Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

Uihól leleplezett ssem fény vesztő h A világ dolgozói nagy érdeklődéssel íigyelik az ENSz közgyűlésé hatodik ülésszakának eseményeit, Acheson, az USA kü’ügyminisztere_ a november 8.-i ü'ésen békefrázisok­kal teletűzdel? beszédet mondo't és javaslatot terjesztett az ülésszak elé, amely ál'Stó’ag arra irányul, bogy .megvessék az alapját az összes fegy­veres arők és fegyverzet szabályozá­sának, korlátozásának és arányos tsökken'ésének, az atomfegyvert is beleértve“. A javaslat lényege azon­ban csak az, bog}- a nagybaninak »’'apodjanak meg a jelenlegi fegyver­kezés méreteinek megvizsgálásában. Természe'esen úgy gondolják, hogy amíg a vizsgá’at ..mód-zerciben“ meg­egyeznek és annak eredményeit .ér­tékelik“ — az USA és csatlósai az eddiginél is fokozottabb ütemben fo’y'atják a fegyverkezési bajszár. bogy kirobban* silk a háborút. Ilyen átlá’szó manőverre! próbá’tak 'meg újból port hinteni a népek sv-e- mébe. így képzelik el ők a ,,lefegy­verzést“. Ilyen határoza'okkal ,.szol- gá'nák“ a béke ügyét Aohesou és ■társai. A kőzgyü'ésen Visinszkij elvtárs a Szóvje unió külügyminisztere liai'al- anas beszédben leleplezte az amerikai , békejavasia'ok“ igazi célját. és nieg- árapítot a. hogy ezek a népek félre- vezo ósére és éberségének e’a’ta'ására irányulnak. Az amerikaiak kény'ele- nek voltak „béke javaslatokkal“ e'ő- ál'ni mert a százmilliók békeakara"a Ikényszerítet'e ökot erro. A Visinszkij elvtárs beszédében felsorakoztatott hányok újból bebizonyították, hogy a Szovjetunió po’i'ikája a béke politi­kája. Ezt ismét igazolták a közgyűlé­sen elő'erjesztett szovjet" javaslatok, ame’yek a béke biz osí ására konkrét programot adtak. Hangsúivozta Vi­sinszkij elvtárs, hogy ha'adéktalnnul véget keli ve'ni a koreai háborúnak, intézkedéseket kell tenni a háborús tiUikészü'ctek megszün'e'ésere, el kell ti’tani az atomfegyverek gyúr-ását, végot kell ve'"ni a fegyverkezési ver­senynek, majd végül javasolta, hagy uv, USA, Nagybritannia, Franci» - ország Kína és a Szovjetunió egye­sítse eröfeszí'éseit egymás közö'ti búkeogvezimény megkö'ésére. Visin- szkij elvtárs annak a meggyőződésé­nek adott kifejezés?, hogy a békéimre a béke teljes győzelmével végződik. Az ENSz november 15-i ü’ésén fol- itzó a’t Baranovszkij elvtárs, az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztársaság elnöke és Kiszeljev elvtárs a Bjclo- tusz Szovjet Szocia’ista Köztársaság (küldőt’sógének vezo'ője. Mindketten e’lenezték a három nyugati hatalom ^.lefegyverzési javaslatát“, amelyről megá'lapi o ták, hogy csupán üres frázis, meddő kísérlet a gyorsított üt’emü fegyverkezési verseny leplezé­sére, vegy igazolására. Mindenben tá­mogatták Visinszkij e'vtárs békeja- vasiataít és azt a meggyőződésüket hangoz'atták hogy a néptömegek ellená'lása megakadályozhatja az im- perialis'ák háborús cselszövéseinek valúraváltását. Visinszkij e’vtárs békejavaslatai az ENSz imperials a blokkjában nagy »avart kö tettek. Napokig húzódoztak a felszólalásról, mert nem uid'ak volna mit mondani. Végül is Eden sr.óla’t fel, de semmit sem mondott" a világos és nagyfontosságú szovjet javas átokról, hanem burkoltabb és ködösebb frázisokkal lényegében meg- isiuétcl'e Acheson uszí'úsá: és szov­jetellenes rágalmait. Eden beszéde is azt mutatta, hogy az imperialisták nem mernek határozott nemet mon­dani a szovjet békejavasla’okra, mert kibúvókkal csak még inkóbb le'eplez- nék agresszív célkitűzéseike*t és ál x- tólagos ..békevágyukat“. így azu:án az ENSz közgyűlésének november 13-i ülése vita né'kül e fogad a a fö­löző tságnak azt az ajánlását hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a Szovjetuniónak ,,nz új világháború veszélyének elhárí ásóra, valamiui a béke és népek közötti barátság meg- szi'árdítására irányuló in'őzkedésók- röl“ szóló javaslatát. ,4 németországi választás a németek és nem tus EMSs ügye Ugyancsak: a november IS-í ülésen mondott újabb nagy beszédet Visin- dzkij elvtárs a néme’ kérdéssel kap- cso’.a ban. Az USA Anglia és Fran- ciaorsz'g ugyanis kér e annak a ja­vas a'ának napirendre tűzését hogy egy ENSz-bizottság vizsgálja felül .Németországban az össznémet válasz­tások feltételeit. Visinszkij élvtárs bebizonyította, hogy az ENSz nem ille'ókes ebben a kérdésben és hang­súlyozta. hogv a vá"asz‘ás a nómeVk és nem az ENSz ügye, a német kér­dés rendezésére az egyetlen helyes út a Német Demokra’ikus Köztársaság népi kamarájának javaslata. A fasiszta T<to-kkkk újabb provokációja Acheson amerikai külügyminiszter az ENSz közgyü'ésén elmondott be­szédében megadta a jelt az USA csat­lósainak, hogy zúdítsanak rága.makat a Szovjetunióra és a népi demokrá­ciákra — a fasiszta Tito-k'ikk ENSz- boli képviselője sietve Teljesítette is a parancsot. Javsyda'ot terjesztett elő: a közgyűlés tűzze napirendre annak a kérdésnek me-gtárgya’ását, hogy a Szovjet unió és a népi demo­kráciák .fenyegetik“ Jugoszláviát. Malik elv'árs. a Szovjetunió kép­viselje felszólalásában az adagok és az érvek tömegével bizonyította be, hogy nem a Szovjetunió és a népi demokráciák fenyege ik Jugoszlávia függetlenségét, hanem a fokozatosan amerikai gyartnari ura’om alá kerülő titóisták követ'nek el washing: oni megbízójuk utasítására ■» százszámra provokációkat Albánia, Bulgária, lto- mánia és Magyarország e’len. A ti'óis'n rágalmak újabb haté* kony cáfol«,"a - Bulgária jegyzéke, amelyet a sorozatos fitőista provoká­ciók és határsértések elleni ti’takívzá- sul intéző'f Jugoszláviához. További igen beszédes bizonyíték: Belgrádban aáíri'ák az amerikai—jugoszláv ka­tonai egyezményt amelynek értelmé­ben Tid hadseregét amerikai típusú 'övegekkel, repülőgépekkel és páncé­losokkal szerelik fel és a jugoszláv hadsereg kiképzését a« amerikai ka­tonai misszió fogja irányítani és el­lenőrizni. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy Jugoszlávia ,.kezükben van“. A va’ó- ság azonban az, hogy csak az áruló Titó-banda van az amerikai roi'liár- dosok kezében, de a szabadságszero'ő jugoszláv népot nőm tudják, nem le­het. megvásárolni. Malik elvtárs az ENSz közgyű'ésén hangsúlyozta: ..A történelem számos ese- ot ismer, amikor a csődbekerüli' poitikusok esalással, provokációval, terrorral próbálták fenntartani ural­mukat. , így próbálkoznak a belgrádi hóhérok is. A történelem azonban azt is igazolja, hogy a népeket nem lehet becsapni. Titő és bandájának sorsa is bizony!'"ék lösz erre! Az imperialisták dróton rángatott csat’ósaik, a ,.szavazógép“ segítségé­vel elfogadtatták a jugoszláv provo­kációs javaslatot is. Eéget kell vetni az EIMSs igazságtalan eljárásának ti nagy kínai néppel szemben Ezután a Kínával kapcsolatos fő- bizoítsági határozatot vitatták meg. Jugoszlávia dolgozói hívek a prole- fárin.emacionaliznius ügyéhez és szí­vósan harco.nak a Tito-banda ural mának megdön őséért, E harcban első helyen állnak a nagy forradalmi és munkásmozgalmi mu.ttal rencle-kezó vasmunkásom. A vasasok harcának sikerét mutat­ják, hogy a titóisták a terror el cnére sem tudják — a háborús készülődé­seik számára oly fontos vasipari ter­vet teljeslltetní. A zenicai Vasgyár­ban a munkások szabotázsa köve.kel­tében a termelési tervet már több hónapja nem hajtják végre. A do go­zók százai tagadják meg a munkát és maradnak igazolatlanul távol az üzembő-. E gyár éppen úgy, min. sok más vasüzem, ostromál.apót képét mu­tatja, mert a titóisták az ellenál ás letörésére ka'ona3ágot vezényelek ki. Ez azonban semmi néven nevezendő sikert nem hozott számukra sőt el­lenkezőleg megacélozta a munkások elszántságát. Varesben a titóisták szintén súlyos vereségeket szenvednek. Ez a vállalat sem teljesíti tervét és naponta átlag a dolgozók 30 százaléka nem jelenik meg a munkahelyén. Jugoszláviában igen gyakori az az eset, hogy az öntödék és a fémfeldol­gozó üzemek — amelyek hadicélokra ' erme nek. — nyersanyag- és anyag­hiány miatt kénytelenek Jeái ni. így például a ..Jclsingrad"-acélgyár már idestova egy éve anyaghiány miatt Ez a határozat azt ajánlja, hogy a közgyűlés eleve utasítsa el a hatodik ü'ésszak időtartama alatt minden olyan kérdés megtárgyalását amely a Kuomin ang-küldöt'nek az ENSz-böl való kizárásáról és kínai népi kor­mány képviselőjének az ENSz-ben és az ENSz valamennyi szerveze'e mun­kájában való részvéte'érői szól. Ennek az ülésnek Í3 legnagyobb eseménye Visinszkij elvtárs felszóla­lása volt. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta: fal ét'enill véget kell vetni az ENSz igazságtalan magatar'ásának a nagy kínai néppel szemben! Szégyen- teljesnek nevezne azt- a tényt, hogy az ENSz-ben mind a mai napig ott varrnak Csang-Kai-Sek küldöttei, akik senkit sem képviselnek magu­kon, a kínai nép által elíizö't reak­ciósok maroknyi bandáján kívül. A leghatározottabban követelje, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére Kína ENSz-beli képviseletének kérdését és ennek haladéktalan megvitatását. Rá­mutatott arra, hogy a kérdés pozitív megoldása jelentős mértékben e’ősegí- tené a je’enlegf nemze'közi feszit’tség enyhülését alátámasztaná a nemzet­közi békét és hozzájárulna az ENSz megszilárdításához. Az USA küldő'te a főbizottság szé­gyenteljes ajánlásának védelmében e’hangzott feiszó’alásában semmiféle érvvel sem tudta álláspontját meg­védeni viszont ismét megnyomta a gombot es jelzésére a csatlós fej- bólin'ó jánosek siették gazdájuk szájaize szerint szavazni. India, Pakisztán, Irán képviselőinek tiltakozása az imperialisták politi­kája ellen Az ENSz közgyűlésének jeleni ős eseményei közé tartoznak a ke’cti ál amok képviselőinek felszólalásai. Al-D’zsemia’.i, Irak képviselője a no­vember HM ülésen merészen bírá’ta az imperia'liiták közel- és közép­keleti politikáját, A felszólalás annál figyelem rémé' több, mert Washington a legkülönbözőbb diplomáciai esze,ö- zökkel, nyílt zsarolással is igyekszik megféleanlí'eni és agresszív terveinek végrehaj ására kényszeríteni atz aTab á'lamokat. A november 1-I-i ülésen India. Pa­kisztán, Irán küldőt* ei tiltakoztak az imperia'isiák politikája ellen. Felszó­lalásuk azért érdeme’ komoly figyel­met mert az előző ülésszakokon még minden dön 'ö kérdésben, az amerikai szavazógépedéihez ««adakoztak. Mind­három felszóla’ó beszédében érződött Visinszkij elvtárs beszédének nagy ha ása, valamint az indiai, pakisz­táni, ’iráni és egyiptomi tömege«, békehareának fokozódó nyomása. Mindhárom kü’dött felszólalása vilá­gosan megmu'atta, hogy a Közópkelét és India népei nem haj'andók rés-zt- venni az imperialisták agresszív ter­veiben és egyre határozot abban har­colnak a gyarmati leigázás ellen. még az előirányzott terv 70 százalé­kát sem tudja termelni. Egyre gyakoribbak Jugoszláviában a nyilt szabó ázsakciók. Az .Industria Motora“ do.gozói a gépek megrongá­lásával néhány hónap alatt min egy 80 millió dináros kárt okoz ak a ti o- istáknak. Újvidéken a ..Pobeda"- vasgyárban — ahol páncélautó tarta­léka, katré izeket gyártanak, a munká­sok sok gépet üzemképtelenné te.tek és ezzel löub mint 20 snilitő öináros kárt okoztak. De folytathamánk a sort. A zimonyi „Zinaj“-vállalat gép­parkjának megrongálására 21 míi-ió dolláros, a belgrádi „Dragosz-áv Drjordjevics Oyosa"-gyárban 64 mil­liós, az ,,Október 14“-gyárban C8 millió dináros, „Ivó Lo a Bibar"- gyárban 35 mi.lió dolláros kár. okoz­tak a dolgozók a gépek és gépalkat­részek megrongálásával. E számok is mutatják, hogy milyen sikerrel folytatják harcukat a vas­munkások a Tito-rendszer megdönté­séért — A dolgozók étkezésének javítása ér­dekében a belkereskedelmi minisv.túiium rendelkezésére bevezetik valamennyi úzi- mi konyhán -- ahol 300-nél több dolgozó étkezik. —, a minőségi ellenőrzést. Meg­vizsgálják a konyhára beérkezett anya­gokat és az ellenőrzés követi a nyers­anyag útiát addig, míg az kész é éjié lesz. Az ellenőröknek rendszeres napló: kell vezetniök, amelyben fel kell tüntet, ni a gyártás közben észlelt hiányosaién. kát. 4 szovjet nép november 19-én ** büszke örömmel és szeretettel te­kint a dicső sztálini tüzérség felé. Ebben az évben a szovjet emberek a békés épLőmunka ragyogó győzelmei kö zölt ünnepük meg a liizérség napját. Ha­talmasak a Szovjetunió gazdasági építő­munkájának eredményei. „A gazdasági építés terén az év első tíz hónapjában végzett munkánk eredményei azt mu af ják, hogy az 1951-es népgazdasági tervet teljesítettük és túlteljesí ettük. Az ipari termelés a múlt évihez viszonyítva több mim 15 százalékkal emelkedik és ké.Eze- rese lesz a háború előtti, 1940 éveinek” •— állapi ja meg Berija elvtárs, a nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. év­fordulóján mondott beszédében. A Bolsevik Párt és a szovjet kormány a népgazdaság és a kul úra sikeres, nagyméretű fellendítése mellett, nem fe­ledkezik meg a fegyveres erőkről sem. „A Szovjet Hadsereg és haditengerészet felülmúlhatatlan szellemét és harckészsé­gét az egész világ elismer e. Ez a hadse­reg és haditengerészet a modem fegyver­zet minden fajtájával fel van szerelve, hogy döntő csapást mérhessen bárkire, aki a történelem meggyőző tanulságai el­lenére ismét támadni merészelné hazán­kat ‘ — mondotta Berija elvtárs. \ világ népei nagy önbizalmat és **■ erőt merítettek Berija elvtárs be­szédéből, amely megcáfolha atian tények­kel mutatott rá, hogy Sztálin elvtárs vezetésével egyre jobbam növekszik a Szovjetunió, a béke nagy támaszának ereje. Az egész haladó emberiség előtt szent a sztálingrádi győzelem emléke, mert a sztálingrádi csata volt a kezdete annak a példátlan győzelemsorozatnak, amelynek eredményeképpen a Szovjet Hadsereg sa­ját barlangjában megfojtotta a fasiszta feuevadat. A szovjet tüzérek dicső ünnepe egy­beesik a sztálingrádi csata emlékezeiéyei. 1942 november 19-én indult meg ugyanis a szovjet csapatok hősies támadása Sztálingrád ala't. Ebben a támadásban a szovjet tüzérség, szorosan együttműködve a gyalogsággal, lovassággal és páncélo­sokkal, szétmorzsolta, megsemmisítette az ostromló fasiszta seregeket. A tüzérség volt az az erő, amely Leningrád és Moszkva kapuinál segített megállítani az ellenség előnyomulását. „A tüzérség volt az erő — állapi otta meg Sztálin elvtárs —, amely biztosította a Szovjet Hadsereg számára a német haderők szétzúzását Sztálingrád, Leningrad, Kurszk, Bjelgo- rod, Harkov, Kiev, Vi yebszk, Bohrujszk, Leningrad, Minszk, Jassi és Kisenyev alatt.” Vajga István, a pátyi gépéi oniás traktorosa szerződés és a gépál omás ve­zetőjének engedélye nélkül felszántotta traktorral Csorbát Dániel biatoibágyi kertjét. A fa-gyökerek leszaggatták az ekefejeket, a vázszivattyú e törött a ven. tilétor lapátja .leszakadt, a fakerék és esavarzata megrongál ódott. Mindez cs-ak­* z orosz tüzérségnek dicső múltja ■-' van Önállóan fejlődött. Teljesen függetlenül Nyugaí-Európától. Nem az orosz ágyúöntők mentek tanulni a kül­földiekhez, hanem a külföldiek tanultak az orosz ágyúkészítő mesterektől. Orosz­országban már a XVIII. században ismét* ték az ékzávárzattal elláto.t vontcsövű ágyúkat, az első gyorstüzelő ágyúkat ugyancsak Oroszországban öntötték. Az orosz tüzérek legendás hősiessége már í. Pé er idején is jólismert volt Európai ban. Suvorov és Kutuzov nagy hozzáértés­sel alkalmazta mindég a tüzérséget az üt­közetben. A Szovjet Hadsereg tüzérsége átvette az orosz tüzérség haladó hagyományait. Az 1917 november 7‘i első ágyúlövéstóh amely az „Auróra’ cirkálón dördült eb hírül adva a világnak az új korszak: a proletárforradalmak, a szocializmus kor szakának kezdetét, egészen a hi leri fa­siszta erők és japán csapatok szétzúzó" sáig, fényes hadiutat tett meg a szovjet üzérség. A szovjet hatalom kezdetén még jelentéktelen tüzérségi fegyverzete volt a Vörös Hadseregnek, Lenin elvtárs, majd pedig Sztálin elvtárs állandó gon­doskodásának eredményeként azonban a szovjet tüzérség hamarosan hatalmas és legyőzhetetlen erővé fejlődött \ tüzérség a háború istene" — így sv - határozta meg Sztálin elv'árs a szovjet tüzérek harci tulajdonságait. Ezek a tulajdonságok megmutatkoztak Cáriéin 1918. évi védelménél, ahol Sztá­lin elvtárs vezette a hadműveleteket, majd megmutatkozott a japán hódítók -álén a Ilaszan-lónál és Halhin Cokii folvónál vívó t harcokban és a fehérfin­nek ellen viselt karéüai háborúban is. A Nagy Honvédő Háborúban 1600 tüzér tiszthelyettes, tiszt és tábornok kapta meg a „Szovjetunió Hőse” ki iintetést* azonkívül egymilliókétszázezer tüzért tün­tettek ki még más érdemérmekkel. A szovjet tüzérség harci sikerei elkép- zelhete lenek lettek volna a hátország dolgozóinak hősies erőfeszítése nélkül. Ezért tudott a háború utolsó három évé­ben az ipar évente 120.000 különböző ka­liberű löveget gyártani a front számára.. Mos', amikor az amerikai-angol impe­rialisták új háború kirobbantására ké­szülnek, a szovjet tüzérség a többi fegy­vernemekkel együtt éberen őrködik a kommunizmust építő szovjet nép békéi munkája felett A szovjet tüzérek, akár csak a többi fegyvernemek katonái, swi- kadallanul tökéletesítik katonai tudású­kat, emelik harci és politikai felkészült­ségük színvonalát: sikeresen küzdenek azért, hogy a szovjet tüzérség továbbra is a legjobb legyen a világon. nem félezer forint kárt jelenteit és uztj bogy a traktor négy napiig nem dolgoz­hatott, tehát késett az olyannyira sör. gős ta aj munka. A bíróság feelőasógvo vonta a hanyag traktorost. Varga Ist­vánt társadalmi tu ajdon gondatlan ke­zelése és megrongálása miatt »egyhónapi börtönre ítélték. Ma — termeié«! «zerződé«kötési nap énli ben Több mint egy hónappal ezelőtt kezdődtek meg megyénkben a terme­lési szerződéskötések gyümö.cs- és zöldségfélékre. Megyénk ozideig mind­össze 25 százalékra te jesitatte a szerződéskötési tervét az országos ver­senyben az utolsó helyen van. A Mezőker és a Mészöv a községi tanácsokkal és a földművesszö- vstkez© ekket karöltve ma megyeszei'te szerződéskötési napot tart. Községi tanácsaink földmüvesszövetkezeteink kövessék a novajidrányi és az aszalói jé példát, ahol a szerződéskötési tervet már 100 százalékban végrehaj­tották. Dgy igyekezzünk hogy a mai 'zerződéskö'és! napon Igen nagy mér­tékben javPsunk szarződúsküté d terv ellesi térünk er-dmér- én Aktíváink magyarázzák meg minden dolgozó pa riiztnak a szerző iéit, és nagy elő­nyeit a hívják fel arra is a flgyo met, hogy a szerződéskötési batáridő már november 30-án lejár. Előre a mai szerződéskötési nap nagy eredményeiét* Erősödik a va§asok Tito-ellenes harca Képünk a Szovjet Hadsereg Központi Múzeumában kiállított 76 milliméte­res tüzérségi ágyút mutatja be, mely a Nagy Honvédő Háborúban a Volgá­tól a Visztuláig 6940 kilomé’ért tett meg miközben 10.250 lövést adott le, Társadalmi tulajdon gondatlan kezelése miatt elítéltek egy traktorvezetőt

Next

/
Thumbnails
Contents