Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-20 / 296. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök 1951 december hő 30­ipar a Szovjet uniótói és sztahanovistáitól állandó segítséget kap. Sztálinváros, Komló, Tatabánya-Ujvá- yos, Nagybátony, Várpalota tízezreknek aÜ új, modem lakást és megismerkedik az ország eddig isme- rétién kis falucska, Kazincbarcika nevével, ahol egyik leghatalmasabb Ipari városunkat fogjuk felépíteni, Emellett a modem, előre megtervezett, higiénikus, világos gyárak tucatját és százait épí jük fel. Kiskunfélegyházán, Gyöngyösön, Tószegen, Hódmezővásárhe­lyen az eddig ipari üzemekkel egyáltalán nem rendelkező kis városokban és falvak­ban már állnak az új gyárak. Javaslat az építőipar gépesítési előirányzatának 10 millió íorinttai történő emelésére Tóth István felszólalásában javasolta, hogy a költségvetésben 10 millió forinttal i emeljék fel az építőipar gépesítésére fordí andó összeget. Az országgyűlés általánosságban és részleteiben is elfogadta az építésügyi tárca költségvetésé!, majd áriért a belke­reskedelmi tárca költségve.ésének tárgya­lására. Tausz János, belkf’resk<'d“lmi miniszter- helyet les, előadói beszédében rámutatott hogy a belkereskedelem fejlődésében is tükröződnek azok a hatalmas eredmények, amdyi-t a népsazdasámirk e Magyar Boltozok Pártja veze ésével elért. Hangozta! ta, hogy a szocialista keres­kedelem mostani legfontosabb feladata, hogy a jegyrendszer szülte „kiosztásn cső- tcevényeU és az ebből származó hibá­kat megszüntesse és a szervezze a jegynélküli kiskereskedelem viszo­nyaira, Pongrácz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizcltságánek elnöke szólt hozzá. Ezután az országgyűlés a fc-1- kereskedelmi tárca kö'tségvotését általá­nosságban és részle eiben elfogadta. Az orszá"gyűlés ma az igazságügyi, a '-.özoktatásügyi, az élelmezési, a külkeres­kedelmi, a közlekedés- és póstaügyi lár- ca költségvetését tárgyalja. December 21-ig Íetíe^íísynk minden beadási előírási! 'Megyénk dolgozó parasztjai Sz á in ttlvtfixs szii e ésnapjának mé tó megun, aeplésére váriatá.«, hogy megyénk de­cember 21-ig minden beadási elő.rás&t 100%-ig teljesíti. A leguto.só ér é- ke.és szerint azonban beadásunk nem íuú at olyan emeikedént. amint az a felaján ás teljes! éséhez szükséges vol­na. így kukorica tervünket eddig csak 83.5 százaékra jejesl.e tük az emel kedés nem kié őgíiő. Különösen sú yo- aan lemaradt a kukoricabeadásban a sárospataki, a tokaji, a szerencsi és a* encsi járás Lemaradás mu'a kozik a burgonya- beadásban is. különösképpen az edeié- ayi, a putnoki és a szerencsi járásban Ugyancsak erősen lemaradt a megye a tojásbegyüjtésben is; te jesítésünk csupán 75.1 száza ékos A tojásbeadás, ban még egyetlen járásunk sem ér'e el a 100 százalékot. Baromfibagyüj_ fésűnkben emelkedés mu átkozik, de ©z még korántsem elegendő ahhoz, hogy lemaradásunkat behozzuk, mert teljesítésünk eddig csak 67.6 százáé­kor. Első helyre került a baromfíbeadá­si versenyben a mezőcsá'i járás,, amely mái e.őre a 100 százaiéko- az utolsó helyen ál-ó ricsei járás telj esi- ése azonban még mindig csak 50 s-á. caékos. A mu-t hét folyamán a sze- .encsi járás 57 száza.ékrói 72 száza- .ékra emelte eredményét s így az ötö­dik he yre került, a sárospataki járás /iszom erősen visszaeső t Bsn^klvüi súlyos hibák mutatkoz­nak a te jbegyüj lésnél, ame yben egyetlen járásunk sem ért ei 100 szá- za.ékot. A g oMlis teljesítést figyelembe vé. ve, a járások sorrendje a következő: 1. ózdi, 2. mezőcsá i, 3 misko.ci, 4, mezőkövesdi, 5. rizsei, 6. sz-kszói, 7. putnoki, 8. ede.ényi, 9, abaujszáa ói, 10, sátoraljaújhelyi 11. encsi, 12. to­kaji, 13. szerencsi, 14. sárospataki já­rás. Minden erőt arra ke’l összpon'osl- .ani, hogy megjavítsuk a begyűjtési munkát, behozzuk a sú.yos késést. Oda kell hatni, hogy minden egyes dolgozó paraszt sajá' becsű etbsri ügyének tekintse megyénk váj áfását és teljesítse beadását­¥iSfnszkij elviárs leleplezte a báróéi nyugati ha’a'om msÉsitoit határozol! avaslaianaK igazi céljait Visiaszkij elv'árs december 18-án az ENSz-közgyülés jjoíitikai bizottsá­gában nagy beszédet mondott. Min­den o dairó] bírál a a bárom ha alom úgynevezett -módosíro t ha ározati ja­vas.atát, ame y „Valamennyi fegyve­res erő és fegyverzet szabályozásáról, korlátozásáról és fokozatos esökken é- séről“ hamis elnevezéssel szerepei a napirenden. 'Visínszkij elvtárs pontró!' pontra megvizsgálta a módosítót, terveze. te: és meggyőzően bebizonyító ta. hogy az lényegében nem kii ön. bözik az e ső ha ározati javas­lattól és éppúgy, mint az ez is kíséret arra, hogy a fegyverzet •csökkentésének és az atomfegy­ver eltiltásának kérdését a fegy­veres ről és a fegyveres erőkről sző.ó adatgyűjtéssel cseré jé,t feb A továbbiak során kijelentet e, a Szovjetunió kü tlö fsége támogatja- Egyipom képviselőjének azt a módo- sít-ásá . bogy a közgyűlés jeleni se ki: az atomfegyver és valamennyi ömeg- gyilkoló fogyverfa.jta félté ,en elti.- .ása elsőrendű fontosságú. Visin.zkij «Ív árs beszédét mind a küldő.tek mind pedig a bízó tság ülés érmét zsúfo ásig meg'öl ő újság­írók ég vendégek feszüli figye'einmel halgatták, Visinszkij után Lloyd, brit küldő t szólalt fel. Az ülés ezzel bezárul:. Tudjuk, kogy karcunk kosszá és kemény lesz, de győzelemmel végződik “ mondotta as egyiptomi bettígyminisater TbrnMa Farag pasa, ideiglenes kül- ügyminisz er éré yes hangú választ adót. az angolok december ll--i jegy­zékére, amelyben „magyarázni- pró. báiják a szuezi városrész Ieronibo á.-ét. Az egyiptomi válasz hangsúlyoz/.^, hogy a kormány nem fogadhatja el az angol kormány magyaráza ait, mert azok nem kielégítsek és semmiképen som indoko ják egy városrész vandál lebombázását. A jegyzék erőteljesen kö­ve éli a brr, erőknek a csatornaövezet 'sárosainak területéről való kivonásai Szirag Ed Din pasa belügyminisz­terhez interpellációt inéztek: mik a következményei az angol-egyip omi szerződés fe bontásának és mit esz a kormány e határozat végrehaj­tásáért? Vá’aszában a belügyminisz er hangsúlyozta, bogy a szerződés fel­mondása az egyiptomi nép létérdekei­nek megvédése érdekében örtént és az- az egész nép támogatja. A kor. snány megtiltotta a brir haderő tiszt­jeinek és legénységéneik az ország te­rűié éré való belépést, meg agadta ;ő_ ük a Szuezi-csa orna övezetben való etelepedés joga: is. A belügyminiszter elmondó'ta, hogy a brit támadó tevékenység általában kő: irányú. Az egyik az állandó ag­resszió, a másik pedig az időről-időre Ismétlődő, de jó1 előkészí ett provoká­ció. Az egyiptomi kormány a leghatá­rozottabb u'ásításokat ad'a a csatorna övezetben működő híva »Inatoknak hogy a kairói brr nagykövetségnél, vagy a brr katonai parancsnokságnál iltakozzanak az angol megszállók erőszakoskodásai eben. Tudjak —- mondotta a belügyminiszter hogy íareunk hosszú és keimény lesz. A hare, mely szabadságunkén és füg­getlenségünkért folyik, komoly áldoza, okát követel. A könnyek azonban is­merő lenek e’őt'ünk. Harcunk a haza szabadságának és függetlenségének győzelmével fog végződni. Imperialistaellenes tüntetések Szudánban Kairo (TASzSz). Szudán főkormány­zója végiglátogatja az ország északi tar­tományait. Az AlAhram című lap közli hogy igen nagy tüntetés fogadta a főkormányzó; Berber városában. A tüntetők angolellenes jelmondatokat kiáltottak követel ék, hogy vonják ki az angol fegyveres erőkrl a Nilus-völgyéhől, köszöntöílék az egyiptomi népnek az an­gel imperializmus ellen vívott harcát. Az Al-Miszri közli, hogy Khartum la­kói tiltakoztak a fóTcormányzó érkezése ellen. Hasonló tünetes fogadta a főkor­mányzót El-Damer városában is és kény- “zerítette, hogy tovább utazzék. — As izraeli rendőrség Haifában vérbe, fojtotta a sztrájkoló tengerészek és vá­rosi dolgozók tüntetését. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy n hajók sztrájkoló legénységét erőszakkal eltávolítják a ha. jókról. Az elmélet napi kérdései + PACIFIZMUS HELYETT — IGAZ HAZAFISÁGOT! Nemrég zajlott le a pedagógus tovább­képző tanfolyamok vizsgája. Az Észak­magyarország bírálta a pedagógus tovább­képzés ügyét, rámutató t, hogy a peda­gógusok jelentős része csak lorma.isan latiul. A vizsgák igazolták ezt a megál.a- pítást. Pedagógusaink zöme például az 1848-as eseményeket nem ismerték elég jól és felületesen értékel ék. Mit jelent ez a hiányosság a gyakorlatban? Csak egy példával szeretnénk megmutatni. Is­meretes, hogy 1848-ban Görgetek Kos­suthnak a h za függetlenségéért folyta­tott önvédelmi harcával a „békepárti” mozgalmat állították szembe. Milyen bé­két akarlak Görgeyék? A császári ön­kény békéjét, a magyar nép elnyomásá­nak érán létrehozandó békét akartak Görgeyck „békemozgalma” a csá zúri ud­var érdekét és a haza gyeng! ésót szol­gálta. Következésképpen népünk története ar­ra tanít, hogy nem minden békemozga­lom szo gálja egyben a haza érdekét. He­lyesen mondotta Petőfi Sándor, hogy „BíB't, béke' a világnak, de ne zsarno­ki kénytől, Békét csupán a szabadság Felszentelt kezétől.'’ Elvileg ezzel minden haladó szellemű pedagógus egyetért. Mégis a legtöbb he- 'yen az iskolás gyermekek dolgozataiban a békéről csak általánosságok vannak. II. Az cdelényi általános iskolában példá­ul, — ahol az iskolások dolgozásinak 1 igen szép formájuk és sok tekintetben i nagyszerű tartalmuk van, mégis — a békéről szinte kivétel nélkül elvileg hely­telenül írtak. Iskolásainknak nem elég azt tudni, hogy ki akar békét. Tudniok kell, hogy ki veszélyezte.i békénket! Meg az sem elég, hogy általánosan azt mondjuk az ifjúságnak, hogy az imperi­alisták veszélyezte t.k a békét Már az ál­talános iskolai ifjaknak tudniok kell, hogy az amerikai-angol hadigyárosok, a tru- manok, és churchillek, valamint titóis a bandáik akarják a háborút. Ne féljenek nevén nevezni a háborús gyujtogatókat, sőt képekkel és rajzokkal szemléltetve is meg kell mutatni ezeknek a fasiszta fe- nevadaknrk állati ábrázatát. Az edelényi iskolások dolgozatai is — mmt sok isko­lában, más helyen — visszatükrözik ^ a pedagógusok egy részének pacifizmusát. Beigazolódott az Észrkmagyarország bí­rálata, hogy a marxista-leninista tovább­képzés nélkül pedagógusaink nem fogják tudni jól betölteni hiva ásuka.t. A peda­gógusok jelentős része a most folyó to- vábbkénzés 48-as anvagaból n°m tudta Kossuth Lajos honvédő szeriemét magáé­vá tenni és az ifjúság igaz hazafias szel­lemű kialakítani. Nem véle len, hogy az ■skolás ifiúsá"ot helyenlrint ostoba utó- "iás békeábrár.d'"ásra, békefrázisok puf­fogtatására nevelik. Nr"v tanítónk. Lenin mondo'la, hogv „a munkásosz álv elbolon- riításának egyik formája a pacifizmus es a béke elvont hirdetése,9* III. Mi a pacifizmus? Minden fegyveres harc tagadásai Arról való hazug szavalás, hogy a béke „mindennél drágább kincs ” Mit jelent ez? Azt, hogy a pacifizmus szolgalelküvé akarja nevelni népünket. Azt szeretnék elérni, hogy népünk adja el hazája függetlenségét, a szétosztott földeket adja vissza a fö’desuraknak, az ál’amosított gyárat adja vissza a kikerge- tett kapitalistáknak, vagy akár adja oda mindenéi a „békéért”, még akkor is, ha ennek ára az amerikai imperialis.ák általi leigázás. Honnan ered a pacifizmus népámító „elmélcite”? Napjainkban az amerikai- angol imperialisták fizetett ügynöksége terjeszti hazánkban abból a célból, hogy népünk hazafias, honvédő szellemét meg­törje. Honnan meríti erejét a pacifizmus? Napjainkban a kispolgári félelemből az ilyen emberek keservesen siránkoznak a háborús veszély mia.t, szüntelenül han­goztatják békevágyukat, de a béke meg­védéséért semmit sem tesznek. A pacifiz­musnak ott van ereje, ahol még nem lep­lezték le a háborús rémhírterjesziő ku- lákokat, egyes — az egyezményt megsze­gő — papokat, a régi rend suttogó ági" atomit. A pacifizmus onnan meríti ere­iét. Ijbgv nevelőink egy része megfeled' kozik az igaz hazafiságra való nevelés­ről. annak a honvédő szellemnek kialnkí- tá-áról, amely nem hajlik meg szolga módra az idegen imperialisták előtt, amelv kész élete árán is megvédeni népi hazáját. IV. A marxizmus-leninizmus kétféle hábo­rút különbőz et meg: az .igazságos hábo­rút, amelynek célja a nép védelme az idegen leigázási kísérletek ellen vagy amely a dolgozóknak a kapitalista rab­ságból való felszabadulásáért folyik. Ugyancsak igazságos háború a gyarmatok és függő országok harca az imperialista elnyomás alóli felszabadulásukért. Igaz­ságos háború volt a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja a német fasisztákkal szemben Igazságos volt a Szovjet Hadse­regnek népünk felszabadításáért vívott harca. Igazságos háború az, amelyet je­lenleg Korea szabadsápszerető népe foly­tat az amerikai-angol betolakodókkal szemben, amelyet Irán, Egyiptom és Vi­etnám, stb. folytait az imperialisták ellen. Ezeknek a háborúknak és harcoknak igazságos voltát népünk teljesen megérti. Nem véletlen, hogy a koreai szabadság- harcosokat dolgozóink pénzzel, gyógy­szerrel, minden eszközzel támogatják, nem véletlen, hogy magukénak éírzik a szabad­ságáért küzdő koreai nép ügyét. Igazságtalanok azok a háborúk, ame­lyeket idegen területek elfoglalására, ide­gen népek leigázása céljából folytatnak, vctgy a dolgozók felszabadító mozgalma ellen folynak. Ilyen igazságtalan az ame­rikai-angol tőkések háborúja a kis ko­reai nép ellen. Ilyen igazságtalan lenne, ha bennünket megtámadna az angol-ame­rikai imperializmus, vagy titőista bandá­ja. Az ilyen igazságtalan háborút, fegyve­res harcot nem elég elítélni, nem elég i