Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-24 / 274. szám

Készüljünk az első országos levelező értekezletre! Kimagasló teljesít menyekkel ünnepelték megyénk bányászai a Párt és a kormány szénbányászati határozatának első évfordulóját Ä Minisztertanács határozata a Sza. bad Nép megjelenésének' 10. évfordulójs emlékére minden év február 1. napját B, magyar sajté napjává nyilvánítóvá. A Szabad Nép szerkesztősége ebből az aiiioal ómból 1952. február 2-ára és 3-ára összehívta a magyar sajtó mun­kás- és parasztijeve ezöinek első országos konferenciáját. Az e'sö országos léve. lessői konferencia küldőiéit a magyar sajté munkás- és parasztleveüezömeJ megyei és budapesti értekezletein vá­lasztják meg. Az e’sö országos leveVzö értekezlet összehívásának hírét nagy örömmel fo­gad ák megyénk munkás-paraszti eve­lezői, dolgozói. Az e’ső országos érte. kéziét megrendezése a'áhúziza azt a nagyjelentőségű szerepet, amelyet a levelezők, „a közvé'emény parancsno­kai“ a pártsajté és a dolgozó tömegek kapcsolatinak erősítésében betöfenek A kommunista sajté >;ész tevékenysé­gének alapja: tömegj’’lege. Népi sajtó mne’y olvasóival n dolgozókká1 valc naponkint!, órárikinsti kapcsolataiban fej­lődik, erősödik, hogy egyre édesebb fegyvefrő váljék a Párt kezében. „Ad- ja"ok nagyobb lehetőségeit a munkások­nak arra — tanította T.enin e’vlárs —, hogy irianaja újságunkban hogy min. den’ről határozottan Írhassanak és hotry minél többe- írhassanak jövendő élniük- tő?, érdekei Írről, munkájukról...“ A mi sajtónk mind tágabb teret biz­tosít a munkások, a dolgozó parasztok!, & haladó énté’miségiek, dolgozók leve­leinek, Nanról-napra százszámra éihez- soek a leve'ek Párunk központi Inpjá. hoz, n Szabad Nénhez és nagy -zímban foersik fel írásaikkal a dolgozók a me­gyei pá’rtwaitót is. Felbecsülhetetlen ér­tégő segítséget nyújtanak ezek a leve­lek az erőink álló feladatok’ mego1dá- WSbRft ötéves tervünk végreha jtó "óban f, békéért folyó harcban, a szocializmus építésében. Kurier bajos diösgyőrvasgyárf Kos. kuith-őíjas Rz<aliánovista hengerész a1 gnbonabegyüjtés megkezdéseikor például fiilhívással fordnjt megyénk do'goző parasztjaihoz, hogy példamutatóan tel­jesítsék a haza iránti köteledet '9égü- ket. Leve'ére már másnap váloszo’t Fróna Mihály mezőcsáti., majd Oesai István mezőkövesdi dolgozó pa'raSz". Le­vélváltásuk hatására mindkét járásban azon a héten megjavult a begyűjtési munka, nőt- a beadott mennyiség. — OesAi István válaszában vá'la’ta, hogy kezdeményezője lesz egv új, I. típusé tszcs megakításának. Vállalásának ele. get is tét- s a csoport két héten belül meg is alakúéit. Fo'rtyunák András alberttelepi bányász lapunk hasábjain hívta fel dolgozó tár­na! figye’mé' a munkafegyelem megszi- ’á'rdításá.ra. Sorait sokan megszívlelték változtattak eddigi magatartásukon és mos- már becsülettel heJytá’lnak a ter­melő munkában. Kovács Ferenc tokaji ’levelező keményen megbírálta a taroa'i téglagyárban u'ralkodó állapolokat, oho’ nem gondoskodtak az anyagellátásról, a dolgozók étkez-etéséről. Levele nyomón a. vállalatvezetöség kijavította a hibá­kat, gondoskodott „ dolgozók jobb e’ln. ásáról és munkák örii’m én veiről, emelke­dem a termelés is. Hosszason sorolhatnánk még r ba­son’d példákat, amelyek mind azt mu­tatják. hoo-van segítik elő ’evelezőink beszámolóikkal. javas'a'aikksl, birá- ’afailMcsl a munka iermplScenységénelt emelkedését. a munkafegyűevi megS2Í. lárdkását, a tervek teljesítésit. Levelező mozgalmunk továbbfejlődésé­nek ój. nagv lendületet ad az első or­szágos értekezlet, sme’yro örömmé és büszkeséggel készül megyénk minden munkás-T>araRztleveiezöje Az e'ső orszá- gos