Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-02 / 281. szám

Vasárnap, 1951. december hó 2. SZAK NAGY A KOKSZA«, PÁRTÉLET * Hogyan foglalkozott a tag- és tagjelöltfelvételi munkával a sátoraljaújhelyi járási pártéríekezlet A Központi Vezetőség Párt" és Tömeg* szervezeti Osztálya a tavasz folyamán felülvizsgálta a sátoraljaújhelyi Járási Pártbizottság tag- és tagjelöltfelvétellel kapcsolatos munkáját- Megállapította, hogy a Járási Pártbizottság az utóbbi idő­ben jó és eredményes munkát végzett. A múlt évben s ez év elején is azonban mind a Járási Pártbizottság, mind az alap­szervezetek tag- és tagjelöltfelvételi mun­kájában még komoly hiányosságé voltak. Ezekkel a hiányosságokkal s a hibák fel­ismerését, kijavítását követő jó munka értékes tapasztalataival részletesen foglal­kozott a járási pártértekezleten mind a titkári beszámoló, mind a felszólalók, A sátoraljaújhelyi járás pártszerveze­teinek tag- és tagjelöltfelvételi munkája a múlt évben s 1951 első hónapjaiban tervszerűtlen, kepkotíó volt. A Járási Pártbizottság hosszú időn ké­résziül nem nyújtott ezzel kapcsolatosan elég segítséget az alapszervezeteknek s egyáltalán nem ellenőrizte ezirányú mun­kájukat. Éppen ezért számos községben egyáltalán nem, vagy csak egy-két dol­gozót vettek fel tagjelöltnek, illetve tag­inak. A Járási PártbizoBság ellenőrző mun­kája bürokratikus volt. A felvételüket kérelmező dolgozókat behívták „kádere* zésre“. Ezzel elvonták az illetőket a mun­kából, másrészt — előfordultak esetek—, hogy ezek a dolgozók megijedtek a „ká* derezéslől”, nem keresték fel a Járási Pártbizottságot, mire — minden körül­tekintés, kivizsgálás nélkül — a Járási Pártbizottság elutasította felvételi kérel­müket A tag- és tagjelöltfelvétel szempontjából a járás tömegszervezeleiyel sem foglalko­zott megfelelően a sátoraljaújhelyi JB Nem magyarázták meg a tömegszerveze* tpk vezetőinek, milyen feladataik, meg­tisztelő jogaik és kő: élességeik vannak ezen a téren, emiatt csak elvétve javasol­tak arra érdemes dolgozókat tagjelöltfel­vételre. A Járási Pártbizottság számos alkalom­mal megbeszélte ugyan a járásban folyó tag- és tagjelöltfelvételi munkát, hosszú időn át még sem értek el komoly ered­ményt. 42 alapszervezetben 1950-ben ös­szesen 50 tagjelöltet vettek fel. Emellett a járás területén 130 olyan dolgozó volt, aki már 10—12, sőt 24 hónapja tagjelölt volt. Súlyos hiba volt az is a Járási Párt­bizottság munkájában, hogy nem figyelt fel időben a tagfelvételt gátló körülményekre, alap­vetően helytelen nézetekre. Pálházán és Pusztafalun például a pártvezetőség tagjai nem egyszer kijelen­tették: — „csak nem fogunk udvarolni a középparasztoknak’1 — s teljesen el­hanyagolták a középparasztok körében a politikai felvilágosító munkát. Más alap­szervezetekben — mint például Füzéren, Füzérradványon, Füzérkomlóson — a ve­zetőségi tagok azon siránkoztak: — „nincs kit felvennünk, mert a községben nincs jelentkező”. Ugyanakkor nagy számban voltak olyan dolgozó kis- és középparasz­tok, akik élenjártak a mezőgazdasági munkákban, a beadásban. Karosán — mondotta hozzászólásában