Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, I9S2. Január IC. A VÁDOLÓ FÉNYKÉP f'OLÖPÖKRE ÉPÍTETT KEZDETLEGES VISKÓ — az ősembernek lehe.eU ilyen otthona. Teteje náddal fedett, az-újtól lazá i összejont gyékényjüggöny helyeUesíti A kalyiba cö.öpLábainál gyerekcsoport álldogál és bambán mered e.öre. Ahogy állnak, téri róluk az angolkór és az éh­ség. Pipaszár vékonyságú a lábuk, a hasuk jelpüjjedt, a sze­mük kidüLedt. Szegénység és szomorúság árad a képről, amely az USA egyik gyarmata, Puer.o Rico fővárosában: San Jüanban készült és az amerikai gazdagok kedvenc folyóirata, a „Look" egyik legutóbbi számában je­lent meg. A kép önmagában, minden kísérő szöveg és képaláírás nélkül is beszél. Az ember azt hiszi, azért közöllek le, hogy dokumentumot. tárjanak az emberek ele: nézzétek ez’, a nyomorúságot, a gyermekek elhagyatottságát. tragikus egészségi állapotot, nézzétek és segítsetek rajtuk: Nem! A ^Look” egészen más szemszögből nézi a képet és egészen más szempontok szerint magyarázza olvasóinak. A kép mellett megjelent cikk címe: s(_4 világ lakosságának szédületes szaporodása", a szöveg pedig a többi között a következőket mondja: Ilyen düledező viskókkal lesz tele a világ mindenü t, ha nem szabályozzák a születéseket. Az orvostudomány fejlődése felborította a születések és a halála- 'zások arányszámát és az emberek szaporodása milliókat és mi Hókat ítél nyomo­rúságra ... A sta isztika bizonysága sze int minden huszonnégy órában 233 000 újszülött szaporítja az evők táborát. Éhesen állítanak be a világra és többségükre az a sors vár, hogy életük végéig éhesen maradjanak.” A .,Look” ezzel az ál'áspontjóval nem áll egyedül, az amerikai könyv­piacot va'ósággal elárasz jók az ehhez hasonló ,,művek“, amelyeknek szerzői a születések szabályozását, tehát az emberiség irtásának szükségességét hirdetik és megoldási módként gyakran felvetnek olvan kegy ellen'ötle eket, amelyek a hitle­rista szörnyetegek embertelenség -t idézik. A vi'ág „túlnépesedésének” veszede’méröl fecsegnek a kapitalisták és sajtó­kalandoraik. hogy eltereljék a dolgozók figyelme' nyomorúságuk igazi okairól és megindokolják a terü'etrabló hábnrúk és a gyarmati fosztogatások politikáját A puertoricoi jénvképet knnnibáli áV áspont juk alátámasztására szónak, de ez a fénykép ellenük fordul és kemény vádként harsog feléjük: íme, ez a sorsa a nép­nek egy természeti kincsekkel gazdagon megáldott országban, amely 53 eszten­deje az USA gyarmata­Az amerikai fotóriporter gépének lencséje a saniuani tengerpart primitiv cö’öphá-át és a puertoricoi éhező, satnya gyerekeket örökítette meg. A felvétel pi’lrmntáhan aligha gondolt arra. hogy a sötétkamrában a kénnel e-o/ü t előhívja a kapitalista gazdálkodás, a gyarmati elnyomás kiáltó, kegyetlen bűneit is. A Német Kommunista Párt válasza a bonni kormány betiltási indítványára Max Reiman elvtárs sajióArtekezlete Meghiúsult az USA-nak az a törekvése, hogy rákényszerítse a közgyűlésre a „kollektív intézkedések“ tervét Visinszkij elvtárs beszéde az EJNSZ-közgyűlés politikai bizoitságában rista agressziónak tett engedmények poli­tikájának folyta lásábaa Nem akartak lemondani erről a hi­bás és a békére veszélyes politiká­jukról, u/iu törekedtek, hogy az agresszív támadást előkészítő hitle­ristákat a Szovjetunió ellen ugrasz- szák és annak a volt szenátornak, akiből ké­Ma* Reimann elvtárs, a Német Kom M inis a Párt elnöke kedden német és. külföldi újságírók előtt tartott saj óérte Vezleten ismertette a Párt írásbeli vála szá az Afienaner-kormánynak a Német Kommunista Párt betiltására vonatkozó indítványára. A hatvanhét oldalas válasz­ban követelik, hogy az alkotmányjogi bíróság a bonni kormány indítvá- lyát, min' indokolatlant utasítsa el és ebben az ügyben ne folytasson le tárgyalást. A részletes indokolásban bebizonyítják, hogy a szövetségi kor­mány indítványa ellentmond a jog­nak és a törvénynek. Max Reimann elvtíjf » sajtó jelenlévő képviselőinek bejelen ette, hogy a Német Kommunista Párt a bonni kormány egyre ismétlődő alkotmányellenes lépéséi mialt a maga részéről megfelelő időben ír alkotmányjogi bíróságnál pádig fog e.mel.ni Ezután rátért a bonni kormány vád­iratának arra a „vádiára”, hogy a Neme' Kommunista Párt a „délnémet agresszió hordozója” lelt Ez a megállapítás egy, íi német jogban teljesen ismeretlen foga­tomra támaszkodik — állapító ta meg Reimann elvtárs. Ezt az atlanti egyez­ményből vélték át és először az ameri­kaiak használták, hogy ürügyet találjanak más nrs7Ágok ügyeihe való heava kő­várra. Reimann elvtárs a továbbiakban el­mondotta. hogy a Német Kommunista PárfníiV a bonni kormány betiltó indítvá- "vt-" kidolgozott válaszirata hangsúlyozza : ** bonni kormánynak a Német Kom­munista Párt betiltására irányuló kísérlet„ annak az amerikai tervnek -észe, amely Nyugat-N émetországot az a tanti hatalmak agresszív hábo- -ú.s arevőn"Iának felvonulási támasz­pontjává akaria változtatni és a nyugatnémet ifjúságot ágyútöltelék- ként kívánja az amerikai főparancs­nokság rendelkezésére hnrsátrmS. Jellemző, hogy akkor, amikor a német nép öhbsége össznémet tanácskozást és ijsszn'met nemzelgvü'ési választásokat követel, a? Adenauer-kormány a Német Kommunista Párt hefiliását iruR vánvoz- sie. .„Adenauer ezze.l az indítványával ki­fejezi, hogy Nyugat-Nétnelországnak az a Hant j háborús szerződésbe való kapcso lása érdekében az erőszak eszközeivel akarja végrehajtani az amerikai és nyu­gatnémet háborús uszítok kívánságát" - mondja s válaszirat. Adenauer annak a pártnak a betil­tását követei, amely a legkövetke­zetesebben száll síkra az össznémet szobád választásokért. A Német Kommunista Párt betiltására irányuló indítvány egyúttal csapást akar mérni az össznémet szabad választások megtartására is. A többi közöli részlete»n foglalko. zik a Német Kommunista Pár} vájasz- ifftla s demokratikus rpnd fogalmával és leszögezi, hogy a német demokra­tikus alkotmánynak az alábbi négy fő felléleten kel) nyugodnia: 1. Németország teljes leszerelése és demilitarizáláaa. 2. Annak biztosítása, hogy náci, vagy militarista szervezetek semmiképpen som éledbe inrk újjá 3. Kartellek, szindikátusok, fr ősz! ölt és más monopolista szövetkezések meg- semmHí'se a gyakorlatilag lehető leg­rövidebb idő alatl. 4 Néineiország minden részében en­gedélyezni és fámon-|n= kell R2 olyan demokiralikufl politikai pártokat, ame. lyeknek céljai eztknek a demokraiiku alapfel tételeknek megfelelnek és az ilyen párlok tevékenységét nem szabad korlátozni Ebből kell kiindulnia a (szövetségi alkotmányjogi bíróság döntésének is a bonnj kormány indítványa ügyében. A kérdés, amely eldönlésTe vár, így hang. zik1: „Megfelel-e a Német Kommunista Párt célja és tevékenysége, tagjainak magatartása a németországi demokra­tikus rend alapfeltételeinek? Igenlő esetben működésének minden korlátozása ctl-otmány-eUenes és a szőve t'ésp kormány erre irányu’ő indítványa kísérlet arra hogy a szö­vetségi lanáes legfőbb alkoimánvjog1 bíróságát alkotmányellenes eszközül Kaszálja fel.“ a brüsszeli katonai birtfsag a tömegek tiltakozására kénytelen volt lementeni nvo’c belga hazafit A belga reakciónak az a kísérlete, hogy a hitlerista megszállással szemhen ellen­álló demokratikus hazafiakat börtönbe juttassa, kudarcba fulladt. Hétfőn a brüsszeli kafonai bíróság a tömegek nyo állási mozgalom nyolc tongeregú résztve­vőjét. Ezeket a hazafiakat azért állították bíróság elé, mert Belgiumnak a hitlerista megszállás alól történt felszabadulása ide­jén — 1944-ben — a nácikkal aktívan mására kénytelen volt felmenteni az ellen-1 együttműködő több hazaárulót kivégeztek. A Titő-banda a jugoszláv költségvetés 75 százalékát fegyverkezésre fordítja Az Österreichische Volksstimme írja: Titóék a napokban tettéi közzé az 1952-es évre szóló költségvetési tervezetü­ket. Eszerint 282 milliárd dinár összegű költségvetési kiadásukból mintegy 210 milliárd dinárt szándékoznak katonai jel­legű célokra fordítani. A valóságban azonban még ennél is többet költenek fegyverkezésre, mert ebben az összegben nem szerepelnek az UDB és a széleskörű kémnálózat fenntartásának kiadásai. A költségvetési tervezet szerint Wíi-hez ké­pest 40 százalékkal növekednek a kiadá­sok A törvényjavaslat azonban nem be­szél arról, hogy milyen foírásokból kíván­ja fedezni a megnövekedett kiadásokat A Titó-banda a költségvetési kiadások mintegy 7? százalékát fordítja fegyverke­zési célokra. Visinszkij elv társ az u_ n. „kollek­tív iniézkedótek” kérdésével kapcsolat­ban az ENSz politikai bize II ságában beszédet monddt, megállapította, hogy a vita eredményeként rá kell mutálni arra, hogy egész sor küldöttség tagadó álláspontra helyezkedett azzal a java ' lattal szemben, melyd tizenegy állam —az USA küldöttségével az élén — terjesztői! a Biztonsági Tanács elé. — Mini kü:önö:en jelentős tényezőt, Ko­lumbia, Meyiko Chile, és Argen 1 na magatartását emelte ki Visinszkij elv. társ Ezek az általában hí amerikai csatlós küldöttek nem tudták lep- lcz% tiégedetienségüMet a határo­zattervezettel szemben. A küldöttségek soraiban uralkodó za. vart bizonyították a hátú ozat tervezet­hez benyujiott módosító indítványok is_ Az a sietség pedig, amellyel a ha­tároz: 1 tervezet szerzői elfogadták eze. kel a módosító indítványokat, jellemző volt arra a törekvésükre, hogy ezzel Í3 mentsék- helyzetikéi Visinszkij elv|árs megállapította hogy a2 u. n. ,,kollektív intézkedések'1 kérdése az elfogadott módosító indít­ványok hatására teljesei megbukott Ez azt jelenti, hogy a USA-nak az a szándétaz, hogy ■ rákényszerítse a közgyűlésre az ti. * • „kollektív intézkedések“ tervét. meghiúsult, mert erélyes ellenál­lással taláilcozott nemcsak az arab és ázsiai országok, hanem néhány ' latin-amerikai ország részéről is. A továbbiakban Visinszkij elvlárs rámutatott, hogy a határozat: javas­lat szerzőinek igazi célja: a Biztonsági Tanács megbénítása. Olyan helyzetbe akarják hozni, hogy ne tudja betölteni hivatását, a felelősséget pedig aj u_ n. „vélő“ -ra háríl ják. Ezulán példákká) bizonyította, hogy a határozat le: vezet szerzői közül igen sokan lelkes hívei az egyhangúság el­vének akkor, ha az atlanti sztrződés, vagy más nekik kedves alkalomból van erről szó. Idézett Dulles 1950-ben megjeleni könyvéből, ahol Dulles k’- jelenli: „Mindeddig úgy történt, hogy a Biztonsági Tanácsban a több. ség barátságot, volt az USA iránt, lehát érdekeink védelmére nem voll szükségünk vétónkra De lehel, hogy ez nem lesz mindig így és ha nem így lesz, lennész tosen az USA rendelkezni szeretne a vétóval.“ Az afanli szövetség tanácsában a Shuman-tervvel kapcsolatban. is ez egyhangúság hívei a.zok, akik most tiltakoznak a vétó ellen — állapitólla meg Visinszkij elvtárs. Visinszkij elvtárs rámu aíott, hogy a „kollektív intézkedések” védelmezőit az az állítás sem ingatta meg, hogy ezek az intézkedések agresszív célo­kat szolgálnak. Maga a bizo.tság is beismerte je­len ésében, hogy az általa ajánlott gaz­dasági intézkedéseknek már a napóleoni háborúban is lényeges szerepük volt „Az angol küldött ezzel kapcsolatban egy halom rágalmat szőri felénk, ki­jelentve, hogy a kontinentális blokádot Napóleon I. Alexandr segítségével való­si otta meg — mondatta — Lloyd úrnak znnban tudnia kellene, hogy először is az 1917- évi győzelmes februári forrada­lom, melynek mozgató erői országunk munkásai és parasztjai voltak, végzett mindenféle cári politikával, másodszor pe­dig a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom végzett Keren-zkij rendszerével. Mi mást akar Lloyd úr, ha nem rágal­mazni, amikor Napoleon és Alexsndr cár szőve régére hivatkozóit és szovjet állam­férfiak nevét említette meg Napoleon és Ribbentrop neve mell“tt. Sokkal okosabb enne, ha Lloyd úr nem keverne Napo­leon és Ribbentrop közé a szoviet álhm- férfickat és amikor a világuralomra tö- őkről beszél, az USA vezet e észak- atlanti tábor néhány figurámról emlé­kezne meg, akik — mint ismeretes — esze’ős világűr-Imi célokat követnek." Több, a Szovjetuniót rágalmazó fel­szólalással kapcsolalban Visinszkij elvtárs a köve kezőket jelentette ki: .Haszontalanná k tartom az időt arra fecsérelni, hogy ezekkel az urakkal pole­mizáljak. Ezek az urak azt gondo’ják, hogy ha .Amerika hangja’ különböző os- obaságait ismételgetik, ezzel már el is v'gezték a feladatot. ” A továbbiakban Visinszkij elvtárs azt a harcot vázolta, amelyet a Szovjetunió küldöltsége Litvinov elvlárs vezetésével folytatott a Népszövetségben. Emlékeztetett azokra a javaslatokra, melyeket a Szovjetunió terjesztet elő a kollektív biztonság megszi’ár- iítására s amely javaslatokat a Nép- szövetség ira 'áraiban elástak. ..Vájjon nem köztudomású mindez? aiion nem i-m—<-!“s-e. hogy Anglia és Franciaország, a Népszövetség rkkori ve- -etni lemondok s íiúnet agresszió ell*n: kol'ektív ellená’lásról? Éspedig azért mondtak le. mert ez az elv akadályozta őke! akkori ,ú.i poliíiká'uk’ folytatásában a német agresszió megbékítése, a hitle* sőbb elnök lett — nézetéhez tartották magukat, aki kijelentette: ,Ha azt látjuk, hogy Németország nyer, akkor Német­országot kell segí énünk hadd pusztítsák egvmást minél jobban-’ ” Ezek a valódi történelmi tények, me­lyeket azonban a történelemhamisítók előszeretettel elhallgatnak — mondotta Visinszkij elvtárs. A termelési értekezletek tapasztalatai A bányaüzemeinkben tartott ter­melési értekezletek mutatják, hogy bányász dolgozóink megértették a terv pontos teljesítésének, túlteljesí­tésének nagy jelentőségét. Alberttelepen Nagy József front­mester, aki 34 társával dolgozik a frontfejtésen, vállalta, hogy naponta íejenkint 5 mázsa szenet adnak ter­ven felül népgazdaságunknak. Ka- kuk »József, aki negyedmagával a kombájnnál dolgozik, hasonlókép 5 mázsa szenet ajánlott fel íejenkint terven felüL A termelési értekezletén Kovács Ödön a szállító személyzet helyes elosztását kérte a műszaki vezető­ségtől. Felemlítette, hogy az idősebb és fiatal Munkások helyes elosztásá­val biztosítani tudják a könnyebb és zavartalanabb szállítást. Oebreceni .János kérte az üzem- vezetőséget: a jövőben biztosítsák részükre a bányafát. Vállalta, hogy napi 20 mázsás előirányzata helyett 25 mázsát teljesít. ¥ A ruQolfleiep1 bányaüzem Uí-a* ak­nájánál hanyag és felületes módon kezel léit a termelési értekezlet ügyét. Az üzemvezető részi sem ve!! a lerme. lési értekezleten. A dolgozók e ak az utolsó percekben, értesültek a Iemelési értekezlel megtartáséról, hiányos volt a beszámoló is, mert például a munka­fegyelem kérdésével olyan formában foglalkozott, mintha az üzeműé] ezen a téren minden a legjobban menne Nem számollak be arról sem, mi történi a dolgozóknak a legutóbbi termelési ér- lekezjeien elhangzott javaslataival, ★ A lyulcól bányaüzem üzemvezetője nem is vállalta a beszámoló megtar­tását. A lyukói bányaüzem derék vájárai ennek ellenére lelkes felaján­lásokat tettek. Czerva Géza brigád­vezető megfogadta: 137 százalékra teljesíti brigádjával első negyedévi tervét. Benes Lajos csapatvezető fel­ajánlotta, hogy 120. Barát Ferenc l brigádvezető, hogy 110 százalékra teljesíti tervét az első negyedévben. • A 31/51. számú épí!kez& dolgozót telje« számban résztvettek a termelési értekezleten. A dolgozók megáliap'tol­ták, hogy Antal építésvezető nem ké­szül! fe] jó] s hoszámoló megtartásá­ra általánosságban beszélt, nem foglal, közöli az építkezés Helyi problémáival. Az üb titkár nem nyújtóit segítséget a beszámoló elkészítéséhez, a lerm<>]éa3 értekezlet elől! fél órával adták oáe. az anyagot az előadónak ★ A Sajoszentpéterl Üveggyárba» élénk és igen eredményes volt a ter­melési értekezlet. A dolgozók a be­számoló alapján megismerték az évi tervet és 13-an hozzászólásukkal egé­szítették ki a beszámolót, öt dolgozó tett értékes felajánlást. A zöld üveg gyártásánál dolgozó brigád vállalta, hogy 44 ezer helyett 48 ezer dar»*» zöld -üveget gyártanak egy hónap alatt. Két brigád vállalta, hogy ja­nuári tervét 5 nappal korábban fe­jezi be. A csomagolóban dolgozó bri­gád felajánlotta, bogy a csomagoló- papirhól 6 százalékos megtakarítást, ér el é» januári tervét 6 nappal előbb befejezi. A Pártbizottság nagy segítséget nyújtott a beszámoló és az értekez­let előkészítéséhez. A. «ajőbábonyi építkezés gépészeti osztályán a dolgozók túlnyomó rfi-» megjelent az értekezleten, mindössze 4—5 dolgozó hiányzott A b«*zámo]ót több hozzászóló« köve lie Nagy Teljes brigádvezelő brigádja nevében ver­senyre hívta a Batogh.brigádo|_ Váj­tál Iák. hogy ál'agos leljesílményüMet 5 százalékkal növelik, a gépek karban­tartására nagyobb gondol fordítanak. Kazimér Bója brigádja versenyre hívta a Bodó-brigádoí_ A versenyponfok közölj ejsö helyen szerepel: megfogad­ják' hogy 1952.ben a brigád egyetlen tagja sem fog igazolatlanul hiányozni. A Bodó-brigád a versenyfelhívást nagy lelkesedéssel elfogadta. Értékes felajánlásokat tettek Rá ősi elvtárs 60. srü'etésnüpjánai tiszteletére a saicbásonvi MaVoúáműténíta Vállalat legjobb dolgozói A Makadámíiíépitö Vállalat sajóbábonyi munkahelyén szerdán tar­tott termelési értekezleten Igen nagy számban gyűltek egybe a dolgozók. Megtárgyalták első negyedévi tervelőirányzatukat és a munkafegyelem megszilárdításának terén elvégzendő feladatokat. Az értekezleten nyúj­tották át Bárány! Gáspár és Tasi Gábor kubikos brigádjai 17 tagjának a. sztahánovista jelvényt. Baranyi Gáspár felszólalásában felajánlást tett Bákos! elvtárs 60. születésnapja méltó megünneplésére. Hangsúlyozta: több és jobb munká­val fejezi ki forró háláját, és szere tétéi népünk vezére iránt. Előirány­zata 1337 köbméter föld kitermelése 2690 munkaóra alatt. Vállalta, hogy ezt 1500 munkaóra alatt teljesíti, Rákosi elvtárs születésnapjáig brigádjában megszünteti az igazolatlan mulasztásokat. Tasi Gábor fel­szólalásában arra tett Ígéretet, hogy 6370 munkaóra helyett 5000 mun­kaóra alatt teljesíti 3180 köbméter föld kitermelésére vonatkozó elő­irányzatát, csatlakozott a Baranyi-brigád kezdeményezéséhez a munka- fegyelem megszilárdításával kapcsolatban. A termelési értekezleten értékes felajánlásokat tett Kiss • Balázs alaprakó brigádja, Bátor! János, Vámosi István, Veres Lajos, Ficzere Zsigmond, Rédel Károly kubikos brigádja, a Tar-kubikos brigád, Vere* Antal felépítményes bri-ádja. Juhász Péter, Fogarasi László csoportja. A műszaki dolgozók — köztük Szabó, Dénesi és Fejes részleg épí­tésvezetők — vállalták, hogy biztosítják a legjobb műszaki előfeltétele­ket a vállalások teljesítéséhez. fiz Indiai Egyesült Baloldali Front választási s kerel A Kommunista Párt vezetése alatt álló Indiai Egyesül! Baloldali Front nagy sükéreket érf el Haiderabadban a helyi törvényhozó gyűlésbe beválása­in'iák öt, a madtasi törvényhozó gyü- lésb.' pedig ha! d6mokralikus jelöllek Pénzbüntetések munkakönyv nélkül töz-fénf alkalmazások miatt A raad^ri büntetőbíróság több vállalat- vezetőt elítélt,, mert munkakonyv, vagy közvetítő-lap nélkül alkalmazott dolgozó­kat. Balogh József tokaji építésvezetőt 300 forint pénzbüntetésre ítélték, mert 30 mtinkaváilaló munkakönyvét szabá’ytala. nul kezelte» Varga Sándor tokaji gépállo- n'lsvezetőt 3Ö0 íor-'nt pénzbüntetésre ítél­ték. mert a gépállomáson 34 dolgozónak nem volt munkakönyvé. Béla Mária erdő bényei szövetkezeti ügyvezetőt 2 munka­vállaló munka’ cnyv nélküli alkalmazása "kit* sen ídv'dí pénzbüntetésre »telték Barcsik Tibor I>ár és munkaügyi íftle- őst (Tarral) CftO forint pénzbüntetésbe ítélték, m^rt közvetítés nélkül vett Cél mnn kavállal ókat* Dobos Dánielt, a b&ji községi éanáes vb. elnökei 200, Balogh Kálmán bodrogke. reszturi szövetkezeti ügyvezetőt 200 Sza­bolcsi László esobaji földművesszövv-íke- zetí ügyvezetőt 200 lorint pénzbüntetésre ítélte a rendőri büntetőbíróság» mert ’imkakonyv nélkül alkalmaztak dolgozó­kat. Krajcsik János nem jelentette a Mun- •'‘'rŐtarta Y**'ok Hivatalának 32 dolgozó önkényes kilépését. 250 forint pénzbünte­tést kell fizetnie. Tóth Sánd r„ a Mis­kolc? K^nyérsyár igazgatója 4 dolgozót özvetítő lan nélkül a1 halmozott. A rend- 'úri biinte<őbíró*ág 404) forint pénzbünte­tésre ítélte A dSósgvőrj Márta le* ő«ak- ’o őze*'>v°ze+ő''é< *^0 formt. Losonc7 Lász­lót. a Mi ökoiéi VUl&nyszcro'ő VáHala* ve­zetőiét 209 forintra büntették, mert köa- vetítő lap nélkül foglalkoztattak munka- vállalókat. \

Next

/
Thumbnails
Contents