Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-16 / 267. szám

II magyar-csehszlovák kulturális egyezmény A BÉKE VILÁGTANÁCS közelmúlt­ban hozott határozata többek között rámutat arra, hogy a nemzetközi kul. túrkapcsolatok: fontos tényezői a béke megőrzésének, megSzi árdításánah és fejlesztésük, erősítésük elválasztha­tatlan Vésza annak a harcnak, ameuy világszerte folyik az imperialisták, a háborús gyújtogatok gyilkos, romboló terveinek meghiúsításáért. Kivált nagy je’entősóge van a kultúrkapesolatok ápolásának és fejlesztésének ovim né­pek közö t, amelyek szoros összeforrott" BÚgban közös úton haladnak a szocializ­mus felé. A Magyar Népköztársaság és & Csehszlovák Köztársaság között Prágában november 13-án ünnepélyes keretek között r'Iáirt ku'lnráJis egyez­mény tehát nem diplomáciai aktus csu. pán, hanem a békieküzdeleni nagyjelen­tőségű eseménye. .Hogy ez a kulturális egyezmény és a már korábban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény létrejöhetett, az min­denekelőtt annak köszönhető, hogy a Szovjetunió fe’szabadította mind a csehszlovák, mind a magyar népet. A kulturális egyezmény akarásakor Siroky elvtárs, csehsz’ovák miniszte’rclnökhelyet. les és külügyminiszter többek között ezeket mondta: „Mi az alapja az új kapcsolatoknak országaink és népeink között? A Szovjetuniónak a második világháborúban a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme, amely megteremtette a feltételeket a ka peso, bútok fce’jesen új rendezésére Délkelet- és Közép-Európa népei között, tehát a mi' országainkban is.“ Emlékeztetett árra. hogy a második világháború végéig tárté hosszú törté- tto’toi korszakban a két ország népeit soviniszta uszításokká! igyekeztek egy­mássá 1 szemb:állítani. Mindkét ország, ban a hatalmon lévő burzsoázia így akarta elterelni a dolgozó tömegek fi­gyelmét a va'óságos kérdésefcrő1; igy akarta gyöngíteni a munkásosztály, az elnyomottak harcát, felszabadulásukért. A Szovjetunió győzelme megteremtette a lehetőségét annak, hogy mind a cseh­szlovák, mind a magyar nép liozzálás. son szabad, új országának, a dolgozók hazájának felépítéséhez, a népek 'közötti tartós baráti kapcsolatok megteremtésé­hez. ES EZEKKEL A LEHETŐSÉGEK­KEL gazdagon élt mind a két nép! A Szovjetunió példájából és testvéri se. gítségével megtanulták, milyen hatal­mas erők 'rejlenek a tettekben megnyil­vánuló proletár-nemzetköziségben. „A most megkötött kulturális egyezmény — hangsúlyozta ünnepi beszédében Révai József elvtárs, a magyar kormánykül­döttség vezetője — csupán kiegészíti országaink már rég fennálló és egyre jobban kibontakozó politikai és gazda. Bági együttműködését ős baráti viszo­nyát. Ez az egyezmény még országaink kulturális viszonyában sem je’ént valami gyökeresen újat. Ez előtt az egyezmény előtt is volt köztünk egyre bővülő kul­turális együttműködés. Ugyanakkor Révai elvtárs rámutatott arra is, hogy a most aláírt egyezmény nagyjelentőségű lépés előre a kiét nép együttműködésének, barátságának eümé- Syitésébeu. Különösen aláhúzta, hogy az egyezmény „újabb bizonyítéka és ki. fejezője országaink békepolifikájának, mert aki a népek kulturális közeledé­sén munkálkodik, az a békén munkál­kodik“. Az egyezmény: „újabb je’e és bizonyítéka azoknak a gyökeresen új jellegű viszonyoknak, amelyek a béke­tábor országait és népeit egymáshoz fű. zik. A mi ku'tu ralis együttműködésünk is mutatja, hogy népeink viszonya és egyenjogúsága a kölcsönös támogatás és önzetlen segítés elvein épül'“. Az imperialisták háborús készülődé - beikben, a két “ép elren irányuló tér. Veikben a sovinizmus maradványaira is építenek. Homokra építenek! A Prágában megkötött egyezmény je­lentősége abban is rejlik, hogy a két népben meginikiább tudatosítja: „El kell temetni azt, ami országainkat a múlt. ban elválasztotta egymástól. Nem a ■múlt kanom a jövő feó fordulva kell megalapozni és megszilárdítani népeink barátságát,“ A két nép ellenségei, a béke ádáz eflenségei b.eaíalan törekedi nek ellentéteket szítani a csehszlovák és magyar dogozók között, mert mind a csehszlovák, mind a magyar nép a sztálini útmutatás szellemében, kommu­nista pártjai vezetésével a szocializmus építésének útján halad, ez az út pedig a népek megbonthatatlan barátságának, szolidaritásának ás együttműködésének útja. Erősek és még erősebbekké válnak a népeink közötti baráti kapcsolatok, hi­szen ezeknek olyan sziklaszilárd alapjai vannak, mint ,a két nép forró szeretete közös felszabadítónk, a hatalmas Szovjet­unió iránt- „A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok népeit — mondta Siroky elvtárs — a béke fenntartására és megszilárdítására, a szocializmus és kom­munizmus felépítésére irányuló közös akarat köti össze. Táborunk nemzetei kö­zött ezeknek az új kapcsolatoknak meg- rendíthetetlen ereje a kis- és nagy nem­zetek teljes egyenlőségének, önállóságá­nak és szabadságának elismerésén, vala­mint a szocializmus építése terén nyújtott kölcsönös segítségen alapszik.” AZ ELMÚLT ÉVEKBEN nagy előre­haladást tettünk egymás kulturális érté­keinek megismerésében. A magyar dolgo­zók megismerték a csehszlovák nép vezé­re, Element Gottwald elvtárs életét, har­cait, müveit, megismerkedtek Zapotoczky, Jirasek, Fucsik, Drda és mások müveivel, a világhírű zeneszerző, Smetana muzsiká­jával, az új csehszlovák zeneszerzők alko­tásaival, a kiváló csehszlovák filmekkel. Megyénkbe is ellátogatott a Szlovák Ál­lami Népi Együttes s nemrégiben járt ná­lunk a Csehszlovák Honvéd Művészegyüt­tes, amelyek a népi-nemzeti hagyomá­nyokra épülő szocialista tartalmú müvek­kel gyönyörködtettek bennünket. Felejt­hetetlen marad számunkra az a baráti kedvesség, lelkesedés és szeretet, amellyel a csehszlovák honvéd művészek megszó­laltatták a magyar népdalokat, bemutat­ták a magyar népi táncokat. Mindezek a látogatások a két nép törhetetlen barát­ságának felemelő ünnepségei voltak, be­szédes bizonyságai annak az összeforrott- ságnak és testvéri szeretetnek, amelyben a csehszlovák és magyar dolgozók vállvet­ve építik szabad, boldog, virágzó, kultú­rált hazájukat. Révai elvtárs prágai beszédében felhív­ta § figyelmet a két nép múltjának közös harcaira., a csehszlovák és magyar kultú­ra eleven kölcsönhatásaira. „Történésze­ink nemes feladata — mondta, — hogy felkutassák a két nép történelmében az érintkezéseket és közös törekvéseket és felhasználják azokat a szocializmust építő népeink barátságának elmélyítésére. Többek között említette Comenius, a nagy csehszlovák tudós, humanista, pedagógus sárospataki tartózkodását és működését a 17. század végén. A pedagógiai realiz­musnak ez a kiváló megalapozója, a cseh­szlovák nép büszkesége, Sárospatakon ír­ta meg egyik legfontosabb művét, innen levelezett az akkori világ leghaladottabb tudósaival, a legkiválóbb humanistákkal. Megyénk népművelési szerveinek, a Tör­ténettudományi Társulat helyi csoportjá­nak megtisztelő feladata, hogy összegyűjt­se ennek a kultúrális érintkezésnek emlékeit és megismertesse azokat dolgo­zó népünkkel. A MAGYAR DOLGOZÓ NÉP nagy örömmel fogadja a kultúrális együttmű­ködésről szóló Prágában megkötött egyez­ményt, amely újabb fegyver lesz számunk­ra lcultúrforradalmunkban, a szocializmus építésében, a békekűzdelemben. Mint Si­roky elvtárs