Balogh István elvtárs, függetlenített párt- titkár — hosszú időn kérésziül nem ellenőrizték, nem bírálták a tagjelöltfel­vételi kérelmeket s emiatt több ellenséges elemnek is sikerült ebben a községben beférkőznie Pártunk soraiba. Az alsó­berecki tszcs pártszervezetében — Tárnok József pórttitkár elvtárs beszélt erről — az a helytelen nézet alakult ki, hogy párt­szervezetüknek „nincs szüksége fiatalok­ra" •—, el is hanyagolták a fiatalok ne­velését, tagjelöltfelvételét. Az alsóberecki községi alapszervezetben — mint Rajna Fajos párttitkár elvtárs rámutatott — ennek fordítottja volt, — csak DISz* tagokat vettek fel, s ugyanakkor teljesen elhanyagolták a becsületes dolgozó pa­rasztok nevelését, figyelmen kívül hagy­ták tagjelöltfelvételi kérelmüket, Nagy* bózsván mint Kucsera József elvtárs hozzászólása feltárta — a középparaszto­kat kulákoknak tekintették, nemcsak hogy nem nevelték és nem vették fel legjobb­jaikat tagjelöltnek, de csaknem teljesen elszigetelték őket a Párttól. Mindezek a hibák, hanyagságok első­sorban abból adódtak, hogy az alapszer­vezetek vezetőségei nem tanulmányozták át, nem tárgyallak meg a Köiponfi Vezetőség határozatát a tag- és tagjelöltfelvételről. Ezért azt vették fel, aki éppen jelentkezett, — nem egyszer ellenséges elemet — és nem ke* Orvasd a társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől. resték meg céltudatosan, nem választot­ták ki a dolgozók legjobbjait. Számos hibát követtek el közvetlen a felvétel alkalmával is: a felvételi kérel­meket nem beszélték meg vezetőségi ülésen, a taggyűlésen nem vitatták, lűeg alaposan a kérelmezők felvételét, sőt az is előfordult, hogy a kérelmezőt meg sem hívták a taggyűlésre, amelyen kérelmét a taggyűlés elé terjesztik. A Járási Pártbizottság és ennek nyo­mán az alapszervezetek tag- és tagjelölt- felvételi munkájában döntő fordulatot a Pártbizottság áprilisi ülése hozott. Ezen a megbeszélésen a Pártbizottság tagjai megállapították: az addigi módszerekkel nem tudják megoldani megnövekedett feladataikat. Elhatározták, hotry a tag- és tagjelöltfelvételi munkát a Pórtbizotfsóg kollektív munkájává teszik. A Pártbizottság tagjai ekkor újra át­tanulmányozták Pártunk II. Kongresszu­sának határozatát, a Központi Vezetőség határozatát s a Szabad Nép, a Párlépítés valamennyi tag- és tagjelöltfelvételre vonatkozó cikkét. Egy későbbi pártbizottsági ülésen ha­tározatot hoztak ezzel kapcsolatos teen­dőik végrehajtására. Határozatba foglal­ták, hogy minden feladat megoldásánál a pártépitést helyezik előtérbe, szorosan összekapcsolják a többi munka elvégzésé­vel, a. Pártbizottság tagjai kimennek az alapszervezetekbe s — tiszteletben tartva az alapszervezetek önállóságát — meg­tanítják a vezetőségeket a hibák kijaví­tására, addigi munkamódszerük megvál­toztatására. A Pártbizottság tagjai minden héten előadást hallgatnak a pár’építésről, ugyanekkor részletesen beszámolnak a pártépítés terén végzett munkájukról, ta­pasztalataikról. » A Pártbizottság munkája nyomán az utolsó hat hónapban igen komoly mértékben sikerült > növelni a járásban a tag- és tagjelöltfelvétel ered­ményeit. A járás alapszervezetei áttanulmányoz­ták a Központi Vezetőség határozatát a kédermunkáról, a tag- és tagjelöltfelvé­telről és alaposan értékelik: kik lehelnek Pártunk tagjelöltjei, tagjai, ugyanakkor éberen figyelnek a Pártunk soraiba be- férkőzött, vagy beférkőzni akaró ellen­séges elemek leleplezésére. A járás 32 álapszervezetében az utóbbi hat hónapban már tervszerű tag- és tag* jelqkfelvétel folyik. 'Szem eló'tt tartva a szigorú egyéni elbírálás elvét, minden hónapban rendszeresen vesznek fel tag­jelölteket, illetve tagokat. 32 alapszer­vezetben 6 hónap alatt 330 tagjelöltet vették fel s 130 tagjelöllbó’l lett tag. Ez komoly mértékben hozzájárult ezeknek a pártszervezeteknek megerősítéséhez. Pusztafalun például hat hónappal ez­előtt hat párttag és négy tagjelölt volt, most — a munkában, a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok felvételével — 28 tagjelölt és 10 párttag an. így lehetne sorolni Pálháza, Nagvbózsva, F’iizérrad* vány, Széphalom, Felsőregmee, Kovács­vágás pártszervezeleinek példáit is, ahol szintén jelentős mértékben megnövekedett a tagjelöltek, illetve a párttagok száma­A békekölcsönjegyzésben a sátoralja­újhelyi járásban 650 népnevelő vett részt, közöltük 300 póilonkivüli. Sok pártonkivüli is kiváló eredményt ért el lelkes, jó agitációjával, személyei jó példát is mutatott. Közülük szeptember­ben már 22 tagjelöltet vettek fel, októ­berben újabb 44 töltötte ki felvételi ké­relmét, a többieket is tovább nevelik, hogy mielőbb sor kerülhessen tagjelölt­ként való felvételükre. A vita során felszólalt elvtársak közül Balogh István (Karosa), Tárnok József (Alsóberecki tszcs), Tatár Béláné (Felső- berecki), .Erid Ignác (RudabányácskaI. Budai János (Vilyvitány) párttitkárok el­mondották: sokat tanultak a Járási Párt- bizottság tagjainak munkamódszeréből. Amikor a pártbizottság tagjai felkeresték alapszerveze ükét, néhány napig a köz­ségben tartózkodtak s munka közben magyarázták meg, hogyan foglalkozzanak a legjobb pártonkivüli dolgozó parasztok­kal, miről s hogyan beszélgessenek velük. pártmegbizatá«okkal hogyan kell minél több tagjelöltet, tagot és pártonkivüli dolgozót is bevonni a pártmunkába. . * A járás tag- 6a ’agje’öltfelvó'eli munkájának hiányossága, hogy 10 olopsiervezetbon még mindig a — régi helytelen — iriunVa- médszerrel végzik a tag- és tagjelöltfelvételt. A népne­velők számos községben még mindig felszínesen fogalkoanak a páronkí- vüli dolgozó parasztokkal. Nem beszél­getnek e] ve ük elegeit és megfelelően Pártunk politikájáról, célkitűzéseiről s így nem segítik ahhoz a pártonkivüli dolgozókat, hogy közelebb kerüljenek a Párthoz és legjobbjaik mél‘ók,ká le. gyenek a tagjelötfelv-óte’re. Másik hibáról beszélt Tatár Bélá­né elvtársnő, Eplsőbereck párttitkára. A járási Párt bizot* Ság néha — igaz, az utóbbi időben" egyre' ritkábban — túlzásba viszi a segí'ségnyujtást s ez­által csökkenti az aTapszervezet ónál- lóságát. A pártér'ekezleten hozott határozat is rész etesen foglalkozik a pártépítési feladatokkal. A páfértekezlet tanács­kozása és. határozatta