értekezletre akkor készülünk mé1. tóa.n, ha még több levétel keressük fel a pár sajtót és újabb dolgozókat ezerveziink be a levelezők soraiba. Levelező mozyal'lmunk erősítésével és fejlesztésével ©Tőre az első országos le- ve’lező értekezlet sikeréért I Az oroszlányi XVT-os akna dolgo­zóinak kezdeményezését követve me­gyénk bányaüzemeinek dolgozói is elha­tározták, hogy békemüszakkal, nagyter­melési nap kiváló le'j sítményeivel ün­nepük méltólképen a Párt és a kormány szénbányászati határozatának első év­fordulóját, ezzel fejezik ki havijukat a szerető gondoskodásén, a sok támoga­tásért. Márta-hánya dolgozói megfogadták Rákosi elvtársnak, hogy november £3-án 185 százalékra teljesítik napi tervüket. Kiszámították, hány csiij’e szenet kell adnia egy-egy műszaknak, hogy elérjék ezt a 'rljesíitményt. Az első műszakra 240 csille jutott... Ugyanígy ismerték feladatukat e műszakon belül a dolgozók. Serény mun­kával rakták a csilléket, a szállí ás alig győzte a nagy forgalmat. Szabó Istvánnal munkahelyén déli 12 órakor beszélgettünk. Nagy örömmel közölte, hogy napi előírását már teljesítette. ’As­zal az elhatározással folytatta mun­káját, hogy 3 óráig, a műszák vé­géig 180 százalékot ér el. Ugyanennyi volt a teljesPménve Szer. keres Miklósnak ■ is, aki Biikkábránybő] jár be munkahelyére. Lelkesen mondta: — Több szénnel akarom meghálálni, hogy nap mint nap autóval visznek haza és hoznak a munkahelyre, hogy ingyen csizmát, ruhát kaptam, hogy annyi jut­tatásban van részünk. , Jól dolgozó, fegyelmezett bányász Szekeres Miklós ezideig még egyetlen igazolatlan műszakmulasztása sem volt. Nem messze tőlük dolgoztain Szúrnia Béla és Balogh Bé'a bányászok, akik á'ehg ±45 'sdá.ítíié'tuf értek'ej. Csuhái Ferenc '.áruival délig 10 csillét rakott meg. A műszak végén értékelték az -ered­ményt, kiderült, hogy az első műszak előírását 198.7 százalékra fájcláteite. Baross-aknán a műszak minden dől- gozó ja igyekezett; hogy jól hasznosítsa a műszak minden percét. Jó munkájuk bizonysága, hogy az dsá m ű/szak t erv előírásának meg- valósításában 135.5 százalékot ért el.. Szob óta Antal 367, Jónás István 139 százalékkal tűnt ki. A békeműszakon Lyuk óbánya dolgozói is Yendkívül nagy mértékben megjaví­tó 4 ák munkájukat. Az első műszak átlagos eredménye 130.7 százalék volt. Pálinkás-táró dolgozói is azzal az el­határozással kezdték a műszakot, hogy minden eddiginél magasabb te'jesít- ményt érnek el. Műszak közben azonban a kaparós zálogot át kellett helyezni, ez kétórás kiesést okozott, az első műszak nem is ért el csak 78.8 százalékot. Sin»« kiovics József csapata mutatott jó pél« dát. A csapat 8 munkahelyen dolgozott ciklusos munkamódszemí, •— 158 százalékot ért el. Ezt az eredményt is túlszárnyalta Kalapos József csa­patának 166 százalékos kivédő telje­sítése. Anna-bánya dolgozói Eákosi elvfáre- hoz írt levelükben megfogadták, bogy a Párt és a kormány határozata megje- ’enése első évfordulója alkalmából ren­dezet» nagytermelési napon 160 százalé­kot érnék el. Ezt az értékes vállalásukat is - tú]te’jesíteit'iék, a békeműszak ered­ménye 160.9 százalék volt. E<?v fiatig lehet már csak termelési szerződéseket kötni! A fellendülő versenymozgalom nagy eredményei Alberttelepen Varga K. János csapata egy műszak alatt 621 csille szenet termelt! Hírt adtunk arrél, milyen érté kés mozgalom indult a közelmúltban Alberttelepen. Az 500 csillés mozgalo m célkitűzése az volt, hogy a front- csapatok 250 csillés möszakonkinü te rme’-ésüket 500 csillére emelik. No­vember 6-án született meg az első na gy eredmény, amikor elérték a célul kitűzött 500 csille szenet egy műszak alatt. Néhány nap múlva Varga K. János csapata 578 csille szenet term élt, ezzel elhódította a vándorzászlót. Nem sokáig volt azonban birtokukba n az elismerő kitüntetés mert Nagy József csapata 603 csillés eredményé vei túlszárnyalta teljesítményűket. Lendületes verseny folyik Nagy József, Tausek János és Varga K. János csapatai közö't. A verseny most még nagyobb sikert hozott: Varga K, János csapata egy műszak alatt 621 csille szenet termelt! Loy Árpád élmunkás. !az Észak magyarország levelezője elismeréssel Irt arról, hogy Varga K. János ki’ü nő nevelő munkát végez csapatában. A teljesítményt olyan csapattal érték el, amelyben igen sok a toborzott munkás. Varga K. János szere et’el neveli, tanítja az új bányászokat, ezen a téren is példát mutat do’goző társ ainak. Aiberttelep dolgozói igen nagy lelkesedéssel küzdenek a sért hogy ma- radék’a’anul valóraváltsák Rákosi e’v társnak tett fogadalmukat, el akar­ják érni, hogy hosszú idő után ismét az alberttelepi bánya bejáratánál csillogjon az élüzem kiUmebs. 175- en {ettek kötelezettségvállalást a Rá­kosi elvtárshoz intézett levélben, — H?-en már te’jesitették is felaján’á- sukat. A Bánya- és Energiaügyi Min isztérimn jelentése szerint november 21-én, szerdán nemcsak a középüzeme k, hanem az ország valamennyi bá­nyaüzeme közül Alberttelep volt az első 129.3 százalékos eredményével! Jogos büszkeséggel je’entetl'.ék a Keleti-táró dolgozói hogy évi ter­vük«!, befejezték. Megfogadták, hogy Sztálin elv-társ szüle'ésnapjának mél­tó megünneplésére, december 21-ig 93 0 vagőn, az év végéig pedig összesen 1080 vágón szenet termelnek terven felül. Szeles-akna dolgozói a pártárte kéziét tiszteletére napi előirányzatu­kon felül 51 csille szenet termeltek Ä szovjet kormány jegyzéke a közép- és közelkeleti államokhoz November 30-án lejár a termeiéi Szerződéskötéseik határideje. Szükséges, hogy a hátralévő időben a földműves- Bzövd'l'iiezetek, a községi tanácsok se­gítségével az eddiginé’ nagyobb lendü­lettel végezzék az agí ációs munkát dol­gozó parasztságunk körében a szerződés­kötés érdekében. Tudatosítani kell, hogy kormányzatunk a kedvezmények egész sorozatú* biztosítja a szerződést kötő dolgozó parasztság számára. A szerződés aláírói kamatmentes hi­teire minőségi vetőmagot, műtrágyát és védőszereket kapnak. A szerződéshez csatiét utalványt be kell adni a gépál­lomásra és így foajnat.men'es hitelre vég­zik el a dolgozó paraszt számára már az őszi mélyszántást is. Nagy jelentő­sége van az ezéven kötött Szerződések­nél a kötbér bevezetésének is. Abban az cselben, ha a termeltető vállalat nem szállítja le a vetőmagot, annak érékét megfizetik. Ha késik a szállítással a késésért naponkint a vetőmag értékének G százaléké* tartozik megfizetni. Ezen­felül, lm a vállalat nem veszi át 'idejé­ben a terményt, mindennapi késés után egynegyed százalékot kell megtérítenie. A könnyen romló zöldségféléknél kése­delmes elszállítás esetén naponta 5 szá­zalékot tartozik fizietm, Ha a vállalat nent veszi át a termést, a teljes értékét köteles a termelőnek megfizetni. Ugyan­ez vonatkozik a tenüelőre is. Azok a gondatlan termelők, akik a szerződés­ben meghatározott időpontban a kötele­zettségnek egyáltalában nem tesznek éjeget, a kötbért kötelesek megfizetni. A földmüvesszövetkezec aktívái nyújt­sanak segítséget a dolgozó parasztság­nak a terme’ési tervek elkészítésénél. Figyelembe kell venni a földterület nagyságát, minőségét, a szerződéses nö­vények talaj- ús munkaigényét, vala­mint a rendelkezésre á'lő munkaerőt. Az ijymódon elkészített, terv alapján a dolgozó paraszt tisztábban Iá ja, hogy mennyi területe van a szerződéskötésre. Ismertetni kel! — min dm üt' helyi pél­dáikkal — a szeVződéekötések nagy ered­ményeit, Krupa Gyula bánrévei dolgozó kjarasa: 400 négyszögölön 65 mázsa ké­sői káposztát termeli, ezért 1800 forin­tot kapott. Uroűár Teréz enesi dolgozó oaraszt 800 négyszögölön 16 mázsa rost’ent termeli. Szabó István megya- szói lakos 800 négyszögölön 427 kg len­csét termelt és ezért 768 forintot la­pot. A szerződéskötésnél má’r eddig is ér­tünk el komoly eredményeket, ezek azonban még korántsem kie’égítöek. Ta­nácselnökeink és tanácstagiaink járja­nak jé példával e'ől, elsőként kössenek «rálátás! szerződést, nem »így, mint Pere községben B’askó Lajos tanácsel­nök és az elnökhelyettes, akik nem haj­landók szerződést kötni, s ugvanilyer rossz pé’dáit mutat a helvi földműves­sé,överkezet vezetősége is. Firtkó János 12 holdas Radcoki András 12. Dankf And-fis 10 holdas dolgozó parasztok a f öl d m űy sszö vetkezet i ga zgat ó»á gánnfc tagjai sem ismerték fel a termelési szer­ződés jelentőségét. Te’jesen helyeién n bo'dvai ügyvezetőnek az a nézete, hogv ha ősszel nem teljesítik a szerződéskö­tési tervet, akkor *avasszal is ráérnek- vele. A földsműveswövetkezetek vegye­nek! pé’dát a mezőkövesdi mldműves- pzővetkezettől. ahol a szövetkezeti bolt kirakatát is felhasználják az agitáció céljaira. • A szerződéskötésnél jő munkát vég­zet" Szentisfvánbaksán a községi ta­nács e’nöke és a térmelési fele'ős. Az clő'rányzott tervet már 100 százalékra teljosíiefék. Ugyanilyen leikésen dolgo­zik a gagybátori s a nagykinizsi ,term,e- ’iési felelős is. A községre előirányzott szerződési tervet már 100 százalékban teljesítették!. Kimagasló eredményt ért el Suri János, Ernői község térme­lési felelőse, akinek jó felvilágosító munkája eredményeként 376 kát. holdra írtak alá nála termelési szerződést a do’gozó parasztok. Dolgozó parasztjaink minél többen kössenek termelési szerződést, ezzel na­gyobb jövedelmet szereznek magnknak, egyben elősegítik mezőgazdaságunk fej­lődését! Hegyi Imre MESzöV eiőadó. Gromiko, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere november 21-én fo­gadta Anisz Azer bejt, Egyiptom kö­vetét és jegyzéket nyújtóét át neki az USA, Anglia és Francjaország és Törökország kormányának az úgyne­vezett , .középkeleti parancsnokság“ megalakítására vonatkozó javaslatai­val kapcsolatban. Ugyanazon a na­pon Gromiko azonos jegyzéket nyúj­tott át Szína. Libanon és Irak ügy­vivőjének, valamint Izrael állam kö- verének. Az egyiptomi kormányhoz intézeti jegyzék a következőképpen hangzik: A sajtó ez év október 14-én közöl­te az USA, Ang’ia. Franciaország és Törökország kormányának azokat a javaslatait amelyekéi hivatalosan In­téztek Egyiptom kormányához a Közel- és Közép-Kelet közös ,,védel­mét" szo’gá’6 úgynevezet" „szövetsé­ges középkele'i parancsnokság" meg­alakítása kérdésében Az emllte’t ja­vaslatokat Szíria Libanon, Szandi Arábia. Jemen Izrael és Transziordá- nia kormányának is á’nvujto'ták. Az említett javaslatok „szövetséges kö­zépkeleti parancsnokság" megalakítá­sára vonatkoznak, továbbá küifö’di pi’ÜlieW V" r\'-rr»ar.~ ~ A-**r\ T* rc^T-J r^rvTM ßf» más közel- és közép-kele'i országok területén, valamint arra. hogy enne.