Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
2 ISZÄKMXGYXRORSZie Vasárnap, 1952. Január 1x6 UL nélkül végezned beruházásodat, reme deltetés ellenesen használjad fel az anyagot, a hkelt, vagy elmulasztják kötelességük teljesítését a fegyelem' sértőddel szemben. — Persze ugyanakkor joggal követelhetik meg tőlünk ütemeink, trösztjeink, általában gazdasági embereink, hogy mi A munkaerőszükséglet biztosítása — A harmadik kérdés, amelyre fel kel] hívni a figyelmet: az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság munkaerőszük- séglctének biztosítása 1952-ben. — Iparunkban még további munkaerőtartalékaink vannak, amelyeket igen is felszínre lehet és kell hoznunk. Ffagyon felduzzadt adminisztratív és disegítő apparátusund. Enned lét■ számából a mundaerő egy bizonyos részét tervszerűen át ^elí irányító- nund a termelő martijába. Vannak üzemeink, ahol fölös munkaerő van. Le kell vonnunk a toborzás első évi tapasztalataiból a tanulságokat. Az első és legfontosabb tanulság szerintem, bogy az üzemek, vállalatok ne várják, hogy szájukba repüljön a sültgalamb, hogy elsősorb n az üzemedet \cll a\tivi- zálnund a mun\aerőtab orzás terén. Az önköltségcsökkentés — A negyedik kérdés, amelyet figyelembe kell vennünk: az önköltségcsökkentés — mondotta Gerő elvtárs, majd rámutatott, hogy bár az önköltség terv- gazdálkodásunk legkevésbé áttekinthető és leglazább területe, az ezen a téren elért javulás biztosította, hogy 1952-ben az áru 50—60 százalékára vonatkozóan meglehetősen pontosan tudjuk majd mérni az önköltséget. Az elmúlt esztenoőben a gyáripar nagyjában teljesítette önköltségcsökkentési tervét, de egyes területeken jelentős lemaradás mutatkozik, illetve a tervezésnél volt nagy lazaság. — Az önköltség csökkentése helyett — folytatta — emelkedett az önköltség a színtermelésnél. amiben persze jelentős szerepe van anna\, hogy nagym'rU.jbeyi felemel tü\ a bányászod bérét. De természetesen nemesed ez játszott szerepet, hanem szerepet játszott például a fajlagos bányafa felhasználás jelentős megnöve\edcse is. — Az is előfordul, hogy egyes esetekben önköltségcsökkentést mutatnak ki, ténylegesen azonban az önköltség nem csökkent, mert romlott a minőség. Például 1951-ben számos pamutfonodánk lényegesen túlment a miniszteri rendeletben meghatározott kifonisi arányon és a fo- nalkihozatal ilyenméretü emelése a minőA szocialista Iparnak mind jobb és szebb árut is kell termelnie is, a felső vezetés is, szigorúan betartsuk a tervfegyelmet, hogy ne változtassuk lépten-nyomon a terveket. Például aligha lehet normálisnak tekinteni, hogy az 1951. IV. negyedévi tervet november óta 28 esetben módosították, vagy, hogy az 1951. IV. negyedévi tervmódosítások közül egyiket-mdsifeat minisztériumaink csak 1952 januárjában kapták meg. — Az 1952-ben szükséges munkaerő biztosításához hozzá tartozik az ipán tanulók helyesebb elosztása és részben az ipari tanulóképzés átszervezése saját tapasztalataink és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alapján olymódon, hogy 1952-ben megszilárditsuk a már eddig elért eredményeket, emeljük a szakmunkásképzés színvonalát és bizonyos területeken, elsősorban az építőiparban és a bányászatban megváltoztassuk a szakmunkásképzés mai rendszerét, kissé idősebb, de fiatal munkásokból, a mainál sokkal gyorsabban, magában a munkában képezzünk szakmunkásokat. Ezután hangsúlyozta Gerő elvtárs, hogy különös gonddal kell kezelni a termelésben lévő új üzemek és a mezőgazdaság munkaerőszükségletének biztosítását. A mezőgazdasági munkások szerződtetéséről joelőre gondoskodjanak. ség rovására ment. Elrettentő példa arra, hogyan nem szabad az önköltséget „csökkenteni”, annak az úgynevezett „újításnak” az alkalmazása, amikor elhatározták, hogy a férfizakók hosszát 2—3 cm-rel meg kell kurtítani. Ennek, a tisztesség ne essék szólván, „újításnak" az volt a következménye hogy a vásárlók — hogy elég hosszú legyen a zakó — kénytelenek voltak a szükségesnél egy-két ■ számmal nagyobb öltönyt vásárolni, aminek következtében ténylegesen több anyagot fogyasztottak, a vásárlókon pedig lötyögtek az öltönyök. — Kétségtelen, hogy 1952-ben szigorúan mérnünk kel! az önköltséget és teljesítenünk kell az önköltségcsökkentés tervét. Enned esz\5zei í már említett ütemes, grafi\onszerü termelés, a termelőesz- dözö\ jobb kihasználása, a tervfe- gyelem megszilárdítása, az anyaggal való fo\ozott, de észszerű takarékos- ság, szoros anyagnormád előírása is szigorú betart'sa, új mundamódsze- red, helyes újításod elterjesztése és dötelező bevezetése és végül a pénzügyi fegyelem megsz id dítása, a fő- dönyvelőség megteremtése mindenütt, ahol még nincsened meg és ahol szü\- ség van rdju\, te\intél ü\ növe’ése és általában az ellenőrzés munkájának, megjavítása. mondjuk pénzről van sző — olyan „pofa”-pénz jellegű, ami teljesen helytelen. Jutalmazni olyan módon kell, hogy az a dolgozó embert íéipmelje és kötós ügyünket, a termelést, a népgazdaság szocialista építését előbbre vigye. A feladat, amelyet Pártunk és kormányunk elénk tűi* teljes mértékben reális! Syekej 1952—53-ban kje! lene megvalósítani. későbbre lehessen elhalasztani azért, iiogy a legnagyobb* a legdöntőbb, legfontosabb bcruliáui-uMfa maximális mellékben őaszponiosíliias- Bui anyagi eszközeinkéi 19512—lkadban és ezeket m-nél előbb befejezzük, hogy minél előbb működd, t-armeio üzemekké váljanak. Ezt úgy kell elérnünk, Hogy ugyanaicaor a IcxmetoSi tervei teljesítsük óa iúitelje-ílsük. Hí is a Ezuv/jtunió tupasz-aial-ai- hoz kell foraulnunJ*, ahol az elmúlt évben a moszkvai jtaggüie- ntek iyosgaiólruJM leezdemény.zésé. re hatalmas mozgalom indult meg az egész nagy Szovjetunióban a beruházásuk mtgtakarításáért, s ez a mozgalom sok mlliuíid rubelnyi oeruhazás megtakarításához vezetőit, __ A második kérdés, amelyre fel kell hívni a figyelmei! a munkádé, gye-em, a bérfegyelem és terviegyelem megszilárdítása. 19ái-ben a bérfegyelem meglazult, bzerencsúre távolról sem olyan möi lékben, mini 1919-ben. amikor Koz- ponli Vezetőségünknek ezzel a kérdéssel igen komolyan, min. alapvető kérdéssel kelleti foglalkoznia De azért a bérfegyelem m.giaznlása 1951. ben nem volt jeientékt-den, hanem qe-n komoly volt és nem mehetünk el mellette. Szigorú rendet kell teremtenünk a normák kezelése terén Biztosítaná keil a Minzszlertanáes ha. lározal,mák megválóéit hsát, hogy amennyiben a lenn ej esi fel léte lek mog- válióznak, meri pl. új, magasabb termelékenységű gépeket alkalmazóiJs, vagy áttervezés állal atoiszerübb gé. pék tökéletesebbé teszik a munkafolya- ína.ot, akkor a normákat kötelezően m g kell váiiozlalni. Ez jelenleg általában nem törlőink meg, c5ak ^ egyes esetekben, s ez a normák lazílá ónak, a bérfegyelem meg:ozulásának legfontosabb formája — Például a Dunántúli Magasépítési Vállalatnál a nedves beton csillézáeénél megváltoztatták a munkamódszert oly módon, hogy az anyagot nem kellett többé csillébe rakni. Ugyanakkor a normát változatlanul hagyták, így az átlagteljesítmény 196 százalék lett. __ Egyetlen becsületes munkás sem kívánhatja, hogy amikor a vállalat, az üzem, az állam új, nagyobb termelékenységű felszerelést ad, vagy amikor a kézimunkát gépi erővel helyettesítjük, s ezzel emelkedik a termelékenység, a norma ugyanaz legyen, mintha minőén a régiben maradt volna. Az a vezető, a\í szemet huny. vagy segédkezet nyújt az ilyesmihez, az becsapja az ál.amot, a saját államát, a nép államát, megkárosítja a munkásosztályt, fedezi fejlődésünket. — Fel kell számolni a munka kiadás és a munka átvétel terén mutatkozó, különösen az építőiparban, de részben a gépiparban is igen elterjedt, s már-már tűrhetetlenné vált lazaságokat és a pót- idők és előkészítő idők utalványozásánál, elsősorban a gépiparban, található visz- 6zásságokat. Be ke-'l tartani és be \ell tartatni a * selejtrendeletet, amelyet a gyakorlatiam alig alkalmaznád■ Biztosítani \ell a technológiai figyelmet. Szigorúan alkalmazni ke*l & béralappal való ervszerű gazdálkodásra vonatkozó előírásodat, s azokat, akid felelősed a béralap tú lépéséért, felelősségre kell vonni. A munkafegyelem és a terv* fegyelem megszilárdítása — A tervfegyelem szempontjából szükséges, hogy a iógósok, önkényesen kilépők, az igazolatlanul mulasztók ellen szigorúbb rendszabályokat alkalmazzunk, amire jogszabályaink lehetőséget adnak és amit a becsületes dolgozók, azaz a dolgozók túlnyomó többsége, már reges régen maga követel. — Ugyanakkor persze szem előtt kell tartani Rákosi elvtársnak azt az útmutatását, hogy a munkafegyelem megszilárdítása terén a fű feladat olyan légkor megteremtése, amelyben nincs megmaradása a lógósnak, a nap-apának, az igazolatlanul mulasztónak, a hosszú forintért egyik munkahelyről a másik helyre repülő vándormadaradnak. Es figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdasági vezetődnek mindent el Ijell követniük, ami törvény szerint mód- •udban áll, az üzemükben, vállald- 'ukban dolgozó alkalmazottad állandósítására. arra, hogy a dolgozód magukénak vallják, megszeressék üzemüket, vállalatukat, s azt önként el ne hagy;ák— Minisztériumainktól, gyárainktól, vállalataink igazgatóitól azt is meg kell követelnünk, hogy fokozott mértékben törődjenek a munkabiztonsági kérdésekkel, a munkavédelem, a balesetelhárítás kérdéseivel, hogy szakszervezeteink a mostaninál következetesebben és szigorúbban őrködjenek a munkavédelmi és baleseti rendszabályok felett. — A fegyelem megszilárdításához az is hozzátartozik, hogy felelősségre kell vonni azo\at a vezetődet is, akik nem azt termeiig, amit a terv előír, jogosulatlanul túllépik a munkábérálapot, engedély — Az ö ödik kérdés a minőség és a választék kérdése. 1951. évi tervünk megvalósítása folyamán több ízben kellett foglalkoznunk a minőség kérdésével, többek között külkereskedelmünk szempontjából is. A szocialista iparnak nem csak mind több és több árut kell termelni, hanem mind jobb és szebb árut is. A minőséi; emelésének követelménye a termelő eszközökre épp úgy vonatkozik, mint a fogyasztási cikkekre. Éppen ma kaptam — nem először — egy elkeseredett levelet Bebrits elv őrstől, melyet alátámaszt igen részletes táblázattal, analízissel, hogy mennyire megrontották a szénnek a minőségét és ez hogyan teszi tönkre mozdonyainkat. — Ami a fogyasz.ási javakat előállító Végül rátérek a vezetés kérdésére, a vezetés színvonala emelésének kérdésére. —■ Kétségtelen, hogy 1951-ben értünk el eredményeket ezen a téren. Megnőtt a vezetés felelőssége, jobban kidomborodott egyszemélyi jellege. Mostanában, ha az üzemek, vállalatok vezetéséről van szó, mind kevesebbet hallunk üzemi háromszögről, de azért az igazgatót még sok helyüt; szégyenlősen „vállalatvezetőnek" nevezik, mert attól tartanak, hogy az „igazgató” szónak valahogy burzsoá hangzása van. Másutt viszoni az ellenkező végletbe esnek s különösen az egyes nagyüzemeinknél az igazgató1, rövidén burzsoá módra „vezérnek“ nevezik holott ismeretes, hogy a mi országunkban, a mi népünknek egy vezetője van, a mi szeretett Rákosi elvtársunk. Rámutatott ezután Gerő elvtárs arra, hogy az önálló elszámolás rendszere al- kalmazá-ának területén van előrehaladás, de számos esetben- ez a rendszer csak -lapíron van meg. Kiemelte a vezető káderek szakmai tanulása tervszerúség-nefe fontosságát. Beszélt ágról, hogy egyes minisztériumok fontos rendezi bábokat a párt- és tömegszervezetek, tehát a dolgozó tömegek né'kiil. tehá1 bürokratikusán igyekeztek megvalósítani. — A leghelyesebb infézk-dés is helv- telenné válha\ ha helytelenül hajtják végre — folytatta. — S ebből mindenekelőtt' azt a tanulságot kell 1-vonnunk 1952. évi munkánkra és általában további munkánkra, hogy a gazdasági vezetésnek a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia s könnyűipart & élelmiszeripart illeti, itt nem csak magában véve a minőség fontos, hanem az is, hogy megfelelő legyen a választék. Minden egyéb mellett a Párt és a Minisztertanács december 1-i nagyfon osságú határozata azért is jó, mert alkalmas arra, hogy minisztériumainkat, trösztjeinket, üzemeinket jobb minőségű és választékosabb áru termelésére szorítsa, mert amennyiben nem ilyet termelnek, akkor az áru a nyakukon marad, mert a silány, az ízléstelen kivitelű, a csúnya árut a kereskedelem nem fogja átvenni és a fogyasztók nem fogják megvásárolni. Ezért a minőség megjavítása, a megfelelő választék bizosírása 1952. évi tervünk -•'keres megvalósításának egyik fontos feltétele. hogy egyetlen valóban fontos, nagyhorderejű gazdasági, termelési, műszaki rendszabályt sem lehet sikeresen végrehajtani az ülető terület pártbizottságainak tudta, segítsége és támogatása nélkül, a pártszervezetek, a kommunisták segítsége és támogatása né'kiil, a tömegszerveze ek megfelelő mozgósítása nélkül. — Ez persze nem jelenti, hogy a gazdasági vezetés a műszaki vezetés saját kötelezettségét, saját feladatit, saját felelősségét a pártbizottságokra, a párt- szervezetekre, a népnevelőkre, a tömegszervezetekre hárí sa. Ellenkezől-g! Gazdasági vezetőinktől, a fe'sőktöl csak úgy mint az alsóktól e'rárjuk, hogy v-loban vezessenek! Ne higyjék, mint ahogy egyesek hiszik, hogy a vezetés ..viszontbiztosítás”. Midét: egy intézkedést kiadnak, mindenkivel megtárgyalják, mindenkinek a véleményét kikérik, írásban kell, hogy adják és csak úgy merik az intézkedést kiadni. Ne féljenek intézkedni attól való félelmükben, hogy esetleg hibát követnek el. Merjenek felelősséget vállalni! Éljenek fegyelmező fogukkal, vezessenek megfon-oltan. de bátran és határozottan. \zonban arra is fel keR hívni gazdasági vezetőink fievetm*t. hogv ne csak élni bidianak a rendelkezésükre álló fegyelryySL-r/Z-l de tudjanak helyesen, idejében dicsérni és jutalmazni is. Nálunk nagyon gyakran a jutalom — ha — Ahhoz, hogy 1952-es feszített népgazdasági tervünket teljesítsük, túlteljesítsük, jelentős mértékben emelnünk kell gazdasági vezetésünk színvonalát, de ez nem csak azt jelenti, hogy gazdasági vezetésünknek az 1951. évinél is nagyobb mértékben kelt támaszkodni a dolgozó tömegekre, ezeknek legszélesebb rétegeire, hanem jelenti egyben azt is, hogy gazdasági vezetésűndben még dővet- dezetesebben deli érvényesülnie Pártund vezetésének, a \ommunista, boU sevi\ vezetés szelleménél;. Rákosi elv- társ bölcs irányításánál;. (Taps.) — A vezetés színvonalának emelése azt is megköveteli, hogy 1952-ben tovább erősítsük a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát, a tudomány és a termelés együttműködését, hogy tudományos kutatóink Üzemünkben, a Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpáriizemében már 1950-ben láttuk, hogy megnövekedőit feladatainkat csak úgy tudjuk sikeresen elvégezni, ha munkánkban alkalmazzuk a nagyértékű szovjet tapasztalatokat és rátérünk a gyorsforgácsolásra. A szovjet szakiroda- lom, a szovjet elvtársak őszinte baráti tapasztalatátadása Igen nagy segítséget adott ehhez. 1951-ben üzemünk dolgozóinak 50 százaléka gyorsforgácsolással dolgozott, főként ennek köszönhető, hogy üzemünkben 1950-hez képest 1951-ben 100 százalékkal emelkedett az egy dolgozóra eső termelési érték. A gyorsforgácsolás hatalmas rejtett tartalékokat tárt feL Csak néhány példát említek. A gyorsforgácsolás alkalmazása előtt a tengelyek nagyolását 14 gép végezte, ma már ennek a munkának elvégzéséhez 4 gép szükséges. Gyorsforgácsolás nélkül egy tengely megmunkálásának ideje 220—240 perc volt, gyorsvágással ezt az időt ugyanazon a gépen azonos feltételek mellett 42 percre szorítottuk le. Igen nagy megtakarításokat jelent ez, a legnagyobb mértékben előrelendíti a terv teljesítését. Különösen kitűntek a gyorsvágás alkalmazásában és elterjesztésében Kaszás János, Fövenyesi Kálmán és Tóth László esztergályosok. Vannak azonban még mindig olyan dolgozók A Sátoraljaújhely—pálházai útról öreg fasorral szegélyezett, szép út vezet a füzér, adványi egykori Károlyi-kastélyhoz. Valamidor erre az útra be sem fordulhatott egyszerű halandó bocsija, hát még parasztszekér! Csa\ grófi fogatod, autód, külföldi »előkelőségek« luxus kocsijai közlekedhettek rajta. Külön birodalom, „állam az államban" volt a többezerhol- das, gyönyörű erdőség és a röneszánsz stí'usban épült grófi kastély. 19iá-ben a kastély gazdája vendéglátó üzemet létesített itt, hagy jobb'hn hasznosítsa a terü’etet, KÜföldről jártad ide herceged, grófod, lordod■ nagybankárok és más naplopók, a\il; egy-egy szarvas lelövé- séért ezer pengődet fizetted Károlyt Lászlón illetve Károlvi Istvánnak, aki mint „Afrika-vadász" szerzett tekinti’yt a küfnldi hason-zőrű körödben és megfelelő üzleti érzékkel kamatoztatta, azt. * 1948-ban a dolgozód államának birtokába derült a Rostély. Az Egészségügyi Minisztérium vette kezelésébe. Értékes műkincset, amelyeket a grófi család a dolgozó nép verejtéke árán halmozott ősz- sze, a Nemzeti Múzeum anyagát gazdagítják- Először a dolgozód gyermekeinek i dutetésére használtál; az épületet, maid 1950-ben állami gyermek gvógvotthonná szervezték, ahol a dolgozók tüdőbaira had-.mos gyermekeit gondozzák gvóví -á’- és iskoláztatják Félmillió forin-os beruházással rendeztT; be és szerelték fe' a 1 endorsee ■~h'-en ezt a seoc'a'itta int’z- meny-, amelynek évi fenntartására 1 millió 100 ezer forintot fordít az állam. * Dr. Rusti Gyula, az intézet igazgatófőorvosa elmondja, hogy jelenleg 160 beteg, vagy betegségre hajlamos gyermeket gondoznak, nevelned itt, de az idén már 200 gyermek S omára bővítik \i az intézetet. A műemléknek nyilvánított kastély emeleti szárny it a \i Un .ok kórtermei. a később épült oldalszárnyat a fiú\ hálótermei foglalják el. — Milyen szerencse, hogy ezt a számról mo-*em sráTónok rendeztek he az „üzlet" érdekében a grófi gardák így most átalakí-ás nélkül iü-n iól használhattuk a gyermekek e hcluezé ére — mondja Rus-i elvtárs — s hiszen Ijaptuk a hideg-melegvíz berendezést. Mindjárt meg is mutatja. A 20 méter ás kutatóintézeteink, laboratóriumaink elsősorban a tervben kitűzött feladatok megoldásának elősegítésén és a további évek feladatainak előkészítésén munkálkodjanak és hogy általában erősítsük nagyüzemeinkben a laboratóriumi munkát és kutatást. — A nagy. közös erőfeszítésnek biztosítania kell 19.52. évi feszített népgazdasági tervünk teljesítését és túlteljesítését. Nem kétséges, elvtársak, hogy ez így lesz. így kell lennie, mert ehhez rendelkezünk a szükséges feltételekkeL Mert a feladat, amelyet Pártunk és kormányunk elénk tűz, teljes mértékben reális! Mert & feladat meg\ alósításában a mi nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezet bennünket! — fejezte be beszédét Gerő Ernő elvtárs. üzemünkben, akik bizalmatlanok % gyorsforgácsolás bevezetésével és alkalmazásával szemben. 1952. évi terveink, maradéktalan teljesítése* sőt túlteljesítése előírja számunkra,, hogy jobban kihasználjuk gépeink kapacitását, éppen ezért az év végéig fokozatosan el akarjuk érni, hogy termelő gépeink 70 százaléka gyorsvágással dolgozzék. Ebinek érdekében a pártszervezet népnevelői ismertetik dolgozó társaikkal a. gyorsvágás fontosságát, felvilágosító munkájuk nagy segítséget nyújt ar. üzemvezetőségnek a gyorsvágás elterjesztésében. Közeledik dolgozó népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak 60. születésnapja. Megváltozott, boldog életünkért azzal akarom méltóképpen kifejezni hálámat és szeret©., temet Rákosi elvtárs iránt, hogy © □agy nap alkalmából felajánlást teszek. Vállalom, hogy gépeink kapacitásának jobb kihasználása érdekében elősegítem a gyorsforgácsoláa fokozottabb elterjesztését, gondoskodom a fizikai és műszak! dolgozók szakmai továbbképzéséről, hogy máre'us 9-ig termelő gépeinknek legalább 58 százaléka már gyorsfor- gácsélással dolgozzék. SZÉKELT ELEK mérnök, Diósgyőri Gépgyár, Kerékpártúm: gyáregységvezető. hosszú fedett terrasz igen alkalmas € gyermeked „fektetésére’’. Itt minden gyermek visszanyeri egészségit. A gyógymód, az egész nevelés a legkorszerűbb egészségügyi elveden és tudományán épül fel. Vidámak, jókedvűik is a lányok, f.úd, nem látni köztük szomorkás arcot. Amikor decemberben Szobráncról szlovák küldöttség látogatott hozzánk és itt töltötted hát órát. a fv.zé-rradványi 11. Rákóczi Ferenc úttörő csapattal együtt az intézetben gondozott gyermekek kultúrgárdája adott kultúrműsort <s szlovák vendégek tiszteletére. .* Dr. Rusti Gyuláné, a\i valósággal gondos szerelő anyja ezeknek a boldog gyermekednek, elmondja, hogy nagyrészük az állami gycrmek’-édő intézetből került ide. Klaponia ötszöri bőséges és kitűnő étkezést kapnak. Példa egynapi étkezésükre: reggeli alma, méz és diókeverék. tejes kávéval, tízórai vajasmézes kenyér, ebéd hús körettel, édes- tésztád, uzsonnára kávé vaiaskenyérrel, vacsora teies vagy húsos étel. Az étrendet a vezető orvos álltja össze, hogy az étkezés minél táplálóbb legyen. Amelyi\ gyermek 10 kilót hízik, jutalmul remek -ortát hap. Ezzel is s-rhe-teni akarják a -vermekehet, hogy táplálkozzanak minél ínségesedben Akinek nin-s étvágya, ét- "ágvgeriesztö'et kap. mert mhdrnnél fontosabb, hogy szervesetek mege-Ősöd- 1 c'k. Az in-ézetn-1- t-ze-három képzett -ondozónői- van aki1, - nagy szeretettel rogl-V-07n-k a g"er~-r -hk-í. A tettgyat-orlást s-m han-vigopáU rj rertd-zeresen *omás-nrk a gverm-kek hogy ezzel is —ősödjéd szerveze-ük, nőjjón életkedvük. 4, Távozóban Lőrinc Lajossal elegyedem szóba. Évtizededig dolgozott a gróféknál, mint alkalmi munkás, favágó, takarító és más eféle minőségben. Ismeri a kastély égé z történetet és régi életét. Hej, dehogy is mert volna ak\or gondolni arra, hogy valamikor az ch-an magafajta erre« er sz badon ió.rhat-kélhet ebben a nagy- nri kastélyban, hogy itt dolgozók gyermekei találják meg a gyó-vulást. Ezt is a felsz-b-dl-6 Szőriét Had.se- •égnék, a vagy Sztálinn-k a kommunistáknak, Rákosi elvtársnak k ösz-n1 etjük — teszi hozzá hálás szívvel szóval. HAJDÚ BÉLA A gazdasági vezetésnek a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia Székely Eleü mérnök, pyáregysésvezető feía^nlfsa a gépek kioltás nak kihasználása érdekeken „Aki tíz kilót hízik — egész tortát kap jutalmul../6 Kétszáz gyermek számára bővítik az idén a tüzérradványl Állami Gyermexgyógyotthont
