Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-11 / 8. szám

Ptatafc» m Január BL. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 „Állítsuk bíróság; elé a munkafegyelem kártevő megbontott!“ íz%6 hangulatú röpgyűlésen Krajnyák András és Tóth István notórius műszak mulasztók példamutató megoüntetesét követelték Ormospuszta öntudatos bányászai A borsodi íz énmedence termelésének igen nagy jelentősége van hazánk szén- szükségletének biztosításában. Nagy szá­zalékban megyénk üzemei adják az ipar kenyerét, napról-napra több szenet kell biztosítani rohamosan fejlődő iparunk számára, a háztartások szépszükségleté­nek kielégítésére. Szénmedencénken belül különösen nagy fontossága van az ormos­pusztai aknák jó munkájának. Az ormos- pusztai bányaüzem mégis adósa maradt az elmúlt esztendőben népgazdaságunk­nak. évi tervét csak 9Í.1 százalékban teljesítette. A Urvteíjesítéshen veié lemaradás- *ú\ legfőbb o\a a munkafegyelem meglazu'áse. 197t. évben 13.305 igazolatlan mőszak- aiulasztá* volt az ormospusztai bánya­üzemnél. Ha minden egyes kiesett mű­szakra csak í 1 mázsás termelést veszünk, akkor is körülbelül 2000 vagon szénnel károsították meg a fegyelmezetlenek dol­gozó népünket, gátolták szocialista építő- munkánkat. A bányaüzem öntudatos dolgozói szóg élték a lemaradást és egyre töb­ben f sz 'lte\ arró': nem maradhat így tovább, példát \ell matatni, el Stell távolítani és megfelelően meg ^ell büntetni azo\at, a\ik súhosan visz- szóé\ne\ a népi demokráciánk adta jogokkal, üzletelnek, spekulálnak és nem törődnek a termelő munkával. A ss-rda esti és csütörtök res'ge'í műssakváltáskor röpgvülásre jöttek össze az ormospusztai bányászok. Gyakran sza­kította meg az izzó felháborodás moraja Schmidt Ferenc szavait, amikor elmon­dotta, hogy az üzemben akadnak olyan dolgozók is, mint Krajnyák András és Tóth István, akiknél szinte össze sem le­het számolni, hányszor maradtak távol igazolatlanul munkahelyükről. Krajnyák András tornai arakonyi két- laki dolgozó műszakmulasztási idején az erdőbe járt fát v-gm, vagy apósa földjét művelte. Önző egyéni szempontjait mindig előtér» be helyezte, nem törődött a közösség ér­dekeivel. A Békekölcsön-jegyzés idején — bár volt olyan nap. hogy 63 forintot keresett — a népnevelők hosszas felvi­lágosító munkája után is csak 300 forin­tot jegyzett. Számára csak ennyit ér a béke, az 5 éves terv elősegítésének ügye. Tóth István Perkupáról jár dolgozni a bányába. Amíg táppénzen volt, külön munkát vállalt — csalt, megkárosította do'gozó társait. A \uldk sertését és marháját segített beszállítani Miskolcra. Ha bement a munkahelyére. a\\or u csavargóit, lógott. — Nem törhetjük őket tovább so­rainkban! — hangzott innen is, onnan is a felkiáltás. — Nem tűrjük közöttünk azokat, akik félszemmel az ellenség felé kacsintanak! A dolgozók államában csa\ azokat becsülik meg. okik tel esíti\ köteles­ségeiket! A röpgyülés résztvevőinek elhatározá­sát foglalta össze Schmidt Ferenc, amikor Javasolta: nem elegendő az, hogy eltávo- 'ítjuk őket sorainkból. bíróság elé ke1! állítani őket! Schmidt Ferenc szavai után egymás­után kértek szót a derék bányászok, azok a dolgozók, akik méltók a széncsata hő­sei megtisztelő elnevezésre. Svidró József beszélt elsőnek. — Nem vagyunk hajlandók rádolgozni az ilyen lógósokra, nem fog többé az a szégyen érni bennünket, hogy megígér­jük Pártunknak és szeretett Rákosi elv­társunknak. hogy teljesítjük a tervünket és mégis minden igyekezetünk ellenére, a Krajnyák és Tótb-féle notórius kimara­dótok miatt nem tudjuk beváltani ígére­teinket. Mi büszke őrömmel akarjuk jelen­teni a mi forrón szeretett Rákosi ehtdrsunknak bogy becsülettel meg­álltuk helyünket a széncsatában! Ambrus Bálint után Csömör Al­bert követelte: állítsák bíróság elé azokat, akik hosszú időn keresztül szé­gyent hoztak az ormospusztai bányászokra Veszelovszkj János, az ormospusztai szénbányák igazgatója számadatokkal bi­zonyította, milyen nagy kárt okoztak népgazdaságunknak a notórius kimaradó- zók. Hudák András elvtárs, a pártszerve­zet titkára az ormosbusztai kommunisták nevé­ben megígérte: rendet teremtenek * bányaüzemnél és a kommunisták pél- damuta-dsával a legrövidebb ia’n be­lül heho z-ák eddigi lemaradásukat. eddigi 82 százalékos íanuári tervteljesíté­süket 100 százalékig fokozzák, sőt azt tű1 •'s akarják szárnyalni. A izzó hangulatú rőr-gyülée után a ‘árnak méh-ére leszál'ó bányászok meg­kezdték ígéretük beváltását, a dolgozó nénet me-károsító notórin« kimaradótok felett pedig bíróság fog ítélkezni­A diósgyőri nagyolvasztónak is mindennap teljesítenie kell a tervet! * Diósgyőri Kohászati Ozemek nagy- olvasztójának elmúlt évi munkáját állan­dóan hullámzó termelés jellemezt«, ja­nuárban 96.9 százalékkal indult, március­ban, áprilisban, májusban 2-—3—4 száza­lékkal túlteljesítette havi tervét, a követ­kező hónapban azonban már újra 100 százalék alatt maradt, ha oda vezetett, hogy évi tervüknek csak globálisan tud­tak eleget tenni, adóssággal léptek át az ötéves terv harmadik évébe. Pedig a nagyolvasztóra nagy feladat, igen nagy felelősség' hátul, hiszen biztosítania kell elsősorban a Martin és ezen az úton a durva- és fínombengermű jó anyagellátá­sát. Ez » felelősség még fokozottak ebben «z é-ztendőben- Sokkal nagyobb feladatot kell végrehajtania a nagyolvasztónak is, ami egyben s minőségi követelményeket w lényegesen megnöveli. Ennek ellenére az új esztendőt, az 1952-es tervévet * napi tervek leijeik"- ‘séhen való lemaradással kezdte a kohó- január l-én 85.6. 2-án 73.2. 3-án 64, 4-én 58.7, 5-én 83-8, 6-án 94, 7-én 88 4 százalékra teljesítette napi tervét ' Ennek a nagyfokú lemaradásnak egyik legfőbb oka az, hogy nem készültek fel kel'ően az új tervétre, nem tanultak elégné ». mnlt évi tapasztalatokból és hi­bákból. A kohó lemaradása miatt az anyag­ellátó és szállító üzemeket igen nagy fe­lelősség terheli Nagyobb gondot a szállításra ént az anyagellátásra! dolgozó. Gönczi Károly főmüveze-hő elvál­lalta Elexai Károly előolvasztár patroné- lását, akinek termelése azóta 5—6 szá­zalékkal növekedett. Kezd kialakulni a Deák-mozgalom is, ■— ügyelnek arra, hogy a munka megkezdése előtt min­denüti felkészüljenek a feladatok vég­rehajtására. Mind több művezető veszi át a munkát jóval a műszak megkezdése előtt. ismerniük kel! az üzem feladatait, prob­lémáit a legapróbb részletekig. Elő kell segíteniük a verseny kiszélesítését, kibon­takozását, a jobb munkafeltételek bizto­sítását, a