Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1952. január hó IS. Pártélet A hernádnémeti függetlenített párttitkár készül a népnevelő ertekezietre Hernádnémeti községet 1951 június 1-én kizárták a szabadpiaci forgalomból. A beadás halogatása miatt községünk a miskolci járás, s az egész megye szégyene lett. Mikor a községi pár.szervezet és a tanács végrehajtóbizottsága ezt a súlyos hírt megtudta, döbbent rá teljes erővel mulasztásaira, akkor ismerte fel, hogy a fain hanyag nemtöró'döm gazdái miatt milyen helyzetbe kerültek, mennyi, káro­sodlak a kötelezettségüket jól teljesítő öntudatos dolgozó parasztok is. Községük rossz hírnevén kívül elestek attól, hogy terményeiket szabad piacon értékesíthes­sék. A helybeli pártszervezet továbbá, a ta núcs és a töm:gszervezetek vezetőivel, a beadásban élenjáró dolgozó parasztok be­vonásával megbeszélést tartottunk. Is- mer.ettük a begyűjtés akkori állását, s azokat a feladatokat, amelyeket a ^ be­gyűjtési terv maradéktalan teljesítése érdekében feltétlenül el kell végeznünk. Mini tapasztalatot megállapítottuk: munkánk igen komoly hiányossága volt, hogy a begyűjtési rendeletet nemismertet­tük részleteiben alaposan és a kellő idó'ben a dolgozó parasztokkal. Bezzeg, „magya­rázta ’4 azt az ellenség a maga módján. Például Fegyverneki Fajos kulák az. hí- Tesztelte, hogy a begyűjtési rendelet nem törvény és hogy kormányzatunk pénz nélkül akarja elvenni a dolgozó parasz­toktól a terményt. Nem lepleztük le ide­iében azt sem, hogyan szabotálják a kulá- kok a mezőgazdasági munkákat, Szikszai Lajos kulák pl. egyál alán nem vetette el a köteles terményt, Komolya István ku­lák semmibevette a fcejbeadási ^ kötele­zettséget. Mindkét kulák megérdemelt büntetését töli jelenleg. A másik igen komoly hiba az volt, hogy a pártszervezet népnevelői és a tö­megszervezetek aktívái nem végeztek kellő poli lkai, felvilágosító munkát. ^ a községi pártszervezet nem irányította jól őket. ............. A hibák felismerése után újjászervez­tük népnevelőcsoportunkat, megjavítottuk felvilágosító múmiánkat. Eredménye: november 7-én, a Nagy Ok­tóberi Szociálissá Forradalom 34. évfor­dulóján Hernádnémeti dolgozói a be­gyűjtési versenyben elért jó eredmé­nyükért átvették megérdemelt jutalmu­kat. Az országos versenyben negyedik, a megyei és járási versenyben első^ lejt községünk. Jutalmul a Járási ^Pártbizott­ságtól, a Járási Tanácstól zászlót kap­tunk, rádiót: -zefidgépet; ' kér kerékpár., sportfelszerelést, könyvtárt kapott közsé­günk. A begyűjtésben __ élenjáró dolgozo parasz okait oklevéllel tüntették ki, pénz­jutalmat is nyújtottak át nekik Kor­mányzatunktól munkánk jutalmául 30.000 forintot kaptunk kultúrotthonunk kibőví­tésére. 1952-ben jobb munkát akarunk végez­ni, jobb eredményeket akarunk elérni a begyűjtésben. Ehhez komoly segítséget nyújtanak számunkra multévi tapasz áll­táink. Egységes pártvezetoségünk, de minden alapszervezetünk is munkatervet készít. A munkaterv egyik igen ionos része kijelöli, mit kell tennünk a mező- gazdasági termetes fokozása, a begyüj tési terv pontos teljesítése érdekében. Már most elhatároztuk, hogy taggyűlése­ken rendszeresen foglalkozunk az elért termelési, begyűjtési eredményekkel, fel­tárjuk az előírások teljesítését akadá­lyozó körülményeket. A legutóbbi ^egy­séges pártveze’őségi ülésen első és legfontosabb feladatként — az új begyűjtési törvény alapos ismertetését, részleteiben való megmagyarázását tűztük célul. A legközelebbi egységes népnevelő értekezletet én tartom meg. A népnevelő értekezleten elmondom először is, hogy az új begyűjtési törvény az előző évihez képest több mint két hó­nappal korábban jelent meg. Ennek igen nagy jelentősége van. Lehetőséget nyújt a falu dolgozóindk arra, hogy beadási kö­telezettségeik ismeretében készítsék elő, tervezzék meg a termelést, tanulmányoz­zák a szovjet tudományos mezőgazdasági tuódszereket, amelyeknek alkalmazása nagyobb termést biztosít. Rámu’utok tnajd arra, hogy az új begyűjtési törvény leglényegesebb eltérése az előbbihez ké­pest, hogy az ország ellátásához szüksé­ges teljes mezőgazdasági termésmennyisé­get kötelező alappn, tehát A es B jegyre kell begyűjteni. Ezzel egvüttjár, hogy megszűnik a C jegyes begyűjtés. A dol­gozó parasztok felesleges tenné oviikét a beadási kötelezettség teljesítése után sza­badon értékesíthetik. A begyűjtési ren­delet számol azzal, bogy népgazd"sátrunk dolgozó népünk növekvő szükségleteit kell kielégí'eni. Az elmúlt évben a mi községünkből is közel 200-zal nőtt az ipari munkások száma. Ez a fejlődés eb­ben az évben tovább folytatódik Tehát ha csak a mi k3y**«ni>lcet nézzük is megérthetjük, boev több dolgozó társunk ellá lásáról kell állami készletekből gon­doskodni. , Az ország iparosításának eredményei igen nagy fejlődést biztosítottak a mi községünknek is. Többek között knífúr­házat kapunk, az utakat tovább építik, a taktaharkányi gépállomás — amely községünk dolgozó parasztjainak dolgo zik —, erőgépeinek száma is jelentősen növekszik. Beszédemben elmondom majd a nép­nevelőknek azt is, hogy mezőgazdaságunk termelési színvonala évről-évre nő. Helyi példákkal, számadatokkal rámutatok, mennyivel magasabb termelési eredményt értek el a múlt gazdasági évben azok a dolgozó parasztok, akik bizalommal alkalmazták az új teimelési módszereket és a gépállomással múveltették meg föld­jüket. A „Vörös Csillag" tszcs például bátran alkalmazta a négyzetes ve.ést, a pótbeporzést, ennek eredményeképpen termelése jelentősen felülmúlta a község egyik legjobb középparasztjának, Farkas Péternek termelési eredményét is. Ki­emelem ezután, hogy a termelési ered­mény döntően attól függ, ki miiyen szor­galommal dolgozik, felhasználja-e a tudo­mányos, korszerű mezőgazdasági módsze­reket. Vegyünk alapul három 5 holdas dolgozó parasztot. Vajner Mihály, Domán József az egész gazdasági évben szorgal­masan dolgozat, ennek meg is lett a gyümölcse. Vajner Mihály 220, Domán József 320 százalékban tett eleget be­gyűjtési kötelezettségének, s mindkét.ten jelentős mennyiségű terményt szabad piacon értékesítettek. Ugyanakkor Varga Miklós 5 holdas dolgozó paraszt, ki iparengedély nélkül kerékgyártással is foglalkozik, hanyagul végzi mezőgazda- sági munkáját. Nem is termett neki annyi, mire: Vajner és Domán dolgozó parasztoknak. Bár a fejadagon kívül is volt még terménye, mégis csak 67 száza­lékban teljesítette beadási kötelezettsé­gét. Beszélniük kell népnevelőinknek arról is, hogy a rendelet több olyan intézke dóst tartalmaz, amelyek a fokozottabb állattenyésztésre serkentenek, ezzel elő­mozdítják, hogy több jövedelemhez jus­sanak a dolgozó parasz ok. így például a 8 holddal, vagy annál több földdel rendelkező gazdáknál a tejbeedáü köte­lezettséget nem csupán az állatállomány szabja meg, hanem az álla állomány és a földterület együttesen. Tehát tejbe­adásra kötelesek akkor is, ha jelenleg nem tartanak tehenet. Ez az in ézkedés és az, hogy a tehenek számának növe­kedésével csekken-aZ egyvegy- állatra eső tejbeadási kötelezettség, továbbá, hogy a bo-i'-nevelés 'ejbeadási kedvezménnyel jár, tehéntartásra ösztönöz. Megemlítem itt a hernádnémeti tszcs-k példáját. A két tszcs a múlt évben nem teljesítette tojásbeadási kötelezettségét. Az idén már tervbevették aprójószégok tartásét is. Az elmuit évben aránytalanságot okozott, hogy egyes vidékeken — ilyesmi a mi községünkben is van — a kataszteri tiszta jövedelem alacsonyabb, mint a földek tényleges termelőképessége. Emiatt egye­sek nem járultak hozzá földjük minősé­gének megfelelően az ország ellátásához. A törvény ezen is változtat: a 6 arany­koronánál kisebb kataszteri tiszta jöve­delmű földeket beadási kötelezettség szempontjából a 6—8 aranykoronás cso­portba sorolják. Hangsúlyozom majd a népnevelő érte­kezleten, hogy az új begyűjtési ^ törvény a kötelezettségek arányos, igazságos el­osztásával lehetővé teszi a köelezettsé- geiket teljesítő, szorgalmas és a legjobb módszerek alapján gazdálkodó dolgozó parasztok számára, hogy jelentős feles­legeket vihessenek a szabad-piacra Az új begyűjtési törvény nagy ösztönzést jelem: a termelés növelésére. A Párt es kor­mány határozai*? óta azért is érdemes többet termelni, mert mindenki kori® ozás nélkül vasáról- hat a termékeikért kapott pénzért, hiszen a hernádnémeti üzletek is bőven kínál­lak a legkülönbözőbb ipari cikkeket. A mi felvilágosító munkánkon múlik, hogy a falu dolgozói jól megértsék mindezt és késedelem nélkül hozzálássanak a ter­melés előkészületeihez) hogy a beadási kötelezettség teljesítése után minél több feleslegük maradjon mindenből szabad­piaci értékesítésre. Termelőcsopor jaink- nak is számba kell venniük tervük elké­szítésénél már most ismert beadási köte­lezettségüket. Népnevelőink egyik legfontosabb fel­adata, hogy ismertessék a dolgozó pa- -asztokkal a begyűjtési törvény rendel­kezéseit, megmagyarázzák, hogy a beadás — töi'vény, amelynek maradéktalan tel­jesítésére, jó előrelátó munkával kell fel- jL&zülni. El kell érnünk, hogy dolgozó parasztságunk egy pillanatra se felejtse el: a begyűjtés teljesítése ötéves tervünk fontos része, a falu dolgozóinak törvé­nyes kötelessége. KOVÁCS BARNA Hernádnémeti független! ett párttitkára Megjelent a ,Tartós békéért, népi demcmáaáert* uj Szama A „Tartós békéért, népi demokráciáért" új száma vezércikkének címe: „A népi demokratikus országok mezőgazdasága ® fellendülés útján“. Közli « lap^ Ghcorghe Apostolnak,^ a Komán Munkáspárt Központi Bizottsága Po itikai Irodája tagjának „A munkához való új viszony a Komán Népköztársa­ságban“ című cikkét. Az új számban találjuk Házi Árpádnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége tagjának „A Tanácsok egy éve Magyarországon“ című cikkét. R. Palme Dutt ,,A mai Ausztrália hfil tükörképe“ címmel ismerteti Frank Hardy ausztráliai kommunista író regé­nyét. Közli még a lap Jan Marek „politi kai jegyzeteit“ és több más anyagot. GÓRD A DONYEC1 A szén a szocialista ipar alapja, ezért a bányászok nehéz és hősi munkája min­dig érdekelte a szovjet írót• Az 1930-as, 35-ös évek hősi korszakát, a szénért ví­vott harc izgalmas fordulatait látjuk Bo­risz Gorbatov Donyeci-medence bányá­szairól szóló regényében, A regény hőse: két fiatal bányász, Vik tor Adrosszimov és Andrej Voronyko. De melle tűk számtalan jól megrajzolt szc replö kelti jel az olvasó érdeklődéséi: ilyen a „Krutája Mária" bányavezetöje. Gvádok, akit a bányában csak egyszerűen nagyapónak hívnak, Nyecsajenkó, Zsu- ravljov párttitkár, Prokop Maximovics, a bányarészleg vezetője, Dósa, a leánya és még sokan mások. A regény lapjain lassan bontakozik ki előttünk a két bányászfiú életén keresz­tül a Donycc-medence hatalmas fejlő­dése az első sztálini ötéves terv kezdeté­től a szocializmus felépítéséig. A könyv haUdmas jelentősége: megmuatja, ho­gyan változik a munkához ixtló viszony, hogyan változnak az emberek a szocia­lista munkában és hogyan változik meg a munka is az újítók által. Gorbatov regényének ez a főtétele. A hosszú évek során voltak, akik meg­álltak vagy letértek a helyes útról, akik haboztak, vagy önző érdekből még ellen­ségekké is váltak, de a munkához való új viszony új harcosokat támaszt, akik tovább viszik a szocializmus fejlődését. Szinte megdöbbentő erővel jelenteti meg előttünk Gorbatov ezt a folyamatot, ami­kor két fiatal bányász és a komszomol szervezet titkára, Szvellicsmj vitázik bányaigazgatóval, aki mint régi harcos mozgalmi ember, vitathatatlan tekintély a bányában. Még sem érti. meg, hogy a két bányász ajkán az épülő kommuniz­mus szól feléje. Nem tudja áthidalni a múltat és a je­lent, szédeleg a kommunista társadalom roppant lehetőségeitől és bár izig-vérig a Bolsevik Párt ái tart, még sem akarja engedélyezni a két bányász rekordkísér­letét. Gondolatait elhomá’yosít.ják a he­lyi érdekek, nem tud állami viszonylatban gondo’kozni, csak a bánya és nem az NATASA ELSŐ OR AJ A KÍNÁBAN Irta: Ja-Taic A MOSZKVAI FŐPOSTA kézbesítési osztályának JŐnöke hosszasan vizsgál- ga.ta a borítékot, de azon csupán egy szót talált: „Moszkva". A főnök sok hiányos címzést látott már pályafutása alatt. Nemrégiben pél­dául kezébe került egy levél, amelyet a „Főtélapónak" címeztek. Azelőtt pe­dig „A tizenhíléves Petya” után nyo­moztak a postások, „aki Artyeken nya­ralt és a Vörös-kapunál lakik, a pék­üzlet mellett. A „Főtélapónak” címzett levelet elküldték a Szakszervezetek Há­zába, Petya után pedig addig kutattak a levélhordók, amíg sikerüli megtalálni. Olyan levél azonban még nem került a jőpostára, amelynek borítékján csupán ez az egy szó szerepelt volna. — „Moszkva”, — Bontsuk fel! — javasolta as egyik levélhordó. t — Helyes! — hagyta rá a főnök. Jegyzőkönyvet vett fel, amelyben ponto­san megírta, mikor és mién bontotta jel tanuk jelenlétében a különös cím­zésű levelet. A borítékból egy sárga papírlapot veit ki. Feltette szemüvegét, gondosan kisírni otta a papírlapot, majd alaposan szemügyre vette. A papírlap tele volt ecsettel írott hieroglifákkal. — Sokat nem tudtunk meg. Valósá­gos rejtvény ez. Nem koreai, de olyan sem, mintha kínai lenne. — Főnök elvtárs! — szólalt meg a legöregebb levélhordó. — Ismerek egy kínait' Megmutatom neki, hátha kiis­meri magát. így is történt. KÍNAI LEVÉL EZ — állított be este a főnök irodájába az öreg levél­hordó. — Itt a fordítása is. A levél szószerint ezt tartalmazza: „Drága Moszkva! Mi, Mundnncian város első osztályának tanulói, arról ábrándozunk, hogy megtanulunk oroszul, de nincs, aki taní'son bennünket Drága, forrón szeretett Moszkva! Nagyon kérünk, küldj nekünk tanítót, ha lehet. Szere­tettel üdvözlünk, drága Moszkva A ta­nutók nevében: Cao-Szi-Cian.n — ügy! Évem... Szóval tanító kel­lene — mondotta elgondn’knzva az osz­tályfőnök. — Akkor küldtük el a leve­let a közoktatásügyi minisztériumba. A minisztériumból hamarosan levelet küldtek a mundanciani iskola igazga­tójához és felviláeodf.ást kértek tőle. Egy hónap múlva megjött a válasz: ,-Ígen, gyermekeink nagyon. szeretné­nek oroszul tanulni, de sajnos, nincs, aki tanítsa őket”. Ekkor a minisztérium a tanítólehoz fordpli: Volna-e, aki vállalkozna erre a feladatra. Száz és száz tanító jelent­kezett, a választás Natasára, egy fia­tul tanítónőre esett:. — Vájjon megjelelek-e? Nem val­lotté szégyent? És vájjon megszeret­nek-e a gyerekek? — kérdezte boldog izgalommal Natasa, amikor közölték ve­le az örömhírt• —- Ne félj, megjelelsz. Nem vallasz szégyent s meglásd, a gyerekek is meg­szeretnek — be?ontották a többiek. SOK NAPON és éjszakán át robo­gott vele a vonat Kína felé. Natasa kí­nai szavakat tanult, s közben gyakran gondolt arra, hol is kezdje majd a ta­nítást... Az „a" betűvel kezdi, aztán az „u”-val folytatja.., Majd olvasnak: „a- u”... „u-a”.: Amikor a vonat kigördült a határál­lomásról, Natasa sokáig az ablak elölt állt. Egy ideig ugyanolyan tájakat lá­tott, mint a Szovjetunióban, az első mandzsáriai állomáson azonban már csodálkozva nézte a csúcsos tetejű háza­kat és furcsa feliratokat. Különösnek ’alálta útitársait is, akik olvasás köz­ben egyre bó’ogattak. mert a fdnaiak felülröl-lejelé olvasnak. Utitársai csakhamar megtudták, hogy a Szovjetunióból jött. Mosolyogva üdvözölték, teával, étellel lánálgatták, este megvetették há’ófülkéjében az ágyat. Natasa egész idő alatt csak ezt a két szó• ismételte: .,Köszönöm szé­pen”. Kín'-i útitársai el is nevezték etrymás között „Köszönömszépen kis- lánv”-nak. MUNDANE!ÓNBA _ ÉRVE, valaki meglógta táskáját, másvalaki segített leszállói a lépcsőn. Amikor végül ma­cára maradt, szétnézett, Nem messze tőle fiúk és lányok állottak s érdeklő­déssé Heveitek féléié. Natasa kivette kézitáskájából a levelet, amelv annak­idején olvan nagy fejtörést okozott a moszkvai tőoostán és megmutatta a fiatatoknak. A következő pillanatban le’der öl tel- az arcok, s a fiatalok kö­rűire fék Natasát• Eav csontosarcá fi/t a levélre mutatóit. Natasa megértette, hogy ő az a Cao-Szi-Cian, aki a leve* let irta. ... Milyen nagy gyerekek! — cso­dálkozott Natasa. — Első osztályosok lennének? Hiszen 17—18 éveseknek látszanak, csaknem vele egykorúak . •. Csak később tudta meg, hogy ezek a „gyerekek” régebben, a Kuomintang- uralom alatt nem járhattak iskolába. Dolgoztak: követ törtek, szenet bá­nyász. ak, vagy mezőgazdasági munkát végeztek. Az iskola bejáratánál az iskola igaz­gatónője, Lu-Cin, egy alacsony, szikár asszony fogadta. Végtelen szeretettel ölelte magához Natasát, majd bevezette új otthonába, A padlón szőnyegek, a heverön hímzett tarka vánkosok. Két lány mosdóvizért sietett, másik két lány rizzsel telt tálat hozott. Mosdás után Natasa megpróbált enni a pálcikákkal, de sehogy sem bol­dogult. A lányok elnézően mosolyog, ak, majd megtanították tanítónőjüket, ho­gyan használja a pálcikákat, a „kwaj- cst’-t. KÉT NAP MÚLVA az igazgatónő be­vezette az osztályba, ahol ötven tanuló várta az első orosz órát• Amikor Natasa belépett, a tanulók felálltak és meghaj­tották magukat. Natasa ugyanígy üdvö­zölte őket. ■.. Milyen nagy gyerekek! — villant át ismét agyán a gondolat, amikor az igazgatónő elhagyta az osztályt. — Eze­ket nem taníthatom az „a—u’~ra... Mivel kezdjem hál? • . Natasa körülnézett. A tábla fölött két képet pillantott meg, Sztálin elvlárs és Mao-Ce-Tung elvtárs képét. Hirtelen nagy önbizalmat érzett Ha­tározó t léptekkel a táblához sietett, felvette a krétát és nagy betűkkel fel­írta: „Sztálin.” Utána elolvasta: — Sztálin! Azu án ismét írt egy rövid szót, majd elolvasta: — Béke1 A tanítványok egy emberként ismétel­ték: — Sztálin... béke ... Sztálin .. béke•.. Natasa megnyugodott. Megtalálta azt. ami a legfontosabb ami a legért­hetőbb és ami a legvilágosabb: — Sztá­lin — a béke! Így kezdődött Natasa első órája a Messzi Kínában... A T O VI BÁNYÁSZOK egész ország gazdájának érzi magát. A két fiatal bányász, Andrej Vorony­ko és Vik or Abrosszimov új munkamód­szerrel akarnak dolgozni, amely tízszer annyi szenet adhat az országnak. Eb­ben a törekvésükben szembe találják ma­gukat mindenkivel, aki nem hisz, vagy nem hisz erősen a szocializmus, a kom­munizmus építésében, a kommunizmus közeli megvalósításában. A karcban ter­mészetesen győztesek lesznek, mert őh az új dolgok hordozói. ELsodró ereje a regénynek az a felej hetetlen éjszakát megjelenítő fejezete, amikor Viktor <t bánya mélyén hűséges barátai segítségé­vel túlszárnyalja Sztahánov rekordját- A Viktorban viaskodó érzelmek gazdag művészi ábrázolása olyan magas hőfokon izzik, hogy az olvasó legszívesebben maga is f-jtők-lapácsot ragadna a kezébe. Mikor az egész ország lelkesedéssel készül november 7-e megünneplésére, távirat érkezik Moszkvából Ordzsonikidzc- töl, melyben Viktor Abrosszimovot és Andrej Voronykót a többi sztahanovista bányásszal meghívják az 1935 november 7-i, a Vörös-téren tartandó ünnepségre, A könyv egyik legszebb jelenete, ami­kor a sztahanovista bányászok közül egyeseket — így Andrej Voronykót is — Sztálin elvtárs az ünnepség után magá­hoz kéret és hosszasan, szeretettel elbe­szélget velük. Sztálin elvtárs bölcs szavai, minden jelentéktelennek látszó apróságra kiter­jedő figyelme, szeretete és gondoskodása még nagyobb teltekre, még nagyobb harcokra buzdítja Andre] Voronykót. Gorbatov regénye az első sztálini öt­éves terv idejéről, a szocializmus építé­sének kezded stádiumáról szól, amellett, hogy a termelés kérdéseivel foglalkozik, rendkívül lebilincselő regény, érdekfesú- tő. olvasmány, kitűnő emberábrázolással. Üdítően humoros jelenetek mellett, a dol­gozók lelkesedéséből jakadó tetteknek hatalmas példáját látjuk. Egyszerűen és finoman írja le Gorbatov> Andrej..és Ve ra, Viktor és Dósa szerelmét. Gorbatov regényében a szerelem nem válik hatod­rangú „írói kötelességgé”, hanem való­ban azt a szerepet tölti be, melyet az ember lelkében, életében elfoglal. Leírá­sai, jellemzései az író nagy költői es mű­vészi tehetségéről tanúskodnak. Dósa és Vera ellentéte olyan, mint a mesteri kézzel felvázolt ceruzarajz, melyben, egyetlen felesleges vonal nincs, minderte kifejező, könnyed és pontos. Gorbatov alaposan ismeri a bányát, a bányászat minden elemét. Önmaga is a Donyec-medence vidékén született és ne­velkedett. A szocialista bánya immár nem reménytelenül robotoló emberek sö­tét, piszkos fö’dalatti munkahelye, hanem a szocialista ipar egyik fontos területe, ahol a. dolgozók államában megbecsült: és szeretett ember a bányász. Gorbatov regényének olvasása oltha- tatlan érdeklődést kelt a bánya iránt még olyan embereknél is, akiknek fog­lalkozása távol áll ettől a szakmától. A mi ötéves tervünk alapja, egyik legfon­tosabb talpköve, a bányásza'unk fejlődé­se és a széntermelés fokozása. Ez a könyv annyi munkalendületet, munkasze­retetét és problémákat vet fel, hogy öreg, tapasztal' bányászaink és fiatal bár nvászifjóságunk kezében fegyver lesz a -ójuk váró nagy feladatok teljesítéséhez és a nagy közös cél: a szocializmus fel­építéséhez. b kettős viHemosvátjónv ér-ítfse mhl Miskolcon ma reggel lezárjak a Szécíienyí-iTca egyik szakaszát A miskolci Várcsj Tanács érlesíli i dolgozókat, hogy ma. vafárnap reggé 7 órától a Széchenyi utca. Ady-híd ói Kazinczy utca közölt' szakaszát lezár ják a kettős villamosvágány építési miatt A forgalmat a Kazinczy utcán, í Horváth Lajos utcán a Szenlpály uk eán ós a Nyár utcán bonyolítják lo A villamosközlekedés változatlan ma' rád A Széchenyi utca lezárásra kerülő SZU' kaszán lévő vállalatok áruellátása ér, dekőben a szállító járművek naponta délután 18 órától restre) 6 óráig köz­lekedhetnek a lezár* útszakaszon A Miskolci Gépkossikezlekedési Vál­lalat ezzel kapcsolatban értesíti aj utazó közönséget, uogy az Ady-Mdná] éa a Eorgóhídnát |évi megállóhelyek megszűnnek, a Batthyány utca ós a Kazinczy n!<*a kereszteződésénél lesz. nek megállóik

Next

/
Thumbnails
Contents