újabb nagy- se­gítséget ayij.it az alapszervezsteknek tag- és r gjelöl tfelvét cli munkájuk megjavításához_ illetve továbbfejlesz­téséhez. December 16-án rendezi meg a Szabad Nép a borsodi levelezők megyei konferenciáját Hírt adtunk arról, hogy Pártunk központi lapja, a Szabad Nép 1952 február 2-án és 3-án megrendezi a .evelező első országos konferenciáját. Az országos konferencián rész vevő küldöttségeket a levelezők megyei js budapesti kerületi értekezle ein választják meg. Levelező mozgalmunk kimagasló jelen őségtt eseménye lesz a borsodi levelezők megyei konferenciája, amelyet Pártunk központi lapja, a Sza- ba Nép december 16-án vasárnap tar1 meg Miskolcon. A megyei levelező konferencián résztvesznek a Szabad Nép, a többi központi lap s a Rádió, Bcrtod-Abauj-Zemplén megyei levelezői, továbbá a Megyei Pártbizottság lapja az Eszakmagyarország munkás-paraszt levelezői és üzemi lapjaink: a Diósgyőri Munkás, az Ózdi Vasas, a Borsodi Építők, a Szuhavölgyi Bá­nyász leve'ezői. A megyei levelező konferencián amely december 16-án, vasárnap reggel 9 órakor kezdődik a szakszervezetek megyei székházának díszter­mében. Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság ági1, prop. Atkára tart beszámolót. A beszámo-’ó*- vi*a köve i. Este a borsodi levelezők tisz­teltére nagyszabású kuBúrest lesz Miskolcon. A megyei levelező konferenciával kapcsolatos egyéb tudnivalókat a következő számainkban ismerétjük. Munkában levelező aktíváink a sárospataki járásban A sárospataki járás dolgozói köré­ben nagy örömet és érdeklődés vál­tót* ki az Eszakmagyarország közlé­se, hogy az országos levelező konfe. rencia és az azt megelőző megyei le­velező konferencia tiszteletére leve­lezői mintajárássá fejlesztjük a sá­rospataki járás*. Rubicsek László já­rási tudósítónk és levelezőink lelke­sen kapcsolódtak be a munkába, hogy ez év végére a járás minden üzemé­ben gépe omásán, termelőszövetkeze­ti csoportjában, állami gazdaságában, községében és tanyaközpon .jában leg­alább egy levelezője legyen Pártunk megyei lapjának. A járás ‘erűidét több részre osz- i-ották fel és mindegyikért cgy-egy aktíva felelős. Tiszakarád, Tiszacser- mely. Vajdácska Bodroghafom köz­ségben a szervezési munkák összefo­gását és iránypását Miklós Tfároly. az MSzT járási ti'kára vállalta. Sá- Tazsadány, Vámosujfalu, Olaszliszka és Tolcsva községért Lukács Mária, a DISz járási titkára fcle’ös. Erdőhor­váti, Komlóska Iláromhuta község­ben a szervezési munkát It oh ács Gyű* la és Rétlaki úttörő titkár fogja ősz- sze. Viss községeit Kiss Gusztáv, Ke- néz’ő és Zalkod községet a járási pártbizottság és a járási tanács egy- egy munksy ársa, Sárospatakot, Vég- ardtSf, Károlyfalvát, Mákkoskotykáfc és Hereegkutat pedig Rubicsek Lász­ló patroná ja. Kurecs-kó József elv’árs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője vál’alta, hogy két tér. melőszövétkezeti csoportban hét-két levelezőt szervez be a legkiválóbb dolgozók közül az Eszakmagyar- országnak. Szeretettel köszöntjük levelező akti-, váinkat a sárospataki járásban 63 munkájukhoz igyekszünk minden segít­séget megadni, hogy kimagasló, jó eredményeket érhessenek cl. A kéé leányáéi SZIKKA KÖNYVKIADÓ: I, V. Sztálin Művei I. ltötet. 1901—1007 (új magyar kiadás) XV. 447. o. Kötve: 15.— Ft. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának: és Központi Statisztikai Hivatalának je­lentése a Szovjetunió 1946—1950. évi. ne­gyedik (háború utáni első) ötéves teryé~ nek teljesítéséről. 24. o. Fűzve: —.SO I t. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Bar to: Kismama (az eredeti szovjet kiadás színes képeivel.) 16. o. Fűzve: 8.— Ft. Kovái Lőrinc: Vaskapu (regény) 176. o. Kötve: 8.50 Ft. Ljuberszkáia: Dzsambv.l, a szarvas fia. 31 o. (Kispajtások Mesekönyve) Fűz­ve: 1.50 Ft. „ PiorínvezetŐk könyve I. 63 old. Fűzve. «3 _ '" Tolsztoj: Mesék. 18 o. Fűzve: 1.S0 Ft. NÉPSZAVA: A gépkocsivezetők alapfokú 3. kiad. 227 o. tára). Fűzve: __ tankönyve. (Népszava Műszaki Könyv- 50 Ft. AKADÉMIA KÖNYVKIAIJp: Lepesinszkaja: A sejtek képződése : z élő anyagból és az élő anyag szerepe a szervezetben. 351 old. Kötve: 55.— Ft. JOGI KÖNYVKIADÓ: A felsőbb bíróság elvi tanácsának hatá­rozatai. I kötet. 1950. év. szerk: Nizsa- lovszky Kndre XXXVI. 208 o. Fűzve: 12.— Ft. KÖZOKTATÁSÜGYI KIADÓ: Babos Fndrf*—Zsinka István: Az orosz ige alakjai. Igeszótár. 250 o. Fűzve: 16.— Ft. • , Vérhobszki.í: Vegytani kísérletek tech­nikája és módszertana az iskolákban. XI. kötet 507 o. (Szocialista Nevelés Könyv, táia). 28. Fűzve: 23.— Ft. NEHÉZIPARI KÖNYVKIADÓ: Alekszandrcv: Harc a huszonnégyóris rmmkaciklusért. Tapasztalatok a Donyeo. m'-dence és a Szovjetunió egyéb szenme. dencéinek élenjáró bányaüzemeiben, Fűzve: 6.— Ft. Jevsztrokpjev—Toropov: . A kémiája és a szilikátok fizikai 407 o. Fűzve: 40.— Ft. ÍS> o. szilícium kémiája. Képtelen volt elaluilni. Egész héten a délutános műszakba járt, alaposan kifáradva került ágyba. Máskor alig tette le fejét, máris „a kását fújta", most pedig az ötös siklóban történő szál­lítási mód, a kapkodás, az üres csillék problémája mindmegannyi akadályként — s ami a legrosszabb — leküzdhetetlen akadályként meredi elébe. Oldalra fordult. Megigazította feje alatt a párnát, belebámult a szoba homályos négyszögébe. Felesége, Anna, 28 éves fiatal asszony védőteg ölelte ál a kislány szöszke fejecskéjét. Mindketten aludtak már, egyenletes lélegzésük, puháin, meg- nyugtatólag olvadt egybe a vekker ketye­gésével. A homályos, párás ablakon kí­váncsi lámpa fénye osont be az utcáról s egyenes szürke fénycsíkoc rajzolt a me- nyezetre. Kicsit elszundilott, de félálomban is ott volt az ötös sikló huszonhatos számú munkahelyén 'és veszekedett a szállítási vezetővel, Krumrsák Bélával. Nagyhangú, pöffeszkedő ember ez a Krumcsák. Semmit sem akar megérteni. Minden ágy van jól — szerinte —, ahogy ő kigondolja, nem enged beleszólást a munkájába, holott ő, Kozsoki János vájár a hét jolyamán már nem egyszer lett említést, hogy az üres csillék problémá­ját egy kitérővel meg lehetne oldani.. Megtörténik, hogy tizennégy csapat is leáll egy-egy órára... és igenis, vedd tudomásul, Krumcsák elitárs, jelenteni jogom az üzemvezetőnek a dolgot. .. Krumcsák hümmög, morog, tépdesi rit- kás bajuszát s végnélküli magyarázatba kezd az emberhiányról, „nincs, aki meg­csinálja, aztán egy jó hétbe telik, míg a kitérőnél bővítenék ■ ■. folyik, zuhog be­lőle a szó, míg ő, Kozsoki nagy dühösen a támlához nem vágja a lámpáját.. ., hogy a fene... * Felpattant a szemhéja, Krumcsák vizes kék szeme, mintha gányorosan mo­solyogna jelé a szoba egyik sarkából. Megint a plafont kezdi bámulni a szabá­lyos, hosszá, szürke fénynyilat. Füle fel­fogja a bányatelep szöszmötö'ö zaját. Dol­goznak a gépek, az osztályozó élénken csörömpöl, néha: egy-egy kiáltás is bele- hasít az éjszakába, a meddőhányón a kocsisgyerekek bíztatják a lovakat, aztán AZ ELSŐ LEVÉL pillanatnyi csend támad, leáll a szén­osztályozó, sután jülfájdítóan ülepedik el a zaj. Lehet, hogy újabb csiilehiány tá­madt az ötös siklóban, Kozsoki behunyja szemét, gondolatban megint a bányában jár s álomitlasan belemorog a hidegedö szobába: — Megoldást kell találnom, jel kell hívnom az igazgatóság figyelmét a bánya lelkére, az ötös siklóra. Ha kitérő lesz, megoldódik a csiilehiány kérdése; többet keresek, több lesz a szén. De hogy ..., de hogy? * A paxit fisai hosszá, fehéres lebegő uszálya körülölelte Kozsokit és cimborá­ját. A szerszámos ládán üllek. Alig két perce robbantottak. Tatár Karcsi háziszőttes tarisznyát bont, a vájár újságpapírba csomagolt zsíros- kenyeret vesz elő. Egymáshoz teszi kél térdét s ráhelyezi az ennivalót. Kozsoki vizet ereszt a lámpára, a láng felszökken, a fagombák fehéren pöfjeszkednek a tartó ácsolatokon. Egy-két merészebb patkány kidugja fejét a szánjai hasadékából, apró fényes fekete szemükkel kíváncsian-éhe­sen bámulják a falatozókat. Azok gyorsan esznek. Kozsoki szaporán őröl jogaival, közben a hetes újságol böngészi. Még akkor elolvasta ugyan, de egyéb tennivaló híján megint átkalan­dozza a sorokat. Szereti az újságot, pedig ezelőtt egy évvel nehezen rendelte meg. Azóta ... hm .. .barátjává lelt. Segít nemcsak munká­jában, de egész életében. Elmaradhalpt- 'an bará'ként szegődött mellé. Kozsoki böngész, egyre apróbbakat ha­rap a kenyérből A vágat végéről üresei fordítanak be- Ta'ár is fülel, mogorván, teleszájjal be­szél a vájárhoz: * — A fene abba az üresbe, ma megint veszekedés lesz érte. — Hát igen, tegnap is a legjobb ko­mámmal kaptam össze emiatt — mondja Kozsoki. S máris Krumcsákot látja maga előtt, amint — ki tudja, hányadszor — mondja, hogy már jelentette a T tp'avárány ügyét, de füle botját sem mozgatja senki. Kozsoki indulatosan összecsapja a ma­radékkenyeret. Feláll. A lámpa mellett van a kis kabátja, annak a zsebébe teszi a csomagot. Cigarettát csavar, miközben egyre azon jár az esze, hogy kellene ki­követelni a duplavágányt• Legalább havi háromszáz forinttal többet lehetne keresni s a sikló sem kullogna csújondjírosan a tervelőirányzat mögött. • . Rágyújt s a lomhán szétömlő jüsl- játyolon keresztül szeme rátapad az újságpapír csomagra. Felig kilatszik a kabátzsebből és karcsú, vékonyszálú betű­ket világit meg a lámpajény. Fekete vo­nallal bekeretezett rovat. Kozsoki sokszor olvasta és... és,., hirtelen felkiált örömében: — Cimbora ... hallod . •. megpróbál­kozunk ezzel, eddig barátom volt, most meg fegyvertársammá választom ... nem crted, írok az újságnak, levelet írok a dupla vágány ügyében. Az ötös sikló tetején Krumcsák ebben a percben takargatta meg a fejét. Hat csapat ült ölhetett kezekkel csiilehiány miatt és szidták a szállításvezelöt, mint kondáslegény a tüskés bokrot. Ezzel azonban a duplavágány ügye még nem oldódott meg. * Először nem hitte. Később, még hosszá hetek múlva is ágy emlékezett vissza erre az eseményre, mint élete egyik legboldogabb napjára. Először nem hitte, amikor négy nappal a levél elküldése után, közvetlenül a bá­nyából való kijövetelekor a huzatógépház előtt Balázs Jóska ezekkel a szavakkal nyomta kezébe az újságot: — Lejött a leveled. Mindannyian örü­lünk neki. A bányászok körülállták, amikor ki­nyitotta a lapot. Kicsit remegett a keze, vagy talán a kósza, pajkos hideg decem- bereleji szél mozgatta a papírt? Ki tudná megmondani? Annyi bizonyos, hogy a nevét látta meg először, vastag kövér be­tűkkel szedve: „Kozsoki János levelező'”. Aztán, igen, csak azután fogott a rész­letes olvasásba. Valaki kuncogva meglökte■ a karját. _ Krumcsák, a szállílásvezclö lihegett kim jelé az aknán. Utána a bányamester. Ér­deklődve hajoltak bele ők is az olvasók csoportjába. Percekig szó sem esett. Krumcsák ki akarta kapni a vájár keze bői az újságot, de Kozsoki nem adta, szép lassan összehajtogatta es zsebbe ^ tette. A bányamester szemmellálhaló tisztelettel pislogott rá: _Hát igen — mondta barátságosan — ezt már meg kellett volna tenni. Lám, lám, Krumcsák szakíárs! No nem- baj, azonnal intézkedünk. Kozsoki frissen ruganyos léptekkel — mintha nem is ölven mázsa szenet ter­melt volna ki —, a telep felé tartott. Keze egyre csak az újságot simogatta. A hegyek mögül lomha hoféllegek úsztak a napfényes nyár után sivár, kiszáradt volt a táj, zord, kedvet szomoútó, de Kozsoki mindezzel nem törődött. Nagy örömet és büszkeséget érzett. Ezer és tízezer embert látott niaga előtt, akik ma az ö levelét olvassák. Nemcsak erejével, de eszével, írásával is résztvesz az építésben. Joga van hozzá, hogy bármelyik újságba írhas­son! Hát kell ennél nagyszerűbb jegy­Hazafelé menet az úthajlatban feltűntek a bányatelep piroscserepes háztetői, Pil­lanatra, amint meglátta a volt igazgatói kastély magas homlokzatát, felébredt benne a múlt emléke, amikor szava sem lehe­tett, becsülete sem volt, csak élt, éhezett, ismeretlenül, mint egy parányi pont, vág'a a szenet kifulladt, tüdővel s az újságok a farsangi bálokról és kéj gyilkosságokról írtak. ■ Adtak volna-e helvet az ö levelének akkor? Soha .■. soha! Amikor hazaérkezése után jelesege elébetette a levest s mindannyian körül­ülték az asztalt, ünnepélyes arccal elő­vette az újságot Szétnyitotta, —egy pil­lanatig várt, aztán a meghatottságtól ki­csit remegő hangon megszólalt: — Nézzétek, kedveskéim, amit a múlt­kor írtam, már meg is jelent az újságban. Az én első levelem. Esty hét vágány. múlva kész lelt a dupla- HOLDl J/NOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents