Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-19 / 295. szám

SZTÁLIN SZOBRA Budapest épülő legszebb terén o.t csil* Sog a decemberi napfényben hatalmas érc alakja annak a férfiúnak, akinek a magyar nép ezeréves álma megvalósulását, szabadságát, boldog életét köszönheti. A szobor hirdeti kilenc millió magyar és az elkövetkezendő magyar nemzedékek soha cl nem múló hálája:, minden idők legnagyobb államférfia, a népek szabad- ságának és békéjének legfőbb védelme­zője iránt. Mikus Sándor, Kossuih-díjas szobrászművészünk, a szobor alkotója, azt mondotta, hogy amikor 1950-ben a szo­borpályázatot kiírták, olyan nagyszerű, mind művészi, mind politikai szempont­ból óriási jelentőségű feladat elé állítot­ták a magyar szobrászokat, mint még so­ha. Mikus Sándor igazat mondott Mert mit jelent számunkra Sz álin? SZTÁLIN a mi felszabadítónk. A régi urak, akik saját birodalmuknak tekintet­ték ezt az országot, sokszor neveztek el felszabadítónak olyanokat, akik felszaba­dították ugyan valamilyen veszedelem alól őket, de maga a nép, — Révai elvtárs szavaival élve — eben gubán cserélt: egyik elnyomó felvál otta a másikat. A nép sza­badságharcai a történelem folyamán min­dig elbuktak a főurak, a főpapok árulása folytán. 1945-ben szabadult fel először a ma­gyar nép úgy, hogy ezt a szabadságot többé el nem rabolhatja tőle semmiféle ha alom. Ezt a végleges felszabadulást köszönheti népünk Sztálinnak. Sztálin a magyar nép első igazi felszabadítója.-SZTÁLIN a magyar nép barátja. A múltban sokszor osztogatták mélta lanul ezt a jelzőt a burzsoá történetírók, az uralkodó ősz ályok olyanoknak, akikre csak átkokat szórhatott a magyar nép. A magyar nép csak ráfizetett az urak „ba- ritkozására”. Először akadt a magyar népnek a nagy Sz álin személyében olyan barátja, aki szivét-lelkét adja nekünk, támogat, segít, felemel és cserébe csak azt kívánja tő­lünk: óvjuk meg szabadságunkat, védjük nemzeti függetlenségünké., építsük és erősítsük a dolgozók boldog, szabad Ma­gyarországát, amiért a szovjet nép annyi véráldozatot hozott. Sz álin a magyar nép igazi, legnagyobb barátja. SZTÁLIN a mi védelmezőnk. Először akadt a magyar népnek olyan védelmezője, mint Sztálin elvtárs, aki a szovjet nép ha'almas pajzsát tartja a re­ánk acsarkodó imperialistákkal szemben, aki nem engedi, hogy a felszabadult kis népeket ismét gyarmati sorsba süllyesz- szék, a nemzetközi tőke rabszolgáivá aláz­zák. A Szovjetunió legyőzhete len ereje védte meg népünket a felszabadulás útán a polgárháborútól és védelmezi az imperi­alisták gálád támadó terveitől, amelyek­nek valóraváltásához az áruló Titó-bandát is fel akarják használni. Sztálin a magyar nép önzetlen védelmezőié, SZTÁLIN a magyar nép tanítója. A magyar népet belső rabtartói a múltban arra akarták tani ani, hogy jó szolgái le­gyenek az uraknak, hogy gyülö'jék a környező népeket. Megakadályoz-ák, hogy tanuljon, azt akarták, hogy sötétségben maradjon, hogy a dolgozók ne politizál­janak, mert az „az urak dolga”. „Sztálin tanította meg népünket arra, 'hogy a magyar függetlenséget kivívni és biztosítani annyit jelent, mint a szocializ­must felépíteni országunkban, a szoci­alizmust pedig felépíteni annyit jelent, mint gránitnál keményebb és szilárdabb alapra épí eni nemzetünk függetlenségét” — mondotta a szoboravetási ünnepélyen Révai elvtárs. Igen, Sztálin tanította meg a magyar népet arra, hogyan éljen a győ­zelmes Szovje: Hadsereg kezéből kapott szabadsággal. Sztálin mutatta meg a ma­gyar népnek először a szovjet nép által már kitaposott egyetlen biz os és helyes utat, amely a magyar népet a felemelke­déshez, a minden kizsákmányolástól, el­nyomástól mentes éle hez vezeti, ragyogó, boldog jövőt, szabad életet biztosít szá­mára. Sztálin a magyar nép legnagyobb tanítója. SZTÁLIN a népek a.yja, atyja a ma­gyar népnek is. Az apát a féltő szeretet jellemzi gyermekei iránt. A jó apa egyben jó barát, jó tanító, aki gyermekeiből ki­váló embereket akar nevelni, — olyano­kat, akik megállják helyüket a munká­ban, a versenyben, a harcban egyaránt. A jó apa azt akarja, hogy gyermekei de­rék épitői legyenek a maguk, családjuk ts népük boldogságának, azt akarja, hog' művelt, kultúrált emberekké fejlődjenek ikik ismerik a fejlődés törvényeit, tuo ják, hogy az az ú:, amelyen járnak, ho\z vezet. Olyan-e a viszony Sztálin elvtárs és a magyar nép között, mint a jó apa és gyermekei között? Igen, ez a viszony pontosan olyan, mint a legjobb apa és gyermekei közö t. Senki sem akarja job­ban, hogy a magyar nép minél magasabb műveltségi fokra, minél nagyobb jólétre emelkedjék, minél jobban helyt tudjon állni békés, építő munkájának, ötéves terve sikerének védelmében, mint Sztálin elvtárs, akinek segi ő kezét, atyai szere- tetét szüntelenül érzi a magyar nép. Sztá­lin igaz, szerető atyja a magyar népnek. A magyar nép tehát első igazi felsza­bad! ójának, igaz barátjának, önzetlen védelmezőjének, legnagyobb tanítójának és szerető atyjának rótta le háláját, sze- retetét és tiszteletét, amikor rohamosan fejlődő, gyönyörű fővárosunk egyik leg­szebb terén Sztálin szobrot emelt. Voltak a magyar népnek dicső hősei, akik a nem­zet szabadságáért,, függe lensígéért vívott önzetlen harcukkal kiérdemelték minden korok magyarjának háláját, becsülését. Mi, a nemzet igazi nagyjainak emléket emelünk. így kerül sor jövőre a Kossuth* és Hunyadi szobor felavatására. ,,De a sort tudatosan Sztálin szobrával kezdjük" — mondotta Révai elvtárs, mert az első magyar szabadságharc, amely győzelmes volt és győzelmes marad, ez a mai har­cunk, amelyet Sztálin zászlaja alatt vív­tunk és vívunk. ,,Ebben a szabadságharc­ban, amelyet Sztálin zászlaja alatt vív­tunk a nemzeti függetlenség ügye és a dolgozó nép felszabadításának ügye, ösz- szefforrott." Azt sem felejti el a magyar nép, hogy Sztálin adta vissza nekünk, szabadi otta ki Horthy börtönéből vezé­rünket, a mi szeretett Rákosi elvtársun­kat, Sztálin nevelte a mi dicső nagy Pár­tunka', eddigi és további győzelmeink szervezőjét. Ezért kívánta a magyar nép, hogy ott ál'jon fővárosunkban egy olyan szobor­mű, amely méltó a nagy Sztálinhoz. Ha erre az ércalakra tekin iink, újult erőt merítünk, hogy még jobb munkával, még keményebb harccal gyorsítsuk még szoci­alista hazánk építését még acélosabb elszántsággal védjük békénket s szabad­ságunkat, amelyet a nagy Sztálin hős ka­tonái hoztak el számunkra. Szuez és hmailia között teve ötse result euv brit katonavonat A Szuezi-csatorna brit megszállás a'ía t lévő övezetében, a Szuez és Iz­maiba közö ti vasútvona’on december 15-én levegőbe repült egy brit ka o_ aavona't amely fegyvereket, lőszert és púft cél gépkocsikat szárítót-. A vonat rakományának nagy vésze elpusztít'*. A bri.- ka’onai hatóságok nem hoznak nyilvánosságra adatokat az emberéle', ben esett kórokrő’ Egyiptomi lapok véleménye szerint igen sok a brit se­besült és halott. A Szaie’zá.esa'orna övezetében a helyzet igen ve&zé'yes irányban ala­kul — mondotta Erskine tábornok az ott állomásozó angol csapatok főpa­rancsnoka. A továbbiakban bejelentette, hogy fele tes ha'óságának parancsa értel­mében a csatorna övezetében szándé­kozik maradni, majd fenyegetőzni kezdet, és kijeién ette. hogy ha a® egyiptomi nép nem haj'andő megér­teni“ a másik fél áláspon'ját akkor ..olyan időszak köve kezik, amikor egyre több vér fog folyni.“ Brüsszelben a jobboldali szocialista vezetők ismét elárulták a munkásosztályt A belga fővárosban vasárnap feje­ződött be az úgynevezett ,,szociális a inernacionálé“ főtanácsának üléssza­ka. Ezen az ü'ésszakon a jobbo dali szocialista vezérek olyan ha ároza'o- kat hoz ak, amelyek bizonyítják hogy e vezérek az amerikai-angoi háborús uszí'dk aktív segítő'ársai. Ax AFP közlése szerint ennek az llinternaeionálé“_nak fő anáesa ha'á- rozaában szolgale kiien he’yeselte az úgynevezett .európai hadsereg“ meg­teremtését, ilymódon nyíltan támogat­ja az USA európai agresszív ’erve* . Ál jobboldali szocialista vezérek azt is hangozta ták, hogy teljes mértékben támogatják a katonai e'ökés'zü'eteke:, amelyek a kapi alista országokban az amerikai imperialisták utasítására folynak. A határoza'ban, amelyet álszentes- kedő módon „a béke érdekében vég­zett tevékenységről“ szóló határozat­nak neveznek, az úgyneveze t ,,szo_ eia is a internacioná’é“ fő anáesa la­káj módon üdvözli az „USA segí sé- gé' és részvételét Európa védelmé­ben“. azaz új világháború előké­szítését. A béke megőrzéséért, függetlenségünk megvédéséért folytatott harcunk csak akkor lehet sikeres, ha a hatalmas Szovjetunióra és sztálini békepolitikájára támaszkodunk Tovább foiytotla az Országgyűlés a költségvetés tárgyalását Az Országgyűlés kedden megkezdte az 1952. évi állami költségvetés részle. les tárgyalásál. A Miniszlerlanács és az a]ája lariozó hivatalok és intézmények költségveté­sének tárgyalásánál Kossá Islván elv- lárs, az Állami Egyházügyi Hival 1 elnöke hangsúlyozta hogyha az eléri eredmények melleit a kormány és a' egyházak közöli; együl (működéiben még mindig mutatkoznak' zökkenők, ez onnan ered, hogy bizonyos egyházi ve. zelő körök még mindig nem tűrik, sőt nem egy esetben szívesen látják, hogy a magyar reakció maradványai az egy­házi állásokat, sok esetben magái a vallást használják fel demokráciaeRe- nes, népellenes cselekedeteik fedezékéül Kormányzatunk az egyezményeken lúl az elmúlt esztendőben újabb nagy anyagi lerhekct vállalt az egyházak fe. lé így például egyedül csak a katoli­kus papok bevonása az SzTK biztosí­tásba közel évi 7 millió forint újabb többletkiadást jeleni. A most éjeibe, lépleieti fizelésjavílás kiterjesztése pe­dig újabb, közel 13 millió forinttal emeli meg az egyházak támogatására előirányzott költségvetési. Kormányza­tunkban tehát megvan minden készség, hogy az egyházak működéséi, a vaRá. sós élei szabadságát biztosítsa Csakis az egyházakon és elsősorban az egyhá­zak vezetőin múlik, hogy semmi és sen­ki se zavarhassa meg a kialakuló együttműködési. Az országgyűlés egyhangúlag, rész. Ideiben is elfogadta a Miniszlerlanács és a kisebb tárcák költségvetését, ez­után a külügyi tárca költségvetését tár­gyat la: Beuke Valéria az Országos Béketa. náes titkára felszólalásában hangsú.. lyozía, hogy a külügyminisztérium költségvetésének minden tétele a békés építő munkát és a béke fenntartását s gíti elő. Mihályfi Ernő népművelési miniszter- helyettes, az Országos Béketanács fő. I'lkára és Parragi György felszólalása után Kiss Károly elvtá'rs, külügymi. niszler mondott beszédet Kiss Károly elvtárs beszéde — Az előttünk! álló nagy feladatok megvalósításához mindenekelőtt békére van szükségünk — mondotta. A Magyar Népköztársaság külpoli­tikája a béke politikája. Ezzel együttjár az, hogy a béke megér, zése érdekében egyre jobban elmé­lyítjük szoros baráti együttműkö­désünket a többi békeszereté or. szággal, elsősorban legnagyobb ba­rátunkkal, a világbéke hatalmas oszlopával, a Szovjetunióval és ■ minden erővel védekezünk a hábo­rú és az imperialista háborús gyújtogatok ellen„ — A szocializmust épitő Magyar Népköztársaság nem viseltetik gyűlő, leltei egy néppel szemben asm és nem törekszik idegen területeik megszerzé­sére, de ugyanakkor elszántan, ragasz­kodik szabadságához és nem lüri, hogy Magyarországot — mint a múltban annyiszor — ismét idegen imperialista hatalmak vaik eszközévé, bábjává, sakk- figurájává tegyék, A béketábor olyan politikai gaz­dasági és katonai erőt képvisel — mondotta a továbbiakban —, amely eredményesen, biztos győzelme tu­datában képái szembeszállni nz im. períaiisfák fenyegetéseivel. Rámutatott, hogy a békelábor ereje, az imperialisták belső ellentét:i. gyar­mati rendszerük válsága, egyre jobban keresztezik a háborús uszítok terveit. Ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét elkerülhetővé tudják tenni az új világháborút. Ha pedig az agresszordk eszüleet vesztve, mégis megkockáztatnák az új háború kirobbanását, szilárd hitünk és meggyőződésünk, hogy ez a háború az imperializmus meg­semmisülésével fog végződni A Magyar Népköz|ársa3ág fennállása éta a nemzetköz; együttműködés meg­valósítására külpolitikai ;npcso]atai kiszélesítésére törekedett. Ugyanakkor azonban el voltunk és el vagyunk szán. va arra, hogy visszaverjünk minden aknamunkái, hogy országunkat egy új imperialista háború felvonulási terüle­tévé tegyék — Ezért keltett és kell fellépni az Egyesüli Államok kormányának a Magyar Népköztársasággal szemben ellenségás, beavatkozó és a nem. zefközi megállapodásokat lábbal tiprő politikája elten. Kiss Károly elv|ár3 ezután így fo]y. tállá: Az Egyesüli Államok kormánya hiá­ba igyekszik agresszív terveit és cRen. séges cseleked' leit a világ közvélemé­nye előtt letagadni, vagy rúgalomiiad- járatta] leplezni amelyet azzal az ürüggyel folytat és újít fel évről.évrc a Magyar Népköztársasággal szemben, hogy állítólag megsérültük az emberi jogukat. Mi kijelenthetjük, hogy a jövőben sem fogjuk tisztelőben tartani az amerikai kémek és kártevők sem­miféle .,jogát" „ szabad garázdál­kodásra és büntetlenségre. — A tényeket nem lehet eltüntetni. Tény az. hogy a fennálló dip’omá. ciai kapcsolatok ellenére Egye. tilt Államok ellenséges politikát folytat a Magyar Népköztársaság­gal szemben, tény az, hogy az Egyesült Államok kormányának ellenőrzése alatt álló saj. tó és rádió állandóan és rendszeresen szórja hazug rágalmait a Magyar Nép. köztársaság népére és kormányára, jény az hogy az Egyesült Államok kormá­kölelezeitségeit, megtagadja a háború« bűnösök kiadásút, a nyugatra hurcolt javak visszaadását, egyoldalúan fel­mondja a Magyarországgal kötött ke« reskedelmi és konzuli egyezményt éa gazdasági téren a Magyar Népköztár­sasággal szemben a legerőszakosabb diszkriminációs politikát folytatja, — Végül tény az is, hogy az amerikai hatóságok együttmű­ködnek a külföldre szőlőit magyar fasisztákkal, hogy maga Truman elnök többízben támogatásáról biz. tosította az Amerikában élő magyar fasiszta szervezeteket és hogy a nyugatnémetországi amerikai meg­szálló hatóságok saját maguk szer­vezik és irányítják a volt nyilas tábornokok vezetése alatt átlő ma­gyar fasiszta fegyveres atakuiato. kaf. A Magyar Népköztársaság külpoliti­kájának feladata, hogy megvédje az or­szág függetlenségét és szuverén tását az Egyesült Államok agresszív politi­kájával szemben, leleplezze az Egye. 8ÜR Államok beavatkozásait és agresszív terveit, visszaverje e provo­kációt és támadásokat. — A magyar kormány a jövőben is következetesen vissza fogja verni az imperialista provokációkat és támadásokat és el van szánva arra; hogy a magyar nép szabadságát és függetlenségét, amelyet a történe­lem folyamán most élvez huzamosan először, minden támadással szem­ben megvédi. nya sorozatosan szegi meg nemzetközi Leplezzük le az amerikai háborús uszíiók érdekeit szolgáló tuóista provokációkat — A magyar kormány elitéti Kiss Károly ezután kifejtette, hogy TR6 és bandája az utolsó időben müg szorosabbra fűzte kapcsolatait az Egye- sü11 Államokkal, amit a nemrégiben aláírj katonai egyezmény is bizonyít. — Titóék katonai készülődései, a Truman-Titó együttműködés fejlődése együttjár a halársértések, incidensek és provokációk szaporodásával a ma­gyar határ mentén és azza], hogy a belgrádi fasisz|a klikk ’ a legdurvább eszközöket — mint a magyar ügyvivő ellen ez év márciusában elkövetett me. rénylet — is felhasználja a helyzet el- mérges! lésére — A magyar kormány, amely a TUó-bandát semmiképen sem azo­nosítja a® elnyomástól a föriéne. lem folyamán oly sokat szenvedett jugoszláv néppel, éberen f'gyeii Jugoszlávia jelenlegi urainak bű­nös tevékenységét és külpolitikánk egyik legfontosabb feladalának tekintjük, hogy leleplezzük az amerikai háborús uszítok érdekeit szolgáló titóista provokációkat és megakadályozzuk ezek megvalósí­tását. — A titőista gengszterek babéra: úgy látszik nem hagynak nyugtot az osztrák kormánynak sem, amelyet ugyancsak szoros szálak fűznek az Egyesüli Államok vezelő köreihez. Az utóbbi időben a magyar-oszirák hatá. ron is gyakran fordulnak elő osztrák részről provokált halúrincid1 nsek éa az osztrák kormány reakciós képviselői, mint legutóbb Graf belügyi államtit­kár, nem riadnak vissza a legostobább rágalmaktól sem, hogy a Magyar Nép- köztársaság eRen uszítsanak > A külügyminiszter ezután hangsú. lyozla", hogy az Egyesült Államok kor. mánya mindent megtesz, hogy Nyugat- Német országban felélessze a fasizmust és a mililarizmusl. Számunkra nemzeti ügy — mondotla —, hogy részt vegyünk a német impe­rializmus helyreállítása, a német mill, tarizmus újjáélesztése ell'n folyó küz­delemben, hogy tőlünk lelhetőleg tá­mogassuk n német egység demokralikuä alapon való létrehozását Azzal kapcsolatban hogy az USA kormánya több év éta jogtalanul meg­akadályozza országunk felvételét az ENSz.be, Kiss Károly ejvlárs kijelen­tette: Egyesült Államok kormányának eH a magatartétsát és jogot formál arra, hogy a Magyar Népköztár­saság, amelynek nemzetközi politi­kája mindenben megfelel az ENSz alapokmányának, e nemzetközt szervezet tagja legyen — A béke megőrzéséért, független­ségünk megvédéséért folytatott harcunk csak akkor lehel sikeres ha a hatalmas Szovjelúnióra és annak sztálini béke. politikájára támaszkodunk — hangsú­lyozta a továbbiakban Kiss Károly elv- lárs, — Minden, N épk ö z|ársas á gun ka | érintő nemzetközi jelentőségű kérdésben a Szovjetunió síkraszáR függetlensé­günk és érdekeink védelmében. Mindé, nütt, így Kgmlobb az Egyesül! Nemze­tek fóruma előtt, szószólója a magyar nép ügyének, elszántan veri vissza a- ellenünk irányuló rágalmakat. A Szovjetunió vezetésével létrejött újfipusú testvéri együttműködőinek köszönhetjük, hogy teljes ikerrel felszámoltuk mindazokat a mester­ségül ellentéteket. amelyeket a múltban a V°H uralkodó osztályok szítottak közöttünk és a szomszé­dos baráti országok népei között, Ma a csehszlovák, román, lengyel, bolgár és magyar dolgozók vát/vet. ve harcolnak közös ügyünkért, a békéért és a szocialista társadalom felépítéséért —A magunk részéről mindent él fogunk követni, hogy a gyorsan fejlődő és erősödő magyar népi de­mokrácia ügyét nemzetközi síkon méltón képviseljük és hogy Nép­köztársaságunk minden erejét latba- vessük a béke ügyéért. A Magyar Népköztársaság külügymi. nisztériuma a magyar diplomácia ma­gára nézve is kötelezőnek tekinti azt az igé-elet, amelyet a magyar nép ve­zére, Rákosi Mátyás elvtárs, „ Magvar Dolgozék Pártja II. Kongresszusán tett: „Lankadatlanul hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján és mindenütt olt teszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldoz­ni kell “ Kiss Károly elvfárs beszéde után az országgyűlés a külügyi tárca költségve, lését általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta A belügyi tárca költségvetési vitája Az országgyűlés ezután megkezdte a belügyi tárca költségvetésének tárgya­lását. Harmati Sándor elvtárs előadói be­szédében hangsúlyozta: A költségvetés jelentős összegeket fordít a tanácsokban dolgozó vezető- és középkáderek politikai és szakmai kép. zésére Az 1952 évi előirányzat reális anyagi alapot biztosít ahhoz, hogy kön* ta|iM mb HM mu| arp ^r| ^"""V ^ÍJjAbb jelentés & IVf í D! szf ©rf An ács ÍC7 MSIAdYADÓD~^rártl L»3£f\N l/yll^ VII. évfolyam 295. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 december 19, szerda

Next

/
Thumbnails
Contents