Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-13 / 264. szám

Sftdä, 1951. ívi november hő 13. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Visinszkij elvtárs nagy beszéde az ENSz közgyűlésén i Az ENSz közgyűlésének november 8'i ícljes ülésén Acheson külügyminiszter, az USA küldöttségének vezetője üres frázi­sokkal teletűzdelt beszédet mondott. Az USA, Nagybritannia és Franciaország kor­mánya nevében javaslatokat terjesztett az ülésszak elé, amelyek állítólag arra irányulnak, bogy megvessék az alapját ..az összes fegyveres erük és fegyverzet szabályozásának, korlátozásának és ará­nyos csökkentésének az atomfegyvert is beleértveEzekkel a javaslatokkal kap­csolatban Acheson kijelentette, hogy első elemük ,,a megfelelő adatok közlése az összes fegyveres erükről — beleértve a katonai jellegű rendőrséget és a bizton­sági erüket — továbbá valamennyi fegy- i erről — akár atomfegyverek azok, akár nem". A javaslat második eleme — mon­dotta Acheson — az, hogy a programot ».legalábbis a nemzetközi közösség min­den olyan tagjára, alkalmazni kell, amely lényeges hadi potenciállal rendelkezik”. Ez azt jelenti, hogy nem a nagyhatalmak fegyverzetéről van szó, hanem fegyverek­ről és fegyveres erőkről általában. Acheson nem titkolta, hogy a javasolt, úgynevezett „fegyverzetszabályozási és csökkentési program” legfontosabb eleme nem a nagyhatalmak fegyverzetének és fegyveres erőinek hatékony és lényeges csökkentése, hanem csupán az összes or­szágok — kis és nagy országok — jegy verlistájának összeállítása. Emellett en­nek a listának az összeállítását a leglé­nyegtelenebb fegyvernemekkel kellene kezdeni és csak azután térnének rá a lé­nyegesebbekre. A terv egyébként nem­csak, hogy nem írja elő az atomfegyver eltiltását, hanem ellenkezőlej, biztosítja az atombombák korlátlan gyártásának nemzetközi jóváhagyását, Az amerikai „békejavaslat“ a népek félrevezetésére, éberségének elaltatására irányul Acheson felszólalása után Visinszkij elvtárs a szovjet küldöttség vezetője mon­dott hatalmas beszédet, amelyben' lelep­lezte az imperialisták mesterkedéseit, „békejavaslatának” igazi célját. Hogy az USA a békéről szóló szavak­kal tarkított javaslatot terjesztett az ENSz elé, ez azért történik — állapította meg —, mert a békét követelő és a békeegyezmény megkötésének szükségességéről szóló áj felhívás több mint jélmilliárd alá­írójának hatalmas mozgalma ezt ki­kényszerítette. Az a javaslat, amelyet Acheson az ENSz elé úgy terjesztett, mint a béke megszi­lárdítását és az új háború veszélye elhá­rítását szolgáló javaslatot, a valóságban a maguk, vagy gyerme­keik jövőjéért aggódó emberek tu­datlanságára, vagy hiszékenységére számítanak, a népek félrevezetésére, éberségének elaltatására irányul. Visinszkij elvtárs beszédében megálla­pította: az USA gazdasági élete jelenleg betegesen háborús inflációs jelleget mu­tat. Ezt nemrégiben Truman úr, az USA elnöke is beismerte — mondotta Visin­szkij elvtárs —. Az USA-ban az infláció az utóbbi években az elsőrendű fontos­ságú cikkek árának emelkedését vonta maga után. Előmozdította a spekulációt és — mint Truman úr mondotta — „ter­het ró népünk jelentős részére. Aki eléggé szerencsés volt ahhoz, hogy nö­velhesse jövedelmét, az fenn tudta tartani életszínvonalát. Azonban a családok több mint jele nem tudta növelni jövedelmét az 1930. év eleje és az 1951. év eleje közé cső időszakban, sőt a családok majdnem egyötödének jövedelme tényle­gesen csökkent." A kevéssé fejlett országok gazdaság! helyzete még sokkal nehezebb. Az USA, Anglia és egész sor más ország militari" zálása megfosztja ezeket az országokat annak a lehetőségétől, hogy saját iparuk fejlesztésére felszerelést kapjanak, A fegyverkezési hbjsza pusztító ha- 1 lássál van a nyugati országok gaz­dasági életére. Csökken az élelmi- szertrnpclcs és a lakosság sok helyen éhségre, betegségre és kihalásra van kárhoztatva. A koreai háborúval kapcsolatban Acheson megkísérelte, hogy elhárítsa a felelősséget az USA kormányáról. Visin­szkij elvtárs feltette a kérdést: vájjon nem az amerikai parancsnokság nehezíti-e meg a tárgyalások menetét mindenféle ürüggyel, a semleges övezet bombázásá­val stb., az úgynevezett „tárgyalási” mód- (szerekkel. Vájjon lehet e kétség afelől, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetelének biztosítására a legjobb eszköz ez volna, ha az amerikai kormány utasítaná saját tábornokát, Kidgwayt, hogy ne nehezítse a tárgyalásokat minden­jele incidensekkel, ne gördítsen mesterséges akadályokat a keszoni tárgyalások pozitív befejezése elé. A támadó atlanti tömb kiélezte a kül* politikai kapcsolatokat. Az USA elfog­lalta Taivan kínai szigetet és Kína hatá­rát fenyegeti. -\z északallanti tömböt Gö­rögország cs Törökország, továbbá Nyu­gatnémetország felvételével akarják meg­erősíteni s ezeknek az országoknak külön­leges szerepet szánnak a Szovjetunió el­len irányuló agresszív tervek megvalósí­tásában. Az Egyesült Államok elnöke, miniszte­rei, szenátorai, más politikai és közéleti személyiségei a közvélemény félrevezeté­sére és agresszív céljaik leplezésére nagy- zajt csapnak arról, hogy az USA bizton­ságát a Szovjetunió részéről veszély fe­nyegeti. Erre a célra igyekeznek felhasz­nálni azt a körülményt is, hogy a Szovjet­unióban nemrég atombombát próbáltak Amerikai „üzleti’ körök nyíltan beis­merik, hogy félnek a „béke veszélyétől” és hogy — mint az amerikai sajtó több ízben megállapította — a részvények ár­folyama emelkedik a börzén, amikor való­színűvé válik a koreai háború folytatása és ellcnkezó’Ieg: az árfolyamok esnek, amikor feltűnik a béke megteremtésének kilátása. Truman számos sajtóértekezlete egyi­kén kijelentette, hogy a koreai fegyverszünet lelassíthatja az amerikai jegyver kezesi program megvalósítását cs ez a „legkutasztró- jálisabb dolog volna, ami csalc meg­történhetik az Egyesült Államokban", ki. A Pravda tudósítójának adott nyi­latkozatában Sztálin leleplezte ennek a nyilatkozatnak teljes alaptalanságát. ,.Az amerikai személyiségeknek —- mon­dotta Sztálin — feltétlenül tudniok kell, hogy a Szovjetunió nem csupán az atomfegyver alkalmazását ellenzi, hanem eltiltását, gyártásának beszüntetését is kívánja. . .. Ha az USA nem szándékozik megtámadni a Szovjetuniót, akkor az amerikai személyiségek riadalmát indo­kolatlannak és képmutatónak kell tekin­teni, mert a Szovjetunió nem gondol arra, hogy valaha is megtámadja az L'SA-t, vagy bármely más országot" Ez az oka annak, bogy a Szovjetunió ja­vaslata a koreai tűzszünetre »komoly ria­dalmat keltett az USA kormányköreiben. Wilson, az USA úgynevezett „védelmi” mozgósítási hivatalának vezetője koreai fegyverszüneti javaslatunkat ezév július 9 én mondott rádióbeszédében manőver­nek minősítette, amelynek célja az, hogy „gyengítse az USA éberségét, és meg­hiúsítsa az ország védelmi programjának megvalósítását”. Wilson ezután hozzá­fűzte: reméli hogy a kongresszus nem lép erre, — mint mondotta, — veszedel­mes útra. A béke útja W Hson úr számára ve­szélyes út! A Szovjetunió külpolitikája — a béke politikája A Szovjetunió külpolitikája a béke po­litikája — mondotta a továbbiakban Vi­sinszkij elvtárs. A Szovjetunió a többi országokkal való külpolitikai kapcsolatai­ban a baráti együttműködés híve. é- Szovjetunió békepolitikájának meg­valósítása során erőforrásait nem fegyveres erőinek növelésére és fegy­verkezési versenyre, nem a hadiipar fejlesztésére és idegen területeken kato­nai támaszpontok létesítésére, hanem a polgári szükségletekre termelő ipar mindenoldalú fejlesztésére és egész nép­gazdaságának további fejlesztésére hasz­nálja fel. A Szovjetunióban az egész nép építő munkával foglalkozik. Minden erőfeszí­tését a népgazdaság további fejlesztésére irányítja, újabb cs újabb sikereket cr el a kultúra, a technika, a tudomány és a művészet további emelése terén. A Szovjetunió ellenez mindennemű megkülönböztetést, mindennemű mes­terséges korlátot, amely akadályozza Mi van az imperialisták Az agresszív atlanti tömb vezetői a ki­alakult nemzetközi helyzetben kénytelenek voltak a háborús veszély csökkentését és valamennyi nemzet biztonságának meg­szilárdítását hangoztató tervvel előállni. Mit is javasolnak hát nekünk, mint az új háború veszélye elhárításának és a béke megszilárdításának legradikálisabb eszkö­zét? Ha elolvassuk Truman beszédét, kiderül, bogy a hagyományos fegyverzet­tel foglalkozó bizottság és az atomener­gia bizottság tagjaiból alakult -egyesített bizottság irányításával összeírást kell ké­szíteni a fegyveres erőkről és a fegyve­rekről. Elfeledik azonban, hogy-a népek­nek nem a fegyverek számbavételére, lel­tározására és nem a már legyártott atom­bombák összeírására és nyilvántartásba vételére van szükségük, mint azt Truman, Acheson és a hármas nyilatkozat java­solja, midőn ezt a módszert a béke meg­szilárdítása legeslecúiabb tervének tün­teti fel. a szovjet ncp szabad érintkezését a többi néppel. A Szovjetunió a népek barátságának a hive. A Szovjetunió törekedett mindig arra és törekszik most is, hogy az atomfegyver gyártása és használata tilalmának vala­mennyi állam részéről történő megtartása felett hatékony nemzetközi ellenőrzés őr­ködjék. Ugyanakkor az USA mindig elle­nezte és most is ellenzi az ilyen ellenőrzés megteremtését. A Szovjetunió az ENSz közgyűlésének 4. és 5. ülésszakán az USA, Anglia, Kína, Franciaország és a Szovjetunió között a béke megszilárdítására egyezmény meg­kötését javasolta. A földkerekség több mint jélmilliárd lakója lelkesen támogatta ezt a ja­vaslatot. Ez a több mint félmillárd ember most is álhataíosan követeli ennek a javaslatnak a megvalósítá­sát. mert ez a javaslat az új háború elhárításának és a béke megszilárdí­tásának nagy reményét plántálja az emberek szívébe„ „békejavaslata“ mögött A népeknek a fegyverzet és a fegy­veres erők igazi, hamisítatlan csök­kentésére, az atombombák feltétlen eltiltására és a tilalom felett őrködő valódi nemzetközi ellenőrzésre van szükségük, Az atlanti tömb vezetői azonban — élükön az USA-val — éppen ezt nem akarják megengedni. Az USA vezette három hatalom úgy- nevezett „béke’1-offenzíváfának sem­mi. közük sincs a béke megszilárdítá­sának ügyéhez, hanem nyilvánvalóan az a céljuk, hogy manőverezéssel, békeszólam okkal való bűvészkedéssel elaltassák a népek éberségét. Ha valóban a béke megszilárdításáról van szó, akkor a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentése minden ó'szinte ter­vének a koreai háború megszüntetését szolgáló ugyanolyan őszinte törekvésből kel kiindulnia és e célból meg is kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Az ENSz egyre inkább eltávolodik eredeti hivatásától Visinszkij eivtárs beszédének további részében megállapította, hogy az ENSz évről-évre, lépesről-lépésre egyre jobban eltávolodik alapokmányának elveitől, azoktól a célok/ól és feladatoktól, ame­lyeket az ENSz számára kitűztek. Az ENSz messzire letért a béke megszilárdításának és az országok közötti baráti kapcsolatok fejleszté­sének útjáról. Más érdekek irányítják most az ENSz-et és más célok felé taszítják. Ezek a cé­lok és érdekek: szomjúhozás új háborúra. Szomjúhozás arra, hogy meggazda­godjanak a háborún, hogy gigászi nyereségeket húzzanak a háborúból, íme ez a monopolista urak mozgal­mának forrása, akik a háborút ha­talmas hasznot jelentő jövedelmi té­telnek tekintik. Itt az ideje, hogy emlékeztessük az ENSz-et alapvető feladataira: hogy ne a más országokat megtámadó agresszorokat támogassa, hanem azokat, akit agresszorok támadnak meg, hogy támogassa a nem­zetközi békét és biztonságot és fejlessze a baráti kapcsolatokat a nemzetek közötti Az USA vezető körei hazug frázisok­kal akarják leplezni agresszív politikáju­kat, holott az USA egész gazdasági életét éppen úgy, mint Angliáét, Franciaorszá­gét és sok más országét háborús vágá­nyokra állítják. Az USA 1951—52-es költségvetésében hivatalos adatok szerint a katonai kiadások 81.8 milliárd dollárt tesznek ki, 76:szor többet, mint 1939-ben. Truman beismerése szerint, amelyet ezév áprilisában a kongresszushoz intézett üze rietében tett. a legutóbbi 10 hónap alatt az USA több mint kétszeresére növelte fegyveres erőinek létszámát cs azt a kö­vetkező költségvetési évben 3 és fél mil­lióra szándékozik emelni. Az USA továbbra is bővíti hadiiparát, amely egyre újabb és újabb milliárd dol­lárt nyel el és ezt az USA „védelmének’’ és „nemzeti biztonságának*’ érdekeire való hivatkozással leplezi. Franciaországnak, Angliának és az USA-nak a közgyűlés elé terjesztett nyilatkozata saját népeinek becsa­pása az atlanti tömb poli ikája va­lódi jellegét illetően. Az USA egész külpolitikájának az alapja a készülődés egy új világháborúra, abból a célból, hogy az amerikai mono­póliumok megszerezzék a világuralmat és a háború révén óriási profitra tegyenek szert. Az USA külpolitikája ezért nem más országokkal való baráti kapcsolatok és a nemzetközi együtt­működés fejlesztésére cs megerősíté­sére irányul, hanem arra, hogy gaz­dasági leigázás vagy katonai kény­szer útján más országokat maga alá rendeljen, Miért félnek amerikai „üzleti“ körök a „béke veszélyétől“ A BÉKE VILÁGTANÁCS HATÁROZATAI A Béko Világtanács most befejező­dött bécsi ülésszaka nagy fontosságú határozatokat hozoft. A Béke Világ­tanácsnak a leszerelés kérdéséről ho­zott liatúroza-'át lapunk november 11-i, vasárnapi számában közöltük, az alábbiakban az ötbatnlmi egyez­ményt követelő aláírásgyűjtéssel kap. csolat.os és a nemeit kérdésről szóló ha, tározafát közöljük. A Béke T'ilágtanács határozata az öthatalmi egyezményt követelő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban A Béke Világtanács óriási je’en'ő- sóget tulajdonit az ötkatalmi béke- egyezmény megkötését követelő alá­írásgyűjtési hadjáratnak, amely ma már valamennyi országban kibontako­zott, A békeegyezmény megkötésére irányuló felhívást a Béke Világtanács ber'ini ülésszakán fogalmazták meg első ízben, a vi'ág népeihez intézett kiáltványban. Az az 562 millió alá­írás. amelyet' azóta 64 országban ösz- szegyüjtöítek, azt bizonyítja, hogy ez a felhívás valamennyi nép kívánságát és hatalmas békeakara’át fejezi ki. A népek őszintén kívánják, bogy kor­mányaik a kü'önböző államok közti béketárgyalások elvé? és módszerét, nőm pedig az erőszak alkalmazásával való fenyegetőzést támogassák. Miért támogatják a népek a béke­egyozmény megkötését követelő felhi« vást ? A béke egyezmény elősegíti a fenn. á’ló konfliktusok megoldását; meg­nyitja az ellenőrzés mellett történő fokozatos leszerelés útját; lehetővé te. szi, hogy visszatérjenek a normálig gazdasági és kulturá’is kapcsolatok­hoz, amelyek minden nép szántára any. nyira fontosak és gyümölcsözőek, A Béko Világtanács arra hívja fel valamennyi ország békobizoUságait, folytassák és szélesítsék ki az' a’á« írásgvüjtósi hadjáratot. A M3 éke Yi- lágfanács arra hív fel minden, olyan csoportot, szervezetet és szentélyt, akinek érdeke a béke megőrzése, hogy; együttesen küzdjenek a békcegyez- mény megkötéséért. Határozni a német kérdésről A washingtoni és ottawai egyezmény, amely a német nép megkérdezése nél­kül szentesítette Nyugat-Németország rembitarizálását, kész helyzet és nagy veszedelem elé állította a népeket Az a tény, hogy N»‘ugat-Németország, ban újjáélesztik a nácizmust és hogy a vöt lűtlerisia tábornokokat az új német hadsereg élére állítják, komo'y vészedéi, met jelent az egész világ, különösen pe­dig a német nép és szomszédai számára-. Növeli a nemzetközi he’yzet feszültsé. gót a remilitarizálás ténye, az a tény, hogy a német népet megfosztják attól a lehetőségtől, hogy önmaga döntsön hazája egyesítésének kérdéséről és ez­zel ‘megakadályozzák az egységes, béke- szerető Németország megteremtését, to­vábbá az, hogy meghosszabbítják és fokozzák az ország megszállását. l'e'lnvjuk a népeket: legyenek ébe­rek és togyen-k lépéseket annak érde­kében, hogy létrejöjjön a négy hata. lom találkozója abból a célból; hogy szerződést kössenek- a ...demilitarizáU,. egységes és békeszerető Németország­gal. Ez a szerződés biztosítani a békét Eurőpi^an Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy Németországban növekszik a Tcmilita- rizálás ellen tiltakozó mozgalom és üdvözöljük a legkülönbözőbb csoportok és személyek! harcát az ország egyesí­téséért, Nyugat-Nómetorszúg felfogj* vérzése ellen. A német nép e harcának, amely nagyban hozzájárul ' a béko megszilár­dítása. ügyéhez, össze kell fonódnia mindazoknak a népeknek erő feszítései­vel, amely-eket bevontak a fegyverke­zési program megvalósításába. Ezek a népek, amikor összhangba, hozzák cselekedeteiket a német nép erőfeszít é, scivel, tanúságot tesznek szolidaritá­sukról ée ilvmódon biztosítják a né. met kérdés békés Vendezését. A Béko Világtanács szorgalmazni és támogatni fogja az alábbi javaslatod kát: Találkozók és megbeszélések rende­zését Németország és a szomszédos országok ismert közéleti személyiségei között; a gazdasági élet és a kultúra ismert tényezőinek kölcsönös látogatá­sait; Németország képviselőinek rész­vételét a bél® ügyét szo'gá’ó tömeg­akciókban. Annak a komoly veszedelemnek tuda. fában, amelyet Nyugat-Németország felfegyverzéso jelent valamennyi nép számára, a Béke Világtanács felhívja, az érdekelt országok békebizoUságaif, szorosan kössék össze a nőmet toérdés békés rendezéséért vívott harcot a béko érdekében végzett minden egyéb cA?. lekedet ükkel. A japán külön-békesscrzőtlés kérdéséről A Béke Világtanács által a japán kü- lön-békeszerződéssel kapcsolatban hozott határozat leszögezi, hogy a külön-béke- szerződés ellentétben áll a Kínai Népköz- társaság, a Szovjetunió, India és Rumra akaratával és semmiképpen sem segítheti elő az ázsiai béke megteremtését. A ha­tározat figyelmeztet, hogy a szerződés közvetlen következménye Japán remilita­rizálása és Japán amerikai megszállásá­nak meghosszabítása- A Béke Világtanács határozatában kö­szönti a békéért harcoló japán népet és felszólítja Ázsia minden békeharcosát: tartsanak regionális békevédelmi érte­kezletet közös kérdéseik megvitatására és a béke megvédésére. A nemzetközi kulturális kapcsolatokról A Béke Világtanács a nemzetközi kul­turális kapcsolatokkal foglalkozó határo­zatában kimondja, liog^ a kulturális kap­csolatokat a kölcsönösség alapján lehet megvalósítani. A kulturális tevékenység előkészítésére a Tanács elhatározta, hogy az iskolai szünidő felhasználása érdeké­ben akciót kezd és két nagy kulturális évforduló nemzetközi megünnepjését kez­deményezi. Ezek szerint a Tanács java­solja, hogy' Victor Hugó születésének 150j évfordulóját (Mao Tun javaslata) és Leonardo da Vinci születésének 500. év* fordulóját (Erenburg javaslata) ünnepel* jók meg. A tanács javasolta továbbá, hogy emlékezzenek meg Gogoly halálá* nak 100. és Avicenna halálának 1000. év* fordulójáról. Tr uni a u-C b u re h i 11 tál ál k ózó Trum au sa j tó titkára vasárnap Tű­zöl te, hogy Truman elnök januárban Washingtonban talá’kozni fog Chur­chill» 1 Churchill Trumannak, hogy 'táviratilag javasolta tnrlsa.ivik mcirbcpzé“ Az USA azonban nem akar lépéseket tenni a koreai háború megszüntetése ér­dekében, mert az amerikai milliárdosok és millio­mosok, akik ezen a háborún, a há­borús hisztérián, a fegyverkezési ver­senyen hatalmas összegeket keres­nek. nem akarnak semmiféle intéz­kedést sem tenni a háború, megszün­tetése érdekében. A békeharc a béke teljes győzelmével végződik! Visinszkij elvtárs beszéde végén hangoztatta, hogy haladéktalanul vé­get kell ve'ni a koreai háborúnak. Habozás nélkül intézkedéseket kell tenni a háborús előkészületek meg­szüntetésére, haladéktalanul meg kell tiltani az atomfegyver gyártását és szigorú nemzetközi e’lenőrzés alá kell helyezni a tilalom végrehajtását, fel­tétlenül véget kell vetni a fegyverke­zési versenynek. Szükséges, hogy min­den állam haladék-a’anul intézkedése­ket tegyen a fegyveres erő és a fegy­verzet csökkentésére. Szükséges, hogy az USA, Nagybritannia, Franciaor­szág, Kína és a Szovjetunió egyesítse erőfeszítéseit egymás közötti béke- egyezmény megkötésére. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta: a szovjet kül­döttség meggyőződése, hogy a béke­harc a béke teljes győzelmével vég­ződik. Ezután a Szovjetunió kormányának mecbízásából a fentiekkel kapcsolatban 4 pontba foglalt javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A javaslatokat lapunk no­vember 10-i, szombati azámábfm már kö­zöltük.

Next

/
Thumbnails
Contents