Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

Vasárnap, 1952. január hő 15. ÉSZAKMAGYARORSZÁG s A termelőszövetkezetek és gépállomások küldötteinek II. Megyei Tanácskozása Irta: IVÁN ISTVÁN a Megyei Tanács vb. elnöke. ítélt a bíróság az ormospusztai bánya két notórius műszak mulasztója bűnügyében Múlt év december 27-én a Minisz­tertanács meghívására országos ta­nácskozásra ültek össze termelő­szövetkezeteink é3 gépállomásaink élenjáró dolgozói. Az értekezleten beszámoltak egy évi munkájuk ered­ményeiről, javaslatokat tettek a hi­bák gyors kijavítására. Tanácskozá­suk befejezjáseképpen felhívást tet­tek köz4, amelyben megszabták a feladatokat a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése, megszilár­dítása é3 kiszélesítése érdekében. Ha visszatekintünk az első megyei ta­nácskozás óta eltelt Időre, megálla­píthatjuk, hegy megyénk területén is nagy eredményeket értünk el a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztésében. Ezt igazolja, hogy termelőszövet­kezeteink száma az elmúlt esztendő óta háromszorosára emelkedett s ma már megyénk területén 352 ter­melőszövetkezeti csoportunk van. A családok száma 15.707-re, a tagok száma 21.559-re emelkedett. Gazda­ságuk területe 119.156 kát; holdat tesz ki, amelyből 97.606 kát. hold szántó. VILÁGOSÁN MUTATJÁK ezek a számok, hogy a megye mezőgazda­sági termelésében nagy lépést tet­tünk előre a nagyüzemi szocialista gazdálkodás felé. Dolgozó parasztságunk jelentős tö­megei léptek a szövetkezés útjára, kezeltek új életet a termelőcsopor­tokban A dolgozó parasztság töme­ges belépése a szövetkezeti mozga­lom szélesedése egyben, a szocializ­mus felépítésének megállíthatatlan folyamatát jelzi wszágunkban. Lát­ja dolgozó parasztságunk, hogy Páitünk és kormányzatunk mindent megtesz, hogy a falu életét szebbé, könyebbj tegye. Dolgozó parasztsá­gunk a kapitalizmus alatt soha nem rendelkezett megfelelő felszereléssel, rba pedig a gépállomások útján a legmodernebb mezőgazdasági gépek­kel 'művelheti földjét. Ez egyben a munkás-paraszt szövetség erősödé­sét jelenti. Dolgozó parasztságunk reegg/özödöti arról, hogy csak a ve­zető munkásosztállyal való szövet­ségben haladhat előre a jóléthez, a kultúremberhoz méltó élethez vezető utón. OLYAN TERMESEREDMENYEK. RÖL számolhatnak be megyénk ter­melőszövetkezeti csoportjai, amelyek messze tu’haladják a legjobb egyén' gazdálkodók eredményeit. Mindeze­ket az eredményeket a mal H. Me­gyei Tanácskozáson résztvevő kül­döttek dolgozó parasztságunk elé tárják A hejőbábai „Haladó“ ter­melőszövetkezet küldöttei például elmondhatják, hogy ősziárpáből 24 mázsás, búzából 14 mázsás termést értek el holdankint. Ugyanilyen szép eredményekkel dicsekedhetnek a kesznyétenl „Szabadság“ tszcs tag­jai is. akik 15.6 mázsás búzatermést értek el holdankint az egyéni dolgo­zó parasztok 9 mázsás átlagtermé­sével szemben. Rozsból az egyénileg gazdálkodók 7 mázsát a termelőszö­vetkezet 16 mázsát takarított be egy egy holdról. A cukorrépa az egyénieknél 135 mázsás, a tszcs-ben 252 mázsás termést hozott. Termelőszövetkezeteink ezeket a hatalmas eredményeket úgy tudták elérni, hogy a Szovjetunió kimerít­hetetlen kincsestárának, a szovjet agrotechnikai eljárásoknak gazdag tapasztalatait alkalmazták. A ta’aj gondos előkészítésével, a munkák pontos időben való elvégzésével, a kártékony rovarok elleni küzdelem­mel, a viaszérésbep való aratással, a többszöri gondos kapálással, s a °—'korlati módsze­rekkel valósították meg, amelyek elöfetélelel a magasabb termésho­zam elérésének A JO TERMESEREDMÉNYEK következtében termelőszövetkezet* csoportjaink nagymértékben megnö­velték közös szövetkezeti vagyonu­kat. így a kesznyétenl „Szabadság" termelőszövetkezet, — amelynek évi jövedelme meghaladta a 757 009 fo­rintot. — mindenekelőtt az állam iránti kötelezettségének tett eleget, teljesen visszafizette esedékes 65.003 forintnyi hitelét és még bőségesen jutott tartalékolásra Is. üzemi alap­ra 44.922 forintot, saját erejéből va­ló beruházásra pedig 29.000 forintot tett félre Szociális és kulturális cé­lokra 4500 forintos alapot létesített. A termelőszövetkezetek tudatában vannak annak, hogy a tagok egyéni boldogulásának alapja a közös va­gyon állandó növelése. A hiteleik visszafizetése és a tartalékok kép­zése után fennmaradó jövedelemből a tagok munkaegységeik arányá­ban bőséges jövedelemben részesül­tek. Ifj Kovács Lajos, aki feleségé­vel együtt 354 munkaegységet dol­gozott. szorgalmas munkájáért ter­mészetbeni juttatásként 13.5 mázsa búzát. 12.39 mázsa árpát. 28 32 má­zsa szénát és 180 kg. cukrot vitt ha­za. Egyéb termék é3 készpénz része­sedése 6.124.20 forint volt, ezen felül biztosították tüzelöanyagellátását is. özv. Kádár Istvánaé 68 éves cso­porttag 108 munkaegységre 4 mázsa búzát, 3.78 mázsa áipát, 8.64 mázsa szénát és 55 kg cukrot kapott s évi tüzelőanyag szükségletének biztosí­tása mellett 1868 forint pénzjutta­tásban részesült. Számos ehhez hasonló jövedelem és eredmény ma már felkeltette kö­zépparasztságunk figyelmét is és ennek hatására sokan lépnek a sző­ve.kezeli gazdálkodás helyes útjára. Megyénkben 465S-ra emelkedett azoknak a középparasztoknak a szá­ma. akik tcs-bc léptek. Két hét telt el az országos tanács­kozás óta. eredményeink azóta is gyarapodnak. Finke község dog.zó paraszíjai a napokban határozták el, hogy valamennyien belépnek a termelőszövetkezeti csoportokba. Ez­zel 37-re emelkedett megyénkben a termelőszövetkezeti községek szá­ma. HIBA VOLNA, ha szép eredmé­nyeink mellett nem beszórnánk azok­ról a hibákról és fogyatékosságok­ról, amelyek megyénk egyes termelő­szövetkezeti csoportjaiban tapasz­talhatók. Ilyen hiányosság, hogy nem ment még át minden csoport .ag húsába, vérébe, hogy a termelőszö­vetkezeteknek nemcsak a termelés­ben kell élenjárnick, hanem az álla­mi fegyelem következetes megtartá­sában is. Például a sajószentpéterí „Kossu.h" tszcs nem fizette vissza teljes egészében esedékes hiteleit. Hernádbőcsön a „József Attila“ tszcs hátralékban van természetbeni adójával, állami kötelezettségeinek tehát nem mindenoen tett eleget Az ilyen csoport szégyene a szövetke­zeti mozgalomnak Tanácsainkat is felelősség terheli amiatt, hogy Ilyen hibák előfordulhattál:. Nem foglal­koztak kellően a termelőszövetkezeti csoportokkal, nem nyújtottak olyan segítséget nekik, amely kellően elő­mozdította volna a csoportok meg. erősödésé:. Ennek volt következmé­nye, hogy nem minden termelöszö- kezeti csoportunk ért el példamutató eredményeket. Nem szívlelték meg egyes tanácsoknál Rákosi elvtárs út­mutatásál, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó szö­vetkezeti mozgalom sincs. Az elkö­vetkezendő időkben tanácsaink te­kintsék égjük legfontosabb felada­tuknak a termelőszövetkezeti cso­portok megerősítését, a gépállomá- soltkal való jó és szoros kapcsolat kiépítését, az országos, majd a me­gyei tanácskozás határozatainak maradéktalan végrehajását. Felmérhetetlen károkat okot a munka­fegyelem lazasága is termelőszövetkezeti mozgalmunkban. A munkából való kima­radások a munkaidő rendszertelen kihasz­nálása, a munka hanyag elvégzése nem csak a teimelőszövetkezeti csoport jó ered­ményeinek akadályozója, hanem károkat okoz egész népgazdaságunknak is. A munkafegyelem lazítói. a lusták, a nap- lopok megkárosítják a csoport becsülete­sen dolgozó tagságát is. Termelőszövetke­zeti csoportjaink becsületes dolgozói ne tűr]ék meg maguk között ezeket, hanem azonnal vonják őket fele’ősségre. Ha a jó felvilágosító munka hatására sem javulnak meg. ne riadjanak vissza a keményebb -endszabálvok alkalmazásától sem. A MUNKAFEGYELEM MEGJAVÍ­TÁSÁNAK egyik jó eszköze az egyen- lősdi ellen való küzdelem, hogy mindenki pontosan végzett munkája szerint rcsze- «ü’tön a szövetkezet közös jövedelméből Szerezzenek érvényt termelőszövetkezeti isoportiaink tagjai annak, amit Rákosi elvtárs az országos tanácskozáson hangsú­lyozott. hogy „a legjobb fegyelmezés an­nak a légkörnek a kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség 'tegyen és gyalázat”. Nagyobb gondot kell fordítani terme­lőszövetkezeti csoportjainknak állattenyész­tésük fejlesztésére is. A szovjet tapasz­talatok felhasználásával meg kell sokszo­rozni állatállományunkat Ennek előfelté­tele. hogy már a terv elkészítésénél gon­doskodni kell az állatállomány fekz-po- rításához szükséges jóminőségű takar­mányról Arra kell törekedni, hogy ne csak mennyiségileg, hanem minőségileg is kielégítő állatállománya legven a terme- 'ő'zövetkezcti csoportnak. Korszerű istái- ’ók. fiaztatók baromfitelepek házilag el­végzett építésével biztosítsák az állatállo­mány megfe’elő elhelyezését. FELELÖSSÉGTELTES FELADAT vár —ai megyei tanácskozásunk résztvevőire. A küldötteknek az elért eredmények bemu­tassa. a jó termelési módszerek átadása mellett fel kell támiok a termelőszövet­kezetek és génállomások működésében és vezetésében lévő hibákat és biánvo'ságo- kat Meg kell szívlelniök Rákosi elvtírs- n-k a2 országot' ta-sáesko-áson elmondott útmutatásait. Meg kell találn-ok az e’Vo- vetk—ó időben annak módiát. bogy a fel- *árt hibákat a legrövidebb időn belül ki­küszöböljék to'-ább fejlesszék gazdaságai­kat, növeljék sikereiket, vigyék győze­lemre a termelőszövetkezeti mozgalmat* Legalább ötszáz dolgozó szorong az izs-ófaivi kultúrotthoaban. A kör­nyező bányaüzemekből itt vannak azok a dolgozók, kik példát mutat­nak a fegyelmezettségben, a terme­lésben, a széncsata höoel. S vannak a hallgatóság soraiban olyanok is, akik eddig már többször mulasztot­tak igazolatlanul, kárt okoztak ma­gunknak, népgazdaságunknak a munkafegyelmet sértő magatart á_ sukkal. Bírósági tárgyalásra gyűl­tek egybe a bányász aolgczők. Most fog ítélkezni a bíróság Krajnyák András és Tóth István vádlottak fe­lett, akik a legtöbb igazolatlan mu­lasztást követték el Ormospusztán kártevő módon bomlasztották a munkafegyelmet. Csütörtökön izzó. hangulatú röpgyülésen tárgyalták meg ügyüket az ormospusz:ai bá­nyaüzem öntudatos dolgozói és liatá rozatot is hoztak: nem tűrik tovább maguk között Krajnyákot és Tóthot. Nem fogott rajtuk a felvilágosító sző. ncr.i szívlelték meg a figyelmez­tetéseket — bíróság elé kell állítani őket, hogy olyan büntetést kapjanak amilyenre rászolgáltak. * \ Délután 4 óra. Fegyőrök bekísérik a két vádlottat. Szemüket lesütve, szégyenkezve lépnek a terembe. Nem mernek szembenézni bán,ász.ársaik- kal, akikkel együtt kodét: ve .na hely .állniuk a széncsata győzelméért folytatott harcban. Az emelvényen dr. Szenttornyai János, az edelényi járásbíróság el­nöke mellett Loy Árpád kitüntetett sztahanovista vájár és K. Nagy Já­nos aiborttclepi aknász foglal helyet mint bányász-ülnök. Ismertetik a vádat: „Az ötéves népgazdaság! terv büntetőjogi védel­méről szóló 1953. évi IV. toivo„yere­jű rendeletbe ütköző bűntett miatt az ügyészség vádat emel Krajnyák András ellen, mert az oimospusziai bányából, ahol mint csillés dolgozott, 1951 októberében egy, novemberét), n bárom, decemberében hét műszakot igazolatlanul mulasztott. Ezt meg­előzően 1951 szeptember 18-án ön ként kilépett rég! munkahelyéről, ahol júliusban 9, augusztusban 5 műszakot igazolatlanul mulasztott Műszakmulasztásai miatt vele közös háztartásban élő kuiák apósának és magának összesen 28.5 hold földjén dolgozott”'*. Tóth István perkupái lakos, or­mospusztai bányában dolgozó csikés ellen hasonlókép mlszakmuíaszláo:.. miatt emelt vádat az ügyészség. Tóth István október, november és december hónapban 4—4 alkalomma maradt Igazolatlanul távol munkahe­lyéről. Igazolatlan műszakmulasztá sál alatt apjával együtt kőműves­munkát végzott, most betegállo­mányban volt, táppénzeoalást is kö­vetett el azzal, hegy „betegsége“ alatt kulákok sertéseit Perkupáról Miskolcra szállította. A vádirat Ismertetése után előbb Krajnyák Andrást hallgatja ki a bí­róság. Látszólag megtörve, valójá­ban azonban meghunyászkodva hall­gatja a vádiratot. Halkan, alig érthe­tően válaszol a bíróság tagjainak kérdéseire Folyton kitér az egyenes válasz elöl. Magyarázkodik, mint kulák csemetétől várható is, meg­próbálná félrevezetni a bíróságot. Azért mulasztott — mondogatja —, mert sürgősen el kellett végeznie a mezőgazdasági munkát, mert felesé­ge beteg volt, azután különböző „ér­zelmi" indokokat emleget. Minden mondatából kiérezni, hogy mindez csak körmönfont kulák ravaszság amellyel menekülni szeretne a fele­lősség alól Beismeri végül is a vád­iratban felsorolt müszakmulasztáso- kat. Elismert azt is. sokszor meg­magyarázták neki, hogy nem lehet önkényesen elmaradni munkából, hogy müszakmulasztásaival milyen nagy kárt okoz népgazdaságunknak és családjának. Vallomásából világo­san kitűnik: tudta, hogy súlyosan megkárosítja népgazdaságunkat. Bíró Ágoston főaknász tanúvallo­mása megerősíti, hogy notórius mü- szakmulaszíórót, az ötéves terv el­lenségéről van szó. A Krajnyákhoz hasonló ellenségek miatt maradt le az ormospusztai bányaüzem 1951-es tervteljesítésében. Amióta az ormos­pusztai derék bányászok elhatároz­ták. hogy kiűzik soraikból a lógóso­kat és keményen megszilárdítják a munkafegyelmet — folytatja Biró főaknász —, ugrásszerűen emelkedik a termelés bányaüzemünkben. Az egyik napon 8 a másik napon 10 va­gon szénnel adott többet az ormos­pusztai bányaüzem, mint amennyi az előírás volt. Tóth János tomabaralconyt dolgo­zó paraszt tanúvallomásában el­mondja: a falubeliek nagyon jól is­merik Kraj lyákot, tudják, hogy csak azért ment a bányába dolgoz­ni, hogy kulák mivoltát leplezze a hatóságok előtt. Az elnök kérdésére: jól megmüveiik-e Krajnyákék földjü­ket, azt válaszolta, hegy Krajnyák kétlaki életével sem a bányában, sem a mezőgazdasági munkában nem állhatott helyt. • Tóth István a második vádlott. Volt napszámos és kőművessegéd. 1051 tavasza óta csillésként dolgo­zott a bányában. Vallomásában el­mondotta, hogy 833—1190 forint kö­zölt változott havi keresete. Az utol­só negyedévben összesen 12 szer ma­radt ki igazolatlanul a munkából. Arra hivatkozott, hogy szüleinek akart segíteni azzal, hegy az erdő­ről fát hordott számukra. Beismer­te, hogy az alatt amíg betegállomány­ban volt, külön munkát vállalt, a mis. kőiéi vágóhídra szállította be a per. kupái Uulákok sertéseit. Loy Árpád bányász ülnök kérdé­sei: „Tudta-e, mint a fronton dolgo­zó, hogy milyen hátrányos a közös­ségre, a munkacsapatra, ha kimarad a munkából?“ Az első pillanatban nem is tud válaszolni. Nehezen jön szó az ajliára — Csak most látom igazán, mit is követtem el. , — Nem érezte-e, mivel tartozunk dolgozó népünknek mi, bányászok ? A mi becsületes helytállásunktól függ ötéves tervünk sikere, egész boldog jövőnk — folytatta Loy elv­társ. — De igen, most már belátom, hogy csak akkor értékes a munkánk ha ingadozás nélkül, rendszeresen folyamatosan dolgozunk — válaszol bátrabban. A védő kérdésére kijelentette: megbánta cselekedetét és ígéretet tett, hogy a jövőbeli' munkáját be­csületesen elvégzi, munkahelyéről soha nem marad távol igazolatlanul • Mihalik Béia tanú, az ormospusz­tai Il-es akna főaknásza Tóth Ist­ván mulasztásait sorolja fel műszak- naplójából. Hangsúlyozza, hogy a li­es számú aknánál is gyakori volt az igazolatlan müszakmulasztás Lega­lább 4—5 százalékkal magasabb ter­melési eredményt tudtak volna el­érni. ha minden dolgozó becsületesen kivette volna részét a munkából. Pető József perkupái tanácselnök Tóth István családi körülményeiről számolt be tanúvallomásában. Han­goztatta: nem igaz az. mintha a vád'ctt családfenntartó lenne, mert a tárgyalás előtti nanon is látta dol­gozni a vádlott apját. Mulatós, ré­szeges természetéről ő is meggyőző, dett. Simkó János perkupái gipsz-bá­nyász tanúvallomásában arról be­szélt, hogy Szilveszterkor Tóth Ist­vánt együtt látta mulatni, duhajkod­ni egy nyilassal akinek ellenséges befolyása alatt állott. A tanúkihallgatások befejeztével Lipták János állam ügyész beszélt Feszült figyelem, több mondatná! helyeslő moraj kísérte szavait. — Alkotmányunk szerint minden munkaképes polgárnak nemcsak jo­ga, hen m kötelessége is, hegy ké­pességei szerint dolgozzék Ezen a’a. pul munkatörvényüak, amely ki­mondja többek között, hogy a mun­kafegyelem megtartása az összes dolgozó kötelessége és becsületbeli ügye. Krajnyák Andrásból kibújt a kt>- ták — folytatta —, amikor otthagy­ta a bányát, nem törődött azzal, mi lesz a tervvel, aminek teljesítését derék bányásztársai vállalták, öt nem érdekelte Kazincbarcika, vagy Diósgyőr, vagy ózd, őt csak a 38.5 hold föld érdekelte, [gazi kulákcse- mete, a bányászok közé csak azért furakodott he, hogy kulák mivoltá­ról a hatóság figyelmét elterelje bomlassza a munkafegyelmet. A Tóth István csillés műszakmulasz­tásai során máshol dolgozott. Az el­lenség befolyása alá került, többszö­Népi demokráciánk Pártunk irányi á- sával biztosítja a tanulás lehetőségét azok számára, akik a múlt népe'nyomó rendszerben nem tanulhattak. felsza­badulás óta :öl)b mint 30.000 inari es paraszt dolgozó végezte el az általános i'kela V—Vili. osztályát a dolgozók esd ' nfolyamán. Közülük ?z'’mo«nn folytat­ók és foly atják tanulmányaikat a dol- ozók Vő-'-'1-1"'”-*1---, 52 egyetemek esti 'ágazatain. :’T*T> sokan vesznek részt a —-’rrttsé' r-nfo! vám okon A dolgosö'; iskoláiéban eddig végzett árulók büszkén mondották el, hogy ta­nulmányaik segítségével üzemi munká­jukat, mezőgazdasági teljesítményüket meg riidták javítani. A dolgozók áítalá­rösen megkárosította a népgazdasá­got . Megsértette az állami és a mun. kafegyeímet. Az öntudatos bányászok maguk is megvetik és elítélik a munkafegye­lem lazltóit. Nem tűrik tovább, hogy az ormospusztal lógósok miatt oly nagy kiesés legyen a szénterme­lésben, mintha a bányaüzem 12 nap­ra teljesen leállt volna. Az 1951. évi műszakmulasztásokkat ennyi kárt okoztak a lógósok Ormospusztán népgazdaságunknak. A védők beszédei után ítélethoza­talra vonult vissza a bíróság. ® Krajnyák Andrást 6 hónapi bör­tönre, 1000 forint pénz mellékbünte­tésre és a közügyektől 3 évi eltil­tásra Ítélte a bíróság. Tóth Istvánt 6 hónapi javitó-neve- lö munkára ítélte a járásbíróság az­zal, hogy köteles az ormospusztai bányaüzemben eddigi munkahelyén tovább dolgozni, de járandóságát 25 százalékkal csökkenti a bíróság bün­tetésének időtartamára. Abban az esetben, ha munkahelyét önkénye­sen elhagyná vagy igazolatlanul tá. vol maradna, büntetésének további részét börtönben köteles letölteni. Az ítéletben mind a vádlottak, mind a vád- és védelem képviselői megnyugodtak. így az ítéletet a já­rásbíróság jogerősnek hirdette ki. Az öntudatos bányászok élénk he­lyesléssel fogadták, hogy a feltárt bizonyítékok és tanúvallomások alap. ján a vádlottak elnyerték méltó bün­tetésüket. Az ítélet Indokolásában hangsú­lyozza a bíróság, hogy szerte az or­szágban épülnek ötéves tervünk büszkeségei. a Sztálin Vasmű, a Ka. zlncbarcikai Erőmű, minden ötödik nap új gyár, üzem kezdi meg műkö­dését meglévő gyáraink is bővülnek, egyre erősödik. Izmosodik hazánk ipara ezek szénszükségletének ellá­tására egyre több szénre van szük­ségünk. Az ötéves terv nagvszerü alkotásainak megvalósulását akadá. lyoznl akarta Krajnyák és Tóth. Ez az ítélet szolgáljon okulásul azoknak a bánvászolcrtak, akiknek a munkához való viszonya még nem olyan amilyennek lennie kell, akik még mindig nem jutattak el annak felismeréséhez, hogy csak öntudatos, áldozatkész, fegyelmezett munkával lehet szocializmust építeni. Az ítélethirdetés után a tárgyalá­son résztveít bányászok még sokáig együtt maradtak. Krajayákákról, a munkafegyelem megsértőiről beszél­tek. Megszületett mindannyiokban az elhatározás: ezentúl még jobban dolgoznak, még harcosabb eredmé­nyesebb felvilágosító munkát végez­nek a munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében. Loy Árpád alberttelepi vájár körül nagyobb törrrgben csoportosulnak a bányászok. Látszik rajtnk, hogy nagy gondolatok f-g’ia>kozta.tiák öltet. Szavakba Is öntik gondolatai­kat. — Én ma-aiti is többször mulasz­tottam az elmúlt évben, de az biz­tos, hogy ezentúl egyetlen egyszer sem maradok igazolatlanul távol a munkámból — hangzik. — Mondjátok is el elvtá-sak amit itt láttatok és hallottatok — szól ’’ — . ............................ V” » ‘á^ya­lás nyissa fel minden mfíszakmu- lasztó bánvász szemét, amit az el­lenség eddig bekötve tartott, úgy lásson minden bányász a munkához, hogy túlteljesítsük a tervet. ítácz Antal toborzott bányász, aki alig féléve van az ormospusztai bá­nyában é« egvébként jól dolgozik, mert 200 százalékra teljesíti normá­ját. szégyenkezve val’ja be, hogy de­cemberben neki is volt léét igazolat­lan mulasztása. A tárgyalás után megfogadja hogy sclta többet nem fog mulasztani és még jobban ter­mel ... (v. b.) nos iskolai tanfolyamaira január 15-től 'f’bruár végéig l»he: jelentkezni a dolgo­zóknak üzemükhöz vagy lakásukhoz leg- lozrlohb eső á’^orinos iskola isra/.gató.iá- >él \ Políroz ók ólfa'ánns iskolái nrm- "s-k korism-—fi íár~--'-'óI adnak meg- ri-ii. V — h-„iar„ t okísíás*-TI is ^,7-rVa, fi p „T „. Pá-t szer- o'-k p i— V<-7—v-zrt. ó!*‘-bíh*’n tö­--------------i r.r.is,.,.;i.„t; pg osmlt 5 mór b-1- ■ ltri.r-.tf is 'erűmnek mer mmá-ot a f-Víló-osítás 'or 'n. ho y üzem-ink. termelőszövetkeze- leink dolgozói minél nagyobb számban jelentkezzenek a dolgozók altalános isko­láiba. Jelentk ezzene minél tökben a dolgozok általános iskolájába I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents