Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-29 / 302. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Srombat, 1951. december hó 29. Kérdeztem: Vac,-© a községbea szövetke­ze!. Azt mondta: Vám — Tagja ez a szegény ember a szövetkezetnek? Azt snond.a: Nem tagja. Hát — mondtam — akkor a sze­génységének maga az oka, mert ka a négy holdjával bemegy a szövetkezetbe és a feleségével együtt négyszáz-ötszáz munka­egységet kidolgoz, altkor már nuyt a jövedelme, mint egy kö­zépparasztnak. (Nagy taps.) A mell If mindjárt hozzátehelem, hogy nem is kell úgy dolgoznia, mint régen, amikor hajnali három órakor már a botos ispán zörgelelt az ablakán, vagy ha nap- sasímba ment, latastol-vakulasig kelle- túrnia a földet. Most egyszerű, rendes munkával, a szövetkezeten belül egy há­zaspár négyszáz-ötszáz munkaegységet ki tud dolgozni és jövedelme már olyan le­hel, mint régemé egy jómódú paraszté volt, - , Az elvtársak itt hallhatlak a tízezer fo­rintos kereseteket Elmondották itt egy három tag­gal dolgozó családról,hogy negy­venkét ezer forintot keresett a szövetkezetben. Hát mikor kere­sett egy tíz holdas paraszt negyvenhétezer forintot egy év­ben? Régente, e’vtirSaim, a jó boldogulás út­ja magyarán mondva a kdlakság útja, a falun — amint erre Szlálin elvtárs is rimulatoll — az volt, hogy aki gtzdago- dott, az nyúz! a a béresét, megkárosította a szomszédját, kizsákmányol la, becsapta, aki cs:k tudott és így lassankint meg- toHasodott, A gazdaságnak emiatt mindig volt va- lami kis bűnös mellékize a régi világban. Most pedig a szövetkezeti tagnak a jo módhoz nem kell, hogy kizsákmányolja_ a szomszédját, vagy becsapja embeilar-al, hanem egyszerű, rendes, becsületes mun kával mindazt a kultúrát, mindazokat a javakat meg bírja szerezni, amelyeke! azelőtt csak foggal-körömmel^ huncutság­gal, csalással, nyúzással, kizsákmányolás­sal tudott megkapni. Ebben is megmutatkozik a szo­cializmus fölénye a tőkés rend­szer felett. Az elvtársak tartsák ezt szüntelenül szem előtt. Meg vagyok győződve róla, ha szö­vetkezeteink olyanok, hogy ott egy rendesen dolgozó tag jobban él, mint régente a középparaszt, úgy ez a legeredményesebb agi­táció a szövetkezetek mellett. A nők és az ifjak niunkájaaak roniosfeága Reá akartam hívni a szövetkezetek és gépállomások figyelmét a női munka fontosságára. De azt hiszem, hogy ezeu az értekezleten nem kell agitálnom - e kérdésben, mert szinte valamennyi feíszó-alá alá­húzta, hogy a ndlt milyen érté­kes munkát fejtenek ki a szö­vetkezetben, a gépállomáson is. Csak azt kérem, hogy a jelen­lévők otthon, a szövetkezetek­ben és a gépállomásokon is tel­jes erővel álljanak ki a nők mellett. Itt ezen az értekezleten láttuk, hogy a -QŐk egy milliméterrel sem álltak hátrább a féraaknái, s tudjuk, a munkában is így van. Az ellenség azonban minden erővel megnehezíti a nőknek termelőszö­vetkezetekbe és különösen gépállomások­ba való belépését es ottani munkáját. Nekünk erre szakadatlanul fi­gyelnünk kell ás az értekezlet világosán mutatja, hogy a termelőszövetkezetekben és gépálloma sokon az asszonyok és lányok ha ne­hézségek és harcok árán is — de kezdik végre elfoglalni azt a helyet, amely őket méltán megilleti. (Taps.) Kevesebb szó esett itt az Ifjú. Ságról, a ÜISz-ről. Hozzátehe- tem: ez általános hibául; nem­csak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is. Valahogy még mindig nem becsülik meg elég­gé a fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin elvtársnak ugyancsak a kolhozparasztok előtt tartott beszédéből a fiatalokra vonatkozó reszt. Azt mondja Sztálin elvtárs: „Az ifjúság a mi jövőnk, a mi re­ménységünk, elvtársak. Az ifjúságnak kell majd felváltania bennünket, örege két. Nekik kell majd zászlónkat a vég leges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés az olyan öregember, akit le­nyűgöz a régi teher, lenyűgöz a meg­szokás hatalma és a régi élet emléke. Érthető, hogy az ilyeneknek nem min dig sikerült a Párttal, a szovjet hatalom mai lépést tartaniuk. Más az ifjúságunk. Az ifjúság mentes minden régi tehertől, s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. Éppen ezért, mert az ifjúság könnyebben teszi magáé­vá a lenini eszméket, éppen ezért van hivatva arra, hogy az elmaradókat és in­gadozókat előrevigye. Igaz, nincs elég tudása. De a tudás olyan dolog, amit meg lehet szerezni. Ma nincs meg, hol­nap meglesz. Ezért a feladat: tanulni és megint csak tanulni, elsajátítani a leni- nizmust. Komszomol elvtársak és Komszo- mol elvtársnők! Sajátítsátok el a bolse- vizmust és vezessétek az ingadozókat előre! Kevesebbet fecsegjetek, többet dol­gozzatok, s, ügyeteket siker koronázza". (Taps.) Sztálin elvtár» szavalt az Ifjú­ságról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági életünk min- Seee terén érdemes megszívlelni, mezt ezen a téren még sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk a DISz-t, az if­júsági szervezetet, de arról keveset be­szélünk, hogy mi magunk sem karoljuk fel ólcet eléggé. Ezen az értekezleten sem volt elég szó róla, ezért hívtam fel lel rá az elvtársak figyelmét. — Befejezésül rá kívánok mutatni fa­lusi pártszervezeteink munkájának fon­tosságára. Látatlanban meg lehet mon­dani, hogy a szövetkezet vagy a gépál­lomás ott erős, ahol jó a pártszervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelenteni, hogy ott valami hiba van a pártmunkában. Elvtarsáim, mi ennek tudatában vagyunk. Pártunk és különösen vidéki szerveze­teink — elsősorban a szövetkezetekben vagy gépállomásokon dolgozó kommunis­táink — figyelmét arra irányítjuk, hogy azt a sok hibát, amit nagyon helyes kri­tikával és önkritikával ezen az értekez­leten feltártak, kijavítsuk és ezzel meg­gyorsítsuk a falu Oöoalista átépítését. — Ismétlem, a falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hogy a szövetkezetek, melyek már létrejöttek, rendezzék so­raikat, tartsanak fegyelmet, nö­veljék gazdaságukat és sikereik­kel, virágzásukkal vonzzák ma. gnkhoz az egyénileg dolgozó pa­rasztokat. A világért se bízzák el magukat és ne gon­dolják, hogy mert itt, ezen a tanácsko­záson százszámra vannak képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, a dolgozó pa­rasztság zömének megnyerése, még előttünk álL £s az elvtársak jó munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az üt­közetet. Mert, hogy megnyerjük, afelől semmi kétség nincs! (Hatalmas, hosszan­tartó lelkes taps. Ütemes kiáltások: MODERN MÜNHAUSENEK Ab amerikai Haled ssellem nem válogatós mátka* ■áa dési területe megválasztásában„ Akadt például leiemé* nyes vállalkozó, aki ,Superman” címmel ifjúsági lapot ala­pított. Ezt az üzletét az amerikai gyerekek kalandvágyára da- pox.a és elhitette azt a naív hitet, hogy aki ebbe as egye­sülésbe belép, nyomban felsőbbrendű emberré válik. A tagot titokzatos külsőségekkel veszik körül: titkosírás-kódexet, jel­vényt és igazolványt kap, hogy tagja a superman"-oknak, mindezért azonban, havonta 10 cent hozzájárulást kell fizet ni. Mindezeken kívül káp a tag képei prospektust is, amely ravaszul összemásolt felvételekkel bizonyítja, hogy a „super- manolc“ milyen csodákra képesek: tengeralattjárót tudnak hajtani a lábukkal> mágnessel le tudják húzni a repülőgépei, kél- szárny felcsatolásával repülni tudnak és így tovább . . . Így dolgozik a legújabb amerikai üzleti vállalkozás. Nem kétséget, hogy rövidnadrágú olvasóiból nem felsöbbrendü embereket, hanem inkább — modern münchhauseneket nevel. Éljen Rákosi! Sztálin-Rákosi!) A hozzászólások A hozzászólások során Mike Ist­ván, a környepusztai „Dózsa" ter­melőszövetkezet elnöke elmondotta: a kulákság azt hangoztatta, hogy „újra gazdasági cselédek vagytok, újra másnak dolgoztok." Az elszá­molásnál bebizonyítottuk, hogy — igenis — mi a termelőszövetkezet tulajdonosai vagyunk és ha többet termelünk, magunknak termelünk. A kulák hazudozásokra termelőszö­vetkezetünk azzal is visszavágott, hegy március végére saját erőnkből felépítünk egy kétszáz sertés befo­gadására alkalmas szabadszállást. Magyari András, a Földmívelés- ügyl ivimisztériuru állattenyésztési főosztályának helyettes vezetője ki. emelte: az állattenyésztésben mutat­kozó lemaradás egyik oka, hogy nem eléggé kiterjedten használjak fel az élenjáró szovjet és a jó hazai tapasztalatokat. Több hasznos állattenyésztési módszert ismertetett. Ha a sertéssel fiatal kortól kezdve durvább takar­mányokat — szénaféléket, silótakar, mányi — etetnek, a sertések meg­szokják ennek emésztését, egész szervezetük erre alakul át és ha a hizlalás első időszakában, amíg 100 —120 kilót el nem érnek, erőteljesen etetik a silótakarmányokkal, azok 20—50 százalékig helyettesitik az egyéb takarmányt. Tapasztalat sze­rint 10—11 hónapos korra ezzel a módszerrel 160—ISO kilós sei léseket lehet nevelni és az egy sertés takar, mányozására felhasznált abrakmeny- nyiséget negyedére teliét-csökkente­ni. Az ilyen sertéstenyésztéshez és hizlaláshoz kevesebb termőterületre van szükség, mint abraktakarmá­nyok erőteljesebb etetése esetén. Szőke Lajosné, az orosházi tszcs elnöke felszólalásában kiemelte a vezetők példamutatásának fontossá­gát. Az a vezető, aki nem jelenik meg pontosan munkahelyén, mástól sem követelheti meg a pontosságot. Felszólalt a tanácskozáson Orosz Imréné, a borsodívánkai „József At­tila" tsz titkára. Elmondotta, hogy termelőszövetkezetük jelenleg 1.183 kát. hold földdel, 148 családdal, 336 taggal rendelkezik, állatállományuk: 46 ígásló, 43 szarvasmarha, 252 ser­tés, 279 juh. Nálunk is voltak hibák és hiá­nyosságok a munkafegyelem terén — folytatta. — Ezeket részben nép­nevelő munkával, részben pedig fe­gyelmi úton kiküszöböltük. Ezek után a munkalendület egyre fokozó, dott. Termelőszövetkezetünk egy 50 férőhelyes szarvasmarha istállót, 32 férőhelyes lóistállót, 200 férőhelyes juh-hodályt és kocsiszínt épített. Vállaljuk, hogy saját erőnkből rom­épületekből a tél folyamán megépí­tünk egy 30 férőhelyes sertésfiazta­tót is, valamint gazdasági udvarun. kát mintaudvarrá alakítjuk. Bevezettük az egyedi etetést és a háromszori fejést, naponta S liter tejjel több lett a tejhozam. A gépállomással a kapcsolatot jobban elmélyítjük. Előbb a gépállo­máson 12 tag dolgozott, most terv­bevettük, hogy női brigádot alakí­tunk termelőszövetkezetünkben. Az agronómus segítségével a ve­tésforgót bevezettük, kialakultak a nagy táblák is. Ezeknek és a lege­lőknek szélére 16.000 facsemetét ül­tettünk, ebben a munkában segítsé­günkre voltak a tömegszervezetek, az MNDSz és a DXSz, az úttörőket is bevontuk, akik maguk 500 facse­metét ültettek eL Több más felszólalás utáa Pál József, a Földraívelésügyi Minisztérium termelő­szövetkezeti főosztályának helyettes ve­zetője beterjesztette a termelőszövetkeze­tek és gépállomások élenjáró dolgozóinak a termelőszövetkezetekhez és gépállomá­sokhoz intézendő felhívását, amelyhez a benyújtott javaslatok alapján több mó­dosítást javasolt. Az országos tanácskozás a felhívást és a módosításokat egyhan­gúlag elfogadta. Ezután Erdei Ferenc földmívelésügyi miniszter foglalta össze a kétnapos értekezlet eredményeit. A magyar kormány jegyzékben utasítja vissza a jugoszláv kormány hazug állításait a Mura egyik szigetéé tömet lUiOsziáv provokációs hatarseriéssel kapcsolatban tájékozta így „gondoskodnak“ Titőék a gyermekekről Jugoszláviában a bölcsődék a dol­gozók gyermekei részére teljesen Hozzáférhetetlenné váltak, mert a titoistál; az élebnezésl és felügyeleti költségeket olyan magas összegben állapították meg, amit a szülők nem Képesek fedezni. Ez az összeg teljes egészében a szülőket terheli, az ál lám egyetlen dinárral sem járul hoz­zá a költségekhez. Trbovljén például ma egyáltalán nincs gyermekotthon, holott Itt még a régi királyi Jugoszláviában Is volt. A dolgozó bányászok gyermekei ma­gukra hagyottan, felügyelet nélkül játszanak a bányabercndezéseknél, aminek következtében már sntyos szerencsétlenségek történtek. A külügyminisztérium tási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium a Mura egyik szigeten elkövetett ju­goszláv határsértéssel kapcsolatban a következő újabb jegyzéket adta át december 28-án a budapesti jugo­szláv követségnek: „A Magyar Népköztársaság kor­mánya a leghatározottabban vissza­utasítja a jugoszláv követség Illői december 27-én kelt jegyzékét, amely a Magyar Népköztársaság kormánya 1951. december 20-i jegy­zékében részletesen ismertetett dur­va jugoszláv határsértést, amit ju­goszláv katonai és polgári személyek a Murának egy magyar területhez tartozó szigetére való behatolással követtek el, azzal tetézi, hogy a ma­gyar szerveknek az emlitett Mura sziget őrzése végett magyar terüle­ten foganatosított Intézkedéseit min­den alap nélkül .agresszív eljárás­nak", „bitorló akciónak“, „jugoszláv terület megszállásának“ és „kisajá­tításnak“ minősíti. A jugoszláv kor­mány nyilván ugyanazokból a provo­kációs «élőkből folyamodik a té­nyek ilyen meghamisításához, ame­lyek a magyar területet képező szi­getre való behatolásra vezették. A Magyar Népköztársaság kormá. nya leszögezi, hogy a szóbanforgó sziget a trianoni békeszerződés mel­lékleteit képező, a hivatalos határ- megállapitó bizottság tagjai — köz­tük Jugoszlávia képviselője — által ellenjegyzett térképek tanúsága sze­rint (Lásd: Frontiere entre la. Hon­giie et le Koyaume des Serbes, Croa- tes et Slovenes, section „B“ homes no. 48—54, bornes no. S4—57) min­den kétséget kizárólag a határvonal tói, amely a Mura főágának Közepéi* vonul, ÉK-re magyar területen fék szik, A budapesti jugoszláv ügyvivő­nek 1951. december 27-én a magyar külügyminisztériumban tett látoga­tása alkalmával ezeket a hivatalos térképeket felmutatták és így mód­jában volt az azokba való betekin­tés útján erről a tényről meggyő­ződni. Minthogy az 1947-es párisi békeszerződés megváltoztatás nélkül megerősítette a Magyarország és Jugoszlávia között 1920-ban kijelölt határokat, nem férhet kétség ahhoz, hogy a fent említett térképeken fel­tüntetett határvonal ma is változat­lanul érvényes. Fentiek alapján a Magyar Népköz- társaság kormánya ismételten lesziL gézi, hogy a Mura említett szigetére való behatolás jugoszláv részről elő. re megfontolt, durva határsértés volt és újból a leghatározottabban felszó. lítja a jugoszláv kormányt, gondos­kodjék arról, hogy a jugoszláv határ­őrizeti szervek a jövőben a magyar területen lévő szigetre való behato­lástól tartózkodjanak. A Magyar Népköztársaság kormánya ragasz, kodik ahhoz, hogy a* elkövetett szándékos határsértést a jugoszláv kormány vizsgáltassa ki és annak elkövetőit részesítse példás büntetés, ben“» Bánrévei vasutasok példamutatása Követésre méltó példát mutattak sztálini munkafelajánlásaik teljesíté­se során Bánréve állomás szállítmá­nyozási hivatalának dolgozói. Az óz­di kohó üzem pillanatnyi kokszhiá­nya miatt kérte, hogy a Bánréve ál­lomáson lévő 36 vagon kokszot a legsürgősebben szállítsák Ozdra, mert az esetleges késés igen ko­moly termelési kiesést okozott volna. Révai István állomásfelvigyázó, szolgálattevő a szállítmányozási hi. vatal dolgozóival, Urhegyi Béla inté­ző, átmeneti pénztárossal, Rőczei Mihály szállítmányozási hivatalveze­tővel és Soltész Lajos intéző vámke. zelövel vállalta, hogy a 36 kocsi kok­A 7715. SZÁMÚ DiVERZANS JEGYZETKÖNYVECSKÉJE túrfia künyvecslte, alig nagyobb személy” finanszírozására folyósít, olyan gyufásskatulyánal- A fedelén személyek finanszírozására, akiket be­Sárga egy az USA hadügyminiszériumának pe­csétje és az okmány pontos megjelölése: ,,Form 46’’, továbbá felírás: „Marcher route, logrecord” vagyis „Ejtőernyős vadász jegyzet könyve”. A könyv száma 7 715. ve.nek kémkedő, felforgató és diver- záns akciókra. Ez a 7715-ös számú könyvecske, amely most előttünk van, alig pár hét­tel eze.őtt egy olyan liszinmanista rend­őrnek a titkos zsebében lapult, akit Kinyitjuk a könyvet és elolvassuk az egy amerikai repülőgép dobo.t le Észak­angolul ín utasítást: ,Jlyen nyomtat­ványnak kell lennie minden ej öernyős vadásznál. A kiutalt eszközök elszámo­lására szolgál és az ejtőernyős tartozik titkos zsebében őrizni, amíg szolgálatban van. fa a látszólag ártatlan sárga köny­vecske nem más, mint nyom ártott bi­zonyítvány az ejtőernyős diverzánsok- nak, akiket az amerikai felderítő szol­gálat különböző országokba küld- Ennek Koreában diverzáns feladatok végrehaj­tására. A „bevétel” rovatba be van írva: ,,105.000 von átvétele N. szige­ten”. A főnökök gondoskodtak ügynö­kük élelmezéséről is. A „kiutalt élelmi­szerek” rovatába az amerikai riszt be­írta — és ezt pecséttel is igazolta —, hogy a könyvecske tulajdonosának halat és káposztái adtak át. Az amerikai diverzánsoknak és gyilkosoknak azt a 139 tagból álló ban­a nem éppen érdektelen okmánynak dáját, amelyben ott volt a 7715-ös szó- lapjai különböző rovaiámeket viselnek, mú könyv tulajdonosa is, ejtőernyőn Vannak bevételi és kiadási rovatok, dobták le a Dél-llamgen tartomány olyan rovat, amelynek címe: „Mirt egyik kerületében Amikor földet értek, ment el az átadott összeg’, ,,A techni- e'lenöríz ék az utánuk ledobott vagyon­kái anyagok átvétele”, stb. Az igazol- tárgyakat, Puskákat, karabélyokat, négy ványok tulajdonosai között szép szám- könnyű golyószórőt és két aknavetőt ban vannak olyanok, akiket az ameri- kaptak. Nyomban „munkához” láttak. kai elnök „kiválasztott személyeknek” nevez és akiknek az eltar ásóra szolgál annak a 100 millió dollárnak egy része, amelyet az úgynevezett „kölcsönös biz­tonság biztosításáról szóló 1951■ évi tör­vény” alapján utalnak ki, Az „ejtő­ernyős vadászoknak” szigorúan el kell számolniok a kiutalt összegekkel A barátság — bará’ság, de ha pénzről van sző, akkor nincs barátság. Az ame­rikai üzletemberek pontosan akarják tudni, hogy mire költenek el mindé - dollárt abból a 100 millióból, amelyet or TIP A Pnrmánvri ..hámrir ISralnxzttAt Megrohanták a phunszani kerületben lévő véd elén Szircsonri falucskát. Be­rontottak a parasztbizottság elnökének házába és fegyverrel fenyegetőzve élel­miszereket és pénzt követeltek- A ban­ditákat felfedezte a helyi önvédelmi csapat. A csapatban lévő parasztlege- nyek tüzet nyitottak a diverzánsokra. akik fegyvereiket eldobálva futásnak eredtek■ Az erdőben bujkálva mégis sikerült nekik elhajtaniok egy ökröt A könyvecske tulajdonosa nem mulass- tóttá cl bevezetni a „kiadási” rovatba: J\IrrimApAr9Apr?^ 90 MAevtsrn az önvédelmi osztag felkutatta a he­gyekben elrejtőzött gyilkosokat és el­fogta őket. Egy nap múlva megkerült az ökör is: a 7715. számú diverzáns el­adta valamelyik szomszédos falubeli pa­rasztnak- . Ilyen o 7715*0« számú könyvecske tulajdonosa. Gyáva bandita, akiket az amerikai felderítő szó.gálát azért küld ki, hogy i tsák a koreai népet. Azjameriksi diverzansoknak az a cso­portja, amelyet Heszán kerületben dob­tak le, berontott Kontunek erdökiter- melö telepre és vérfürdőt rendeztek Megöltek 20 munkást, porig égették a kórházat a benne lévő betegekkel együtt, erőszakoskod ak a nőkkel és félholtra verték a gyerekeket. Két nap múlva valamennyit elfogták Gyáván kegyelemért rimánkodtak és és- küdöztek, hogy soha többé nem árulják el népüket. Kiderült, hogy ez a csoport kizárólag bűnözőkből állott, akiket a lisánmarüsták kiengedtek a börtönök­ből és elküldték őket, hogy bosszújukat az északkoreai lakosságon töltsék ki­Az elmúlt hónap folyamán az ameri­kai felderítő szolgálat csupán Dél- llamgen tartományban 500 diverzáns ejtőernyőst dobott le, Valamennyiüket elfogták a belbiztonsági szolgálat szer­vei, a helyi önvédelmi osztagok segít­ségével. ^Amerikai gépeken ülnek, vagy gyalogosan mennek a hegyek közé az amerikai őrjáratok védelme alatt a „ki­választott személyek’, akik Truman űr magas védelme alatt állnak és állami szubvencióban részesülnek. De Koreában is a többi szabadságszerettö országban is az éber hazafiak kíméletlenül leleplezik szót Ozdra szállítják. Urhegyi Béli intéző, mint vonatvezető, Rőczei ML hály mint középső ember és Soltész Lajos mint zárfékezó megoldották az előadódott nehézséget és ezzel szép példát mutattak vasutas dolgo­zó társaiknak. Rigó Erzsébet, Haraszle Károly-, LEVELEZŐINK HÍREI A .Rákosi Müvek, & MA VÁG Gépgyár 63 a i-nosgyón Kohászati uzenapk mmia>. Készítő uzctueneti uoxgozúi verseny bon vaimaK. egyautósai. a uovembur uavi ereomenyeK aiapján a versenyben sl yon KoiiaozKiti Üzeműit minuwueszá- Löl kennten az eire. Uij„ -u«.gy«.r j A h&ricavöigyi iparvasutnai m^ga^akult a Mag*ar-özuvjet íarsasug aí^pszorveze- te. fcw.u*un eivtars születésnapjára tett loiajttiAzasuKAc tűi tel} v-si vet ten es a vállait iüü helyett 150-re erneute* az új szerve*, zet taglétszámát. Az első gyűiesen ver­senyre hívta* a bajószentpéten Magas­építési Vauaiat Mözjl' szervezetét azzal vanaiassai, nogy uecember öl-ig az valamennyi dolgozóját beszervezik as jVibzi’-be, kiépítik az aktivahmuzatot* minden hónapban kétszer előadást lárvád­nak. njinaen hunap 25-íg elvégzik a tag«, sági beiyeg-elszámolást. {Nincs* tluzsei* i>odos irma.) A Megyei Vágóállatforgalmi Vállalat december havi tervét 22.en már 101.1 sza­zaiéira teljesítette, a serieSi.e.vás4*j\u.sb&n évi tervet íou százalékban eiveficzte. A3 üiiatoegyűjtési versenyben a mezőköves­di járás vezet 184 százalékkal, utana a miskolci járás 144 és a szerencsi járás 121 szaza,éknal következik. A ricsei, az ózdi és az encsi járás az utolsók között van. Márkás Jozseí miskolci kirendeitseg» vezető Kitant azzal, hogy december 21-re tett vállalását 2y százalékkal túlteljesít tette, (ilj. ISadítz Pál.) A mezonyárádi földmű bcsszovelkezeíl dolgozói több és jobb munkával ünnepel­ték Sztálin eivtárs születésnapját, a sző- vetKezeti részjegyek benzeteSenéj ió nép« nevelő munka segítségévei tőr vünk telje« sitését 90 százatéKra, fokoztuk. Társadalmi munkával fejlesztettük, íavítoltuk a szö­vetkezet helyiségét is. Szőve tkezeUink dolgozói köszönetét mondanak Gáspár Menyhért elvtársnak. & diósgyőri gyár dolgozójának, aki gyári munkáia utáx» nagy segítségei adott nekünk felajánlás saink teljesítéséhez. (itj. Orosz István« Mezőnyárád.) A Sárospatak-szevincei kőbányában egyetlen dolgozó sem akadt, aki a ó dekádban 120 százalékon alul tél­iesítetté volna tervét. A kőzuzógép etetői és kihordó munkásai 180 százalékot értek el. A kőbánya dolgozói megfogad.Ák, nogy 1952 ben fokozott mértékben meg- ozilárdítlák a munkafepvel^et. hogy a jövő évi tervek megvalósításában még na­gyobb eredményeket érjenek el0 (CsicSf. vári József, levelező. — Aa einmit napokban tartották Siagí több milánói, padovai. módénál, ravennaü és firenzei üzemben az üzend bizottsági választásokat. A választásokon az általán no« olasz szakszervezeti szövetség (QGIIA listái megsaersgiAr a «n-veza/ok

Next

/
Thumbnails
Contents