Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-22 / 272. szám

WUZ5UM M I S KO' tsmmmmm r. A begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésére mozgósított az encsi járási pártértekezlet Amiről a külpolitikai jelenté­sekben olvasunk ..J AZ M DP BORSOD-ABAU7- ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam 272. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 november 22, csütörtök A bírálat és önbírálat bátor alkalmazásával emeljük a pártértek ez letek színvonalát! Irta: BISZTEI JANOS LENIN ELVTÁRS már 1904-ben a bolsevikok önálló pánttá alakulása előtt felhívta a figyelmet a hiányosságok és hibák kíméletlen leleplezésére, a bírálat és önbírálat széleskörű alkalmazására. ,sA hibát nyíltan beismerni, okait jeltárni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani, ez jellemzi a komoly Pártot, így teljesíti a Párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is. A bírálat és önbírálat — a Bolsevik Párt példájára — kommunista pártok, ícy a mi Pártunk életének is törvénye. A Pánt fejlődésének hatalmas mozgató ereje. A kommunisták nevelési- és munkamódsze­rének, harci eszközeinek nélkülözhetetlen része. A bírálat és önbírálat pótolhatatlan fegyver az ellenség elleni harcban. Sztá­lin elvtárs a Bolsevik Párt története leg­főbb tanulságaként állapította meg: ,,A Párt nem töltheti be a munkásosztály vezetőjének szerepét, ha sikereitől elka- patva kezdi elbízni magát, ha nem veszi észre munkája fogyatékosságait, ha fél beismerni hibáit, ha fél azokat idejében nyíltan és becsületesen kijavítani, A Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és önkritikától, ha nem palástolja el a mun­kájában előforduló hibákat s fogyatékos­ságokat, ha kádereit a pártmunka hibáin tanítja és neveli, ha idejében ki tudja javítani hibáit.” A BIRALAT ÉS ÖNBÍRÁLAT akkor lesz igazán fejlődésünk hajtóereje, ha azt következetesen, állandóan alkalmazzuk- A Pártnak mindig szüksége van bírálatra., de különösen szükség van rá olyankor, ami­kor a tagság, a vezetők beszámolóit meg­hallgatva és megvitatva, megválasztja az új harci vezérkart. A lezajlott vezétőségválasztó taggyűlé­sek és küldöttértekezletek eredményessége, sikere döntő ipépitkhen. azon. (púit és mű* fik, hogyan halja, át azokat a kritika szelleme. Csak az az alapszervezeti vezetőség, pártválasz'.mány, pártbizottság végezhet eredményes munkát, amelynek feladatai megvilágosodtak a bírálat fényében. És viszont: az elhangzott bírálat és önbírálat értéke az azokat követő tettekben lesz le­mérhető. Rákosi elvtárs a II. Pártkongresz- szuson rámutatott arra, hogy semmit sem ér az olyan önbirálait, amelyet nem követ­nek tettek. „Egyre gyakrabban találko­zunk olyan párttaggal, aki önkritikát gya­korol, s utána változatlanul folytatja hi­báit. Az önbírálatot könnyen veszi, afféle olcsó bűnbocsánat elkerülhetetlen vele-. járójának, sőt gyakran jogosítványnak ar­ra, hogy helytelen, pártszerűtlcn viselke­dését folytassa.” A 3010-es számú vállalat sajtolóüzemé­ben például nem jól ment a termelés- Nőtt a selejt. A dolgozók megbírálták a pártbizottságot és a vállalatvezetést, hogy rossz a besorolás és ez akadályozza a ter­melékenység emelkedését. A bírálatot rz illetékesek megszívlelték, utánanéztek a