Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-23 / 273. szám

?SBäak( 1351. november bö 33. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Szítős felvilágosító munkával, az állami fegyelem maradéktalan érvényesítésével fokozzuk megyénkben a begyűjtés ütemét! Ujatb, második kiadásban jelent meg Rákosi elv társ válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye A megyei operatív bizottság szoká­sos Ueti ülésén értékelte az elmúlt hét 'begyűjtési munkája;. Urbancsok Hi- bá’y elvtárs rámutatott arra, hogy sok községi tanács még mindig opportunizmust tanúsít a beadás teljesl ését elmulasztókkal szem- ben a kártérítések kivetésénél. Különösen tapasztalható ez a két­lakj dolgozók irányában. Sok helyen nem tartják he a tör­vényes rendelkezéseket a burgonya téli tárolásával kapcsolatban. Például Keren'e községben a tanács nem is tudott arról, hogy burgonyát csak a ■tanács engedélyével lehet vernie ni és hogy vermelési engedélyt csak azok kaphatnak, akik burgonyabeadási kö­telezettségüknek már e'eget tettek. A közrégi tanácsok vonják fe’e- lősségre azokat, akik engedé'y nélkül verme'nek el burgonyát és érvényesítsék az ezzel kapcsola : tos kormányintézkedés előírásait! Számos községben a földmüvesszö- ve.kezetek felvásárlóinak hanyagsá­ga akadályozza a begyűjtést. Tibo d- daröcon 3 napig nem folyt fe vásár­lás. mert a felvásárló, aki egyébként egyben tanácselnökhelye tes is — a határban vetést végzett, A tejbegyüjtésnéi a múlt hónapban némi javu'ás mutatkozott. Több köz­ség — például Serényifalva Imola és Méra kannahiányra panaszkodott. Megalkuvás mutatkozik Nyomár és Göncruszka községek tanácsai­nál: nem szabták ki a kár érlté3t azokra, akik nem teljesítették tej- beadási előírásukat. A községi tanácsok legfontosabb feladata hogy a nyilvántar'ások nap­rakész á’lapotban legyenek. Igen sú­lyos hibát állapltot* meg az el'enőr- zés Aggtelek községben: • a nyilván­tartó nem ismerí a begyűjtési rende­leteket, a tanácselnök pedig — ahe­lyett, hogy segítségére lett volna és a begyűjtéssel foglalkozott volna — vadászni járt.­Több községi tanácsnál az elbiza­kodottság jelei tapasztalhatók, hoiot’t erre semmi alap nincs. Széleskörű és szívós felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy megyénk' határidő előtt teljesl se évi beadási tervé*. Az á'lami fegyelmet következe‘esen érvé- nyesreai kell, keményen fe’e’ős- ségrc kell vonni a törvény meg­szegőit! Tel ellenül szükséges, hogy a párt- szervezetek mindenütt nagyobb segít­séget adjanak a helyi tanácsnak sok­kal hatékonyabban irányi' sák mun­káját. Jó népnevelő munkával moz­gósítani ke’l megyénk dolgozó pa­rasztságát, bogy december 21-re, Sz áün e'.vtáT3 szüle'ésnapjára .100 százalékra teljesítsük beadási előírá­sainkat. A Szikra kiadásában újabb, második kiadásban jelent meg Rákosi elvtárs vá­logatott beszédeinek és cikkeinek gyűjte­ménye- A kötet Rákosi elvtársnak 1941 júliusa és 1950 február 10-e /űzött el­hangzott, illetve megjelent legfontosabír beszédeit és cikkeit tartalmazza. Az új kiadással együtt eddig összesen százhar­mincezer példányban jelent nieg a .gyűj­teményes kötet. Megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Szabad Nép össze- fiivá a magyar saifc levelezőinek első erszarosKonlererciáat A Minisz ertaníss határozata a Szabad Nép megja'enősének 10. évfordulója cm ékére minden év február 1. napját a Magyar Sajtó Napjává nyilvánította. A Szabad Nép szerkesztősége ebb<r az alkalomból 1953. február f.re t.9 3-ra összehívja a magyar sajtó munkás és parasztlerefozőinek e ső ország.* konferenciáját. Az -ésö országos levelező-konferencia küldötteit. a magyar eflj’ű munkás-parasztlevelez.ől konferencia küldötteit, a magyar sajtó munkás- és pa- rasztjevoezíiinek megyei és budapesti értekezle ein vá’asztják meg. HípMvdaU, fáUeUacc&s&k toiWtdtffalt el!..* „Az amerikai életforma“ jelszavai és — a valóság ■A tervelőírás — törvény a kondin bányaüzem számára is! Érdekes cikket ín S. Bazil a buka­resti Conlemporanul című kulturális hetilapban az „amerikai életforma” jel­szavairól, amelyeket az óceántúli göb- belsek sűrűn és harsogva hirdetnek újságban, rádióban, filmen és a propa­ganda rttás területein. S- Rozii jelsora* koztatja az amerikai göbbelseknek a sok használattól már recsegővé vállt nehezen keringő gramajónlemezeit, de ugyanakkor megmutatja — a valósá­gat is. A Bükkaljai Szénbányák Vállalat kon* dói bányaüzeme már hónapok óta csak 50 százalékra teljesíti tervét. Amikor a lemaradás oka felől •érdeklődünk, csak úgy tódul a sok „objektív** ok. Elmond' iák, hogy „a fejtések alkalmával a szén- mezőben előre nem látojt vetőkre . búk* kanták” és hogy „hosszú idő óta sokféle fejtési kísérletet végeztek”, emiatt „el kellett hanyagolni a feltárási és elővájási munkákat*’. Ezeknek az okoknak a felsorolásában igen részletesek és alaposak a válaszok. Ámikor azonban arra terelődik a beszéd, hogy saját munkájukban milyen hiányosságok vannak, amelyek előidéztél^ a nagyfokú lemara* dúst, már csak tmalános válaszokat ka­punk, hogy „még mindig vannak lazasá­gok a munkafegyelemben” és „hiányos a népnevelő munka”. Kétségtelen, hogy valóban vannak bizo­nyos. óbjek.ív okai a kondói bányaüzem lemaradásának, de tények bizonyítják, hogy a pártmunka és a termelőmunka hibáinak kijavításával tervüket sokkal nagyobb arányban tudták volna teljesí­teni, elérhették volna tervelőírásuk pon­tos végrehajtását! Kondón régebben naponta 30—40 dol­gozó mulasztott igazolatlanul. Jó munkával kezdtek a munkafegyelem megszilárdításá­hoz- Nagy hatást váltott ki, hogy az ön­tudatos dolgozók követelésére Sztepa Jánost sokan mások nap mint nap legfeljebb 60—70 százalékra teljesitik normájukat. Kirívó rossz példa, hogy Fekete Antal pártvezetőségi tag létére sem ismerte fel a többtermelés nagy fontosságát, az ő teljesítése is gyakran marad 100 százalék alatt. Szintén a népnevelő munka fogya­tékosságaira mutat, hogy egyes dolgozók — mint például Bereczki László vájár — visszautasították a munkamódszeráiadó segítségét. A műszaki kádereknél gyenge lábon áll az egy­személyi felelősség. A felügyeleti dolgozók között mé^* van­nak olyanok, akik hamis népszerűséget hajhásznak- Nem az öntudatos bányászok­ra támaszkodnak, hanem szemet huny­nak a fegyelmezetlenségek, a lógások fe­lett. A kondói bányaüzem dolgozói is foga­dalmat tettek Rákosi elvtársnak, hogy évi tervüket teljesítik. Azóla sok területen javult a munka, bizonyságául annak, hogy az öntudatos bányászok szívügyüknek te­kintik fogadalmuk valóravaltását. Novem­ber 15*éu — 5 nappal a kitűzött határidő előtt — ú.i frontfejtés indult á hártyában; december 1-re tervezik további két front­fejtés megkezdését. A pártszervezet legfontosabb feladata, hogy megjavítsa a népnevelő munkát. Konkrétan, harcosan érveljenek a nép­nevelők! Szét kell zúzni az üzemben meg­bújt jobboldali szociáldemokraták és egyéb ellenséges elemek aljas aknamun­káját, amellyel azt híreszteUk, hogy „a tervet nem lehet teljesíteni”. A gyaláza­tos ellenség azzal is rombolni akarja a munkalendületet, hogy árról beszél: „a levegőbe vállaltak”, amikor fogadalmi tettek a terv teljesítésére. Le kell leplezni az ellen­séget, kíméletlenül le kell csapni aknamunkájára! A népnevelőknek meg kell magyarázniok dolgozó társaiknak, hogy a terv náluk is teljesíthető, teljesíteni is kell, mert a tervelőirás az ő számukra is törvényt je­lent. Mindannyiunk egyéni érdeke is, hogy teljesítsék a tervet, több szenet ad­janak népgazdaságunknak, — az eddig kapott gépeken felül így tud iparunk, kormányunk még több gépet juttatni szá­mukra. Fokozott gondot kell fordítani a* új munkásokkal való foglalkozásra, mert ezen a téren is vannak hibák Kondón. Minden téren ki kell építeni és érvénye­síteni kell az egyszemélyi felelősséget. Feltétlenül szükséges, bogy a Bükkaljai Szénbányák most megalakuló Pártbizott­sága és a vállalat • igazgatósága nagy tá­mogatást nyújtson a * kondói bányaüzem­nek. A Pártbizottság, illetve a vállalat munkatársai az üzemnél tett látogatásaik során mindig menjenek le a bányába is, hogy alaposan, részletesen megismerjenek minden problémát, segítséget tudjanak adni a hibák kijavításához. „Amerikában bárki — hirdetik a Wall Street bértollnokai s példaképpen felhozzák^az egykori pincért, az újságárust és a cipőtisztítót. Nem baj, hogy történetük már ezerféle variációban kering, a tőkés világban, ez nem tartja vissza őket az — ezeregyedik variációtól. Szükségük van erre a délibáb csillogta­— ezt is gyakorta harsogják az amerikai sajtóban és rádióban. Példákat is sora­koztatnak és számokat vonultatnak fel állításaik igazolására. Azt állítják, hogy az Egyesült Államokban nem kevesebb, mint 857.000 önálló vállalat működik és ezt az adatot úgy hordozzák körül, mint meggazdagodüatik“ tásra, ez is egyik módjuk, hogy még job­ban hajszolják a munkásokat. A karriere* két általánosságban festik le, pedig érde­kes és tanulságos megnézni néhány való* ban megtörtént gazdasági karrier, vagy meggazdagodás — kulisszatitkait. a Ku-Klux-Klan fehércsuklyás nagy-sár­kányai a szurokba mártott lángoló keresz­tet... 857.000 önálló vállalat, ilyen rop* pont szám, ugyan mi bizonyíthatná job* ban a kereskedelem és a vállalkozási kedv széles lehetőségeit,,. Arról azonban nem beszélnek, hogy.. „ „..a washingtoni gazdasági körök beismerése szerint 1949-ben 13 vállalat vágta zsebre a vállalatok összhasznának mintegy 90 százalékát. „Nincsenek monopóliumok — csak éppen az ,American Telephon and Tele­graph’ kezében tartja a teljes telefon* és távíróhálózatot: a „General Motors’-tröszt 516.000 embert zsákmányol ki, 125 üzeme, 10,3 raktára van és 27 külföldi gyár tar­tozik érdekkörébe.” Nézzük meg példáid a következő pénzügyi „regényeket": A milliárdos Morgan-család meggazdagodásának alapja az ócskavas volt­jó összeköttetéseikkel ócskavasként olcsó áron megvették az elavult fegyvereket az amerikai államtól s. ugyanezeket néhány év múlva az amerikai hadseregnek mint — újakat adták el. • Holmes, az USA londoni nagykövete é# Stattinius volt külügyminiszter 1947-ben öt kőolajtároló berendezést vásárolt a hadseregtől 1QQ.Ü0Q dollárért. Ugyanezt 1950-ben oladta az államnak —■ 3 millió dollárért. Lám, milyen egyszerű Amerikában a meggazdagodás titka. (, üi $ * „Amerikában nincsenek monopóliumok“ és másik két notórius mulasztót el.ávolitot éak .a bányától. Leveleket is írtak a mü- wakmulasztók családtagjaihoz, ezekben íelhív.ák a figyelmet, hogy az illető dol­gozó milyen nagy kárt okozott fegyelme­zetlenségével népgazdaságunknak, csa­ládjának. Az igazolatlan mulasztások száma jelen­leg 12—14 az üzemnél. Súlyos hiba, hogy a pártszervezet és nz üzemvezetés erről úgy beszél, hogy „már csak 12—14 dol­gozó marad cl igazolatlanul munkából". Sokat tanultak a kereti ,,Rákóczitermelő• szövetkezet tagjai idei zárszámadásukból _________________J A munkafegyelem megszilárdítását kampány­feladatnak tekintettek. Erre mutat az is, hogy eltörik azt a tart­hatatlan állapotot, hogy Madarász László Novemberben már hatszor mulasztott iga­zolatlanul, a felté.lenül szükséges fegyel­mi rendszabályokat mégsem alkalmazták vele szemben. A mulasztók családjaihoz írt levelek tartalma is javarészt általános, Konkrétan kellene írniok arról, hogy személy szerint az illető dolgozónál milyen következmé­nyeket von maga után az igazolatlan mű­szakmulasztás. Rá kellene mutatniok ezekben a levelekben, hogy az illető dol­gozónak mennyi a napi keresete, mennyi hűségjutalomtól, szénjárandóságtól, más kedvezménytől esik el, forintértékben mennyit tesz ki az, hogy már egyszer; igazolatlan mulasztás esetén is meg kell fizetnie a ruha, lábbeli és bőrsapka árá­nak felét, amelyet fegyelmezett munkába- járás esetén ingyen kapna meg. Nagyobb hatása lenne a leveleknek, ha a mü- szakmulasztó dolgozók családjai arról ér­tesülnének, hogy legalább 400—450 forint­ra rúg azoknak a kedvezményeknek, jut­tatásoknak értéke, amelyektől megfosz­totta magát és családját egyszeri igazo­latlan mulasztással is a fegyelmezetlen bányász és még nagyobb ez az összeg, fia újból mulaszt. A népnevelőknek sokkal jobban kell tnozgósítaniok arra, hogy minden bányász kövesse az élenjárók példa- mutatását, Bamőczki Géza, Lévai István és Sztollár István vájárok neve nap mint nap szere­pel a versenytáblán. Átlagosan 140—IS" százalékot teljesítenek, napi keresetük eléri a 60—70 forintot. Elhanyagolják az üzemnél a munka- ,módszerátadást. Bodzás György. Kelemen András, Kisspál Béla, Kiss Élek. és még 1948 novemberében alakítottuk meg termelőcsoportunkat. Kezdetben a máso­dik típus szerint gazdálkodtunk 44‘ hold földön, i2 családdal. A csoport szépen erősödött. Néhány hó­nap múlva a tagság megkétszereződött, gazdaságunk 120 holdra növekedett. Bi zony sok nehézségünk volt. Igaerővel nem rendelkeztünk, gépállomás pedig még nem volt. Ennek ellenére gyarapodtunk, segített a Párt: állatokat kaptunk. Voltak azonban hibák, amelyek akadá­lyozták fejlődésünket. „Baloldaliak" vol­tunk és ezzel bizony sok közénk való em bért elidegenítettünk. A közös gazdálkodás nagy eredményei a növény- termelésben és az állat­tenyésztésben Munka közben igen sok és értékes ta­pasztalatot szereztünk, nehézségeinket, hi­báinkat sorra leküzdöttük. Eredményeink mind nagyobbak lettek és már kezdtük visszafizetni az államtól kapott kölcsönö­ket, A falu dolgozó parasztjai mind na­gyobb érdeklődéssel figyelték munkánkat, egyre többen léptek be csoportunkba. Rá­jöttünk, hogy a harmadik típus jobban megfelel a mi viszonyainknak, ennek megfelelően át is alakítottuk a termelő­csoportot. Ez még több dolgozó parasztot vonzott közénk. Földünk most mór 550 holdra növekedett, amelyen 39 család tagjai dolgoztak. Gazdaságunk állatállománya, rohamosan gyarapodik. Jelenleg 28 tehenünk, 4 pár lovunk, 320 birkánk és 32 sertésünk van. Nemrégiben vettünk 40 anyajuhot, á napokban 103 darab süldőt, amelyeket befogunk exnress hizlalásra. Olyan szép termésünk volt, -amely -nes-ze felülmúlta az egyénileg dolgozó -árasztok erertm-nyeit. Burgonyából 14 holdon 12 vagonnyi 'ermett, ami holdankint 80 mázsás átlagot jelent. Környékünkön soha nem látott termésűnk volt cttkorrénából is: 3 és fél holdról 5 vagonnal takarítottunk be. A búzatermés a jégkár ellenére átlag 8 má­zsás lett. 40 holdról 365 mázsa rozsot arattunk­Nagy várakozással tekintettünk az év­végi zárszámadás elé, hogy megtudjuk, milyen eredményeket értünk el. El is végeztük a számvetést és ma már tisztán látunk. Mondhatom, büszkék lehetünk az eredményre. Zárszámadásunk ada'.ai ha­talmas fejlődésről tanúskodnak. Igen so­kat tanultunk ezekből a számokból, meg­világították egész évi munkánkat, 25 forint egy-egy munka­egységre A jövedelem teljesen kielégítette min­den várakozásunkat. Csoportunk vagyon­gyarapodása csak az elmúlt év alatt több, mint 100.000 forintot tett ki. Az állam iránti kötelezettségeknek pontosan eleget tettünk. Visszafizettünk vagy 60.000 forint­nyi kölcsönt és törlesztettünk már az állatokra is. Kifizettük adónkat is. Ter­ménybeadásunkat 130 százalékra teljesí­tettük, de még beadunk 40 mázsa búzát és 190 mázsa burgonyát úgy, hogy telje­sítésünk mintegy 150—160 százalékos lesz. Munkaegységenkint tagságunknak ‘ 25 fo­rint részesedést adtunk Olyan jövedelmet jelent ez, amelyre nem is számítottak. Például Mudri János harmadmagával 450 munkaegységre hazavitt 17 mázsa búzát, 6 mázsa rozsot, 10 mázsa árpát, 22 mázsa burgonyát, 3 mázsa kukoricát és munka­egységenkint még 5—5 forint készpénzt. Egy másik tagunk, Cicel József, 337 munkaegységre 14 mázsa búzát, 5 mázsa rozsot, 7 mázsa árpát kapott és összesen vagy 3300 forin'ot. Hasonlóképpen jól 'árt a csonort minden szorgalmas, becsű* letesen dolgozó tagia is. Viszont v-n;nk közövünk olyanok, akik ’ óval kcv-o-htiet kanták, mert keves-bb»' dolgoztak. Ezek — persze — azt szeret­nék, hogy egvenlősdi legyen, annyit kap­janak a jövedelemből, mint a szorgalma* sak. De vígyazunK. nem köroéjiíÉ el wíg* egyszer azt a hibát, amit a széna szét­osztásánál, amikor munkára való tekintet nélkül mindenki két rudast kapott. Annál inkább rajta vagyunk, hogy igazságosan osszuk el a jövedelmet, mert látjuk, hogy ennek segítségével megnövelhetjük ered­ményeinket. Hagy segítséget jelenteit o Megyei Pártbizottság útmutatása Éppen a zárszámadás adataiból győződ­tünk meg arról, hogy sokkal szebb ered­ményeket is elérhettünk volna, ha jobban dolgozunk. A hanyagok és fegyelmezetlenek miatt súlyos károk érték a csoportot. Voltak közöttünk olyanok, akik - lazították a munkafegyelmet. Nem dolgoztak, de an­nál hangosabban követelőztek, mint ifjú Babik János, Kurék József és Molnár Borbála, akik a legnagyobb munkaidőben máshová mentek el dolgozni. Súlyos hi­bát követtünk el, hogy jó darabig enge­dékenyek voltunk velük szemben, nem léptünk fel keményen a fegyelmezetle­nekkel szemben. Ez volt az oka, hogy egyes terményekből gyenge termésátlagot értünk el. Kukoricából például 17 hol­don csupán 200 métermázsánk termett, mert elmulasztottuk a gondos növényápo­lást, a földet felverte a gaz. Fordulatot jelentett termelőszövetkeze­tünk életében a Megyei Pártbizottság ha­tározata a mezőosáti „Szabadság” tér- melőszöve: kezet munkájával kapcsolatban. Alaposan áttanulmányoztuk és útmutatá­sait sorra megvaló-ítottuk Kem-nven fel­léptünk a mtmkafegyelem lazftói ellen. A sgság egyhangúlag határozvo* hozott, hogy azoknak teljesítményéből, akik iga­zolatlanul kimaradnak a munkából, min­den mulasztott nap titán fél-fél munka­egységet levonunk, ^zen felül azok, akik nem vesznek részt a betakarítást munka* latokban, természetesen nem részesednek a természetbeni jövedelemből sem. Nyomban megszilárdult a munkafegye* lem. A betakarításból minden családtag kivette a részét és az őszi munkát már három héttel ezelőtt teljes egészében be­fejeztük. Hagy siltarakaf biztosit a szovjet tapasztalatok alkalmazása Lendületesen fejlődik munkaszerveze* tünk is. Brigádjaink jegyzőkönyvileg át* vették földterületüket, munkacsapataink egyénekre felbontották munkatervüket úgy, hogy minden biztosítékunk meg vart arra, hogy jövőre eredményeinket meg* sokszorozhatjuk. Ennek érdekében fel­használjuk a szovjet tapasztalatokat. Már az ősziek vetésénél alkalmaztuk a kereszt­soros vetést, amellyel megvédjük gabo­nánkat a dőléstől. Igen szép eredménye* két értünk el mér a szovjet módszerek felhasználásával a tejhozam emelésében. A tehenek jobb gondozásával és etetésé* vei, napi háromszoros fejessel pár nap alatt napi 35 literes tejhozamunkat 57 literre emeltük fel. Tovább fejlesztjük állatállományunkat. A tervek szerint jö­vőre egy juha klót, egy sertésólat és egy borjúkifutót építünk. Három nagyméretű silónkat színig megtöltöttük takarmány* nyal, 500 métermázsa készlettel rendelke­zünk télire. Minden feltétele meg van tehát, hogy állattenyésztésünket az eddi" ginéi még jobban fejlesszük. Úgy akarunk dolgozni, hogy példát mutassunk a környező községek dolgozó parasztjainak, minél többet meggyőzzünk közülük a nagyüzemi gazdálkodás előnyé­ről és munkacredményeinkkel minél job­ban hozzájárulhassunk a szocializmus építéséhez, a béke védelméhez. BOZÓ MIHÁLY * bereti „Rákóczi” tsz / £

Next

/
Thumbnails
Contents