha ssjé.l szemükkel győződnek meg a szocialista mezőgazdaság előnyei­ről. Ezért tehál ez a feladat hogy a taná­csok mezőgazdasági ősz ályain, a gép­állomásokon és az állami gazdaságokban taljes erővel fogjanak hozzá a termelő- szöv- Ikezeti, állami gazdasági és gépállo­más! vezetők, valamin: dolgozók szakmai "■blzt-vél ícáhnE. Pártszerveze­teinknek az a feladata, hogy segítsék a mezőgazdaság szocmlirta szektorainak ve- mlőités dolgozóit a poli ikai képzés mel­letti a eatkmai ismeretek elsajátításában. A Diósgyőri Szénbányák Vállalat dolgosói csatlakoztak a Rákosi Mátyás-akna felhívásához: MINDENNAP TÚLTELJESÍTIK A TERVET! A Diósgyőri Szénbányák Vállalat dolgozói értekezletet tartottak, aliol el­határozták. hogy magúkévá teszik a Rákosi Mátyás-akna verseny felhívásá t és mindennap túlteljesítik a tervei. A lyukói bányaüzemben Kovács Fe­renc brigádja vállalta, hegy első ne­gyedévi tervét 130 százalékra teljesíti Károlyi Gyula DISz brigádja első ne­gyedévi tervének 115 százalékos túltel­jesítésére lett felajánlást és versenyre hívta a Kovács, a Nád-kuli és a Paulas brigádokéit. Almai Vilmos főaknász vállalta, hogy biztosítja a terv Mii 1* jeeitéléhez szükséges - műszaki felléts., lekel és az Adriai szinten az első negyed­évi tervet ISO százalékra teljesí­tik, Anna-bányán Valler János 24 tagú „Béke“ brigádja vállalta, hogy napi 106 csille előirányzata he­lyett 118 csille szenet fog termelni, terven felüt az a\ső negyedévben S00 csille szenet ad népgazdasá­gunknak Vál’allák. hogy a brigádban megszün. Klik az igazolallan kimaradásokat. Kiss József a IX.-es számú „Béke“ brigád lagjai nevében megfogadta: első negyedévi tervüket ISO száza­lékra teljesítik' Fazekas Gyula DISz brigádja vállalta, hogy első negyedévi tervét 120 száza­lékra teljesít^ Simkó Károly 24 tagú brigádja arra tett felajánlást, hogy az első negyedévben 900 csille szenet termel terven felül, Cseivenka műszaki vezető vállalta, hogy a csapatoknak bizlosílja a leg­jobb településekéi, elővájásokat s hogy az egész üzem tervét az első ne­gyedévben 105 százalékra fogja telje­síteni. Pálinkás-lárón Simkovics, Küzma. Viola és D. Tóth János brigádjai vál­lallak, hogy tervüket 10 százalékkal lúl teljesít ik„ , Már|a-bányán Nemesánszki János csapata vállalta, hogy első negyedévi tervét ISO szá­zalékra teljesítim Szialonlai Lajos brigádja megfogadta, hogy az 1952-es évben naponta 2 csille szenet ad terven felül A barossaknai üzemben a Seszták brigád lagjai vállalták, hogy naponta S mázsa szenet termelnek terven felül. Berni Lajos brigádja vállalta, hogy naponta 2 mázsa szenet ad terven felü] és első negyedévi tervéi 2 és fél hó. nap átall befejezi. Feliák József csa­pata számén arra lett kötelezeliség- vállalást, hogy első negyedévi tervéi 2 és fél hónap alat| teljesíti. HIDESZ IMRE Perecesi Bányász Párlbizollság ti lkára. termelést az is, hogy a nagyolvasztó nem ad elég nyersvasat, a szállítás sem folyamatos. A dolgozók a terrtielés növelése, & terv mindennapi túlteljesítése mel­lett célul tűzték ki, hogy az önte­csek minőségét megjavítják, 50 szá­zalékkal csökkentik az üntecsszaka- dást. Az elmúlt év decemberében na­ponta 60 öntcesszakadás történt. A dolgozók vállalták, hogy január vé­gére ezt 30.ra csökkentik. Január 2-án 41 öntecsszakadás volt. Az öntőcsarnokban az üstelőmnn- kások között verseny indult az üs­tök jó kihasználása és jó kezelése érdekében. Jő eredményt ért el Já- borcsik János tistelőmunkás, aki január 2-án úgy dolgozott, hogy minden üstje pontosan zárt és egy­szer sem fordult elő dugófolyás. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében a népnevelők jó munkát végeztek, mert míg decemberben 170 kimaradás volt és naponta át­lagban 6 dolgozó hiányzott, addig január első négy napjában összesen 6 Igazolatlan mulasztás történt. A dolgozók természetesen nem eléged­nek meg ezzel az eredménnyel, mert célul tűzték ki, hogy teljesen meg­szüntetik az igazolatlan kimaradá­sokat. MAGYAR karoly üzemi tudósító. Értékes túlteljesítések Ozdon 108 százalékos napi eredmény Farkaslyukon A farfcaslyuki bányaüzem dolgozói a mull év utolsó hónapjaiban 58—60, de legfeljebb 70 százalékra teljesítenék napi tervüket, sok volt az igaz.olallnn mulasztás, gyakran fordult elő üzem. zavar. A bányaüzem műszaki vezvlőd jól felkészültek °z »a-vév ■feiadatainak megvalósítására, ezeknek a hibáknak kiküszöbölésével kezdték meg ezévi munkájukat. A felvilágosító munka eredményeképpen csökken) az igazolni tan mulasztók száma, s a gé­peik előzetes tarban tartásával január 2-án géphiba miatt időkiesés nem vo’l. Jól biziosílcllák az üres esilieellá;áf?l. A fronl fej lésen Budai Béla és Bartók Vencel terven felül 4—4 fonna sze-"“l termeli P. Tó|h Sándor és Túrái Bé. la csapata napi tervelőirányzatai 160 százalékra teljesítene. Az üzem az év első napján 108 százalékos tervtelje- sílés | ér| el. Lyukóbánya január elsején 30 száza­lékkal lennell többel, mint az előző hónapok hasonló időszakában. Kovács Ferenc húsz lagu brigádja december­ben még 100 százalékon alul termelt, ezen a napon tervét 134 százalékra tel. j esi tel fe, A Márfa-bánya dolgozói az elmúl I évben is lúl teljesítet ték (érvükét. A jő eredmények lovább fokozása, a nagyobb feladatok maradéktalan elvégzése érde­kében az üzemvezz tőség újfaj|a eljá­rási vezeted be. Eddig rendszertelenül telepítették a fejlésen dolgozókat, ai. kalmilag állítódik össze a esp.p-taokat, brigádokat. Nem volt meg a gyéni felelősség. a munkahelyelkel a dolgozók rendezetlenül ad|ák át a kövelkező mű­szaknak MoS| méghalározIák minden csapat munkahelyéi, egy-egy munka­helyen a csajjal hosszabb időn kérésziül fog dolgozni. így megismerik munka­helyüket, a nyomásviszonyokat, a dő­lési, s|b Nagyban megszilárdul ezzel az egyéni felelősség is A szállítás gyors és Zavartalan lebonyolításának érdekében vilit 1 szerel tok be, amelyet még az első negyedévben gumi szállító- szalagra szerelnek ál. A munkahelyek átszervezésével, a gépek beállításával a dolgozók teljesítménye előrelő Ihalólag 10 százalékkal növekszik Barossaknán 1952-ben a dolgozók már a közponfosiiod munkahelyeken kezdtek meg a munkál Az eddigi szét. szőri munkahelyekei most egymásmellé telep'tal'élk, s ezzel megkönnyílellék a szállítást is, a mull évben az üres­csille ellátást nagymértékben akadá­lyozta, hogy a meddő) szállító kocsik miatt gyakran leállt a 9zá]]i|ás. Ez most teljesen kiküszöbölték, a jő üres csilleellátásnak köszönhető, hogy emel­kedett a csapatok /«ljeflitménye Novák Károly e»apt.ta 8 esi:lével tennelt tér. ven felül, a csoportos pillérfejlésen Kovács Gyula 8 tagú brigádja 142 szá. zalékra teljesítette napi lervelőirásál. Diósgyőri Martin, január 3: — 105 százalék A diósgyőri Martin-acélmű január 3-án 105 százalékra teljesítette napi tervét annak ellenére, hogy kemen. eejavitás miatt több óra kiesett a termelésből. A Martin dolgozói sok- lral jobb és eredményesebb munkát tudnának végezni, sokkal szebb ter­melési eredmények születnének, ha a Vas és Fémhulladékgyüjtő Vállalat rendszeresebben szállítaná a szüksé­ges hulladékanyagot. Hátráltatja a A Diósgyőri Gépgyár dolgozói csatla­koztak ahhoz a mozgalomhoz, amely a terv mindennapos teljesítését, illetve túl­teljesítését tűzte ki céljáúl. A süllyeszté- kes kovácsműhelyben Hutter Sándor 200 százalékra teljesítette január 3-i elő­irányzatát. Hutter Sándor december havi átlagos teljesítménye 145 százalék volt. Ugyancsak a süllyesztékes kovácsmfihely- ben Tömöri Ferenc brigádja 186 száza­lékra teljesítette tervét — előző hónapi átlaga 116 százalék volt. Gácsi Ferenc bri­gádjának december havi átlaga 108 szá­zalék volt, január 3-án 169 százalékot ért el. A hőkezelő üzemben Darnyi János a 100 százalékon alul teljesítők közé tar­tozott, havi átlaga 89 százalék volt. A munkamódszerátadási mozgalom és mun­kája jó megszervezése eredményeképen január 3-án 257 százalékos kimagasló tel­jesítményt ért el. A Diósgyőri Gépgyár vasszerke. zetl üzemében is vannak igazolat­lan kimaradások, sokszor fordul elő késés, dolgozóink bizonyos része még mindig nem használja ki a 480 perces munkaidőt, amivel saját ma­gukat, családjukat és népgazdasá­gunkat egyaránt károsítják, há*"ál­tatják 5 éves tervünk mielőbbi sike rés megvalósítását. 1951 ben tervün­ket november 3-ra globálisan telje­sítettük, a december 31-lg vállalt túlteljesítést már december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára elér­tük. Annak érdekében, hogy ezévi fel­adatainkat még jobb, szervezettebb munkával és még nagyobb sikerek­kel valósítsuk meg, csatlakoztunk a Deák-mozgalomhoz és ml, műveze­tők, — Sólymost FeTcnc, Bánvölgyi János, Lokota Lajos, Szűcs József, Török István és Gömöri Róbert — páre.-versenyre hívtuk egymást, Az ózdi finomhengerműben Lőrinc* József finomsori brigádja 240 százalékra teljesítette 1952 január 2-i napi tervét. Ugyanezen a napon Jakab Gyula 123'szá­zalékot ért el. A finomhengerműben a múlt év első negyedévéhez viszonyítva 15 százalékkal emelkedett a íermelékepvség a brigádok lelkes, jó munkájának ered­ményeképen a finomhengermű dolgozói termelési tervüket már az első napon eredményesen teljesítették. A vi!lamosüzembe.n 2-án a tekercselők közül Berecz Istvánná és Bússá Kálmán­ná 127 százalékot ért el. A motorszere­lőknél Boros Aladár és Bobák József 128 százalékra teljesítette napi tervelőirányza­tát. Bial Katalin fiatal lakatos 120 szá­zalékos teljesítést ért el. A szerszámedző üzemben 81 százalé­kos havi átlagával decemberben a tervét nem teljesítő dolgozók közé tartozott Cseh István — január 3-án 253 száza­lékra fokozta eredményét. A reszelővágó üzemben kitűnt Kovács József 245. Szakolcai András 185 száza­lékos teljesítése. A múlt hónapban nem sokkal haladták túl a 100 százalékot. A rúgóüzemben Tóth Júlia 305 száza­lékos kitűnő termelési eredményt ért‘- él. Palosánszki Piroska 202 százalékra telje­sítette tervét. A híd- és vasszerkezeti üzemnél Berecz, László múlt havi 140 százalékos átlagát 181 százalékosra emelte. Hasonlóképen 181 százalékra teljesítette tervét Bolló Mi­hály is. 7ÍAGT PÉTER üzemi tudósítő hogy melyikünk ér el nagyobb ered. ménye! -t a munkafegyelem meg­szilárdít -iában, melyikünk segíti elő jobban az üzemben a terv sikeres megvalósítását. Nem utolsó sorban az a törekvésünk, hogy a termelés mennyiségi növelése mellett feltétle­nül biztosítsuk a minősé-’ gZsnvsfe i Nagy feh itaink vám ik a diós­győri új k< » építésé T s, ezt a munkái HU ; .éppen úgy, mint a 3. számú "ír ., ’énéi — határ. Idő ah fe elvégezni. Vállalá­sunk ftásához szükséges dolgozó c segítsége, a jő kollekt utiműködés a dolgozó munka.-.Vsakkal, a gyárvezetőség­gel. CSAPÓ GYÖRGY ' ^*eml tudósító. A Diósgyőri Gépgyár legjobb dolgozói megfogadták: minden nap túlszárnyalják tervelőírásukat Csatlakozlak a Deák-moz^omhoz a Diósgyőri Gépgyár vasszer*e?eti üzemének művezetőt (---------------------------------------------------------------------> j ^ ! „ —_ ^ /^*N f"" J -t * A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap Vlil. év.oiyam 3 szám Ara 50 fillér Miskolc, 1952 »ariuár 5, s/omoai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents