Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-06 / 4. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1952. Január hé 6. ÚJBÓL JÓ MUNKÁT KELL VÉGEZNIÜK A PUTNOKI BÉKEBIZOTTSÁGOKNAK! 1951 első felében mint a megye legjobb békebizo 11 ságait emlegették a put- noki bt’kebizolLúgokat. Abban az időben Putnokon mind az ö; békebizottság tevékenyen kivette részéi a politikai felvilágosító munkából, a békealáirásgyüj lésből s júniusban a békearalásra való mozgási lésből, — általában eredményes, jó munkát végez.ek. Azóta el i ell egy fél esztendő és a putnoki békebizottságokról mindössze annyi! lehet írni, hogy felsorolhatnánk, papíron kik a békebizot.ságok tagjai. Miért lanyhult el. sőt — miért szűnt meg a pulnoki békebizottságok munkája? Elsősorban amiatt, mert a községi pártszervezet teljesen lebecsülte a békebízottsdgoK munkáját. A békebizoitságoknak vannak koromu- .nista tagjai is, ezektől az elvtársaktól a pártvezetó'ség tagjai nem egyszei megkérdezték: végeznek-e páll munkál. Az elv- társak — helyesen — úgy válaszol ak, hogy igén, a békebizottságban Erre .a vezetőségi tagok azt választ)..Iák: „Mi az? Már a békebizoítsági munkál is párt- munkának nevezitek?" Bizonysága ez annak, hogy a pár szervezet vezetőségé nem értette meg a pártmegbizatás*és a párlmunka lényegéi és helytelen nézetének érthető következménye vol., hogy az addig a békebizc 11 ságokban tevékenykedő elvlársak pártszervezetükben jelentkeztek párlmunkara. Rövidesen abba is hagy ák a békebizottságok minden működésűket. A másik ok az, hogy a putnoki békebizo II 'ágok a járási békefelelőstől és a Megyei Békeirodától csak ez egyes kampányok idején kaptak halbrlósabb segítséget, egyébként a támogatás kimerült a sokszorosított tájékoztatók me^kü’désé" ben. Sőt még ezeket a tájékozl’tókat sem kapták meg az utóbbi időbén, mert lőnösebb feladatunk nincs most a béke* agi.áció terén, miért is tartanánk béke- bizottsági megbeszélésekei.” H-sonió véleményen vall Karádi Gyula békebizott- sági titkár is. A békebizoitságoknak nemcsak egy-egy kampány alkalmával kell működniük, hanem rendszeresen, napról-napra, mindig. Fáradhatatlanul és a lcgváltoza oszbh rgilációs formák felhasználásával kell folyta tniok felvilágosító munkájukat,, hogy még jobban elmélyítsék a szert l--tét és hálái a dolgozókban a felszabadító Szovjetunió, Sztálin elv társ, a béke legfőbb őre iránt, ugyan kkor fokozzák a gyűlölete', az imperialisták ellen, a nap mint, nap előadódó esetekből. >— mórt például a koreai 'és egyiptomi eseményekből kiindulva — leleplezzék a hrláJ- gvárosok elvetemül: háborús terveit. Putnokon bánya van, sok bányászcsalád lakik a községben A békebizottságok elsőr-ndü feladata leli volna, hogy elbeszélgessenek ezekk^j a bányászokkal és főként a bányászassTonyokkai, ismertessék velük, milyen’ gyalázatos rágalmakkal akarta volna megzavarni békés termelő munkánkr! a londoni saj ó és rádió. Felvilágosító szavaik hatására egészen bizonyosan még nagyobb fegyelemmel és lelkesedésre] indullak volna harcba a bányászok mindennapi terveik túl* I Ijesítéséért és a bányászasszonyok még 'óbban ösztönözték volna férjeiké1, hogy igazolatlanul semmi körülmények között ne mulasszanak, hogy terven felüli iel- les’léssel adjanak méltó választ az impe- ria'isták elvetemül: hazugságaira. A putnoki b-kehizottságoknak sokat kel'el! volna már eddig is lenniük azért, bogy a dolgozó parasztok is tettekkel futtassák kifejezésre békeakara*ukat. A putnoki járás a légii óbbi értékelés szerint a begyűjtési előírások egy néhány területén viszonylag jó eredményeket ért el, de a gabonabegyüjtésben a 12., a burgonyabegyüjlésben a 8 , a baromfi- begyűjtésben a 10. helyen volt a járások versenyében. Pulnoknak — min; járási székhelynek.— az egész járásra kiterjedő mozgósító hatással kell, minden téren példát mutatnia begyűjtési előirásainak teljesítésében és Iúl:eljesílésében, — ebben pedig szintén nagy feladatai vannak a helyi békebizott''ágoknak. Az előbbiekkel összefüggő igen fontos feladatuk, hogy lelkes terjesztői legyenek a púi isaj ónak, hogy minél több — s minél előbb minden — dolgozó kezében ott legyen a nárlsaitó. amely közvetíti hozzájuk a Párt úinmaló szavát, amely nap mint nap ellátogató népnevelőként tanítja, buzdítja, tnoz^ós-’lja őket jobb munkára, harcos helvlá'lásra. a szocia’Ha épí és meggyors'tására, a béke védelmére. , Van tehát fePdata napról napra, mindig minden b"kebizottságnak A putnoki pártszervezetnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a vezetőségválasz ó taggyűlésen hozolt határozat kimondotta •öbbek között: a jövőben fokozot an segí- i:k munkájukban a békebizottságoka í és kiszélesítik a békeagiíációt. A taggyűlés határo?ata kötelezi a pártvereíőseget, hogy munkájának ezirányú nagy fogyatékosságát mielőbb megszüntesse. Jobban keli dolgoznia a járási bék-felelősnek és nagyobb támogatást kel]'kapniuk a pulnoki békebizottságnak a Megye'1 Béke- irodálóL \ A putnpki békebizoítsági tagok kezd- j ék^ meg óiból munkájukat azzal a célki üzéssel, hogy rövid időn belül isméi a megye legjobb békebizottságaivá fejlődjenek. Fokozottabb éberséget a tanácsoknál! azt sem tudták, ki a járási békefe'elős Léka Józsefné elvtársnő, a pulnoki Járási Tanács elnökhelye tese — mint a putnoki- járás békefelelőse —’ rendszeres időközökben megkapta a tájékoztatást a Megyei Békeirodáiól, hogy milyen soron- lévő feladatai vannak a békebizc óságoknak, ezt a tájékozta ást azonban nem továbbítotla a tékebizrttságok számára, így alakult ki végül a bék"lrzot!sági tagok körében az a káros nézet, hogy ,,a békebizoitságoknak csak kampányok alkalmával kell do’gozniok. Az egyik békehizcl 1 'ág elnöke, Kovács Mihály például azt mondta: ,,Semmi küMezőkövesd a íerménybegyüjtésben az u olsók közöt! járt. A Városi Pártbizottság szívós ellenőrzés után megállapította, hogy a helyi tanács begyűjtési csoporténál van a hibák forrása. A IV. kerületi begyűjtési nyilvántar ó egviiti sírt a ku- lákokkal és a hátralékos dolgozó parasztokkal. sőt amikor a Párt a legiobb népnevelőket küldte a ínács segítségére, a négy nyilvántartó meg a gadta azt, hogy meglátogassák a hátralékos, dolgozó parasztokat. Kijelentették, hogy „ők nem mennek ki a dolgozó parasztokhoz felvi'á- gositó munkát végezni, meri ők nem végrehajtók”. A vizsgálatnál kiderüli. hogy Katona Ilona apja henles és mészá- .ros, emellett fö'ddel is rendelkezik, tehát kulák, ennek ellenére leánya 2 éven át dolgozo t a községnél. Jakab Szilvia apja 1944-ig leventeoktató és horthysta katona! szt volt. Nyírbátori Andrásné és Kovács Erzsébet szegény prolelárszülők gyermekek de az e’lenrég uszélvába kerül ek és megtagadták a munkát. Figyelmeztető példa ez minden párt- szervezetünk és tanácsunk számára. Fokozd tabb éberségre van szükség, hogy mindenütt íelénlézTÜk a h du rakódó ti ei- ’eilség Id*>j-vő munká-iá & PÉTER FERENC Mezőkövesd Peter Wipp: eml)er9 aki a kidcsol őrizte f? a ) fi ^ nt z szürke kőlapokkal kirakott hid közepetáján fékezett a jeep. A folyó szürkészöld vize egyhangúan mosta a vaskos pilléreket. A sziklás part lejtőjén a tie gyestetejű házak közömbösen bámultak az ismeretlen autóra. Az amerikai tiszt ceruzát, noteszt Vett elő a térképtáskájából Ss valamit bejegyzett. T eleinte pe egykedvű volt, hiszen hány hidat kellett megnéznie és hány jegyzett kellett csinálnia.. Ez volta feladata, ■— All right!- — mondotta és intett a vezetőnek, hogy mehetnek tovább. A jeep felbúgott, dudált és továbbgurult, Letért a hídról és a vá. roska kanyargós utcáin át egyenesen a városháza, felé tartott. A .városháza ablakaiból emberek bámullak kifelé, a tavaszi napsugárban gyerekek forgatták a pörgettyűt, más látnivaló nem volt a kis városban Jó harminc évvel ezelőtt a tiszt is pörgettyűt forgatott otthon, Amerikában és amíg a gyermekeiket nézte,, arca elégedett Volt. Arra nem is gondolt, hogy jegyzetei milyen halálos ítéletet jelentenek, ennek a városkának és ezeknek a gyerekek, nek. Ped’er n I) f| I ff f, r ■** — t O T. aki a városháza vörös téglával burkolt épületében a második emelet' irodájában ült, éppen ezen gondolkozott. A sovány, töprengő arcú idős polgármester nem volt valami bátor ember. Józan volt, óvatos és számító Álmatlan éjszakákéra gondolkozott döntésein és ügy érezte, hogy azok mindig helyesek. Felvette a telefonkagylót és vaja. kit felhívott „Itt az ideje“ — csak ennyit mondott. Egy percig még kezében tartotta a kagylót, azután „z ablakhoz ment és kibámult a folyóra A folyósén az amerikai tiszt hang- ja hallatszott. Néhány pere múlva azután olt ültek egymással szemben, de ezt a kis távolságot semmiféle híddal nem lehetett volna összekötni A tiszt türelmetlenül játszott a táskájával és így szólt: — En nagyon szeretem a kis német városkáié a* A polgármester nem akart gúnyos pillantást, vetni a tisztre; valóban, sok amerikai szereti a kis német vá. roskákat, — Azt elhiszem, ■— mond olt a a ' polgármester. — Már a hídnál láttam önöket, ott álltak meg Gyönyörű onnan a kilátás, ugyebár? f - -n a fi A . . . — a tiszt táskájából egy térképet vett elő és a térdére teregette — Ez nagyon fon. tos . . , az a híd , , , azaz fontossá válhat ,,, azt hiszem ért engem. Kissé gyorsan távolítottak el onnan mindent, még a robbanóans'anok céljára szolgáló kis kamrácskákat is. Újakat ken csináltatnia. Es ide kell adnia n híd, fi-vra izét. A tiszt üzletember módjára beszélt. A pörgettyű gyereSkkori évei elmúltak. mosf már nincs ideje ahhoz, hogy l;;Q német városkák szépségében gyönyörködj éle. A polgármester felállt és Megye. nősedet t, — Nem adhatom oda, a híd tervrajzát — mondotta. — mert a tervet szigorú zár alatt őrzik, A robbanóanyag száméra szolgáló kamrácskák sem késziilhefnek el, A polgármester hangja nyugodt volt Hosszú álmatlan éjszakák során határozta el. hogy ilyen nyugodt hangon fog beszélni. Ag amerikai fiszf felállt. Né. hány centiméterrel magasabb volt a polaármesternéi és most. hogy lábúi ihr gyre emelkedett, még magasabbnál- Hint — Nem értem., — mondotta és arcáról le lehetett olvasni' hogy valóban mám érti a dolgot, — Zár alatt őrzik? Mit jelent ezt ön most parancsot kapott és köteles átudni a tervrajzot Mit jelent az, hogy -„zár alatt“? —■ Azt jelenti, hogy el Van zárva. — A polgármester maga is csodálkozott, hogy rtyen döntő pillanatban még mosolyogni is képes, — El van zárva és nekem nincs kulcsom. — —De hát akkor itt van az. aki a kulcsot őrzi. Kot van az az ember? Látni akarom, 4 Itta* ólom hangon beSeélt és remegett a dühtől. Az egész ügyet nem értett«, Azelőtt „ főpa. ramcsndk segédtisztje volt és Peters- bergben nem látott mást, mint alázatosan meghajtó hátakat. — Az ördög vigye e! magát — kiáltotta dühösen, — Hol van az az ember a kulccsal? A polgármester megfordult és Bével az ablakon át mutatott ki — Nézze, ott van. A tiszt gyorsan az ablakhoz lépett, először a távolba nézett, majd a hídra, Hosszú embcrosziopof látott, amely a túlsó partról a városba igyekezett, A városháza előtti tér valósággal bugyborékolt. Mindenütt- sapkák, fejek és feliratok jelentek meg, A jelszavak ezt követelték: „Békét!“, „Ágyú helyett húst adjatok!”, „Le az amerikai háborús gyujtogatóJckal!“ ás újból „Békét!“ JJékct!“, „Békét!“. 4* ablakban me«rfelenő amerikai tiszt mintha jeladás tett volna. Felbőgtek a gyárak és iisernek szirénái. Újabb és újabb tüntetők özönlöttek a térre, A mellékutcák sötétjéből új transzparensek tűn. lek elő. Lenyűgöző látvány volt. A tiszt elhúzódott az ablaktól. Elsápad*. — Mit jelent ezf — ön aziránt érdeklődött, hogy ki őrzi a kulcsot. — Igen , . . Na és melyik az? A polgármester újra kimutatott az ablakon. — Ott van, egyik ezek közül , , . Ez mind ... Mi mindnyájan::: Most már értene a tiszt, A térképet betette a táskájába, de nem tudta eltitkolni, hogy remeg a keze, — Ezért még fizetni fogt Lázitól •— Nem, nem én szerveztem -— egyenesedett ki a polgármester, —■ Ezt a tüntetést önök szerveztél:. A tiszt már nem nézett a polgár, •mesterre — ön kötetes engem megvédeni, ezektől az emberektől, Hiszen én,,, A polgármester >agaáó]ag intett a fejével Az őszhajú ember ott állt az íróasztal mellett, — X-m tins heti mentvódeni —- kiáltotta hangosan. — A mi híd- jainka, kell megvédeni Es a békét! Megfeleni Sztálin elvtárs műveinek 13. kötete magyar nyelven A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven Sztálin elvtárs műveinek 13. kötete. Ez a kötet azokat a müveket tartalmazza, ame. lyeket Sztálin 1930 júliusa és 1934 januárja közötti időszakban írt. Sztálin elvtárs ezekben a munkákban továbbfejleszti a szocialista építés elméletét, konkrétizálja az ország iparosításának, a mezőgazdaság kollektivizálásának elme étét, megszabja a szovjet kereskedelem fejlesztésével, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával, a szocialista állam erősítésével kapcsolatős felad atokat, kifejti a szocialista gazda* ság bolsevik vezetésének elveit. A 13. kötetben jelentős helyet foglalnak el azok a munkák, ame* lyekben Sztálin elvtárs a kapltalizm us általános válságának újabb jelenségeit elemzi. E munkáiban feltárta a gazdasági, politikai és kultűrális fejlődés homlokegyenest ellenkező vonalát, amelyek két rendszer, két világ — a felfelé ívelő szocializmus világának és hanyatló kapitalizmus világának törvényszerűségeit tükrözik. Lásár Vilmosi MIT ADÓIT A, SZOVJETHATALOM A PARASZTSÁGNAK (Műveit Nép Könyvkiadó) F ejlődésünk mai szakaszán igen jelentős segítség Lázár Vilmos könyve az előttünk álló nagy feladatok megoldásához. Ez az első oiyan könyv, amelyben magyar szerző összefüggő képet ad a kolhozok útjáról, arról, hogyan alakította át a szovjet társadalmi rendszer a falut, hogyan fejlesztette az egykor oly elmaradt oroszországi mező- gazdaságot a világ élenjáró, legfejlettebb technikával rendelkező mező- gazdaságává. A szerző ebben a könyvében összehasonlítást tesz a cári Oroszország paraszti élete és a Szovjet hatalom paraszti élete között. A világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a kolhozok napsugaras vidám életét, a szovjet technika világhírű vívmányait és a szovjet paraszt eddig elért eredményeit ismerhetjük meg ebből a könyvből. Az alábbiakban sze. melvényeket mutatunk be a mű jelentősebb fejezeteiből Részlet a „Sztálini aratások gépei“ című fejezetből ...A repülőgépek egyre nagyobb szerephez jutnak, a kolhozparasztok életében. A szovhozok és kolhozok egyre nagyobb arányban használják jel a repülőgépeket. Kolhozparaszlok, mint gyors és £lesó szállítóeszközt veszik igénybe- Ma már a könnyen romló árul; gyümölcsökéi, virágokat és palántákat többezer kilométeres távolságból szállítják légiúton. A moszkvaiak, vagy lenin- grádiak például még aznap megkapják az Ukrajnában vagy Grúziában■ leszedett korai cseresznyét, kajszin'., virágokat stb. Az állandóan működő kolhoz- légijáratck, főleg a Kaukázusban és Közép-Ázsiókon repülőgépen szállt ják az eladási .és a beszolgáltatási helyekre a termékeket. Vannak hatalmas kiterjedésű kolhozok, ahol a termésbecs’ést repülőgépről végzik és szinten a magasból állapítják meg a gabona érési fokát. azt, hogy. melyik táblán kezdhetik meg az aratást. A tapasztalai azt mutatja, hogy mindezeket a műveleteket lényegesen hibállanahhul lehet elvégezni V a levegőből, mint a földről, A rideg marhal env észt és a Szovjetunióban igen széleskörű, lit is repülőgépekkel 'ártják fenn a kapcsolatot távoli csordákkal. Közép-Ázsia kolhozainak és szovhozegnalc csordái gyakran többszáz, sőt többezer kilométerre is elvándorolnak. Pilóták minden szükséges dologgal ellátják a pásztorokat, egészen az újságokig és könyvekig s egyúttal az állattar. ás termékeit — gyapjúi, húst, vajat, sajtot — is eljuttatják a fogyasztókhoz. Szükség esetén ők szállítják as orvosokat és a gyógyszereket is, A növényvédelemnek is egyre fontosabb eszközévé lesz a repülőgép. A kolhozok vetéseinek repülőgépről történő permetezése és porozása a növényi és állati kát tevők ellen, vagy a sáskajgl- hök elűzése a földekről — éppen olyan mindennapi segítség a parasztok számára,' mint az erdőknek, szántóknak.; kér eknek repülőgépekről való fertőtlenítő füstölése, vagy a műtrágyaszőrás. Amikor a pásztorok álnak indulnak, Ms kézitáskába szerelt rádióállomást visznek magukkal. Bármilyen távolra Vetődnek is a nyájjal, bármi történik velük, kolhozuk is azonnal tudomást szerez ró’a A rádió és repü'őgép fokozódó használata sokat segít a kolhoz- paraszton. A nagy kolhozok, szovhozok, gép- és traktorállomások olykor egyes brigádjaikat és munkacsoportiaikat is ellátják a rádió adó- és vevőberendezésselRÉSZLET A „BOLDOG ÖREGEK HAZÁJA" CÍMŰ FEJEZETBŐL ...MI LESZ a kolhozparaszttal, ha megöregszik ? A tőkés államokban nyomorúság leselkedik a megöregedett dolgozó parasztra. Senki sem törődik velük és ki tartaná számon, hányán pusztulnak el az országút árkában, liá. nyan fagynak meg a templomajtóban ? Mennyire máskép van ez a kolhozban! Az öregek és a munkaképtelenek számára olyan járadékot biztosítanak, amelyből életük végéig nyugodtan, emberhez méltó módon megélhet. Joguk van hozzá, mert amíg munkaképesek voltak maguk is hozzájárultak munkájukkal a közösség boldogulásához. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Alkotmányának 120. cikkelye ezt mond. ja: „A Szovjetünk) polgárainak .joguk van biztosított anyagi ellátásra, aggkorukra, valamint betegség és munkaképtelenség ese tén. Ezt a jogot biztosítja: a munkások és alkalmazottak társa, dalmi. biztosításának széleskörű kifejlesztése, a dolgozóknak nyújtott ingyenes kolhoz! segély- és gyógyfürdőhelyeknek a dolgozók rendelkezésére bocsátott kiterjedt hálózata“. A KOLHOZOK öreg. ségi és rokkantsági alapjára az összbevételből évente legalább 2 százalékot tartalékolnak. A harkov-kör- nyéki Sztálin-kolhoz. ban például az öregségi alap tavaly pénzben kifejezve több, mint 18.090 rubel volt. Az idén -— a bőséges terméseredmények nyomán — ez az Ösz- szeg a kétszeresére emelkedik. Pedig a kolhozban csupán négy nyugalombavonult kol. hozparaszt él A SZOVHOZOK munkásainak öregségükre nyugdíj jár, a kolhozokban pedig az idősebb, csökkent munkaképességű tagoknak könnyebb munkát keresnek: éjjeliőr, csősz, épületanyagőr lesz az idősebb kolhozparaszt, az asszony pedig a napközi atthonokb-n se. gít a szakképzett védőnőnek vigyázni a kicsinyekre. Természetesen megkapják az öregségi segélyt is, meg pénz- és természetbeni járandósága, kát is a ledolgozott munka arányában ép- űgy. mint a többi ko!- hozparaszt. Veteményeskertjüket Is mez- tart ják, ahrl továbbra Is megtermelhetik maguknak a gyümölcsöt és a zöldséget: családi házuk mindvégig el. idegeníthetetlen személyi tulajdonuk marad, haláluk esetén sem a kolhozra száll vissza, hanem annak hagyják örökségbe, akinek akarják. A SZOVJET törvények értelmében a férfiaknak 6., nőknek 55. életévük betö tése után jár nyugdíj. Azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíj megállapítása után továbbdolgoznak, a nyugdíjat — keresetüktől főggően teljes egészében megkapják. A szovjet öregek fia. talos lelkesedéssel vesznek részt a kommunizmus építése roppant feladatainak megvalósításában. SEHOL A VILÁGON egyetlen országban sem él annyi jómódú, Kultúrált paraszt, mint a Szovjetunióban, de nem él sehol annyi egészséges, hosszúélctü ember sem. A hatalmas Szovjetország úgy vitrráz nol—ár-ira. mint édesanya a gyermekére. A szocialista mező. gazdaság szabaddá, boldoggá egészsé-essé ..varázsolta“' sok-sok miüip parasztember életét, (Müveit Nép Könyvkiadó)
