Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-09 / 287. szám
TSSZAKMAGYARORSZÄC 7 f NS'asäraajj, 1051. december St® ft. ff Leleplezték a kártevés és kémkedés amerikai szervezőit“ A Pravda cikke az amerikai katonai szaiiiioiepü.őgepnek Magyarország es Románia ellen miezeit Dünös provokációjáról resszív körök legaljasabb megbízásait végrehaj tani, „Az 1951. évi törvény“ igán rendeltetéséi még az amerikai sajtó sem litkolja. így például Stone, a Daily Compass című lap szemleírőja azt ir. ja, bogy a hírhedi törvényt „kis hitle- rek“ — kémek, terroristák és más bűnözök Egyesült Államok általi támogatására szánták. „Ea ilyen embereket — írja Slone —, mi szövetségeseink közé sorolunk 1 Ezek azok az emberek, akik pénz! kapnak a kölcsönös, biztonsági törvénnyel létesített terrorista alapból“. Az, hogy amerikai katonai szállílo- repiilőgépet küldtek Romániába és Magyarország területére, nem egyedül megnyilvánulása annak, hogy az amerikai hatóságok megsértik békeszerető államok határait. As amerikai hatóságok ilyen cselekedetei teljes mértékben leleplezik as angol-amerikai tömb álbéke- bar&tait, akik as utóbbi időben az Egyesült Nemzetek Szerveseiének szónoki emelvényéről fenengős beszédeket mondanak a bőkéről és a békés együttműködésről, a valóságban pedig a provokációk és a diverziók politikáját, az agresz- szív cselekedetek politilcáját folytatják, A TASZSZ arról szóló jelentése, hogy amerikai katonai szállítórepülőgép sértene meg Magyarország és Románia állami határait valamint a kémkedés- és diverzió-szérvtzők igazi bűnös céljainak leleplezése széleskörű visszhangra talált a nemzetközi közvéleményben. Az amerikai hatóságok eljárása a békeszerot.ő népek jogos felháborodását idézte e]ö. A békeszerelő nép'k elítélik az amerikai hatóságok eljárását. : A Pravda „Leleplezték a kártevés és kémkedés amerikai szervezőit” című szerkesztőségi cikkeben a kővetkezőket írja: A napokban a sajté közölte a TAbzsz jelentését, amely szerint egy amerikai katonai száiútórepütőgcp megsértette Ma gyarprszág és Románia államhatárait. Mind a TASzSz jelentéséből, mind a magyar kormány jegyzékéből most már ismere.es, hogy a 12. amerikai légi hadsereg 85. csoportjához tartozó katonai szállítórepü.őgép megsértette a román államhatárt. Az amerikai repülőgép Románia területe felet- végzett repülés után megsértette Magyarország hatarát is, de miközben repülést kísérelt meg magyar terület- felejt, abba az övezetbe jutott, ahol a békeszerződés 22. cikkelye értelmében szovjet légierő állomásozik Magyarországon és szovjet ügyeletes vadászgépek leszállásra kényszerítették. Az amerikai repülőgép fedélzetén a Szovjetunió igen fontos térülőiéinek katonai hadműveleti térképét, valamint Magyarország, Románia és Csehszlovákia ugyanilyen térképét, ejtőernyőket és ejtőei mvel való ledobásra alkalmas rádióállomás:, meleg holmikat tartalmazó kötegeket és más, ledobásra i alkalmas berendezést találtak, amelyek nem a személyzet tagjainak használatára, hanem teljesen más célokra voltak szánva. A repülőgép átkuta ásának eredményeképpen megállapították, hogy navigációs berendezése, híradó eszközei, valamint felszerelése jó állapotban voltak. A repülőgép személyzetének lehetősége volt arra, hogy a repülőgépet rossz időjárási viszonyok közöl, éjjel is vezesse. Az amerikai repülőgép Magyarország és Románia területe fölött végzett repü.ésének összes körülményei azt matatják, hogy az állami határok előre megfontolt megsértéséről van szó. Nem kétséges, hogy az amerikai kálóinál hatóságok a repülőgépet kémeknek és kártevőknek a népi demokratikus országok és a Szovjetunió területére való eljutatásával kapcsolatos bűnös célokból leü-dötték. A TASzSz jelentésének közzététele titán, a más államok belügyeibe való beavatkozás új tényén rajtakapott amerikai ha.óságok, az USA katonai és kormány- szervei megkísérelték eltüntetni kémkedési szándé-kaik nyomait. Az Atlanti Szövetség fegyveres eró'i parancsnokságának légj vezérkara — mivel nem tudta megcáfolni az amerikai katonai 6zállító- yepúlőgép Magyarország és Románia területe fölött védett repülésének tényét — esetlen fogáshoz nyúlt és kijelentette, hogy az amerikai repülőgép ugyebár... ,,egyszerű navigációs hiba” köve. kertében került ezeknek az országoknak területére. A New York Times is az „eltévedt repülőgépről” szóló legendát terjeszti. Az urak az Atlanti Szövetség fegyveres eró'i vezérkarában és a New York Timesnál úgy látszik ilyen sebtében összeákolt „magyarázatokkal” akarják félrevezetni " világ közvéleményét Az amerikai katonai repülőgépnek Magyarország és Románia területe fölött végzett repülésével kapcsolatos tények és körülmények kinyomozásának eredményei azt ^mutatják: semilyen „navigációs” hibáról sem lehet szó. A repülőgép olyan felszereléssel és navigációs berendezéssel rendelkezett, amely a legnehezebb köiül- mények között is lehetővé tejtc a repülőgép vezetését. Következésképpen a katonai szállítórepülőgép nem véletlenül és nem „a tájékozódás elvesztése és az iránitól való eltérés" következtében, hanem bűnös célok végrehajtása érdekében került Magyar- ország és Románia területe fölé. Ml a tény, hogy az amerikai katonai Szállítórepüló'gép fedélzetén megtalál ák * Szovjetunió igen fontos területeinek — így az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak és a Volga-mentének — hadműveleti ka.onai térképeit, valamint Csehszlovákia, Románia és Magyarország térképét, arról tanúskodik, hogy a repülőgépet az amerikai katonai parancsnokság bűnös célokból küldte. Nem világos vájjon, hogy ezekre a . térképekre a repülőgép személyzetének nem földrajzi ismeretei kiegészítése, hartem az említett országok területén végrehajtandó különleges feladatok céljából volt szüksége? Az amerikai hatóságok képviselői közül mindeddig senki sem adott választ például arra a kérdésre, hogy a feltartóztatott repülőgép személyzeténél miért voltak katonai térképek a Szovjetunió fontos térülőéiről? White úr, az USA külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy az amerikai repülőgépen talált hadműveleti katonai térképek minden amerikai repülőgép dollárokért hajlandók az amerikai ag„szabvány térképgyűjteményét” alkotják. De akkor felmerül a kérdés: miért van szükség egy — a külügyminisztérium ugyanazon képviselője beismerése szerint — München térségéből tíelgrádba repülő repülőgépnek a Szovjetunió igen fontos területeinek, így az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak és a Volga-men tének — amelyek, mim ismeretes, távol esnek a München—Belgrád vonaltól hadműveleti katonai térképeire? Vájjon az amerikai katonai hatóságok nem terveznek túlságosan nagy eltéréseket a megadott útiránytól repülőik szamára? Épp ennyire nem meggyőző az USA külügyminisztérium nyilatkozata, hogy az amerikai repülőgépen lévő, ledobásra alkalmas berendezés szokásos ... „mentő- felszerelés”. Ismeretes, hogy a repülőgépen a személyzet szükségletét felülmúló számú ejtőernyőt, nem a repülőgép fedélzetén való működésre, hanem földi használatra szolgáló különleges rádióállomást, a repülőgépről való ledobásra előkészített meleg holmikat tartalmazó kötegeket találtak. Ki hihe.i el, hogy mindezek a tárgyak egy normális repülést végző repülőgép számára szükségesek? De természetesen szükségesek egy olyan repülőgépnek, amely bűnös szándékokkal, kémek és kártevők ledobása és ellátása céljából végez repülést. A katonai szállá órepülőgépnek Magyarország és Románia területén bűnös célokból végzett repülése lénye jeltárja a világ közvéleménye előtt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni kémkedés, kártevés és más jeljorga 6 tevékenység amerikai szervezőinek igazi arcát, A Zsenminzsibao című kínai lap jogosan nevezi újabb szemérmetlen kártevő-cselekménynek az amerikai katonai szállító' repülőgép behatolását Magyarországra és Romániába. v Ez a tény ismét megmutatja, hogy az amerikai ha óságok terveik végre hajtására irányuló kísérleteik során nem riadnak vissza a legbűnösebb elemek jelhasználásától, akik között különleges helyei foglal el a belgrádi titóista kémklikk. Az amerikai sajtó még a TASzSz jelentésének kőzzété.ele előtt nyíltan megírta, hogy az „elveszett” amerikai repülőgépnek az volt a feladata, hogy meglátogassa Jugoszláviát. A határsértő amerikai repülőgép személyzetének tagjai is megerősítették, hogy ag amerikai katonai parancsnokság által megadott útirányban Jugoszlávia meglátogatása volt előírva. Most ugyanezt erősítette meg az USA külügyminisztériumának képviselője. Az arra vonatkozó tények és körülmények tisztázása eredményeként, hogy amerikai repülőgép megsértene a magyar ha- :árokat, minden alap megvan arra az állításra: az amerikai repülőgép jugoszláviai . látogatásának az volt a célja, hogy jugoszláv kémeket és diverzánsokat vegyen fel a repülőgép fedélzetére, azzal, hogy később jeljorga ó tevékenység kifejtése céljából a Szovjetunió és a népi demokratikus ország gok területére dobja őketIlymódon az Európában lévő amerikai hatóságok újabb agresszív cselekedetéről, a nemzetközi jog szabályainak újabb durva megsértéséről van szó a nemzetközi helyzet kiélezése céljából. Már néhány nap telt el a TASzSz- jelentés közzététele óta. Az amerikai hatóságok azonban mindeddig semmiféle meggyőző választ sem adtak, mivel az amerikai kémeket tettenérték. Még az amerikai sajtóban is azzal a beismeréssel találkozhatunk, hogy egyenes és közvetlen összefüggés van aközött. hogy amerikai katonai szállító repülőgép megsértette Magyarország és Románia államhatárait fa aközött, hogy nemrégiben az Amerikai Egyesült Államokban elfogadták ,,az kölesönöä biz. tonságró] azójó 1951 évi törvényi“. Ez a törvény az Egyesült A]lamok részéről a Szovjetunió és a népi demokratikus országok területén lévő személyek és fegyveres csoportok pénzbeli lámoga. lásá! irányozza e]ő, hogy ezze] felforgató és diverziős tevékenységet fejtesse, nek ki az említett államokon belül ,Az 1951. évi törvény“ kiáltó megsértése a nemzetközi szabályoknak és egyes demokratikus államok szuveréni- tása ellen irányuló merénylete) jelent A valóságban ez a törvény nyíltan céljául tűzi Jd hazaárulók és olyan más legbűnösebb elemek felhasználását akik1 ÉRTESÍTÉSI Értesítjük Miskolc dolgozóit, az üzemek, vállalatok és intézmények vezetőit, hogy a Misko’ci Köztisztasági Vállalat kere ében meg- a’akult a eiánozási — féregirt isi üzemrészleg. — Vállalunk minden, nemű féregir ásü (poloska, mo'y, svábbogár), takari ási és portálab'ak tisztítási munkilatokát — Üzemek térii'étén patfcányirási munkákat i«., stb. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT Városháza ül. udvar. TeL: 13—51. IRINA VOLK: A LEVEGŐ „URAI í( ODAFENN iángbaborul és eszeveszett gyorsasággal zuhan a jóid jelé egy repülőgép. — Talált — kiáltja diadalittasan egy jehérruhás öregember. Az októbervégi estén a késői órák ellenére sokan vannak Phenjan utcáin. Megfeszített küzdelem folyik a légvédelmi tüzérség és az amerikai légibanditák között, akik az éjszaka leple alatt bombázzák a már százszor is rombadönlö t, porrá égett várost. A koreai légvédelmi tüzérek azonban már megtanulták, hogyan kell méltó módon válaszolni az ellenségnek. Egyre gyakrabban lobban lángra egy-egy amerikai repülőgép, a légikalózok pedig ejtőernyővel mentik a bőrüket. Ahogy földei érnek, egyszeribe magukra öltik az ártatlan bárányka mezét , • . ROBERT WOOD taxisofőr volt Arizonában és önként jelentkezett katonai szolgálatra. _ Néhány barátom ugyan lebeszélt róla, hogy Koreába jöjjek, — meséli tökéletesen nyugodt hangon, —- de gondolám, nem árt, ha keresek egy kicsit. Már az öregapám is hozzá akart kezdeni valami üzlethez. Robert Wood igyekezett jó üzletet csinálni. Addig bombázta Korea békés városait és jalvait, míg kitünte.ést kapott és „hőstetteit” a legmagasabb — bértarifa szerint kezdték fizetni. — A nagypapa határozottan meg volt velem elégedve, — mondja elégedetlen Wood, majd hirtelen aggodalmassá válik a hangja: — Mit gondol, megtudja a feleségem, hogy fogságba kerültem? Állapotos és az izgalmak még megárthatnak a kicsinek . . . A KOREAI NÉPHADSEREG tisztje, — aki kihallgatja, — nagy csomó fényképet vesz elő. — Nézze meg! Est tette maga a mi városainkkal és falcainkkal, csupán azértt hogy minél több dollár üsse a markai. Ezt tette maga a koreai asszonyokkal és gyermekekkel . . . Wood tétova mozdulattal nyúl a fényképek után, Bizonytalanná vált hangon mormolja: — Én nem lőttem lakónegyedeket, csak hadicélpontokat .... Hogy remeg most ennek a gyilkosnak a keze. Nagyon jól tudja, hogy Phenjan* ban semmiféle hadicélpont nincs, hiszen, nem egy légijényképet készíteti róla. Tizenhal szór repült el gépe a rommá lötá város jelett. A gyengéd jérj és jó unoka minden egyes útja nyomán patakokban folyt a vér. Most riadtan pislog és tehetetlenül mentegetőzik. Már elfelejtette, mit mondott egy perccel előbb és gyorsan hadarja: — Kényszeríteltek rá, hogy lőjjem at várost. Nagyon ügyelnek ránk, minden esetben jelentik a parancsnokságnak, ho* gyan viselkedtünk a célpontok jelelt. MOST KIVÉTELESEN igazat mondott, Az amerikai katonák valóban szemmel ártják egymást és buzgón árulkodnak. A hadvezetőségnek arról is tudomásai van, hogy sok pilóta csak úgy vaktában kidobálja bambaterhét, hogy mielőbb visz- szatérhessen a repülőtérre, — támasztja alá Wood szavait William J. Right. — Nem szívesen ugrunk ki ej öernyő- vei a gépből, — folytatja komor hangon, — mert a kíséretünkben lévő vadászgépek rendszerint utánunk lőnek. Ezt valaki egyszer szóvá is tette nálunk, a tisz-. lünk azonban kijelen ette, hogy mindez a vörösök kitalálása és ha ilyesmi előfordult, hát az tiszta véletlen volt• Mi azonban nagyon jól tudjuk, hogy miféle „véletlenek“ ezek. így pusztult el John Grossman baj.ársam is. A pilóta, aki vele együtt volt bevetésen, aznap este leitta magát ég bevallotta . . . William J. Right intelligens, műveli embernek tartja magát. A levegőben úgy, érezte, hogy 5 a világ ura. Amikor azonban kilőtték a gépét és fogságba került, szégyenszémre sirvajakadt és kegyelemért esdekelu Most örül, hogy saját baj ársai nem lőtték le. De amint meggyőződön arról, hogy a koreaiak emberségesen bánnak a foglyokkal, máris visszanyerte nyeg-‘ leségét. ILYENEK AZOK az emberek, akikkel a Wall Street hiénái a levegőből gyilkolta} jók a koreai gyermekek, asszonyok és őregek ezreit. ISMERKEDÉS A VOLGA-DON CSATORNÁVAL Konsziantyin Pausitovszkij naplójából Az au’té simán gördül a sztyeppe új, épr ői. Ezek a házak nem alkalmi jel- aszfa burkolatú műú ján. Ez a pom- legüekf amelyeket az épí kezés befeje. pás út az első meglepetés, ami az em- zése uin lebontanak, hanem mind bért ezen a tájon fogadja, a sztyepp.i alkonyat a második. Más. min: azelőtt vök, amikor álmos csend honol: mindenük amerre a szem ellá ott. Árost a távolban friss fö dkupacok emelkednek és me’IeUük, mintha őskori szörnyek nvuj ogatnák a nyakuk«, Mikor aztán közelebb érünk, kiderül, hogy a földmunkálatok legnagyszerűbb gépei: a lépkedő exicavátorok vastornyai eme ködnek a magasba. Esté szikrázó fényár terül el a sz:yeppén. Ez a harmadik meglepetés Messzi iáját bevilágít a fény, ame’y- nek pás-z áiban elénk tárul a csa urna mély medre, töltések domborulata lát. szik, távolabb a bukógátak, a szívat yúállomások és az új ;akóte epek. A Don melletti Kalacs városkában a Volga—Don csatéma építkezésének közpon jában pihenünk meg. Itt tök - jük az éjszakái, várva a holnapot, amikor e’indu’unk a nagy élményre: megismerkedni az épülő csatorna ezer érdekességével. Uthá'ózal a sztyeppen Az építkezés területén földutalt. mű. utak, vasúti vágányok hálózaté. A csatorna mentén is elkészült már a gyönyörű aszfalt os műút, amelybő1 a bekö'ő utak sokasága ágazik széjje'. Hirtelen mozdonyfütty hasit a harmn. os reggelbe, építkezési anyagokkal és alkatrészekkel megrakott teherkocsik dübörögnek. A hatalmas úthálózatot csak az ér- éke heti igazán, aki tudja, hogy mit jelen' irt utat építeni ismeri a sz yep. pe földjét amo’y eső u án tejfölsűrü- ségű. nyúlós, ragadós sártömeggé változik. Ilyenkor csak a nagy. lánctalpas trak orok tudnak megbirkózni a sztyeppe marasztaló ta’ajával. Megépi e'ték már a magasfeszüysé. gű távvezetéket is. a csatorna medre mentén pedig hívogató, bará ságos há- Jaak sorakoznak. Itt laknak a csatom* egyik ál andó jellegű, szi árd építkezés, amelynek már ma is megvan a jövőbeni rendeltetése: ha az épí ők munkájuk befejezése utén elmennek, helyükbe a csatorna állandó alkalmazottai költöznek. Ember helyei! gépek Aki idetéved a sztyeppére, azt hinné, hogy hata más emberserege: 'át munkában. Ezzei szemben a valóság meglepetéssel szo'gál: alig látni em- bért, legalább is az épí kezés arányai, hoz képest meg epően keveset. Grandiózus gépek foglal ák el az ember helyét. Amerre nézünk: gép és gép. A talajnyosök és ta’ajgvaluk. min: roppant vasbogarak túrják az agyagos földe:. Dohognak az iazapszivuty. tyuk, ko orják a csatérna medrét és töltéseket iszapolnak a pari mentén. Az építkezés tájképében az exkavá o- rok ura kodnak, amelyek leghíresebbje, az ES—14 tipusu lépkedő exkavátor, a csatorna vízválasztó szakaszán működik. Az ember azzal az érzéssel áll meg a gépóriás élő t, mint amikor egy hires kortérssal találkozik. Mert errő' a gépről az egész Szovjetunióban büszkeséggel bőszé nek, csodálkozás a] emlege ik. hogy roppant markoló kanala egyszerre 14 köbméter földet emel ki, s az'án ezertonnás 'estét könnyedén megemelve, magától halad tovább a gépőriás. Alintha páncélos hajó került volna a szárazföldre! A hasonlatosságot fokozza még hogy az exkavá or kotróputtonya lorgonyláncon függ, 65 méter maga gémje mellott pedig az óceánját >k acőlkö e ei feszülnek, A gépóriás most néhány percre mogál’t hogy e lőrizzék moorjait. Belsőiében még duruzsol az uto’jára kikapcsolt motor, egyiko annak a IS mo urnák. amelyek a roppant gépel ják és együttesen tízezer lőerőt fejtenek ki Az exkavátornak két acéWa'pa van, amelyek egyenként 35 tonna súlyúak- Amikor egyet lép, a két talp elOrn mozdul és az exkavátor ezekre tá* maszkodva felemelkedik és előre .'on* dűl. Ebből a folyamatból alakul ki a 'enyügöző Iá ványosságú „lépkedés“. Óránként 100—120 métert halad a. gépóriás. A hajófózsiliprtél • Ellátogattunk a Donhoz legközelebb épülő hajézó-zsiliphoz is. Tizenhárom i yen zsi ip lesz a csa ornán és ezen-, kívül három víztároló: a beliszlavi, a varvarini és a kargovoi. Itt is nagyszerű Iá vány fogadja az embert a beton vasváza diadalmas erővol emel« kedik a magasba. A váza: már meg* töltötték betonnal és a masszát villa« mosegyenge ö gépekkel simították el. A hajózsilip körül sűrű acéloszlopok szűrőjén szivattyúzzák el a talajvizet. Szivattyúállomások épülnek arra a célra, hogy a Donból vizet szárítsanak egyrészt a hajózó csatorna, másrészt néhány öntöző-berendezés, közöt' ük a Sz álingrádot körülvevő gorogyiscsei csa'orna táplálására, ezenkívü’ tú’.xo- 'yók, csatérnázási kapuk épülnek, A munka ütemszerüon halad és J952 tavaszán már víz hömpölyög a csatorna, medrében ... A meder burkolati munkáit jelentés részben már elvégezték az •Ikró-jn^ből szállított gránifal. Ahogy az ember itt jár és épten-nyomou .átja az építkezés ha'almas arányait, a nagy számok elvesztik jelent őséMiket. Amikor azt mondják hogy a csa'orna e’dalfa, 'ainak burkolásához öbb, min- 3 millió négyzetméter gránit szükséges —. a számok elrepü’nak az ember füle melle t. Ha azonban eláruljuk hogy ezzel a gránitmennyiséggel ki lehé'no kövezni a Aíoszkvá'ó' Leningrádig vezető szé'os műutat, akkor kibontakoz„ na1 a nagy építkezés lenyügifrí arányai.