megállapította: „E" kultúrá­lis egyezmény minden pontjának közös a célja: lehetővé tenni népeinknek, hogy egyre jobban megismerjék egymást, hogy a barátság és a proletárinternacionalizmus szellemében kölcsönösen segítsék egymást a szocializmus épí ésében és a Szovjet­unió vezetésével megalkuvás nélkül har­coljanak a nemzetek közötti tartós bé­kéért. Levelek az évi terv teljesítéséért folyó harcról A Borsodvfdéki Gépgyár öntödei dolgozóinak válasza a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak levelére A Diósgyőri Gépgyár dolgozói az Eszakmagyarországban nyit levélle! fordultak a Borsodvidéki Gépgyár dol­gozóihoz. Levelükben megbírálták a gyár munkáját és arra kérték a mis- ko’ci szaktársakat, teljesítsék a velük kötött szerződésben vállalt kötelezctteü- güket. A nyílt levé ve a Borsodvidéki Gép. gyár öntödei dolgozói az alábbiakban válaszolnak. Kedves Elv társak! örömmel olvastuk lapunkban, az Eszakmagyarországban hozzánk intézett leveleteket, örömmel fogadtuk bírála­totokat, amelyet részletesen megvitat­tunk. Mindent elkövetünk, hogy a sze­relett vezérünknek, Rákosi elvtársnak tett fogadalmatokat időben beválthassá­tok. Ennek érdekében mi, öntödei dol­gozók mindent megteszünk, hogy a sz'V- zödésben vát’alt kötelezettségnek eleget tegyünk és az általatok rendelt öntve, nyékét időben leszállítsuk. A ti felaján­lástok, hogy nemcsak teljesítitek, hanem túl is szárnyaljátok évi terveteket, arra buzdít bennünket, hogy példátokat kö­vetve, mi is a legjobb munkával harcol­junk évi tervünk teljesítéséért. TOKÁR FERENC öntödei brigádvezetö PETE JÓZSEF bizalmi Mi, farliaslyuki bányászok, követni akarjuk a somsályiak példáját Novombcr 7 tiszteletére a farkas- lyuki bánya dolgozói nagyi ermelési napot tartottak. Ezen a napon 103 százalékos átlageredményt értek el. Meg kell azonban mondani, hogy üze­münk az évi terv teljesítésében súlyo­san lemaradt. Ennek oka többek kö­zölt, hogy a déli bányamezők egyik kétszárnyas dü'ésmenti frontja 6 hó­napon át kiesfftrt a termelésből. Az itteni dolgozókat a vezetőség e’ővá- jásra osztotta be. Másik oka a lema­radásnak, hogy az üzem vezetősége nem tartotta kezében a bánya, az üzem irányítását, elvesztette határo­zottságát. A versenyszellem elaludt. A tervte’jesítésben való lemaradás legsúlyosabb oka azonban az, amire Rákosi elvtárs tatabányai beszédében felhívta a figyelmet: a sok igazolat­lan mulasztás, az álbetegek magas száma. Most, a pártszervezet új vezetősé­gének megválasztása után már tapasz­talható javulás az üzem tervének tel­jesítésében. Minden igyekezetünk ar­ra irányul, hogy — követve a som- sályi bányászok példáját, tervünket határidő előtt ne csak teljesítsük, de túl Í3 szárnyaljuk. Különösen jó mun. kát végez az üzemben Kossuth Géza sztahánovista vájár, Papp István I, Papp gázsi Gusztáv, Papp gázsi Gyu­la és Bartók Vencel I., akik már no­vember 6-án befejezték ezévi tervü­ket. BENE FERENC Farkaslyuk. Szép eredmények a Kazincbarcikai Vízépítő Vállalatnál A Kazinebareikai Vízépítő Válla­latnál Tari István kőműves brigádja 260, Vencel Mihály kubikos brigádja 178, Fábián Ferenc kubikos brigádja 165, Nagy István kubikos brigádja 174, Boros Sándor kubikos brigádja 165 százalékra teljesítette november 7-i vállalását. Szikszai József kőmű­ves 171, Sü’ya József csőverő 161 szí - aa’ékos teljesítményt ért el. B. Tötb Isí’ván csőfektető brigádjának 150 százalék a teljesítése. STADLER ÁRPÁD Kazincbarcika. Szovjet tapasztalatok segítik a diósgyőri elekiroaeélmű dolgozóit az évi terv teljesítésében A Diósgyőri Kohászati Üzemek elektroacélüzemének dolgozói ezév augusztusában megfogadták, hogy évi tervüket november 24-ig teljesítik. Rákosi elvtárshoz intézeít levelükben kötelezettséget vállaltak, hogy ezt a határidőt is 2 nappal megrövidítik. A november 13-i értékelés szerint' az üzem már december 27-i tervét is tel« jesítette. Különösen, kitűnt a munkái ban Mislóczki Mátyás sztahánovista olvasztár brigádja, amely november, 8-án, továbbá Fodor Imre, Béres Jó« zseí, Patera Gyula, Burai János bri« gádjai, amelyek november 12-én be« fejezték évi tervüket. Mindezeknek a brigádoknak a tagjai rendszeresen tanu’mányozzák a szoyjet szakiroda!« mat és nagy gondot fordítanak a műm kamódszerátadásra. Mislóczki Máivá.» elv árs Amoszov elvtára útmutatásai szerint .különösen figyelmet fordít a kemence karbantartására. Az elektroae,élmüben 9 minőségi brigád dolgozik, amelyek versenyben, állnak egymással. Országosan kitűnő eredményeket értek el a miskolci személypály a­udvar és itítőház dolgozói Megyénk vasutas dolgozói értékes ered­ményeket érnek el az őszi csúcsforgalom lebonyolításában. Országosan is kitűnnek a miskolci személypályaudvar és a íft* tőház dolgozói. A jó munka jutalmául a személypályaudvar dolgozói elnyerték a büszke élüzem címet. Tervüket az egy kocsira eső mozgatási időt tekintve 118, a tehervonatok terhelését 126, a személy* vonatok menetrendszerinti indítási idejét; 110, a tehervonatok menetrendszerinti in­dítási idejét 105, a kocsik tartózkodási egységidejét 112 százalékra teljesítettek^ 35 százalékos anyagmegtakarítást értek el; A fütőházak közötti országos verseny” ben a miskolci fütőház van az élen. A fütőház és a személypályaudvar között szoros a kapcsolat és az együttműködés. A fütőház dolgozóinak kezdeményezésére a személypályaudvarral közös verseny­pontok alapján versenyre hívták a fe­rencvárosi állomást és fütőházat az őszi forgalom gyors lebonyolítása érdekében* A versenypontok között szerepel a kocsik tartózkodási idejének lerövidítése, az uta­zási sebesség növelése, valamint a vonav tok • késésének kiküszöbölése.. Az őszi forgalom sikeréért vívott karé­ba az Ózdi és a Diósgyőri Kohászati Öze” mek is bekapcsolódtak. A két üzem —i a diósgyőriek kezdeményezésére — pá­rosversenyben küzd a magasabb eredmé­nyekért. A verseny célja a kocsik tartóz« kodási idejének 10 százalékkal való csök­kentése. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének felszólalása az ENSz közgyűlésén: Feltétlenül véget kell vetni as Egyesült Nemsetek igasságtalan magatartásának a nagy kínai néppel ssemben Az ENSz (közgyűlés november 13-i délutáni teljes ülésén folytatták a fő­bizottság ajánlásainak megvitatását. A közgyűlés vita nélkül elfogadta a főbizottságnak aat az ajánlását, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a Szovjetunió küldöttsége á.tal előter­jesztett „az új világháború veszélyé­nek elhárítására, valamint a béke és a népek közti barátság megszilárdításá­ra irányuló intézkedésekről“ szóló kérdést. Annak a főbizottsága ajánlásnak megvitatása során, hogy tűzzék napi­rendre a jugoszláv küldöttség által előterjesztett kérdést — a Titó-klikk cselszövését — felszólalt Hzoboljev, a Szovjetunió képviselője. Szóbóljev ki. jelenteste, hogy a szovjet kü.döttség Határozottan ellenzi a Szovjetunió kormányának, valamint Albánia, Bul­gária, Magyarország, Románia, Len­gyelország és Csehszlovákia kormá­nyának Jugoszlávia ellen irányúié ál­lítólagos ellenséges tevékenységéről szóló kérdés napirendre tűzéséi. Szoboljev kijelentette, a Szovjetunió politikája és a népi demokratikus országok politikája semmiféle veszélyt sem jelent Jugoszlávia és a jugoszláv nép számára, Jugoszláviát és a jugoszláv népe-f az amerikai monopolisták és militaristák jugosz'áviai inváziója és Jugoszláviá­nak az amerikai imperializmus gyar­matává változtatása veszélyezteti. Csehszlovákia képvise'ője felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a jugo­szláv rágalmazó javaslatot az USA utasítására terjesztették a közgyűlés olé­Az ülés részvevőire kínosan hatott! az a tény, hogy a közgyűlés elnöke félbeszakította a Szovjetunió és Cseh­szlovákia képviselőjének beszédét és „tartózkodásra“, „mérsékletre“ kivta fel a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttét, amikor ezek — tényekre támaszkodva — a titóista rágalmazó javaslat nyilvánvaló amerikai erede­téről beszéltek, de nem igyekezett megállítani például a Kuomin-ang-kiil- döttnek a közgyűlés szónoki emelvé­nyéről terjesztett rágalmait. Ilyenfor­mán az ülés részvevőiben az a be­nyomás alakult, ki, hogy az elnök nem vezeti tárgyilago­san a vitát. Lengyelország képvise’ője kijelen­tette, hogy a lengyel küldöttség is ellenzi a szóbanforgő javaslat napi­rendre tűzését, amely nem az államok közötti békés együttműködés elősegí­tésére, hanem a nemzetközi feszültség további fokozására irányul. Ezután a Titó-klikk képviselője szólalt fel, majd a szavazás során az amerikai szavazőgépezet segítségével a közgyűlés elfogadta a jugoszláv provokációs javaslat napirendre tűzé­sé*. Ot küldöttség szavazott a javaslat napirendre tűzése ellen, négy küldött­ség pedig tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés ezután árt fért a Kíná­val kapcsolatos főbizottsági határozat megvitatására. Ez a határozat ajánl­ja: közgyü’és eleve utasítsa el a 6. ülésszak időtartama a'att olyan kér­dés megtárgyalását, amely a Kuomin- tang-küldö'teknek az EN8z-ből való kizárásáról és a törvényes kínai népi kormány képviselőjének az ENSz-ben és az ENSz valamennyi szerve mm* kájában való részvételéről szól. Három olyan küldött felszólalás« után, aki védelmébe vette ezt &z aján« lást, A. J. Visinszkij elvtárs, a Szov« jetuniő küldöttségének vezetője mom dott beszédet. — Ezzel a kérdéssel már nem először találkozunk. . Kína ENSz-beli képviseletének kérdése valóbon fontos és eléggé megérett kérdés arra, hogy végre megoldási nyerjen úgy, ahogy azt az igazság és az alap» okmány megköveteli — mondotta1 Visinszkij elvtárs. A főbizottság által elfogadott hátú« rozat teljesen szokatlan, teljesen ért« hetetlen és meghaladja a lcgmerő« szebb képzeletet is — folytatta Vi« sinszkij. — Szinte azt mondhatnám^ kísérlet a közgyűlés megzabolázására9 bék’yóbaverésére. Ezért kénytelen a. szovjet küldöttség a leghatározottab­ban tiltakozni az ellen a példátlan he’yzet ellen, amelyet a nagy kínai nép jogainak lábbal tiprása jelent. Visinszkij a továbbiakban hangoz» tatta: a Szovjetunió küldöttsége ezért, szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés 6. ülésszaka utasí'sa el a főbizottság aján’ását, vegye fel napirendjére éa haladékta’anul vizsgálja meg Kína ENSz-beli képviseletének fontos éa sürgős kérdését, A Szovjetunió küldöttsége ennek során abból indul ki, hogy feltétlenül véget kell vetni az Egyesült Nemzetek igazságtalan "Tó '■■■VOzmitl ■ -i v - kj , ^ *~cur\/i • ' iV7 / f>- tf _ ,x O L C • i ': ^ ........"" 1 ^ _____ ___ _______________ « Révai József elvtárs «M *^*7"^^”'^ beszédet mondott a füleki gyár ü Ja* / EK 1$®^ y fi f ifi k| "1 H / '$» sp fj|j jiJLjáf ^®hk J^F / gf "SS Almódobaannak a tejbegyiijténi előírni» ' "jaJ^L jg|| ÍkL^LL o asabadpiaci értékeaíté» jogát VII. cvfolyam 267. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 november 16, péntek I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents