Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-30 / 24. szám
Termelj ma (öhbet9 mint tegnap ! Alig több, mint két esztendeje, hogy megyénk egyik jelentős bányaüzemének, Albemelep- nek nevét szárnyaira vette a hír. Alberttelepről írtak az újságok, az aiberttelepi báiiyászok példa- mutatásáról hallottunk a rádióban, úgy beszéltek, írtak az al- berttelepi bányáról, mint a magyarországi sztahánovista mozgalom bölcsőjéről. Az öltötök, a kezdeményezők között ott volt Loy Árpád elvtárs, a hős bá nyász. S most Alberttelep bányászai új munkahöstettek- kel, új kezdeményezéssel vonták magukra az ország dolgozóinak figyelmét. Alberttelepről es Loy Árpád elvtárs sztahánovista frommes térről beszél most is sokezer bányász, kohász, építő, — az egész ország. Uj mozgalom indult el innen, Loy Árpád kezdeményezése. A mozgalom célkitűzése, lényege és jelentősége benne van a jelszóban: „Termelj ma többet, mint tegnap!“ E jelszóval szállnak le nap mint nap a bányamélybe, e jelszóval fejtik a szenet, amelynek elszállítása minden nap több és több csillét követel. Ez a jelszó bejárta már az egész országot s a mozgalom — mint zsenge hajtás az éltető nap melegére — egyre nő, terebélyesedik. Mi szülte ezt a kezdeményezést, mi lelkesíti újabb es újabb munkasikerekre Alberttelep bányászait? Budapesten a Bányász Szakszervezetben tartott országos tanácskozáson így beszélt erről Loy elvtárs: „... az a tudat lelkesít bennünket, bogy a mindennapi terv teljesítésévelj, termelésünk állandó fokozásával, jelszavunk a „Termelj ma többet, mint tegnap!“ megvalósításával készülünk forrón szeretett vezérünk, Rákosi eivtárs születésnapjának méltó megünneplésére.“ a z új mozgalom a bányá- szók, a munkásosztály kiapadhatatlan alkotóerejének bizonyítéka. E mozgalom sikere — biztosítéka annak, hogy ötéves tervünk győzelmes végrehajtásához bányáink ma több szenet termelnek, mint tegnap és holnap többet, mint ma Gerő elvtárs mondotta a gazdasági vezetők értekezletén: „Mind több és több szénre van szükségünk és minden körülmények között biztosítanunk kell, hogy szénbányászatunk 1952-ben mintegy 3,300.000 tonnával több szenet adjon az országnak, mint amennyit 1951-ben ténylegesen adott.“ Loy elvtárs kezdeményezésének rugója az a tudat és felelősségérzet, hogy rohamosan fejlődő iparunk számára mind több „kenyérre“ — az ipar kenyerére, szénre van szükség. Ebben az esztendőben üzembehelyezzük a Sztálin Vasmű első Martin-kemencéjét, az új diósgyőri nagyolvasztót, a Hejőcsabai Cementgyárat, a Mályi Téglagyárat, sok más üzemet, újabb falvakat villamosítunk — és mindehhez több villamosenergia, több szén kell. Több szenet kell termelnünk, mert ez alapfeltétele terveink végrehajtásának. Több szén termelésével tudjuk hazánkat még erősebbé, dolgozó népünk életét még virágzóbbá tenni. Éppen ezért ez a kezdeménjezés mélyen hazafias mozgalom, minden öntudatos, becsületes, hazáját szerető dolgozó mozgalma. * z elgondolás végrehajtása ** nem ment simán, az új nem született meg könnyen. Sok nehézséggel, rengeteg akadály- lyal kellelt megküzdeniök az al- berttelepi bányászoknak. Loy elvtárs és csapata a nehézségek ellenére sem csüggedt, sőt! A Párt lelkesítette őket és az akadályok még több erőt, akaratot öntöttek beléjük. Ez — a kommunista jellemvonása, ezt a jellemvonást tükrözi példamutatóan Loy elvtárs és csapata, a többi hős alberttelepi bányász nagyszerű munkája. A munkahelyen nagy volt a nyomás, állandó a víz-szivárgás. Az első napokban motorégés, géphiba történt. Volt, aki már- rrtár lelett a kezdeményezés sikeréről, de a Párt vezette öntudatos dolgozók lelkesedése győzött. Sikerült elérniök, amit először célul tűztek ki: műsza- konkint az 500 csille szenet. A csapatok közötti lendületes verseny 505, 517, 534, 568 csillére emelte a teljesítményeket. Nemsokára túlszárnyalták az új versenycélt, a 600 csillét is és egy műszak alatt 700 csille szenet fejtettek. Sztálin elvtárs iránti forró hálájuk, szeretetük méltó megnyilvánulása volt, hogy 72. születésnapjának tiszteletére az első műszak 670 csillét, a második 700 csillét, s a harmadik — 313 csillét termeltl A „Termelj ma többet, mint tegnap!“ — mozgalom megmutatja, hogy nagy terveink teljesítésének egyik legfőbb biztosítéka — a bányászok lelkesedése, öntudata, harcos, acélos munkaakarata. Ez a mozgalom, az alberttelepi kiváló eredmények sorozata bizonyítja, hogy a terv teljesíthető, jelentősen túl is teljesíthető, ha bányászok és műszaki dolgozók összeforrva küzdenek a hiányoságok íelszá- mo'ás^ért a munka állandó javításáért. Ez a mozgalom harcra mozgósít a munka ütemességének biztosításáért, megköveteli, hogy megteremtsék a termelés egyenletes emelésének jó műszaki feltételeit, amiről Gerő elvtárs az országos aktivaérte- kezleten igen részletesen beszélt. Ez a mozgalom a terv teljesítéséért folyó harcban még közelebb hozza egymáshoz a fizikai és műszaki dolgozókat. | oy Árpád elvtárs kezdemé- nyezése nem valami különleges újításon, merőben új módszereken alapszik, hanem sok munkaszervezési észszerüsí- fés, máshol is könnyen megvalósítható szervezeti intézkedés és újítás egybekapcsolásán. Ezt tette meg Lov elvtárs, ezt fejlesztette mozgalommá. Abban van a mozgalom igen nagy jelentősége, hogv minden más bányaüzemben is kifejleszthető Megyénk bánvászai a Rákosi elvtárs születésnapjára való ünnepi készülődésben, a felajánlások teljesítéséért, az első negyedévi terv túlteljesítéséért vívott küzdelemben mint hatásos fegyvert, kiváló harci eszközt fogadták a »Termelj ma A Szovjetunió 1951. évi népgazdasági terve teljesítésének eredményei Moszkva (TASZSZ): Közzétették a Szovjetunió . Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1951. évi állami népgazdasági terve teljesítésének eredményéről. A jelentés közli az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a beruházásokat, az áruforgalom fejlődését, a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1951-ben. Az ipari termelési terv teljesítése 1951-ben az ipar őssztermelési tervét egészében 103.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok évi. őssztermelési tervüket a következőképpen teljesítették. (Az 1951. évi terv teljesítésének százaléka ): Vaskohászati minisztérium 104 Fémkohászati minisztérium 102 Szénipari minisztérium 100.7 Kőolajipari minisztérium 103 Villamoscső művek min. 102 Vegyiipari minisztérium 104 Villamosipari miniszt. 103 Villamoserőművek min. 102 Híradástechnikai ipari minisztérium 102 Nehézgépgyártási miniszt. 100 Gépkocsi- és traktoripari minisztérium 100.6 Szerszámgépgyártási min. 100 Gép- és műszergyártási minisztérium 100.9 Építőipari- és útépítésigépgyártási miniszt. 106 Közlekedési-gépgyártási minisztérium 100.9 Mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 104 A Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 102 A Szovjetunió faipari minisztériuma 94 Papír és fafeldolgozó miniszt. 103 A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 102 A Szovjetunió halipari minisztériuma 109 A Szovjetunió hús- és tejipari minisztériuma 103 A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 107 A Szovjetunió gyapottermesz' tési minisztériumának ipari vállalatai 99.7 A közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 99.1 A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 106 A Szovjetunió filmügyi minisztériumának ipari vállalatai 103 A Szövetséges Köztársaságok helyi ipari és helyi tüzelőanyagipari minisztériuma 106 Ipari szövetkezetek 106 A jelentés a továbbiakban részletesen ismerteti az egyes ipari termékek termelésének növekedését 1950-hez viszonyítva és megállapítja, hogy a S-ovjetunió egész iparának össztermelése 1951-ben 1950-hez viszonyítva tizenhat száza'étyál növekedett. A múlt évben a Szovjetunió népgazdasága — az állami ellátási tervnek megfelelően — jelentős mértékben több nyersanyagot, segédanyagot, fűtőanyagot, villamosenergiát és felszerelést kapott mint 1950-ben. 1951-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vaskohászatban a kohók hasznos térrogatának kihasználása a múlt évben. az I9"0. évihez viszonyítva, több mint öt százalékkal eme’kedelt. A Martin-kemencék alapterületének egy négyzetmétere után srimí'ot t acéltermelés csaknem öt százalékkal emelkedett. A kőolajipari minisztérium vállalatainál növekedett a fúrások gyorsasága. Növekedett a könnyű olajtermékek gyártásának száz-léka. A szénipari minisztérium üzemeiben többet, mint tegnap!“-mozgalmat. Ezért csatlakoztak és csatlakoznak a mozgalomhoz nagy lelkesedéssel. Somsálybánván egész sor műszaki intézkedés történik a mozgalom sikeres ki bonfakozásának biztosítására hasonló a helyzet megyénk sok más bányaüzemében. Nem két séges, megyénk valamennyi bá‘ a szén\ombájnok termelékenysége az előző év.hez viszonyt va tizenkilenc százaiéi kai emelkedett. A vegyipari minisztérium vállalatai a szintetikus gumi és szintetikus amoniák gyártásában jobban kihasználták kapacitásukat. Javult a felszerelés kihasználása a gyapot- és cementiparban. 1951-ben a termelési egységre eső nyersanyag-, segédanyag-, fűtőanyag- és villamosenergiafogyasztás, az 19 50. évihez viszonyítva az ipar többi ágazatában még a tervnormákhoz kénest is csökkent. Az önköltségcsökkentés 195J. évi tervét az ipari termelésben túlteljesítették- 1 Az ipari termelés önköltségének csök1951-ben további sikereket értek el uj- tipusu gépek, szerkezetek és segédanyagok gyártásában és bevezetésében. A hazai gépgyártás 1951-ben mintegy 500 rendkívül fontos újtipusu és márkájú gépet és szerkezetet gyártott. Ezek a gépek és szerkezetek biztosítják a népgazdaság további technikai fejlődését. A népgazdaság minden ágában jelentősen emelkedett o gépesítés színvonala. 1951-ben a népgazdaság minden ágában folytatódott az új, magas termelékenységi technológiai folyamatok bevezetése, a termelés további automatizálása. 1951-ben munkásoknak, mérnököknek és technikusoknak a termelési folvama- tok javítására és gyökeres tökéletesítésére irányuló körülbelül 700 ezer találmányát és észszerüsítő javaslatát alkalmazták. Mezőgazdaság 1951-ben a szociálisa mezőgazdaság új sikereket ért el a földművelés és az ál- la.tenyésztés fejlesztése, valamint a kolhozok szervezeti és gazdasági megerősítése terén. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami termelésfőfe’ügyelőség adatai szerint a gabonanövények össztermése, a Volga-mente. Nyugatszibéria, Kazahsztán és egyes más területek kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére 1951* ben hétmi11 iárdnégy százm illió púd volt- (1212 millió mázsa, MTI szerk.) A kenyér gabona f ajtók — háza és rozs — termése felülmúlta az 1950- évit. A nyersgyapot össztermése felülmúlta az 1950-es termést és nagyobb volt mint az elmúlt években. A cukorrépa termés több mint 22 millió tonna volt, nagyobb mint 1950-ben. 1951-ben a vetésterület — minden növényt beleértve — hat egész hét tiz’d millió hektárral növekedett az 1950. évihez viszonyítva. 1951-ben még robban erősödött a me- zőpnadasáz technikai alapra. A múlt évben a mezőgazdaság 137 ezer traktort kapott — tizenöt lóerős traktorokra átszámítva — t<r 1951-ben a vasúti teherszállítás évi tervét túlteljesítették. A teherforgalom az 1950. évihez viszonyítva tizenkét százalékkal növekedett. Az átlagos napi rakodási tervet a vasutak 103 százalékra teljesí ették. A kocsiforduló gyorsítására az állami tervben kitűzött feladatokat a múlt évben túl elfesítetf 'k. Az egy tnnna- kVométerre eső üzemanyag felhasználás a vasutaknál az 1950. évihez viszonyítva 35 százalékk-l csökkent. A vasutak iizemhentrrtási munkáinak megjavítására ki űző t feladatokat azonban nem teljesítették egészében. 1951-ben nagyszabású építkezési pro. fframot hajlóila.k végTe Az állami beruházások lerjedelme az elmúl | évben. 1950-hez vjszonví|va 112 százalék voll A villanyé rőmü épílkezésekre fordító!! nyaüzemének dolgozói maguké vá teszik a jelszót és ennek nyomán fokozzák az év első hónapjában eddg elért szép eredményeiket. Tanulmányozzák át pontosan a Budapesten tartott tanácskozás anyagát — mint ahogy a szuhakállói bányászok tették — ismerjék meg minden részletében az Alberttelepen kentésével 1951-ben több, mint 26 milliárd rubelt takarítottak meg, nem számítva a nyersanyagok és segédanyagok nagykereskedelmi árának leszállításából származó megtakarításokat. Az ipar fejlesztésében 1951-ben elért sikerek, a munka termelékenyéé gének növelése és a termelési ön- ‘ kö'tség csökkentése alapján, a kor' mány 1952 januír elsejétől újból leszállította a fémek, gépek és felszerelések. a fűtőanyag, a vegyszerek, építőanyagok és a papír nagyteresbe- de’mi árát, úgyszintén a villamos és hőenergia, vaámint a teherszállító' díját. rabbá 53 ezer gabonabetakaritó kombájn', köztük 29 ezer magánja- ró-kombájnt, valamint 59 ezer tehergépkocsit, kétmillió talajmegművelö eszközt, vető-, arató- és egyéb mező- gazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai felszerelő* sének növekedése lehetővé tette a kolho* zokban és a szovhozokban a mezőgazda* sági munkák még fokozottabb gépesítő" «ét. A gép- és Iraktorállomások 1951-ben a kolhozokban 19 százalékkal több me* zőgazda«ági munkát végezek, mint 1950-ben. A kolhozok egész gabonatermésük több mint hatvan százalékát kombájnokkal takarították be. A szovhozokban csaknem teljes egészében gépesitet ék a fő mezőgazdasági munkát. A mezőgazdaság gépesítésével egyide-' iüleg nagy munkálatok folyrak a mező- gazdaság villamosításával kapcsolatban is- 1951-ben jelentősen növekedet: a kol* hozókban a villamosenergia felhasználása a gabonakezelésnél, a takarm.ánykészí- tésnél, a vízellátásban, a tehenek fejesé* női, a hirkanyírásnll. 1951-ben tovább fejlődött a kolhozok és szovhozok közösségi állat'enyésztéso. A közö-ségi kolhoz-állattenyésztés a szov* hozok állattenyésztésével eéviit' túlsúlyba kerül: az általános állatállományban. A gazdaságok valamennvi kategóriájában, a kolhozok, szovhozok, a kolhozparasztok, a munkások és alkalmazottak tulajdonában lévő jószágállomány ossz* mennyisége , 1951-ben csaknem 14 millió jószággal növekedett, ezen belül a szarvssmarhaállomány töbS mint ejrvnrllióhatszázezerrel,, a sertés 2 600.000-rel. a juh és kecske összesen 9 500 000-rel a ló csaknem egv-miPióvai, A baromfiállomány 1951-ben több mint 60 m'Tió számvassal gyarapodott A Szovjetunió európai részében, a sztvenné« és erdoc-sz’vepnés vidékeken lévő kolhozok, erdőgazdaságok, gép- és raktnt-állomások, valamint erdővédőállomások 1951-ben 745 ezer hektár területen ültettek védőerdőket. A folyami közlekedés évi teherszállítási lervét 1951-ben 100.6 százalékra teljest lel |e. a fnlvami közlekedés te. herrzállí !á«a 1950-hez vjszonyílva IS százalékkal növekedelt. A tengeri közlekedés 1951-ben 103 százalékra teljesítette teherszállítási lervét. A tengeri közlekedés toherszál. 'ílása 1950-hez víszonyílva 8 százalékkal növekedelt A gépkoesiközlekedéa teherforgalma 1950-hez viszonyítva 20 százalékkal növekedelt. állami beruházások terjedelme 1950.he» viszonyítva 140 százalék voll, a vas- és fémkohásziilnál 120 százalék, a szénás kőolajiparnál 112 százalék, a gép* gyártásnál 110 százalék, az építő. bevezetett újításokat, észszerüsf- téseket, szervezeti intézkedése* két, munkamódszert, hoey nap- ról-napra több szenet adjanak, hogy sok-sok száz és ezer csille, sok-sok száz és ezer mázsa szénben váljék valósággá az új jel* szó: „TERMELJ MA TÖBBET. MINT TEGNAP!" Az új technika alkalmazása a népgazdaságban A vasúti-, vízi- és gépkocsi-teherszállítás növekedése \ népgazdaság beruházásainak növekedése
