Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-12 / 289. szám

'2 ■* K*&­ÉSZAKMAGYARORSZÁtí Szerda 1931, december S3 S3. szövetkezeteik felé fordul Nézi, hogy a most folyó zárszámadás eredménye­kén) mii kapnak a lszcs *agíai- — Tszcs-inknek több mini a fele alig né. hány hónapja alakult. Ezeknek a fia­tal csoportoknak eredményei, »ermésze. tesen, még nem lehetnek nagyok. Ez. zel szemben 1950-ben és 1949-ben ala­kul! csoportjaink már jelentős eredmé. nyékét mutatnak fel. így például a 815 Tch-al és 14 taggal működé kesznyéteni tszcs termésátlaga magasan a* egyénileg dolgozó parasztoké felett van, íme néhány adat: búza —- tszcs-nél 8.6 mázsa, egyénieknél 6 mázsa. Árpa — tszcs-nél 13 mázaa. egyénieknél 6 mázsa. Rozs 17.31 és 10 burgonya 108 és 36, cukorrépa — tszcs.nél 271 má­zsa, egyénieknél 150 mázsa A kesz- nyéteni tszcs terméseredményei világo­san mutatják a falu egyénileg dolgozó parasztjai felé a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás előnyeit. A falu dolgozó parasztjai most szá­molnak, ki járt jobban. A számolás a tszcs mellett dönt. Oláh Mihály a kesznyéteni tszcs tagja 4119 forintot, 10 mázsa búzái, 7 mázsa árpái, 4 mázsa kukoricát, 24 mázsa szénát, 137 kg cukrot leír polt, ezenkívül van egy tehene es 559 erőgép gépállomásainkon Megyénkben 23 gépállomás van, ame­lyek az elmúlt hónapokban sokat ^fejlőd­tek. Míg ezév júniusában 473 erőgéppel rendelkeztek, addig ma már 559 erőgé­pük van. Gépállomásaink aratási, csép- lési tervünket 97.6 százalékban teljesítet­ték. Egészévi traktormunkájuk tervét azonban eddig csak 54 százalékban telje­sítették. Lemaradásuk még most súlyo­sabbá vált, mert az őszi munkák során a 29 százalékra tervezett kapacitáskihasz­nálás a valóságban csak 17.8 százalék. Vannak kiválóan teljesítő gépállomása­ink ég traktorosaink. A mezőesáti gépállomás tervét uiár 101 százalékban teljesítette, a vilmányj vi­szont c-ak 30 százalékban. Gépállomásaink söme betölti hiva­tását. valóban a szocializmus erőd* je a falun, Jobban ki kell használni a gépeket állami gazdaságainkban Állami gazdaságaink a megye me­zőgazdasági területének 7 százalékát bi: tokolják. A nagyüzemi mezőgazdál­kodás előnyei megannlatkoznak termés- eredményeikben amelyek nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok, de még a [szcs-k termésátlagát is felülmúllak. Kiváló üzemegységeink kosé tar­tósít; például a mesónagymihátyi üzemegység, amely 'búzából 12,12 mázsás, rozsból 10.72, őssiárpábil 15,84 mázsás átlagtermést árt el Icát. hoidankínt Állat tenyésztési tervét 100 százalékban, malacszapoútási tervéi 140 százalék­ban teljesítette. Állami gazdaságainkban sokai ja­vult a pártszervezetek munkája. Meg kell azonban állapítani, hogy az üzem. egységek zöme az indokoltnál nagyobb mértékben még 'mindig ..gyermekbeteg­ségben“ szenved. Nem egy üzemegy­ség messze elmaradt a különböző mun­kák elvégzésének határidejétől. Ezt állandó jellegű munkaerőhiánnyal ma. gyarázzák. Az indok azonban csak részben fogadható ej, meri állami gazdaságaink gépesítése jónak mondható, csakhogy bajok vannak a kapacitás kihasználása körül. VASUTAS DOLGOZÓK LEVELEI RÁKOSI ELV TÁRS BESZÉDÉRŐL karácsonyra két disznót vág. „Politikai Bizottságunk — mondta Rád kosi eivtára — meg van győződve róla., hogy a legjobb agitáció és propaganda a termelőszöve.kezetek eszméje mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha a termelékenységük, jövedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredmé­nyeit. Necsak mi agitáljunk most már a szövetkeze.ek mellett, hanem beszéljen a termelőszövetkezetek jó eredménye magéért.” Úgy gondolom elvtársak, hogy a kesznyéteni és a hozzá hasonló tszcs-k eredményei magukért beszélnek A Me­gye Bizottság a most alakul; tszcs-k meg» szilárdítására kidolgozta tervét Ennek első lépése volt a tagosítás végrehajtása, hogy élvezhessék a nagyüzemi gazdálko­dás minden előnyét. Tanfolyamok indul­nak, amelyeken a tszcs-k vezetői elsajá­títják a nagyüzemi vezetés módszereit. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fej­lesztéséhez hatalmas segítségei nyúj­tottak a megyénkben járt szovjet mezőgazdasági küldöttek nagyértékü tanácsai. Minden tszcs-ben meg kell alakítani * pártszervezetet, addig is életre kell hívni a tömegszervezeti, elsősorban a DlSa- csoportokat A tszcs-khen ki.erjesztjük a pártoktatást, ez feltétlenül elő fogja 'egíteni a munkafegyelem megszilárdítá­sát. de nem egy közülük a gyenge politikai munka és a szervezetlen vezetés kövei», kéziében nem felel meg feladatának, A gépállomások megyei közpocijának, politikai és gazdasági vezetőinek kü* lönös gondol kell ford! tárnok a gyön­gén működő gépállomásokra. A tszcs,& fiataljai közül, köztük a “ők közül nagyobb számban ken kiképezni í rak- lorvezetőkel hogy teljesen kihasznál­hassuk gépállomásaink kapaei lását. Járási pártbizottságaink fordítsa­nak az eddiginél több gondot c gépállomásokra ás támaszkodjanak rájuk, min! a Iegköveifeeze 1 asebb, woeiatiata «wk to­rára» Sok helyütt, mint pl. az abodi üzem« egységnél, szervező tleneég, fegyelme, zeilenság okozza a lemaradást Az ál*1 lami gazdaságok megyei központjának sokkal tervszerűbben kell irányítania s jövőben az' üzemegységek* í„ A mezőgazdaság szocialista szekto­rainak fejlesztésében a Megyei Bizott­ságnak követnie kell Rákosi elvtárs november 30-i iránymutatását: „Ezeket a nagy szövetkezeti gazdaságokat (és mi tegyük hozzá, hogy az állami gaz­daságokat és gépállomásokat is) meg kelt erősíteni a legjobb szakemberek­kel, agronó Húsokkal, állattenyésztőkkel Gondoskodni ken róla, hogy vezetőit megfelelő tanfolyamokra kerüljenek, ahol szaktudásukat fejlesztik E szö­vetkezetekbe kell küldeni (és mi te. gyük Hozzá, hogy a gépállomásokra éa állami gazdaságokba is) a legjobb pártmunkásokat és -támogatásukérts fejlődésükért felelőssé kell tenni a ta­nácsokat és ások mezőgazdasági osztá­lyait“. Harmati Sándor elvtárs beszá­molója utolsó részében a pártépítés kérdéseivel foglalkozott. Beezámojó. jának ezt a részét lapunk csütö löki számában közöljük, amelyben meg­kezdjük a Megyei Pártértekezleí vi­tája anyagának ismertetését is iparágban lemaradtunk. Lemaradásunk egyik oka, hogy a Megyei Bizottság csak az utolsó három hónapban kezdett meg­felelően foglalkozni az üzemi termelés kérdéseivel. Az évi terv teljesítésének fel­tétele, hogy már januárban és azt köve­tően minden hónapban minden részleté­ben teljesí.sük a tervet. Ml azonban nem figyeltünk fel arra, hogy legfontosabb Szemeink és bányáink hónapról-hónapra lemaradnak tervüktől. Nem nyújtottunk suegfelelő segítséget gazdasági vezetőink­nek munkájuk jó ellátásához. A Megyei Bizottság magatartását követve a párt­bizottságok sem indítottak harcot azért, bogy műszaki vezetőik körében leküzdjék az objektív okokra való hivatkozás szel­lemét, ami széles körben tapasztalható. Pártbizottságaink és pártszerveze­teink elhanyagolták a műszaki értel­miség politikai nevelését. Nem követel.ük meg következetesen min­den kommunistától, hogy a Szervezeti Szabályzatunkban lefektetett kötelességet betar.sák, Azt, hogy: „A párttag köte­lessége, hogy élenjárjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelemben, a szakmai képzettség emelésében.“ Nem egyszer előfordult, hogy Megyei Bizott­ságunk, elsősorban ipari osztályunk, át­nyúlva a pártbizottságok felett, maga akarta megoldani a feladatokat, termé­szetesen kevés sikerrel. Jogosan vetik fel a pártbizottságokon dolgozó elvtársaink sz is, hogy a Megyei Bizottságon dolgozó elvtársak, elsősorban az osztályvezető tit­károk a helyszínen kevés segítséget nyúj­tanak a vezető eb-társainknak* Nekem, a megyei ti.kámak az a hibám, hogy igen keveset foglalkozom a legfontosabb üze­meink gazdasági vezetőivel, ami pedig fontos, szükséges feladatom lenne. A Megyei Bizottság és a pártbizottságok hibája, hogy politikai nevelőraunkájuk kampányszerű és nem állandóan ha.ó se­gítség a termelés vitelében Egyetlen példa is igazolja, hogyan hat a terme­lésben a politikai nevelőmunka kanr pányszerüsége. A Diósgyőri Kohászat Martin-üzeme október 1-én 84.2 száza­lékra, 4-én 95.1 százalékra, 6-án 100.3 százalékra, 7-én 60.3 százalékra teljesí- te te napi tervét. A tervteljesítés hullám­zása összefügg a politikai munka kam­pányjellegével. Hiányosságaink közé tar­tozik és fékezi a tervteljesítést, hogy a íő- megszervezeteket, mindenekelőtt a DISz*t és a szakszerveze.eket pártbizottságaink nem megfelelően vonják be a termelési verseny szervezésébe, irányításába, valamint a versenynyilvánosság biztosításába. Még mindig olyan módszerekkel dolgozik nem egy pártszervezetünk — amelyek már ré­gen elavultak —, hogy a lömegszerveze'ek mozgósítása he­lyett maguk próbálják megoldani a jeladatokat. Ez egyébként annak következménye, hogy a Megyei Bizottság és a tömegszerveze- lek — a DISz, MNDSz, szakszervezetek — közö t hosszú ideig elég laza volt a kapcsolat. dett a napi termelés. Októberben egy személyre átlag 10 mázsa, novemberben pedig 11.7 mázsa napi termelés jutott. Üzemeinkben és bányáinkban itt kell keresni a tervteljesítés jelentős tar­talékait. Nem kevesebb tartalék rejlik abban a tényben, hogy sokan még nem teljesí­tik normájukat. így a Diósgyőri Gépgyár­ban 379-en, ózdi üzemünkben 689-en A norma alatt teljest.ők száma nem egy üzemünkben eléri, sőt túlhaladja a dol­gozók számának 10 százalékát. Az 1952-es tervévben nem Indulhatunk ilyen fékező tényezőkkel, ezért követnünk kell Rákosi elvtárs november 30-i út­mutatását: „A legfontosabb jegyelmezési eszköz annak a szellemnek kialakítása, amely elt eli, megbélyegzi a fegyelmezet­lenségeket, amelyben a fegyelem megsér­tése, igazolatlan elmaradás, selejtgyártás — szégyen és gyalázat.” Ezt a légkört elsősorban a pártbizottságaink által veze­tett nevelőmunka teremtheti meg. Az évi terv teljesítésért most egészsé­ges verseny indult meg üzemeinkben és bányáinkban. A dolgozók nevük aláírá­sával tettek ígéretet magának Rákosi elvtársnak, hogy teljesítik tervüket. Most tehát minden becsületes dolgozó tervének teljesítése a mi szeretet Rákosi elvtár­sunk nevéhez fűződik. A dolgozók ígére­tének beváltásához Rákosi elvtárs, Pár­tunk, kormányunk azzal nyújtott nagy segítséget, hogy eltörölték a jegyrendszert, rendezték az árakat és béreket, kihúzták a gyékényt a dolgozók zsarolói, a spe­kulánsok lába alól. Pártbizottságaink adjanak meg minden segítséget, műszaki vezetőink biztosítsák a műszaki előfel ételeket a nagy feladat, a terv végrehajtásához. A terv teljesítése közben elért minden százalék fegyver kezünkben a béke megvédésében és min­den százalékos lemaradás a terv mögött — érv a háborús gyújtogatok kezében- Előre hát üzemek, bányák, épí késé­sek dolgozói a tervnek minden rész­letében való teljesítéséért. Egyetlen üzem se menjen át adósság­gal 1952-be. több esetben jobb- és baloldali elhajlá­sok fordultak elő. Hiba, hogy a Megyei Bizot.ság tagjai a járási pártbizottságok­nak kinn a helyszínen kevés segítséget nyújtottak a vezetés módszereivel kap­csolatban. Ez elmondható a járási párt­bizottságok és a falusi alapszerveze.ek viszonyában is. Hozzá kell még tennünk, hogy járási pártbizottságaink nem meg­felelően támaszkodnak a gépállomásokra, valamint az állami gazdaságokra, mint a falu legkövetkezetesebb szocialista szek- .oraira. A mezőgazdaságban a termelési év eredményeit az aratás, cséplés és begyűj­tés jó vitele, időbeni elvégzése nagyban befolyásolja. Ebben az évben a Megyei Bizottság már az indulásnál elkésett, A gabonanemüek már viaszérésben voltak, araikor a Megyei Bizottság még csak a mozgósí.ás tervét készítette. Ez a késés az araiásnál egyheti késést okozott, emiatt jónéhány héten át az országos versenyben az utolsóelőtti helyen kötő ­tűnk ki- A lemaradás behozása érdeké­ben a Megyei Bizottság alapos mozgósí­tást kezdeményezett. Sorozatos falugyűlé­seké: és kísgyűléseket tartottunk s a já­rási pártbizottságokkal együtt úgyszólván az egész Megyei Bizottság kint a hely­színen tartózkodott. Eredmény, hogv az országos verseny­ben a 6■ helyre kerül ünk. Az aratásban való kezdeti lemaradásunk, természetesen, éreztette hatását a esép- lésí és begyűjtési munkában is. Ebben rendszerint a 12, Helyen álltunk, Jelen­leg gabonabesgyűjtósi tervünkkel 85.9 százaléknál, kukoricából 82 százaléknál, napraforgóból 99.3 százaléknál, burgonyá­ból 97 százaléknál tartunk és az országos versenyben a 6. helyet foglaljuk el (Az­óta ezek a számok emelkedtek. —Szerkó Hogy a nyári munkákkal kezdetben lemaradtunk, annak oka falusi népne­velő munkánk gyengeségében keresen­dő. Itt a kampányszerűség méginkább érezhető mini üzemeinkben A népne­velő gárdákban kevés a dolgozó pa? raszt és a jól teljesítő .parasztok bevo­nása is lassan megy. Vetési tervünket teljesítettük, mélyszántási munkánk is jól halad. Ezzel szemben takarmány­keverék vetési tervünket nem tudtuk teljesíteni. A lemaradáshoz hozzájá- ru'l az is, hogy tanácsaink nem egy helyen liberális, sőt megalkuvó maga­tartást tanúsítanak az osztályé]lényég­gel szemben, A kulákokel nőm számol­tatják be naponta munkájukról. így például a pulnoki járásban, amikor a tszcs- és egyénileg dolgozó parasztok vetési tervük teljesítésében már 100 százalék felé tartottak, a kólátok még csak 40 százalékban vetetlek eb A tanácsoknak egyes helyeken mu­tatkozó helytelen magatartását az is okozza, hogy Uikára&ik, köztük járási titkáraink egy része nem segíti azokat megfelelően, nem vesznek rendszeresen részi a tanácsüléseken. Falun döntő feladatúnk az állami fegyelem megszilárdítása A munkafegyelemmel kapcsolatban Rákosi elvtárs november 30-i beszédé- ban többek között kijelentette: „Szól­nom kejl az állampolgári fegyelem 31. melynek egyik mutatója, hogy ho­gyan teljesíti a falu népe az adófize­tést és a terménybeadást,“ Etekintet- ben 3 mi megyénkben sines minden rendben. Elsősorban a kulákok pró­bálnak kibújni kötelezettségeik leijssí- lése alól. Dojgoeó parasztságunk zöme be­csületesen teljesiti kötelességét. Nem egy községünk van, amelynek egész lakossága már elege) tett az ál­lam iránti kötelez'II»égének így pél­dául Széphn]om amely 400 százalékon felül teljesítette beadás; (ervéf. Burku András felső vadászi lakos, 10 kh-as középparaszl 460 százalékban. Vinié András tömöri 9 holdas 250 százalék­ban Isljesíselte beadását és adóval sem tartozik. Az állami fegyelem meg'ór- löi között azonban nero ritka a dolgozó paraszt sem. így például az nbaúj- szántói tanácselnök még 0 mai napig sem adelt be az államnak' egyetlen cSj kukoricát sem. Nem egy pár:Ingunk és falusi titkárunk is ezj a helytelen utal járja. Falun most az a döntő felada­tunk, hogy megszilárdítsuk az ál­lam fegyelmet, Segítséget nyujtcll ehhez Pártunk és kormányunk novembrr 30-i határozata. A párt- és kormányhatározatnak máris meg vonnak az eredményei Vajdácska község dolgozó parasztjai például elka. lá-ozpik hogy két nap alatt teljesítik az állam iránti valamennyi köteiesetfaégü- ket. A megye minden részén hajtunk arról, hogy a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok követelik a lemaradóktól, le­gyenek elegei kötelezettségüknek, A mi megyénkben is megmutatkozik az. amí-ől Rákosi elvlárs beszé'f: -,A dol­gozó parasztság is örömmel üdvözli a termény forgalom felszabadítását. a há. borúból megmaradt sok kötöttség meg­szüntetését. Ez a parasztság az új in. tézkedések hatására szívesebben többet termet a jövőben, de már most is moz­gósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészleteket, melyeket eddig a sp'kutáció okozta árbizonytalanság miatt visszatartott“... ötöst fokozott erővel kell gondoskodni arról, hogy azok n termelők, akik „ beadással még hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat“, Ezj a feladatot kell tehát most gyorsan megöldaniok pártszervezeteinknek, 350 termelőszöva!kezeli csoport megyénkben II. Pártkongresszusunk főfeladatként jelölte meg a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását Ezen a területen jelentős eredményeink van­nak. 1951 január 1-én megyénkben összesen 167 tszcs voll 483S családdal, 36 140 kh. földterülettel ez a megye szántóterületének 5.8 százalékát tette ki A tavaszi és őszi idényben megin­dított szervező és felvilágosító munka nyomán ma már megyénkben S50 tszcs van 18182 csatáddal. 84.034 kh, szántóterülettel, a megye szántóte­rületének 15.2 százalékával Harminchat községünk mindoo dolgozó parasztja belépett a íszcs-be Termelő­szövetkezet rinkbe 4500 középpa ’azt tépett be. 247 (szas-ben megalakító11«.^ a oáríszervezetet. Dolgozó parasztságunk figyelme mo?t ismét fokozol! mértékben a, »enae’S­Nagy lelkesedéssel hallgattam Rákosi elv árs november 30-i beszédét. A jegy■* rendszer megszüntetése nekünk, vasutas dolgozóknak is — nagy öröm és kön­nyebbség. Növeli munkakedvünket, ezál­tal emelkedik majd a termelékenység is. * Pártunk, kormányunk gondoskodásá­nak újabb bizonysága megerősíti a mun­kafegyelmet a vasutas dolgozók körében is, ahol ezen a téren még mindig ko­moly hiányosságok vannak. Rákosi elv- társ nagyjelervöségű beszéde után még fokozottabban harcolunk az évi terv tel­jesítéséért, munkánkat még jobbá, még eredményesebbé fogjuk tenni. MEZE! SÁNDOR váltóőr * Rákosi elvtárs beszéde nagy őrömet szerze t nekünk, dolgozó nőknek is, mert tudjuk, hogy a jegyrendszer megszünte­tésével a sorbanállás is meg-zünik. Ezu­tán nem kell órákat sorbanállással el­tölteni — több időnk lesz pihenésre, szó­rakozásra. Igyekszem fokozott tanulással elsajátítani a szolgálattal kapcsolatos tennivalókat. Munkatársaimat is becsü­letes, szorgalmas munkára fogom serken­teni. Politikai iskolánkon továbbfejlesz­tem tudásomat, hogy munkámat ezután még öntudatosakban, még fegyelmezet­tebben végezhessem eh TÓTH ID' vnálházó Rudabánya , Én, mint a forgalmi dolgozók népneve­lője Rákosi elvtárs beszéde óta többször beszélget, cm a dolgozókkal a jegyrend­szer megszüntetéséről, az árak és bérek rendezéséről. A vasutas dolgozók nagy örömmel fogadták Rákosi elvtárs beszé­dét, a Párt és a Minisztertanács határo­zata'. A dolgozók lelkesen beszélnek a Párt Újabb gondoskodásáról. Tadják, hogy, egyes cikkek árinak emelkedése a spe­kuláció legyűrését célozzák. Az árak ren­dezését a mi érdekünkben, a dolgozók érdekében hajtották végre, hiszen a kü­lönbőz-tM az egyes árucikkeknél teljesen fedezi a bérek és fizetések emelésévé kapott többlet­Do’gozóink azzal fejezik Id hálájulaú a Pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy at eddiginél még jobb, még fegyelmezettebb munkával karcolnák terveik végrehajtá­sáért. B. TÓTH BENEDEK kocsiíró fiz Ors’áocvöSés í! Psszah A Népköztársaság Bnöki Tanáesg. az 1943. évi XX. törvény 12. pajrgra» fus (2) bekezdése alapján az Q-szág» gyű ést 1951. éva december hó Iá, napjának dó elő t 11 órájára új ülés-' szákra Ssszehlrto Egyik föfeladatunk, hogy megszüntessük az igazolatlan műózah mulasztásokat i Tervteljesítésünk egyik főakadálya a munkafegyelem lazasága. Méltán mondta Rákosi elvtársi „A munkafegyelem laza­sága jelenleg egyik legnagyobb fékünk.’’ A mi üzemeinkben, bányáinkban és épít- kazáseinken a laza munkafegyelem több­féle fajtája divatos. Jelentkezik elsősor­ban az igazolatlan kimaradásokban, má­sodszor abban, hogy nem használják ki & napi 480 perce:, de mutatkozik abban is, hogy nagy azoknak száma, akik nor­májukat hónapokon keresztül 100 száza­lék alatt teljesítik. A munkafegyelem lazasága terén nép­gazdaságunknak az igazolatlan mulasztók okozzák a legnagyobb károkat. Ez ellen a káros és tegyük hozzá bűnös jelenség ellen a Megyei Bizottság csak akkor kez­dett erélyesen fellépni, amikor erre Rákosi elvtárs Tatabányán felhívta fi­gyelmünket. Néhány bányaüzemünkben maguk a dolgozók zárták ki a notórius hiányzókat. Az igazolatlan hiányzások elleni küzdelem azonban főként a nevelő­munka megjavi ásával indult meg. Némi eredmény ennek hatására mutatko­zik., Például október 1- ő! 15-ig bányá­inkban az összes kieső, illetve hiányzó műszak száma 6015 volt, míg november 1-től 15-ig ez 4078-ra csökkent. A javu­lás ezen a vonalon még korántsem kielé­gítői Egyik jöje'adatunk, hogy az igazo­ló lan mulasztásokat teljesen meg­szüntessük. És hogy erre milyen szükség van, mutat­ják a számok: bányaüzemünk összes le­maradása évi tervünktől mintegy 745.000 tonna és november 27"ig bezárólag 535 387 műszak esett ki, amelvből 93-583 igazo­latlan hiányzás volt Ha ezt időben meg tudtuk volna szüntetni, ma bányáink nem lennének lemaradva tervük mögött, A 489 pere. ki nem használása is je­lentős mértékben fékezi tervünk teljesí­tését. Ezt egyet'en példa is megvilágítja. A Szuhavölgyi Szénbánváknál ok éberben a 8 órás nani munkaidőből átlagban csak 6-6 órát töltöttek munkával. Novem­berben a nyolc órából már mintegy 76 órát dolgoztak átlagban és ennek eredményeként 17-6 százalékkal emelke­A Megyei Bizottság, a pártbizottságok és az alapszervezetek munkája a mezőgazdaság terén A Megyei Bizottságnak az ipar mellett egyik jelentős feladata a mezőgazdasági munkák irányítása, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének vezetése. Ilyen irányú munkánkban jelentős javulás kö­vetkezett be. Megyei Bizottságunk külön­böző' osztályai, elsősorban a mezőgazda­sági ooz.’ály, valamint az ági .-prop. osz­tály, kisebb hibáktól eltekintve, jól oldot­ták meg feladataikat. Járási pártbizott­ságainkon és pártszervezeteinken keresz­tül megfelelően mozgósították a dolgozó parasztokat a mindenkori feladatok el­végzésére, Külön érdeme kíderosziá- lyunknak, hogy megfeszített munkával rövid idő alatt biztosította az összes já­rási pár funkcionárius és falusi függetle- rútett titkár munkába állítását. Járási pártbizottságaink minden tagja fáradsá­got nem ismerve végezte munkáját. A mezőgazdaságban elért eredmé­nyeinket döntő mértékben a járási pártbizottságokon do'gozó elvtársak­nak köszönhetjük. Eredményeinkhez nagymértékben hozzájárultak falusi alapszervne cink is, amelyek kevés kivételitől éltekinive, megjeleltek fel­adataiknak. Munkánkban az eredmények mellett agy ser hiba található. Ezek oka a Me­gye; Bízó tságban gyökerezik. Elsősorban talán azt vethetjük fel, hogy a mezőgaz­daság szociali-ta átszervezésének elvi kérdéseibe sem osztályvezető titkáraink, sem oo’itikai munka árssink nem mélyed- íek el- Ugyanezt felvethetjük járási párt­bizottságaink felé is. Ebből adódik, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents