Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-07 / 260. szám

ÖKL «*1 Ibér % ÉSZAKMAGYARORSZAG ov^(TVsj)<rvoov^>crsNJxrvNj) SZTYEPAN SCSIPACSOVs A halhatatlan dátum Mintha tegnap lett volna... hallom zúgását a balti szeleknek, s az Aurórán az ágyúk hangját: ■jelt adnak a történelemnek. Hó és eső egymást kavarva szakadt, de lobogtak, de égtek, az éj tüzei és azóta minden év szivében ott égnek! Elült az ostrom, golyótépett falakkal kilépett a lángból a Téli Palota — egy ország lépett ki akkor a homályból! Az a perc a Szmolnij termében! A végső győzelemnek perce! Mint hírhozó madarak szálltak a sapkák, föl, a mennyezetre! S aztán víg torkokból a hurrá! Nőtt dübörögve és zuhogva — Lenin keze az emelvényről kinyúlt a jövendő századokba! így szállt a hajnalba planétánk, jövendőnk fényes hajnalába -• s az első ötesztendős tervet Sztálin talán már akkor látta... Hány esztendő múlt el azóta, de gyűlhet, nőhet év az évre, minél távolabb az az éjjel, annál tündöklőbb lesz a lénye! Mintha tegnap lett volna... hallom zúgását a balti szeleknek, J s az Aurórán az ágyúk hangját: jelt adnak a történelemnek! ^ OSTROM ELŐTT AZ ITT A SZMOLNU- BAN erősítette meg végleg Lenin — az ide­iglenes kormány utolsó vara — a T6U Palota elfoglalásának tervét. A terv szerint október 25-őn déli 12 órára kel- ' lett befejezni a hadmű­veletet. A fe’kelés vezérkara a Péter-Pál erődben he­lyezkedem el. Most oda összpontosult a T6 i Pa­lota elfog'alásának és a hädmüve’etek előké-zl- tősének közvetlen veze­tése. LENIN MEGEEKEZ- TEVEL a Forradalmi Katonai Bizottság mun­kája hatalmas lendüle'et veit. A felkelés összes szálai a forradalom lángeszű stratégájának, Vlagyimir Iljics Lenin­nek és legköze’ebbi ta­nítványainak, Sztálin­nak és Szverdlovnak a kezében futottak össze. EZEN AZ OKTOBER 25-ére virradó éjszakán Leninnél a Szmolnijban tucatjával forduljak meg a munkások és a kato­nák, vörösgárdista szá­zadok parancsnokai, ősz- szekötők. A Putyilov gyári bizottság és a Narva-kerületi szovjet képviselőinek Lenin sze­mélyesen adott részletes utasításokat, hogyan szervezzék meg a kerü­letben a hatalom gyors és te'jes meghódi'ását. RÖVIDDEL LENIN megérkezése után egy kerékpáros csoport hagyta el a Szmolnij bejáratát: a fe'ielés hírnökei száguldottak a főváros kerületeibe és külvárosaiba. Lenin és Sztálin a Pravda szerkesztőségében ROHA A hadihaj ók fényszórói megvi­lágították a palotát. A palota vöröa volt, mintha vérrel festették volna be. A megvilágított szobákból az ablakon keresztül vilá­gos fénysávok estek az udvarra. A tisztiiskolások eloltogatták a szobák­ban a lámpákat. A fegyverropogás géppuskakattogás és az ágyuk dör­gése irtóeatos 1 hangzavarrá kavaro. dobt. Éjjel egy órakor gyengült a tüze­lés a barrikádok félól. A z ostromlók tömege mind köze- lebb jutott a pa’otához és a Sándor emlékoezlcpnál gyü't össze. Mindkét oldalról még erősebb m szó. rították' a tisztiiskof'ásokat A vörös- gárdisták a faraká soknál kezdtek csopórtosnitai; amelyeket barrikád. ként használtak a tisztiiskolások el­len. Az ostromlók szájról-szájra ad­ták a parancsot : bcezüntetai a tüze. Lenin és Sztálin a legfrissebb hadijelentéseket tanulmányozza MRA! lést, várni a •,Rohamra1*' hivó puska­lövést. A palotán bedül a már előbb be. hatolt vörösgárdista csoportok harcoltak. Időröl-időre elhangzott egy-e&y puskalövés, itt-ott kattogott egy gépfegyver, de az ellenségnek már nem volt ereje ef enálbii a kő. riilvevő em bértömegek nyomásának^ Nemsokára felhangzott a , Roham­ra!“ hívó puskalövés s az emberára. dat ellepte a palota kapuit, bejárata­it és benyomult az épü’etbe. A Péter-Pál erőd há romhüvelyes áigyútnisk dörgréf olha' Igatott A levegő visszhangzott a szüntelen gép. puskát űzet is túliarsogó, dörgő, győzelmes ,hurrá“ kiáltástól.A vörös- gárdisták', matrózok, katonák kérész, tif ugrottak a barrikádokon, mog-meg. botlottak, eTestek de újra felkeltek, s az eleven áradat a’öntötte a bejá­ratokat, az előcsarnokot, a lépcsőket. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom új korszakot nyitott meg a világtör­ténelemben: a kapitalistái rabságból való felszabadulás és a világ szocialista átala. kulásának korszakát. A Natgy Októberi Szocialista Forrada­lom áttörte a világimperializmus arcvonalát és ezzel a világot két részre osztotta: a kapitalizmus pusztulásra ítélt táborára és a szocializmus növekvő hadállásait kitér jesztő, pályáján felfelé haladó táborára. Az Októberi Forradalom megrendítette a világimperializmus alapjait az anya­országokban és a gyarmatokon, a társa­dalmi megrázkódtatások hullámát kavarta fel Európában és hatalmas nemzeti fel­szabadító mozgalmat ébresztett Keleten. A szovjetek országa az egész haladó emberiség élcsapata lett, kibontotta és magasra emelte a világ minden haladt emberének, az összes elnyomott fajtáknak és nemzeteknek zászlaját az elnyomás ellen vívott harcban. A szovjet ország a világot átfogó felszabadító mozgalom biz­tos támaszpontja, megdönthetetlen osz­lopa. hatalmas lendítőereje, Nyugat és Kelet élenjáró forradalmi erőinek tömö- rülési központja lett. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom alapjában különbözik a világtörténe­lem összes forradalmaitól, mert a hatalmat a proletáriátus kezebe adta, felszámolta a kizsákmányolást és a ki* zsákmányolókat, megteremtette a tömegek jómódú i s kulturált életének elűfeltéte. leit. ^ Az Októberi Forradalom a világtör­ténelemben először a leghaladóbb, való­ban demokratikus módon megoldotta a nemzetiségi kérdést, létrehoata a sok­nemzetiségű szocialista államot, amely a nemzetek egyenlőségének és együttműkö­désének alapján épült fel. . ^ Szovjetunió győzelme a második világháborúban újabb hatalmas csapást mért az imperializmus rendszerére és nv-g jobban megingatta a kapitalizmus pillé­reit az egész világon. A Szovjet Hadsereg számos európai ország népeit szabadította fel a fasiszta zsarnokság uralma alól. Ezek a népek kiszakadtak az imperializmus tá­borából, ^ létrehoz.ák a népi demokrácia rendszerét, mely a proletariátus diktatú­rájának egyik fői-mája és sikerrel tölti be annak történelmi hivatását. A népi demo­kratikus országok ■' a szocialista fejlődés útjára léptek és a Szovjetunió testvéri segítségére támaszkodva komoly sikereket értek el. A német nép számára a szabadság és demokrácia útját a Szovjetunió nyitotta meg a Hiller-fasizmus leverésével. A né­met nép sokszázados történelme során először jutott hozzá alapvető nemzeti ér­dekeit és törekvéseit kifejező demokra­tikus állam létesítésének lehetőségéhez. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom megmozdította Kelet elnyomott né­peit, harcra lelkesítette őket az imperia­lista ragadozók ellen. A nagy kínai nép történelmi jelentőségű győzelmet vívott ki a feudális reakció és az angol—amerikai imperializmus erői felett és megterem­tette a maga Népköztársaságát. „Az Októberi Forradalom ágyúszava hozta el hozzánk a marxizmus-leninizmust“ — írta a kínai nép vezére, Mao Ce Tung. A koreai nép a kínai önkéntesekkel együtt, hősies, igazságos honvédő hábo­rút vív hazájának szabadságáért és füg­getlenségéért az amerikai, angol, francia és más intervenciósok ellen. Indokína, India, Burma, Indonézia, Maláj-föld, Fülöp-szigetek, Egyiptom, a közel-keleti ős afrikai országok népei a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az emberiség társadalmi és nemzeti fel- szabadulásáról szóló eszméi jegyében vív. ják harcukat. Ég a föld az imperialista ragadozók lába alatt! A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom a világ népei közli béke eszméjét hirdette, új korszakot nyitott meg az álla­mok közötti kapcsolatok tekintetében. A szovjet ország életének első napjától fogva tántoríthatatlan békepolitikát tolytat, erősíti baráti kapcsolatait a békeszerető országokkal, leleplezi a háborús gyujto- gatókat. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok békepolitikája, melyet lelkesen támogat a föld lakosságának többsége, heves ellenzésre talál tz Egye­sült Államok, Anglia, Franciaország és más országok imperialistáinak részéről. Ezeknek az országoknak vezető körei nyíltan új világháborúra készülnek. A háborús gyujtoga.tók számításaira, terveire és elgondolásaira azonban kudarc és bukás vár. A világ népei nem akarnak háborút, A világ népei azt követelik a nagyhatalmaktól, hogy kössenek béke- egyezményt. A B"ke Világtanács felhívá­sát több mint 560 millió ember írta alá­A Nagy Október forradalmat jelentett a munkásosztály ideológiájában is. Dia­dala, a leninizmus győzelmét jelenti a szociáldemokrácia felett az egész világ munkás- mozgalmában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országok sikerei megrendítet­ték a szociáldemokráciának reakciós el­méletekből, dogmákból és legendákból kialakult ideológiai alapját. Leleplezték azokat a régi „elméleteket”, melyek sze­rint a kizsákmányoltak nem lehetnek meg kizsákmányolok nélkül, hogy lehetséges „békésen belenőni” a szocializmusba. Szertefoszlott a burzsoáziának és szociál­demokrata tajpnyalóinak az a reakciós le­gendája, hogy a világ ősidőktől fogva felsőbbrendű és alsóbbrendű fajokra oszlik s hogy csak a felsőbbrendű fajok Éjjeli két órára bevették a Téli Pa­lotát. A burzsoá ideiglenes kormány utó aó fellegvára elesett. A cári nagy termők nyugalmát .hurrá“ kiáltások, ezer és ezer láb do. bogása, fegywcsörgés verte fel. Más­fél évszázad óta állt ez a nagyszerű, áriáéi épület, mint bevehetetlen erőd. mint a nemesi földesúri és burzsoá ha- f«om meginfinthataitlianságának szim. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom eszméinek jegyében a világ összea országaiban terjed a népek hatalmas, mélyreható és győzhetetlen demokratikus és szocialista mozgalma. Hihetetlenül meggyorsult a társadalmi fejlődés folya­mata, gyorsabbá vált a világtörténelem menete és a kommunizmus az egész emberiség napirendjére került. A kommunizmusnak Sztálin lángesze által lelkesített és irányított építése, vala­mint a kommunista és munkáspártok ve­zetése alatt a szocialista fejlődés útján haladó népi demokratikus országok sike­rei ékesen bizonyítják Lenin profetikus szavait, midőn azt mondotta, hogy „a szocializmus gigászi erőket rejt magában és hogy ez emberiség most fejlődésének új korszakába lépett, mely a legfényesebb lehetőségeket hozza magával”. (TV. Jelizárov cikke nyomán). bóluma Es íme, a petrográdi munkás-, katona, éa matrózé?apatok, mint tej- jós jogú gazdák léptek az épületbe, amely azelőtt zárva volt számukra_ A ,,mui!t embereit“ őrizet alatt a. Péter-Pál erődbe szállították. A Téli Palota elestével az ideiglenes kormány hatalma végleg megszűnt A fővárosban győzött a nagy proletárfor. radalom. a civilizáció hordozok A FORRADALOM TÜZÉBEN ■L'ENIN ÉJFÉL ÜTAX érkezett a Szmolnijba, Igazolvány nélkül nem volt könnyű bejutni. A kapunál csak úgy nyüzsgőit a nép, Vlagyimir II. jics és kísérője elvegyült egy csoportban, amely az őrséggel vitatkozott, A tömeg mindjobban szorította az őröket, annyira, hogy már nem bírták a nyo­mást és utat engedtek. t — Ezdknek nem könnyű ellenállni ! — mondta Lenin nevetve ét a W« méggé! együtt besodródott a Szmolnij.épületbe. Felért az emeletre, leült "gy ablak mellé és eUcüldte kísérőjét, hogy ér- tesítse Sztálint jöveteléről. Ebben a percben egy csoport mensevik lépett be, Lenin egyikükben felismerte Dánt, a hírhedt jobboldali szociáldemokratát, A mensevűkek az asztalhoz ültek és Dán, kifújva magát, a szomszédjáltoz for­dult: — Akar valamit enni? Fehér cipó van nálam kolbásszal. Miközben Dán cipóját szedte elő, hirtelen figyelmesen ránézett Leninre s úgy látszik, felismerte. Gyorsan felkapta az ennivalót, s kifutott a szobából, Vlagyimir Itjics felkacagott, Lenint gyorsan megismertették a helyzettel. Sztálin informálta a Höz. ponti Bizottság legújabb határozatairól. Ettől a perctől kezdve Lenin nem hagyta el a ßzmolnijt, A történelem éles fordulatánál a forradalom vezére közvetlenül a kontnánykerék mellett állott. LENIN A PRAVDÁT OLVASSA Győzött a proletárforradalom!

Next

/
Thumbnails
Contents