Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-16 / 293. szám
Vasárnap, 1951 december hő 16* ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Kommunista lelkesedéssel, elszántsággal harcoljunk nagy feladataink sikeres megvalósításáért! Harmoh Sándor eUtárs ve a >a a Megvei Percnek ezief v tajobon elhangzott (©•siólaló'oWa A Megyei Pártvaiasztmány tagjai . es póttagjai A Megyei Párlértekezplen | tko szavazássá az a ábbi elv.ársakat vá- 1.Slot Iák meg a Megy ; va. | ».iiasz.- mányla: Nógrádi Sándor honvédaj tábornagy, Ilarnafi Sándor, a Megyei Pártbizoll- ság tilsára. Nagy Sándomé (Koriál), Margóczi István Kos ulh-díjas olvasztár, Tarján Kálmán bányamérnök (Ku- rityán). Kovács Sándor MB agil, prop bikára, Lőrincz Imréné pftil iskolai munkalárs, Gyárfás János MB másed- íilkára, Imre József edeiény' JB ól- kára, Darmos István MSzT megyei titkár Sánta Károly honvódőrn-gv. Lengyel József né |?zes lag, Járdán József MB pár|_ és lömegszevvczel oszlály titkára, Kömmel Lajosné MNDSz megyei lifkár, Iván István Megyei Tanács elnöke, Vaszil István MB mezőgazdasági osztályának lit- kára, Sipos Béla Iszcs-iag községi tanácselnök, Bazsó Jánosné dolgozó pa- raszl. Törő József MB ipari ti lkára Juhász József iszcs elnök, Bodnár András Miskolci Párlbizotl?ág lilkára Marton Béla, az AVH megyéi vezetője, Kocsis Jánosnó (szcs tag, Kriston András DISz megyei lilkára, dr. Kojozs Oszkár államügyész, Bisztri János MB kádert? lkára. Bárdos Jó- zsefné iszcs (ag. Olltyán Józsefné a diésgyörvaSgyári rúgóüzem dolgozója. Hóra Anna tszcs tag, dr. Hoffmann Ferenc Kossuth.díjas, a Megyei Tanács egészségügyi oszlályának vezetője. Gyöngyi Is jván a pedagógus szakszervezel megyei titkára, Makalicza József bányász, Székely Tamásné vegyészmérnök, Varga Zoltán. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa h. elnöke, FövényesSi András megyei rendőrkapitány Hajdú János élmunkás vájár, Kálmán Antal» né tszcs agronómus, Csák Gyula bánya.» mérnök, Balogh And ás, a putnoki JÖ titkára, i/j, Zufi János a DBäz sátor.- Ijaújhelyi járási ti lkára. Sárközi An* dor, az Eszakmagya: ország felelős szerkesztője PÓTTAGOK: Egri Zónán MB fa2* dasági osztályának h. vezetője, Tóth Istvánná, az ózdi járási tanács elnöké, Kőhal ni Imre, a diósgyőrvasgyáii acélmüvi építkezés pái t zervezője Kelemen Sámuel, a Megyei Tanács mező. gazdasági oszlályának vezetője, St’hor Antal a Bükkaljai Szénbányák pár Ibi. zöldágának titkára, Lechner Irén szerencsi cukorgyári dolgozó, Sárosi Jó- zsefné községi párllitkár. Tamás- Erzsébet tszcs tag, Szatmári Ferenc Ózd nagyüzemi PB )i|kára, Kovái Pál A MG po], oszlályának vezetője Cső*. más Béla egyénileg dolgozó paraszti; Herczeg Ferenc, a diósgvőrvasgyárj Kohászati Üzemek vezérigazgatója, So„ mogyi Antal, az Ózdi Kohászaii üzemek vezérigazgatója, Orosz Lajosné rudabányai községi titkár, Malák István, a miskolci egyetemi város építko. zésének párIszervezöje, Hajdú Pá], a putnoki járási tanács elnöke, Hronyee István tszcs agronómus, ifj. Orosz Sándor, a sárospa taki JB ti lkára; Kugier Lajos Kossath.dijas diósgyőri' vasgyári hengerész, Farkasinszkí Lajos mnnkaévdemreudes ózdi olvasztár. Futó András kubikos fl Mérvéi Párfváiaszimánv magváSaszfoita a Menvei Pá?tbi?o is^p és a Megyei feiveimi Bizottság taglalt A Megyei Pár ér ekez'eten a vita befejezése után Harma i Sándor elvtárs vá aszóit a hozzászólásokra. A mai pártértekez et színvonalában nagy mércékben meghalad a a műt évi pártén ekozle színvonalú: — állapi tot a meg. Az elvtársak felrző alá. saikban fe tárták azokat a hibáka és hiányosságokat , ame yeknek gyökerei a Megyei Bizo:- ság munkájának hiányosságaiból adód- ak rámutat -ak arra. hogy a következő évben hogyan do'gozzék a Magyei Bizot'ság. Sztá’in elvtársat idézve rámu'a ott Harmati elvtárs, hejgy a sikereknek rendszerint vannak árnyo’dalai is. Ez következe t be Ozdon a kongresszusi verseny uán, ahogy Váló -zi elv árs fe'szó alásában e* monjV a. Az a legveszé’yesebb, at/ilksr a komraunia'ák az e’ért eredmények alapján elbizzák ma. gukat. Az Ózdi Kohászati üzemek példájából tanú nia ke'l többi üzemünknek is, men a jó eredmények után rendszerin mindenütt visszaesés köve kezik be. Az ezévi 'ervlemar&dás egyik oka hogy az ötéves terv első esztendejére megállapított laza tervek elv ársain- ka: hozzászoktat ák ahhoz a nézethez, hogy ..nem baj, ha az év első felében lemaradunk, majd behozzuk az év lhásodik fe’ében.« 1951-ben a tervek azonban már feszített tervek voltak hónapról-hónapra progresszív tervet kellett eljesí eni Az ezévi tapasztalatokból 1« kel! vonni a tanúságokat 1952-re. Nem szabad e őfordu’nia annak, hogy vállalataink akár csak egyet, len egy hónapban is lemaradjanak a havi tervelöirás mögött. Ahhoz viszont hogy a tervet hónapró -hónapra feltét'énül te je. sítsük, szükséges, hogy napről- napra !e’jesí‘sük a tervet. Monos elv árs felszólalására vá’a- szolva hangsu'yozia Harmati elvtárs hogy — mint a felszólalás hevesen fel ár: a — az objektív okokra való hivatkozás a fejlődés egészen veszedelmes fékjévé kezdett válni. A gazdasági vezetőknek va’óban nemcsak gazdasági, hanem egyben poli ikus veze őknek is keli lenniük. Látniok érezniük kell a gazdasági és politikai munka megbonthafaflan egységét, hogy a II. Kongresszus ha áro. za át pontosan végre tudjuk hajtani. A mezőgazdasági problémákkal foglalkozó felszó'alásokra adó*«: vá'ásza során Hanna i elvtárs kiemelte: Imre élvtárs jogosan bírálta a Megyei Bizottságot amiatt hogy kevés segítsége1 adott jogosan b'rált engem is azért, hogy nem e'éggé nem elég stiriin foglakozom a Pár bizottság vezetőivel, a titkár e'vt ársakkal. Emellett azonban helyes lett volna, ha megemlékező1' volna arról is, hogy amikor a begyűjtési tervet a Járási Pár bizo'tcág tudomására hoz uk. ma. ga Imre elv árs vo't, aki lehetetlennek ar olta ennek a tervnek eljesí- tését, ez átragadt a Pártbizottság többi agjára és mondhatnám, a járás összes alapszervezetére. Ez a magyarázata annak, hogy az edelényi járás a legrosszabbak között van a begyűjtésben. Nem szabad a fe adatokhoz már eleve úgy hozzányúlni, hogy azok „nem téljesíthe ők:« Páriunk soha nem ál'lt a kommunisták elé olyan feladatokat, amelyek nem oldhatók meg O yan feladatokat viszont va óban ál ít, amelyeknek jő megoldásához kom- munis1 a lelkesedésre, e szán Ságra van szükség. Ennek sze lemében ke 1 folytatni a munkát az ede é- nyí járásban, ezt kell meg á niok mindenü t az elvtársaknak. Kocsis elvlárs hozzászólásával kapcsolatban részié esebben fogla kozott Hanna i e’vtárs a munkafegyelem kérdésével és ezeket mondotta: — Fegyelem nélkül nem lehet kollektív szocia.ista munká: végezni! A szocialista munka sokkal nagyobb, sokka’ meggyőzőbb fegyelme: követel, min: amilyen fegyelmet annakidején a kapitalizmus teremtett meg. AJ ól a munkafegye'emtől féltek a dolgozók, a szccia'ista munkafegyelem azonban nem a fenyítésen a apszik, hanem a szociális a öntudaton, tehát ezt kell Kia' akitanunk dolgozóinkban. Igen komoly hiba — folyta ta a továbbiakban Harmati elvtárs —, hogy a termelőszöve kezet i csoportok és a gépá'omások közöt gyenge a kapcsolat, hason’óképpen gyenge a kapcsolat a tanácsok mezőgazdasági ősz álja és a szcs-k között. A gépállomások dolgozóinak e ső- rendű feladata, hogy jó terme ő munkájuk me'et terjesszék a szocialista e máié et, erősítsék a szocia ista tudató1. Mi i- en soka* várunk a gépállomások ól éppen ezért munkájukat nagy mér őkben meg ke l javl aniok. A Megyei Bizottságnak és a járási pár bizot Ságoknak is sokkal jobban ke'l 'ámaSzkodniok a gépállomásokra, biztosítaniok kel] a t.szcs-k és a gépállomások közöt t jó kapcsolatok ki- a'akításá-. á’landó erősítését, A aná- esokat felelőssé ke l enni hogy ez a kapcso’a' megfelelő legyen, Heinics elvfárs hozzászólásábó’ kiemelte Harmati e'vtárs: pár'bizoirieágaink egyik legfontosabb fe’adata hogy igen sokszor, sűrűn adjanak segítséget a pár szervezeteknek, hogy meg'a- nitsák a vezetőségeket a pártve- ze‘és módszereire. A sátoraljaújhelyi Járási Pár bizottság kialakítór a az igazi kol'ektiv munkamódszert a Pártbizottságon belül az összes pártbizottságnak magáé, vá kell tennie ezt a módszert, akkor javul a pártbizottságok és az alapszerveze ok munkája, kialakul a rendszeres pár é e , jól lehet mozgósí ani a feladatok végrehajtására a kommunistákat és az ő vezetésükkel a pártonkívüli do’gozókat. Kovács Sándor elvtárs igen jól elemez: e mindazokat az ideológiai, kuí u. rális prob émákat, amelyek megyénkben jelentkeznek Kovács e'v árs véleménye, birála a megjelölte az utat, amelyen haladva ezeken a területeken a munkát fo’y atni kell. Külön ki akarom emelni, hogy szociális a épfésünk előrehaladásával párhuzamosan egyre nagyobbak lesznek az ideológiai köve élmények. Vezető pártfunkcionáriusaink a sok munkára való hivatkozással elhanya- golják az ideológiai munkát, tehernek veszik, ha egy-egy előadás megtartására kapnak megbízást. Az ideológiai képzés egyik módszere az, hogy előadásokat tartsunk, propagandamunkát végezzünk. mert ezt feltétlenül meg- e őzt az, hogy alaposan tanú mányozzuk az illető tárgyat, tehát Így magunk is fejlődünk. Minden kommunistának, de elsősorban a veze őknek, akik nagyobb ideológiai felkészül’séggel rende’keznek, kötelessége, hogy a párttagokat és a pán onkivü ieket is képezze a marxizmus-leninizrmis ■ elméletére. Éppen az ideológiai képzés e’hanya- go’ásának, a tann’ás lebecsülésének következménye, hogy pártbizot sá- gainknál egyes e v ársak szék áns magatartást 'anusl anak. Például a volt ricsei járási pártbizo tpág ba'ol- dali elhaj’ása igen nagy károkat okozott Pár unk politikájának ebben a járásban. Minden pári műnk ásnak le keli vonnia ebből a tanulságot Ha nem akar szektáns magatar'ásba esni olyan arányban ke'l fejlesztenie ideológiai fe'ííészttüségét, ame'yet megkíván nrndannyiunk- től a szocialista építés egyre gyorsuló üteme. Vaszil elvtárs felszólalása is azt domborító ta ki- hogy a marxizmus. leninizmns tanításainak a marxis'a- leninista parasz po itikának megismerése né kül nem iehe: jó munká végezni a mezőgazdaság szociális a átszervezésében. Feltétlenül szükséges hogy falun dolgozó e v ársaink megismerjék a marxista-leninista parasz p liti- ka elvi a’apjait csak Így udják tovább erősl eni a munkás-paraaz- szövetsége*. E lenkező esc ben fel étlenül a mun- kás-parasztszövetség gyengü ése köve: keznék be. Ezt pedig éppen az ellenség kívánja. Tegyük még hozzá, hogy képze ten kommunisták me’let» az e, lencég befolyása nő, viszont képze !. kommunis ák meile t az e lenség munkája kiszorul. Végül azokra a bírá átokra vá oszolok — folytai'ta a továbbiakban Harmati elvtárs, — ame yek a Megyei Bízó tság felé hangzottak el. A Megyei Bizo- tság nevében köszönő et mondok az elv ársaknak a birá átokért, mert olyan hibáinkra derítenek fény1 ame’yek előttünk sok esetben nem is vo,- tak ismeretesek, de most már iá'- juk ezeket a hibákat és Így módunkban lesz kijavítani azokat Készleteiben válaszolva a birála’ok. ra, Harmati elvtárs hangsú’yozta. mi- yen nagy jelentősége van annak, hogy a Megyei Bizo 1 ság osztályvezetői, munka ársai sokkal többet tartózkodjanak a2 üzemeknél, bányáknál pártbizottságoknál, hogy tanulhassunk a tömegektől. A pártbizottságoknak is pártszervezeteknek az eddiginé sokkal öbh ámnga á»t. elvi po itikai irá. nyi ást kell adniok a tanácsok számára. A Műszaki Egve'emmol valóban igen gyenge volt a Megyei Bizottság kep- csolata. A Megyei Bizottság azt s-.m ségí & e elő hogy jobb kancsó a.tok épü’jenek ki az egyetem és az üzemek közöt Ezen a téren követendő pé’dakép a szovjet egyetemek és üzemek hafamaa eredményeket biztosító szoros *»ap- csolá1*®. \ Mr'r-'-rí TV- . ' '■ ' áoi'ŐSŐ' hez minden segítséget megad. Nem en-'vV’«tő m''- nz — fo’y atta Harmati elvtárs — hogy egyete niink tanárai csak szakmai ismere ekkel foglalkozzanak, hogy tanárok é* anu. 'ók tehernek mondják a marxis a-leninista e’őadásokat. Ez azt jelen i, hogy beférkőzött az egyetemre a kozmopolita szellem. Rámutatott a továbbiakban Harmati elv árs, hogy a Miskolci Pártbizott. ságnak továbbá a vasutas pártbizottságoknak és pártszerveze'eknek valóban sokkal több ámogatást kell kap- niok a Megyei Bizot ság:ól, — Bodnár és Boncsér e’v ars bírálata jogos volt. Befejezésül hangsúlyozta Ha-mati elv árs: a Megyei Bizottság felé elhangzót' bírálatok módor adnak arra hogy a föl árt hibákat a köve*kező hónapokban kiküszöböljük, A választmány nevében megköszönöm a be’énk. helyezett bizalmat és ígérem, hogy munkánk hiányosságainak kijaví'ásá- val úgy fogjuk veze’ni a megye pár szervezetei'. ahogy a Párt és szeretett vezérünk, Kákosi elv ára azt ránk bízta. A Megyei Pártértekezle en öjravá- asz o Megyei Pártválasztmány csü- :ör ökön dé u'án tartotta első ülésé:. Bisztri János , elvtárs megnyitó szavai után Kovács Sándor elvtárs ismertene a Politikai Bizottságnak az ok a ási munkáról sző’ó ha ározata végrehajts, sával, az ideológiai munka színvonalának emelésével kapcso'atos további 'ennivalókat. Referá urnát éri ékes vita követte. Mind a beszámolót, mind a vitát lapunk legközelebbi számában ismer etjük. .Ezután az olőcjjcsztett .javaslat alapján a Megyei Pártválasz mány megválasztotta az új Megyei Pártbí- zot' ságo: és a Megyei Fegyelmi Bizottságot. A Megyei Pártbizottság tagjai- Harmati Sándor, Gyárfás János Járdán József, Kovács Sándor, Vaszil István, Bisztri János, Fövényessi András. Iván István Marton Béla. Varga Zol án. Bodnár András. A Megyei Fegyelmi Bizottság tagjai: dr. Kolozs Oszkár, Darmos István Kammel Lajosné Margóczi István, Varga Zoltán. A Magvar Tudományos Akadémia 1951. évi közgvülése A Magyar Tudományos Aknáén:a szombaton délelőtt tartotta zókt "köz. gyűlését Busznyák István akadémikus elnökletévelm Az elnöki megnyitó után Erdey-Gruz Tibor akadémikus tartotta meg „ főtitkári beszámolóját. A közgyűlés határozatban fogadta et a magyar tudományos kutatás első ötéves tervét majd módosította az Akadémia alapszabályait, A módosítások értelmében az eddigi hat osztály hely ett az Akadémiának nyo/o osztálya lesz Az akadémikusok száma líS-rái ]40-re emelkedett. Leghasznosabb ajándék a takarékbetétkönyv ! Ajándékozz betétkönyvet! Szombaton délben befejezték tervüket Márta-bánva dolgozói Rákosi elvtárs tatabányai beszéde után gyökeres fordulat állott be a Diósgyőri Szénbányák Vállalathoz tartozó Mária-bánya munkájában. A tatabányai tanácskozás anyagát, Rákosi e_v árs útmutatásait a dolgozók röp- gyülése-k, majd terme’ésl ér'ekez et koré ében megtárgyalták és megfogadták: december 21-re, Sztálin elvtárs 72. szüle ésnapja tiszteltére te jesük operatív tervüket. Fe.ajánlásuk.-),: levélben jelentették be Rákosi elvtársnak Lendüle es harc indult a terv te jesltéséért a Rákosi elv ársnak tett fogada’om valóraváljásáért. A pártszervezet, a szakszervezet jobban mozgósított a feladatok végrehajtására javult a műszaki veze őség munkája is; Ok őberi tervüket 96, novemberi tervüket már 110 százalékra teljesig te'tók. Decemberben is nagy eredményeik voltak. Az első dekádban 109 százalékot értek el. December 7-én a pár értekezlet tisz’e etére az akna 140.8 százaiékor teljesített, ezzel első !e‘t a vállalat üzemei között, a követ., kezö napok terme ése is meghaladta az előírást; 13-án 108 14-én 101, 15-én szín én 101 százalék. A nagy lendületű verseny meghozta gyümölcsöt — a Márta-akna dolgozói a vál’alt határidő előtt 6 nappal december 15-én, szombaton délelőtt 11 óra 30 perckor befejez ék ezévi tervüket. Ez alkalomból táviratot fcü d- i tek Rákosi e’vtárshoz. Táviratukban megfogad'ák: tovább fokozzák eredményeiket és az év végéig 400 vagon szene*, termelnek terven felül. A terv ■‘e'jesltéséért fo’ytatott harcban különösen ki*üntek: Sepsl Lajos 148.8 Zó yomi János 146.6, Tó h Pál Jenő 148.4, Kerékgyártó János 117.9 és Kamarás Ferenc 112.3 százalékos átlaggal, ŰJTÍPUSÚ SZÉNKOMBÁJN A Icaragandai szénbányákban üzembehelyez'ék Sz. Makarov Sztálin-díjas tervező újtípusú szénkombájnját. Képünkön Sz. Makarov (jobboldalon) Akusup Med jö~ vesztöeájár tapasztalatait hallgatja gépe munkájáról. Felhívjuk a megyei leve'ezőkoníerenciára meghívott vidéki dolgozók figyelmét, hogy vasárnap reggel Miskolcon a Tiszai személypályaudvaron különjárati! autóbusz várja őket. Az értekezlet után ugyancsak autóbusz szállítja a konferencia vidéki résztvevőit a pályaudvarra