munka észszerűbb megszervezé­sét. A nagyolvasztónál — jellemző példa — JUpták Zoltán főművezető még aa! sem tudta megmondani, hogy a kohó ho­gyan teljesítette eddig napi terveit- Egy­általán nem volt tájékozott a verseny állásáról, a verseny nyilvánosságának biz­tosításáról így nem is lehet s verseny ösztönzője, szervezője, segítője­A kohó dolgozói — általában —- ke­ményen harcolnak a nehézségek leküzdé­séért, lendületesen versenyeznek. Mint azt Leskó Lajos elvtárs mühelybizotisági titkár elmondta: a dolgozók 92 százaléka áll brigádversenyben, valamennyi dol­gozó párosversenyben harcol a magasabb ermelési eredményekért. Jó kezdeménye­zés volt, hogy a kohó öntudatos dolgozoi eltávolítottak soraikból néhány lógóst, de a munkafegyelem megszilárdítása terén még mindig van tennivaló bőven. Éppen ezért elsőrendűen fontos, hogy minden művezető, mester következetesen gyako­rija a Minisztertanács határozatában biztosított jogait, maradéktalanul telje­sítse kötelezettségeit­Emelkedő (eliesíímények a Rőtier-moznalom nyomán Példát mutat ezen a téren Gönczi Ká­roly főművezető és még több műszaki mindennap! terv túlteljesítéséért!“ Az anyageMt&ssal kapcsolatos hi­bákat a legsürgősebben íel kel! szú rnolnl l Jól tennék a nagyolvasztó kommunistái, ha- küldöttségük sze­mélyesen beszélne a rakodótelep, e diósgyó'ri és miskolci állomás kom­munistáival, hogy mozgósítsák dol­gozó társaikat a jobb, pontosabb munkára, hogy ne csak a „vasutas terv“ teljesítéséért érezzenek felelős­séget, hanem az anyagszáLLmányok leggondosabb és leggyorsabb továb­bításával is harcoljanak „a vas és az acél, a gépek országának“ mielőbbi felépítéséért. Emellett természetesen mindent meg keli tenni a nagyol­vasztó belső hiányosságainak kijaví­tásáért, A kommunisták adják ki a jelszót — és személyes példamuía- tással mozgósítsanak megvalósításá­ras — „A nagyolvasztónak minden nap teljesítenie kell tervét! Előre a A kohó termeléséi nagymértékben gá­tolja. jelenleg » legfőbb probléma — az wvage! látás. Felelőtlen, tervszerűtlen wumkára vall, hogy az érc és a koksz poros állapotban kerül a kohóhoz amiatt, mert a tárolótelepen a markoló földdel együtt rakja a gépkocsikba. így a szük­séges elsőosztályú koksz helyett szeíiy- avező anyagokkal keveredett koksz kerül a kohóba. Emiatt több bajjal és neliéz- aéggel kell küzdenie « kohónak. Hasonlóképpen több figyelemre, na­gyobb felelősségtudatra van szükség a szállításnál is- A MÁV diósgyőri állomása a kohó ellátására odaérkezett anyagot nem továbbítja kellő időben. Nincs mess- eze a gyári mészkőbánya, a tervszerűtlen é? bürokratikus munka miatt mégis gyak­ran félnapokat is késik a szállítmány Előfordult, hogy s miskolci rendező- pályaudvarra érkezett kok"Z csak 8 óra múltán került a nagyolvasztóhoz. Január 6-án délután 4 órakor jelezték a koksz megérkezését ás csak ha inait S órakor kapta meg a nagyolvasztó. Mindezekért a hibákért felelős a kohóüzem vezetősége is annyiban, hogy nem építette ki, nem biztosítja megfele­lően sz együttműködést ezekkel az üze­mekkel. Mindez nagyban befolyásolta a kohó (munkáját, gátia a tó termelé-nek. De fannak olyan hibák is, amelyekért nem Oszthatják meg mással fele'ősségüket. A műveze'ők érvényesítsék jogaikat? A művezetők kezében van a jé terme- ies, a szilárd munkafegyelem biztosításá­nak kulcsa- Tájékozottnak kel! lenniük, As Egyesült Baloldali Front eddig; 57 mandátumot szerzett ax indiai általános választásokon Január 9_ig az ál (alános választáso­kon rész [vevő indiai politikai pártok közölt a mandátumok megoszlása a következő; indiai nemzeti kongresszus pár| 232, a Kommunista Pár! wrf \ I e Egyesüli Baloldali From 57, indiai szocialista párt 22, függetlenek 40, aj. sóbb kasztok szövetsége 5. „Tanultunk a magunk kárán, — ezenml nagy gondot fordítunk az állattenyésztésre“ Termolóosoporiunk két éve Igen szép eredményi ériünk ej ellenére, hogy kevesen, mindössze zrnnyolcan voltunk Eredményeinkéi nem jilkolíuk el; ismerieilük a dolgo­zó parasztok körében és így elértük, bogy lagléíszámunk negyvenhét re emel­kedett Sajnos, ez -dán erodményüns kisebb leit. A szántó, a rét a szőlő nem volt lagosilva. a munkaszervezés­ben is hiba volt nálunk. Csoportún?, vezetősége nem igyekezeti példát mu­tatni a munkában, még üzemi pár!tit­kárunk is a fegyelmezetlenek közé tartozott Éppen a legnagyobb dolog­időben két és fói hónapig ne® jön do] górni. Tanultunk a magunk kárán. Jöve­delmünk sokkal nagyobb lett volna, ha megfogadjuk Páriánk szavát és az á]- ’allenyésztésse] i® kellően foglalkoz­tunk volna. Ebben »3 évben már be­áltxíunk egy tehén töraset, igyeksziiai minél löbb álfáról áriám. Megtörtént a tagosítás is, úgyhogy meg van az eredmény előfeltétele is. Ősz, vetéseinket november ő.ra elvé­geztük mar most megkoiöttük az ara­tási szerződési is a gépáhomássaf. Vigyázni fogunk a jövőben, hogy a tagok ne nagyon előlegezzék le miin- k&.gységeiket, mert bizony moei az elszámol ásnál megmutatkozott ennek hátránya. Egyesek nagyon eok előleg­gel terhel lék meg magukat és így ke. vés péazl kaptak. Az elmúlt év tanul­ságait leszűrve, a követkenő évben azon fogunk igyekezni, hogy mindenben példái mutassunk a falu egyénileg dol­gozó parasztjainak, hogy mielőbb őkel is rávezessük a boldogabb jövő felé vezető útra LASZTOCZI FERENC Olasagiszgí*, alakult, annak li­Mcgyént terme!©csoportjainak 437 tagja — köztük 48 nő —* jelentkezett traktorista tanfolyamra Megyénk termelőcsoport tagjai nagy lelkesedéssel készülnek s terinelőcsopor- tok és gépállomások küldötteinek megyei tanácskozására. Az országos tanácskozá­son elhangzóit felhívás nagy lendületet adott a termelőcsoportok további munká­jához Az állattenyésztés fejlesztése érde­kében sok termelőcsoport megszervezte a házi építkezéseket és ezzel kapcsolatban felajánlást tett a megyei tanácskozás tiszteletére. Vállalták, hogy meggyorsít­ják az építkezéseket és jelentős költség­megtakarítást érnek el. A borsodivánkai ..József Attila“ termelőszövetkezeti cso­port tagjai 50 férőhelyes tehén!-tálló és 40 férőhelyes lóistálló átalakítását vállal­ták- Ezt a felajánlásukat már teljesítet­ték is, ezzei több mint 60 «ser forintos takarítottak meg. A sátoraljaújhelyi tear* melőszövetkezeti csoportok az építkezések meggyorsítására megszervezték a szén* poros téglaégetést. A vállalt 50 ezer drb tépi- helyett 300 ezer darabot készítenek, egyúttal segítséget adnak a kovácsvágás» „Petőfi” termelőcsoport tagjainak a téglaégetés megszervezéséhez. A kása- márki „Szabadság” tszcs 21 férőhelyes sertésfiaztaíót épített át a saját erejéből 25 ezer forintos megtakarítással Az országos tanácskozáson elhangzóit felhívás óta 437 csoporttag jelentkezess traktorista tanfolyamra, közöttük 48 bS van. i Serbán Mária brigádvezeto levele a dubiesáuyi traktoros-iskolán tanuló lányokhoz ít edves Elvtársnők 1 Örömmel olvastam ae Tiszáié ma gyarországban <* étibiosdnyi itráktoroz iskoláról irt cikket. Nagyon örülök, hogy két hónap múlva, ormikor az is, kola befejeződik és Ti kikerültök a gépállomásokra, e tavaszi munkák idei­jén már együtt indulhatunk karóba a barázdákban tavasz* szántási tervünk sikeres végrehajtásáért. Amikor én idekerültem a mozőcsdfi gépállomásra, nem volt időm és mő* dóm arra, hogy előtte olyan tanfolyamon vegyek részt, amelyen most Ti ta­nulhattok, En mindjárt a traktoron gyakorlati munkában kezdtem dolgozni. Sokszor éreztem az elméleti képzettség hiányát és így természetszerűleg sok nehézséget keltett leküzdenem, hogy jói végezhessem feladatomat. Nektek, fiatal traktoroslányok, módotok van arra, hogy a kéthónapos isko­lán elméletet tanuljatok és az elmélet fegyverével felvértezve induljatok) munkábg tavasszal, Használjalak ki minden percet a tanulásra! As iskolán a jó tanulással, onnan kikerülve pedig ® jó gyakorlati munkával háláljátok meg Tártunknak és Népköztársaságunknak, hogy lehetőséget nyújtott Nektek is a tanulásra, AnHkoi kikerültök a gépállomásokra, mutassátok meg ü férfi dolgozóknak, hogy e női traktort sfák kitűnően megállják helyűket, sőt gyákrvn túlszárnyalják teljesítmény ükkel a férfiakat. Kövessétek „ hőz szovjet nők példáját, akii- az élet minden területén példamutatóan megálljáé« helyüket s az 6 nyomdokain haladva harcoljatok g traktoron, a baráz­dákban a hike megvédéséért, jó smnkáml $ szocializmus mielőbbi felépíté­séért, SERBIN MATJA, ü •ztezócs&H gépállomás brig&dvszetá traJítorosa. Kazincbarcika minden kázákan van már vezetéke* rádió Kazánébarcllco kis falu volt s múltban. Ma a kis faluból város lesz, — gyár­üzemek, emeletes épületek, lakóházak nő­nek ki, mint fű a földből. Uj élet kezdő­dik itt. Most községünk minden házába bevezették a vezetékes rádiót, hogy így biztosítsák a munkából hazajövő dolgo­zók szórakozását, tanulását. Jobbín megismerkednek így a dolgozók a külpolitikával, a szabadságukért harcoló dolgozók életével. Biztosabban felismerik az oszrályeiienség, a kulákok és a kleriká* lis reakció aljas mesterkedéseit A fel- világosító munkára, a tanulásra annál is nagyobb szükség van, mert a község az állam iránti kötelezettségét még neu» teljesítette mindenből 100 százalékig. A dolgozók nagy örömére új iskola épül a községben- Régi iskolánkban a gyerekek helyszűke ntiast wsa tudtak már rendesen tanulni, KOVÁCS LAJOS Kazincbarcika A földművelésügyi miniszter rendefete a burgonya kötelező termeléséről A földművelésügyi miniszter az ál­lami mező. és erdőgazdaságok mi­niszterével egyetértésben elrendelte, hogy a szántóföldi művelés alatt álló mezőgazdasági ingatlanok művelői kötelesek az 1951—52. gazdasági év­ben burgonyát termelni. A burgonya­termelési kötelezettséget megyénkint a tavaszi vetésterv határozza meg. Az egyénileg termelőket összes szántóterületük figyelembevételével az slábbi mértékben lehet burgonya termelésére kötelezni; Ha a szántóterület: 5 holdnál ki­sebb a burgonya kötelező vetésterü­lete a szántóterület nyolc százaléka; 5 holdat elér, de 15 holdat nem ha­lad meg tizenkettő százaléka; 15 holdnál nagyobb, de 25 holdat nem halad meg, tizenöt százaléka. 25 holdat elér, vagy meghalad, húsz százaléka, A burgonyatermelési kötelezettsé­get egyénenként az előbbiek szerint megállapított mérték alapján a községi tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg. A termelési kötele­zettséget ügy kell megállapítani, hogy annak alapján a község burgo­nyavetéstervének teljesítése biztosít­ható legyen. A termelőszövetkezetek, termelő- csoportok kötelező burgonyavetéste­rületét vetéstervük, az állami gazda­ságokét, továbbá a kísérleti és tan­gazdaságokét, valamint az egyéb mezőgazdasági állami vállalatokét pedig üzemtervük határozza meg. A szerződéssel termelt burgonya vetésterületét a burgonya kötelező vetésterületébe be kell számítani. Intézkedik a rendelet jóminőségü vetőburgonya ellátásról is. Előírja, hogy a termelőszövetkezetek, cso­portok burgonya vetésterületük 15 százalékán, az állami gazdaságok 25 százalékán, az egyénileg termelők oedig tíz százalékán kötelesek nyár' Ultetésü burgonyát termelni. A rendelet függeléke felsorolja azokat a községeket, melyekben a tavaszi vetéstervben meghatározott területen ipari burgonyafajtát kell termelni. Az ipari burgonya kötelezői vetésterülete a termelő egész burgo­nya-vetésterületének ötven száza­lékát nem haladhatja meg. Az étke­zési burgonyafajták közül az Ella, fajtájút ebben az esetben ipari bur­gonyának kell tekinteni. A termelési kötelezettség mértéké­nek megfelelő terület beültetéséhez szükséges —■ holdanként 12 mázsa — vetőburgonyáről és annak téli tá­rolásáról a termelő köteles gondos­kodni A rendelet a továbbiakban a burgonya-vetéstervek elkészítésiéi j intézkedik A termelők 1952. február 10-ig a végleges tervet írásban meg; kapják. A rendelet külön szabályozza a# ugyanazon termelő több községben fekvő, különálló ingatlanain a köte­lező termelés kérdését és mőuot nyújt arra, hogy a termelő egy Kéz­ségben lévő ingatlanán tehessen ele­get teljes egészében a burgonyater­melési kötelezettségének. A burgonyatermelést kötelezett­ség teljesítéséért a termelő felelős. A, termelő személyében történt válto­zás esetén a termelési kötelezettség teljesítéséért a régi és az űj termeld egyaránt felelős. Mindegvik köteles ténvleges gazdálkodásának ideje alatt a szükséges munkát kellő idő­ben, a jő gazda gondosságával elvé­gezni. A termelési kötelezettség tel­jesítését a végrehajtó bizottság el­nökei ellenőrzik. öj hivnialos órák 07 l8USZ-b?n Az IBTJSz miskolci fiókja az wfazflkB- zfínséar jobb kiszolgálása, a dolgozók ér- dekában fanná? 10-től mogho*ssabbi*ja a hivatalos órákat. E~nek raesrfeloiően vas. «*1 jegyeket reggel 8 órától délután 6 “»ráicr |eh©f váltani. Ilálókoesijegykiadás,, vasúti bérletek hosszabbítása dóMőtt fái 11 órától délután 4 óráig. Hang verseny je­gyek árusítása, különjáratú antőbuszokri, ós vonatokra való előjegyzés reggel fél S_ tői délután 5 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents