Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-12 / 289. szám

Beszéljen a terme őszövetkezetek jó eredménye macáért 1 ’ fZs. IJ TERMELŐSZÖVETKEZETI Csoportjaink befejezték zárszámadásaik elkészí.ését. A számvetésből világos képet kaptak egész évi munkájukról. Habár a zárszámadások felülvizsgálása még folya­matban van, máris számos rendkívül ér­tékes tanulság szűrhető le belőlük. Miről beszélnek termelőszövetkezeti csoportjaink zárszámadásai? Szinte vala­mennyi kivétel nélkül azt igazolja, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink dereka­san megálltuk helyüket, az idén is jól vizsgáztak. Eredményeik mindenütt felül­múlták az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. Termésátlagaik lényegesen magasabbak voltak. Olyan szép jövede­lemre tet.ek szert, amilyenre az egyéni­leg dolgozó parasztok nem is gondolhat­nak. így a szentistváni „Béke” termelő­szövetkezet egyik tagja, Lőrinc István 358 munkaegységére a készpénzjövedelmen kívül 10.86 mázsa búzát, 12.46 mázsa burgonyát, 7.49 mázsa árpát, 3.56 mázsa kukoricát, 9 mázsa szénát és 3 56 mázsa lucernát kapott. Ugyanebben a csoport­ban ördög Péter harmadmagával 565 munkaegységre a készpénzen kívül 63 raétermázsa terményt vitt haza. Akik szorgalmasan dolgoz, ak és csa­ládtagjaikkal együtt rendszeresen reszt­vettek a munkában, különösen szép ered­ményekkel dicsekedhetnek. Ligárt József, a mezőnyárádi Uj élet tagja, az építési brigád vezetője 678 munkaegységet szer­zett, amelyre 28 48 mázsa búzát, 6.78 má­zsa burgonyát, 8.13 mázsa árpát, 13.56 mázsa kukoricát, 33.9 mázsa szálasfakar- mányt, 81 liter olajat, 34 kg cukrot és 37 li er mustot kapott- Készpénzjövedélme 4717 forint. Felesége 320 munkaegységre 13.44 mázsa búzát, 320 kg burgonyát, 384 kg árpát, 640 kg kukoricát, 16 mázsa száiastak-rmányt 38 liter olajat, 12 liter mustot, 14.4 kg cukrot és 1932 forint készpénzt vitt haza. Érdemes volt tehát egész évben szorgalmasan dolgozniok. A termelőszövetkezet hatalmas fejlő­désé: mutatja, hogy ebben az évben a tartalékok növelése mellett a mezőnyá* rádi „Uj élet” 110 ezer forint hitelt fi­zetett vissza és pontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségeit. Sikerei ösz- szeforrasztották a szövetkezet tagságát, erőt adtak neki, hogy a jövő évben még nagyobb eredményeket harcoljon ki ma­gának. Termelőszövetkezeteink tagjai egyre jobban felismerik, hogy még nagyobb, s még szebb eredmények biztosításának egyik legfontosabb elő feliét ele: a szövet­kezeti alap, a közös vagyon növelése. Hatalmas mértékben növekedett me­gyénk termelőszövetkezeteinek közös va­gyona. A detki „Vörös nyíl” szövetkezet alapja a múl: évben csupán 1606 forint volt. Ebben az évben az alapot 40 800 forintra növelték. Bereten a „Rákóczi” tszcs tagjai megkétszerezték, 60 ezer fo­rintra emelték szövetkezeli alapjukat, hogy biztosítsák fejlődésüket. Tiszado- vournán a „Kossuth” tagjai a múlt évi 6013 forintos szövetkezeti alapot 78.247 forintra, a borsodivúnkai „József Attila” tagjai 7200 forintról 146.895 forintra emelték fel. Olyan fermelőszövetkeze.i csoportjaink Is vannak, mint az ároktői ,.Vörös Csil- fag", ahol a tagság bőséges jövedelemré- ezesedese mellett a szövetkezeti alapot csaknem 3/4 millió forintra emelték fel. Szilárd alapot biztosított a jövő, évi eredményekhez az emődi „Szabadsághar­cos” termelőszövetkezet, amikor közös vagyonát 363 ezer forintra emelte fel, vágy az igrici „Kossuth”, amikor a szö­vetkezeti alapot 4439 forintról 65 548 fo­rintra növel.e. Ezekből az összegekből termelőszövet­kezeteink új gépeke:, szerszámokat, álla­sokat vásárolhatnak s fgy tovább tudják növelni gazdaságuk jövedelmezőségét. A SZÁMVETÉSEK azonban nemcsak az eredményeket, hanem a hibákét is fel­tárták. Hibák mutakoztak a tiszabábol- Jiai „Rákóczi” termelőszövetkezetben, ahol a vezetés nem volt eléggé szilárd s ez az­zal a következménnyel járt, hogy felborí­tották a munkatervet, szétzilálták a mun­kaszervezetét. Amikor a tagság fegyelme­zetlenül elhanyagolta a betakarítási mun­kát és a nagyobb kereset reményében át- maent dolgozni az építkezéshez, az elnök erélytelennek bizonyult s a vége az lett, hogy terményeik jórészét elkésve, komoly veszteséggel hordták be. Csak most, a zárszámadáskor ismerte fel a tsz tagsága a súlyos hibát, de meg is fogadta, hogy ezt jövőre nem engedi megismétlődni. A zádorfalvi „Szabadság” termelő-zövetke- zet tagjait szintén az évvégi elszámolás vezette rá a hibákra. Nyáron a csoport- tagság alig egybarmada dolgozott és any- nyira nem érezte magáénak a szövetkezet gazdaságát, hogy 20 hold lóhere vetését a agság csak felében volt hajlandó leka­szálni Most aztán persze kisebb a jöve­delmük; önmagukat rövidítették meg helytelen magatartásukkal. Szuhafőn az „Egyetértés” csoport elhanyagolta a nö­vényápolást és amint a zárszámadásból kitűnik, termésük szégyenletesen kevés lett; alig 25 mázsa termett nekik példá­ul burgonyából holdankint. Összehasonlí­tásul, veszteségük mértékének megállapí­tására csak annyit, hogy a borsodivánkai „József Attila" tagsága holdankint 166 mázsa burgonyát takarított be. itávilágít a zárszámadás a termelőcso­portok tagsága előtt a szilárd vezetés és az összeforrott, jó munkaszervezet fontos­ságára is. Egyes helyeken, mint az aba- ujszántói „Petőfi’-csoport ban, a tagság látja, hogy mennyivel szebb jövedelmet érhetett volna el, ha szilárd kezekben van a vezé és és jó a munkaszervezet. Náluk azonban az év során háromszor váltották le az elnököt, ez aztán meg is látszik az eredményeken. B. Kovács Já­nos csoporttag még így is több mint 16 mázsa búzát, 6 mázsa árpát, 178 kg ku­korica , 10 liter olajat, 44 kg cukrot és 1658 forintot kapott 319 munkaegységére. A szorgalmasok, akik családjukkal együtt dolgoztak, mint F. Kovács József, a hibák ellenére is 768 munkaegységre 39 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 430 kg kukoricát, 22 liter olaja:, 108 kg cukrot és 3993 forintot kapott. De mennyivel nagyobb lenne ez a jövedelem, ha a termelőszö­vetkezet munkáját össze tudták volna fogni. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy több termelőszövetkezeti csoportunkban fel­ütötte fejéi ,n jaunkaegység-Uígítús" veszélye. Oil ahol helyesen számollak a_ munkaegységgel, egy hold mégmüve. leséhez átlagosan 18—22 munkaegy- ségnyi munkára voll szükség. Akadtak azonban olyan csoportjaink is, ahol a zárszámadások holdankint 33 munka­egységei mutatnak ki, holüli a tényle­ges munka és főleg annak termésered­ménye ennél sokkal kevesebb. Tisza, lúeon a ,,Vörös hajnal“ termelőszövet­kezet tagsága a zárszámadás szerinl több mint 12 ezer munkaegységei tel­jesí.el |, hololt a Valóságos szükségle- liit alig voll löbb 9 ezer munkaegy­ségnél. A termei ősziive i kezet földjein a gyengén működő munkaszervezet miatt nagyon hiányosan végezték el a növényápolási, a kukoricát például csak egyszer kapállak meg, ezé: l aztán nagyon alacsony lelt terméshozamuk. Gondoskodni kell arról, hogy ezeket a hibákat a zárszámadás megtárgyalás^ során a tagság elé terjesszék. Rend­kívül fonlos, hogy az elnöki beszámoló nevszerint jelölje meg azokat, akik rossz munkájukkal megrövidítették csoportjukat és megkárosították a jól dolgozó, szorgalmas csoporttagokat is, •A tagság elsőrendű érdeke, hogy a feliárt hibákat megszüntesse, a eső. pori vezetőségétől szilárd vezetési, jő munkaszervezetei köveleljen. VALAMENNYI csoport lag köteles­sége, hogy levonja a zárszámadások tanulságai! és értékesítse azokat. Le­gyenek raj|a |erme]őszövelkezeti tag- jaink, hogy elért eredményeiket széles körben ismertessék az egyénileg dol­gozó parasztoknak Le kell leplezni és vissza kell verni az ellenségnek azt a kísérletét, hogy kicsinyíteni aka'ja a termelőszövetkezeti csoportok sikereit. A zárszámadások adataival kell meg­cáfolni a kulákok hazugságait, hogy termelőszövetkezeteink jövedelme ki­sebb, mini a mull évben. Ismertein: kell nemcsak a tagság jövedelmét, ha­nem azl is, hogy milyen mértékben erő­södött, növekedett a közös vagyon, amely Szintén az utolsó fillérig a cso­port Ingok tulajdona és további anyagi boldogulásának biztosítéka. Legyenek rajta termelőcsoport jaink tagjai, hogy val<5raváljanak Rákosi elvtár.« szavai: „Beszéljen a terme]S- szövetkeretdb jő eredménye magáért!“ Harmati Sáader eivtárs beszámolója a Megyei Páriértekezteten senyénk ipari es mezügQzdassgi leilödéséröl és az elitünk álló íeladatokrél A Megyei Páríértekezle.en a nem­zetközi helyzet és országunk fejlődésé­nek ismertetése után Harmati Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára referátumában megyénk fejlődését vá­zolta. —■ Az elmúlt évi pártértekezlet óta megyénk poli.ikai, gazdasági és kulturá­lis téren egyaránt jelentős előrehaladást ért el. Az előrehaladást meggyorsította az a tény, hogy sikeresen hajtjuk végre a II. Pártkongresszus ha ározatait. Gazda­sági erősödésünket jellemzi, hogy meg­lévő üzemeinket nagyösszegű beruházá­sokkal bővítettük, régi elavult gépeinket és berendezési tárgyainkat fokozatosan új, korszerű gépekre és berendezési tár­gyakra cserél ük át, egész sor új üzem épül, köztük olyan nagyjelentőségű, mint a kazincbar­cikai kombinát. Megyénk bányaüzemei számos új kor­szerű bányagépet kaptak, a bányákat mindjobban gépesítjük. Építkezéseinken is meggyorsult a munka a fokozott gépe- sí és hatására. Elsősorban ipari központ­jainkban, így Diósgyőrött, Miskolcon, Ózdon és a bányatelepeken nagy iramban folyik a lakásépítkezés. Az elmúlt évben többszáz lakást adtunk át a bányák és üzemek dolgozóinak. Hasonlókép jelentős a fejlődés a mezőgazdaság vonalán is. Dolgozó pa­rasztságunk legöntuda.osabb része ma már megyénk különböző területein 350 termelőszövetkezeti csoportba tömörült. Állami gazdaságainkkal együtt szán ő- ’.eriiletünk 22 százalékát tartják kezük­ben. Egyénileg dolgozó parasztjaink a szocialista szeklor jó eredményeinek ha­tására egyre inkább kezdik felismerni a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás előnyeit. 30 százalékkal nőit megyénkben a munkások száma Gazdasági fejlődésünk nyomában me­gyénk lakosságának osztály összetételében is jelentős változás következett be. Me­gyénk ipari fejlődése mintegy 30 százalékkal növelte a munkás- osztály létszámát. Munkásosztályunk nemcsak számában, hanem a szocializmusért folyó harc so­rán osztályöntudalábsn is megerősödött. Ma már nemcsak a szocialista szektorban dolgozó parasztok, hanem az egyénileg gazdálkodók is Iá ják, hogy a vezető munkásosztály mindenben védi érdekei­ket a kizsákmányolok falusi maradványai­val, a kulákokkal és kupecekkel szem­ben. Dolgozó parasztságunk jelentős része lépett rá a nagyüzemi szocialista mező- gazdálkodás útjára, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink pedig egyre nagyobb érdeklődéssel figyelik a szocialista szek­torok munkáját és nem ké séges, hogy előbb-utóbb szintén rálépnek a szocia­lista mezőgazdálkodás útjára. Egészséges és természetes jelenség, hogy egyre bő­vülő ipari üzemeink és bányáink munkás­szükségletüket a dolgozó parasztság so­raiból elégítik ki. Emeüe t fejlődő gép­állomásaink is egyre több parasztfiatalt szívnak fel. Megyénk ipari fejlődése ilyen­formán mintegy 30 százalékkal apasztotta a dolgozó parasztság létszámát. Az ipar erületére átmenő dolgozók száma a kö­vetkező esztendőben még fokozottabb mértékben növekedni fog. A multesztendei pártértekezlet óta régi értelmiségünk dön ő része őszintén be­kapcsolódott a szocializmus építésébe és tudása legjavával szolgálja azt. Az értel­miségi dolgozók száma is emelkedett, a főiskolákról és az egyetemekről jövők, a munkások és dolgozó parasztok sorai­ból származó új értelmiségiekkel. Népünk vezeő ereje, a Magyar Dol­gozók Pártja bölcs politikája eredménye­ként kialakult és nagymértékben megerő­södött népi közigazgatásunk, A tanácsrendszer lehetővé tette, hogy a legjobb, leghaladottabb munkások és dolgozó parasztok kezükbe vegyék egész megyénk közigazgatásának irányítását. Az elmúlt évben megtartott tanácsválasz­tásokon megyénk dolgozói egységesen tettek hitet a tanácsrendszer mellett. Kul urális eleiünket is nagy fejlődés jellemzi. Egyre jobban megtelik szocia­lista tartalommal. Pártunk javaslatára kormányunk nagvösszegű beruházás­sal megépíttette Miskolcon a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemet. Felép'utette a nehézipari technikumot. Számos középiskola és általános iskola neveli a tanulók ezreit szocialista ha­zánknak. Korszerűen berendezett tanuló- ot'honokban és vájáriskolákban "képezik ki az új ipari munkások tízezreit. Mind az egyetemeken és technikumokon, mind más középiskoláinkban a szakkérdések mellett megkezdődött a marxizmus—leni- nizmus elméletének oktatása is. Szín­házunkban és filmszínházainkban a szov­jet szocialista irodalom, a haladó magyar irodalom és a világirodalom klasszikusai­nak müveit adják elő. Megyénk dolgo­zóinak egysége, hazánk iránti szeretető soha nem tapasztalt mértékben megnőtt, megerősödött. I Megyei Pártbizottság és a pártszervezetek munkája az ipar területén az ötéves terv második évében Pártunk II. Kongresszusa aláhúzta, hogy az ötéves terv előirányzatának felemelésével meg kell gyorsílani or szágrmk iparosi lását. Gyáriparunk és ezen belül elsősorban a nehézipari üzemek lermel&vl az eredeti elöirány. zalnál lényegesen magasabbra ke]l fo­kozni A II. Párlkongresszus határo­zata komoly feladat elé állította Me­gyei BízóKSágunkul, az üzemeinkben, bányáinkban és építkezéseinken 'dől- gozó pártbizottságainkat és pártszer­vezeteinket. Megyénkben, mint isme­retes, igen jelentős nehézipari üzemek, bányák és építkezés,k vannak, ame­lyeknek komoly rész jutóit felemelt öléves tervünk célkitűzéseinek megva­lósításában. A feladatok megvalósí­tása érdekében mindenekelőtt a Me­gyei Bizottságnak munkája döntő ré­szét az üzemükkel való foglalkozásra kelleit összpontosítania. Mindenkori múnkatervében a feladatok 65 száza­lékát ipari kérdésekben jelölte meg. Üzemi pártbizottságaink élére ölhó­napos, vagy annál magasabb páitisko- lát vógzell elvtársakat állítottunk, legfontosabb pártbizottságaink mellé termelési felelősként mérnök, illetve technikusi képzellségü elvtársakat állí­tó Hűnk Bányavállalatainknál üzemi párt­bizottságokat szerveztünk, az ak­nákban megalakultak a harmo di­pól rtszervezeteCc Üzemeinkben dolgozó vezető pártmun-, kásáinknál: •« politikai. isrv>resek -mol» lelt megfelelő szakmai ismeretekkel is kell rendélkezniök, ebből a célból üze­mi vezető kádereinket po]i|ikai gazda­ságion oktatásba oszlottunk b", emel- lel 1 időnkinl mérnökök előadását hall­gatják üzemük' legfontosabb szakkér­déseiről. A felsorolt intézkedések -máris érez­Ipari termelésünk értékes eredményei A Megyei Bizottság ágit. prop. osz­tálya a Politikai Bizotiság határosa. Iának ’ megfelelően álszervezte a ’Nép­nevelő hálózaiol. Ennek eredménye­ként ma már üzemeinkben minden 8 dolgozóra jut egy népnevelő Rendsze­res: leltük a heti népnevelő érlekozje. teltei-. Ezek az intézkedések emeli ék a politikai munka színvonalát, erösítet ték hatásál Az a lény, hogy a Megyei Bizottság, a pártbizottságok és az alapszervezelek az eddiginél - összehasonlíihalallanu] többet foglalkoznak a termelés kérdé­seivel — komoly eredményeket hozott. így megyénkben „ Martin-müvek tér* melőse S0 százalékkal volt több ez év októberében, mint az cl miit esztendő hasonló időszakában, Finomhengerdéink 13 százalékkal, ko­hóink mintegy 2500 tonnával termel­tek többet, mint múlt év októberében Szénbányászatunk novemberben októ­ber hónaphoz viszonyítva több mint 14 százalékkal emelie termelését. A Diósgyőri Szénbányák Vállalat novemberben 101.1 százalékra tel­jesítette havi tervét. Somsáig bá­nyaüzem november 7-re befejizte egész évi tervét, Ugyancsak befejezte évi tervé: a diős- győ r var gyári nagyolvasztó. Külön di­cséret illeti Albert Piep lelkes bányá­szait, akiit az 500. majd rai»' csillés mozgalom Eredményeink mellett azonban rá kel! mutatnunk egy sor hiányosságunkra is. Rákosi elviárs november 30-i beszédében hangsúlyozta: „A II. Kongresszus muta­tót rá arra, hogy ipari fejlődésünk, egész gazdasági életünk döntő kérdése a széntermelés fokozása, a vaskohászat és a gépgyártás fejlesztése. Sikeres meg­oldásuk döntő előfeltétele azonban, hogy ebben az évben ipari tervünket necsak egészében, globálisan, de különösen az alapanyagok termelése terén részleteiben is maradék:alánul végrehajtsuk és túltelje­sítsük.” Mi éppen ebben maradtunk adó­sok és ez munkánk legfőbb hiányossága. 700 nő­megindításával Amiben adósok vagyunk államunknak telik halasukat. A párlbizoltsúgok fö- figyelmükel a termelés kérdéseire irá ■ nyílják és igyekeznek politikailag alá- támasztani a gazdasági vezetők munká­ját. Jelentős' eredmény, hogy . minden pártbizottságnál érvénye­sül a párte/ienőrzás. Pártbizottságaink havonta beszámol­ta! ják munkájukról a vállalatvezető­ket. Helyesen alkalmazza <t partémén-' őrzést a Diósgyőrvasgyári Kohászati. Üzemek Pártbizottsága amely nem­esítik, hogy beszámoltatja munkájáról a vállalalvezetőt, hanem a Pártbizott­ság tagjai előzetesen tanulmányozzák: a termelés legfőbb problémáit, eredmé­nyeit és hiányosságait, így érdemben tudják bírálni a gazdasági vezetők munkáját Nagy hiba azonban az, hogy szinte kivéle] nélkül minden üzemünk­ben az üzemrészek pár 1 szervezeti ve. zetői'aiig, vagy egyáltalában nem al­kalmazzál: a párlellenőrzést. Ez-ért a hiányosságért elsősorban a Megyei Bi­zottság fe]eiő3, mer! eddig még nem adtunk alapszervi titkárainknak át­fogó ismertelést arról, hogy hogyan alkalmazzák a párlellenőrzést. Komoly eredményeket értünk el az egyszemélyi felelős vezetés te­rén is. Gazdasági vezeiőiuk ma már tényleg gazdái üzemüknek A hiba in azon­ban az hogy a kisebb egységeknél meg mindig az .úgynevezett kollektív WzAifc, a-hároíus.eögek reze rév -érvé» nyesül Nem egy helyen az is elő­fordul, hogy a politikai vezetők köz­vetlenül beJéavalkoznak a műszaki ve­zetők munkájába, mint például a. máiyi téglagyári építkezés páritilkáraj aki a munkások eloszlását, anyagiéra* kást és más nem rá tartozó dolgokat intéz. vélték eredményeiket és november havi tervüket 101,3 százalékra teljesítenék. Pártszervezeteink, gazdasági veze­tőink mellett a jó termelési eredmé­nyek elérésében első hely illeti meg. a sztahánovisiákat. A mi eziahánoyis-. Iáinkra is ráillenek Sztálin elviárs szavai: „A sztahánovisták műveli és technikailag képzet! emberek, akik munkájukban a pontosság és a szaba­tosság példaképét adják akik értékelni tudják az idő szerepét a munkában és megtanultál:', hogy az időt nemcsak percekkel, hanem másodpercekké”, is kell mérni.“ Ilyen kiváló emberek: 645 en vannak megyénk három legna­gyobb nehézipari üzemében Cme né­hány közülük: Juhász Alberl Diós. győr gépgyári dolgozó, az ország leg­jobb idomszer lakatosa, novemberi tel­jesítménye 337 százalék, Margóezl Ist­ván (Diósgyörvasgyári Kohászati Üze­mek) Kossuth.díjas olvasztár. T arcai- nyi József (Ózd) — az ország íeg- jolb forrasziára, Farkasin8zki Lajos (özd) — munkaérdemrendes Fekete János putnokbányai szl'aháncvis|a vá­jár 3952 májusi tervén dolgozik. Mol­nár Ágoston somsalyi bányász 3952. júniusi tervét teljesíti. Konyha János bükkaljai bányász a l £ rv telj esi! ésben 1952. auguzzlusnál tart Es még hosz- szan sorolhatnám kiváló dolgozóink ne. vét. Ezeket az. elvtársakat 3 Párt ne­velte Valóban példát mutatlak abban, hogyan kell élenjámiok a kommunis­táknak Igv az Ózdi Kohászati Üzemek Martin- acéltervét csak 97.4, hengereltáru tervé: 95.9 százalékban teljesítette. A Diósgyőri Kohászati Üzemek Mariin acéltervét 83.6- hengerel áru tervét 82 százalékban telje­sítette. Szénbányáink közül a Szuhavölgyi Szénbányák 93 7, a Bükkaljai Szénbá­nyák 77.5, a Diósgyőri Szénbányák 90.7, az Ózdi Szénbányák 96.2 százalékban tel­jesítette tervét november 30-ig Most töfigyelmünkel arra kell irá­nyitanunk, hogy tervünket minden részletében teliesiteni tudjuk de­cember 31-ig. Mi az oka annak, hogy néhány fontaié I m^tA^i Liu FA\^i r^i ?i I]iv|^tms\i^HESS^^^^mSSSH

Next

/
Thumbnails
Contents