Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-30 / 24. szám

ÉSZAKMA GY AR ORSZÁG s Nem a „meddő64 tehenek, hanem a tanácsnál eluralkodott opportunizmus miatt maradt le Alsóregmec a tejbegyüjtésben Alsóregmec község a múlt év júniusáig minden hónapban túlteljesítette tejbeadási előírását, azóta viszont egyetlen hónap- ban sem érte el a 100 százalékot. A be­adott tej mennyisége hónapról-bónapra csökkent. Június és október között még 90 százalék körül járt, de decemberben már a 80 százalékot is alig haladta túl, januárban hasonlóképpen nagy a lemara­dás. MI okozta ezt a feltűnő visszaesést, az állandó hanyatlást? A múlt év első felében a pártszerve­zet irányításával a helyi tanács még ko­moly gondot fordított a begyűjtés szor­galmazására. A népnevelők rendszeresen felkeresték dobozó társaikat, elbeszélget­tek velük, felhívták a figyelműket, mi­lyen fontos érdekek fűrődnek ahhoz, hogy valamennyien teljesítsék tejbeadási köte­lezettségüket, sőt előírásukon felül is ad­janak be tejet. Amikor azután megkezdődött a kenyér- gabona begyűjtése, a tanács már nem kí­sérte figyelemmel a tejbegvüjtés alakulá­sát. A népnevelők csak elvétve tették ezt szóvá a beszélgetések során, a pártszerve­zet sem figyelt fel arra, bogy a politikai munka elhanyagolása természetes követ­kezményként maga után vonja a begyűj­tés lanyhulását Van más, igen súlyos oka is annak, hogy Alsóregmecen ennyire visszaesett a tejbegyüjtés. Amikor a tanácstitkártól a lemaradás oka felől érdeklődtünk, in­dokolásul azt hozta fel, hogy „sok a med­dő tehén a községben". Az elmúlt év második felében valóban egyre többen jelentek meg a tanácsházán és bejelentették, hogy tehenük meddő. Mivel a fanács elmulasztotta a bejelentések fe'ülvizsgálását, a „meddő” tehenek száma egyre nőtt és a tanács nyilvántartásában a múlt év vé­gén már 7Ö tehén szerepelt mint meddő. A gazdalajstromok most folyó készítésé­nél viszont kiderült, hogv a községben úgyszólván alig van meddő tehén. A bejelentések felülvizsgálása helyett a tanácsnál eluralkodott az opportunizmus és az ellenség befolyása alá került egyes dolgozó parasztokkal együtt azon sirán­koztak, hogy „náluk nem is lehet teljesí­teni a tejbegvüjtési előírást". Az opportunizmus megnyilvánul abban is, hogy a tanács nem érvényesíti az álla­mi fegyelmet, nem alkalmazta következe­tesen a törvényes rendelkezéseket a mu­lasztókkal, hanyagokkal szemben. Nem folyt szigorú vizsgálat a „meddőnek" bejelentett tehenek gazdáival szemben sem. A tejbeadással elmaradt 28 tehén- tartóra kivetették ugyan a kártérítést, de ezek közül mindeddig csak hatan fizették be az összeget. A tanács elsőrendű fela­data, hogy ezt a mulasztását is a legrövi­debb időn belül pótolja és a törvény elő­írásainak megfelelő módon gondoskod ék a kártérítések behajtásáról. A község öntudatos dolgozó parasztjai meg is- követelik, bogy a tanács rrnnden téren a törvény előírásainak megfelelően járjon el a kötelességmulasztókkal szem­ben. Alsóregmecen 40 olyan dolgozó pa­raszt van, aki a begyűjtés minden terén idejében eleget tett kötelezettségének, sőt magasan túlteljesítette előírását. A pártszervezetnek újból nagy gondot kell fordítania a jó népnevelő munkára. Népszerűsíteni kell az olyan dolgozó pa­rasztokat, akik már ezévi baromfi- és to- jásbeadási kötelezettségüket is teljesítik. Számos ilyen dolgozó paraszt van Alsó- regmec községben. A népnevelők vegye­nek példát Frencz János í holdas dol­gozó paraszt tanácstagtól. L. Timkó Já­nostól és Simkó Ferenctől, akik beadási előírásaik teljesítésében s a begyűjtés si­kere érdekében végzett népnevelő mun­kában egyaránt kitűnnek. Az alsóregmeci községi tanácsnak is fel kell ismernie, hogy az ezévi begyűjtési törvény sikeres végrehajtásának alapvető feltétele és biztosítéka, ha kötelességéhez híven keményen eljár a hátralékosokkal szemben, érvényt szerez az állami fegye­lemnek a kötelességmulasztókkal szem­ben! K8SZKÉÜUM KJ iSKßlEM IDŐT D TERMELÉSI SZERZŐDÉSKÖTÉS! TER¥ MgRBDÉKTIiLüN TELJESÍTÉSÉRE! A múlt évben megyénk a* elsők között volt a termelési szerződéskö­tési terv végrehajtásában, «zidén vi­szont alaposan lemaradtunk, sőt az utolsók között kullogunk az orszá­gos versenyben. A lemaradás egyik legfőbb oka, hogy községi tanácsaink, földműves- szövetkezeteink, valamint a termel­tető vállalatok, ezirányú munkájá­ban sok volt a hiányosság. Sok he­lyen elhanyagolták az agitációt, nem folyt elég alapos felvilágosító munka a dolgozó parasztok között. Nem tu­datosították a tavalyi eredményeket és a szerződéses termelés jövedelme­zőségét. Számos helyen tapasztal­hattuk, hogy maguk a községi taná­csok és földművesszövetkezetek si­ránkoztak, hogy „községükben nem lehet termelési szerződést kötni, mert nincs elegendő földterület.“ Másik súlyos hiba, hogy még a kötelező ipari növények — a rostkender, a rostlen és a dohány — termelését sem szorgalmazták! A termeltető vállalatok sem ismertették eléggé az egyes új növényfajták termelési módját és termelésük előnyeit. Pótolni kell ez,t a hiányt, részlete­sen rá kell mutatni a szerződések hasznára. így el kell mondani, hogy a terme­lési szerződés megkötése elősegí'i egész iparunk fejlődését biztosítja könnyűiparunk számára a szükséges nyersanyagokat, ezzel a falu szá­mára is a több fogyasztási cikket. Másik döntő jelentősége a termelési szerződéseknek, hogy fontos export cikkeket termelhetünk, amelyekért újabb nyersanyagokat tudunk vásá­rolni. A szerződéskötések segítenek abban is, hogy szélesebb körben megismertessük az új agrotechnikai eljárásokat, a termeltető vállalatok ugyanis szaktanácsokkal látják el a dolgozó parasztokat. Nagy előny, hogy a szerződéskötés a dolgozó pa­raszt számára biztosítja jó áron va­ló gyors értékesítését. Legfontosabb feladatunk most, hogy a dolgozó parasztoknak hala­déktalanul, de alaposan megmagya­rázzuk a termelési szerződéskötés nagy előnyeit, hogv saját maga hasznára és egész népünk javára mi­nél több dolgozó paraszt kössön ter­melési szerződést. Mondjuk el, hogy milyen szép jövedelmet biztosított a szerződéses termelés a múlt eszten­dőkben. P. Gergely István 7 holdas monoki dolgozó paraszt 1945-től 1 kát. holdon minden évben szerződött cukorrépát termelt, az Is jelentősen hozzájárult, hogy a félsz-badnlás óta bárom szobás lakást. Istállót és pincét építtetett magának. Ezévben már 600 négyszögöllel több cukorré­pára kötött szerződést, ezenfelül 600 négyszögölön rostkendert Is fog ter­melni. Csomós Béla bodroglualml 6 holdas dolgozó paraszt 1 hold sörár­pára, 400 négyszögöl cukorrépára 400 négyszögöl rostkenderre, 800 négyszögöl tavaszbükkönyre, 1 kát hold szöszösbükkönyre kötött ter­melési szerződést. Her”ádnémet! községben Hideg Laios a földműves­szövetkezet feliigyelőbizott'ági tag­ja 8 hold földjéből 3 és fél holdra Filepko Mihály 9 holdas dolgozó paraszt 4 és fél holdra. Cellár Imre legyesbényel 9 holdas dolgozó pa­raszt 6 holdra kötött termelési szer­ződést. A dohánytermelés .Jövedelmezősé­gét fényesem bizonyltja Kovács Ist­ván és Szabó Ferenc szlrmabesenyői dolgozó parasztok példája. Két-két holdon, termeltek dohányt és tiszta jövedelemként 6—6 ezer forintot kaptak. Ezek a példák beszédesen Igazol­ják, hogy érdemes termelési szerző­dést kötni! Arra kell törekedni, hogy az eddig még nem Ismert növényfajták terme­lésére is mind nagyobb számban kös­senek szerződést. Magas jövedelmet biztosit a rostlen termelése Is. Az olyan I. osztályú rostlenért, amely a gyökér nyaktól az első elágazásig 75 centiméter, vagy ennél hosszabb, métermázsánkint 82 forintot fizet­nek. Ha a rostlen termése ka- tasztrálls holdanldnt meghaladja a 14 mázsát, a többl-ttermés mind«n mázsája után minőség szerint 8.20 forintig terjedő jutalmat Is kap a termelő. Az olyan I. osztályú rostkender mázsája után, amely levágott álla­potban legalább 125 centiméter hosszú és egészséges, világos — 40 forintot kap a termelő. 80 mázsát meghaladó holdankinti termelés ese­tén métermázsánkint 3—12 forintig terjedő többtermelési jutalmat ad­nak. Az olajlen ára mázsánkint 240 forint, a lenszaima mázsájáért is 17 forintot fizet az átvevő vállalat. A szerződéses köles ára mázsánkint ”0 forint, tehát 15 forinttá] magasabb, mint a szabadforgalmú köles ára. Előnye, hogy nem sokáig foglalja cl a földet és nagy magtermelést hoz. A kölessel bevetett földterület a mag termés beadásával mentesül a beadási kötelezettség áléi. A osumir- mag szerződéses ára mázsánkint 150 forint. Előnye, hogy talajban nem válogatós, a kölesnél Is nagyobb ter­mést ad, szalmája több, takarmány- értéke magasabb mint a kölesé. .Tó' bírja a szárazságot, magtermé,, 13—16 mázsa holdanldnt, szalmater­mése pedig 35—40 mázsa. A termelési szerződések kötésének határideje január 31-én lejár. Ez azt Jelenti, hogy a hátralévő napokban igen alapos munkát kell végezni. A töldművesszövetkezetek mozgósítsa­nak minden erőt, hogy minél több dolgozó paraszt kössön termelési szerződést. A szerződéskötési terv sikeres végrehajtása biztosítja fej­lődő Iparunk, egyre nagyobb nyers­anyag szükségletét és dolgozó pa­rasztságunk életszínvonalának to­vábbi növelését. gyei tanya a múltban 1320 hold főid. del ©gyűlt a ,,báró“ Vócseyek tulaj­dona voll. A !anva valamennyi 3' cseléd volt. Keserves körülményeik közöli éllek a Vócseyek birtokán A felszabadulás dön|ő változást ho­zott valamennyiük számára Negyven­hat család kapott földet, azóta is egy. re javulnak étetköü’ményelk A néni demokráciának köszönheti például Fe­kete Andrásné — aki ibc-ben megbete­gedett —. hogy most a mátraházi ?za- nn'tórímnban van A múltban neun is álmodhatott arrói. hogy kezeltesse ma­gát, most a* állam gondolkodik arról, hogy viseaanyarj* egészségét,, Felismerték a «tondós gépjavítás nagy fontosságát az újesanálosi gépállomáson Az újesanálosi gépállomáson tavaly té­len a javítási munkában sok hiányosság volt- Babus László, az akkori főgépész nem ériette meg a javítás fontosságát Ezért a javílási munka nem volt eléggé szakszerű. Hiányzott a javítóbrigádok kel­lő szakmai tudása is. Volt olyan, aki a gép alkatrészeivel sem volt tisztában. Nem állt rendelkezésre megfelelő helyi­ség sem. Ilyen körülmények között a ja­vítást gyengén végeztük el, ez is okozta azután, hogv évi tervünket csak 81 szá­zalékban teljesítettük. Mélyszántási előirányzatunkat az ősszel 83, középszántási tervünket csak 26 szá­zalékban tudtuk elvégezni. Lemaradásun­kat az enyhítette, hogy a vetést 180, ez gyéb talajmunkát 125 százalékban vé- reztük el Ezévben a javítási munkát alaposan megszervezt ük. Okultunk a multévi hi­bákon, egyszerre, három erőgépet javí­tunk, a munkát három brigád egymással versenyben végzi. Minden ott javítható alkatrészt műhelyünkben javítunk meg, így nagy megtakarítást érünk el. Erősen gátolja munkánkat, hogy nincs még villanyunk, emiatt nagyobb javítá­sokat, hegesztést, vagy fúrást nem tudunk végezni. A traktorvezetői tanfolyam január 3-án megkezdődött gépállomásunkon, a fjanu- lásban 38-an vesznek részt. Közülük 11 termelőszövetkezeti tag, tavasszal már tel­jes szakmai és elméleti tudással akarnak dolgozni gépükkel csoportjuk földjén. Az oktatást úgy szerveztük meg, hogy a hallgatók ne csak elméleti, hanem teljes gyakorlati kiképzést is kapjanak. Nagy gondot fordítunk természetesen a politi­kai oktatásra is. Soltész István szerelő fáradságot nem ismerve harcol a javí ási munkában az elsőségért és nemcsak saját munkáját végzi pontosan, hanem ellenőrzi a márik két brigád munkáját is. Ezideig 7 erőgé- oet javítottunk ki. Nem akar elmaradni a versenyben a aseplőjavitó brigád sem. Tagjai megfogadták, hogy március 31- !g 10 cséplőgépet, 5 új elevátort ponto­san kijaví anak. El akarják érni, hogy múlt évi 150 százalékos cséplési eredmé­nyüket is túlszárnyalják az idén. ZSÖKA ANDRÁS függetlenített brigádvezető, újesanálosi gépállomás Tudják a tanya dolgozó parasztja}, hogy a sok jót mind nagy Pá-|nnku 'k Népköztársaságunk kormányának kö­szönhetik s hálájuk kifejezéseként be­adási köle'ezettségüket 100 százalékon fejül teljesítenék Eudródi János elő. írásának 200 százalékon felüt tett ele­get. adóját is pontosan befizette. Most a léli jdőben rendszeresen jár­nak a tanya dolgozói poli ikai iskolá­ra. szorgalmasan tanulnak lemorzsoló, dás nincs, sőt egyre jobban emelkedik a hallgatók létszáma. A napokban meg­alakították , SzabadsághareoB Szövet­ség hely} szervezetét is BUBICSEK LÁSZLÓ _ I Sárospatak. HEGYI IMIIÉ MESzöV előadó. Kengyeltanya dolgozói viszonozzák a népi demokrácia nagy gondoskodása A sárospataki járásban lévő Ken. A felemelkedés vrógzó útján haladó Mongólia őrzi Csoibalszan emlékét A január 26-án elhunyt Csojbalszan marsall, a Mongol Népköztársaság meg­alapítója, a Mongol Népi Forradalmi Párt egyik legrégibb harcosa, Szuhe-Ba- tor-ral együtt vezéralakja volt. Csojbalszan elvtárs 1895-ben született, jobbágy pásztor fia volt. 1913-ban elvé­gezte az urgai orosz konzulátus mellett működő iskolát Mint a tanulók közül a leg ehetségesebbet, az irkutszki orosz trimnáziumba küldték. 1918-ban hazatért, hamarosan megkezdte forradalmi harcát Mongólia fiigge lényégéért. A forradalmi csoport, amelyet Csojbalszan 1919-ben alakítóit, később összeolvadt Szuhe-Ba- or csoportjával és a leendő Népi Forra­dalmi Párt magja lett. CsojbaLzan politikai tevékenységének kezdetétől fogva a Szovjet Köztársaság­hoz fűződő barátság híve volt. 1920 nya­rán a Szube-Bator vezette küldöttség tagjaként Szovjet-Oroszországba érke­zett. Mongóliába visszatérve Szuhe-Ba- torral együtt partizán osztagok szervezé­séhez kezdett, ezekből az osztagokból fejlődött ki a mongol népi forradalmi hadsereg. 1921-ben a mongol nép — a fiatal szovjet állam segítségével — elűzte a külföldi, imperialista Ingázókat, az ellen­forradalmi bandákat és megalakult az ideiglenes mongol népi forradalmi kor­mány. Csojbalszan azonnal tagja lett a kormánynak és ugyanakkor a főparancs­nok politikai helyettese is. 1924-ben ki­kiáltották a Mongol Népköz ársaságot. Csojbalszan ekkortól kezdve több vezető tisztéget töltött be: a kis Hural elnöke, mmisztereJuőkhelyettes, belügyminiszter, főparancsnok, stb. , 1936-ban marsall! rangot kapott 1939- ben miniszterelnök és külügyminiszter lett Csojbalszan egész tevékenysége alatt a Mongol Népköztársaság függetlensége megszilárdflásának politikáját folytatta. szilárdította a barátságot és az együtt­működést a Szovjetunióval. A Mongol Népköztársaság 1945 augusztus 10-én ha- datüzent Japánnak. A Mongol Népköz- társaság csapatai a szovjet hadsereggel együtt resztvettek a japán fegyveres erők szétverésében. 1945 augusztusában Csojbalszan üd­vözlő táviratot intézett Sztálinhoz. Bizto­sította, hogy „a mongol és a szovjet nép barátsága örökre megbonthatatlan lesz.” I V. Sztálin válaszában ezt írta: „Meg­győződésem, hogy a Szovjetunió és a független Mongol Népköztársaság tovább­ra is kéz a kézben halad országaink el- 'enségei ellen vívott harcban, népeinií javára.” A Mongol Népköztársaság kihirdetésé­nek napja óta eltelt 25 év alatt — írta Csojbalszan marsall 1949-ben — a mon­gol nép kiváló eredményeket ért el. Meg­tette a feudalizmustól, a középkortól a szocializmushoz vezető utat, átugorva a kcpialista gazdasági formát. Ezek aa eredmények szemléltetően igazolják aa országban létrehozott népi demokratikus rendszer életképességét.. Csojbalszan rá- mutató't arra, bogy a mongol nép vala­mennyi eredményét, létezésének és fejlő“ d-sének fényét nagy és önzetlen borát­kának, a Szovjetuniónak, a nagy Sztálin atyai gondoskodásának és figyelmének köszönheti. A Szovjetunió volt az első ország, amely elismerte a Mongol Nép- köztársaság függetlenségét. Az új életre ébredt Mongólia őrzi Csojbalszan elvtárs emlékéit. A mongoi nép tudja, hogy a felemelkedés útjára, a Szovje’unió segítsége által megnyílt és virágzóvá tett útra a Szuhe-Bator nyom­dokain haladó és Csojbalszan elvtárs ál­tal irányított Népi Forradalmi Pár' ve­zette. Ezért mindörökre megőrzi szivé­ben a szereteti vezér ée tanító, Csojbal­szan nevét. Kalló /«írárt mezőkövesdi dolgozó paraszt példát mit * ni a beadásban A napokban találkoztam Kalló tiltván 8 holdas dolgozó paraszttal, amint kosárral vállán jókedvűen bal- lagott végig a főutcán. Beszélgetni kezdtünk, megkérdeztem tőle: merre járt a rogy kosárral Örömmel új­ságolta, hogy baromfit és tojást vitt be a bead&sj kötelezettség teljesíté­sére _ Meglepődtem, morf Katid Istvánt oltran embernek ismerem, „ki beadási előírásainak mfndig pontosan eleget tesz. Most mégis hátralékban lett volnammJ Nem csalódtam. Kalló István nem volt hátralékban, honom már 195S.es évi előíráséra in>f be 13 kg baromfit ás 100 drb tojást. Ka’lő István ezeket mondotta: 1— Sok jóban, kedvezményben volt részem „ felszabadulás óta, látom hogy a nép állama mindenben segíti a dolgozó parasztidon* . 4 mvlf évben vehették be lakásomba a vit- tanyt, rádiót is vettem már Ezért igyekszem eleget tenni minél előbb beadási kötelezett seremnek, es év­ben is határidő előtt teljesíteni oka. rom mjndon el6lrás</mat, Nemosák Mezőkövesden, — szerié a megyében, minden községben iréiááf vehetnek a dolgozó parasztok Katii Istvántól. TÖTE VILMOS Mezőkövesd! Nagy érdek lodes előzi meg a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletet Április S—10-ig tartják Moszkvában a ncmzefközj gazdasági értekezletet amely iránt világszerte nagy érdeklő­dés nyilvánul meg Ezt az érdeklődést tükrözik az értekezletital foglalkozó külföld; sajtócikkek A francia ,,Pari:-Presse — Intran. sigeant“ írja: „Ha sikerülne a Nyu­gat és Ko|e| közötti kereskedelmi for­galom kifejlesztése, úgy lehetővé válna, hogy a nyugati országok ipari tenné, keiért elsősorban épületiét és egyéb nyersanyagokat kapjanak. A kereske­delmi forgalomnak ez a kjszélesedése — hangsúlyozza a lap — megszűntémé a háborús politikát és sor körűibe iné a békés gazdálkodás politikájára. A „Nolizie Economiche“ című olasz folyójrat a nemzetközi gazdasági érte­kezlet le] kapcsolatban kiemel két lé­nyeges momenlumot Az egyik: az ér. lekeztej nemzetközi jellege. Az érte­5 :ezteten ugyanis je'en lesznek mind a Őkés o-szágok, mind pedig a Szovjet­unió. Kína és a népj demokratikus országok, valamint a gyarmati orszá­gok képviselői is. A másik: az érlekez. let anyagának rendkívül konkrét jel­lege A moszkvai értekezlet — hang­súlyozza a lap — már önmagában }« döntő tépést jelent a világbékén ala­puló általános gazdasági jólét megva. lősítása felé vezető utón. Az értekez­let'« '— gazdasági, társadalmi, politi­kai nézetektől függetlenül — olyan Személyeket hívnak meg, akik a békés nemzetközi gazdasági együttműködést akarják előmozdítani Az értekezleten közgazdászok, .nagyiparosok, mezőgaz­dasági szakemberek, kereskedők, mér. nökök, szakszervezeti ée szövetkezeti funkcionáriusok vesznek részt Minden ország ügy válogatja ös=ze küldöttsé­gét, hogy lehetőleg egyformán képvi­selje a különböző gazdasági kategóriá­kat, A közvetlen cél — írja a folyó, irat — annak megvizsgálása, milyen lehetőségei vannak a nemzetközi gazda­sági együttműködés ée az országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok megterem­tésének Japán gazdasági és kereskedelmi kő. rei rendkívül érdeklődnék a moszkvai értekezlet iránt A tokiói rádió hírül tulka, hogy Iejno IsEihavival ea élen. több mint 10 tagú küidöttoég képvisel? Japánf a tat álkozőn A pakisztáni lapok beszámolnak ar­ról, hogy ipari és kereskedelmj vezelS személyiségek megbeszélést | art otlak a moszkvai nemzetközi gazdasági érte­kezlettel kapcsolatban. A találkozón megvitatták Pakjsztán külkereskedel­mének konkrét fejlesztési lehetőségeit; A tőkés országok sajtója általában azt tükrözi, hogy a lakosság legkülön­bözőbb rétegei foglalkoznak a küszö­bönálló értekezlettel, — a Szovjetunió­val, Kínával és a népi demokratjkuS országokká] való kereskedelmi és gaz­dasági együttműködés kiszélesítésének és elmélyítésének problémájával, A francia „Renault* gépi; öcsi gyár igazgatója december 28.án a következő­kéi je’en|e|te ki: ,,Helyeslem a keleti országokkal való ke-eskode'mi kapcso­lok helyreállítását Ennék érdekében s Renault-üzemeik mindent megtesznek“. Nyugat-Némeforsság sajtója komoly figyelemmel fordul a Kelette] való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vj?szaá)lításának és fejlesztésének kér. dése felé. A Düsseldorfban megjelenő ..Chemische Industrie“ című folyóirat újévi külön számában követeti a Ke­letté] való normális kereskedelmet; amelyre — hangsúlyozza — a nyugat­német vegyiparnak múlhatatlanul szük­sége van , A bremaj Kereskedői mi Kamara leg. utóbbi beszámolója megállapította, hogy Németország régebben első he­lyen állott a keteteurópaJ országokba irányuló kivitel szempontjából Nyugat- Németország kereskedelmi mérlegének egyensúlyát az újévben — szögezi le a beszámoló — csak a Kelettel való ke­reskedelem felél énkítése teremthet} meg A „Hancti'tsbtatt“ című düsseldorfi lap január 1-i nagy cikkében rámutat arra, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem a békét biztosítja A moszkvai nemzetközi gazdasági ér­tekezlet jránt világszerte megnyilvá­nuló érdeklődés egymagában is meg­mutatja a népek között együttműködés elmélyítésére hivatott értekezlet jelen, tőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents