Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

KeML, MM®. <M ífizas&t bó S­ÉSZÁKMAGYARORSZÁG 3 a* A* űjraíelíegyverzés elleni uénaet munkásbizottság felhívása a Schumao-ferv ratitikálása ellen Düsseldorf, (ADN) A» üjrafelfegyverzés elleni német műn* kásbizottság nyílt levelei iniéze.t a szö­vetségi gyűlés összes képviselőihez, akiket arra figyelmeztet, hogy a német nemzet önrendelkezési jogál nem szabad a Schu- inan-larv elfogadásával árubabocsá ani. A Schuman-lerv — hangzik a levél — nem a nyugal európai népek közti feszült­ség kiküszöbölését és a béke megvédését szolgálja, hanem a nyugal németországi acél- és szénipart az agresszív Atlanti Egyejsméiiy céljainak szolgála lába állí ja. Jellemző, hogy amerikai fegyvergyárosok és lapjaik a Schuman-terv gyors ratifi­kálását javasolják. Az amerikai befolyás alatt álló hatal­mas nyugal európai fegyverkezési kon­szern veszélyezteti a népek nemzeti lé.él, biztonságát és békéjét. A Schuman-terv nem jelent lépést Európa békés egyesülésének útján, ellen­kezőleg, a népek nemzeti jogának ki­szolgál! a Sását és a nemzeti gazdaságnak 8. háborús profitra éhes finánc'őke szol­gálatába á’lításál jelenti. A Schuman- lerv rrlifikálási Németországot még in­kább függő helvzetbe hozná az USA- ól, gazdaságunk jelentős részének kiszolgál­tatását eredményezné és ugyanakkor el­mélyítené hazánk széíszakítottságát. A levél befejezésül a köveíkezüket írja: ,,Népünk elu asitja a Schuman-tarvet és ami ezzel kapcsolatos: Nyugal-Német­Düsseldorf, (ADN) A Némel Kommunista Párt elnöksége szombaton nyílt levélben szólította fel a Német Szociáldemokrata Párt tagjai! és vezetőit, hogy akcióegységben védjék meg a nép demokra'ikus jogsit és szabadsá­gát az új fasiszta módszerekkel és a há­borús készülődéssel szemben: ,,A Schuman-terv elfogadása' úgy lehet megakadályozni, ha a szociáldemokrata, kommunista és pár.onkívüli munkások, szervezel! és nem szervezeti munkások ti!‘akozó szí rajkókkal tudtul adják, hogy nem hajlandók elfogadni ezt az amerikai háborús terve!. Az egész német népnek követelnie kell, hogy a bonni parlamenl a Schuman-terv elfogadása ellen szavaz­zon.” | országnak az Atlanti Egyezményhez való csatlakozásál. A német nép Németország békés egyeeílését, a békeszerződés meg­kötését és az összes megszálló csapatok kivonását kívánja.” A nyílt levél a továbbiakban megálla­pítja, hogyha a gyárakban a munkások nem gyártanak gránátokat, ha a kikötö- mimkások és a tengerészek, a vasú ások és a gépkocsivezetők megtagadják a fegyver és lőszer szállítását, akkor Eisen­hower „európai hadserege" nem kap tankokai, lövegeket és gránátokat s ak­kor a háború sem lesz lehetséges. Január 9-re összehívták a népi kamarát Berlin (ADN) A népi kamara elnöksége a Némel De­mokratikus Köz úrsasúg miniszterelnöké­nek kérésére a népi kamara legközelebbi rendes ülését 1952 január 9-re hívta | össze. A Német Kommunista Párt elnökségének nyílt levele a nemet Szociáldemokrata Part tagjaihoz es vese őségéhez A Gazda-mozgalom eredményeSsént 77 millió foriot magyarítást értek el az elmúlt évben a diósgyőri és az ózdi gyárak dolgozói A Műszaki és Természettudományi Egyesük lek Szövetségének miskolci cso- poilja a diósgyőryasgyári vendégtázban Gazda-mozgalmi ankétol rendezeti, ame­lyen Gazda Géza elvtárs tarlo.it előadást. Megállapítod la, hogy a hulladékfelhasz- nálási mozgalom, amelyet öt hónappal ezelőtt kezdeményezett, országszerte je­len ős sikerekei hozott, a belső, rejlett tartalékok kiaknázásának gazdag forrá­sává vált. A tömegmozgalommá fejlesz­tést azonban akadályozta, hogy a dolgo­zók egy része nem látja tisztán a mozga­lom alapvető kérdését. Gazda elvlárs hangsúlyoz a, hogy a mozgalom célja: üzemekben elfekvő mindeddig érlék- telennek tekintett hulladékok gazdaságos felhasználása és az anyag észszerűbb fel- használásából eredő többlermelés el­érése”. Rámutatott, hogy elsősorban a fölös­leges hulladékok gyártása ól őrizkedjenek at dolgozók, azulán törekedjenek csak a keletkezed hulladékok gazdaságos fel- átassnálására» Fel kell számolni m>ndeu pazarlást üzemeinkben sok olyan kovácsmunka van, — állapította meg —, amelyet szemmér lékre, vagy durva sablonozással készítünk. Az ilyen — legtöbbször indo- kola lan — „ráhagyás" következtében sok forgács keletkezik, amit csak a Mariin kohóiba való beömleszléssel tudunk hasz­nosítani. Fel kell számolnunk minden pazar­lást, amely még a kapitalista terme* lesi rend csökevénye. Gazda Géza elvtárs a továbbiakban arról számolt be, hogy néme'y üzemben hely elenül értelmezték célkitűzéseit. Hangoztatta: a hulladékok felhaszná­lásánál azt, tartsuk szem előtt, hogy min­dig a legértékesebb gyártmány! állítsuk alő a hulladékból. Ha például csövet gyúrhatunk valamelyik ‘acélhulladékból *— mert az anyaga ennek megfelelő — semmi körülmények közölt ne hengerel­jük beton-acéllá, mert ennek kevésbé jó »cél is megfelel. Helytelenül értelmezik a takarékos­ságot azok a gyárak is, amelyek félreteszik a hulladékokat azzal, hogy majd valamire felhasználják- 'Az anyag így évekig elhever, holend eset­leg a közvetlenül mellet lük lévő gyárban, vagy kisipari szövetkezetben jól fel tud­nák használni. Ezzel szorosén összefügg a mozgalom egyik kezdeli hibája: a hul­ladékanyagok tárolásának és nyilván lár­másának szervezetlensége, A Csepel Au ó- gyárnál elfekszenek olyan anyagok, ame­lyeket a Rákosi Má’yás Müvek mclor- kerékpárgyára jól felhasználhatna például kipuffogócsövek gyártásához. Nem ritka­ság, hogy egyes üzemek így visszatart jak ss másik gyárban jól felhasználható hul­ladékot. Ezt a sovinizmust haladéktala­nul ie keli törni, minden egyes gyárnak meg kell értenie, hogy a nemzetgazdaság érdeke a legfőbb szempont. Gazda elvtárs ezután rámutatoti arra. hogy egyes üzemekben a mozgalommal kancsoMos javaslatokat nem (»kinte11 ‘k újításnak, termelési észszerüsítésnek és az újítási naplóba sem vezették be. A íiv^almazását e-ak az fgrz­MEGNYILT a HangszerVeresScedelmf Vállalat »Miskolci fiőkfa Sséchenyi-u, 58 Hangterek nagy választékban — M ndsnféle hangszert veszek galói alapból tud ák kiutalni, ezért kez­dőiben nem karolták fel kellőképpen ezeket az újításokat. Az újabb miniszteri rendelkezések szerint a Gazda-mozgat mi javaslato­kat be kell vezetni az újítási naplóba és a jutalmazásokra megfelelő pénzkere­tet kell beállítani. Központi telepekről rövidesen minden üzem olyan és annyi hulladék- anyagot kap, amennyire szükségé van Az üzemekben mulatkozó szervezetlen­séget kormányzatunk úgy kívánja felszá­molni, hogy a Ferrogióbus, a Vasért, a Vas- és Eémhulladékgyüjtő Vállalat min­den hulladékanyagot á.vesz az üzemek­től, ami! fel lehet használni. A jó szer­vezéssel el fogjuk érni, hogy a központi telepektől minden üzem olyan és annyi hulladékanyagot) kaphat, amennyire szüksége van. Befejezésül hangsúlyozta, hogy fejlő­désünk mindenben igazolja Rákosi elv; társ szavait: ipari országgá alakultunk át. Még a felületes szemlélő előtt is világos, soha nem futott országsainkon, váro­sainkban annyi autó, a magyar mezőken rera dübörgött annyi traktor, mint most. A gyárak gombamódra nőnek a földből. Mindezekhez elsősorban a nehézipar ro­hamos fejlődésére volt szükség. Diósgyőri és ózdi dolgozók a Gazda-mozgalom kiszélesítéséről A beszámoló után megyénk üzemeinek Gazda-mozgalmi felelősei beszámoltak azokról az eredményekről, amelyeket üze­mükben elértek. Bodnár József elvtárs elmondotta, hogy a Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpár üzemében megalakult Gazda-brigád öt hónap alatt \öze\ másfélmillió fo­rint értékben hasznosított hulladék- anyagot. A Diósgyőri Gépgyár az elmúlt évben köze! hárommillió forintot takarított meg a Gazda-mozgalom segítségével. Szegőfi Pál a hengerelt áruk mínusz tűrésben való gyártásának eredményeiről számolt be. 19 50 harmadik negyedében az Ózdi Kohászati Üzemeknél a durva- hengerműi gyártmányok 12.9 százalékát, a finomhengerműi gyártmányok 18.8 százalékát hengerelték csak minusztürés- sel. Az ózdi \ezdeményezésrc megindult plusz—mtnirsz mozgalom azóta or­szágos méretűvé szélesedett. A Gazda-mozgalom megszervezésénél igen jelentős szerepet játszott a plusz-mínusz mozgalom kifejlődése. így sikerült az ózdi dolgozóknak a Gazda-mozgalom keretében vállalt 1.000 tonnával szemben \özel 1.300 tonna hulládé\ és selejt- anyagot hasznosítani, mintegy \ét és félmillió formt értéiben. Kovács Béla elvtárs ismertette, hogyan terjesztették el széles körben a Diósgyőri Kohászati Üzemekben a Gazda-mozgal­mat. Lefényképezték a selejtes munkada- -abokat és közvetlenül mellette fényké­pen bemutatták, hogy milyen munkada­rabokat állíthatnák elő ezekből. Amikor észrevették, hogy a dolgozók figyelmét nem keltette fel az anyagfelhasználás fényképes bemutatása, vitrinekben helyez­ték el a selejtanyagot és a belőle készült munkadarabokat. Hangoztatta, hogy a Gazda-mozgalom keretében 1951. évben több mint 2.2 millió, forintot takarítottak meg a Diósgyőri Kohá­szati Üzemekben. Az értekezlet további hozzászólói ar- '-ól számoltak be, hogy milyen eredménye­ket ért el a Gazda-mozgalom a Szerencsi Csokoládégyárban, a Borsodvidéki Gép­gyárban, az Ózdi Tűzálióanyaggyárban, a Borsodmegyei Tatarozó Vállalatnál, a -T~-^nCsi Gnkorgvárban. a 27. számú Építőipari Trösztnél, a Miskolci Drótgyár- ban és a Diósgyőri Gépgyárban. A Kohó- és Gépioari Minisztérium képviseletében Michnyák György elvtárs i vasszerkezeti főosztály küldötte szó 'alt fel. A főf sikerült ankét végén Gazda Gé -,a elvtars válaszában összefoglalta a vi- t es nz é-tákeAet nagy segítséget nyuit ahhoz, hogy üze­meink dolgozót az í95">-es évben továb­bi na"v erodmitnvoket érjenek el a moz­galom kiszélesítésében. Január 12-én Iskolaigazgatói értekezlet. 13-án járási pedagógusnapok megyénkben Január 10-én, 11-én és 12-én az ország valamennyi megyéjében iskolaigazgatói értekezletet iartanak a negyedévi tanul­mányi eredmények értékelésére és a további közoktatásügyi feladatok megbe­szélésére. Megyénkben az iskolaigazgatók érte­kezletét január 12-én, szombaton délelőtt 9 órakor tartják Miskolcon a megyei tanácsháza nagytermében. Január 13-án megyénk valamennyi já­rásában pedagógus napok lesznek. Eze­ken delelő t a „fegyelem és iskolai rend” címmel tartanak előadást, majd ennek a megvitatása következik. Dé!n‘án minden nedagógus napon poétikai előadást tar­tanak, amit kul úrmüsor követ. Korszerű szociolisfa falu lesz oz épülő Györqytarló Magam, előtt látom falunk régi képét, a vadvizes tájat, a sáros u akai, amelyek mellett szétszórt, rozoga szalmatetős cse­lédházakban laktak az emberek, elzárva a külvilágtól• A földesuraknak végzett nehéz robotban tengették életüket, Boldog életet hozott ide Györgylarlóra is a felszabadulás. Elkezdődött a szétszórt tanyavilág egyesítése. Uj falu épül Egészséges, szép házak, egyenes utcák. Szorgalmasan, folyik a munka az állam ssgi ségével. Az utak mellett brigádok dolgoznak, árkot ásnak, víztelenítéssel szüntetik meg a sarat. A falu közepén épül a tanács- ház- Ezentúl nem kell .az embereknek fdssbb-nagyobb ügyeikben 12 bn-re Sá­rospatakra gyalogolni, önállóak lesznek, mint a környező községek. Enyedi elv ars, építésvezető megmu­tatja a kultúrotthon helyét, ahol mozi, színház és kultúrterem épül a szórakozni, tanulni vágyó dolgozóknak. Kijelölték már az üzletház helyét is, ahol a szocialista kereskedelem biz ősit ja a falu iparcikkellátását. Györgytarlőn külön székház épül a pártszervezetnek. Ott lesz a falu szíve, motorja, amely ve­zetni fogja a 135 új ház lakóját a szo- ciali-mus, a nagyüzemi gazdá’kodás jelé. A Párt irányvonalát kövé vé egy jobb, szebb, boldogabb élei felé halad. OSZTROVICS JÓZSEF Sárospatak Szeretettel köszönljük »« O tven évvel ezelőtt 1902 Jan, S-án született Georgij Maxi» miljanov Malenkov elvtárs, az SzK(B)P Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Malenkov elvtárs pályája a har­cos bolsevik útja, aki számára az állama, a haza, a Párt érdekei mindenek felett valók. Rendkívüli képességei hamar a vezetők közé emelték. 1939 márciusában a Köz­ponti Bizottság tagjává választot­ták. A Nagy Honvédő Háború évei­ben a Párt a légierő és a repülö- gépipar átszervezésével bízta meg. A háború után tagja lett a felsza­badított területek gazdasági hely­reállításával foglalkozó bizottság­nak. 194C márciusa óta í*gja a Politikai Bizottságnak. A z 1911 februárjában tartott1 XVIH. pártkonferencián nagy beszédben élesen rámutatott a termelés közvetlen ellenőrzésé­nek szükségességére, kihangsúlyoz­ta az üzemek naponkénti tervtelje­Malenkov elvtársat 1 sítésének és az állami fegyelem fokozásának fontosságát, Z sdanov elv társsal együtt Malenkov elvtárs képviselte a Bolsevik Pártot a Tájékoztató Iroda első értekezletén. A Nagy Októbert Szocialista Forradalom 32. évfordulóján 1949 november 7-én tartott beszédének szaval mélyen belevésődtek a világ dolgozóinak szivébe. Erélyesen megbélyegezte a háborúra spekuláló Imperialista kalandorokat. ,,Le- het-e bármi kétség afelől — mon­dotta —, hogyha az imperialisták harmadik világháborút robbanta­nak ki, ez már nem egyes kapi­talista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz”. M alenkov elvtárs Sztálin elv- társ ‘gyik leghűségesebb tanítványa és munkatársa. A szov­jet nép, a szovjet ország igaz fia, aki minden gondolatával, mindé® tettével a szocialista hazát és a békét szolgálja. Az egész világ dolgozóival együtt a magyar dol­gozók is szeretettel köszöntik Ma­lenkov elvtársat 50. születése nap­ja alkalmából. ÍGÉRJÜK — BECSÜLETTEL ŐRIZZÜK ÚJ TAGSÁGI KÖNYVÜNKÉT A DISz Központi Vezetőség határozata értelmében december 6-án országszerte megkezdődött az új tagsági könyvek ki­osztása. Lelkes türelmetlenséggel várták hetek óta üzemünk fiataljai is, új tagsági köny­vüket. Felajánlások, fogadalmak szület­tek a nagy esemény liszt eleiére. Üze­münkben min.egy 2500 ifjúmunkás je­lentkezett DISz-tagnck. A szertárban, a csavargyárban és a kocsijavító műhely­ben a DISz-iitkárok jól foglalkoztak az ifjúgárdistákkal, akiknek jó munkája eredményeként valamennyi ifjúmunkás belépet, a DISz-be. Nem mondható el ugyanez a Martin, a vasöntöde, a durva- hengerde és a nagykovácsmühely DISz- szervezetéről. Ezekben az üzemrészekben dolgozik a legtöbb fiatal s éppen itl lát­ták el hanyagul feladataikat a DISz ve- ze.őségi tagok. A nagykovácsmühelyben például a tagösszeírás idején a DISz- titkár, Győri elvtárs háromszori felszólí­tás ellenére egyik hétről a másikra halo­gatta a tagösszeírást. Alt:Iában mégis elmondhatjuk, sikerült felkelteni dolgozóink, elsősorban ifjú­munkásaink érdeklődését a DISz iránt, A szervezeten kívül álló fiatalok is nagy érdeklődéssel várják, kik kapják meg elsőnek az új tapkönyygt.. . _ ................ Érzik, tudják, hogy a tagsági könyv átvétele ünnep. Azok a fiatalok, akik megkap iák új tagsági könyvüket, ^ ki­mondhatatlanul büszkék rá. Féltve őrzik s munkájukkal igyekeznek méltóvá lenni a ki I ünte 1 ésre. Fiataljaink érzik, hogy a tagsági könyv tulajdonosának lenni nagy kötelességek­kel, felelősséggel jár. Az acélöntődében Wünsch János ifjúmunkás, aki az ünne­pélyes taggyűlés napján 172 százalékot teljesítő 11, azt mondo 11 a: — Nem akartam adósa maradni tag­sági könyvemnek. Számos, a termelésben élenjáró DISz* fiatal jelentette ki a tagkönyv átvétel alkalmával: — ígérem, hogy hű maradok tagsági könyvemhez. Osztrovszkij, „Az acélt megedzik" írója azt írtat „Pártiigazolványomban fekszik annak kisfiacékája a lenini Komszomoí tagsági igazolványa és én azt kegyele lel őrzöm, mint egész Komszomol-éíetem ta­núját.” A mi új tagsági könyvünk is édes gyermeke Pártunk tagsági könyv-.ek, amellyel a fiatalok számára xövidebb ú* vezet a Párt kapujához. Egész dolgozó ifjúságunknak ígérjük'-- becsülettel őrizzük s forrón szeretjük tankönyvünket. Nem feledjük el, hogy az ifjúsági szövetség neveltjei, a béke har­cosai vagyunk! TÓTH PÉTER Diósgyőri Kohászati piSz-bizotteág AZ IFJÜSÁGI LEVELEZŐK „A munkás- és falusi levelező­ket nem lehet úgy tekinteni, mint csak jövőbeli újságírókat, vagy csak a gyári társadalmi munkát végző dolgozókat a szó szűk értelmében, — tanítja Sztálin elvtárs — nem, ők mindenek előtt a szovjet társadal­munk fogyatékosságainak leleplező!, e hiányosságok kiküszöbölésének harcosai, a proletár közvélemény pa­rancsnokai, akik e hatalmas tényező kimeríthetetlen erőit a szocialista építés nehéz ügyében a Párt és a szovjet hatalom segítségére igyekez­nek küldeni.“ Megdönthetetlen tény, hogy a bolsevik kritika és önkritika nélkül n ncs előrehaladás, enélkül nem küszöbölhetjük ki a munkánkban jelentkező hibákat. Ezért tárják fel erőteljesen a mun­kás- és parasztlevelezők azt, ami gátolja a fejlődést és ami visszafelé húz. A szovjet fiatalok felismerték ezt az igazságot és élnek a bolsevik szó éles fegyverével. Az ifjúsági újsá­gok szerkesztőségeibe nap mint nap érkeznek levelek az ifjúsági levele­zőktől. A levelek beszámolnak a gyárakban, kolhozokban, tanintéze­tekben elért munkasikerekről, ugyan­akkor szigorú kritikát is tartalmaz­nak a bárhol és bármilyen formában jelentkező bürokrácia és maradíság ellen. A bolsevik sajtó ereje abban van, hogy szoros kapcsolatban áll a tö­megekkel, hogy a tömegek teremtik meg. Ezért van az, hogy az ifjúsági levelezők olyan bátrak, határozottak és állhatatosak tevékenységükben. Az igazság tüze hevíti őket és ezért nem félnek fellépni a hanyag dolgo­zókkal szemben, bármilyen állást töltsenek be azok. Alekszej Harkovetszkij, a krasz- nodari vidék egyik üzemi iskolájá­nak hallgatója például levelet írt a „Komszomolszkájá Pravdádnak, amelyben keményen megbírálta a vidék íparostanulóképzéssel foglal­kozó vezetőit mert nem gondoskod­tak a tanulók kulturális igényeinek kielégítéséről. Mikor pedig Dremov elvtárs, az egyik megbírált vezető megkísérelte, hogy elhárítsa magá­tól a felelősséget, a komszomolísta újból írt a lapnak és nem nyugodott addig, amíg az építő kritikának aeiri lett foganatja. Az ifjúsági levelező olyan ember, akit mindenki megbecsül. Példaképe a munkaszeretetnek, a szorgalomnak és a pontosságnak, aki ugyanakkor kíméletlenül ostorozza & lustaságot és a hanyagságot. Az If­júsági levelező sajátos tulajdonság^, az új iránti érzék. Meglát minden ér­tékeset és hasznosat és széles kör­ben terjeszti az új és bevált munka­módszereket. „Véleményem szerint, — mondot­ta M. I. Kalinyin, — igen nagy fel­adat áll munkás, és parasztlevele­zőink előtt, mégpedig az, hogy ért­senek minden új hajtás megkeresé­séhez... értsenek a szocialista építés hajtásainak felkutatásához... Az a munkáslevelező, aki megtudja talál­ni ezeket a hajtásokat, olyan mint a jó földműves. Az ilyen földműves­nek oly éles szeme van, hogy a mag még ki sem kelt és ő már látja azt, ami lesz belőle“. Jórészt a levelezők munkájánál: tudható be, hogy az újságok hasáb­jain napról-napra az újítók százai­nak és ezreinek neve jelenik meg. Az ifjúsági levelezők érdekel azo­nosak a Kóinszomolnak, magának az ifjúságnak érdekelve!. Ezt jól tud­ják a komszomol-újságok és éppen, ezért egész tevékenységükben az If­júsági levelezőkre támaszkodnak. Megismertetik őket terveikkel és gyakran tanácskoznak velük. A „Mologyozs Zakarpatja“ például sze­mináriumokat rendez az ifjúsági le­velezők részére. „A Bolsevisztszkaja Szmena“ kezdeményezésére számos u-'ság szerkesztősége szervez utazá­sokat az ifjúsági levelezők bevonásáé­val. Ezek az utazások az ifjúsági intézmények munkájának ellenőrzé­sét szolgálják. Az Ifjúsági levelezőben neme« vágy él aziránt, hogy közlései meg­jelenjenek. A szerkesztőségek feladata tehát az, hogy nevelíék, tanítsák az ifíusáoi levelezőket, szélesítsék soraikat és nagy figyel­met szenteljenek munkásságuknak, amelyet az a törekvés hat át, hogy segítséget nyújtsanak a Bolsevik Pártnak és a szovjet népnek a kom« munizmus építésében.

Next

/
Thumbnails
Contents