dolgoknak és megállapították, hogy a dol­gozóknak igazuk van. A hibát azonnal ki­javították és azóta a termelés szépen emelkedik. Az Árvai-brigád például 205 százalékos teljesítményt ért el, a selejt 2—3 százalékra, csökkent az addigi 10— 14-ről. íme: a megszívlelt és tettekké vál­tott bírálat eredménye! Elekes Gyula elvtárs, az encsi járási pártbizottság titkára a vasárnapi küldött- értekezleten megállapította: komoly felelős­ség terheli a pártbizottságot, hogy a járás lemaradt a begyűjtési versenyben s eddig még egyetlen vonalon sem érte el a 10(1 százalékot. Ugyanezért bírálatot gyakorolt a pártbizottság felé B. Tóth József, a fan­csali termelőszövetkezeti csoport elnöke. Nem kétséges, hogy az encsi küldöttérte­kezleten elhangzott önbírálat és bírálat súlyát, értékét már a közeli napokban le lehet majd mérnünk a járás begyűjtési eredményein. A Borsodnádasdi Lemezgyár pártértekezletén a titkári beszámoló az önbírálat szellemében feltárta a pártépités, a tag- és tagjelöltfelvétel terén mutatkozó hiányosságokat Szeptemberig mindössze 109 tagjelöltet és 8P tagot vettek fel a lemezgyári alapszen ' ek. Hogy vájjon a ’ pártbizottság ezemtú’ "hl» gondot fordit-e a tag- és t&gielöltfel . "■ elre s az ezzel kap­csolatos bírálatot milyen tettek követték, azt meg fogják mutatni a tag- és tagje­löltfelvétel havi számadatai. SZTÁLIN ELVTÄRS a becsületes bí­rálatról azt tanítja, hogy annak fokoznia kell a munkásosztály éberségét, jobban rá kell irányítania fogyatékosságainkra a munkásosztály figyelmét, meg kell köny- nyítenie ezeknek a fogyatékosságoknak kiküszöbölését ós lehetetlenné kell tennie mindennemű meglepetést építő munkánk­ban, Az ilyen bírálat emeli a munkásosz' tály politikai műveltségének színvonalát, kifejleszti a munkásosztályban azt az ér­zést, hogy övé az ország, és megkönnyíti a munkásosztálynak, hogy megtanulja az országot igazgatni Ilyen szellemben gya­koroltak bírálatot a diósgyörvasgyári vas­úti kerékpárüzemben, ahol a tagság meg­bírálta a pártbizottságot, a tavalyi oktatás felületes előkészítése miaut s ugyanakkor a hiányosságok kiküszöbölésére a jobb ellenőrzés, megszervezését sürgették. Ilyen bírálatot gyakorolt a diósgyörvasgyári Ko­hászati Üzemek pártértekezlelén Lászlófi István elvtárs, a Martin küldötte, aki el­mondta, hogy üzemükben nem megfelelő- a technológiai fegyelem, mert a pártszer­vezet nem ellenőrizte a termelés irányí­tását, nem számoltatta be rendszeresen munkájáról az üzemvezetőséget. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Martin elma­radt terve teljesítésében. Ilyen bírálatéit gyakorolt ugyanezen a pártkonferencián Tóth Péter elvtárs, nagyüzemi DISz titkár, aki felszólalásában rámutatott arra, hogy a pártbizottság csupán apró-cseprő' tenni­valókkal bízta meg a DISz fiatalokat s még ezek végrehajtását sem ellenőrizte­ILYESFAJTA EGÉSZSÉGES, építő kritikák százszámra hangzottak el vezető- ségválasztó taggyűléseinken s a küldött- értekezleteken annak bizonyságául, hogy a pártszerű bírálat mindjobban áthatja pártszervezeteink munkáját. A munkásosztály bírálatának, önbírála­tának magas színvonalú, fejlett kifejezési formája a szocialista munkaverseny, ami­kor a dolgozók úgy bírálnak, hogy mind­járt többet, iobbait, tökéletesebbet alkot­nak a réginél. „A szocialista ver­senyben — tanítja Sztálin elvtárs — a tömegek gyakorlati, forradalmi .önbírálata fut kifejezésre”. Ez mutatkozik meg ab­ban is, hogy dolgozóink több, -jobb terme­léssel készültek a vezetőségválasztó tag­gyűlésekre, s a küldöttértekezletekre, mint például a Diósgyőri Gépgyárbán, ahol a mai pártkonferencia tiszteletére békemü- szakot tartottak. Kossuth Géza sztaliáno- vista vájár a farkaslyuki • pártszervezet küldötte a pártértekezlet tiszteletére ver­senyre hívta az Ózdi Szénbányák vala­mennyi sztahánovistáját. Vállalta, hogy ezévi tervét december 31-ig 80 százalék­kal túlteljesíti és három toborzott új bá­nyásszal úgy foglalkozik, hogy azok terme­lésüket 100 százalék fölé emeljék. A va­sárnapi küldöttértekezleten airról számolt be, hogy odeiadó nevelő munkával milyen értékes eredményeket lehet elérni a to­borzott bányászok körében. Az ő műszak­jában a régi bányászok nagy szeretettel fogadják az új dolgozókat, s segítik őket munkájukban, szabad idejükben meg is látogatják őket. A TÖMEGEK GYAKORLATI, forra­dalmi önbirálata válik tetté, amikor az új alapszem vezetőség irányításával nagyobb lendületet vesz a verseny, nő a termelés. A Pálinkás-tárón az új vezetőség eredmé­nyes harcot folytat a munkafegyelem meg­szilárdításáért, a termelés növeléséért. Már kétszer beszámoltatta az üzemveze­tőséget, ellenőrzi és segíti a szakszervezet munkáját, hogy jól dolgozzék a munka- verseny kiszélesítésén, továbbfejlesztésén. Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszu­sán nagy nyomatékkai hangsúlyozta: „Az előttünk álló hatalmas feladatok megkö­vetelik, hogy fokozottan biztosítsuk a párldemokrácia érvényesülését sorainkban és szakadatlanul vegyük igénybe a bírálat és önbírálat fegyverét”. Még mindig előfordul helyenkinj, hogy elfojtják a bírálatot, A 3010-es számú vállalat anyagellátási alapszervezetének taggyűlésén egy tagjelöltfelvétel megvita­tásánál az egyik elvtárs úgy nyilatkozott, hogy a jelentkező eddigi munkájával még nem érdemelte ki a Pártba való felvéte­lét- Kardos Imre vezetőségi tag azonban ledorongolta, ennek következtében aztán több hozzászólás nem is hangzott el. Az ilyen jelenségek arra mutatnak,, hogy egyik-másik vezető viszonya a bírálathoz nem kielégítő. A helyes viszony egyenest megköveteli a tömegek alulról jövő ellen­őrzését, bírálatának serkentését, bátorítá­sát. Számos üzemünkben, járási székhelyen, városban, bányáknál ma és vasárnap ke­rül sor a pártkonferenciák megtartására. Hasznosítsák ezek a küldöttértekezletek az alapsZervi vezetőségválasztó taggyűlé­sek és az eddig lezajlott púrtkonferenciák értékes tapasztalatait a bírálat és öribírá" lat alkalmazásában. A KRITIKA ÉS ÖNKRITIKA követ­kezetes érvényesítésével emeljük párt­konferenciáink színvonalát, tárjuk fel munkánk fogyafékorságait, hogy kijavít­hassuk hibáinkat és újabb lépésekkel ha­ladhassunk előre az ötéves terv végrehaj- i tásában, a szocializmus építésében, Több mint egymillió forint értékű megtakarítás Ozdon a „mínusz tűrési66 hengerlés eredményeként! Az Ózdi Kohászati üzemeli dolgozói Rákosi elvtársnak fett fogadalmuk­ban vállaltak hogy az év utolsó ne­gyedében félmillió forint értékű hul­ladékanyagot bocsátanak a tovább­feldolgozó iparágak rendelkezésére. A Gazda-mozgalmi brigád tagjai ezt a felajánlásukat már 125 százalékra teljesítették, mert 620 ezer for in.’ ér­tékű hulladékot, illetve hulladékhói gyártott betonacélt szállítottak el Ozdről. A Gazda-mozgalom kiszélesítése ér­dekében beadott javaslatok közül ed­dig már megvalósítottak 49.159 forint értékű megtakarítást biztosító hulla­dékfelhasználási javaslatot. A hulla­dék felhasználásban döntő szerepet játszanak a színes fémekre vonatko­zó javaslatok. Kristály István tartósori olőhenge- rész brigádja szeptember és október hónapban 54.910 forintot itakarítrtt# meg a népgazdaságunknak a „minusa toleranciában“ való hengerléssel. Mit. terpach István sztahanovista triósori előhengerész brigádja szeptember hó­napban 24.480 forint megtakarítást! ért el. A ,,minusz -tűrési“ hengerlés ered­ménye a Gazda-mozgalom megindu­lása óta meghaladja az 1 millió száz­ezer forintot. Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter beszámolója a tanácselnökök értekezletén: Uj lendülettel harsba kell indulni a begyűjtés! terv minden részletének maradéktalan, gyors teljesítéséért! A megyei tanácsok és a budapesti városi tanács végrehajtóbizoüságai elnökeinek értekezletén Nagy Imre elvtárs élelmezési miniszter .,,A be- gyűjtés további feladatai“ címmel tar­tott beszámolót. t November 7-e után — állapitoitta meg — a begyűjtés ütőmé lanyhult. Lemaradás mutatkozik a kenyér- és takarmánygabona, de különösen a burgonyabeadásban. Lazaság tapasztalható az elszá­moltatásoknál. A bajok kútforrá- sa abban van, hogy az erre kije­lölt bizottságok alábecsülik az elszámoltatás jelentőségét. A lazaság megmutatkozik a hátra­lékosoknál afka’mazandő öt-tíz száza­lékos többlet ki vetés és kártérítés terén is. Különösen az utóbbiaknál kell felszámolniuk a mulasztásokat a helyi tanácsok jelentős részének. El­lenőrizniök kell a behajtás módját is, A kétiakiakkal szemben is alkalmazni keli a begyűjtés elmulasztásáért járó büntetéseket A kétlakiak kérdéséről szólva Nagy Imre elvtárs megállapította, hogy az ezen a téren mutatkozó lazaságokat is határozottan fel kell számolni és a kétiakiakkal szemben is alkal­mazni kell a begyűjtés elmulasz­tásáért járó büntetéseket. A miniszter beszéde további részében megállapító; ia: a feladat mos: hogy a begyűjtésnek új lendületet ad­junk. Arra kell törekednünk, hogy a begyűjtést- mielőbb befejezzék és a forgalmat ferményenkint a községek­re, járásokra, sőt egész megyékre fel­szabadítsuk. Ebben a munkában — folytatta Nagy Imre elvtárs — a begyűjtési aparátus támogatására széles körben igénybe kell venni azoknak a dolgozó parasztoknak a segítségét", akik be­adásukat már jól teljesítetitek. Sok­százezer dolgozó paraszt van, aki be­bizonyította, hogy helyesen látja az állammal szembeni kötelességéi'. Ezek­re a jól te'jesítő párasatokra támasz­kodva ki kell bontakoztatni a ver­senyt a beadás befejezéséért, a ter­vek1 teljesí téséérf. A feladatok me- gyénkint és járásonkint változnak. Az elv azonban az legyen, hogy azokba a járásokba és községekbe kell az erőke? irányítani, ahol legjobban le vannak maradva és azokra a terményekre, amelyek­nek a beadása nehezebben megy. A miniszter elv“árs ezután megál­lapította, hogy a kenyérgabona és ta­karmánygabona begyűjtésében a jő eredmények melleit egyes helyeken komoly hátralékok vannak. A kukori­cánál a helyzet annyival jobb, hogy bár van még hátralék, a begyűjtés üteme lényegesen jobb, inint a takar­mánygabonánál. It ? az a feladat, hogy a begyűjtés fokozásával, a napi mennyiségek növelésével — amire minden lehetőség meg van — egy hó­napon belül befejezzük a begyűjtést. A napraforgó begyűjtése terén á’lunk a legjobban, de a napraforgóból be­gyűjtött mennyiség az utóbbi napok­ban csökkent, ezért meg kell emelni a napi átlagot, keményebben jobban, határozot­tabban kell a munkát megfogni. Legyen gondjuk a tanácsoknak arra, hogy a esereolajat feltétlenül bizto­sítsák a terme’őknek, Az idő különösen sürget a burgonyabegvüitésnél A kapásnövények begyűjtésénél a burgonyából le vagyunk maradva, holott kitűnő burgonyatermés volt. Az idő itt sürget a legjobban. Fenyeget­nek az esetleges korai fagyok. Szigo­rúan be kell tartani a vermelési tilal­mat s el kell járni olyanok ellen, akik anélkül vermelték el burgonyáju­kat, hogy beadásukat teljesítet­ték volna. Nem tekintik a begyűjtés szerves részének a fanácsok a tejbegyüjlést. Itt hiba a kellő ellenőrzés hiányában van. így válit lehetővé, hogy sok- tízezer tehenet kivonnak a beadási kötelezettség alól. Ez a lazaság nagy károkat okoz népgazdaságunknak. A tanácsok feladata ezen a fertile ton is szigorú rendszabályok alka’mazása. aminek előfeltétele a .tehenek pontos nyilvántartása. A baromfi-beadásnak most van a főidénye. A lehetőség meg van a lemaradás behozására. Ezeu a területen döntő a szállí­tás jő szervezése. Ez a feladat a földmű vessző vet keze­tek re a begyűjtő vállalatokra hárul, de a tanács részéről is segítségre van szükség. Az élőállatbegyüjtésben, an­nak ellenére, hogy az utóbbi két hé­ten szép lendületet vett, még lemara­dás mutatkozik a tervhez képest. A tanácsoknak biztositaniok kell az át­adás pontos ütemezését, ami csakis jó nyilvántartás mellett lehetséges. A folyó begyűjtési tervek teljesítése mellet? helyi tanácsainknak igen nagy gondot kell fordítaniuk az 1952. évi ssrtéshiz’alási szerződéses akcióra. A jövőévi állat begyűjtés a ser­téshizlalási szerződéskötések sike­res lebonyolításán múlik. Ugyanilyen gonddal kell elősegíteni a szarvasmarha lekötését és a szüksé­ges istállóik rendbehozafalát. Erélyesen fel kell lépni a fekete vágók ellen! A miniszter felhívta a tanácselnö­kök figyelmeit a feketevágásokra. Azonnal és a legerélyesebben fel kell lépni a feketevágók ellen ugyanakkor szigorú ellenőrzést kell gyakorolni az engedélyezett vágások utáni zsírbeadással kap­csolatban. Nagy Imre 'elvtárs ezután arról szólt, hogy a begyűjtés jelenlegi sza­kaszában egyik fontos tényezője «: munkás-parasztszövestségnek. A műn« kásság és parasztság gazdasági együttműködése két egymással szóró« san kapcsolódó alapelven nyugszik: a; parasztság a begyűjtés keretében biz­tosítja. az állam számára a szükségei* termékeké", az állam viszont bizto­sítja a parasztság számára termésfe­leslegei szabad forgalmát és piaci ér- tékesífését. Ezért kell nekünk a be­gyűjtési tervek teljesítésével annak befejezésére és a piaci forgalom fel­szabadítására törekedni. Tudni kell azonban, hogy a szabadforgalom engedélyezése távolról sem jelenti a begyűjtés befejezését. A hátralékosoktól a törvény teljes szigorával be kelt hajtani kötelezettségét. A' felszabadítás akkor eredménye«, h# együtt, jár a hátralékok erélyes be­hajtásával. A felszabad! "ás óriási anyagi előnyt jelent a parasztságnak és nagy könnyebbséget a tanács apa- rátusának. Most tehát harcba kell in­dulni a begyűjtési terv minden rész­letének maradéktalan és gyors telje­sítéséért. Varga András belügyminiszterbe, lyettes a tanácsok általános feladatai­ról beszélt. Többek- között hangsú­lyozta: Elsőrendű fon más feladata ta­nácsainknak, hogy megszilárdítsák az állami és a mindenkire kötelező állampolgári fegyelmet, tiszteletben tartsák és tartassák a Pártunk és kormá­nyunk által hozoft határozatokat, s azok végrehajtását maradékta­lanul biztosítsák. Tanácselnökeink és többi választott tanácsfunkcionáriusaink mutassanak példát az állami fegyelem megszilár­dításában, az állam iránti kötelezett« ségeink teljesítésében. .Csak így szol­gálnak rá a.rra a bizalomra, amellyel do’gozó népünk. Pártunk és dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi elv­társ felruházta őket. Tudják meg az imperialisták: Egyiptom bosszút áll!66 A hétfői és a keddi egyiptomi la­pok első oldalon tárgyalják az izmai, liai eseményeket, a fényképekben mutatják be az angolok példátlan gaz­tetteit s a meggyilkolt egyiptomi la­kosok képét. A szé?ronesolt testű ál­dozatokat bemutató fényképek alatt ilyen feliratok olvashatók: „Megbosz- szuljuk mártírjainkat!“ Az Al-Miszri című lap hangsúlyozza: „Tudják meg az imperialisták, Egyiptom bosszút á’l!“, „Egyiptom sohasem felejti el vértanúit! “ Az angol hivatalos közlemények arról szólnak, hogy Izmai’iábán hely­reállt a rend, A keddi egyiptomi la­pokban közöl? fényképek azonban megmutatják, milyen az imperialisták „rendje“. Izmaiiia utcáin drótakadályok és homokzsákok mögött rejtőző ro­hamsisakos angol katonák fordít­ják élesre töltött fegyvereiket a város lakossága ellen. Az egyiptomi páriámon* hétfői ülé­sén Abde! Szallam Fahmi Gommaa pasa javasolta, hogy Egyiptom fordul­jon a világ valamennyi országának parlamentjéhez ismertetve a brit megszálló csapatok agressziója?. Az egyiptomi parlament egyhangú lelke­sedéssel fogadta el a javas’atot. Egy angol katonai vasúti szerel­vényt, amely fegyvereket és lőszert, szá'lítotf a Szuezi-csatorna anS»l ka­tonai megszállási övezetében lévő Izmaiiia és Tel El Kebir között, az egyiptomi do’gozók feltartóztatták. Az egyiptomi vasú? alkalmazottai közül egy sem akadt, aki szolgálatot vál­lalt volna az angol fegyverszálítú vonaton. Az angol katonák fegyvere« erővel akartak kikényszeríteni egy mozdonyt a vonat számára. Az egyiptomiak azonban nem ha- joUak meg a fenyegetések előtt, s amikor az angolok maguk kísér­leteztek a vonat eündPásával, kisik'atták a mozdonyt. A dolgozók nyomására az egyipto­mi vasutak vezetősége elhatározta, hogy nem nyújt semilyen y.egí?séget a mozdonynak a sínekre való vissza- eme'ésére. s ezzel hosszú időre meg­akadályozza az angol ka’onák és fegyverek szállítását Izmaiba és Tel El Kebir közönt. Az egyiptomi fővárosban a diákok nagy tüntetésen tiltakoztak az an^o! gyarm-a'"osítók izmailiai barbár bün- eselekménvei ellen. !

Next

/
Thumbnails
Contents