* a parancsnokságnak főhadiszállását Egyiptom terüle’én helyezik el és hogy Egyiptom az említett övezet más országaival együtt á parancsnokság rendelkezésére fegyveres erőket, ka­tonai támaszpontokat köz’ekedési eszközöket klkö őkét és egyéb beren­dezéseket bocsát. Ezzel együtt az em­llte’t javaslatok tervbevet'ék az úgy­nevezett középkeleti parancsnokság kapcsolatát az atlanti tömb szerve­zed vei. A négy állam javaslataiból és nyi­latkozatából következik, hogy az em’l’etr államoknak a Közel­Közép-Kelet térségében létreho­zandó szóbanforgo közös parancs« nokságának az a célja, hogy Közel- és Közép-Kelet államait e térség „védelme" megszervezé­sének ürügye alatt bevonja az atlanti fömb katonai rendszabá­lyainak megvalósít ásába. Mint a szovjet kormány hivatalos okmányaiban már több ízben megálla­pította. az a*lan'i tömb célki'üzéset- nek semmi köze sincs e tömb tagjai­nak védelmi feladataihoz. El’enkezö- leg: — a tények azt mu’atják hogy ez a fömb agresszív célkitűzéseket követ és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok ellen irányul. Az úgynevezett „középkele’i pa­rancsnokság" megalakítása tervének megvalósítása azt jelen”ené, hogy az atlanti tömb szervezőinek — minde- nekelőbb pedig az USA-nak Angliá­nak és néhány más államnak köz*ük olyan államoknak, mint Ausztrália és Uj-Zéland, melyek tizenké'ezer—ti­zenötezer kilométer távolságra van­nak ettől a vidéktől — csapatai ka­tonailag ténylegesen megszállnák a közel- és középkeleü országokat. Hogy ez a helyzet mit jelentene a közel- és középke’eti országok­ra nézve, azt nem nehéz meglátni az egyes ottani országok példá­jából, amelyeket évtizedekkel ezelőtt szálltak meg külföldi csapatok E külföldi csapatok még ma is ott tartózkodnak an­nak ellenére, hogy az illető or­szágok népei jogosan Köve'élik, vonják ki terü’,e‘ükrői azoka". Ha a közép- és középke’e'i országo­kat külföldi csapatok szállják meg és terüle'ükön a „középkeleü parancs- nok&ág" megalakítására vona'kozó terveknek megfelelően kü'földi kato­nai támaszpontokat létesítenek — ennek fel'éüenül arra kell vezet­nie hogy ezek az országok elvesz­tik függetlenségüket és szuveré- nitásukat és néhány nagyhatalom t fennhatósága alá kerülnek, me­lyek megkísérlik területüket és anyagi erőforrásaikat — a kőola­jat gyapotot és egyebeket — ag­resszív céljaikra felhasználni. A Közel- és Közép-Kelet védelmi ér« dekeire való mindenfajta hivatkozás a valóságban csak álcázza Egyiptom és hozzá hasonló más közel-"és közép­keleti országok bevonását az a lanti tömb katonai rendszabályaiba, melyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányulnak. Ezzel kapcsolatban a szovjet kor« mány szükségesnek tartja hangsúlyoz« ni azt a közismert tényt, hogy a szovjet kormány a szovjet állam fennállásának első napjai­tól kezdve megértést és együtt­érzést tanúsított a keleti népek nemzeti törekvései és nemzeti függetlenségükért és szuverénitá- sukért vívott harcuk iránt. Azoktól az államoktól eltérőleg, ame­lyek hozzászoktak althoz, hogy a Közel- és Közép-Kelet országait gyar­matuknak tekintsék, a Szovje unió, állandó politikáját követve, mely po­litika támogatja mind a nagy, mind a kis népek jogos nemzeti köve'elé­seit — mint ismeretes — 1946-ban a Biztonsági Tanácsban támogatta Szí­riának és Libanonnak azt a jogos kö­vetelését, hogy vonják ki területük« ről a külföldi csapatokat. A Szovjetunió 1947-ben a Bizton« sági Tanácsban Egyiptom hasonló kö­vetelését is támogatta. A Szovjetuniónak ez a politikája nemcsak a közel- és középkeleti népek alapvető nemző i érdekei­vel áll összhangban, hanem az ál­talános béke fenntartásának ér­dekeivel is. A szovjet kormány mindig követ­kezetes békspo’itikát foiyta'ott ami­ről a béke és a biz*onság megszilár­dítására irányuló konkrét javaslatai tanúskodnak, me’yekért a múltban több ízben sikraszállt az Egyesült Nemzetek Szervezetében és sikraszáil 'f- L’ZEUM _ MJ SKO.C /---------------------------- ^ Ä 7|l CT^ ^ E Ä jT^ November 30-ig végezzük el Ml. évfolyam 274. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 november 24, szombat i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents