Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-09 / 6. szám

Fordítsunk nagyobb gondot a termelési értekezletek előkészítésére! MINDENNAP TELJESÍTSÜK TÚL A TERVET! A diósgyőri Martin-acélmű január 7-én 101 százalékra teljesítette napi tervét 488.5 A Marlin.aeélmü január 7-én lervél 101 Százalékban teljesítette. Csohánj Ferenc és Jenei Lajos olvasztár bri­gádja ezen a napon 132 százalékra, Jacsö János brigádja 135 és Acs Já nos brigádja 120 százalékra teljesítene '.érvét. A dolgozók nemcsak mennyiségi, de minőségi eredményre lg töre­kednek. Ezt bizonyítja Kovács Tibor ön (Cesar, noki élőmunkáé vállalása, aki 8 kokil* láI Szocialista megőrzésre vet) át. — Ahhoz, hogy az üzem eredményei! fo­kozhassa, fel létlenül szükséges, hogy jő népnevelő, felvilágosíié munkával megszüntessék a még meglévő lazasá­gokat, különösen a munkafegyelem le. rén. Január 7-én 17-en maradlak ki igazola liánul. Ebből 10 a hülladékiéri részlegre jut. A Martin-acélmű tervteljesítését nagyban elősegíti a gégészet jő munkája. A jobb eredmények elérése érdekében még szorosabbra kell füzn; az együtt, működést a pódium, az önlőcsamok, a hulladéklér és a gépészei dolgozói kö­zölt. Ezzel bizlosilaai lehel, hogy a Mar|in ezután is mindig leljeeílse, BŐ: túlszárnyalja napi tervét. Ifj. Magyar Károly Diósgyőrvasgyár. Az ózdi Martin-acélmű lemaradt napi tervének teljesítésében As ózdi Martin-acélmű "legutóbbi napi tervét mindössze 78 százalékban teljesí­tette, emiatt az eddigi jó teljesítmények­kel megszerzett előnyét elvesztette. N-gyon rá kell \apcsolnio\ a dolgo­zóknak, hogy a visszaesést kiküszö­böljék, munkájuk újra felfelé ível­jen. Jól dolgozott a IV-es kemence, amely 137 százalékot ért el. Az I-es kemencé­nél a Borsodi brigád 113, a VII-es ke­mencénél a Utasi brigád Ili százalékot teljesített. A Martin-acélmű lemaradásáért rész­ben felelősség terheli a \ohót is, amely nem biztosította megfelelően a nyersanyagot. Ózdon a durvahengerde csiszoló üze­mében 5-én Kisbenedek Ibolya 645, Petri Éva 560, Szabó Józsefné 514 és Tímár Károly 572 százalékot teljesített. 7-én Szabó Józsefné 518, Kriston Jolán 435, Kiss Irén 435 és Kisbenedek Ibolya 425 százalékra teljesítette napi tervét. Szabó Józsefné az elmúlt 6 nap alatt százalékos átlagteljesítmény- nyel dolgozott. Féléve dolgozik az üzemben. Volt olyaai 2 hónap, amikor csak 40—60 százalékot ért el. Szakmai és politikai tudása fej« lesztésével sikerült ilyen kimagasló ered« ményt kivívnia. Kugler Lajos diósgyőri sztahanovista brigádvezető válasza az ózdi Bódi-brigád versenyfelhívására Kedves Elvtársak! E hónap 4-én hozzánk intézett versenyieshívásíokat —, amelyben az 1952. évi első negyedévi terv ha­táridő előtti teljesítésére hívtok fel bennünket — elfogadjuk azzal a módosítással, hogy ez a párosver­seny nemcsak az 1952. évi első ne­gyedévi terv túlteljesítésére, hanem ezen felül az 1952-es évi terv mi­előbbi befejezésére induljon meg a két brigád között. Mi, diósgyőri hengerészek, tudatá. ban vagyunk, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben minden dol­gozónak, minden brigádnak nemcsak teljesítenie kell, hanem túl is kell szárnyalni évi tervét. Éppen ezért vállaljuk: 1. Havi tervünket 5 százalékkal túlteljesítjük. 2. A forgási idő kihasználása te­rén, a hengerész konferencia határo­zatában elfogadott 75 százalékos forgási időt 5 százalékkal túlteljesít, jük. 3. Az óránkintt tonnaklhozatalt 5 százalékkal növeljük. 4. Seléjtcsökkentés terén vállaljuk, hogy az 1951. évi.második félévi se- lejtátlagot 10 százalékkal csökkent­jük. KUGLER LAJOS brigádvezetö. A bánfalvai bányaüzem 105 százalékra teljesítette napi tervét üzem 100 százalékon alul teljesített. Ezen a napon a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt globális átlagteljesítmé­nye 91.2 százalék volt A Borsodi Szénbányászati Tröszt 11 vállalata közül a legjobb ered­ményt a bánfalvai üzem érte el amely legutóbb 105 százalékra telje, sitette napi tervét. A többi bánya­130 százalék a diósgyőri vasúti kerékpárüzem hatnapi átlaga A Diósgyőri Gépgyár vasúti ke­rékpárüzeme a pártszervezet jő ve­zetésével már eddig is szép eredmé­nyeket ért el az ezévi terv teljesíté­sében. A múlt héten — 6 napi átlagot véve -— az üzem 130 százalékot teljesített. A tübínggyártámiál Lőrinc? János 230, Szabó Károly 230, Objosovszlci Mihály 281, Jakab János 211 száza­lékot ért el. A vasszerkezetnél is szép eredmények születtek az elmúlt héten. A heti átlag 116 százalék. A már meglévő két komplex-bri­gád mellett újabb két brigádot alakítanak. A Rugóüzemben Kavesánszkl Pi­roska, aki a múlt hónapban 181 szá.. zalékos átlagteljesítményt ért el. most 206 százalékra növelte eredmé­nyét. A munka jó megszervezésével Petrlk Sándor kovács 204 százalékot ért el, A süllyesztékes kovácsmü- helyben Tömöri Ferenc 201, Tóth Béla sztahánovista 200, Kovács Gyula 198. a szerszám- és készülék­üzemben Török Gyula 216, Nagy Károly 169, a hőkezelő üzemben Ka­pás Ferenc 370, a szerszámedzöben Kassai Barna 252 százalékot teljesi, tett. A dolgozók nagy lendülettél harcolnak azért, hogy továbbfokoz­zák teljesítményüket és minél szebb eredményekről adhassanak számot. NAGY PÉTER üzemi tudósító. Megbukott a francia kormány A francia nemzel gyűlés hél fő délutáni ülésén 341 szavazu.lal 243 ellenében megtagadta a bizalmat a Pleven-kor- mány.ól. A kormány tervezte pénzügyi intézkedésekkel és úgynevezel, kereilór- vényekkel szemben megnyilvánuló népi ellenállás hídfőn már annyira erős voll, hogy a jobboldali szocialista párt veze­tősége nem mert a kormánnyal szemben az egyszerű tartózkodás álláspontjára helyezkedni, amint ezt múlt csütörtökön lelte. A Pleven-kormányt a dolgozó törne- gek nyomása buktatta meg. Az államvasutak és a társadalombiztosító deficitjének a kerettörvényekkel tervezel! „eltüntetése”, a tervbe vett tömeges el- bocsijlások ellen a munkásosztály teljes egységben tiltakozott. A hét folyamán több mint száz vasutas küldő lség kereste fel a nemze'gyűlést, hogy áladja a képviselőknek a különböző vasulasszervezetek petícióit és határoza­tait. A nemzetgyűlés hétfő délutáni ülésén Midol képviselő, vasutas-dolgozó, a kom­munista párt szónoka hangsúlyozla: a tei vbevett „kerettörvényeket” sem­miféle takarékossági szempont nem igazolja és lényegük a vasutasok tömeges elbocsájtását jelenti. Linet kommunista képviselő emlékqt- tetelt arra, hogy az úgynevezett „keret- törvényeket" a nemzetgyűlésben Paul Reynaud támogalja a leglelkesebben, aki a háború elölt felszámolta az 1936-ban kivívott szociális eredményeket. Marcel Dávid, a jobboldali szocialista párt szónoka, egyszerűen bejelentelte a párt vezetőségének ha* ározatát. mely sze­rint a kormány ellen szavaznak és saj­nálkozását fejezte ki, amiért nem tehet­nek másként. Pleven felhívta a kormány1 öbbséget. D olgozó népünk ma már világosan látja — s ezt a felismerést tettekkel bizonyítja •—, hogy a boldog szocialista jövő építésének, a béke megvé­désének egyik legbiztosabb esz­köze, ha fokozzuk a termelést, javítjuk a minőséget, megszilár­dítjuk a munkafegyelmet és el­hárítjuk szocialista építésünk ht­jából mindazokat az akadályo­kat, melyek lekezői terve>nk tel­jesítésének. Ebben a hatalmas építő mun­kában óriási jelentősége van an- rialj, hogy m.nden esetben kife­jezésre juthat és jut dolgozóink kezdeményezése, a munkához való megváltozott új viszonya. A termelési értekezleteken el­hangzó bírálat, önbírálat előse­gíti, hogy minden öntudatos dol­gozó ne csak a tervek végrehaj­tásában, hanem a termelés irá­ny ítá Ibán is résztvegyen. A most folyó termelési érte­kezletek tapasztalatai is bizo­nyítják, hogy 1952. első negyed­évi tervének megtárgyalására az eddigieknél sokkal alaposabban, körültekintőbben készültek üze­meink, bányáink, építkezéseink dolgozói. Uj és új felajánlások­kal tesznek hitet amellett, hogy az ebben az évben rájuk háruló tervfeladatokat — Pártunk út­mutatását követve — nemcsak teljesítik, hanem mindennap túl is teljesítik. N­Ebben a szellemben folyt le a termelési értekezlet a rudolftele­pi bányaüzemnél. Itt a dolgozók 93 százaléka vett részt az érte­kezleten. Tóth Bertalan brigád­vezető 14 tagú brigádja nevében vállalta, hogy első negyedévi tervüket 110 százaíékban teljesí­tik. Kötelezték magukat a bri­gád tagjai, hogy — ugyanúgy mint 1951-ben — ezévben sem lesz egyetlen igazolatlan mű- Kzakmulasztásuk sem. Ennek alapján versenyre hívták a tll-as Lánya valamennyi brigádját Tóth elvtárs példája bizonyítja: bányászaink érzik felelősségü­ket, hogy az elmúlt évben sok szénnel adósak maradtak álla­munknak és tervüket az igazo­latlan mulasztások következté­ben nem tudták teljesíteni. Ép­pen azért műszaki vezetőinknek és szakszervezeteinknek arra kell törekedniük, hogy — a termelési értekezleteken elhang­zott javaslatoknak megfelelően — a jól összeszokott brigádo­kat ne bontsák meg- Biztosítsák számukra azokat a feltételeket, amelyek mellett a terv túltelje­sítésére irányuló felajánlásaikat maradéktalanul valóraválthat- ják. A szakszervezeti funkcionáriu­sok és aktívák vegyék figyelem­be, hogy ahol az előkészítő mun­ka jó, ott eredményes a terme­lési értekezlet. Példa erre a sa- jókazai bányaüzem, ahol a ter­melési értekezlet jól sikerült. A dolgozók megértették a termelé­si értekezlet jelentőségét. Az ér­tekezleten értékes felajánlások, munkavállalások történtek. Bí­rálták a beszámolót és sok he­lyes javaslatot terjesztettek elő. Szűcs Béla frontmester az V-ös Is VI-os csapatot hívta verseny­be azzal, hogy első negyedévi «érvükét 10 százalékkal túltelje­sítik. Alberttelepen Loy Árpád, az 500 csillés mozgalom elindító­ja évi versenyre hívta a szuha­Kállói üzem fronícsapatát. A PÉLDÁK EGÉSZ SORA -t*- bizonyítja, hogy a dolgo­zók megértettek a termelési ér­tekezletek jelentőségét és most újabb értékes felajánlásokat tesznek tervük túlteljesítésére- Ugyanakkor meg kell állapítani; vannak még olyan vezetők, akik a termelési értekezletre, vagy a beszámoló megtartására nem 1 ordítanak kellő gondot. Példa erre a királdi bányaüzem, ahol az első műszak dolgozóinak 80 százaléka vett részt a termelési értekezleten, de a beszámolót a körzeti aknász úgy tartotta meg, hogy az értekezlet előtt 10 perc­cel nyomták kezébe a beszámo­lót Az üzemvezetőt ugyanis — aki a beszámolóra egyébként felkészült — a Tröszt igazgató­ságára hivatták. Ugyanez történt Pech Antal tárón is. Ezek a pél­dák mutatják, hogy egyes tröszt- vezetők még mindig nem isme­rik fel a termelési értekezlet je­lentőségét. Komoly hiányosság, hogy több termelési értekezleten nem ve­zettek jegyzőkönyvet. így a dolgozók javaslatai elsikkadnak és azokról legközelebb nem tud­nak beszámolni. A dolgozók több helyen jogosan bírálták a beszámolót, jogosan vetették fel az ezzel kapcsolatos hiányos-. Ságokat. A királdi bányaüzem­nél Németh Gyula elvtárs hoz­zászólásában hangsúlyozta: hely­teleníti, hogy a termelési érte­kezleten elhangzott javaslatok­kal nem történik semmi, nem veszik komolyan és nem hasz­nálják fel azokat. A munkafe­gyelem megszilárdításáról is so­kat beszélnek — folytatta —, de a fegyelmet lazitókkal szem­ben nem alkalmaznak megtor­lást, nem vonják őket felelős­ségre. Ezért továbbra is sok mu­lasztás fordul elő náluk és emiatt nem tudják a terveket teljesíteni. A HEJŐCSABA1 MÉSZMÜ építkezésén a vasbeton- szerelő csoport termelési érte­kezletén a csoport minden egyes dolgozója megjelent. Békés Jó­zsef csoportvezető beszámolójá­ban azonban az 1952. évi tervek teljesítésének jelentőségéről úgyszólván szó sem esett. A be­számoló rövid, elkapkodott volt és ezt tetézte azzal, hogy elő­adása végén kijelentette: „Sze­retném, ha gyorsan hozzászól­nátok, mert még sok dolgom van. Hívjátok egymást verseny­re, de ne úgy hasraütés-szerüen, mint eddig“. íme, az elrettentő példa a szocialista munkaver­seny lebecsülésére, amelyből okulnia kell minden szakszerve­zeti funkcionáriusnak, műszaki vezetőnek. Ennél az építkezésnél a Pártbizottság útmutatása alap­ján az üzemi bizottság erejét megfeszítve küzd a munkafegye­lem megszilárdításáért, de le­het-e eredményes ez a harc, ha Békés József és hozzá hasonló vezetők úgy kezelik a munka- fegyelem megszilárdításának ügyét, hogy „vonjátok felelős­ségre a fegyelmezetleneket“. De hogy kik azok a fegyelmezetle­nek és hogy kell velük szemben eljárni, azt „bölcsen“ elhallgat­ta. Ennél az építkezésnél példá ul lehetett és kellett volna em­líteni, hogy Pásztor József szta­hánovista vasbetonszerelő és brigádjának tagjai kizárták ma­guk közül azt a brigádtagot, aki- sorozatos kimaradásával akadá­lyozta a brigádot felajánlásá­nak teljesítésében. Az eddigi termelési értekezle­tek tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy ott, ahol a pártszer­vezetek útmutatása alapán üzemi bizottságaink jól előkészí­tik az értekezleteket, ellenőrzik a beszámolók felépítését — az eredmény nem marad el. Fel­színre kerülnek azok a szűk ke­resztmetszetek, melyek hátrál­tatják a terv teljesítését, a ter­melékenység emelését és az ér­tekezleteken eredményesen meg­beszélik, milyen tennivalók van­nak ezeknek az akadályoknak elhárítása érdekében. E zekből a példákból minden szakszervezeti funkcionáriusnak, minden műsza­ki vezetőnek le kell vonnia a ta­nulságot annál is inkább, mivel a termelési értekezletek döntő többsége a napokban zajlik le és a hibákból okulva el kell ér­nünk, hogy ezek az-értekezletek feltétlenül sikeresek legyenek. A termelési értekezletek a munka termelékenységének eme­léséért folyó harc kiapadhatat­lan forrásává válhatnak, ha azokat alaposan előkészítjük és ha az ott elhangzó javaslatokat hasznosítjuk. A szakszervezeti funkcionáriusok, aktivált — a Párt népnevelőinek segítségét kérve — magyarázzák meg min- dea dolgozónak: becsületbeli kötelessége, hogy résztvegyen az értekezleten, amelyen az üzem munkáját tárgyalják meg, a soronlevő fel-adatokat vitatják meg. Ezt az útmutatást dolgo* zóink mindenütt örömmel fo­gadták. Most rajtunk a sor, hogy a tömegek aktivizálásával újabb nagy lendületet adjunk á szocialista munkaversenynek a terv mindennapi teljesítéséért és túlteljesítéséért folvó harcban. SZAKSZERVEZETEK BORSODMEGYEI TANÁCSA« Vili, evioiyain t>. s/am______________________________________________________Ara 50 fillér _______________________________________________Miskolc, 1952 január 9, szerda I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents