Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

# Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek felhaszná'ása az 1952. évi népgazdasági terv sikeres leljesítése érdekében Gerő Ernő elvtárs beszéde az országos aktivaértekezleten A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége szombatra országos érekezle- tet hívott össze, amelyen állami, gazda­sági szervek vezetői, vállalatok igazgatói, pártfunkcionáriusok vettek részi. Az ér­tekezlet résztvevői melegen ünnepelték a megjelent Rákosi Mátyás elvtársat és a Magyar Dolgozók Pártja Poli ikai Bizottságának többi tagját. Az értekez­leten Gerő Ernő elvtárs mondott beczá­molót „Az 1951. év gazdasági munkájá­nak tanulságai és ezek felhasználása az 1952. évi népgazdasági terv sikeres tel­jesítése érdekében“ címmel. Gerő Ernő elvtárs beszédét vita követte, melynek során felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs is. Hidas István elvtárs nyitó ta meg az értekezletet, majd átadta a szót Gerő Er­nőnek. Nehéziparunk 1951-ben a háború előttinek jóval több mint háromszorosát termelte 1 •— Az 1951. évben elért eredmények, népgazdasági tervünk sikeres megvalósí­tása teljes mértékben igazolja Pártunk II. Kongresszusának irányvonalát — mondotta. — Bizonyítja a Kongresszus által meg­határozó t feladatok helyességét. Megmutatja, mennyire előrelátó volt Pártunk legjobb vezető szerve, ami­kor az első év tapasztalatai alapján igen jelentős mértékben felemel, e ötéves tervünk célkitűzéseit. — Elvtársakl 1951-ben gyáriparunk teljes termelési tervét 103.4 százalékra teljesiette, vagyis a gyáriparban a fel­emelt termelési tervet nemcsak teljesítet­tük, hanem jelentősen túlteljesi ettük! (Nagy taps.) Teljes termelési tervét ki­vétel nélkül minden termelő miniszté­rium teljesítette. Egész gyáriparunk 1951-ben 30.1 i százalékkal termelt többet, mint 1950- ben. Ezen belül a nehézipar ter­melése 37.7 százalékkal, a könnyű­iparé 26.9 százalékkal, az élelmiszer­iparé 16.5 százalékkal emelkedett. — Egész fejlődésünkre jellemző nehéz­iparunk termelésének alakulása. Nehéz­iparunk nemcsak abszolút érékben növe­kedett igen jelentős mértékben, hanem meggyorsult évről-cvre nehéziparunk növekedésének üteme is. így 1949-ben a nehézipar termelésének növekedése a z előző évhez képest 33.7 százalék volt, 1950-ben 1949- hez képest 35.8 százalék, 1951-ben pedig 1950-hez képest — amin: már említettem — 37-7 százalék. Nehéz­iparunk termelése 1951-ben elérte az 1938. évi termelés 310.9 százalékát, vagyis nehéziparunk 1951-ben a há­ború előttinek jóval több mint há­romszorosát. termelte! — Ha gyáriparunkban a termelékeny­séget 1938-ban 100-nak vesszük, akkor 1951-ben a termelékenység gyáriparunk­ban 150.6 volt. Vagyis az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékenység a há­ború előttinek több mint másfélszeresére emelkedett. — Teljesítettük és túlteljesítettük 1951-ben a tervet a népgazdaság többi ágéban is. Beruházásaink értéke az egész nép­gazdaságban az előzetes számítás szerint mintegy 40 százalékkal volt magasabb 1951-ben, mint 1950-ben. — Mindez azt jelenti, hogy az 1951. évi felemelt, feszített termelési terv — amelyet a múlt év elején egyes úgyneve- sett „szakemberek” megvalósíthatadanul magasnak tartottak — teljes mértékben reális volt. Mindez azt jelen: i, hogy munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk, értelmisé­günk, egész népünk — Pártunk, Rákosi tlvtárs vezetésével — becsületesen telje- fítetbe hazafias kötelességét. Mindez azt Bizonyítja, hogy népi demokratikus országunk építé­sében mindjobban egybeforr az egész dolgozó magyarság, szilárd egységbe forrnak népünk milliós tömegei. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista iparosítás ú ján országunk újból nagy lépéssel jutott előre, hogy mezőgazdasági országból ipari országgá lettünk, mert nehéziparunk termelése több mint há­romszorosa a háború előttinek, hogy megerősí ettük szeretett hazánk védelmé­nek alapjait, hogy megszüntetjük orszá­gunkban a jegyrendszert és újabb hatal­mas ösztönzést adtunk a szocialista épitő- munkának! Mindez — elvtársak — össze­foglalóan azt jelenti, hogy 1951- ben a szocializmus elütésében, a béke magyarországi frontszakaszá- nak megszilárdításában komoly győ­zelmet arattunk. A terv sikeres teljesí ősének tényezői­ről szólva Gerő elvtárs mindenekelőtt szólott arról, hogy következetesen harcol­tunk Pártunk II. Kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáért. Beszélt állami (Szerveink jő munkájáról, a dolgozók (%aa kezdeményezéseiről, mint Gazda Gézá, Rőder Béláé, Deák Jánosé. — fis bár ebből a munkából a szakszervezetik ez a részvétel bizony aktívabb is lehetett volna — mondot.a. — 1951. évi tervünk sikeres megvaló­sítását és túlteljesítését — folytatta — köszönhetjük munkásosz á'.yunk lel­kes, odaadó munkájának, s nem utolsósorban értelmiségünknek, külö­nösen műszaki értelmiségünknek, amely a fizikai dolgozókkal szoros egységben nagymértékben előre vitte a termelő munka megszervezését. — Az elért sikerben szerepe volt az anyagtakarékosságról szóló miniszer- tanácsi határozatnak. Jelentős segítséget nyújtott a Párt és a Miniszter anács de­és DISz-szervezetek is kivették részüket, cember 1-i nagyjelentőségű határozata. A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű segítségnyújtása — A sikerekben alapvető szerepe volt annak, hogy a várható és az évközben tapasz alható nehézségeket, hibákat, hiá­nyosságokat, elmaradást nem kendőztük el, hanem bátran feltártuk, hogy Pártunk előre figyelmeztetett a várható nehézsé­gekre s megjelölte a nehézségek legyőzé­sének eszközeit, hogy amikor évközben úgy Ját a, hogy kezdünk elmaradni a terv teljesítésében, akkor idejében nvíltan fel­vetette a gazdasági vezetők előtt, párt- bizot ságaink, pártszervezeteink, munkás- osztályunk előtt a hiányosságokat s ezek felszámolási módját. Ezt a szerepet ját­szotta az 1951 augusztusában meg ártott gazdasági vezető aktíva-értekezlet, az or­szágos kohászati tanácskozás, a múlt év novemberében a tatabányai bányászati ta­nácskozás, amelyen Rákosi elvtárs is fel­szólalt és nagvfon'osságii útmutatásokat adott és Rákosi elvfárs figyelmet! etése a Köznonti Vezetőség legutóbbi, novemberi ülésén. — A terv sikeres teljesítéséhez komoly -...'.'tQí'".«t nvnito'.t a saitó és mindenek- ebéit Pártunk nagy központi lapja, a Szabad Nén. A konkrét anyagi segítség mellett, amelyet a Stnvfe'uhiótól kantunk, JOSl-h-n minden eddiginél szerve­zettebb formát öltött a gazdag szov­jet tanasztnlntok ptvé'ele. Az a tel- hrrsülketetlen értékű tapasztalat és tanulság azonban, amelvet az 1951- hen nagyszámban a Szovjetunióba küldött delegációink hoztak maguk­kal a népgazdaság legkülönfélébb területeiről, teljes mértékben még csak 1952-ben és az ezt követő évek­ben fogja kedvező hatását éreztetni népgazdaságunkban. — Nagy segítséget jelentett tervünk teljesítésében a mind szorosabbá váló gazdasági, műszaki és tudományos együtt­működés nemcsak a Szovjetunióval, ha­nem az európai népi demokráciákkal, to­vábbá a Német Demokratikus Köztársa­sággal és a gazdasági együttműködés a nagy távolkeleti népi demokráciával, a Kínai Népköztársasággal, amellyel első­ízben 1951-ben bonyolítottunk le jelen ős árucsereforgalmat. — Ugyanakkor azonban, elvtársak, amikor elégtétellel állapítjuk meg, hogy az 1951. évi feszített népgazdasági terve: nemcsak teljesítettük, hanem túlteljesí­tet ük, nem feledkezhetünk meg azokról a hiányosságokról sem, amelyek 1951. évi tervünk teljesítése során megmu­tatkoztak. — Azzal sem törődünk, hogy az impe­rialista sajtó és rádió csahosai, szokásuk zerin:, nyilván ismét ötéves tervünk .csődjéről” fognak üvölteni. Hadd csa­holjanak, hadd ugassanak ezek az impe­rialista csahosok. A magyar nép a tény­leges helyzetről a tények alapján ítél. Ilyen módon ítél feilődésünkről. orszá­gunk felemelkedéséről, — az imperia­lista -titófasiszta és egyéb esahosekró! pedig azt tartja, hogy a „kutya ugat, a karaván meg halad!” H'ányossá'mk az 1951. évi gazdasági munkában — Nézzük meg tehát milyen főbb hiá­nyosságok voltak 1951. évi gazdasági munkánkban? — Mindenek előtt a terv egészében va­ló teljesítése és túlteljesítése nem takar­hatja el, hogy egyes területeken, bár eze­ken is jelentős előrehaladást tettünk, el­maradtunk felemelt tervünk célkitűzései­hez képest. És erről annál kevésbé sza­bad megfeledkeznünk, mert az elmaradás részben éppen az alap­anyagok termelésének területén mu­tatkozik­így — jóllehet széntermelésünk 1951-ben 1950-hez képest csaknem 15 százalékkal, kereken kétmillió tonnával emelkedett, ami egyetlen esztendő alatt ilyen ország­ban. mint Magyarország, igen komoly emelkedés, mégis — szénbányászatunk egészében 1951. évi felemelt tervét nem teljesítette és egyelőre 1952. első nap­jaiban széntermelésünk viszonylag gyen­gén indult. Pedig mind több és több szénre van szüksé­günk és minden körülmények között biztosítanunk íjelí, hogy szánbánya- szatunk 1952-ben mintegy 3,300.000 tonnával több szenet adjon az or­szágnak, mint 1951-ben ténylegesen adott' — Lemaradás mutatkozik a nyersolaj termelésben is, bár az utóbbi hónapokban nversolajtermelésünk mindinkább emelke­dő irányzatot mutat és 1951. IV. ne­gyedévi operativ tervét már túlteljesítette nyersolaj-bányászatunk. — Az év III. negyedében bekövetke zett javulás és az 1051. éviterv egészé­ben való teljesítése ellenére a továbbiak­ban különös figyelmet Ijel! szentelni vas- kohászatunknak, mely előtt mind na­gyobb és mind nehezebb feladatok állnak. Különösen ügyelnünk kell arra, hogy vaskohászatunk tervét részleteiben is tel­jesítse. — 1952-ben meg kell gyorsítanunk alumínium iparunk fejlesztését, valamint vegyes- és tarka-ércbányászatunk és tarka érckohászatunk fejlődését is. 1952. évi feszített népgazdasági ter­vünk sikeres megvalósítása döntő mértékben függ attól, hogy maradék­talanul teljesítsük 1952-ben a szén- termelés, a vaskohászat, a nyersolaj­termelés, az építőanyagipar, az alu­mínium ipar, a villamos energia ter­melés előirányzatát. Ez az alapvető feltétele annak, hogy gép­gyártásunk is, amely egész iparosításunk motorja, továbbá fogyasztási cikkeket ter­melő könnyűiparunk és tömegcikk ipa­runk is teljesíthesse az 1952. évi terme­lésben tervét, hogy sikeresen megvalósít­hassuk a beruházások tervét, hogy foko­zott ütemben tovább folytathassuk mező- gazdaságunk gépesítését és korszerűsítését és hogy tovább fejleszthessük — az új követelményeknek megfelelően — közle kedésünket. — A2 év folyamán azonban komoly nehézségek mutatkoztak a termelés egyenetlensége következtében. 1952-ben a termelésnek le, fel hullámzó görbéjét szívós, öntudatos, következetes harc út­ján. helyes szervezés és vezetés útján, jó felvilágosító tömegmunka segítségével, egyetlen, egyenletesen emelkedő vonallal kell helyettesítenünk. Még tervszerűbben, még nagyobb lendülettel kell hozzá­látnunk az 1952-re kitűzött le adatok megvalósításához amilyen feladatot jelentett 1951-ben a va­lamelyest magasabb százalékos növekedés elérése. Itt mindenek előtt figyelembe kell venni, hogy bár népgazdaságunkban a tartalékok még igen nagyok, sőt a tar­talékok egyrésze újra termelődik, azért 1951-ben és a megelőző években a vi­szonylag könnyen mozgósítható tártaié kaink tekintélyes részét már igénybevet­tük. Ebből az következik, hogy "—Gyáriparunk termelésének 1952-ben előreláthatóan mintegy 25 százalékkal kel! növekedni az 1951. évi tényleges ter­meléshez képest, vagyis az emelkedés 1952-ben az eiőző évhez viszo­nyítva százalékosan valamivel kisebb, irint amennyivel 1951-ben ar azt megelőző év­hez képest volt. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy ezt a mintegy 25 szá­zalékos növekedést könnyebb elérni, mint az 1952-re ^(tűzött feladatok meg­valósításának még tervszerűbben, még nagyobb lenüulettel /jeli hozzá­látnunk. mint ahogyan az 195 l es ier- vet megvalósítottuk. 1952-ben még fokozott bb mértékben íjelí takáré- koskodnunk az anyaggal és tovább kell folytatnunk a harcot a Minisz­tertanács takarékossági határozatának maradéktalan megvalósításáért, újból fokozott figyelmet (jeli szentelrmn/j a Gazda-mozgalomnak, amely az utóbbi hetekben mintha isissé elkmyhufe volna. Még jobban meg kell szervez­nünk az együttműködést az egyes üzemeken belül és az egyes üzemek, iparágak, minisztériumok között, mint ahogyan ezt 1951-ben tettük■ — Minderre annál inkább szükség van, mert a százalékosan valamivel kisebb emelkedés abszolút értékben sokkal na­gyobb emelkedést jelent 1952-ben 1951- hez képest, mint amekkora a növekedés 1951-ben volt 1950-hez képest. 1952 — ötéves népgazdasági tervünk döntő esztendeié Az említetteken kívül az 1951. övi népe edasáii terv sikeres teljesítése ds túl teljesülése, s az emellett mulat- feozó hiányosságok néhány olyan tanul- ságol veinek fel, amelyekre különös, képen fel kell hívnunk gazdasági ve­zetőink, de pártfunkcionáriusaink és tömegszervezeti funkcionáriusaink fi­gyelmét is Mini már Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség a múlt évi november 30.i ülésén mondotta: 1952 — ötéves nép­gazdaság! tervünk döntő -az len de jel — Döntő esztendeje ez nemcsak azért, meri ez az öléves terv harmadik éve hanem azért is, mert az 1952-re magunk elé tűzött fel. adatok megvalósításával megvaló­sítjuk a? ötéves fervben mégha, távozott alapvető célkittizéseinknék több, mint felét. Döntő ötéves tervünkben 1952 azért is, mert öléves tervünk nagy és legna­gyobb létesítményeibe 1952-ben kell a leghaial masabb összegeiket befektet, nünk, de a hatalmas bt fekteléseknek eredményeit legnagyobb részben csak 1953 végén ős 1954 ben fogjuk a tér. m-iésben kézzelfoghatóan érezni. — Ezért jelentősen nagyobb erőfeszítésekre Van szükség 1952.es tervünk meg­valósít ásóira, mint amekkora erőfe­szítést az 1951m év teljesítése és túlteljesítése megkövetelt Ezután arról szólott, hogy a Párt és kormány határozata; kedvező fellélele. két teremtenek 1952 évi feszíted ter­vünk sikeres teljesítéséhez és túllelje, sí léséh ez — Az elmúlt év tapasztalatai alap­ján néhány alapvető kérdésre kell fel­hívnunk gazdasági vezetőink és ugyan­akkor párt. és lömegszervezeti funk­cionáriusaink figyelmét: — Az első kérdés: a rendelkezést« állé termelőeszközök, ipari felszerelé­sek, gépek, berendezések, épületek, nyersanyag jobb kihasználása és per. sze ezzel egyült a munkaerő helye­sebb, rendszeresebb, tervszerűbb fel- használása. — Mi szükség«* ehhezT Mindenek­előtt a termelés egyenletes ütemű emel, kedésének biztosítása és ezen belül ín elsősorban a tíznapos, dekádfervefl szerinti egyenletesen emelkedő ter­melés megvalósítása, * a hóvégi re. hanmunka felszámolása# Persze, egyes iparä„akban már most naponia meg kell határozni a termelést ég naponta, sőt vannak területek, ahol őránkint is tudnunk kell ezl követni. El kell érnünk, hogy a termelés dekádról dekádra, hónapról hónapra, negyedévről negyedévre egyenletesen emelkedjék módon, hogy a hozzávaló ajkaírésaekeí — Jelenleg legtöbb üzemünkben a hónap végén rohammunka folyik Pél­dául a mull ér novemberében a szén. bányászatban az első dekádban az egész hónapban termelt szénmennyiség 29.8 százalékát termeltük, a második dekádban 32,4 százalékát a hármadik dekádban pedig százalékát, amit nem lehet normálisnak tekinteni Per­sze nem csak dekádonkim ez a helyzet, hanem az év különböző szakaszaiban is, sőt hetenkint és a nap különböző 9za. kaszaiban is ugyancsak igy van. Reg­gel lanyhán, lassan indul el a terme­lés, azu'.án felfut, az ebédszünet után megint visszaesik utána megint emel­kedik és a befejezése előtt megint esik. Ez a rohammunka — ez a főba. junk — oda vés. t. hogy a hónap elején a munkaerő nincsen kihasz­nálva, a felszere'és nagy része fel. használatiamul hever, a hónap vé­gén pedig munkaerőhiány lép fel, t nyakra.főre túlóráznak és túllé­pik az engedélyezett béralapot, — 1952-ben el kell érnünk, hogy most januártól, az év ekjétől kezdve a termelés minden iparágában — ki. véve természetesen a kifejezetten idényjellegű iparágakban — dekád rút-de kádra, hónapról.hónap­ra, negycdévről-negyedévne egyen, letestn emelkedjék — A gépek, az ipari felszerelések, a termelőeszközök teljesebb és lervsze- iübb kihasználása érdekében széles kör. ben alkalmazni seil egész iparunkban, nnndeneke]ö|! pedág gépgyártásunk­ban tömegcikk iparunkban, szénbá­nyászatunkban a korszerű termelés, irányítást, a diszpécser rendszert. Be kell vezetni mindenütt a terv­szerű megelőző karban tar lási Meg kell szigorítani a túlórákkal va]ő gazdálko­dást, s általában csökkenteni kell a túlórázást. Az egyenletesen emelkedő terme­lés egyik alapvető feltétele a kooperáció helyes megszervezése és jő működése Vannak, akik azt gondolják, hogy a helyes kooperáció az, amikor egy-cgy cikk |ermclését lehetőleg sok üzem ki>. zölt osztják szét. így például az ara­tó-cséplőgépek hajtóműveinek gyártá­sára az EMAG.ot jelölték ki, de oly­18 üzemben gyáriotlák le és egy-egy alkatrésznek emellett 6—8 gyáron kel­lett kereszlülfutnia. Világos, hogy az ilyen „kooperáció“ inkább bojhaeir- kuszra hasonlít, amelyben — mint is. mere les — a bolhák nem előre megál­lapított terv szerint, hanem flaját ked­vük szerint ugrálnak A legfontosabb gyártmányokra kooperációs tervet kell készíteni és alkalmazni, Erre van megfelelő ál- la,mi határozat, s ideje, hogy a határozatnak érvényt szerezzünk. — A termelőapparátus, a gépek, * felszerelések jobb kiaasználása érdeké, íren rendkívül fontos a folyamszerű, ciklusos és zárt ciklusú termelésre való áttérés meggyorsítáaa és a munka ter­melékenységét növelő új termelés; mód­szerek, mint amilyen a gyorshenger- 1 és, gyorshúzás, gyorsvágás, gyors. Uzemmozgalom széleskörű (alkalmazása,; mind szélesebb tömegmozgalommá fej­lesztése — Ha csak a már ismert kezdeménye­zéseiket megfelelően elterjesztjük és következetesen alkalmazzuk, akkor je igen jelentős tartalékaink vannak az 1952 évi terv teljesítéséhez és túl tel­jesítéséhez, Pedig nem kétséges, hogy a már ismeretes kezdeményezésekhez 1952 folyamán újabbak fognak já­rulni Ebben igen nagy szerepet játszik és kell, hogy já sszék, a munkaver­seny elmélyítése és további kiszé­lesítése és ez-n belül mindenek előtt a szakszervez-t-k és a DISs fokozott aktivizálásé a munkaver. senyben és a SztabAnw-mozgaiom kifejlesztésében és ugyanakkor a pártszervezetek felvilágosító és irá­nyító munkájának to-iábbi megja­vítása a munkaverseny a termelési a helyes kezdeményezések ftfkaro. tása és elterjesztése terén. Sokszor felvetik az e!vtársak a kér­dést: minők alapján versenyezzünk.? Versenyezzünk az 1952 évi terv alap­ján a havi, a negyedévi. az évi terv alapján Versenyezzünk egész évben a Minisztertanács és Szakszervezet; Ta“ nács zászlajáért minden üzemben, min. 3®n egyes iparágban, egész iparunk­ban Induljon mozgalom a beruházások megtakarításáértI — A terme]őappal-átus a gépek, a felszerelések a munkaerő jobb fel­használásának folyamon ennek a harc­nak a többi köpött oda kell vezetnie, hogy megtakarításokat érjünk ej a bo. rnházásoknál, hogy a már engedélye­zel ( ''megtervezeti) beruházások egy­része feleslegessé, nélkülezhetővé/ vál­jék, vagy pedig esetleg olyan béruházl. sokat, illetve ezeknek egyvészéí, auw y m ^ ítélt a bíróság az ormospusztai ePm""^"fi, "W 71ü áT**^K THBi W% ffl Tjl notórius műszakmulasztók ■ t Ml1 1/ ^1 /I I my /I lg II II Jr /I § bűim »yehen H* lk M lm ^ f§ / m S *ü Ü / fj P ■£ 11 jf$ M I mm "1 Miért termel ezután többet Nagy János ■1 ik lg .riiW Ír~M 1 IriaM /111 II,r%\ 1 siyebik5zepparaszt Vm. év oivain 10. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1952 január 13. vas rnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents