Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-18 / 294. szám

A megyei levefezőértekezlet távirata Rákosi eivtársboz

Drág» Rákosi Elvi ára!

Ml, torsodmegyei munkás-paraszt evelezők, összeültünk, hogy megtárgyaljuk a megye levelező mozgalmán .k kérdéseit, s a levelező mozgalom elő t állé feladatokat. Egyú'tal megvj, r.szijuk küldötteinket a harcos, dicső múltra visszatekintő Szabad Nép, Pártunk központi lapja, 10 éves évfor. tolójának alkalmából rendezendő e.ső országos munkás-parasz levalező konferenciára. A szabad magyar sajtó, me ynek mi, munkás-parasztleve ezők, munkatársai vagyunk, szociális a építősünk erős fegyvere. Nagy szerepet játszott eddig is hatalmas eredményeink elérésében új győzelmek kivívd. Sára lelkesítette dolgozó népünké, ha ánk szocia’irta építésében Nagy feladatok állnak elő tünk. Mi, borsodme yei munkás-parasztlevelezők, Ígérjük Rákosi elvtársnak hogy termelési ere 'ményeink fokozásán, államunk iránti , kö‘e’ességeink te jesltésén túl levelei kkel, a jő kezdeményezések terjesztésével, a hibák harcos bírálatával is elősegítjük ö éves tervünk sikeres megvalósítását, békénk véde mét.

BORSODMEGYEI MUNKÁS-PA RASZTLEVELEZOK ERTEKEZLETE

A borsodmegyei leveíezőértekezlet határozatai

A magyar sajté borsodi levelezői 1951 december 16-án artot megyei értekezletükön meg.árgya ták a eve- leaő mozgalom eredményeit, időszerű problémáit, felada ai . Megállapították, hogy a leve ezö mozga om Borsod megyében az elmuit esztendőben szép fej.ődés; ért el. A levelezők hálózata kiterjed az egész megye minden Item eltérít Ugyszó vám valamennyi üzemében, termelőszövetkeze i csupor- jában, állami gazdaságában, gépállomásán, városában és községében vau levelezője a magyar sajtónak, akiknek révén saj ónk Borsod megyében is egyre erőteljesebb és szé.esebb képcső a okát teremt a dolgozó tömegekkel. A munkás-parasztlevelezők között helyet foglalnak a terme ésben élenjáró dolgozók: sz ahánovisták, é - munkások, kiváló iraktorislák, tsves- tagok, egyénileg dolgozó parasztok, műszaki ér e miségiek, pedagógusok, tanácsdolgozók, szép számmal nők és fiatalok.

Örvendetesen megnő t a birá’ő levelek száma. A borsodi levelezők írásai is visszatükrözik a dolgozók po i-.i- kai állásfoglalását, a munkához va ó áj viszonyát és a hibák feltárásával, a jó kezdeményezések és .apasztala- tok fe szinrehozásával, az e'lenség leleplezésével pó olhatatlan segítséget nyuj anak a szocializmus épí éséhez békénk védelméhez, az ötéves terv megvalósításához. ,,A gokszáz borsodi levelező munkájának eredményei is igazolják hogy „a levelezők... ébersé, ge, helytállása, kezdeményezése, harc- készsége a dolgozó milliók kimeríthetetlen erőforrásait tárja fel építő munkánk meggyorsítása, a kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében, A munkás.paraszt levelezők a sajtón keresztül újabb széttéphetettsn kötelékekkel kapcsolják össze Pártunkat a tömegekkel

A Po'üikai Bizottságnak a munkás- pe.ra0z‘levelezö mozgalomról szóló határozata szellemében a megyei leve'e- zö értekez’et a levelező mozgalom to- vábbfejlesz'ése, az országos leve'ezö konferencia méltó előkészítése érdekében a» alábbi határozatokat hozza;

1.

Mi, borsodi munkás.parasztlejáruntk a .címe ősben, maradék a.anul teljesítjük és túlszárnyaljuk évi tér. veinket az üzemekben, begyúj ési elírásainkat a községekben. cy Leveleinkkel, bírálatainkkal a hibák fe.tárásával elősegítjük a mimkafegyelem megszilárdí ását az igaza. at.an műszakmulasztások megszűnte ését, a verseny serkentésével, a jó kezdeményezések fe.karolásával és széleskörű megismer, etósével elömoz. dítjuk az évi terv minden részletében való maradéktalan teljesí ésé .

O A munkás-parasz'levelezők tá- •J borának kiszé esi lése érdekében vállaljuk, hegy 1952. február 1-ig, a Magyar Saj ó Napjáig lega ább 3—3 új állandó leve ezöt szervezünk ba

A Üzemekben, városokban közsé- ^ gekben leve ező-csoportckat, olvasóköröket. sajtó baráti köröket szervezünk, amelyeken rendszeresen megbeszé jük levelezési munkánk prob- .imáit, kicseréljük egymással tapasztalatainkat.

r Szükségesnek tartjuk hogy az ,J* egyes szerkesztőségek megismertessenek bennünket pé.daképeink, a szovje sajtó levelezőinek munkájával, tájékoztassanak bennünket a népi demekra ikus országok levelező mozgalmának eredményeiről. Az egyes szerkesz őségek a válaszleve ek szín. vonnának emelésével, ankétok, levesző értekezle'ek, tanfolyamok rendszeres tartásával levelező tájékozta ők kiadásával, a levelezők közti verseny szervezésével segítsék elő levelező munkánk fejlődését.

A Kérjük a pártbizo'tságokat és ”• pártszervezo eket, hogy a levelező munka színvonalának eme’ése érdekében a levelezőket vonják be a szervezett po-iUkai ok atásba

H Megbízzuk megválasztott kü’. * • dőlteinket hogy javasla ainkat terjesszék az 1952. február 2-án és 3-án tartandó országos leve ező Konferencia elé.

BORSODMEGYEI LEVELEZŐ

Értekezlet.

Kik képviselik m az országos

A Szabad Nép levelezői közül:

Káli Lajos bányász (Szuhavö'gyi Bányák), Fekete Pál sztahanovista bányász (Putnok) Chován Isván bányász (Királd), Szakács E'vira, a putnoki járási pár bizo tság munkatársa, Kató László marós (Diósgyőri Gépgyár), Tarcsi Lajos (MÁV miskolci fü öház). Gulyás Béla (Mezőesát községi tanács), Palsa Ilona gimn. tanuló.

A .Néphadsereg“ leve’ezői közül:

Bódi Sándor alhadnagy.

Az Eszakmagyarország levelezői kökül:

Takács Aladár (diőegyőrvasgyári vasöntöde), Orosz B. József bányász (Rudabánya), Kelemen Imre vasú as (Mezőcsá ), Fehér Ferenc (Gönc, ^.Rákóczi“ tszcs), Kereezituri Kálmánná dolgozó párasait, tanácselnök CMe- áSnagymihály) Pellegrini Jóasefnő

egyénk levelezőit konferencián

(Tolcsva), Rubicsek László (Sárospatak), Tóth Bé a szlahánovis a (diós. győrvasgyári süllyesztékes kovácsmü- hey).

A ,.Szabad Föld“ levelezői közül:

Román János dolgozó paraszt (Miskolc), Gere Vi’ma (Hejőbába), Borsodi János erdőgazdasági do'goző (Kurtabérc).

A Magyar Rádió leve'ezői közül: Török Sándor (Ózdi Kohászati Üzemek).

A „Diósgyőri Munkás“ levelezői

közül:

Horváth Károly (Diósgyőri Kohászati Üzemek), Takács Erzsébet (Diósgyőri Gépgyár).

Az „Ózdi Vasas“ levelezői közül:

Németh Lajos a’apszerveze i pártitkár (Ózdi Kohászati Üzemek), Suszter Sándor sztahánovista olvasztár (Ózdi Kohászati Üzemek).

Csak Sztálin áliát járva leket népünk erőssé és még erősebbé, lebet éíeiink széppé és még szebbé

Hatalmas arányú felemelő ünnepség keretében Révai József elvtárs felavatta

a Sztaltn-szol rőt

Vasárnap délelőtt hatalmas arányú felemelő ünnepség keretében avatták fel Budapesten Sztálin bronzba öntök tizennyolc méter magas szobrát, amely Mikus Sándor, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Már jóval az ünnepség megkezdése előtt mini egy nyolcvanezren állják körül a teret.

Pontosan 10 órakor kürtszó barsan és a teret megtöltő dolgozók har almas éljenzése közben a szobor alapzatára épített tribünön megjelenik a magyar nép szerető t vezére, Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs. Egymás után lépnek a tribünre Gerő Ernő. Révai József és a Párt Politikai Bizottságának többi tagja, köztük Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke. Megjelent az ünnepségen az Elnöki Tanács több .agja, Dobi István, a Minisztertanács elnöke, a Minisztertanács tagjai, a baráti államok diplomáciai képviselői élükön I. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete és Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete.

A magyar és szovjet Himnusz hangjai után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa nevében Révai József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizo tságának tagja, népművelési miniszter lépett a mikrofonhoz és elmondotta ünnepi beszédét.

Az új Magyarország is Sztálin nevével épül

— Két esztendővel ezelőtt, Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából határozta el Pártunk kezdeményezésére fővárosunk vezetősége népi demokratikus kormányzatunk, hogy felállítjuk Budapesten Sztálin elvlárs szobrát — kezdte beszédét Révai elvtárs. — A határoza ot megvalósítottuk: Sztálin elvlárs 72, születésnapjának előestéjén íme, a szobor

áil.

— Köszönet érte Pártunk és kormányunk nevében a szobor alkotóinak, a művésznek és mindazoknak, akik segítségére voltak a szobor megalkotásában.

— Ez a szobor olyan, amilyen Sztálin a valóságban és amilyennek népünk látja őt: egyszerűségében is nagy, nagyságában is egyszerű.

Nemrégiben, november 7-én nevezték el róla, ötéves tervünk legnagyobb alko- ását Saáiin Vasműnek és első új szocialista városunkat Sztálinvárosnak, jeléül annak, hogy ha Sztálin nevével épül a világ: az új Magyarország is az ő nevével, az ő szellemében épül.

Most, 72. születésnapjának küszöbén leplezzük le országunk szivében, szerete í hazánk gyönyörű fővárosában Sztálin szobrát, hogy örökre hirdesse:

amit Sztálin népünknek adott, a legtöbb, amit népnek adni lehet: szabadság, függe lenség, hit önmagában, lehetőség arra, hogy alkotóerejét

szabadon kifejthesse■

— Ez a Sztálin-szobor, a fővárosé, de nemcsak a fővárosé. Mint ahogy Budapest is egész népünké,

ez a szobor is az egész magyar népé.

Ezt a terei: itt, ahol Sztálin szobra áll, rövidesen Budapest legszebb terévé alatémek

Sztálin

elv árs

kítjuk át és ennek a legszebb központja, legnagyobb ékessége elvtárs szobra lesz.

— Itt, ezen a téren, Sztálin kőre állított, bronzba öntött képmása élő t fognak évről-évre felvonulni Budapest dolgozó százezrei, hogy az 5 alakjára tekintve még jobban agyukba és szívükbe véssék:

Sztálin útját járva, jó úton járunk, csak Sztádn útját járva lehet népünk erőssé és még erősebbé, egységessé és még egységesebbé, lehet a haza és a hazának minden jia boldoggá és műveltté, lehet életünk széppé és még szebbé.

— Ez a szobor nemzetünk leikéből lel- kedzet, ez a szobor magyar szobor.

— Sztálin, a Szovjetunió népeinek vezére, az egész világ munkásosztályának tanítója, az egész haladó emberiség zászlóvivője, de ugyanakkor minden nép, kicsi és nagy, külön-külön is szívébe zárta, a magá'üak tekinti. Ahogyan a szocializmust épí.ve minden nép hozzáad valamit a közös műhöz a maga nemzeti sajátosságaiból, ugyanúgy minden nép a maga nemzeti szemüvegén keresztül látja az emberiség közös Sztálinját, magára vonatkozatja azt, amit Sztálin tett az egész világ minden dolgozójáért, saját nemzeti élettapasztalatai alapján teszi magáévá tanításait.

Minden szabadságáért harco’ó nép szíve feléje dobog, a mi népünk szive magyarul dobog feléje.

A szoborral, úgy, mint a dallal, a nép érzelmeit, szeretedét lehet kifejezni. De nálunk a régi világban voltak szobrok, amelyeknek semmi közük nem vök népünk igazi érzelmeihez.

Az a magyar szabadságharc, amelyet Sztálin zászlaja alatt vívtunk és vívunk — győzelmes volt es győzelmes marad

— A régi uralkodó osztályok a maguk képére formálták nemzeti hőseinket, törpéket neveztek ki nemzeti nagyságokká. Verbőczyk, Rákosi Jenők, Prohászkák képmásával csúfítot.ák el fővárosunkat és országunkat.

Mi ezt jóvátesszük. A nemzet igazi nagyjainak emelünk emléket. A jövő évben szobrot emelünk a tőrők- és németellenes magyar szabadság- harcok két legnagyobb hősének, Kossuth Lajosnak Budapesten az Országház élőt’, Hunyadi Jánosnak Pécsett.

— De a sort tudatosan Sztálin szobrával nyitjuk meg.

— Hunyadi és Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és függetlenségéért küzdőitek az idegen elnyomás ellen, de harcukat — bár évszázadokra világitották meg népünk útját és bár tetteik kiapadhatatlan forrásaivá váltak a hazaszeretetnek — nem koronázta siker.

Az a magyar szabadságharc, melyet Sztá’in zászlaja ala’t vívtunk és vívunk — győzelmes volt és győzelmes marad.

— A régi magyar szabadságharcokban, Hunyadi és Kossuth küzdelmeiben a harc az idegen hódítók elnyomása ellen és a harc a magyar urak belső elnyomása ellen, nem tudott eggyé válni. Abban a szabadságban, melyet Sztálin zászlaja alatt vívtunk és vívunk, a nemzeti függetlenség ügye és a dolgozó nép felszabadításának ügye összeforrott.

Sztálin tanította meg népünket arra, hogy a magyar függetlenséget kivívni és biztosítani annyit jelent, mint a szocializmust felépíteni országunkban, a szocializmust felépíteni pedig annyit jelent, min' gránitnál keményebb és szilárdabb alapra építeni nemzetünk függetlenségét.

__ A tőrök és a német hódítók ellen

vívott magyaT szabadságharcok végső soron azon hiúsultak meg, hogy dolgozóinkat bilincsbe verte a belső osztályelnyomás, hogy népünk nem fej hette ki minden erejét a külső hódítók ellen, hogy a szabadságharcukat há batámadta az úri hazaárulás, hogy a szabadságért küzdő magyar nép magára maradt, nem támogatták az emberiség sorsát eldöntő világhatalmak.

— Azelőtt sokszor emlegették, hogy a magyar nép századokon át a ,,Nyugat” védelmében ontotta vérét. Hogy a vérét ontot.a az igaz, de köszönet nem volt benne. A török uralom alól is „felszabadítottak” bennünket, de a felszabadítás eredménye az volt, hogy eben gubát cserél ünk.

— 1848-ban a burzsoá „Nyugat" hidegen és kárörvendve nézte, hogyan tiporják le a magyar szabadságharcot. A Habsburgok gyűlölt uralma alól is „felszabadítottak” bennünket 1918-ban, de tt „Nyugat” reakciós poli ikusai és tábor* nokai úgy bántak a magyar néppel mint a kapcaronggyal, de dédelgették magyar nagybirtokosokat és tőkéseket.

— A burzsoá Nyugat segített vérbe- fojtani az 1919-es magyar munkásforra* dalmat, rakta dolgozóink nyakára a Hor* thy-uralom jármát, az imperial's a Nyu* gat adta áldását arra, hogy hazánk a német fasiszták leigázott tar.ományává legyen,

A magyar népnek elege volt a nyugati hadvezérek, hódítók, börze-sper hu ánsok és tőkések ,,támoga ásóból". A magyar népnek százados tapasztalatok kinyitották a szemét. Azért fordult kelet felé, Lenin és Sztálin országa felé, mert ott. az 5 országukban kelt fel a magyar nemzetet és a magyar dolgozókai egyszerre felszabadító szocializmus napja.

Köszönjük Sztálinnak...

— Az igazi felszabadi ást a szocializmus országa, a nagy Október földje, Sztálin népe, Sztálin katonái, Sztálin tanításai hozták meg számunkra.

Ez a szobor bizonysága annak, hogy tudjuk és soha el nem felejtjük, mit köszönhetünk neki.

— Sztálin törte le kezünkről az idegem elnyomás rabbilincseit. Sztálinnak hála, lettünk újra függe len, szabad országgá— Sztálin .fiai zúzták szót a magyar földesurak és tőkések elnyomó állam- gépezetét és te.ték lehetővé, hogy a magyar nép saját urává váljék, a dolgozók államát, a dolgozók gazdaságát, a dolgozók társadalmát építhesse.

1— Sz álinnak köszönjük, hogy hazánk földjén a felszabadulás után nem dúlt polgárháború, hogy a nagybirtokosok és nagytőkések nem tudták megfosztani a munkásokat és a parasztokat a megszerzett. hatalomtól, Sztálinnak köszönjük, hogy a reakciós összeesküvők fája nem nőt:^ az égig, hogy a magyar munkás* osz ály a dolgozó parasztsággal szövetségben győzelmesen megvívta harcát a belső reakcióval, szilárdan megalapozta a munkáshatalmat és megkezdhette a szocializmus békés építését.

— Sz álinnak köszönjük, hogy hazánk nem vált Görögországgá és Koreává, Sztálin védelmezett meg bennünket az imperialisták beavatkozási kísérleteitől hazánk belügyeibe, Sz álinra, a Szovjetunióra támaszkodva vertük vissza, verjük vissza és fogjuk a jövőben is visszaverni az imperialisták arcátlan próbálkozásait, hogy Magyarországot gyarmatukká süly* lyeeszék és visszaáll! sák nálunk a fasiszták, az urak, a grófok és bankárok hatalmát.

Sztálin segítsége á’landó és szakadatlan segítség. Soha nem fordultunk, soha nem fordulunk hozzá hiába! Segítette és segíti népünket anyagilag és erkölcsileg, szóval és tettel, tanáccsal és útmutatással.

— Gépeke: és nyersanyagokat, műszaki eljárásokat és tudományos tapasztalatokat, új munkamódszereket és új kultúrát kap unk tőle és embereket, akik önzetlenül és szeretettel adják át népünknek a nagy Szovjetunió 35 éves tapasztalatát arról, hogyan kell felépíteni az új életet, hogyan kell szocialista nagyipart és mezőgazdaságot, hogyan kell új szocialista kultúrát teremteni

Sztálin eszméi formálták a mi Pártunkat a magyar történelem legnemzeiibb pártjává

— De a legnagyobb segítség, amit tőle kaptunk: Sztálin tanításai.

Sztálin forradalmi eszméi nevelték, formálták, acéloz ák meg azokat az embereket, akik 25 év üldözései közepette börtönökben és a bitófa alatt, a iasiszta bíróság elő l, sztrájkokban és tüntetésekben, harcolva és vérezve állták meg he yüket és emelték magasra Sz álin zászlaját, a munkásfelszabadulás, a proletár nemzetköziség, a szocializmus szent vörös lobogóját. Sztálinhoz jártunk iskolába mi, magyar kommunisták! Sztálin ad a vissza nekünk, ö szabadította ki Horthy börtönéből vezérünket és tanítónka', a mi szeretett Rákosi e'vtársunkat.

Sztálin nevelte a mi dicső nagy Pártunkat, ő olotta belé azt a képességet, hogy összeforrva a magyar munkásosztállyal, a magyar dolgozó néppel, ke- ménv és biztos kézzel kormányozza az országot.

Ilyen hű vezetője nem volt még

népünknek, mint ez a mi Sztálin- nevtlte Pártunk.

A mi Pártunkban összpontosul, testesül meg, szerveződik szilárd akarattá és céltudatos cselekede té a mi nagyszerű magyar népünk minden erénye és alkotó- tehetsége,

Sztálin eszméi formálták a mi Pártunkat a magyar történelem legnemzetibb pártjává.

■— Ezt köszönjük Sztálinnak, ezért emeltünk szobrot neki.

— A bronz, amibe Sztálin elvtárH drága alakját öntöt ük, a kő, amelyre rá- állitottuk: müvének minden idővel dacoló állandóságát jelképezi. És jelképezi ez a szobor annak a munkának az állandóságát is, amit mi végzünk az ő szellemében. Hé: esztendeje áll a magyar népi demokrácia. Nem volt még a magyar oónszahadsáenak ilven hosszú életű szakasza a magyar történelemben Hányszor iósolták már a reakció leveli békái es alatt az idő alatt a.- időváltozást, vágj

tSZAKMAGMiORSZAG l

Yll. évfolyam i.94. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 decemberit, kedd