miatta pacifista módon siránkozni, hanem harcolni kell ellene minden erővel, meg kell akadályozni. A n-gy Sz'áün mondot­ta, hogy „a háború elkerülhető, ha a né- J pék kezükbe veszik a béke megőrzésének. ügyét és végig kitartanak mellette9’ Kö­vetkezésképp 5— a kommunisták és . & párlonkívüliek legjobbjai igazán szeretve hazájukat, az annak védelméért folyó harcban — legyen az bár fegyveres is, —> életük árán is helytállnak. V. A békéimre ma a haza védelmének döntő fegyvere. Amikor harcolunk öt­éves békelemmk sikere® megvalósítá­sáért, akkor egyben harcolunis az im­perialista háború ellen is A béke. mozgalom lehál nem az álmodozók, az áhrándozók mozgalma, hanem követke­zetesén az amerikai-angol imperiafs- !ák világháborús törekvései ellen irá.- nyúló mozgalom. Az igazi békeszere, tot, az igazi hazaszeretet is olt kéz. dődik, amikor va'aki tevékenyen har­col a t'rvek teljesítéséért és túl tel je- al léséért, békete 1 lekkel cselekszik a£. imperialista háború mog-akadát.yozása. érdtfcében, hűséggel és ragaszkodás­sal sorakozik fel a világbéke őre, a nagy Szovjetunió által vezetett/ bóko. táborban Összefoglalva: köznevelésünk egéso területén, a bókemozgalom egész erű., létén szántójuk fe! a pacifisra Ä a békéről való elvónj szavalást. Pe­dagógusaink mulassák meg az ifjú­ságnak, kiik a béke Lg&z barátai és Hk — nevén nevezve ’— a háborús gyújtogatok Mutassák meg, hogyan kell az amerikai-angol, vagy liléié !& bandák háborús kéezübMései ellen harcolni. A pacifizmus az imperialisták által terjeszteti ideológia. A szolgaietkíí gyávák vigasztalása és a tudatos el­lenség eszköze a nép becsapására, éberségének eltompílására. A béke hívei alakítsanak ks olyan légkört, amely teljesen együttérez és támogat minden igazságos harcot,, mint például a szabadságszerelő kö­rösi nép harcát i® az ángol .amerikai; imperialisia hadimiliiomosoK «Ha». Olyan légkört kell mindenütt kialakí­tani, mely az igaz haz»físágra való neveléssel minden erőt békelervünk, az ötéves terv megvalósítására., ha­zánk védelmére mozgósít. A bék«mos- gaj ómnak esek az igazán hive, aki az. . amerikiaS.angol anpeirialisták táboré­nak háborús tön Se vésel ellen harcéig akinek jó a viszonya a b“ ke tábor leg­főbb vezető erejéhez, a Bzovjetűmő- hoz. A háborús veszély növekedése el­engedhetetlen feladatunkká fesd,: hogy felvegyük a haircol az imperia­lista háborús uszítok ideológiai fegy­verével szemben is. Népünk éberségének fokozása meg“ követeli, hogy leszámoljunk az impe­rialisták egyik legveszedclmeS'bb ideológiai eszközével, a pacifizmussal LEVELEZŐINK A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM EREDMÉNYEIRŐL 180 mázsás burgonyatermése volt a zaikodi „Kossuth“-termelőcsoporínak A zaikodi .Kossuth" termelőcsoport egyik brigádja Szamán Endre vezeté­sével 900 mázsa burgonyát takarított be 5 hold földről. Ez 180 mázsás kol- dankinti termésnek felel meg. Sze_ mán Endre brigádja annak körzönhe i a jó termést, hogy idejében, három­szor megkapálta a burgonyát. a talaj, nak bőséges trágyázást adóit, a jő gépi munka, a minőségi traktorszán ás is nagyban hozzájárult e hata.mas eredmény e.éréséhez. A nagyüzemi gazdá kodás előnyéről anuskodik ez az eredmény, mert a szomszédos parcellákon az egyénileg dolgozó parasztok földjén a negyeéL rész s«m termelt burgonyából. EUBICSEK LÁSZLÓ Sárospatak. Négyszeres jégverés és peronoszpera elenere is siereieiiek a sárospataki „Vetos Cs Hag“ tagjai A sárospataki Vörös Csillag“^ tszcs tagja vagyok. Kezdet tő) fogva a szőlőkezelő brigádban dolgozom. Sző. tőnket négyszeres jégvfrée '5a peronosz- pőra sújtotta. Ennek ellenére sikerül! 52 hektoliter mustot szüretelni. Nagv eredmény ez, mert szőlőnk a jégverés után siralmasan nézett ki. Úgy lát- szőtt, hogy egyáltalán nem lesz termé­sünk. De lehetetlent nem ismérve, ne. jobb tudásuk szeirint dolgoztak. Brigádunk 16 tagja ezzel is kifejezi* háláját ée szeretető! Páriánk iránt, győzelemre vitte termelő munkáját, LD. SCHIíOTT BELANT Sárospatak Értékes tapasztalatcsere Szikszón a tszcs-elnökők tanfolyamon kifogtunk a munkának ás sikerült 20 hold szőlőt megmenteni Plósz Antal brigádvezető irányította a munkálatokat, a brigád tagjai is leg­Megyénk termelőszövetkezeti csoport- jainak elnökei tanfolyamon vesznek részi Szikszón, Szemmeitítliatóan s°kat várnak a tanfolyamtól. Egyesek csak most látják, hogy minngi hibái követ­tek el a vezetésben, ugyanokkor alkal­muk van megismerkedni a jó munká­mért serekkel, a jó példákkal a mun. kasservezés és gs ellenőrzés terén. Kovács Bertalanná elvlársnő, a vád­nál csoport elnöke oly szép sikereket ért el termelőcsoportjával, hogy pél. dát lehet venni róla, A csoport tagok­nak munkaegységenkinf 43 forint ju­tott, El-nondofta, hogy a miunkái min­dig megbeszélték a csoport tagjai, ma­gukének érezték a csoportot. Jó mun­kájukat mutatja, hogy például egy holdról 380 -mázsa cukorrépát termel, tek Mindig mvnöségi munkál végez­lek. Bebizonyosodott, hogy ahol az elnö­kök jól dolgoznak példái mutatnak, ott a taglétszám is állandóan növek­szik. Akadlak otyanojc is, akik bizony vo. nakodva jöttek az iskolára de már az epsó vita után megvál'ozlatták vé­leményüket, szívesen, érdeklődve vetlek részt a tanulásban. Sás elvtárs és Bergeviczki elvtárs, „kik eleinte nem ismerték fel a tanulás fontosságát, kijelentették hogy már az első napon zőkben minden időt felhasználnak is­mereteik kiegészítésére. Igen komoly hiányossága a tanfo­lyamnak, hogy több termelőcsoport ej. nöke nem jelent meg idejében nem ismerte fel a tanulá3 fontosságán Hi­bát követett el a járási tanács mezőr gazdasági osztálya is, vnikor megelé­gedett azz„l, hogy bürokraiikusan ér­tesítést küldött az e/nökóltnek, A me. zógazdasági osztálynak a legközelebbi tanfolyamokat jobban ken előkészí­tenie. VENCZEL JÓZSEF iskolavezető, Sziksző nagyon sokat tanultad: és a ^őrejfce. j — A MÁV MISKOLCI JARÓMÜ- JAVITÓ ÜZEMÉNEK kuL-úr csoport ja december 23-án este 7 órai kezdettel a Bunkóban műsoros táncestet rendez, — Az Országos Találmányi Hivatal pá~ lyáatot i- • ; ■ •' a, ­re mozigralom fejlesztését előmozdító iro­dalmi müvek megírására. Pályázni lehet legalább 5 iv terjedelmű regénnyel, »'gy-, feívonásos jelenetkkeL rá »I ióel fí adás alkaímas és kujtórmfísor keretéhr-n I« előadható rövid jelenetekkel,, villámtré- iákkal. Pályázati dí;ak resrényekné? és egyfelvonáso:4 jeleneteknél I dí.i ötezer forint, két három ezerötszáz forintos IP díí és három 1Í509 forintos TII. díj. Itövid jelenetei« juta’mazására egrv 1500 forintos I. és 800 forintos II. és három .500 form- »TI s fi'zHt ! í * íVS--' ’ at j elsír és borítékban az Orsztfjyos Talál® mánví Hivatal műszaki lYPouaganda os$® " ..............V. Nádor w. 7,

Next

/
Thumbnails
Contents